A ​magyar honvédség a második világháborúban

Kovács Zoltán András - Számvéber Norbert - A ​Waffen-SS Magyarországon
E ​könyv kísérletet tesz arra, hogy itthoni és külföldi levéltári dokumentumok felhasználásával, valamint az újabban megjelent nemzetközi és hazai szakirodalom alapján adatokban gazdag áttekintést nyújtson a német Waffen-SS és Magyarország kapcsolatáról a második világháború idején. A kötet szerzői először a Schutzstaffel (SS) katonai szerepvállalásnak hátterét, az SS-csapatok szervezetét, harcászatát és eszközeit tekintik át, majd a fegyveres szervezet Magyarországról történt létszám-kiegészítésével foglalkoznak. A terjedelem legnagyobb részét a Waffen-SS olyan birodalmi, önkéntes és besorolt alakulatainak hadtörténete teszi ki, amelyek harcoltak magyar területen. Külön részben olvashatunk a Waffen-SS magyar egységeinek történetéről is.

Tamási Miklós - Ungváry Krisztián - Budapest ​1945
Az ​újjáépítés első pillanatai 1945 tavasza óta egyetlen jelentős, komoly fényképanyagot közreadó album sem született az 1944/45 fordulóján rendkívül súlyos háborús sérüléseket szenvedett fővárosról. A hivatásos és amatőr fotósok hagyatékaiból, köz- és magángyűjteményekből válogatott, többségében először publikált fényképekből összeállított könyv ezt a hiányt szeretné pótolni. Emléket akar állítani, és emlékeztetni akarja az olvasót a háború pusztításaira, a romeltakarítás és újjáépítés első pillanataira.

Kállay Miklós - Magyarország ​miniszterelnöke voltam 1942-1944 I-II.
Kállay ​Miklós (Nyíregyháza, 1887–New York, 1967) egykori magyar miniszterelnök „személyes számadása” hazánk újabb kori történetének különösen súlyos két esztendejéről szól. A volt szabolcsi főispánt, az Országos Öntözésügyi Hivatal elnökét, aki addig soha nem foglalkozott „nagypolitikával”, Horthy Miklós 1942 elején jelölte ki a kormány élére, amikor még töretlen volt Németország támadó ereje. A szerencsétlenül háborúba sodort ország kettős félelem szorításában élt: rettegett a náci német megszállástól, amely nemcsak nemzeti függetlenségétől fosztotta volna meg, hanem ezrek és ezrek életébe is került volna (aminthogy került is 1944. március 19-e után), és rettegett a bolsevizmustól, amely a beözönlő orosz hadak nyomán óhatatlanul uralma alá hajtotta volna a magyarságot (ami később szintén bekövetkezett). E kettős veszedelmet elkerülni, a magyarság függetlenségét, az ország területi integritását megőrizni, s a háborúból az országot kivonni: ez volt az a lehetetlenséggel határos, az adott körülmények között már eleve kudarcra ítélt feladat, amire Kállay Miklós vállalkozott. Próbálkozásait az országban is csak nagyon kevesen értették meg, „hintapolitikának” csúfolták, béketapogatózásait a szövetségesek rendre elutasították, a németek viszont állandóan követelték Horthytól miniszterelnöke menesztését… Amikorra mutatkozott volna valami halvány remény a kibontakozásra, bekövetkezett a katasztrófa: az ország megszállása. Kállaynak is menekülnie kellett, nyolc hónapig a budapesti török követ rezidenciáján élt, a nyilas puccs után elhurcolták és koncentrációs táborba zárták a németek. Ezzel megszűnt számára a politikai cselekvés lehetősége. Soha többé nem térhetett haza. Emigrációban halt meg az Egyesült Államokban.

Ismeretlen szerző - A ​második világháború
A ​Magyarország második világháborús szereplését bemutató dokumentumkötet megjelenését a felélénkülő történelmi érdeklődés és a kutatás új eredményei, valamint a megbízható forrásmunkák hiánya indokolja. A munka jelentőségét az adja, hogy az eddig elszórtan megjelent vagy publikálatlan szövegeket nemcsak egybegyűjtve, hanem az emlékezetre vonatkozó részekkel kiegészítve, lábjegyzetelve, terjedelmes bibliográfiával és mutatókkal teszi közzé. A közölt források egy része most jelenik meg először magyarul. A kötet külön foglalkozik a magyarokra vonatkozó vagy a magyarokat is érintő német hadműveleti parancsokkal, a munkaszolgálat történetével, a német-magyar tárgyalásokkal. A válogatásban helyet kapnak a Magyarországról és a magyar honvédségről készített német értékelések is. A közéleti emlékezetet tárgyaló részben a háborúval kapcsolatos politikai felszólalások mellett a legismertebb magyar költőktől származó versek is szerepelnek. A könyv ismerteti az 1945-1948-as évek, a Rákosi-rendszer, a késő Kádár-rendszer valamint a rendszerváltás első éveinek szövegeit, és érinti az ún. "felszabadulás" kérdését is. A Horthy-rendszer általános értékelése, amely összefügg a háborúval, a nyilas uralommal, 1956-tal és 1919-cel, korlátozott mértékben ugyan, de szintén helyet kap a szövegek között.

Ungváry Krisztián - Magyarország ​a második világháborúban
A ​kötet végigkíséri az ország történetét a hadba lépéstől a 2. magyar hadsereg frontra küldéséig és megsemmisüléséig, bemutatja a magyar–német viszonyt és az ország be-kapcsolódását a háborúba a németek oldalán, a német megszállást, a hadműveleteket és az ország hadszíntérré válását, Horthy kiugrási kísérletét, a nyilas uralmat, majd a szovjet csapatok ellentámadását.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​az első világháborúban
A ​Romsics Ignác szerkesztette kötet neves szerzők tanulmányain keresztül mutatja be Magyarország részvételét a különböző frontokon folyó harcokban; a hátországbeli életet; a Monarchia tengeri és folyami ütközeteit; a hadifogság és a háború után megkötött békeszerződés részleteit. A fotókkal és mellékletekkel rövid életrajzokkal, dokumentumokkal kiegészített keretes anyagok segítenek átfogó képet alkotni a 20. század e vérzivataros éveiről.

Tabajdi Gábor - Ungváry Krisztián - Elhallgatott ​múlt
Kötetünk ​az állambiztonság 1956-1990 közötti működésének eddigi legteljesebb összefoglalóját adja. Az jelenlegi társadalmi közbeszéd "ügynökközpontúságán" túllépve munkánk bemutatja az ügyek valós irányítóit és felelőseit is. Ők fényképükkel és életrajzukkal szerepelnek a könyvben. A kötet részletesen, szervezeti egységekre lebontva tárgyalja az állambiztonság szervezetét és vezetőit. Külön hangsúlyt kap a pártirányítás kérdése. A "pártállam" és a "legvidámabb barakk" életének mögöttes és mind ez idáig láthatatlan közegét az egyéni tragédiák sorozatait végigkövető esettanulmányok világítják meg. Szereplőik, a tettesek és áldozatok közül sokan ma is köztünk élnek. A kötet szerzői: Tabajdi Gábor történész, szakterülete a XX. század második felének politikatörténete, valamint Ungváry Krisztián történész, a II. világháború és az állambiztonság történetének kutatója. A Corvina kiadásában 1998-ban megjelent Budapest ostroma című munkája eddig hat magyar, négy német, két angol és két amerikai kiadást élt meg.

Szőnyei Tamás - Titkos ​írás 1-2.
Történelmünk ​jellegzetessége az irodalom önmagán túlmutató, politikai, társadalmi szerepvállalása. 1956 is kérdések, bírálatok megfogalmazásával, nyilvános kimondásával, kinyomtatásával kezdődött. Az Irodalmi Újság publikációival, a Petőfi Kör vitaestjeivel. '56 után a hatalom nem engedhette, hogy ez megismétlődjék, ezért igyekezett a legmesszebb menő ellenőrzést gyakorolni az irodalmi élet fölött. Intézményes szinten (az írószövetségben, újságok, folyóiratok, könyvkiadók szerkesztőségeiben, kutatóintézetekben, egyetemi tanszékeken, rádióban, televízióban) és a magánszférában (baráti körökben, kávéházi asztaltársaságokban) egyaránt, sőt az emigránsok között is. Meg kellett akadályozni a tabukra fittyet hányó szavak, mondatok és művek publikálását, és megtorolni, ha netán mégis átcsúsztak az ellenőrzésen. Le kellett szerelni a lapalapítási kezdeményezéseket, és odasózni, ha egyes folyóiratok, irodalmi, művészeti csoportosulások merészeltek autonóm módon működni. Semlegesíteni kellett a Nyugat fellazító hatását. Az állambiztonsági szolgálat évtizedeken át nagy erőkkel dolgozott az intézkedéseket megalapozó információk megszerzésén. A hivatásos állomány és az ügynöki hálózat által termelt dossziék sok ezer oldala tanúskodik erről. Szőnyei Tamásnak a dokumentumokat feltáró kutatása eredményeként most megnyílnak az 1956 utáni magyar irodalomtörténet eddig jószerivel olvasatlan lapjai.

Steve Crawford - Harckocsik ​a II. világháborúban
A ​harckocsi átalakította a II. világháború harctereit. 1939–41-ben a német Blitzkrieg elsöprő sikereit páncélosok ezrei vezette gépesített oszlopok aratták, míg 1943–45 szövetséges győzelmeit a tömegesen harcba vetett amerikai, brit és orosz harckocsihadosztályok. A kötet az európai, észak-afrikai és csendes-óceáni hadszíntér döntő fegyvereiről, a páncélozott harcjárművekről ad áttekintést.

Polcz Alaine - Asszony ​a fronton
"Minden ​háborúnak ezer arca van. Ez az enyém, ahogy én élem meg. Egy fiatal nő, én magam, tizenkilenc-húsz évesen pár hónapos asszonyként hogyan kerültem az erdélyi kisebbségi sorból, az anyaországhoz visszakapcsolt Erdélyből a csákvári Esterházy-kastélyba. Egy asszony élete a fronton. Éhezés, tetvek, lövészárokásás, krumplihámozás, hideg, mocsok. Ez az élet nem csak az enyém volt. Férjem fehér hajú édesanyját ugyanúgy elhurcolták és megerőszakolták, mint a serdülő lányokat. Az orosz katonák megtámadtak, elvertek, megvédtek, csizmával a kezemre léptek, megetettek. Milyenek voltak ők, és milyenek voltunk mi? Miért erőszakolták meg a nőket, hogy esetleg az életükkel fizessenek érte? Nem csak a bombák és a lövedékek pusztítottak, nem csak magyarokat és németeket végeztek ki. Miért harcoltak ők? És mi?" - Polcz Alaine Száz éve - 1922. október 7-én - született az egyik legmegrázóbb második világháborús emlékirat, az Asszony a fronton (1991) szerzője, Polcz Alaine. Az erőszakról való hallgatás tabuját megtörő, nagy hatású regény különleges kiadása erre az évfordulóra jelent meg.

Adolf Hitler - Harcom
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Gyáni Gábor - Hétköznapi ​élet Horthy Miklós korában
A ​Corvina Kiadó sorozata, amely a hétköznapi élet eseményein keresztül ismertet meg az emberiség történetével, a világtörténelmi témák mellett eredeti művekben dolgozza fel a magyar történelem fontos korszakait. A Kádár-korszakot bemutató kötet után Gyáni Gábor történész könyve a Horthy-korral, a két világháború közötti időszak hétköznapjaival foglalkozik. A kiadvány az 1919-től 1945-ig tartó, mintegy 25 éves korszak köznapi életét tekinti át, színes képet adva ezen időszak munka- és életkörülményiről, lakóhelyeiről, közlekedéséről, sajtóéletéről, családi körülményiről, divatjáról, testápolásáról, táplálkozásáról, bűnözéséről, kultúrájáról, ünnepeiről és sok egyéb témáról. A szöveget korabeli idézetek és nagyrészt eddig publikáltan fotók gazdagítják.

Szabó József - M. Szabó Miklós - A ​magyar katonai repülés története
A ​Zrínyi Kiadó újdonsága a kezdetektől napjainkig eltelt hét évtized főbb eseményeit foglalja össze a téma iránt érdeklődő olvasó számára. A katonai repülés krónikája szerves részét képezi a magyar haderő, a Magyar Honvédség históriájának, ugyanakkor része az egyetemes magyar repüléstörténetnek is. Így a katonai alakulatoknál folyó repülőkiképzés főbb eseményei nemcsak a katonai repülés, hanem az egyetemes magyar repülés fejlődéstörténetének is meghatározó állomásai voltak az elmúlt hét évtizedben.

Ungváry Krisztián - Tabajdi Gábor - Budapest ​a diktatúrák árnyékában
Ungváry ​Krisztián és Tabajdi Gábor rendhagyó útikalauza a 20. század politikai diktatúrái és legmegrázóbb történelmi eseményei mentén veszi lajstromba Budapest emlékeit. A szerzőpáros olyan fővárosi helyszíneket mutat be olvasóinak, amelyek jobbára ismeretlenek a turisták előtt, a városlakók számára pedig a félmúlt homályába vesznek. A fiatal kutatók budapesti sétáin feltárulnak az 1919-es Tanácsköztársaság és az azt követő fehérterror, a német megszállás, a nyilas rémuralom és a zsidóüldözés, a világháborús főváros, a szovjet megszállás és a Rákosi-diktatúra, az 1956-os forradalom és szabadságharc, végül a Kádár-korszak elfeledett vagy épp szándékosan titokban tartott történeti helyszínei és emlékhelyei. Az egyes történelmi eseményekhez köthető szobrok és műemlékek kapcsán a szerzők múlt és jelen emlékezetpolitikai törekvéseit is áttekintik. A történészpáros kíméletlen és fájdalmas őszinteséggel mutat rá: a múlt századi véres diktatúrák emlékei jelöletlenül bár, de ma is ott kísértenek a főváros utcáin - ideje hát mindenkinek megismerni őket.

Szakály Sándor - Trianon, ​honvédség, háború, sport
Több ​mint ötesztendős kutatómunka eredményeit mutatják be Szakály Sándor írásai. A Kárpát-medence egyik legismertebb történésze kiemelkedő alapossággal járja körül a témául választott eseményeket, személyeket; amelyeket, illetve akiket górcső alá véve tisztábban láthatóvá válik a nagy kép, Magyarország XX. századi vérzivataros históriája is. A kötetet olvasva szembesülhetünk Szakály Sándor szakmai hitvallásának helytállóságával: történelmet írni csak harag és részrehajlás nélkül érdemes.

Galántai József - Magyarország ​az első világháborúban
A ​monográfia Magyarország újabb kori történetének egyik legkritikusabb szakaszát világítja meg. Előzményeiben és egyetemes összefüggéseiben mutatja be a dualista Habsburg Monarchia keretébe tartozó Magyarország részvételét az első világháborúban. Az eseményeket nem csupán hadtörténeti szempontból tárgyalja, hanem a régi, soknemzetiségű Magyarország mélységes kríziseként értelmezi, és főleg politikai oldaláról közelíti meg. Sokoldalúan elemzi a magyar vezető réteg politikáját, s Tisza István kiadatlan iratainak feldolgozásával átfogóan ábrázolja a miniszterelnök bel- és külpolitikai koncepcióit. Részletesen szól a különböző ellenzéki irányzatokról, a mérsékelt parlamenti pártoktól kezdve az úri ellenzékkel szakító és a demokratikus irányzatokkal összefogó Károlyi Mihályon át a szocialista mozgalmakig. Jelentős figyelmet szentel a magyarországi nemzetiségi kérdés háború alatti alakulásának. Szakszerűen és megelevenítően tárja fel a magyarországi társadalom elmélyülő - a felbomlás és a forradalom felé tartó - válságát. A mű nagyrészt a szerző kiterjedt levéltári kutatásain alapszik, ugyanakkor a hazai és a külföldi szakirodalomra, valamint memoárirodalomra is támaszkodik. Gördülékeny, olvasmányos stílusával nemcsak a tudományos kutatók, az e tárgykörben oktató pedagógusok, hanem a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tarthat.

Ungváry Krisztián - A ​Horthy-rendszer mérlege
A ​szociálpolitika egyúttal mindig újraosztást is jelent, és az újraosztás legszélsőségesebb formája a hátrányban részesítettek megsemmisítését is eredményezheti. A magyar zsidóság történetének és a holokausztnak számtalan megközelítési módja és értelmezése létezik. A szerző a kérdést a társadalom nemzsidó részének oldaláról vizsgálja meg, Célja nem csupán az eseménytörténeti rekonstrukció, hanem a tettesek tevékenysége alapján a magyar holokauszthoz vezető út bemutatása és a diszkrimináció dinamikájának vizsgálata. Értelmezése szerint a zsidóság kárára folytatott politika a 19. században látensen egyúttal egyfajta államszocialista átalakulás lehetőségét is magában hordozta. Az ellenforradalmi rendszerben ez különböző, későbbiekben részletezett okok miatt nem tárulhatott fel teljes mértékben, de mint lehetőség folyamatosan jelen volt és egyre inkább meghatározta a kor közbeszédét. A könyv a zsidóság kifosztásának szellemi előzményeit és eseménytörténetét a magyar történelem szélesebb összefüggéseibe helyezve mutatja be. Ezért számos olyan kérdést is érint (mint például a németek kitelepítése, az irányított tervszerű gazdálkodás, a szociálpolitika és a modernizáció), amelyeket a témával eddig foglalkozó szerzők nem tartottak a holokauszt szempontjából fontosnak.

Ungváry Krisztián - Budapest ​ostroma
Ungváry ​Krisztián hadtörténész munkája a megjelenésekor, 1998-ban, hatalmas űrt töltött be. Több mint fél évszázaddal a drámai események után ez volt az első átfogó, ideológiai felhangok nélküli, hiteles és olvasmányos monográfia e mindmáig sokakat érdeklő és foglalkoztató témáról. A kötet a korabeli levéltári források mellett számos, eddig ismeretlen visszaemlékezést idéz és hasznosít. A műben szerencsésen ötvöződik a mikrotörténetírás célkitűzése és a háború nagyobb összefüggéseinek mélyebb bemutatása, plasztikus képet kap az olvasó a hadműveletek napi változásairól, a lakosság életéről, szenvedéseiről, a kegyetlenkedésekről és az élet újraindulásáról. Az olvasó utcáról-utcára, sőt olykor szinte házról-házra követheti végig a főváros ostromának menetét. Hetvenöt, nagyobb részben eddig még nem publikált korabeli fotó, tizennégy szöveg közti és egy kihajtható, színes áttekintő térkép illusztrálja az elmondottakat és magyarázza a hadi eseményeket.

Ismeretlen szerző - Magyar ​királyok nagykönyve
A ​kiadvány kronologikus sorrendben mutatja be Magyarország és Erdély uralkodóit az államalapítástól egészen a Habsburg-ház trónfosztásáig. Helyet kapnak itt nagy formátumú uralkodók, vezetésre még alkalmatlan trónörökösök, józan államférfiak, tragikus sorsú királynők és epizódszerepre kárhoztatott királyok éppúgy, mint kormányzóink vagy a török hódoltság idején a többé-kevésbé független magyar államiságot képviselő Erdély fejedelmei. A gazdagon illusztrált kötetet a Szent Korona történetéről szóló nyitófejezet, illetve a királyság utáni időszakkal, az államformákkal és a nemzeti emlékezettel foglalkozó zárófejezet teszi teljessé.

Kőszegi Imre - Budavár ​ostroma
„A ​szerző saját feljegyzéseit és szavahihető ismerőseinek elbeszéléseit dolgozta fel könyvében, olyan formában, hogy az eseményeket és adatokat egy ház ostroméletébe sűrítette össze. Ebből természetszerűleg következik, hogy az itt következő napló szereplői költött személyek és az olvasó hiába keresné Budán azt a bizonyos villát is, amelyben a napló minden eseménye lejátszódott volna. A lényeg, az esemény mind megtörtént, mind igaz. A forma azonban – költött.”