Hét ​krajcár

Karinthy Frigyes - Tanár ​úr kérem
„A ​Karinthy-spektrum minden színe egyetlen világról ad hírt, az eltévedt és hazatapogatózó ember világáról. Elfelejtett valamit, miközben állandóan beszámolt valamiről, felejtett valamit, amit még okvetlenül el akar mondani; Ő így mondja, - Nem mondhatom el senkinek. Elmondom hát mindenkinek -." Márai Sándor

Krúdy Gyula - Kisvárosi ​bohémek és más figurák
Krúdy ​Gyulát nem kell bemutatni olvasóinknak: "a magyar prózastílus egyik legeslegnagyobb művésze" (Hegedűs Géza) egyre szélesedő olvasótábort mondhat magáénak. Annál meghökkentőbb, hogy klasszikus értékű novelláinak egy része ma is hozzáférhetetlen, hogy számtalan remekműve nem jelent meg kötetben. Magyarázatul szolgálhat az a tény, hogy Krúdy számlálatlanul szórta tehetsége termékeit a különféle irodalmi és nem irodalmi lapokba. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy nincs a századelő korszakának valamirevaló orgánuma, melyben nem szerepelne neve. Az emlékezés nagy művésze, a nosztalgikus hangulatok lírai álmodója, a kulináris örömök és a test szépségének nagy ábrázolója negyvennégy gyönyörű írással lép elénk e kötetben. Szindbád és Rezeda Kázmér, pesti kisasszonyok és vidéki úrilányok, finom polgárhölgyek és élettől kicsattanó menyecskék alakjai tűnnek elő az emlékezés fátyola mögül, joviális táblabírák, pepitanadrágos gavallérok, vadászpuskás dzsentrifiúk, sőt, a kurucvilág sarkantyús-kacagányos hősei és Kossuth daliás honvédei társaságában, hogy azután nyomtalanul enyésszenek el az idők ködében. Századunk minden bizonnyal legtermékenyebb magyar írója nyírségi legendákkal, parlamenti anekdotákból, örökzöld történetekből, közszájon forgó adomákból építi fel összetéveszthetetlenül és utánozhatatlanul eredeti világát, mely gazdagságában csak a legnagyobb művészek univerzumához hasonlítható. Krúdy írásainak sorát az írónak egy nyíregyházi kisasszonyhoz intézett nosztalgikus hangulatú fiktív levele zárja. A kötethez a sajtó alá rendező Urbán V. László írt utószót.

Kertész Ákos - A ​világ rendje
"A ​nagy szavakat magam sem szeretem, tudom az Olvasó sem szereti. Lejáratták, lejárattuk őket. Ezért haboztam sokáig: nem túlságosan föllengzős-e ez a cím (nem egyetlen novella, az egész kötet élén) hogy: A világ rendje. Azt hiszem magyarázattal tartozom. Egyik kisregényem hőse, Vukovics "azért tud hazudni, mert meg kellett tanulnia, mert nem fogadhatta el a dolgok megszokott értékét és megszokott rendszerét, mert ha elfogadja, akkor az erősek eltapossák a kis Vukovicsot. Ő csak úgy nyerhetett, ha blöffölt, mert neki így osztották le már az indulásnál a lapot..." Az indulásnál, tehát az elemiben. Vagyis a kicsi és gyönge Vukovics Bélának föl kellett lázadnia a világ rendje ellen. Az elemiben (fiatalabbak kedvéért: általános iskola, alsó tagozat) én az osztályban a legjobban fejlett három-négy srác egyike voltam, nekem ezért nem kellett volna lázadnom. Hazudni, blöffölni nem is tanultam meg. A világ rendjét mégsem voltam képes elfogadni sem akkor, sem később. Hogy miért? Talán ha megvénülök, és nagyon magányos leszek, egyszer megírom az önéletrajzomat... Az biztos, hogy a Bibliából már akkor megtanultam, hogy a legfőbb törvény: szeresd felebarátodat, mint önmagadat, s ez a törvény, amerre csak néztem, sehol sem érvényesült. A marxizmusból pedig azt tanultam meg később, hogy az embernek az a dolga ezen a földön, hogy ezt a rosszul berendezett világot a maga és társai számára jobban rendezze be. Ma már, túl az ötvenen, úgy látom, hogy mindig is a világ rendje ellen lázadtam egy bennem élő értelmesebb és emberibb rend nevében. A magam módján."

Lengyel József - Igéző
Hogyan ​lehet az igazságtalanság fájdalmas érzését, a történelmi és az egyéni tragédiát megérteni, "megemészteni", áthasonítani úgy, hogy a tragikus élményt feloldás kövesse? András magányos, keserű, kemény. Páncélt von köré az igazságtalanság, az értetlenség érzése. Szinte alig észlelhető, éppen csak kitapintható hajszálrepedéseket, réseket üt a magány e látszólag áthatolhatatlan falába Misa, az öreg szénégető s a kutya, Najda, "aki" több mint egyszerűen vegetáló élőlény: az emberi feloldódás és közeledés lehetséges szimbóluma

Ismeretlen szerző - Karácsonyi ​ajándék
A ​kötet a magyar novellairodalom gazdag kincsestárából válogatott, karácsonyi tematikájú elbeszéléseket tartalmaz.

Lázár Ervin - Buddha ​szomorú
Lázár ​Ervin új kötete novellákat tartalmaz. Annak az izgalmas művészi kísérletnek az eredményeit, mely már a korábbi novellákban és mesékben s legutóbb A fehér tigris című regényben is megújuló eredetiséggel örvendeztette meg az olvasót, s melynek távolabbi célja egy öntörvényű írói világ megteremtése. Lázár Ervin ezt a világot a valóság, a költészet és a mese elemeiből, vaskos, nyers tényekből s illanóan könnyű anyagból formálja nyugtalanítóan széppé s feszültségekkel teljessé. Írásaiban a valóság és a mese egymásra hat, összefonódik, szétválik, játékuk különös feszültséget teremt; a látszólag könnyű ötlet meglepően és mégis logikusan mély összefüggésekre utal, a groteszk, nemegyszer szürrealista helyzetekből varázslatos és emberi törvényű világ bontakozik ki. Az írói játéknak komoly és egyértelmű funkciója van: egy szépség és emberség után sóvárgó s a gyermeki teljesség-igényt a férfikorban is őrző lélek önkifejezése.

Spiró György - T-boy ​(rémnovellák)
"Rémnovellákat" ​ígér Spiró György kötetének alcímében, és tartja is magát ígéretéhez. Aki valóban horrorra, thrillerre vagy valami hasonlóra számít (mondjuk a szerző nem ismeretében), nem fog csalódni: eltűnt, meggyilkolt gyerekek, balkáni háborúk vérgőzös jelenetei, fantasztikus álmok, titokzatos képtelenségek rendre szerepelnek a többnyire rövid írásokban, novellákban. A meglepő legfeljebb az lehet, hogy Spiró ezeket az alpári fogásokat is a legmagasabb szinten képes produkálni, valahol Bierce magasságában, ha nem is egészen az ő módján. Akit azonban a szerző neve és nem ezúttal választott műfaja vonz a könyvhöz, szintén elégedetten fejezheti be az olvasást. Spiró természetesen nem változott meg, alapproblematikája is megmaradt, filozófiai-bölcseleti megközelítésmódja is a régi, a mindennapok, a banalitások iránti szenvedélyes kiváncsisága, a szinte ember alatti életformák és életvezetések bámulatos ismerete is rávall. Nem véletlen azonban a műfaji választás. Spiró ugyanis, egészen a legelsők között arra vállalkozott elbeszéléskötetében, hogy a világ 1989 utáni változásainak szépprózai tükrét adja. Persze nem direkten, célratörve és mintegy tematizálva is a problémát, de nem is parabolisztikusan, áttételesen, ellégiesítve- absztrahálva a dolgot. A rémnovellák nem allegóriák, hanem a valóság modelláló "tükrözései". Felépítésük igen sok hasonlóságot mutat. A kezdet általában egy verista novelláé, életképé, néha akár idillé. Ez a kép bomlik azután nemcsak ki, de meg is. Elrajzolódik, áttűnik, deformálódik, "rémessé" válik. Úgy azonban, hogy alapstruktúráját megőrzi, sőt szinte csak a rémségben bontja-mutatja-vállalja azt fel igazán (A Könyv; Reggel; Rekk; Csuszam; A probléma; Rőzse; Vita nova; Szinopszis stb.). - Kitűnő kötet, sokak figyelmére érdemes.

Kosztolányi Dezső - Ezüst ​Mária
"...Igen ​ám, de elmúlik minden; tele vagyunk tervekkel, várakozásokkal, elképzelésekkel a jövőről [...] aztán egyszerre, 40, 50, 60 év, jóformán el sem kezdtük a tervbe vett életünket, máris itt a vége. És mégis, Kosztolányi kiegyenesíti a derekunkat: halállal, romlással, kudarccal, bukással, vereséggel szembenézni, füstbe ment reményekkel békében együtt élni rangot ad a nyomorúságnak, méltóságot a katasztrófának, megszépíti - nem, nem szépíti: új, soha nem ismert szépséget ad a boldogtalanság csúfságának. A szenvedés is lehet új erőt adó, ha például vezeklés a legnagyobb szégyenünkért, a szeretetnélküliségért..." (Ottlik Géza)

Tóth Árpád - Tóth ​Árpád összes versei, versfordításai és novellái
"... ​ő a választottak, a legnagyobbak közé tartozott" - írta Tóth Árpádról Kosztolányi. - "Debrecenből érkezett, a grammatikák, a verseskönyvek, a magyar színművészet ősi földjéről, s természetes folytatója Csokonai Vitéz Mihály és Arany János művészetének. Szavainkból új mákonyt szűrt, bódító írt a mi legfájóbb sebünkre. Andalító költő, makulátlan művész. Egységes világ tárul elénk könyveiből, lágy, meghitt szemlélet, s ez olvasztja eggyé sorait, melyeknek végén halkan, fájdalmasan jajgatnak gyönyörű, mintegy véget-sose-érő rímei. Lágyságában azonban semmi finnyásság. Nevükön nevezte ő a dolgokat, a »setét dolgokat«, melyeket »szeretett«, képzőművészeti pontossággal írta le az előrebukó fejet, vagy a terpedő kezet, a kidagadó ereivel. A keret mindig valószerű, úgyhogy finomsága az ellentét erejénél fogva annál erősebben szökken ki. Ezért olyan emberi és megindító, s ezért halhatatlan. Versei úgy hatnak rám, mint a földönjáró angyalok."

Kosztolányi Dezső - Tengerszem
A ​sorozat második novelláskötete a Tengerszem, a húszas-harmincas évek novellisztikájából válogat. Az érett író - túllépve a szecessziós, látomásos elbeszélésmódon, a freudi tanok hatását kiteljesítve - a lélektani realizmus olyan remekműveit írja, mint a Fürdés, A kulcs és a Kínai kancsó.

Kosztolányi Dezső - A ​léggömb elrepül... és más novellák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Egyperces ​novellák
"A ​mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük, mert nem igényelnek hosszú hetek-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy Egyperces Novellát. Rossz közérzet, zaklatott idegállapot, nem akadály. Olvashatjuk őket ülve és állva, szélben és esőben vagy túlzsúfolt autóbuszon közlekedve. A legtöbbje járkálás közben is élvezhető! Fontos, hogy a címükre ügyeljünk. A szerző rövidségre törekedett, nem adhatott hát semmitmondó föliratokat. Mielőtt villamosra szállnánk, megnézzük, milyen jelzésű a kocsi. E novelláknak éppoly fontos tartozékuk a cím. Ez persze nem azt jelenti, hogy elég csupán a föliratokat olvasgatni. Előbb a cím, aztán a szöveg: ez az egyetlen helyes használati mód. Figyelem! Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba. Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!" Örkény István

Kosztolányi Dezső - Kosztolányi ​Dezső összes novellái I-II.
Kosztolányi ​Dezsőnek - ha nem számítjuk a vegyes műfajú köteteket - életében, pontosabban 1908 és 1936 között 11 novelláskötete jelent meg. Különös, hogy életében Kosztolányinak nem jelent meg gyűjteményes vagy akár válogatott novelláskötete - ez bizonyára a korabeli kiadási viszonyokkal magyarázható. Az Osiris Klasszikusok sorozatban több Kosztolányi-kötet után most összes novelláit adjuk közre. Ez a gyűjtemény magában foglalja Kosztolányi valamennyi novelláját, a kötetben megjelenteket kiegészítve azokkal, amelyek az író életében csak folyóiratokban, napilapokban láttak napvilágot. A novellákat időrendben közöljük.

Szerb Antal - Szerelem ​a palackban
Szerb ​Antal novelláinak minden eddiginél teljesebb gyűjteményét kapja kezébe ezzel a kötettel az olvasó. Több elbeszélése most kerül először kötetben kiadásra. Az irodalomtörténetek alkotója, a tanulmányíró Szerb Antal gyakran szépírói beleérzéssel, könnyedséggel eleveníti meg az elvontabb tárgyakat is - a novellista pedig szinte tudós készültséggel, sokoldalú műveltségét kamatoztatva, igényes elemzésekkel és míves csiszoltsággal írta elbeszéléseit. Nemcsak tematikája, hanem írásainak megformálása és nyelvi hangszerelése is sokféle, változó. Történelmi legendákat szólaltatott meg újra, népiesebb motívumokat és lovaghistóriákat modernizál, személyes emlékeket, eseményeket idéz fel líraian és elemző tudatossággal. A Szerelem a palackban elbeszélései meghitt és maradandó élménnyel gazdagítják az olvasót.

Karinthy Frigyes - Pista, ​a gyöngykagyló
"Pista, ​a gyöngykagyló, egy reggel arra az eredményre jutott, hogy őt pedig nem fogják be­csapni mindenféle közvetítők: majd ő eladja maga a gyöngyöt, amit termelt. Határozottan eredeti ötlet volt: kézenfekvő, mint Kolumbusz tojása és új, mint a forradalmi eszmék. Egészen megrészegedett. Hát nem képtelenség, fortyogott felháborodva, hogy itt pusztult el mellette Sanyi meg Jancsi meg a Bandi, itt vesztek éhen - a halász meg a kereskedő pedig eladta drága pénzen a gyöngyöt, amit ők termeltek. ... És Pista, a gyöngykagyló, kikecmergett a sekély vízből, partra szállt, őszintén szólva, nemigen volt tájékozott, hogy mit tegyen: hová kell fordulni először. Kérdezősködni nem akart, félt, hogy a halászok és a kereskedők kezére adja magát. Nagy titokban bevánszorgott hát egy közeli kávéházba, és átnézte a lapokat." (részlet)

Krúdy Gyula - Krúdy ​Gyula válogatott novellái
"Ő ​egyetlen és páratlan és tökéletlen senki rokona" (Hatvany Lajos)

Kaffka Margit - Szent ​Ildefonso bálja
Részlet ​a műből: "Azon a borus, hives januáriusi napon nyugtalansággal vegyest boldogan; ijedezőn vagy repeső szívvel öltözte magát minden főrangu szüze Toledo városának.

Kaffka Margit - Lázadó ​asszonyok
A ​Színek és évek és a Hangyaboly írónője rövid elbeszéléseiben is a századforduló és századeleji évek asszonyainak jellegzetes problémáit, a pusztuló dzsentri életét, a kiszolgáltatottságot, és önállóságra törekvést, a babaotthon sivárságában vergődő, és a munkájából élő, igaz méltóságért harcoló női lélek érzésvilágát mutatja be. Jellemábrázolásának plaszticitása, az események, cselekmények bravúros megformálása, s nem utolsó sorban kíméletlen őszintesége, szenvedélyes bírálata mindmáig legnagyobb asszonyírónkká emeli.

Kosztolányi Dezső - Kulcs
1903-ban, ​tizennyolc éves korában érettségizett, s ősszel bölcsészként folytatta tanulmányait a budapesti egyetemen. Ekkor már munkatársa a szülővárosában megjelenő Bácskai Hírlap-nak, s itt közli első karcolatait, tárcáit, nemsokára novelláit is. Ezután - Juhász Gyula közvetítésével - a Szeged és Vidéké-ben, 1906-tól kezdve pedig a Budapesti Napló-ban jelennek meg novellái és tárcái. Első novellás kötetét, a Boszorkányos esték-et, 1908-ban adja ki. Ekkoriban már országszerte ismert költő, publicista, kritikus, s e kötete után a századelő legjobb novellistái között is számon tartják. Tizenegy novellás kötete jelent meg életében, egyik-másik két kiadást is megért. 1911-ben két kötete lát napvilágot, A vonat megáll és a Bolondok; ezeket követi 1912-ben a Beteg lelkek, 1916-ban pedig a Bűbájosok. A két forradalom éveiben is ad ki novellás kötetet: 1918-ban a Káin-t, 1919-ben a Pává-t. A húszas évek elején írja első regényeit is, s úgy látszik, hogy az életművében újként jelentkező műfaj kiszorítja érdeklődési köréből a novellát, mert 1921-ben még ugyan kiadja A rossz orvos című kötetét, de aztán jó egy évtizedig - az Esti Kornél (1933) megjelenéséig - nem jelentkezik novellás könyvvel. Életének utolsó évében jelenik meg a Tengerszem című kötete, a legérettebb, a világról legtöbbet mondó Kosztolányi-novellák könyve. Többi prózai köteteiben is akad egy-egy novella vagy novellával rokon írása - tollrajz, karcolat - vagy műfajilag nehezen meghatározható novellisztikus írása. Halála után több gyűjteményes novellás kötete jelent meg; ezek közül a legbővebb gyűjteménye a Réz Pál szerkesztette Kosztolányi Dezső elbeszélései című, 1965-ben kiadott kötet.

Kosztolányi Dezső - A ​léggömb elrepül
Könnyednek, ​elegánsnak, szellemesnek tartja az irodalomtörténet Kosztolányit, aki a forma szépségét - ezen ő elsősorban a kifejezés pontosságát értette - mindennél többre becsülte. Joggal. De az idézett vallomások arról, hogy miért ír, kiknek ír, csakúgy jellemzők rá, mint stílusának elbűvölő ereje.