Arrowsmith

John Steinbeck - Édentől ​keletre
Steinbeck ​egyik legnagyobb és legismertebb regénye, az Édentől keletre egy család történetét mondja el az amerikai polgárháborútól az első világháborúig. A mű a Káin-Ábel-történet modern változata - két fiútestvér (Aron és Cal) kapcsolatát mutatja be egymással, az apjukkal, valamint gonosz és rosszerkölcsű anyjukkal. A regény az emberi választás jogát és felelősségét kutatja a jó és a gonosz harcában. A sokfelé ágazó és sokfelől egybefutó cselekményekből szinte határtalan körkép rajzolódik elő: a század eleji Amerika bonyolult társadalmi ellentmondásokkal zsúfolt, látványos freskója. Két család története bontakozik ki a regény lapjain, s a Trask fiúk sorsa szorosan egybefonódik az író, John Steinbeck családjának sorsával. Át- meg átszövik a regényt a szerelem szálai: a bajt hozó, sötét erő testesül meg a gyalázatosan romlott Kate alakjában, s a történet végén egy erős, igaz érzés ragyog fel, két fiatal élet megváltó, boldog ígérete. A gyakran komor színezetű eseményláncolat ellenére a mű végső kicsengése optimista: az Édenből kiűzött ember helyzete nem reménytelen, mert az akarata szabad, így győzhet a külvilág és saját lelke sötét hatalmain. A regényből Elia Kazan rendezett nagy sikerű filmet 1955-ben.

William Faulkner - Szentély
A ​Nobel-díjas amerikai író e szinte legendás hírű regényének ma már kétségkívül századunk klasszikusai között a helye. De hogy mi teszi remekművé, azt egyáltalán nem könnyű megfejteni, hiszen ponyvapatronok, rémregény-fordulatok, gengszter- és bordélyromantika teszik rossz értelemben is "érdekessé", izgalmassá. Ám a rikító mez alól egy párját ritkító írói géniusz alkotása bontakozik ki: az abszurd történet egyszerre lesz társadalmilag éppúgy, mint lélektanilag hitelessé, s ugyanakkor mélyebb - jelképes - értelmet is nyer; az erőszak és elidegenedés plasztikus képeinél pedig végül erősebb a vád és részvét gesztusa.

Saul Bellow - Henderson, ​az esőkirály
Henderson, ​az öles termetű, mázsás milliomos, a mai Gulliver, modern kalandregényünk hőse. Az ötvenen túl még egyre űzi, hajtja barátunkat lelke mélyéről a belső hang, hogy a konformizmus, a babaarcú nők hamis világából menekülve megkeresse igazi énjét. Afrikában, vad törzsek között, mulatságos és gyászos kalandok során megtanulja az igaz oroszlán-emberséget (eddigi disznó-embersége helyett), és lélekben megerősödve repül vissza hazájába, feleségéhez. Leleményes, sok humorral és szatirával átszőtt történet ez, s a szerző mindenkinek tetszésére bízza, hogy egyszerűen csak elszórakozik hőse viselt dolgain, avagy a mögöttük rejlő filozófiát is felfedi.

John Steinbeck - Érik ​a gyümölcs
Ennek ​a regénynek nincs hőse. Százezer gazda-családról szól, emberekről, akiket a gép öntudatlan kegyetlensége tett földönfutóvá. Egy családra vetíti a fényt, de úgy, hogy százezer hasonló családot érzünk körülötte. Szeretnünk kell őket úgy, ahogy vannak, semmi emberi vonás sem hiányzik belőlük - a legszebb vonások sem. A nyomorúság, a szenvedés kovácsolta össze őket. Nyersen beszélnek, néha nem is beszélnek - de segítenek egymáson. A világ legrózsaszínűbb "happy end"-je sem vigasztalóbb és fölemelőbb, mint ennek a regénynek az utolsó fejezete. Pedig hőseinek nyomorúsága nem is lehetne már nagyobb. De ezek a nyomorult szegény emberek még mindig találnak maguknál elesettebb embert és tudnak segíteni rajta... Lehet-e ennél többet, szebbet, jobbat elmondani az emberről?

James M. Cain - A ​postás mindig kétszer csenget
Frank ​Chambers csavargó. Egy nap Nick Papadakis útszéli büféjébe vetődik. Ki akar csalni belőle egy ingyen reggelit s aztán továbbállni. Mégis ott marad, mert Nick munkát ajánl neki - és mert megpillantja Nick feleségét, Corát. A munkát ugyan nem kívánja, de Corát igen. Kurta és brutális bevezető után egymáséi lesznek. Hamarosan eldöntik, hogy meggyilkolják Nicket, de kudarcot vallanak. Nicknek csak megreped a koponyája (azt hiszi, elcsúszott a fürdőkádban), és amíg kórházban van, Frank és Cora elhatározza, hogy megszöknek. Cora az utolsó pillanatban meggondolja magát. Ő marad, Frank egyedül vág neki az útnak. Biliárdozik, nyer, veszít. Aztán újra belebotlik Nickbe... James M. Cain (1892-1977) az amerikai "kemény krimi" egyik legnagyobb művelője. A nyomasztóan és megrázóan sivár történetben (amely Camus Közöny-ének alapjául szolgált) kevés a leírás, célratörőek a párbeszédek, egyszerű célok hajtják a szereplőket végzetük felé, a táj jóformán lakatlan, földrajzi és erkölcsi kapaszkodó alig akad. A megszállottság, az önpusztítás regénye A postás mindig kétszer csenget - amelyet 1934-es megjelenésekor erőszakos és erotikus volta miatt Bostonban betiltottak. Azóta háromszor is megfilmesítették: Luchino Visconti olasz környezetbe helyezte (Megszállottság, 1943), Tay Garnett John Garfielddal és Lana Turnerrel játszatta a szerelmeseket (1946), Bob Rafelson filmje (1981) pedig végképp befuttatta Jessica Lange-et.

Isaac Bashevis Singer - A ​Sátán Gorajban / A rabszolga
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Thornton Wilder - Szent ​Lajos király hídja / Mennyei ügyekben utazom / Caesar
Olaszországi ​élményeiből táplálkozik első könyve, az 1925-ben megjelent Kabal. Ezt követte 1927-ben a Szent Lajos király hídja, amely írója nevét megismertette nemcsak Amerikával, de az egész világgal. 1930-ban jelent meg Az andorszi leány c. kisregénye, 1935-ben a szűk látókörű bigott amerikai kispolgár szellemes karikatúrája, a Mennyei ügyekben utazom. 1938-ban mutatták be azóta ugyancsak világhírűvé lett színművét, A mi kis városunkat, 1942-ben a Hosszú út című drámáját. 1948-ban jelent meg Wilder Caesar című könyve, ez a tudatosan modernizált történelmi regény, amely ízig-vérig mai embereket ábrázol a korhű Róma keretében.

William Faulkner - Fiam, ​Absolon!
A ​név, amely a múlt század végi amerikai Délen nevelkedett fiatalember emlékezetén, képzeletén és lelkiismeretén végigvisszhangzik: a Thomas Sutpené. Azé az emberé, aki puszta kézzel uradalmat hasít ki a vadonból, házat épít, dinasztiát alapít; aki átküzdi magát nélkülözésen, társadalmi előítéleten és polgárháborún, egészen a végső és teljes bukásig: gazdagsága odavész, családja szétzüllik, gyermekei egymást pusztítják, maga erőszakos halállal dicstelen véget ér. A történet: tündöklés és nyomorúság; fölívelés és lehanyatlás: klasszikus tragédia. Jellegzetesen déli történet: a fajgyűlöletben gyökerező "különleges intézmény" átkos következményeinek elrettentő példája. De jellegzetesen amerikai történet is: a "korlátlan lehetőség" illúziójára épült nagyszabású válallkozás paradox példázata. Megmutatja, hogy mire képes - és mire nem - önerejéből, önmagát maradéktalanul megvalósítva (és megsemmisítve) az ember. Közönséges emberi történet tehát? A halált, az embertelenséget bontja ki az egyéni sors és a nemzeti hagyomány fájdalmasan eleven anyagából. Mi történt Sutpen Százán; mit tett Thomas Sutpen: Az olvasó is éppúgy találgathatja, mint a négy elbeszélő akármelyike; akár úgy is, mint egyikük, az a megszállott déli fiatalember: A hang és a téboly ismerői számára oly emlékezetes Quentin Compson. Mit tudhat az öngyilkosjelölt Quentin a mások életéről; mit tudhat az európai olvasó az amerikai Délről: csak kérdezgetni tudunk. Kérdéseinkre négyen felelgetnek; ugyanazt mondják, de nem ugyanúgy. Hallomásból és emlékezetből, merész fantáziával és konok szenvedéllyel idézik, toldozzák-foldozzák a mesét; s így teremtenek, visszamenőleg és maradandó érvénnyel, mítoszt - abból, ami krónikának már rég bevégeztetett. Ők, az elbeszélők az elbeszélés igazi hősei, mert a nagy történet, végső soron: egy nagy regény keletkezéstörténete, amelyben elválaszthatatlanul egy az alkotó, a befogadó és a szereplő, a fikció és a valóság. Megosztva és együttvéve valamennyien részesei az egy és oszthatatlan emberi "igazságnak". "Az ember egymaga - mondta regényét magyarázva a szerző - sohasem tud szembenézni az igazsággal. Az igazság vakít. Belenézünk, de csak egy változatot látunk belőle..." Faulkner "igazságát" nem annyira a látvány sejteti, mint inkább a hang: az Elbeszélés Hangja. A hang az emberiség történetének legmélyéről hallatszik - mint az Atreidák meséjének görög tengermoraja... mint a bibliai Dávid király sírása: "... Édes fiam, Absolon! Absolon, édes fiam!..."

Charles Bukowski - Ponyva
Charles ​Bukowski, az amerikai irodalom „mocskos öregembere”, fenegyereke, kultuszfigurája, ebben az utolsó, már halála után megjelent könyvében sem tagadja meg önmagát: Nicky Belane-t, Los Angeles „legjobb magándetektívét”, aki önmagán kívül csak a piát szereti igazán, különös ügyfelek keresik fel – még különösebb megbízásokkal. Meg kell találnia Céline-t, a rég elhunyt francia írót, egy ügyfele kikapós feleségének szeretőjét, továbbá a Vörösbegyet, akinek kilétéről sejtelme sincs. Sötétben tapogatózik tehát, s a nyomozás a napfényes Los Angeles árnyékos vidékeire vezeti. Már-már feladja a küzdelmet, amikor megjelenik Lady Halál…

Borisz Paszternak - Zsivago ​doktor
Külsőségeiben ​a szerző a múlt századi nagyepikához hasonlító lassú járású, nehézsúlyú úthenger-regényt írt, amely mindent elér a maga kijelölte nagy időpályán, 1903-tól a második világháború végéig: ország-világrengető történelmi eseményeket, háborúkat, forradalmakat remek városi és vidéki tájképekkel, portrékkal, s közben az orosz gondolkodás eseményeit is, sorsokat, szerelmeket, családok történetét, mérhetetlen szenvedéseket és a lélek független örömeit. Mindezt egy jelképesnek modható, jót-rosszat kemény kontúrokkal elválasztani tudó hős, Zsivago doktor gondolkodásának és magatartásának tükrében. Az ő szelíd és konok egyéniségének a sugárzásában van a regény egyik szenzációja: a másságában. Mert hát ez a regény a közhiedelemmel ellentétben nem újsághír értékű szenzációkkal szolgál. Mélyebb politikáról és bonyolultabb szenzációról van szó.

Szerb Antal - A ​Pendragon legenda
Egy ​fiatal magyar tudós XVII. századi misztikusok után kutat a British Museum könyvtárában. Earl of Gwynedd, a Pendragon család feje meghívja várába, és Mrs. Eileen St. Claire, egy csodálatos fiatal nő, titokzatos gyűrűt küld az Earlnek az ifjú tudóssal. Így kezdődik Szerb Antal egyedülállóan izgalmas, nagyszerű szatirikus detektívregénye, amely a legendákkal teli, varázsos walesi tájra viszi el az olvasót, ahol a képzelet szülte kísértetvilág a kor valóságos kísérteteivel ütközik össze egy hatalmas örökségért folyó izgalmas hajsza keretében. A Pendragon legenda Szerb Antal sokoldalú tehetségének sajátos kifejezője. A homo ludens, a játékos ember, aki kirándul saját szférájából a tudománytól legtávolabbra eső könnyű, szórakoztató irodalom műfajába, és megtölti azt szellemének fényével, bebizonyítja, hogy fantasztikus és bűnügyi regényt is tud írni, sőt jobbat, mint ennek a műfajnak az iparosai. Mert ő közben magas színvonalú irodalmat is közöl, és bírálja, kinevetteti azt a sznob angol úri társaságot, mely oly nagyon fogékony a misztikumra. S ezzel tulajdonképpen ezeknek a műfajoknak a paródiáját adja.

Halldór Kiljan Laxness - Kereszténység ​a Gleccser aljában
A ​Nobel-díjas Halldór Laxness (1902-1998) a huszadik századi izlandi irodalom méltán világhírű képviselője. Kereszténység a Gleccser aljában című regénye (1968) jegyzőkönyvregény. Izland püspöke megbíz egy fiatal teológushallgatót, ugyan járna már utána egy-két zűrös-zavaros dolognak a Gleccser aljában, vagyis a vajákos hely hírében álló nyugat-izlandi Snaefell-félszigeten. Vizsgálódjék egy kicsit, a kereszténységet miként tartják? Útra kel, s végül tovább marad a tervezettnél, mert egyre rejtélyesebb dolgok történnek, a szálak pedig szinte kibogozhatatlanul összekuszálódnak. Egész idő alatt jegyzetel, kifaggat boldog-boldogtalant, írja a jelentést a püspöknek. A "célszemély" Jón Prímus tiszteletes, akinek, úgy tűnik, sikerült helyet találni a világban, elfogadni, hogy itt valami nagyobb egész viszi előre a dolgokat, s hogy csakis egyetemleges filozófia létezhet ebben a nagy egészben. A küldetés persze nem úgy végződik, ahogy a püspök gondolta. A kérdések mindig késésben vannak, a válaszok ugyanis egy-egy következő, föl még nem tett kérdésre utalnak. S közben babonák, kísértetek, legendás hősök, világmegváltók népesítik be ezt a hallatlanul izgalmas, végtelenül bölcs, egyben szellemes, groteszk humorú, bravúros kompozíciójú, hamisítatlanul izlandi regényt. Laxness különcségeit és fricskáit - sajátos központozását, a narrátor szövegébe kúszó párbeszédeket - nagyon nehéz visszaadni más nyelven, ahol azonban mód volt rá, a fordító megtartotta az író egyéni-egyedi megoldásait.

Stephen King - Tortúra
Paul ​Sheldon sikeríró, a szépkeblű közönség bálványa befejezi legújabb és legjobb regényét, minek örömére jól benyakal, és kábán autóba vágja magát. Egy veszélyes útkanyarban utoléri az észak-amerikai Sziklás-hegységben nem ritka hóvihar. Isten háta mögötti, magányos tanyaházából bevásárolni indul kisteherautóján Annie Wilkes, a Sheldon-regények könnyes rajongója. Az árokba borult autóroncsban kedvenc szerzőjére ismer, kinek összetört testében alig pislákol az élet. Kihúzza az árokból. Hazaviszi. Életre kelti. Új Sheldon-regényt akar. Csak magának. Stephen King (1947-) amerikai író pályafutása eddigi csaknem ötven évében horrortörténetek, sötét, rejtelmes regények és krimik tömkelegét jelentette meg. A Ragyogás, a Christine, a Holtsáv vagy a Kedvencek temetőjének szerzője az irodalmi popkultúra legfontosabb alkotója, aki 2003-ban vehette át "Az amerikai irodalomhoz való kimagasló hozzájárulásért" járó medált. Emellett többek között Bram Stoker, O. Henry, World Horror Convention, Hugo és Brit Fantasy díjjal, 2015-ben pedig Edgar díjjal jutalmazták munkásságát. A Tortúra 1987-ben jött ki, 1990-ben hollywoodi film készült belőle Kathy Bates főszereplésével; Paul Sheldon író nyomasztó történetét a világ számos országában színpadra alkalmazták: idén ősszel Bruce Willis alakításával tűzik műsorra a New York-i Broadway-n. "Stephen King a gótikus horror nagymestere: nemcsak történetmondóként kiváló, hanem a képalkotása is döbbenetes." (Joyce Carol Oat)

Truman Capote - Más ​hangok, más szobák
A ​tizenhárom éves Joel titokzatos világba csöppen, amikor soha nem látott apjának meghívására egy isten háta mögötti kisvárosba érkezik, ahol az álmok egybeolvadnak a valósággal. A mocsaras erdőkkel övezett, forró Déli tájban burjánzó kert lassanként elnyeli a házat, amelynek poros, fülledt szobáiban egy végzetes szerelem áldozatai élik örökös magányra kárhoztatott, különös életüket. A kisfiú a valóságot csak nehezen képes kibogozni a rejtélyek szőtte sűrű hálóból. A sötét titkok, vágyak és varázslatok fojtogató bűvköréből Joel az egyetlen, aki kiszabadulhat. A világhírű író ezzel a regényével aratta első átütő sikerét.

Edgar Allan Poe - Az ​aranybogár
Az ​amerikai romantika e nagy alakja több műfajban is maradandót alkotott, ám hírnevét elsősorban fantasztikus és rémtörténeteinek köszönheti, amelyek a prózaírás új, kiaknázatlan területei felé terelték a figyelmet. Poe írásai mindig beható matematikai és természettudományos ismeretekről árulkodnak (Az aranybogár; Marie Rogét titokzatos eltűnése), amivel történeteinek hitelességét próbálta megteremteni. Az író, akit gyakran a detektívtörténet megteremtőjeként emlegetnek, akinek művészetét a maga korában nem méltányolták eléggé, a tömör és egységes prózaírás mintaképévé vált. Elbeszéléseiben a lélektani és a filozófiai szenvedélyek az ember belső világába vezetnek, s a borzalmakat sugalló légkör és a páratlan atmoszférateremtés ma is olvasók millióit bilincseli le. Hazánkban Poe kultuszát a Nyugat első nemzedéke teremtette meg klasszikus fordításaival

Theodore Dreiser - Amerikai ​tragédia
Klasszikus ​krimi: egy fiatalember megöli a szeretőjét, s utána elkezdődik nyomozás, a bizonyítás, majd lesújt a büntetés. De talán még izgalmasabb, hogy mi történt előtte? Miért ölt Clyde? Miféle erők játéka végez az áldozattal is, a tettessel is? Furcsa dolog, de a nagy naturalista regényben végül minden jelképpé válik, minden túlmutat önmagán, s amikor az olvasó leteszi a krimit, már tudja, hogy többet és mást is kapott: társadalom kritikát és annál is többet - erkölcsfilozófiát. Miután ugyanis meggyőződünk róla, hogy Clyde-nál sokkalta bűnösebb a társadalom, amely a maga konkrét és elvont mechanizmusával bűnbe hajszolja, felvetődik egy mélyebb és nehezebben megválaszolható kérdés: ez a társadalmi meghatározottság mennyiben veszi le a felelősséget a tettes-áldozat válláról? Vagyis a regény minden látszólagos egyszerűsége ellenérei s több síkon játszódik - talán ennek köszönheti maradandóságát.

Orhan Pamuk - Hó
"Minden ​élet, akár a hópehely: távolról egyformának tűnik, de rejtélyes erők egyszerivé és megismételhetetlenné formálják" - vallja Orhan Pamuk legújabb művében. Megismerhetjük-e a mások szívében lakozó szeretetet és fájdalmat? Megérthetjük-e azokat, akik oly mély gyötrelmeket és oly sok csalódást éltek át, hogy elképzelni sem tudjuk? Ezek a kérdések foglalkoztatják Kát, a költőt, amikor tíz év frankfurti távollét után, édesanyja temetésére hazatér Isztambulba. Elfogadja egy liberális lap felkérését, hogy oknyomozó riportot írjon a távoli Karsz városában zajló különös eseményekről. saját gyermekkori vágyainak a felidézése is vezérli: amint tudomást szerez róla, hogy elvált asszonyként ott él a gyönyörű Ipek, újra feltámadnak régen elfojtott érzések.Ka felkeresi a titokzatos öngyilkossági hullám áldozataként elhunyt fiatal lányok családtagjait és barátait, a helyi rendőrséget, az eseményeket megörökítő és megjósoló Határvárosi Hírlap szerkesztőjét, s közben lassan feltárul előtte a város valódi arca. Vallási és politikai viták mérgezik az emberek életét, a fennálló államhatalmi és a növekvő iszlám párt befolyása alatt vallási fanatikusok szállnak szembe az egyházi reformok híveivel. Ka épp a Nemzeti Színházban szavalja egyik költeményét, amikor fegyveres zavargás tör ki, és a nézőtéren életét veszti az iszlám egyházi középiskola néhány tanulója. A tragédia rettenetes események sorát indítja el: letartóztatások, üldöztetések, gyilkosságok követik egymást, sokan a kurd nacionalistákat okolják, többen pedig politikai tőkét próbálnak kovácsolni a forrongásból. Pamuk Béke-díjjal jutalmazott író.

Ian McEwan - Vágy ​és vezeklés
1935 ​nyarának legforróbb napján a tizenhárom éves Briony meglesi nővérét, amint az a szomszéd fiú szeme láttára levetkőzik, és a Tallis-ház parkjának ékes szökőkútjába merül. Az írói tehetséggel megáldott kislány a nap folyamán más rejtélyes események szemtanúja is lesz, és gyermeki, de nem éppen ártatlan képzelete kiszínezi a valóságot, szörnyű titkokat sejt a két kamasz évődése mögött. Egy avatatlan kézbe került szerelmi vallomás, egy balul sikerült családi estély, és a túlfűtött gyermek döntő lépésre szánja el magát, ami tragédiába torkollik, és aminek jóvátételéhez talán egy élet is kevés. A Vágy és vezeklés ragyogóan és lebilincselőn ábrázolja a gyermekkor végét, azt a pillanatot, amikor első komoly döntésünk súlya ránk nehezedik. Vajon hazudhatunk-e magunknak egy életen át? Az évtizedeket átívelő regény a háború sújtotta Anglia harctereitől, napjainkig kíséri végig egy beteljesületlen szerelem történetét, míg a középpontban a szégyen és a megbocsátás, a jóvátétel és a nehéz feloldozás mélységes - és mélységesen megindító - vizsgálata áll. A Booker-díjas Ian McEwan művei több mint negyven nyelven jelennek meg. Érzéki nyelvezetét, filmszerű látásmódját és hihetetlen emberismeretét világszerte méltatják. Kritikusai szerint a brit irodalom ezzel a regénnyel lépett be a XXI. századba.

Joseph Heller - A ​22-es csapdája
Ismét ​egy kitűnő amerikai regény a második világháborúról. Joseph Heller könyve Norman Mailer, James Jones, Irvin Shaw világhírű műveivel egyenrangú alkotás: a legjobbak egyike. Heller tétele, hogy a háború a legnagyobb őrültség, amit az ember valaha kitalált. S ezen az abszurd helyzeten -a háborún - belül minden abszurd, ami csak történik. Sorra feltárulnak a hadat viselő amerikai társadalom ellentmondásai, amelyek közül a leglényegesebb, hogy Yossariannak és társainak, a Pianosa szigetén állomásozó bombázóegység pilótáinak igazi ellensége nem más, mint a saját parancsnokuk, aki a háborút remek alkalomnak tartja a saját karrierje előmozdítására. Yossarian keresztüllát a parancsnokok számításain, és elhatározza, hogy ezentúl csak egy dologra fog ügyelni: a saját testi épségére. Közben persze állandóan összeütközésbe kerül a felsőbbséggel, és folyton beleesik a 22-es csapdájába... A 22-es csapdája abszurd, vad, őrült szatíra, amelynek olvasása közben az ember hahotázik és káromkodik.

Frans Eemil Sillanpää - Napsugaras ​élet
Ez ​a regény a Nobel-díjas író fiatalkori műve, a természet és a szerelem örök himnusza, a széppróza formájában megírt lírai költemény. Csodálatos, szinte varázserővel idézi fel a finn nyarat, az erdőt, a szántóföldeket, vizet és levegőt. A szereplők lelkének minden mozzanata összefügg a természet változásaival; az élet jelentéktelen és döntő cselekményei egyformán a természet hatására működő ösztönök teremtményei. Az elkövetett bűnt is az embernél hatalmasabb erő sugallja, a vétek elítélhető, de az ember maga bocsánatot nyerhet... Elias érettségije után hazamegy anyjához szülőfalujába, s ott megszeret egy egyszerű parasztlányt. A közeli birtokos leánya, Olga, aki egy városi fiatalember jegyese, unalmában kaland után vágyik, kikezd Elias-szal, s a fiú beleszeret Olgába is... Hányszor találkozunk ezzel a történettel! Ebben a könyvben azonban Sillanpäävilágában éljük át ezt a mindennapi tragédiát. A nagy író itt is azt nyújtja, amit a Siljá-ban, az Egy férfi útjá-ban is megkapunk tőle: a finn táj, a finn föld, a finn emberek lelkét.