Kapcsolódó könyvek
Lyka Károly - Festészetünk a két világháború között
Lyka Károly életműsorozatának ez a kötete 1956-ban jelent meg. Ennek a könyvnek sajátossága - s nemcsak Lyka életművén belül - éppen szubjektivitása, a kortárs korábrázolása, a befejezetlen, a szerző mellett alakuló, napjainkra azonban nagyobbrészt már lezárult, és időközben tudományos értékrendszerbe foglalt életművek ismertetése és értékelése, gyakran forrás értékű információk közlése. Ezt a jelleget hangsúlyozza a könyv alcíme is: Visszaemlékezések. A szerző maga így jellemzi könyvét: "... az olvasóközönség számára művészeti korkép, a kutatók számára adatoknak egykorú gyűjteménye". Árnyalja s kiszélesíti azt a képet, amelyet újra kiadott művei az olvasóban keltettek, s megmutatja a tudós művészettörténész mellett a műkritikus Lykát is.
Székely András - A magyar festészet évezrede
A BÁV Rt. kiemelt figyelemmel kíséri a magyar kultúra értékeit, s így büszke arra, hogy szerepet vállalhatott egy új képzőművészeti album kiadásában, amely a hazai festészet történetét mutatja be. A gazdagon illusztrált igényes válogatás a honfoglalás korától, Mátyás király corvináin át egészen a közelmúltig kalauzolja végig az olvasót. Tartalmas kikapcsolódást kívánunk e gyűjtemény olvasóinak!
Bényi László - Paál
Paál László 1846–1879 munkássága
Horváth György - Dési Huber
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ernst Mihály - A dunántúli falfestés középkori emlékei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Molnos Péter - Scheiber Hugó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Puntigán József - Csontváry és Nógrád
Kevesen tudják, hogy Kosztka Tivadar Gácsott, Nógrád vármegye járásközpontjában töltötte harmincas éveit. A különc gyógyszerész 1884 decemberétől patikusként tevékenykedett a községben, és meglehetősen élénk közéleti szerepvállalása részeként számos írása jelent meg a helyi lapokban. A bérbe adott gyógyszertárba később is vissza-visszatérő, 1900-tól Csontváry néven alkotó festőművész számára Gács az anyagi függetlenség megteremtésének, a művészi ambíciók kibontakozásának kedves helyszíne, és számtalan festői ihlet forrása. A kötet jóvoltából Kosztka nógrádi életével, a gácsi és losonci miliővel – az általa látogatott épületek történetével, neves kortársaival – ismerkedhet meg az Olvasó, feltárulnak előtte a patika padlásának titkai, s bőven szemezgethet az általa írt, vagy éppen vele polemizáló kortársak újságcikkeiből – mintegy Csontváry szemüvegén keresztül szemlélheti a boldog békeidők nógrádi kisközségének mindennapjait.
Székely András - Munkácsy
Munkácsy nemzeti festészetünk számára az, aki a hollandoknak Rembrandt, a flamandoknak Rubens, a spanyoloknak Velázquez, az angoloknak Turner, a franciáknak Monet és sorolhatnánk tovább a nagy ikonokat. A 19. század utolsó negyedében a leghíresebb magyar művészek közé tartozott, párizsi műtermében sürögtek-forogtak a látogatók. Munkássága iskolát teremtett festészetünkben, legszebb festményei az egyetemes kultúra vitathatatlan értékei közé tartoznak. Az életpályát átfogóan ismertető, a remek repró-sorozatot képelemzéssel kísérő szöveg néhány bővebb szómagyarázattal, képjegyzékkel és a válogatott irodalom listájával egészül ki.
Ibos Éva - XIX–XX. századi magyar festészet
Ez a könyv a festészet legérdekesebb száz éven keresztül mutatja be a XIX-XX. század magyar művészetét, átfogó képet adva a stílusok és irányzatok váltakozásáról. A rövid szöveg és a legjelentősebb alkotókat bemutató képanyag révén az album kézikönyvként is jól forgatható kezdő és haladó műkedvelők számára egyaránt.
Farkas Zsuzsanna - Rippl-Rónai József
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Bortnyik Sándor - Hevesy Iván - Rabinovszky Márius - Kétezer év festészete
Könyvünkkel a szokásostól eltérő festészettörténetet bocsátunk az olvasó elé. A gondolat, amin a könyv alapszik: a szemléltetés, még pedig a tudományos értékű szemléltetés. A művészet változását, fejlődését akkor figyelhetjük meg legjobban, ha a különböző korok, vagy az azonos korok különböző iskoláinak, mestereinek alkotásait összehasonlítjuk egymással. Termékenyen összehasonlítani azonban csak azt lehet, aminek kellő összehasonlítási alapja van. Ez az alap a mi esetünkben az azonos művészi feladat, pontosabban az azonos téma. A történeti anyagot tehát témakörök, festői tárgyak szerint csoportosítottuk. Az egyes témákat pedig - kétezer évet áttekintően - változásuknak, fejlődésüknek fő mozzanataiban mutatjuk be. A folytonos összehasonlítással közel hozzuk az olvasóhoz a művészi stílusok történetét, egyúttal azonban az egyes művet is. Mert minden egyes mű külön-külön is élesebb megvilágításba kerül, mihelyt módunkban van azonos feladatot képviselő művel összehasonlítani. Ha módszerünk mellett a festői téma is hangsúlyozott szerepet kap, úgy ezért szívesen vállaljuk a felelősséget. Az a felfogás, mintha mindegy lenne, vajjon Madonnát, vagy csendéletet fest-e a művész, régen túlhaladott álláspont. A művész tudatosan választ tárgyat, nem a véletlenen múlik, hogy milyen jelenségekből alkotja meg képét. A "l'art pour l'art" - művészet a művészetért - elv tiltakozása a téma túlbecsülése ellen, tulajdonképen csak a téma hibás értékelésének szól.
Gerő Ödön - Londesz Elek - Modern magyar festőművészek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Andrási Gábor - Pataki Gábor - Szücs György - Zwickl András - Magyar képzőművészet a 20. században
A 20. századi magyar művészet története 1896-ban, a millennium esztendejében kezdődik, akkor, mikor a fényes ünnepségek ellenére leplezetlenül feltárul az akadémikus és modern szemlélet ellentéte. A historizmus mellett virágzik a szecesszió, néhány fiatalember pedig elindul Nagybánáyra, a modern magyar művészet első állomására.
A történet az avantgárd törekvésekkel folytatódik, a Nyolcakkal és aktivistákkal, a két világháború közötti római iskola hivatalos modernségével, a posztimresszionista Grashammel, 1945-tel, a realizmus doktrinája által meghatározott ötvenes évekkel, a hatvanas, hetvenes évek újavantgárd művészetével, a rendszerváltással, a modernizmus utáni kortárs művészettel.
A kötet átfogó képet ad a század képzőművészetéről, és első ízben vállalkozik az 1945-től napjainkig terjedő időszak ismertetésére, az elmúlt ötven év újjáértékelésére, a politikai nyomástól, cenzúrától, és a vele szembe alkalmazott taktikáktól független szakmai elemzésre. Ebből adódik, hogy a szerzők korábbi művészettörténet-írásunkban központi helyet elfoglaló az ún. haladó törekvések kiemelése helyett árnyaltabb képet festenek, nem hangsúlyoznak egyoldalúan egy-egy vonulatot vagy irányzatot.
Úttörő jelentőségű az utóbbi harminc év feldolgozására, amelynek művészetről összefoglaló tanulmány mindeddig nem született. A szerzőknek új szempontok alapján kellett feldolgozniuk ezt az időszakot, és törekedtek arra, hogy a művészet folytonosan alakuló kontextusát és intézményrendszerét, a kiállításokat, galériákat, folyóiratokat egyaránt bemutassák, és a legfiatalabb alkotók munkáinak is helyet adjanak.
1989, a rendszerváltás óta immár tíz év telt el. Nemcsak a világ formálódott át, és vele a művészet, hanem a művészettörténet szemlélete. A századvég közelsége kényszerítően időszerűvé tette, hogy egy új nézőpontú összegzés, a nagyközönség számára is érthető, friss szellemű, színvonalas 20. századi magyar művészettörténet megjelenjen.
A kötet szerzői a 20. századi magyar és közép-kelet-európai képzőművészet szakemberei, akik kiállítások kurátoraiként, egyetemi előadókként foglalkoznak kutatási területükkel, tudományos publikációk mellett a kortárs művészeti életben is aktívan résztvesznek.
Andrási Gábor (1954) az Óbudai társaskör Galéria vezetője, Pataki Gábor (1955) az MTA Művészettörténeti Intézetének igazgatóhelyettese és az Új Művészet folyóirat szerkesztője, Szücs György (1960) a Magyar Nemzeti Galéria tudományos titkára és Festészeti Osztályának múzeológusa, Zwickl András (1964) a Magyar Nemzeti Galéria muzeológusa és a Magyar Iparművészeti Főiskola adjunktusa.
Ismeretlen szerző - Sisley
"Impresszió. Napkelte (Párizs, Musée Marmottan): ezt a címet kapta Claude Monet egyik, a Festők, szobrászok és grafikusok anonim egyesülése első kiállításán, 1874-ben bemutatott kisméretű festménye. Az eseményre készülve Monet elvonult gyermekkora városába, Le Havre-ba. A kiállításra az itt festett tájképek legjavát válogatta be. A katalógus összeállítását az újságíró Edmond Renoir - a festő fivére - vállalta magára. Renoir kifogásolta Monet képcímeinek egyhangúságát: a sorozat a nem túl fantáziadús Le Havre-i látképek címet kapta. Volt közöttük egy hajnali órákban festett kis tájkép, amely a kékes ködben úszó kikötőt ábrázolta. A ködben fantomszerűen elmosódott vitorlások előtt fekete csónakok körvonalai látszanak; a nap narancssárga korongja éppen ekkor emelkedik a láthatár fölé, narancsszínű fényhidat fektetve a tengerre." Részlet a bevezetőből
Boros Judit - Hollósy Simon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Móricz Virág - Zichy Mihály
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Révész Emese - Fényes Adolf
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Boros Judit - Perlrott Csaba Vilmos
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Veszprémi Nóra - Madarász Viktor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Passuth Krisztina - Tihanyi Lajos
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.