Az Utazás Hiába narratív versei önmagukban egy nagyobb történet töredékei, egymás mellé rendezve pedig egy hosszabb történetet, sőt sorsot sejtetnek. Az élesen megrajzolt pillanatok (a tálban felejtett, penészből szakállt eresztő málna, a folyópart a suhanó, felnéző evezősökkel, a fülét szemüvegszárral piszkálgató öreg férfi) mind-mind olyan jelentéktelennek tűnő részletek, amelyek később mégis fellökődnek az emlékezetünkben, és emblematikus sűrűséggel válnak egy-egy időszak emlékképeivé. Mert az emlékezet éppen úgy működik, ahogyan ezek a versek: nem a lényeges, hanem a jelentéktelen, mulandó pillanatok égnek a tudatba, a vonuló madarak, egy székre hajított bársonyruha, a sülő rákok szaga egy tengerparti sétán, vagy egy csók különös íze egy autóban. És ezek az emléktöredékek kísérik aztán halálig az embert, ezekből a mozaikokból állítjuk össze azt, akik voltunk: valahai, eltűnő arcainkat.
Kapcsolódó könyvek
Lászki Erzsébet - Lombkorona
Lászki Erzsébet verses vallomása, mely hűen tükrözi a kötetben hat ciklusban szerkesztett új verseit: a hétköznapokról, a családról, barátokról, pályatársakról, a mindenségről, a természetről és a ballagó időről:
Minden nap
Rácsodálkozom, mint gyermek a világra.
Nekem minden nap a születésnapom.
Olyan, mintha minden, minden énrám várna,
én lennék ajándék, pedig én kapom.
Újabb és újabb napok jönnek egyre csak.
Szebb, jobb a világ általam is, tudom.
Virágzó barackfa ága megsimogat,
vállamra száll madár, ő a kishúgom.
Újra virít kedvemért a lilaakác,
édes illatára tárom ablakom.
Aranylomb pördül, indulnak napok, a tánc
ünnepi tortámat jó megosztanom.
Este megáldom a következő reggelt,
s reggel megköszönöm a Napnak, hogy felkelt.
Dorogi Gabriella - Kőleves
Ha esti imádságaink így szólhatnának: ,,Mindennapi szörnyűségeinket ad meg nekünk ma!" Nyugodtan mondhatnánk, fohászaink meghallgatásra találtak. Pedig minden ember vágyik a jóra, a szépre, a csodára. Ezért kezdtem el írni az"embermeséket"
Olyanokat, amelyeket átéltem, olyanokat, amelyek nekem sokat adtak, olyanokat, amelyek formáltak, mint természet a követ. Meséket emberekről, sorsokról, sorsfordító találkozásokról, talpraállásokról, újrakezdésekről, egy szóval a csodákról. Igazgyöngyök ezek, amelyeket okosan felfűzve nyakékként akaszthatunk a lelkünkre.
Albert Zsuzsa - Odaát esik
Albert Zsuzsa (1934, József Attila-díjas) ritkán megszólaló költőnő.
Mostani kötete hosszú évek kiérlelt, gondosan formált líratermését nyújtja. Nyitóciklusa megrendítő gyászmunka: búcsú a haldokló édesanyától, aki szerető és fáradhatatlan, odaadó életútjával transzcendens teremtő princípiummá lényegül. Az Odaát esik ciklusban már kifele tekint a lírai én: egy teljes évkör természeti mozzanatait veszi vizsgálódás alá és beágyazódásukat a nagy egészbe. A következő, az Ebben a hűlő évszakban a számadás ciklusa: miként fogadható el, tölthető be az Istentől kapott szerep, és teljesítő rendelése. Albert Zsuzsa versvilágából szépség és hit tükröződik. A világ apró, tünékeny jelenségeire-teremtményeire való töretlen odafigyelése, bátor szembenézése az élet veszteségeivel mintát kínál.
Alice Munro - The Beggar Maid
Born into the back streets of a small Canadian town, Rose battled incessantly with her practical and shrewd step-mother, Flo, who cowed her with tales of her own past and warnings of the dangerous world outside. But Rose was ambitious - she won a scholarship and left for Toronto where she married Patrick. She was his Beggar Maid, 'meek and voluptuous, with her shy white feet', and he was her knight, content to sit and adore her...
Cees Nooteboom - Rituelen
In 1980 publiceerde Cees Nooteboom zijn roman Rituelen, een van meest gelezen en vertaalde boeken uit de Nederlandse literatuur. Het boek is een ontroerende generatieroman - soms tragisch, soms tragikomisch - rond drie decennia uit het leven van Inni Wintrop, handelaar in alles waar geld in zit. Nooteboom schetst een tijdsbeeld van de jaren vijftig, zestig en zeventig in een subtiele en luisterrijke roman, die bijna dertig jaar na dato alleen maar een zeggingskracht heeft gewonnen.
Madocsai László - Irodalmi szöveggyűjtemény II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kaiser László (Szerk.) - Hungarovox antológia 2014
A kötet a Hungarovox Oktatási Stúdió és Kiadó 2013/2014 tanévben angol és német műfordító tanfolyamon végzett hallgatóinak vizsgamunkáit tartalmazza. A vizsgafordítások novellák, elbeszélések, regényrészletek a klasszikus angol és német irodalom jeles képviselőitől.
Rónay László - Hullámhegyek, hullámvölgyek
Történeti folyamatába ágyazva mutatja be Rónay László könyve azt a mélyszerkezetet és fejlődést, amely a XX. század magyar irodalmával ismerkedni akarók előtt legtöbbször rejtve marad. Érzékeny látásmódjával rátapint azokra a pontokra, okokra, amelyek ezeket a fölfelé vagy lefelé vivő időszakokat jellemzik. Kitűnő íróportréival és az irodalmi csatározások önmagukon túlmutató elemzésével olyan fejlődési képet rajzol meg, amelynek hullámhegyei azok az időszakok, amelyekben természetes módon ötvöződik az alkotói tehetség és Isten ujjának érintése, míg hullámvölgyei az istentagadásnak, a kommunizmus egyházüldözésének, a hitlerizmus pusztító antiszemitizmusának és a legújabb kori Isten nélküliségnek időszakára esnek. Hatalmas merítéssel nemcsak irodalomtörténeti, összehasonlító irodalomtörténeti, kultúr-, eszme- és vallástörténeti, alkotáslélektani kalauzt, hanem alapos pályaké-peket is kapunk ismert és kevésbé ismert íróinkról.
Papp-Für János - Minden után
A képzőművészet az árnyalatok és az arányok megtalálásáról szól, és erről szólnak Papp-Für János művészeti kórtanoknak elkeresztelt, sűrű versei is. Kényszeresség nélkül, egymásba érő költői képekkel idéznek fel vizuális formanyelveket, fontosakat és alig ismerteket. Ugyanakkor a költőt inspiráló életművektől függetlenül is eleven és érvényes ez a rétegzett szövegvilág. Elcsendesedésre és visszatérésre késztet, mert mögötte munkál valamifajta minden utáni rend, amelyben részesek vagyunk. Még ha a földi nehézkedéssel megfeledkeztünk róla, akkor is. De ez a könyv emlékeztet: itt az ideje visszatérni.
Csontos János - Tízes évek
Csontos János (1962, Ózd) legújabb kötete a 2011-2014 közötti lírai termést tartalmazza. A versek egy részét a Magyar Napló, a Napút, a Pannon Tükör, a Szépirodalmi Figyelő, a Tempevölgy és az Akcent folyóiratok adták közre.
Iancu Laura - Míg kabátot cserél Isten
Iancu Laura moldvai magyar író, költő, néprajzkutató ötödik verseskötete hat ciklusból áll: Éjszakáink, mint téli temetők; Estére a fák is hazamennek; A hit is földre nyom; Szemmel vert hazám; Többnyelvű szavaink; Este a faluban. A versek a szerzőt alapvetően foglalkoztató, az emberi lét egyetemes kérdéseit megfogalmazó gondolati líra legújabb...
Lőkös István - Litteratura kajkaviana
A ma már évezredes múlttal büszkélkedhető horvát írásbeliség a történelem folyamán háromféle nyelvjárásban (ča, što, kaj) háromféle írást (glagolita, cirill, latin) s olasz és magyar ortográfiát használva gyarapodott, míg a 19. század elejére eljutott az irodalmi nyelvi standard létrehozásáig, amelynek alapja - a kaj nyelvű írók fájdalmára - a što dialektus lett. A könyv megírásának elsődleges célja az eddig felkutatott és a szakirodalom művelői által feldolgozott anyag és a kutatási eredmények számbavétele és összegezése volt, továbbá a kaj horvát irodalom középkorban gyökerező, majd a kései reneszánsz, a barokk és a felvilágosodás jegyében formálódó történetében folytonosságot mutató magyar motiváltság komparatív bemutatása - lévén, hogy a történelmi Magyarországon együtt élő népek irodalmának egyike sem fonódott úgy össze az elmúlt évezredben a magyarral, mint a horvát, ezen belül is elsősorban a kaj horvát literatúra..
Alighieri Dante - A virág
Hárs Ernő, a 2014-ben elhunyt kiváló költő és műfordító utolsó elkészült munkáját veheti kézbe most az olvasó. Mint két éve az Új Ember című katolikus hetilapban ő maga írta, először félve nyúlt ehhez a bonyolult szöveghez, most azonban először hajlandó volt közölni néhány szonettet a készülő fordításból, ebből a névtelenül, sőt tulajdonképpeni cím nélkül ránk maradt, 232 darabos szonettkoszorúból, amely az Il Fiore (A virág) címen vált ismertté, és amelyet igen mértékadó olasz irodalomtörténészek elismertek Dante művének, mivel a meglehetősen bonyolult és nehéz forma alól is elővillannak a dantei oroszlánkörmök.
(Szörényi László)
Bernáth László - Beszélgetések a halott apámmal
,,Azt már többször emlegettem, hogy a húszas években Pesten lejártam a bárokba, lokálokba. Leginkább a Fogl testvérekkel, ők voltak a híres ,,Fogl-gát", és Tóth Potyával kerültem baráti viszonyba. Akkoriban lettek a focisták hivatásosok, de nyaranta nem volt sok meccsük, hetekig ráértek. Potyával beszélgettünk arról, hogy én most már lenn élek falun, mire kérdezte, hogy van-e ott focicsapat? Mondtam, hogy persze, hogy van, ott játszanak a mi utcánk végén, a Vásártéren, illetve annak is a végén, ahol körülkerített pálya volt, hogy pénzt tudjanak szedni a belépőért. Egyszer-kétszer kimentem megnézni a fiúkat. Jobb társaság volt, mint Kiskőrösön. Az idősebbek közül néhányan korábban pesti csapatban is játszottak, csak ahogy onnan kiöregedtek, kezdtek el lejárni még egy kis ,,utójátékra". Potya kérdezte, hogy szeretünk-e nagy disznótorokat rendezni, és meglepődött azon, hogy én zsidó vagyok, aki nem eszik disznóhúst. De aztán addig beszélgettünk a disznótorról, míg azt nem ajánlotta, hogy nyáron lesz minden csapatnak, a válogatottnak is, három üres hete. Lejöhetnének egy kicsit játszani, ha a meccs után én összehozok egy jó disznótort, jó borokkal, persze."
A 84 éves Bernáth László új könyvében különleges interjút készített: haláltáborban elhunyt édesapja szellemét idézte meg, vele ,,beszélget", megelevenítve a családi hagyományokat, s nem elfelejtve a táborban együtt elszenvedett borzalmakat, örök emléket állítva csodált és nagyszerű apjának.
Christa Wolf - Nachdenken über Christa T.
Die Ortschaft, in der sich die Erzählerin und Christa T. im November 1943 in der Schule kennenlernen, liegt zwei Fahrstunden von Berlin entfernt. Beyersdorf und Altensorge sind Nachbarorte. Christa T., Tochter eines Dorfschullehrers, kommt aus dem knapp 50 Kilometer entfernten Eichholz bei Friedeberg. Die jungen Mädchen in der Klasse stehen auch nach dem Attentat vom 20. Juli 1944 treu zu Adolf Hitler.
Die Erzählerin und Christa T. verlieren sich 1945 aus den Augen, begegnen sich jedoch 1952 an der Uni Leipzig beim Pädagogikstudium wieder. Umdenken ist angesagt; neue Namen stehen auf den Broschüren: Gorki und Makarenko. Christa T. liest Dostojewski und schreibt. Schreibend auf dem „Weg zu sich selbst“ entdeckt und behauptet sie sich; nähert sich den Dingen. Während des mehrjährigen Lehrerstudiums in Leipzig verlässt Christa T., die als wirklichkeitsfremd gilt, mitunter – unruhig geworden – ihre Kommilitonen, kommt aber stets wieder zurück. Dem Wunsch der Eltern, die Stelle ihres Vaters zu übernehmen, folgt sie nicht. In den Leipziger Jahren malen sich die künftigen Pädagogen ihre Paradiese aus – gleichviel ob mit Gas oder Atomstrom beheizt, es sind ihre Refugien, es ist ihre Sache. Mit den Jahren verflüchtigen sich die Luftschlösser. Der Streit über die Ausgestaltung der Utopien geht in einstimmigen Chorgesang über.
Am 22. Mai 1954 beendet Christa T. ihr Studium. In Leipzig hatte sie Justus, einen Veterinär, kennengelernt, den sie 1956 heiratet. Im selben Jahr wird ihr Tochter Anna geboren. Manchmal sucht Justus seine Verwandten in Westdeutschland auf. In der siebenjährigen Ehe kommen noch zwei Kinder zur Welt. Des Öfteren fahren Justus und Christa T. gemeinsam über Land. Für ihre Skizzen „Rund um den See“ lässt sich Christa T. von den Bauern Geschichten erzählen. Später beschließt das Paar, auf dem Land zu bleiben, wo Justus als Tierarzt tätig ist. Das Ehepaar baut ein Haus, einsam gelegen, auf einer kleinen Anhöhe am See. Bauen bedeutet in der DDR für Intelligenzler ohne „Beziehungen“ eine beträchtliche Kraftanstrengung. Die Ehe ist glücklich; nur einmal erlaubt sich Christa T. einen Seitensprung mit einem Jagdfreund von Justus. Der Gehörnte schafft das Problem aus der Welt, indem er seine Frau ein weiteres Mal schwängert.
Markó Béla - Rekviem egy macskáért
...ebben az esszé- és publicisztikakötetben, amely a napi politikától való fokozatos visszavonulásom négy esztendejének az írásait tartalmazza, a múlandó publicisztika talán szégyelli a mellette páváskodó szépirodalmi esszét, és fordítva. Én viszont nemhogy nem szégyellem, de a magam számára kötelezőnek is tartom ezt a műfaji eklektikát, amelyet reményeim szerint a körülöttünk viharzó szenvedély és szenvedés megértésének szándéka mégis egységbe kovácsol.
Ismeretlen szerző - 22 híres háborús történet
A gyöngéd Edgar Allan Poe. A békétlen Maupassant. A család misztikusa, Kosztolányi. Az állati természet hódolója, Jack London. Csodálatos írók ismerős és ismeretlen oldalukról. Velük együtt a magyar és a világirodalom más klasszikusai mesélnek nekünk a Kossuth Kiadó új, tematikus sorozatában: 22-22 híres romantikus, háborús, gyermek- és állattörténetben. Nyolcvannyolc írásos bizonyítéka annak, hogy remekművek olvastán is lerághatjuk a körmünket.
Hover Zsolt - Hetedhét Ösvény
A fény birodalmának féltett ereklyéje, a Menny-kő eltűnik, így az ország megismerkedik a sötétséggel. A lopás gyanúja az Északi Királyságra terelődik. A király fia a felső világban, az ereklyeőrök az alvilág bugyrain, a Hetedhét Ösvényen indulnak az ereklye felkutatására. Ezzel kezdetét veszi a végeláthatatlan, izgalmas és fordulatos kalandok sora, amelyekben visszaköszönnek a magyar történelem és a keresztény szentek életének mozzanatai, legendáink részletei, az erdélyi nép hiedelmei és a népmeséink világa is.
Hover Zsolt az erdélyi Kalotaszegen található Magyargyerőmonostor református lelkésze. A romanika hegyek ölelésében magasló nyolcszáz éves, ódon egyháza igazán ihletet adó környezet Szt. Mihály arkangyal sárkánnyal harcoló domborművével, a géniuszarcot hordozó kettős oroszlánnal, a torony ikerablakának sárkányos oszlopfejezetével, a belső faberendezést ékesítő pompás növényi ornamentikával és a különleges, kígyókat szoptató nőalak, a Madárleány domborművével, aki a sárkányokkal, az oroszlánnal együtt szintén átrepül a szerző alkotta világba, e legendás kalandregénybe.
Marguerite Duras - Le Vice-consul
Qui est le vice-consul ? Pourquoi tirait-il de son balcon dans la direction des jardins de Shalimar où se réfugient les lépreux et les chiens de Lahore ? Pourquoi adjurait-il la mort de fondre sur Lahore ? Un roman de l'extrême misère : celle de l'Inde, mais aussi celle du cœur, débordant de culpabilité.