Így ​élt Anton Csehov

Bakcsi György - Blok ​világa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gereben Ágnes - Csehov ​világa
Anton ​Pavlovics Csehov (Антон Павлович Чехов) (Taganrog, Orosz Birodalom, 1860. január 29. – Badenweiler, Németország, 1904. július 15.) orosz író, drámaíró. Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij és Turgenyev mellett a 19. századi orosz irodalom legnagyobbjai közé tartozik. A 20. századi drámairodalom egyik legnagyobb hatású alakja, az úgynevezett „drámaiatlan” dráma megteremtője, a novella műfajának megújítója. wikipedia

Bakcsi György - Dosztojevszkij ​világa
Fjodor ​Dosztojevszkij mindmáig a világirodalom egyik legizgalmasabb, s bízvást mondhatjuk: egyik legrejtélyesebb alakja. Ki ez a zseniális regényíró valójában? Megszállott titoklátó? Tévelygő forradalmár? Isten dicsőségét hirdető teológus? Epileptikus őrült? Mániákus rulettbolond?... Immáron egy évszázada megannyi tudós irodalmár munkálkodik, érvel és szenvedélyes vitákban csap össze, hogy megfejtse „a nagy orosz” titkát. Pedig Dosztojevszkij jószerével olyan művész és gondolkodó, aki minden misztifikáció és belemagyarázás nélkül is megérthető – sőt, talán csupán így érthető meg valójában. Kötetünk szerzője e gondolat szellemében szólaltatja meg magát az írót, elemzi remekmívű regényeit, ellentmondásos világnézeti koncepcióját, s végigkíséri Dosztojevszkij magánéletét: küzdelmeit, szerelmeit, szenvedélyeit, vívódásait.

Bakcsi György - Gogol
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Henry Troyat - Dosztojevszkij
"Sok ​nagy ember van, akinek élete semmiképpen nem áll arányban művével. Az ilyen illedelmes sorsok ábrázolójában beteges vágy ébred, hogy regényíró legyen. Hozzátesz, magyaráz, kifundál... Inkább a mesterségére gondol, mint az igazságra, inkább magára, mint hősére. Nem a nagy embert szolgálja, hanem azt állítja a maga szolgálatába. De Dosztojevszkij esetében az ember inkább hajlandó hibázni félénkségből, mint merészségből. Élete története annyira gazdag megrendítő szomorúságokban, csodálatos örömökben, hogy az ember kísértésbe esik, nem "regényesíteni", inkább tompítani. Úgy tűnik föl, mintha ez a zseniális író a maga életét is regényeinek stílusában fogalmazta volna meg, mintha a maga életéből alkotta volna meg legszenvedélyesebb regényét. "

Horváth Károly - Madách ​Imre
Horváth ​Károly a Madách iránt érdeklődő mai olvasóközönség igényei szerint, az életmű és a szakirodalom teljes ismeretében kíséri végig könyvében Madách Imre pályáját. Bemutatja neveltetését és eszmélkedését a reformkor szabadelvű atmoszférájában, Fráter Erzsébettel kötött házasságát. A legújabb kutatások figyelembevételével rajzolja meg Madách politikai szereplését a szabadságharc előtt és után, a bebörtönzését és az ezt követő visszavonultság éveit.

Czére Béla - Krúdy ​Gyula
Tartalom Az ​idő költője Útkeresés és rátalálás (1892-1910) TÖRTÉNELMI MÚLT ÉS LEGENDÁSÍTOTT JELEN ÁRNYÉLETEK SZÍNJÁTÉKAI AZ ÚTKERESÉS REGÉNYEI KÖZÉPKORI HALÁLTÁNC Krúdy-hasonmások: Szindbád és Rezeda Kázmér Az első nagy alkotói korszak (1911-1917) SZINDBÁD HAJÓJÁN REZEDA KÁZMÉR ROMANTIKUS SZEREPJÁTSZÁSA LEGENDÁK TÁJAIN MEGVÁLTÓ SZERELEM ESZMÉNY ÉS VALÓSÁG ÜTKÖZÉSE A NOVELLÁKBAN VILÁGHÁBORÚ ÉS FORRADALMAK A látomásos-lírai regények Másokik nagy alkotói korszaka (1918-1921) A NYÍRSÉG MITOLÓGIÁJA SZÜLETÉS ÉS HALÁL: A TEREMTÉS LÁTOMÁSA ÉLET ÉS HALÁL MEZSGYÉJÉN MAGYAR SORS, ÍRÓI SORS 1919 UTÁN BALLADAI HANGVÉTELŰ NOVELLÁK Lírai realizmus és anekdotizmus Utolsó alkotói korszaka (1922-1933) A MÚLT SZÁZADI BUDAPEST POÉZISE ADOMÁVÁ KEREKÍTETT MÚLT A MAGYAR KÖZÉPKOR SORSNOVELLÁK ÉS "GASZTRONÓMIAI" ELBESZÉLÉSEK ÖNVALLOMÁS ESSZÉKBEN AZ UTOLSÓ ÉVEK REGÉNYEINEK MÉRLEGE Krúdy helye a magyar prózában és az irodalomtörténet-írásban Életrajzi adatok Fontosabb kiadások Fontosabb könyvek, tanulmányok

Széles Klára - Vajda ​János
Vajda ​János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) magyar költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.Vajda János A honárulókhoz I Aki nem az, ne vegye magára Mikor nyugosznak már békén, mikor Az ezeréves sírok szentjei? Mikor nem bántják ősök álmait Az unokák garázda vétkei?… Oh! – az igaz magyar hazafinak Nemcsak éltében kell lakolnia; Galád utódok bűnei miatt Sírjában is meg kell fordulnia! S nincs a haragos égnek mennyköve, Mely megüsse az ily gyalázatot? Mennykő, villám! – Hová is gondolék, Hisz már az is megvásároltatott!… Vagy a napok és csillagok ura A napot rájok sütni engedi? Hát mit csináljon! – Hisz maguknak ők Napot aranyból tudnak önteni! ....

Tarján Tamás - Nagy ​Lajos
Nagy ​Lajos (1883-1954) a XX. századi magyar irodalom egyik legérdekesebb, sokat vitatott írója. Szenvtelen, pontos, tárgyszerű novellái elevenen élnek olvasói tudatunkban, a Képtelen természetrajz epés gúnnyal megírt karcolatai egyre népszerűbbek. A Kiskunhalom című szociográfikus regénye és hatalmas ívű, torzóban maradt önéletrajzi kötetei (A lázadó ember, A menekülő ember) modern irodalmunk nagy alkotásai közé tartoznak. A kelleténél talán mégis kevesebb szó esik e "szabálytalan klasszikusunk"-ról. Tarján Tamás fiatal irodalomtörténész arra vállalkozik, hogy tárgyilagosan, az esztétikai értéket hangsúlyozva adjon képet az életműről, Nagy Lajos pályájának alakulásáról.

Kónya Judit - Sarkadi ​Imre
"Apja ​afféle duhaj dzsentri volt, anyja parasztszármazék, »lentről« került a házba, amelynek aztán haláláig »úrnője« lett. A különös, de mégis oly természetes frigyük gyermeke szóval erről sohasem beszélt. Annál többet mozdulataival, különösen vegyített gondolataival, írásainak fölényes és ugyanakkor fogcsikorgatóan tiborci mondataival. Dózsa György szelleme lakott benne társbérletben Krúdy homokfutón vágtató hőseivel" - írja Illyés Gyula a modern magyar irodalom egyik legbonyolultabb, feloldatlan kettősségek erőterében élő egyéniségéről, Sarkadi Imréről, akinek életútja és írói pályája elválaszthatatlanul összeszövődött a felszabadulás utáni másfél évtized történetével. Kónya Judit kitűnő tanulmányában izgalmasan és pontosan mutatja be Sarkadi életútját, az elbeszélések, regények és drámák megszületésének emberi és társadalmi körülményeit s a megrendítő hirtelenséggel lezárt életmű belső tájait. A gyermek- és ifjúkor jellemformáló, irányadó élményeitől a végzetes mélybe zuhanásig felidézi az író sorsának-életének minden meghatározó fordulatát, s ezzel egyidejűleg nagy meggyőző erővel érzékelteti, hogy az önkifejezés elemi vágya, a cselekvés öröme, a hétköznapok vállalása, az önkínzó igazságkeresés, a morális tisztaság igénye milyen összetett és jelentős életművet hozott létre.

Rába György - Babits ​Mihály
100 ​éve - 1883-ban - született Babits Mihály, a XX. századi magyar irodalom egyik legsokoldalúbb jelensége, a polgári humanizmus kiemelkedő képviselője. Költő, regényíró, szerkesztő, műfordító volt. Erős gondolati és filozófiai töltésű verseit változatos, csiszolt formákban írta; költészete a gondolat és a cselekvés közt őrlődő és érlelődő ember vívódásait tükrözi. Regényeit, kisregényeit, novelláit - mint egész életművét - a bölcselő elme problémái hatják át. Mint műfordítót a legnagyobbak között tartjuk számon: a magyar irodalom sok-sok remekműnek a tolmácsolását köszönheti neki. Rába György e változatos és gazdag életmű egyik legjobb ismerője. A kismonográfia elsősorban a saját kutatásai alapján elemzi és értékeli Babits munkásságát.

Király István - Ady ​Endre I-II.
Ady ​Endre eszmei hagyatékát, költői üzenetét kívánja tudatosítani ez a könyv. 1905-tel, az önálló költői hang megtalálásával indul a tanulmány. Ady életművét Király István négy korszakra osztotta: az érzelmi forradalmiság időszaka, 1905-8; a kétmeggyőződésű forradalmiság ideje, 1098-12; a plebejusnépi forradalmiság periódusa, 1912-14 s a valóság forradalmára 1914-19 között. Ez a négy korszak egyben Király István nagy Ady-könyvének négy fejezete is, melyből e két kötet az első két szakaszt öleli fel: Ady 1905-12 közötti világképének elemzését. Ady költői pályájának eddigi marxista értékelését két ponton igyekszik továbbfejleszteni a szerző: jobban előtérbe állítani Ady lírájának huszadik századiságát, s fokozottabban hangsúlyozni az egységes életművön belüli fejlődést, változást. E hatalmas, impozáns és szuverén alkotás legizgalmasabb részei a verselemzések. A történelmi szempontú és a versegészre koncentráló elemzésekkel Király István elsősorban a tanároknak, az ifjúságnak nyújt nagy segítséget. Így vall szándékáról: "Annak a művésznek a felmutatása jelentette számomra a fő célt, ki lehúzó, bénító szomorúságokat hordva magában, az emberi lét elintézetlen kérdéseivel megterhelten is, szerette volna ébren tartani a meg nem alkudó, kemény, büszke dacot; a mégis morálját, a Minden akaratát; szerette volna ébren tartani a gondolkodó, értelmes élet vágyát, igényét. S így főképp azokhoz kíván szólni munkám, kik irodalomról, versekről beszélve az emberre néznek, s embert formálnak mindenekelőtt."

Rónay László - Kosztolányi ​Dezső
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Borbély Sándor - Juhász ​Gyula
Juhász ​Gyula századunk egyik legalaposabban tanulmányozott költője. Az életmű egészének és számos részproblémájának beható ismerete kedvező alkalmat kínált a pályaív társadalompolitikai és irodalomtörténeti, egyben esztétikai újragondolásához. Minden ilyen vállalkozás természetesen bizonyos perújrafelvétel is, egyúttal pedig kísérlet az alkotó és a közönség kapcsolatának elmélyítésére. Borbély Sándor kismonográfiája a költő születésének centenáriumára jelenik meg.

Laczkó András - Fekete ​Gyula
Tartalom Változások ​sodrában Közéleti igények nyomán Jelenkorunk hőse: a köznapi ember Történelem és moralitás Metszetek a közgondolkodásból Éljünk magunknak? A magány nem magánügy Regények a sorsfordító időről Sarkcsillag jegyében Életrajzi adatok Fekete Gyula művei Felhasznált és ajánlott irodalom

Ismeretlen szerző - Emlékkönyv ​Gárdonyi Géza születésének 100. évfordulójára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pók Lajos - Thomas ​Mann világa
Kevés ​nagyobb ívű pályát ismer századunk világirodalma, mint a Thomas Manné. Hogyan jut el a gazdag lübecki patríciuscsalád fia a századvégi szcesszió romantikus irracionalizmusától az értelmes emberi lét csodálatos költészetéig a József és testvérei-ben, s a konzervatív nacionalista német addig a belátásig, hogy a jövő a szocializmusé? Szükségszerűen ez a fő témája minden Thomas Mann-könyvnek. Ezé a könyvé is, amely módszerét tekintve, szándéka szerint, egy írói sors filmje, és - türelmesebb megállókkal a legnagyobb műveknél - igyekszik vegyíteni élményt és történeti-esztétikai mérlegelést, filológiát és írói vallomást.

Pomogáts Béla - Radnóti ​Miklós
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hajdu Ráfis - Sarkadi ​Imre
Tartalom Debrecentől ​- Debrecenig Előjáték A felszabadulásig Leszámolás a mítoszokkal Novellák Új úton Gál János útja Bukdácsolva Út a tanyákról Rozi A teljesség felé Szeptember Vihar előtt Válság és kiteljesedés Válság Kettősség vagy egység? Oszlopos Simeon Bolond és szörnyeteg Elveszett paradicsom A gyáva Jegyzetek

Rónay György - Kassák ​Lajos
Kassák ​Lajos a magyar irodalom európai rangú egyénisége, aki a külföldi avantgarde irányzatok legjelesebb költőivel, művészeivel egyidejűleg vívja meg a maga forradalmát, világérzéséhez és valóságlátásához új formát teremtve, s a "delelőben fénylő", gazdag termésű korszakok után eljut a kiteljesedésig, a higgadt-bölcs lírai "világleltározásig"; nem tagadja meg az izmusok forradalmát, hanem azok eredményeit felhasználva, gyönyörű szintézist teremt költészetében. "Tudatos meggyőződésem szerint - írja naplójában - korunk túljutott a forradalmak szakaszán... és a Picasso után következő nemzedékek legjobbjainak tudatosan vagy átgondolatlanul is csak az lehet a törekvésül, hogy az addig analitikus jellegű kísérleteket szintetizálják." Rónay György kivételes felkészültséggel és rezonáló képességgel írt izgalmas tanulmánya a folytonos megújulás egymást váltó szakaszaiban és "a fejlődés természetes egységében" mutatja be Kassák Lajos művészi útját és életművét. Az érzékletesen pontos és mély távlatú fejlődésrajzhoz az író mindenekelőtt a költői és prózai alkotásokat, a művészi dokumentumokat s a fennmaradt naplót használja forrásmunkaként, mintegy teljesítve Kassák Lajosnak azt a jogos kívánságát, hogy munkásságának elemzői, méltatói és bírálói "az adott mű egészéből induljanak ki".