Van itt egy könyv.
Egyáltalán nem szükségszerű, hogy legyen.
Nem is a szükség, hanem a szabadság írta elő, diktálta, mondta tollba.
A megjósolhatatlanság szenvedélyét, hogy az előre! annyit tesz, hogy akármerre.
GFG blogkönyve az elmúlt két év politikai határidőnaplója. Vannak, akik szerint kordokumentum. Mások szerint meg…
Mindenesetre innen nézve, ahonnan az olvasó nézi, mégiscsak egy könyvnek néz ki.
Hát akkor…
Kapcsolódó könyvek
Kósa András - A főnök beszéde
„Nem gondoltam, hova eszkalálódhat az őszödi beszéd kiszivárgása nyomán kitört felháborodás, amikor este kimentem a Parlamenthez. A hangulat békés volt. Az eseménysort vagy az utcáról tudósítottam végig, vagy szerkesztőként dolgoztam a Hírszerző.hu-nál. Korábban nem hittem volna, hogy egy rendőrattakhoz is hozzá lehet szokni valamennyire, csak akkor döbbentem rá, hogy kialakult egyfajta közöny bennem a látottak iránt, amikor egy ismerősömmel egyik este elnéztünk a Parlamenthez, az Alkotmány utca felé, és éppen belefutottunk egybe. (…) Én szinte csak azt mérlegeltem, az egész megér-e annyit, hogy felhívjam az aznapi ügyeletes hírszerkesztőt, és megkérdezzem, van-e kint tudósítónk, vagy ha nincs, bediktáljak-e pár mondatot, de az ismerősöm teljesen megdöbbent. Ő akkor látott ilyet.
Aztán akkor fogtam fel, mennyire abnormális, feszült légkörben éltünk mi abban az időben Budapesten, amikor pár nappal a helyhatósági választások előtt hazalátogattam a szüleimhez Gántra. Úgy emlékszem, szinte szó szerint a fellélegzéshez hasonló érzés volt átélni a nyugalmat.
A feszültség viszont, sokféle formában azóta is itt maradt velünk. Őszöd hatását már sosem tudjuk kiküszöbölni, rengeteg remek elemzés született a beszéd következményeiről. Én úgy gondoltam, érdekes lenne megkérdezni közéleti szereplőket, ők hogyan látják, mennyiben hat máig a beszéd, és a botrány, mennyiben lökte kényszerpályára az országot, mit hozott Orbán Viktor kétharmada, és mik várnak ránk egy folyamatosan átalakuló (nem feltétlenül jó irányba haladó) Európai Unióban. Az itt olvasható vélemények számos ponton ellentmondanak egymásnak, azt hiszem, ez így természetes…” (Kósa András Előszavából)
Akik válaszoltak a szerző kérdéseire: Balázs Péter, Csaba László, Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Gulyás Gergely, Gyurcsány Ferenc, Horn Gábor, Jeszenszky Géza, Krekó Péter, Kukorelly Endre, Lendvai Ildikó, Molnár Gyula, Mráz Ágoston, Nick Thorpe, Pogátsa Zoltán, Schiffer András, Schöpflin György, Stefano Bottoni, Tóth Károly, Török Gábor.
Stumpf István - Őszöd árnyékában
A tanulmánykötet a Gyurcsány kormány egyéves működését tekinti át a korábbi három elemzés szerkezetét követve, mintegy 600 oldalon vizsgálva a különböző szakpolitikai területeket, a kormányzati cselekvést, illetve ennek gazdasági, társadalmi vonatkozásait.
A 2006. évi parlamenti választások után az MSZP és az SZDSZ alakíthatott újra koalíciós kormányt.
A választás Gyurcsány Ferenc személyes sikerét is hozta, hiszen sokan elsősorban neki tulajdonították a szocialisták sikeres szereplését a kampányban. Hivatalban lévő miniszterelnök először kapott lehetőséget a kormányzás folytatására, miközben az ország a megnyíló európai uniós támogatások révén történelmi lehetőség kapujában is állt.
Ezt a politikai esélyt Gyurcsány Ferenc elszalasztotta. Ahelyett, hogy hiteles kormányzati cselekvéssel társadalmi tőkét gyűjtött volna a reformok megvalósításához, a párttársai körében elmondott őszödi kirohanásával a morális válság szakadékába taszította a politikát.
A kormányzás első éve valójában az őszödi beszéd árnyékában zajlott. Az első év nekirugaszkodása, az erőltetett menetelés csak a kormányfő és közvetlen környezetének elszántságát mutatta, a kidolgozatlan reformok mögül gyorsan elfogyott a társadalmi támogatottság.
Egy évvel a Gyurcsány-kabinet megalakulása után a kormányzati teljesítménnyel kapcsolatos elégedetlenség növekszik, az MSZP támogatottsága mélyponton áll, a kormányzással való elégedetlenség a baloldali szavazótábor stratégiai bázisát is elérte.
A kötet lezárása idején már a társadalmi újratermelési rendszerek fundamentumait veszélyeztetik az olykor elhibázott, olykor nyilvánvaló politikai szándékkal megjelenő kormányzati elképzelések és lépések...
Az „ŐSZÖD ÁRNYÉKÁBAN” című ezen kiadványt a 2. Gyurcsány-kormány első éve iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.
Almási József - Kell-e nekünk demokrácia?
2010-ben Orbán Viktor a maga szemszögéből jól választotta ki egyenként pártja képviselőit és kormánya tisztségviselőit. Úgy látszik, a képviselők többségének fogalma sem volt arról, hogy a kormányfő közreműködésükkel mit fog művelni Magyarországgal. Miközben a Parlamentben folyamatosan nyomták az ilyen olyan törvények – az új alkotmány, azaz „Alaptörvény” – elfogadásához a szavazógombot, észre sem vették, hogy mindez a jogállam lebontásához, a gazdasági fejlődés „megöléséhez” vezetett. S miközben egy szűkebb réteg élvezheti az általuk jogalkotással adott kedvezményeket, az ország lakosságának közel fele elszegényedett, több százezer fiatal honfitársunk munkát vállalni külföldre kényszeredett.
A Fidesz-KDNP hatalom az alkotmányos puccsal egy – az un. „Centrális erőtérből” irányított- „parlamentáris diktatúrát” hozott létre. A demokrácia intézményeinek többségét uralma alá vonta Egy szűk csoport, sőt egy személy kezében összpontosul a hatalom:– a közintézmények és a hivatalok élén saját emberei ülnek, tehát megvalósult a hatalom kizárólagos birtoklása, ami úgy ahogy van alkotmányellenes.
Gyurcsány Ferenc - Útközben
"Vannak az életben pillanatok, amikor Magyarország olyannak látszik, amilyen lehetne: optimistának, igazságosnak, békésnek és biztonságot adónak. Ilyen pillanat volt a közelmúltban, amikor az ARC-fesztiválon Oláh Ibolya énekét hallgattam: "_Van egy ország, ahol álmomban jártam: Magyarország..._" Akik ott hallgattuk a dalt, biztosra vehettük, hogy hamarosan úton-útfélen ezt dúdolja majd mindenki. Nyilván azért, mert azt fogalmazza meg, ami közös bennünk. Azt, hogy nem egyszerűen szeretjük ezt az országot, de készek vagyunk tenni is azért, hogy valóban olyan legyen, amilyen lehetne. Engem is ez az érzés ösztönzött e könyv megírására. A haza tettrekész szeretete.
Nekem persze mások az eszközeim, mint egy dalszövegírónak vagy egy zenésznek. Politikus vagyok, aki az ország jövőjét közvetlenebbül befolyásolhatom, mint más. De ami legalább ilyen fontos: baloldali ember vagyok, és nem csak azért, mert soha nem felejtem el, honnan jöttem; azért is, mert nem tévesztem szem elől azt sem, hova akartam, és akarok eljutni másokkal együtt. Egy jobb Magyarországra, ahol a gyermek későbbi helyét az életben végre nem családi származása, hanem szorgalma, tehetsége és munkája jelöli ki. Ilyen egyszerű ez.
Persze mindig könnyebb tisztán látni a célt, mint ismerni és megtenni az utat, ami odáig vezet.
Innen nézve ez a könyv nem más, mint az egyik útvonal-lehetőség a sok közül. Számomra mégis a legfontosabb. Ez az irány az, amelyben hiszek."
_Gyurcsány Ferenc_
Kukorelli István - Magyarországot saját alkotmánya nélkül kormányozni nem lehet
A műfaját tekintve tanulmánygyűjtemény és közjogi almanach egyes darabjai a 2011-es új Alaptörvényt közvetlenül megelőző és azt követő években születtek. Az írások egy része könyvekben, kiadványokban, szaklapokban megjelent, másik része még nem publikált. A könyv a Magyarországot saját alkotmánya nélkül kormányozni nem lehet címet viseli, de lehetne más is, például közjogi korkép, tájkép az elmúlt, sokszor értelmes párbeszéd nélküli évekről. A cím utalni kíván az Alaptörvényben is szereplő magyar történelmi alkotmányra, pontosabban az alkotmányos identitástudat történetiségére, amelybe az Alaptörvény előtti 22 év is beletartozik ellentmondásaival együtt. A könyv három nagyobb fejezetből áll.
Ferenczi Krisztina - Narancsbőr
Ez a történet első ránézésre arról szól, miként válhatott dúsgazdaggá néhány ember kizárólag azért, mert barátja, ismerőse, rokona a 2010-ben kétharmaddal miniszterelnökké választott Orbán Viktornak. Van köztük gázszerelő, autóvillamossági szerelő, van ebben a történetben minden: fatolvajlás, bizonyíték arra, hogy a miniszterelnök újsütetű vejének családja hogyan irtotta szisztematikusan a fát mások területéről, van benne egykori főhercegségi majorság, van benne stadion, karnyújtásnyira a miniszterelnök háztól, kisvasút és földek, földek temérdek mennyiségben, pár kézben összpontosulva.
Jó kis krimi.
És van benne más is: benne van, hogy az újsütetű nagyurak miként bánnak azokkal, akik kevésbé újsütetűek és kevésbé nagyurak. Benne van, hogyan lehet másokat megalázni. Benne van, hogyan lehet előre megfontolt szándékkal, aljas indokból kibabrálni velük. Benne van, hogyan lehet őket még kiszolgáltatottabbá tenni, végül sárba tiporni. Benne van, hogyan lehet őket egyetlen kézlegyintéssel elintézni, mintha csak legyet csapdosnának.
Ez a történet nem csak néhány ember dúsgazdaggá válásáról szól és arról, hogyan süvegelik őket, hanem a 2010-es évek Magyarországáról: miként lehet állami vezérlettel újfeudális viszonyokat kialakítani, hogyan lehet átjátszani itt, az orrunk előtt egy egész térséget egy-két ember kezébe, akiknek az élén ott áll maga a miniszterelnök, Orbán Viktor, a legfőbb kegyúr, aki önkezével süt tojásrántottát az arra érdemes fideszes képviselő-jelölteknek felcsúti birodalmában.
Nincs fölmentésük. Mindent láttunk.
Egry Gábor - Otthonosság és idegenség
Ma a magyarságon belül sokféle egyéni és közösségi azonosságtudat ragadható meg, ezek ráadásul maguk is egy-egy adott helyzettől függően válnak fontossá vagy lesznek lényegtelenné.
A kötet a nacionalizmus, identitás- és emlékezetpolitika problémahalmazának rövid, összefoglaló bemutatására törekszik, lehetőleg olyan szempontokat is érvényesítve, amelyek eddig hiányoztak a kérdés irodalmából. Éppen ezért nem csak a szűkebb értelemben vett "nemzetpolitikát" kívánja meg bemutatni. Választ keres arra is, miként függ össze a nemzet és a nemzeti identitás az átmenet társadalmi változásaival, az új rendszer legitimitásával, a gazdasági világrendbe történő betagozódással, az európai integráció folyamataival, arra törekedve, hogy mindezt az egész problémakör közép-kelet-európai értelmezésébe ágyazza.
Gyurcsány Ferenc - Blogkönyv, 2006-2007
Magyarország politikai életének 2004.óta egyik meghatározó szereplője és alakítója Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök rendszeresen írja blogjait, melyekben megmutatja nekünk, ő hogyan látja, akarja láttatni velünk a világot, Magyarországot, környezetét. Ez a könyv egy nagyon feszült, problémákkal , konfliktusokkal teli időszak, a 2006-2007-es év blogjait gyűjtötte össze, rendszerezte egy kötetbe. Reméljük, hogy az olvasók számára egy figyelemre méltó, esetleg vitákat is kiváltó, érdekes olvasmányt tudunk nyújtani.
Pánczél Hegedűs János - Nekünk királyság kell!
Pánczél Hegedűs János publicista, történész, a /Miles Christi/ konzervatív folyóirat főszerkesztője, a /Regnum!/ portál alapítója több éve hirdeti Magyarországon a királyságot, mint olyan "össztársadalmi alternatívát", amely a jelenlegi erkölcsi-, kormányzási-, politikai válságból kiutat jelenthet és amelynek helyreállításával a nemzet rátalálhat saját, eredeti életformájára is. A szerző alapállása az, hogy a jelenlegi köztársaság olyan autoritás-, és legitimitásdeficittel küszködik, amelyet nem tudott leküzdeni a rendszerváltás óta eltelt húsz év alatt sem, képtelen volt a konszolidációra a kommunista diktatúra után, így a köztársaság egy bukott államforma jelenleg. A köztársasági államforma, annak ellenére, hogy abszolút népuralmiságra hivatkozik, idehaza sohasem járt együtt a nép megkérdezésével. Csak rá hivatkozva, de igazából nélküle jött létre minden esetben a köztársaság itthon (1918, 1919, 1946, 1949, 1989) bármilyen formában is. Jelenleg sincsen felvállalható politikai hagyománya Magyarországon a republikanizmusnak, ellentétben a királysággal, amely a magyar nemzet saját magának alakított ki és formált közel ezer év alatt, organikus módon. A kötetben tanulmányok, esszék sorakoznak egymás mellett, de emellett egy pontos forráskalauz is segíti az eligazodást az olvasónak, amely gyakran értekezik elfeledett történelmi tények mentén.
Frei Tamás - 2015
André története a következő parlamenti választások napjaiban indul ismét útjára, feszült, konfliktusokkal teli időszakban. A képzeletbeli Magyarország arra ébred, hogy a kisebbség került többségbe. De hogyan? Miként és miért esik egymásnak a magyar politikai és gazdasági elit egy része, és mi köze mindehhez Andrénak, Adriennek és egy kaliforniában élő sikeres magyar feltalálónőnek? Mi történik a sarokba szorított miniszterelnökkel, a magyar poli-garchákkal, és persze Andréval, meg az ő fekete szemű hároméves kislányával, Fruzsikával. Bátor és izgalmas utazás a következő évek Magyarországának kulisszái mögé!
Urbán Péter - Szabó Andrea - L. Simon László - (V)álságkormányzás
A globális válság azt is megmutatta, Gyurcsány Ferenc miként juthat el igen gyorsan a "bennünket csak a válság oldalszele fog érinteni" jóslattól a "megmentettük az országot a fenyegető államcsődtől" öndicséretéig. A kormányfő az általa előidézett válságok menedzselésének ünnepelt hőseként tüntette fel magát. Medgyessy Péter első számú bizalmas tanácsadójaként aktív szerepet vállal a jóléti rendszerváltás csődjében, majd bejelentkezik a megbukott kormányfő helyére. Elhalasztja a reformokat, eladósítja az országot, "ezer apró trükkel" kozmetikázza a nemzet és az EU előtt a költségvetést, majd megszorító intézkedéseket vezet be az általa felborított államháztartási egyensúly helyreállítására. A politikai zsákmányrendszer abszolutizálásával szétzilálja a közigazgatást, majd dolgozatában az erős állam mellett érvel. Neoliberális gazdaságpolitikája megroppantja pártja szavazótáborát, de álarcot cserélve kiáll a bérből-fizetésből élők és a nyugdíjasok mellett.
Stumpf István - Szabó Andrea - Baranyai László - L. Simon László - Mocsári József - Végjáték
A második Gyurcsány-kormány második éve a koalíció mélyrepülését és felbomlását hozta magával. A szocialisták a kormányalakítás évfordulójára egyedül maradtak: a koalíciós kormányzás hosszú esztendői után 2008 májusától kisebbségi kormánya van az országnak. Míg Gyurcsány Ferenc szocialista pártelnök-kormányfő2007 júniusában egy MSZP-s nagygyűlésen még arról beszélt, hogy a kormány reformlendülete töretlen, szó sem lehet lassításról és visszafordulásról, az ország rossz útra tévedt, ezért szinte mindent át kell alakítani, addig alig egy évvel később a reformok zálogának tekintett kormányfő már úgy látja, hogy a reformoknak nincsen társadalmi támogatottságuk. Ha pedig a társadalom nem tud "felnőni" a reformok politikájához, akkor a politikai túlélés érdekében a reformelkötelezettséggel is szakítani lehet. Vagyis a radikális megszorítások "nem kell félni, nem fog fájni!" forgatókönyve helyett a "bársonyos reformok" terápiáját szükséges alkalmazni. A kormányfő és szűkebb csapata azt feltételezi, hogy a 2004-es miniszterelnök-cserét követő, sikeresnek bizonyult stratégiát - "felejtsük el a reformokat, inkább a kormányzás látszatának fenntartására koncentráljuk!" - a koalíció felbomlása után is eredményesen lehet alkalmazni. Megfeledkeznek viszont arról, hogy azóta számottevően megváltozott a politikai klíma: a kormányfő által okozott morális deficithez egyre növekvő mértékű szociális elégedetlenség társul. Végjáték vette kezdetét.
Ismeretlen szerző - Hazárdjáték
A Századvég Alapítvány ezzel a HAZÁRDJÁTÉK - A SZOCIALISTA-LIBERÁLIS KORMÁNY NYOLC ÉVE c. kiadvánnyal hetedik alkalommal jelentkezett kormányértékelő kötetével.
A vállalkozás útjára indításának a szándéka elsősorban abból a tapasztalatból fakadt, hogy a szakpolitikai természetű véleménycsere mára teljesen kiveszett a magyar közéleti diskurzusból. Ráadásul a szakpolitikai kérdésekkel kapcsolatos vitákat rendre felülírja a politikai elitcsoportok napi küzdelmeihez igazított magyarázatainak és ellen magyarázatainak mindent maga alá gyűrő volta, és mikéntje.
Az esetek nagy részében tehát nem marad megfelelő tér a nemzetstratégiai szempontból fontos szakpolitikai kérdések higgadt végiggondolásának.
A kormányzásértékelő köteteket ebből a szempontból a Századvég Alapítvány hiánypótló, civil-szakmai jellegű vállalkozásnak szánja. Ez a kötet a 2002 óta kormányzó szocialista - liberális kormány majdnem egy évtizedes tevékenységének szakpolitikai fejezetekre osztott értékelését adja.
A kiadvány elemzési területei:
- gazdaságfejlesztés,
- privatizáció,
- egészségügy,
- szociálpolitika,
- oktatás,
- innováció és kutatásfejlesztés,
- kultúra, média, jog,
- közigazgatás-területfejlesztés,
- védelem- és katonapolitika,
- külpolitika,
- mezőgazdaság és vidékfejlesztés,
- energetika és környezetvédelem.
Ugyanakkor - mivel a szakpolitikai kérdések a politikai logika függvényévé válnak - megkerülhetetlen a kontextus és a kormányzati politika elemzése is, amellyel a könyv több tanulmánya mélyreható módon foglalkozik.
A „HAZÁRDJÁTÉK” című ezen kiadványt a 2002 óta kormányzó szocialista - liberális kormány majdnem egy évtizedes tevékenységének szakpolitikai fejezetekre osztott értékelése iránt érdeklődő, a közéletre nyitott olvasóink figyelmébe ajánljuk.
Ismeretlen szerző - A jóléti rendszerváltás csődje
A Századvég a Medgyessy-kormány első (Ígéretek sodrásában) és második (Elzálogosított jövő) évének szakpolitikai és kormányzáskutatási elemzéseinek tanulmánykötetei után a 3. kötettel jelentkezi immár. A kötet a korábbi kötetek szerkezetét követve, mintegy 750 oldal terjedelemben, 22 fejezetben tekinti át a különféle szakpolitikai területeken a kormányzati cselekvést és annak következményeit, gazdasági és társadalmi vonatkozásait. A főbb részek: Kormányzati politika; Gazdaság és politika; Társadalom - jog - politika; Külpolitika és védelempolitika; Kormányzati hírek, kronológia.
Zrínyi Miklós - Az török áfium ellen való orvosság
"...az én professiom avagy mesterségem nem a poesis, hanem nagyobb s jobb országunk szolgálatjára annál" - írta Zrínyi a Szigeti veszedelem előszavában. Politikájával, tetteivel s nem utolsósorban prózai munkáival bizonyította: az eposz olvasójának tett vallomás nem holmi költői szerénykedés, hanem tudatosan vállalt életprogram. Írásai, a Tábori kis tracta, a Vitéz hadnagy, a Mátyás király életéről való elmélkedések mind ugyanazt a célt szolgálják: felrázni, talpra állítani a magyar nemzetet, újra kivívni elvesztett önállóságát. Utolsó nagyobb művében, az Áfium-ban összefoglalja mindazokat az eredményeket, melyekhez hadtudományban, politikai gondolkodásban élete során eljutott. Érveihez páratlan morális erő, féltő hazaszeretet társul: "Nehéz ugyan ez a hivatal nékem, de ha az Isten az hazámhoz való szeretetet reám tette, ímé kiáltok, ímé üvöltök: hallj meg engem, élő magyar, ihon a veszedelem, ihon az emésztő tűz!"
Lakner Zoltán - Négy fordulat
Mire való, mit akar, mire jó, kihez szólhat, s egyáltalán micsoda tehát a baloldal a huszonegyedik század Magyarországán? Az erről való gondolkodás elválaszthatatlan a demokrácia kérdéseitől, valamint a rendszerváltás és az azt követő negyedszázad értékelésétől. A demokrácia-krízis és az egymásra torlódó társadalmi válságok nélkül se a baloldal, se az ország helyzete, se pedig az Orbán-rendszer nem érthető meg. A kérdés ma az, miként formálható demokratikus politikai és humánus társadalmi alternatíva az Orbán-rendszerrel szemben, s hogy mi lehet az erről való gondolkodáshoz a baloldal hozzáadott értéke. Talán elsősorban az, ha rálel önmagára.
A Szent Grálként keresett megújuláshoz előbb a fejéről a talpára kellene állítani gondolkodásunkat. A megoldás hosszú folyamata nem miniszterelnök-jelöltekkel és főpolgármester-jelöltekkel kezdődik. Karizmatikus vezető sem száll alá az égből mindaddig, amíg nem tisztázódik, hogy mégis minek a vezetéséről lenne itt szó. A feladat igazából nem is a megújulás megújítása egy már létező valaminek , hanem egy új minőség és egy új entitás létrehozása. A folyamat alanyát meg nem nevező megújulás és a jelenlegi szereplők által kivitelezett megújítás helyett új baloldalra van szükség. Ennek szervezeti és személyi szerkezete, összetétele nem érdektelen, hiszen konkrét emberek csinálhatnak csak politikát. Az is kétségtelen, hogy a politika rugalmas és pragmatikus természetével számolva kijelenthető: a paradigmaváltás mikéntje, a váltógondolat pontos tartalma az adott helyzetre és az adott személyekre szabott. Mégsem kerülhető meg a baloldal mibenlétének vizsgálata, mert a maraton csak úgy teljesíthető, ha az elején jó irányba indulunk el.
Orbán Viktor - Egy az ország
Egyszerű és világos alapelveket kell lefektetnünk, egyenes beszéddel, őszintén kimondva az igazságot, nevén nevezve a sorsrontó tabukat, a szellemünket és akaratunkat évek óta megbénító dogmákat. Ezért írtam ezt a könyvet.
Orbán Viktor - Út a győzelemhez
Az Út a győzelemhez választ kíván adni az olvasónak arra, miért és hogyan sikerült elérnie a jobboldalnak a 2014-es választásokon a kétharmadot. Ráadásul kormányzati pozícióból, ami mindig sokkal nehezebb. Hiszen ilyenkor az állampolgárok a politika szereplőinek tevékenységéről nem a választási ígéretekből, hanem mindennapjaikból, a közélet jelenéből tudnak értesülni.
Orbán Viktor beszédeiből, idehaza és külföldön tartott előadásaiból, a közösség ügyeihez kapcsolódó levelezéséből kapunk válogatást a kötetben. Megtaláljuk benne az Európai Parlamentben elmondott, a tévéközvetítés révén a hazai közönségre mély benyomást tevő strasbourgi beszédet, amelyet a Tavares-jelentésre reagálva mondott, beleértve azt a memorandumot is, amelyet a kormány válaszul elküldött az Európai Parlamentnek. A kötetben helyet kaptak a forradalmaink évfordulóján, nagygyűléseken elmondott legemlékezetesebb beszédek, továbbá számos előadás szövege, többek közt a bilbaói konferencián elhangzott elemzés a kereszténység válaszairól Európa kihívásaira, vagy a zsidó világkongresszus budapesti ülésén megtartott szónoklat, de gyár- és szoboravatót, pohárköszöntőt, továbbá impozáns, felújított létesítményeket a köznek átadó rövid beszédeket is olvashatunk. E műfaji változatosság miatt hirdeti az alcím: „minden hangszeren”.
A kötet tartalmát gazdag fotóanyag teszi érzékletessé.
Sárközy Tamás - Kétharmados túlzáskormányzás
„A polgári állam versenyelvű. Semmilyen kormányzat nem betonozhatja be magát, mert a kormány nem azonos a nemzettel. Az európai integráció elmélyítése pedig összeegyeztethető a nemzeti érdekekkel. Nincs szükségünk szabadságharcra. Kiegyensúlyozott, a valódi közjót szolgáló normális, az európai polgári értékeknek megfelelő nemzeti kormányzást szeretnénk.”
Sárközy Tamás szerint a második Orbán-kormány nem maffiaállam, de nem is önálló, mások számára követendő magyar modell. Úgy véli, meg kellene szüntetni a „túlzáskormányzást”, véget kell vetni a szakadatlan forradalomnak és a szükségtelen nemzeti szabadságharcnak. Stabilizálni kell az állam működését, meg kell szüntetni a kaotikus, gondolatnál is sebesebb frakció-törvényhozást. A kormányzás terén is középútra kell kerülni – nemzeti kormányzást kell megvalósítani, az Európai Unió gazdasági és jogi alapértékeinek tiszteletben tartásával.
Sárközy Tamás legújabb könyve átfogó képet ad a második Orbán-kormány teljes kormányzati ciklusáról, és érzékelteti a 2018-ig terjedő kormányzati periódusban fennálló lehetőségeket.
A hatalom sose szerette, ha valaki középen áll – Szolón törvényben rendelkezett arról, hogy az ilyen szedje a sátorfáját Athénból. Sárközy Tamás évtizedek óta nem hajlandó egyik oldalra sem állni. „Harag és részrehajlás” nélkül értékel; ugyanolyan higgadtan mond véleményt a „gondolatnál is gyorsabb jogalkotásról” vagy az „irányított nemzeti kapitalizmusról”, mint a stadionépítési programról vagy a várható jövőről. Az ilyen vagy olyan előjelű populista summázatokhoz szokott választópolgár nem győz csodálkozni: jé, ezt így is lehet nézni? Egészen egyedi hangvétel ez a szakmaiságot és bírálatot hol kedélyes, hol cinikus megjegyzésekkel ötvöző stílus, benne az érintettség (szem- és fültanúság) váratlanul fel-felbukkanó adomáival.
Tábori Zoltán
Pataki Ferenc - Hosszú menetelés
"Napjaink magyar társadalmában a Fidesznek jutott a "pillanat hőse" szerep. Tegyük tüstént hozzá, a történelmi pillanatok felettébb képlékenyek, olykor hetekig-hónapokig, máskor évekig-évtizedekig tartanak. Bármennyi szó esett is az elmúlt években a Fidesz történetéről és útjáról a kétharmadig, a hatalom osztatlan birtoklásáig, bármily sokféleképpen mérlegelték az érintett szakemberek azt az alig negyedszázados utat, amely a rendszerváltás lázában született ifjú csapatot eljuttatta a hatalom csúcsaira, valójában ennek az útnak számos részletét homály fedi.
2011. nyarán adtam közre a XXI. század első évtizedének egyes honi fejleményeiről szóló társadalom-lélektani esszékötetet. De ekkor még nem állt rendelkezésre elegendő anyag és kellő tapasztalat ahhoz, hogy átfogó mérleget vonhassunk a Fidesz-világról, erről a sajátos, új pártállami rendszerről. Az alábbiakban valójában arra vállalkozunk, hogy kissé alaposabban szemügyre vegyük ezt a különös jelenséget, ezt a minden ízében hungarikumnak nevezhető képződményt..." (a Szerző)