Schrödinger ​kiscicái és a valóság keresése

John Gribbin - Kozmikus ​körforgás
Csillagok ​porából állunk- de nemcsak mi, hanem minden általunk ismert élőlény is. A hidrogén kivételével a Földön előforduló összes kémiai elem- beleértve a testünket felépítőket is- csillagok belsejében keletkezett, és hatalmas csillagrobbanások következtében szóródott szét a térben. A természet azután újra felhasználja ezeket az anyagokat, és új csillagokat, bolygókat vagy éppen emberi testeket épít belőlük. E könyv felidézi a csillagászat történetéből azokat az epizódokat, amelyek ehhez a megrázó felismeréshez vezettek. A történet az 1920-as években kezdődik, amikor a csilagászok felismerték, hogy a legöregebb csillagok szinte teljes egészében hidrogénből és héliumból állnak, vagyis abból a két ősi elemből, amelyek a Világegyetem születését eredményező Ősrobbanáskor keletkeztek. Ezután bemutatják az 1950-es és 1960-as évek kutatásait, amelyek kiderítették, miként „kotyvasztja ki” a kémiai elemeket a csillagok belsejében lejátszódó magfúzió. A történet leglényegesebb szereplői a szupernóvák, amelyekről csak a közelmúltban bizonyosodott be, hogy hatalmas csillagrobbanások. Az ezek nyomán keletkező kozmikus hamu szerteszét szóródik a mindenségben, hogy csillagok új generációi, bolygók és emberek alapanyagául szolgáljon. Amikor a szerzők figyelme a Világegyetem és a Föld kapcsolata felé fordul, meggyőzően adják elő, miként teremtett a világ fizikai szerkezete ideális feltételeket az élet kialakulásához.

Stephen W. Hawking - Az ​idő rövid története
ÚJ, ​BŐVÍTETT ÉS ÁTDOLGOZOTT KIADÁS Ez a könyv a XX. század klasszikussá vált, rengeteg meglepetést kínáló tudományos ismeretterjesztő munkája. Az ősrobbanástól az általános relativitáselméletig sok helyen próbára teszi a fantáziánkat, és kiszélesíti a Világegyetemről alkotott elképzeléseinket. Volt-e kezdete az időnek? Folyhat-e visszafelé az idő? Végtelen-e a Világegyetem, vagy vannak határai? Csak néhány kérdés azok közül, amelyeket Stephen Hawking klasszikussá vált mesterművében érint. Bevezetésként áttekinti a mindenségről alkotott legjelentősebb elméleteket Newtontól Einsteinig, majd elmerül a tér és az idő legrejtettebb titkaiban az ősrobbanástól a spirálgalaxisokon és az erős kölcsönhatáson keresztül a fekete lyukakig. Az idő rövid története tömör és világos nyelvezete milliókkal ismertette meg az univerzumot és annak csodáit. Ez az új kiadás Hawking utolsó gondolatait is tartalmazza a határ nélküli elképzelésről, a sötét energiáról, az információs paradoxonról, az örökké tartó felfúvódásról, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás megfigyeléséről és a gravitációs hullámok felfedezéséről.

Lee Smolin - Mi ​a gubanc a fizikával?
Lee ​Smolin AKKORD Lee kezd tévútra jutni. Az extra dimenziókról, egzotikus részecskékről, párhuzamos világegyetemekről és az elemi húrokról szóló elképzelések elkápráztatták a nagyközönséget – és megragadták a szakemberek képzeletét. Ezek az elképzelések azonban nincsenek kísérletileg igazolva, és közülük némelyik, köztük a húrelmélet, látszólag nem is kecsegtet ilyen lehetőséggel. A területet mégis ezek a hipotézisek uralják, magukhoz csábítva a legtehetségesebb kutatókat és a finanszírozás jelentős részét, olyan légkört teremtve, amelyben az újonnan felbukkanó, más utat járó fizikusok sokszor hátrányba kerülnek. Smolin felhívja rá a figyelmet, hogy ez a helyzet magát a tudományos fejlődést hátráltatja.Világosan, szenvedélyesen és mégis szakszerűen, közvetlen stílusban foglalja össze azokat a problémákat, amelyekkel szembe kell néznie a modern fizikának. Egyben felvázolja a lehetséges kiutat jelentő irányzatok biztató kilátásait. Lee Smolin fizikai tájékozottsága szokatlanul széleskörű és alapos, kritikus észrevételei pedig különösen mélyenszántóak, ezért állításának, mely szerint a húrelmélet felelős a valódi fejlődés megtorpanásáért a fundamentális fizikában az elmúlt negyed század során, komoly súlya van. Érdemes végigolvasni ezt az izgalmas könyvet, és kialakítani saját véleményünket. Roger Penrose A húrelmélet gyengeségeinek komoly és alapos feltérképezése. New York Times

Leon Lederman - Az ​isteni a-tom
Lederman ​a könyvben az a-tom keresésének kétezer éves történetét meséli el, és azt a leküzdhetetlen kételyt, amely a kutatás elválaszthatatlan kísérője: létezik-e valójában a `vad`, ami után a hajsza folyik, vagy csupán a képzelt űz velünk gonosz játékot. Könnyed eleganciával és humorral írja le a vadászatot, azokat az izgalmas pillanatokat, amikor már-már úgy látszott, hogy az a-tom puskavégre kerül, de rendre kiderül, hogy amit oszthatatlannak véltek, maga is bonyolult struktúra. Számos anekdota hozza személyes közelségbe a tudomány olyan óriásait, mint Galilei, Newton, Lavoisier, Mengyelejev, Rutherford, Bohr vagy Fermi, és közben meglepően világos képet is kapunk az általuk vizsgált problémák jelentőségéről. Megismerhetjük a kutatási eszközök fejlődésének történetét Galilei lejtőitől a - végül is félbemaradt - SSC szupergyorsítóig, és nyomon követhetjük, hogyan jutott el a tudomány a démokritoszi a-tomtól a ma ismert legkisebb részecskékig, a kvarkokig. A könyv nemcsak hasznos, de szórakoztató olvasmány is mindazok számára, akik örömüket lelik a tudomány intellektuális kalandjaiban.

Michio Kaku - Hipertér
Léteznek-e ​további dimenziók? Lehetséges-e az időutazás? Meg tudjuk-e változtatni a múltat? Vannak-e átjárók párhuzamos univerzumokba? A tudósok egykor puszta spekulációnak tartották a fenti, valamennyiünket foglalkoztató kérdéseket. Az idők során azonban a helyzet változott: ma már ezek a kérdések állnak az utóbbi idők egyik legpezsgőbb kutatási területének középpontjában. Michio Kaku e könyvben a modern fizika legizgalmasabb (és talán legfurcsább) fejezetébe, a tizedik dimenzió, az időhurkok, a fekete lyukak és a párhuzamos univerzumok világába vezeti be az olvasót.

John Gribbin - Az ​idő születése
Korunk ​egyik nagy tudományos talányának történetét tartja a kezében az Olvasó: a világegyetem korának titkát és a rejtély megoldását. A XIX. században a csillagászok, a geológusok, és az evolúció kutatói először vetették fel, hogy – a Biblia tanításával ellentétben – a Föld és a Nap (legalább) néhány millió éves. A XX. század elején sok csillagász már hallgatólagosan azt tételezte fel, hogy a világegyetem végtelenül öreg. Az 1920-as években Edwin Hubble felfedezte a világegyetem tágulását. Ezt Einstein általános relativitáselméletével összevetve arra a következtetésre jutottak, hogy a Világegyetem történetének kellett, hogy legyen egy kezdőpontja – az Ősrobbanás. Hubble korai méréseit szóról szóra elfogadva azonban az derült ki, hogy a világegyetem fiatalabb, mint a Föld. Úgy tűnt, hogy Walter Baade az 1950-es évek elején fel tudta oldani ezt az ellentmondást, kimutatta ugyanis, hogy a világegyetem kétszer olyan nagy és kétszer olyan öreg, mint ahogy azt azelőtt feltételezték. Amikor azonban a csillagászok kezdték megérteni a csillagok működését, kiderült, hogy egyes csillagok öregebbek, mint maga az egész világegyetem. A csillagászat tudománya súlyos válságba került. Az 1970-es és 1980-as években nemcsak a munka, hanem a vita is folytatódott. A szakma nagy reményeket fűzött a Hubble-űrtávcsőhöz (HST). A HST mérései azonban 1994-95-ben szertefoszlatták ezt a reményt, ugyanis úgy tűnt, hogy a viszonylag fiatal világegyetem képét támasztják alá. A HST mérései világszerte arra késztették a csillagászokat, hogy újult erővel keressék a titok nyitját. A Sussex Egyetemen (Nagy Britannia) John Gribbin és munkatársai új módszert dolgoztak ki a Hubble-állandó egyértelmű és pontos mérésére. 1997 közepén sikerült az áttörés. A HST adatait felhasználva sikerült bebizonyítani, hogy a világegyetem valóban öregebb, mint a benne található csillagok. Az idő születése a hamis nyomok és zsákutcák félhomályos útvesztőlében az igazság felé araszolás hiteles története, amelyet az a ragyogó tehetségű tudományos író beszél el, aki kutató csillagászként maga is részese volt a döntő ütközetnek.

John Gribbin - A ​multiverzum nyomában
Egykor ​el kellett vetnünk az elképzelést, mely szerint a Föld a Világegyetem középpontjában helyezkedik el. Most egy ennél is mélyebb értelmű lehetőséggel kell szembenéznünk: talán maga a Világegyetem is csak a számtalan létező univerzum egyike. A multiverzum nyomában rendkívüli utazásra visz, amikor megvizsgálja a tudomány legalapvetőbb kérdéseit. Melyek a mi Világegyetemünk határai? Létezhetnek az általunk ismertektől különböző fizikai törvények is? Valóban léteznek más univerzumok is? Tényleg egy multiverzumban élünk? Ez a könyv maga a kutatás – a végső kutatás-, amelyben a szerzők feltárják a valóság határait. John Gribbin megmutatja, hogyan gyarapodnak a bizonyítékok, amelyek szerint a Világegyetem ténylegesen több annál, mint amit látunk belőle. Végigkalauzol bennünket a különböző elméleteken, ismerteti, mi ezekben a közös és mire számíthatunk a jövőben. Lebilincselően izgalmas kiránduláson ismerteti meg az olvasót a kozmológia mai állapotával. Eközben Gribbin számba veszi a kvantumelmélettel, a gravitációval, a világunkat alakító alapvető kölcsönhatásokkal, az idővel és a sokdimenziós világgal, magával az anyaggal, valamint az ismert Világegyetem növekedésével és sorsával kapcsolatos legújabb elképzeléseket. Bepiullant a jövőbe is, ahol egy szép napon annak a lehetőségével találhatjuk szembe magunkat, hogy mi magunk is létrehozhatunk univerzumokat. Áttekinti az ezzel járó kockázatokat és ennek a rendkívüli, a képzeletet is felülmúló következményeit. John Gribbin napjaink egyik legnevesebb ismeretterjesztő írója. Legtöbb könyvét feleségével, Mary Gribbinnel együtt írja. John Gribbin asztrofizikusként végzett a Cambridge Egyetemen. Jelenleg a Sussex Egyetemen külsősként csillagászatot ad elő. Szabadidejében szívesen ír tudományos-fantasztikus történeteket is, könyveit a kertje végében álló pajtában írja.

Paul Davies - A ​megbundázott világegyetem
Paul ​Davies kíváncsian várt visszatérése a kozmológiához a szerző elismerten nagy sikerű, Isten gondolatai című könyvének folytatása. Jellegzetesen világos és elegáns stílusában Davies ismerteti, miért tűnik úgy, mintha a Világegyetem számos különböző tulajdonsága éppen úgy lenne beállítva, hogy különösen alkalmas legyen az élet és az értelem számára. Akár a sötét anyag vagy a sötét energia, akár az M-elmélet vagy a multiverzum mibenlétét magyarázza el, Davies mindig a tudomány legfrissebb eredményeit állítja a középpontba, arra késztetve az olvasót, hogy újszerű és magával ragadó módon gondolkozzék el a kozmoszról és az abban elfoglalt helyünkről.

Michio Kaku - Párhuzamos ​világok
A ​Párhuzamos világokban a világhírű fizikus és bestselleríró a kozmológia és az M-elmélet lenyűgöző világába repíti az olvasót, és az Univerzum végső sorsát tárgyalja. Első fizikai témájú könyvében, a Hipertérben, Michio Kaku annak a rendkívüli fejlődésnek a leírásával indít, amely az utóbbi évtizedben a tudósokat az Univerzum születéséről és végső sorsáról alkotott elképzelések újragondolására kényszerítette. Kaku szemében a fizika aranykorában élünk, mivel a WMAP és GOBE műholdak, továbbá a Hubble-űrtávcső által tett új felfedezések a "gyermekkorú" Univerzum képeit tárják elénk. Amint a csillagászok a WMAP műholdról érkező adatok özönén átverekszik magukat, egy új kozmológiai kép tárul elénk. Az Univerzum születéséről alkotott máig legelfogadottabb elmélet a felfúvódó Univerzum elmélete. Ezen elmélet szerint az Univerzum a buborék-univerzumok végtelen tengerében lebegő buborékok egyike, talán csak egy a multiverzumban helyet foglaló sok-sok univerzum közül és új univerzumok állandóan keletkeznek. Egy párhuzamos univerzum csupán csak milliméterekre heverhet a mienktől. A húrelmélet és a párhuzamos univerzumok elképzelése sokáig a misztikum, a sarlatánok és a bolondok területe volt. Mára az elméleti fizikusok visszamenőleg elfogadják a húrelméletet és annak legutóbbi változatát, az M-elméletet, mint az egyetlen olyan elméletet, amely- ha helyesnek bizonyul- az Univerzum négy alapvető erőfajtáját egyszerű és elegáns úton újraegyesítheti, és megadhatja a választ arra a kérdésre, hogy mi történt az Ősrobbanás előtt. Az M-elmélet hatása lenyűgöző és vég nélküli. Kaku elképzelése az, hogy amikor idővel, talán trillió évek múlva a mi Univerzumunk a tudósok által leírt Nagy Fagyban véget ér, azaz hideggé és sötétté válik, akkor egy fejlett civilizáció a mi Univerzumunkból való szökés módját az interdimenzionális mentőcsónakokban találhatja meg. Időgépek, más univerzumok, többdimenziós terek és felejthetetlen utazás a fekete lyukak felé. A Párhuzamos világok a kozmológia világán keresztülsöprő forradalom ellenállhatatlan képét rajzolja meg.

Audrey Niffenegger - Az ​időutazó felesége
Amikor ​először találkoztak, Clare hatéves volt, és Henry harminc. Amikor összeházasodtak, Clare huszonkettő, és Henry még mindig harminc. Henry idő-eltolódási rendellenességgel született. Genetikai órája a legváratlanabb pillanatokban visszaáll, és még abban a másodpercben eltűnik. Ilyenkor elmúlt és eljövendő élete érzelmi csomópontjain találja magát, meztelenül, védtelenül. Sohasem tudja, mikor történik meg újra, sohasem tudja, hol köt ki legközelebb. Az időutazó felesége a világirodalom egyik legkülönösebb szerelmi története. Clare és Henry felváltva meséli el történetüket. Rajongva szeretik egymást, megpróbálnak normális családi életet élni: biztos állás, barátok, gyerekek. Mindezt olyasmi fenyegeti, amit sem megakadályozni, sem irányítani nem képesek, történetük ettől olyan megrendítő és felejthetetlen. „Azoknak, akik azt mondják, nincsenek igazán új történetek, szívből ajánlom Az időutazó feleségét, ezt az elragadó regényt, amely irodalmilag kiváló, szédítően fantáziadús, és észbontóan romantikus.” Scott Turow

Michio Kaku - A ​jövő fizikája
Képzeld ​el, milyen lesz a világ 2100-ban. A jövő fizikájában Michio Kaku elképesztő, provokatív és felvillanyozó képet ad az előttünk álló évszázadról. A könyv a világ több mint háromszáz olyan kiemelkedő tudósával készített interjún alapul, akik saját laboratóriumaikban már feltalálták a jövőt. Az eredmény az orvostudományban, a számítógép-tudományban, a robotikában, a mesterséges intelligencia, az energiatermelés és az asztronautika területén már zajló forradalmi fejlődés leghitelesebb és tudományosan pontos leírása. Kaku rávilágít a szigorú tudományos alapelvekre, megvizsgálja, milyen ütemű fejlődésre számíthatunk az egyes technológiák esetében, meddig mehet el a fejlődés, és melyek a végső korlátok és kockázatok. Óriási mennyiségű információ szintézisével izgalmas bepillantást nyújt a 2100-ig vezető évek várható eseményeibe. Mesél például érzelmes robotokról, antianyaggal hajtott rakétákról, röntgenlátásról, új életformák létrehozásáról és bemutatja a mesebeli űrliftet, amely egyetlen gombnyomásra embereket juttathat sok száz kilométerrel a földi légkör fölötti magasságokba. A jövő fizikája érdekfeszítő és rendkívüli utazás a lélegzetelállító tudományos forradalom elkövetkező száz évében.

Martin Rees - Kozmikus ​otthonunk
Az ​a világegyetem, amelyben élünk, különös módon "biofilnak", vagyis az életet vendégszeretően fogadó világegyetemnek tűnik. Vajon miért? Martin Rees szerint az erre a kérdésre adandó válasz attól függ, hogy mi a válasz Einstein régi kérdésére: "Vajon tudott volna Isten másfajta világot teremteni?" Ez a hallhatatlanul lebilincselő könyv az "igen" válasz esetén lehetséges megdöbbentő következményeket veszi nagyító alá. Rees alaposan megvizsgálja azt az elképzelést, hogy a mi világunk csak része egy hatalmas "multiverzumnak", vagyis a világegyetem együttesének, amelyben a többi világegyetem túlnyomórészt nem rendelkezik élettel. Ebben az esetben az, amit a természet törvényeinek nevezünk, nem más, mint egy sor helyi jellegű szabály, amelyek saját ősrobbanásunk következményei. Ebben a megjelenítésben kozmikus otthonunk különleges, minden valószínűség szerint egyedi világegyetem, ahol az uralkodó fizikai törvények lehetővé tették az élet létrejöttét. Rees azzal kezdi, hogy megvizsgálja Naprendszerünk természetét és egy sor olyan, ezzel kapcsolatos kérdést, mint például azt, hogy vajon véges vagy végtelen-e a mi világunk? Ezután előretekint a hosszú távú kozmikus jövőbe, mielőtt végigkövetné az oksági láncolatot a kezdetekig. Végül pedig megpróbálja kibogozni azt a paradoxont, hogy egész Világegyetemünk, amely minden irányban több mint 10 milliárd fényévre terjed ki, egyetlen végtelenül parányi foltból alakult ki.

Stephen W. Hawking - Leonard Mlodinow - Az ​idő még rövidebb története
Stephen ​Hawking világszerte ismert sikerkönyve Az idő rövid története mérföldkő volt a tudományos ismeretterjesztés történetében. Ennek csak egyik oka a szerző lebilincselő stílusa, a másik viszont az általa tárgyalt lenyűgöző témák: a tér és az idő természete, Isten szerepe a teremtésben, a Világegyetem története és jövője. Kétségtelen tény viszont, hogy a könyv megjelenése óta sok olvasó jelezte Hawking professzornak, hogy milyen nehézséget okozott a könyvben szereplő legfontosabb fogalmak megértése.Ezért született meg Az idő még rövidebb története. A szerző szerette volna korábbi könyve mondanivalóját még érthetőbbé tenni olvasói számára - és egyúttal kiegészítette azt a legújabb tudományos megfigyelések és felfedezések ismertetésével.

John Gribbin - Mary Gribbin - A ​természettudományokról mindenkinek
Ez ​a könyv mindazoknak íródott, akik érdeklődnek ugyan a természettudományok iránt, de nem látják igazán az egyes tudományágak közti összefüggéseket. Azoknak, akiket vonzanak az ismeretek, de nem értik a tudományos szakzsargont, akik szeretnék megérteni a biológiát, a kémiát, sőt a kvantumfizikát is, de fogalmuk sincs, hol lehetne elkezdeni a velük való ismerkedést. John Gribbin ebben a könyvében nem egy részletet ragad ki, hanem általános képet fest nekünk arról, mennyit is tudtunk a világról a 20. század legvégén, és segít abban, hogy a kérdésekhez helyes módon közelítsünk. Hétköznapi szavakat használva írja le az atom részeinek működését, a fajok eredetét, a világegyetem születését és még rengeteg részletet. Bemutatja, hogy a természettudomány valójában nem más, mint egy olyan őszinte szemléletmód, ahol egyetlen elméletet sem fogadnak el addig, amíg a tapasztalatok nem igazolják azt. A modern tudományos világnézet az elmúlt 400 évben fejlődött ki, elutasítva az elmúlt korok misztikus, mágikus és természetfeletti erőkben való hitét, és helyébe állítva egy tapasztalati tényeken alapuló, egymással összefüggő, koherens világképet. Ez a világnézet Gribbin szerint az emberi elme legnagyobb eredménye. Könyve olvasmányosan és világosan mutatja be, hogy mit tudtak meg eddig tudósaink a dolgok természetéről, és érezteti azt az izgalmat, ami a világegyetemben elfoglalt helyünk keresését kísérte.

Ray Kurzweil - A ​szingularitás küszöbén
A ​szingularitás korában intelligenciánk egyre inkább nem biológiai alapokra kerül át, és billiószor hatékonyabb lesz, mint manapság. Új civilizáció hajnalán járunk, amely lehetővé teszi, hogy meghaladjuk biológiai korlátainkat és megsokszorozzuk kreativitásunkat. Ray Kurzweil, a Google fejlesztési igazgatója évtizedek óta a technológia jövőben játszott szerepének legnagyobb tisztelettel övezett és legprovokatívabb vizsgálója. Régóta hirdeti, hogy a számítógépek hamarosan elérik a legmagasabb emberi intelligencia szintjét, A szingularitás küszöbén című könyvében pedig szemlélteti a feltartóztathatatlan evolúciós folyamat következő lépését: az ember és a gép összeolvadását, ahol az agyunkba ágyazott tudás- és képességbázis az általunk létrehozott eszközök jóval nagyobb kapacitásával, sebességével és információmegosztó képességével ötvöződik.

Stephen W. Hawking - A ​világegyetem dióhéjban
A ​nemzetközi tudományos közösség sok más tagjához hasonlóan Hawking professzor is a természettudomány Szent Grálját keresi, a kozmosz szívében rejtőző, de megfoghatatlanul tünékeny mindenség elméletét.A Világegyetem dióhéjban című könyvében úgy tárja fel a Világegyetem titkait, hogy végigvezet saját kutatási területein - a szupergravitációtól a szuperszimmetriáig, a kvantumelmélettől az M-elméletig és a holográfiától a dualitásig. Legizgalmasabb szellemi kalandjában megpróbálja egyetlen, teljes körű, a Világegyetem minden eseményét leíró elméletté egyesíteni Einstein általános relativitáselméletét és Richard Feynman sokszoros történelmekre vonatkozó elgondolását. Segítségével elevezhetünk a természettudománynak azokra a legvadabb vizeire, ahol a szuperhúr-elmélet és a pébránok jelenthetik a rejtély megoldásának a kulcsát.

Carl Sagan - Milliárdok ​és milliárdok
A ​csillagász Carl Sagan, a világ legelismertebb tudományos írója, Pulitzer-díjas, és számos ismeretterjesztő bestseller szerzője ezúttal utolsó, gondolatébresztő és provokatív tanulmánygyűjteményét adja közre. Az írások témája széles skálát ölel fel, a sakkjáték keletkezésétől a marsbeli élet problémáján és a globális felmelegedésen keresztül az abortuszról folyó vitáig. Sagan utolsó könyve a természettudományokban, a matematikában és az űrkutatásban szerzett ismereteinket a mindennapokra alkalmazza. Emellett napjaink legellentmondásosabb kérdései közül is érint néhányat, és segít felfogni a minket körülvevő világot, amint az a közelgő új évezred kihívásaival készül szembenézni. Ráadásként az utolsó tanulmányban különleges bepillantást merünk Sagan gondolatainak legmélyébe, hiszen ezt akkor írta, amikor már tisztában volt saját halála közeledtével.

Richard Dawkins - A ​legnagyobb mutatvány
150 ​évvel ezelőtti megjelenésekor Charles Darwin főműve, A fajok eredete megrázó erővel hatott kora társadalmára és a vihar máig nem csitult. Miközben az evolúciót a világ vezető tudósai, sőt teológusai ma már egybehangzóan tudományos tényként fogadják el, még mindig több millióan kérdőjelezik meg a helyességét. A legnagyobb mutatványban Richard Dawkins az „intelligens tervezéssel” és azokkal a kreacionista tanokkal száll szembe, amelyek megkérdőjelezik az evolúció tényét. A világhírű brit tudós új könyvében egy nyomozó szemével vizsgálja a természetes kiválasztás számos példáját, és tárja fel előttünk az evolúció folyamatának részleteit. A könyv megjelenésének időzítése tökéletes, hiszen korábban soha nem látott mértékű burjánzásnak indultak azok az áltudományos nézetek, amelyek szószólói cáfolni akarják az evolúció elméletét. Dawkins merészen - gyakran ironikusan – száll szembe ezekkel a tudománytalan állításokkal, és miközben sorra veszi őket, szórakoztató bepillantást nyújt a természet világába és annak helyes értelmezésébe. A legnagyobb mutatvány az emberi törzsfejlődés, a biológia, a molekuláris genetika és a mai tudomány más területeit lebilincselő formában mutatják be az olvasónak. Richard Dawkins angol etológus, evolúciós biológus, népszerű tudományos író. Az Oxfordi Egyetem Faculty of Public Understanding of Science vezetője. A Royal Society tagja. Számos világhírű bestseller szerzője, A legnagyobb mutatvány a 10. könyve.

Neil Gaiman - Törékeny ​holmik
A ​tizenkét hónapnak is múlatnia kell valahogy az időt, hát mesélnek egymásnak. Árnyék hiába utazik Skóciába, akit az istenek egyszer megtaláltak, azt nem hagyják békén. Ha betévedünk egy partira, ahol gyönyörű lányok vannak, azért kérdezzünk rá, honnan jöttek. Neil Gaiman a tőle várható virtuozitással, könnyedén váltva az abszurd, humoros és morbid hangulatokat, ezúttal novellákban és versekben mutatja be azt a világot, amit csak ő lát a valóság látóterének szélén.

Carl Sagan - Broca ​agya
Mi ​köze van a XIX. századi francia orvos, Paul Broca formalinban megőrzött agyának a bolygókutatás aranykorához? Mi köze van egy sókristálynak a Földön kívüli értelem kutatásához? Mi köze van a spiritiszta szeánszoknak Robert Goddard rakétakísérleteihez? Látszólag semmi, Carl Sagan számára azonban a világ szerves egészet alkot, ezért az olvasó is hamar rádöbben: minden mindennel összefügg. A tanulmánygyűjtemény központi gondolata az áltudományok elleni okos fellépés. A legképtelenebb ostobaságokat sem intézi el puszta kézlegyintéssel...