Kapcsolódó könyvek
Alessandro D'Avenia - Fehér, mint a tej, piros, mint a vér
A tizenhat éves Leo átlagos kamasz: jól elvan a haverokkal, szeret focizni, motorozni és iPod-ozni. Iskolába csak muszájból jár, a tanárokat afféle kihalásra ítélt furcsa fajnak tekinti, és alig várja, hogy ezt az új történelemtanárnak is a tudomására hozza. Az új tanár azonban más, mint pedagóguskollégái. Szemében különös fény gyúl, amikor magyaráz, és különös, lelkiismeretébresztő hatással van diákjaira. Leóban hatalmas erők feszülnek, csak a fehérség fog ki rajta. A fehérséggel, a hiány, a veszteség színével Leo a szerelem, a szenvedély és a vér színét, álmainak szerelme, Beatrice haja vörösét fordítja szembe. Amikor azonban megtudja, hogy Beatrice beteg, s hogy betegségének valamiképpen a gyűlöletes fehérséghez is köze van, Leo önvizsgálatra kényszerül. Hogyan tovább? Mihez kezd eztán az álmaival, és mihez az erejével?
A Fehér, mint a tej, piros, mint a vér – a harmincas éveinek elején járó középiskolai tanár, Alessandro D’Avenia első regénye – az elmúlt év talán legnagyobb könyvsikere volt Olaszországban, és tucatnyi nyelvre lefordították már. Megható, de egy cseppet sem érzelgős, könnyű, de egy cseppet sem súlytalan mű – nagyszerű olvasmány.
Popper Péter - Ingovány
A pszichológia is hordaléktalajon jár, mint minden tudomány és emberi megismerés. Valószínűleg alázatosan el kellene fogadnunk ezt a tényt, és inkább gondosan figyelni a gyógyító, a tanító és a kutató aprómunkára. De a kíváncsiság - a megismerés vágyának is nevezhetném - mégis belecsábított ebbe a kalandba. Hátha valahol szilárd altalajra taposhatok. Végigfürkésztem az általam megközelíthető tudományos, vallásos, filozófiai és művészeti nézeteket, a régi hagyományokat is beleértve. Mindez illúziónak bizonyult. Pedig igyekeztem vigyázni, Arany János tanácsa szerint: "Mint ki éjjel vízbe gázol, s minden lépést óva tesz."
Egyetlen haszon talán mégis származott ebből a könyvből. Bizonyította azt a sokszor megsejtett, furcsa tényt, hogy az emberi megértés legmagasabb szintje mégis csak a mágikus gondolkodás volt. Az a világszemlélet, amely a mindenséget homogén egységnek hirdette, azonos alapanyagúnak, ennek következtében metamorfotikusnak, ahol minden mindennek egyenlő eséllyel lehet oka és okozata, minden mindenné átalakulhat. Társadalom és természet, fizika és biológia, lélek és anyag, ösztön és tudat, művészet és tudomány mind ugyanaz. Minden a végső ok, a causa sui, az Isten vagy a tao manifesztációja, aki "sok tükörben nézi magát, s mindegyikben egy másik arcát látja."
Popper Péter
Popper Péter - A reggel és az este jógája
Valamennyien rohanunk. Mindig időzavarban vagyunk. Reggelenként különösen. És a zaklatott, kapkodó reggelek az egész nap hangulatát befolyásolják. Aligha vagyunk képesek nem rohanni. Ez a korszak átka, elsodor minket. De a fő kérdés nem ez! Hanem az, ami rajtunk múlik. Nyugodtan rohanunk-e vagy izgatottan? S ha megtanulunk nyugodtan rohanni, akkor az estét, az alvásunkat is békéssé tehetjük. Erről szól két ősi indiai rövid gyakorlatsor: a reggel és az est jógája.
Popper Péter - A kő, a víz és a kutya
Egy XX. századi reneszánsz ember, Popper Péter azokat a kérdéseket veti fel a filmben, amelyekkel MI is naponta szembenézünk. Kik vagyunk, honnan jöttünk, hol tartunk, merre megyünk? Válaszai megfogalmazzák mindazt, amiről mi még csak dadogunk. Ez a válasz sokszor megkérdőjelezhető, máskor ironikus vagy megrendítő, egy biztos, mindig hiteles, érdekes, eredeti.
"Egész életemben borzasztóan szerettem volna hitetlen lenni. Nagyon sokat megtettem érte, - nem sikerült."
Több mint tíz éve már annak, hogy kettejük beszélgetése kapcsán Árvai Joliban - Popper Péter közeli barátja, sajnos már szintén nincs közöttünk - felmerült egy gondolat, portréfilmet készíteni Péterről. Ez AZ a film, amit anno még VHS formátumban meg lehetett vásárolni egy-két könyvesboltban, valamint a Duna televízió is sugározta két alkalommal. Akinek időben nem volt információja a filmről, sajnos nem jutott hozzá. Ezt kívánjuk pótolni ezzel a kiadvánnyal, mely az eredeti filmet a DVD formátumon kívül írott formában is hozzáférhetővé teszi.
Popper Péter - Van ott valaki?
Az égre néző ember örök kérdése: Hol? Kicsoda? De az ember csak a csillagos világ éjszakát látja, vagy a végtelen kékséget, vagy a fenyegetően tornyosuló felhőket.
Popper Péter - Mi az élet étterme?
Meghökkentő, hogy a mi kultúránk mennyit foglalkozik a legmateriálisabb dologgal, az egészséges evéssel. Ebben a "méregtelenítő" buzgalomban én azt látom, hogy a természeti katasztrófákkal, járványokkal, politikai fenyegetésekkel teli világunkben ráz minket a félelem. Lesznek, akik valamelyik nálunk honos vallásban lelik meg a menedéket, s lesznek, akik Buddha tanácsa szerint: önmagukban. De azt is tudnunk kell, hogy nincs olyan inga, amelyik csak az egyik irányba leng ki. A nagy hitek és nagy kételyek, a nagy örömök és a nagy fájdalmak mindig együtt járnak.
Popper Péter - Várj, amíg eljön az órád
India szelleme tízéves koromban érintett meg. Azóta vágytam arra, hogy odajussak. Úgy éreztem, dolgom van Indiában. És mint minden igazán fontos dolog az ember életében, ez is megvalósult. Talán ez India legfontosabb tanítása az én számomra: Ne sirasd, ami nem jött el hozzád, vagy amihez te nem érkeztél el idejében. Ebből tudhatod, hogy nem volt megírva sorsdöntő találkozásotok az Élet Könyvében - vagy a karmádban, ahogy tetszik. Nem vagyok Ázsia-rajongó. Nem hiszem, hogy a Távol-Keleten boldogabbak, egészségesebbek, harmonikusabbak az emberek, közelebb élnek a teremtés műhelyéhez, mint bárhol a világon. Nem hiszem, hogy aki a saját hazájában - ahová talán nem véletlenül született - nem találja meg a szellemi útját, idegen kultúrában megtalálja. Terentius híve vagyok, aki kétezer évvel ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy: csak égboltot vált, nem lelket, aki áthajózik a tengeren. Nem akarom, hogy megtérj a hinduizmushoz, Buddhához, a dzsain Mahavirához, sem a jógát mai formájába öntő Patandzsalihoz. Én csak mesélni akarok Indiáról, minden objektivitást elhessegetve és szélsőséges szubjektivitással arról, ami ott közel jött hozzám. Vagy talán nem is Indiáról szól a mese, hanem magamról, arról, hogy mivé nőtte ki magát az, ami éppen hatvan évvel ezelőtt, Selva Raja Yesudian mester pesti jógaiskolájában kicsírázott bennem.
Ranschburg Jenő - Az érzelem és a jellem lélektanából
Ranschburg Jenő válogatott szakmai írásait tartalmazza könyv az elmúlt 25 évből. A válogatás legfontosabb szempontja az volt, hogy stílusában olvasható, ma is érvényes mondanivalót hordozó tanulmányok kerüljenek a kötetbe. Az eredetileg szakmai közönségnek szánt írások bárkinek érthető és használható információval szolgálhat, mindazokhoz szól a könyv akik a szülő-gyermek kapcsolatra, a az emberi érzelmek keletkezésére és fejlődésére, a tehetséggondozásra, az autonómiára, a házasélet kezdeti szakaszaira érdeklődéssel tekintenek. A tanulmányok elsősorban a pedagógusokat és szülőket céloznak meg, akik többre törekszenek mindannál, mint ami kézenfekvő lenne.
Kondor Vilmos - Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes
Az 1920 és 1937 között játszódó történetekben felbukkannak árverési hiénák, elvetemült gyilkosok, piti tolvajok, szerencsétlen mackósok, nyomozónak állt kézikocsisok, eltökélt detektívek, nyomorult cselédek, elégedett pincelebuj-tulajdonosnők, szemtelen cutrágerek és becsületes trógerek - két dolog közös bennük. Budapest, a város, és Gordon Zsigmond, az újságíró, aki Amerikában nyomozott először, aztán Pestre költözött 1930-ban és írt mindenről, ami a bűnnel kapcsolatos. Bűnösökről, áldozatokról, ártatlanokról, gyilkosokról, azokról, akik másoktól loptak és azokról, akik magukkal végeztek, és mindvégig egy dolog érdekelte csupán: az igazság. Mert a jelek szerint ezzel rajta kívül nem túl sokan foglalkoztak.
Kondor Vilmos, „a magyar krimi megalapozója”, novelláskötetében négy, eddig már megjelent írás mellett helyet kapott egy új elbeszélés, valamint egy erre az alkalomra írt kisregény is.
Kondor Vilmos - A Nyavaja tudja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kondor Vilmos - A budapesti kém
1943 decemberében Budapesten még egyetlen lövés sem dördült el, és Kállay Miklós kormánya mindent megtesz azért, hogy ez így is maradjon. Az immáron a Reutersnek dolgozó Gordon Zsigmond vonakodva mond igent Ujszászy István, az Államvédelmi Központ vezetőjének és Karády Katalin szeretőjének arra a kérésére, hogy alkalmi futárként segítse Kállay törekvéseit, ám amikor a küldeményt Velencében kézbesíti, összekötőjét megölik, és kis híján vele is végez a merénylő. Fél Európát beutazván Gordon hazatér, és barátjához, Gellért Vladimir felügyelőhöz fordul tanácsért, mert most már biztos abban, hogy kém rejtőzik a legmagasabb kormánykörök környezetében. A gyanúsítottak sora nem hosszú, ám azt még Ujszászy sem érti, kinek dolgozhat a kém, hiszen a Vár szinte hemzseg a német spionoktól, a szövetségesekkel pedig folyamatosan tárgyalnak a különbékéről. Megindul hát a hajsza a kém után, aki belesétál Ujszászy csapdájába, ám azt sem ő, sem Gordon nem gondolta volna még legvadabb álmában sem , hogy ki mozgatja a szálakat.
Kondor Vilmos - Budapest novemberben
A Gordon Zsigmond-sorozat ötödik és egyben befejező része.
Ezúttal nem egy cikkről van szó, nem egy tudósításról, egy riportról. Nem arról van szó, hogy Pesten érlelődik valami, s nem is arról, hogy kitört a forradalom. Nem arról van szó, hogy ismét tankok járnak Pest utcáin, és nem is arról, hogy Magyarország független lesz-e. Gordon Zsigmondnak, a sokat látott bűnügyi újságírónak nem a Parlament előtti sortűzről, a Corvin-közről és a háttérben az ország sorsát befolyásoló erőkről kell cikket írnia, és nem is arról, hogy miként harcolnak az emberek Budapesten a szabadságukért. Nem arról kell tudósítania a világot, hogy Pesten megállt az élet, a rádió épületénél harcok dúlnak, nem is arról, hogy mi történik azokkal, akiket ávósnak néznek. Nem. Gordon Zsigmondnak most egy gyilkost kell megtalálnia, aki a szeretteire jelent halálos veszélyt, egy gyilkost, akit ha ő nem állít meg, senki sem fog. Egy városban, ahol a becsület és a tisztesség sajátos fogalmakká váltak, egy városban, ahol csak saját magában bízhat, meg abban, hogy mindenkinek és mindennek ára van. Még a gyilkosnak és áldozatának is.
Kondor Vilmos - Budapest romokban
1946 emlékezetesen forró nyarán véres merényletet követnek el a Teréz körúton, a rendőrség a Vörös Hadsereg segítségével, nagy erőkkel nyomozni kezd. Gordon Zsigmond közelről igyekszik követni az eseményeket, ez azonban nehezebb, mint gondolta volna. Mintha valaki mindig előtte járna egy lépéssel: halottak bukkannak fel körülötte, élők tűnnek el, miközben a rendőrség egyre-másra tartóztatja le Budapest legismertebb bűnözőit, akik ahányfélék, annyiféle bűnért felelnek, mégis van egy közös vonásuk: bűnös módon szerzett pénzük szőrén-szálán eltűnt. Gordon az eltűnt pénzek nyomába indul, nyomozásában pedig egy fiatal amerikai katona szegődik társául.
Kondor Vilmos - Bűnös Budapest
1939 szeptembere. A magyar-lengyel határt megnyitották a menekültek előtt, akik tízezrével tódulnak a német és a szovjet csapatok elől. Gordon Zsigmond, a Magyar Nemzet újságírója is ott van a határon, amikor feltűnik neki három vöröskeresztes teherautó. Beszélni akar az egyik sofőrrel, de az továbbhajt. Pár nap múlva Gordon nyomozni kezd, és hamarosan titkos kártyabarlangokra bukkan, amelyekben egyetlen éjszaka alatt vagyonokat lehet veszíteni és nyerni – nem feltétlenül a játékosoknak. Ezzel egy időben Nemes Sándor nyugállományú főfelügyelő olyan megbízást kap, amelyet nem utasíthat vissza, méghozzá olyan embertől, aki nem szokott hozzá a visszautasításhoz. Ki kell nyomoznia, hová tűnt a lengyel katonáknak szánt kábítószer-szállítmány. Nemesnek ismerős az a mocsok és szenny, amely útját kíséri a bűnös városban, ám most olyasvalamibe botlik, amire még ő sincs felkészülve. A két nyomozás egy ponton összeér, Gordon és Nemes találkoznak, és borzalmas titkokra derítenek fényt, titkokra, melyekért semmilyen bosszú nem drága és semmilyen áldozat nem kevés.
„Szuggesztív és reményteljes módon teremti meg a magyar krimi
21. századi potenciális (nemzetközi) karriertörténetét.”
Rácz I. Péter, prae.hu
„Kondor stílusa letisztultabb, a helyzet viszont,
melyben főhősét mozgatja, egyre elszomorítóbb lett.
Szabó M. István
Kondor Vilmos - Budapest noir
Budapest, 1936. október. Gömbös Gyula halott. A Terézváros egyik kapualjában egy fiatal zsidó lány holttestére bukkannak. Az Est helyszínre érkező bűnügyi zsurnalisztája, Gordon Zsigmond kérdezősködni kezd, de mindenütt falakba ütközik. A szálak egyszerre visznek felfelé, a társadalom legfelső rétegeibe, és lefelé, a nyomor és elkeseredettség szörnyű világába. Gordont hajtja szimata és kíváncsisága, és minél jobban el akarják ijeszteni, ő annál kitartóbban követi a nyomokat. Nem tudja, kiben bízhat, nem tudja, kit milyen hátsó szándék mozgat, nem tudja – de nem is érdekli –, mikor milyen érdeket sért. Egy dolgot akar csupán: megtalálni a lány gyilkosát, mert rajta kívül ez senkit sem érdekel.
Kathy Reichs - A csontok nem hazudnak
Motorosbandák csapnak össze Montrealban. Ezek az ijesztő csoportosulások többnyire a második világháború veteránjaiból alakultak Amerikában, s az évtizedek során hatalmas, határokon átnyúló szervezetté nőttek. Időről időre hatalmi harcok dúlnak az egyes bandák között. Egy ilyen utcai lövöldözés áldozatául esik egy kilencéves kislány is, aki épp balettórára igyekezett. Dr. Temperance Brennan törvényszéki antropológusra hárul a különösen szívfájdító feladat, hogy a lányka holttestét megvizsgálja.
A nyomozás során újabb holttestek kerülnek elő az egyik banda főhadiszállása közelében, s a szálak múltbéli, mindeddig megoldatlan esetekhez vezetnek.
Tempe a tőle megszokott elszántsággal és egy buldog szívósságával veti bele magát az ügybe, s aprólékos munkája nyomán meglepő összefüggésekre bukkan. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a nála vendégeskedő unokaöccse, a Harley Davidson-rajongó Kit is gyanús alakok közé keveredett. Így Tempe-nek nemcsak önmagáért kell aggódnia, hanem a meggondolatlan fiúért is. Az életük egy hajszálon múlik…
A népszerű írónő, Kathy Reichs művei ihlették a nagy sikerű Dr. Csont című televíziós sorozatot.
Kathy Reichs - Csont és vér
Dr. Temperance Brennan, miután a házassága tönkrement, Kanadába költözött, hogy új életet kezdjen. Montrealban dolgozik törvényszéki antropológusként. A lánya egyetemre jár az Egyesült Államokban, így az egyedülálló Tempe, aki sikeresen kilábalt alkoholizmusából, minden idejét a munkájának szenteli.
A város egyik parkjában szemeteszsákokba csomagolt, oszló emberi maradványokat találnak. A szörnyű lelethez Tempe-et riasztják, akiben – egy korábbi eset kapcsán, bizonyos hasonlóságok alapján – felmerül a gyanú, hogy talán nem elszigetelt bűntényről van szó. Nyomozni kezd maga is, jóllehet rendőr kollégái ezt nem nézik jó szemmel, túlbuzgóságának tudják be a dolgot. Ám dr. Brennan szívósan kutakodik, s egyre több nyomra bukkan. Lehet, hogy sorozatgyilkos garázdálkodik a városban?
Az újabb áldozatok felbukkanása arra mutat, hogy mégiscsak Tempe-nek van igaza, aki maga is halálos veszélybe kerül…
A népszerű írónő, Kathy Reichs művei ihlették a nagy sikerű Dr. Csont című televíziós sorozatot.
Kathy Reichs - Csont és bőr
A kissé tüskés modorú dr. Brennan törvényszéki patológus éppen egy XIX. században elhunyt apáca földi maradványainak kihantolását végzi Montrealban, amikor tűzesethez riasztják. Porig égett egy családi ház. A szakértők gázrobbanásra gyanakodnak.
A romok között több holttestet találnak, s a maradványok vizsgálata közben nem egy gyanús körülmény felmerül. Például a tűz fellobbanása előtt miért lőtték agyon az egyik áldozatot, egy hetvenéves hölgyet? Egyáltalán, kié a ház? Miért nem elérhető a tulajdonosa?
Megindul a nyomozás, s nem sokra rá előkerül egy iszonyatosan megcsonkított fiatal nő holtteste is.
Tempe megszállottan dolgozik – bizonyos nyomok rituális gyilkosságra utalnak.
Egyetemista lányok tűnnek el nyomtalanul, akiknek az ismerősei nem hajlandók segíteni a rendőröknek. Miért olyan riadtak, és ki félemlítette meg őket?
A szálak Dél-Karolinába vezetnek, ahol hasonló esetek történtek. A szövevényes bűntény felderítése során Tempe is nemegyszer veszélybe kerül, ráadásul kissé kelekótya húga miatt is aggódnia kell, aki váratlanul megjelenik nála…
A népszerű írónő, Kathy Reichs művei ihlették a nagy sikerű Dr. Csont című televíziós sorozatot.
Viktor Pelevin - Omon Ré
A regény olyan rétegeket vont egymás hatása alá, mint a gyermekkori képzelet világa, a viszonylag spontán telő világ, és a már-már valóságosra manipulált világ. Ez a három világ játszik folyamatosan egymásba, és ebből jön ki egy negyedik, ami úgy épül föl a háromból, hogy azok közül mindig a legnagyobb valószínűséggel magyarázatot adó világ érvényesül úgy, hogy nincsen benne zökkenő, és a többi világban sem vezet ellentmondásra, legfeljebb ellenérzésre. Ha valójában azt vesszük alapul, hogy valójában ez a napi gyakorlat - csak a regényben regényesebben van éreztetve -, akkor mindjárt nem olyan bonyolult, mint mondjuk, kaszáspókot találni a lucernásban. És itt most a lucernásból kifelé, kénytelen vagyok kerülgetni a forró kását, mert a regény olvashatóságának elemi érdeke az, hogy minderre magától jöjjön rá az olvasó, ne kelljen neki hozzá egy előszó. Arra meg főleg nincs szükség, hogy bármi konkrétat adjak itt a regényből.
Kathy Reichs - Halálos döntések
Dr. Temperance Brennan ( A TV sorozat Dr. CSONTja) újabb nyomozása. Egy balettórára tartó kilencéves kislány meghal, mert motoros bandák tűzharcába kerül. Erőszak önti el Montreal utcáit. Dr. Temperancen Brennannak, az állami törvényszéki antropológusnak kell felgombolyítani a szálakat. Tempe unokaöccse, Kit imádja a motorokat. De vajon megérti, milyen veszélyeket jelentenek a törvényen kívüli bandák?
Értékelések
Statisztika
Címkék
Kollekciók
- Nem szerepel egyetlen kollekcióban sem.