Az ​öngyilkosság Szociológiai ​tanulmány

George Orwell - Állatfarm
MINDEN ​ÁLLAT EGYENLŐ? UGYAN MÁR. VANNAK KÖZTÜK EGYENLŐBBEK IS. Orwell 1943-44-ben írott műve minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik. Egy angol major a színhely, ahol az állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát. A maguk igazgatta farmon élik először szabadnak, derűsnek látszó, majd egyre jobban elkomoruló életüket. Az 1984 írójának már ebben a művében is nagy szerepet játszik a történelmi dokumentumok meghamisításának motívuma. Visszamenőlegesen megváltoznak, majd feledésbe merülnek az állatok hajdani ideológusának, az Őrnagynak az eszméi. A Napóleon nevű nagy kan ragadja magához a hatalmat, és - természetesen mindig a megfelelő ideológiai magyarázattal - egyre zordabb diktatúrát kényszerít állattársaira. A szerző a „Tündérmese” alcímet adta regényének, mely eredetileg a sztálini korszak szatírája volt, de az emberek és az állatok minden diktátor alatt ugyanolyanok.

Konrad Lorenz - A ​civilizált emberiség nyolc halálos bűne
A ​szerző olyan folyamatokat és jelenségeket mutat be, melyek nemcsak kultúránkat fenyegetik bukással, hanem magát az emberi fajt is. A technológia fejlődése és túlracionalizált életmódunk egyik következményként eltorzul érzelmi világunk. Az emberiség egyre fogékonyabb az egyéniséget romboló hatásokra, gondolkodásunk ijesztően uniformizálódik. Konrad Lorenz 35 évvel ezelőtt megfogalmazott gondolatai napjainkban is időtállóak, s az általa megfogalmazott kételyek és állítások érvényesebbek mint valaha. Galambos Péter (Galamb) előadásában Teljes idő: 208 perc.

Gordon W. Allport - Az ​előítélet
Gordon ​W. Allport az amerikai szociálpszichológia egyik kiemelkedő egyénisége. Ebben a több kiadást megért könyvében az előítéletek létrejöttének mechanizmusát vizsgálja a csoportok közötti viszonyokkal összefüggésben. Gazdag empirikus anyagon tárja fel az amerikai társadalomban uralkodó legjellegzetesebb faji és politikai előítéleteket, a néger-problémát, az antiszemitizmust és a baloldali gondolatokkal szemben megnyilvánuló elfogultságokat. Liberális meggyőződésű lévén, felvázolja azokat a programokat, amelyek az előítéletes személyiség és magatartás háttérbe szorulásához és megszűnéséhez vezetnek. Műve - néha naiv megoldásai ellenére is - jelentős hozzájárulás a téma szociálpszichológiai irodalmához.

Carl Gustav Jung - Az ​archetípusok és a kollektív tudattalan
Az ​archetípusok és a kollektív tudattalan C. G. Jung analitikus felfogásának központi fogalmai. Eredetüket a szerző legkorábbi publikációjáig, a Zur Psychologie und Pathologie sogenannter occulter Phänomene (1902) című orvosi disszertációig követhetjük vissza, amelyben egy fiatal hisztériás médium fantáziáiról számol be, és hasonló forrásokat követve vizsgálódik. A nevezett két fogalomra számos későbbi írásában utal; lassanként egyre határozottabb körvonalat öltöttek az első meghatározások, amelyeket azonban mindig újrafogalmazott, míg végül ki nem alakult az elmélet stabil magva (a szó eredeti értelmében finomította a "meglátásait"). Jelen kötet olyan munkákból áll, amelyek 1933 és 1955 között keletkeztek, és a címként szolgáló két fogalmat körvonalazzák, dolgozzák ki. Az első három tanulmányt ("A kollektív tudattalan archetípusairól", "A kollektív tudattalan fogalma", "Az archetípusról, különös tekintettel az animafogalomra") elméleti alapvetésnek tekinthetjük. Ezeket olyan publikációk követik, amelyek egy-egy archetípussal foglalkoznak, nevezetesen az "anya", az "újjászületés", a "gyermekisten" illetve az "isteni lány", majd a "szellem" motívuma a népmesék alapján, és az úgynevezett "csaló" (kópé). Legvégül az archetípusok és az individuációs folyamat kapcsolatának vizsgálata következik, amelyet a szerző először elméleti síkon a "Tudat, tudattalan és individuado" című írásban, majd gyakorlati síkon egyetlen individuációs folyamat képsorozata révén mutat be, amely az analitikusi munkájából származik. A mandalák központi szimbolikájával foglalkozik a kötet két utolsó tanulmánya.

Stephen W. Hawking - A ​világegyetem dióhéjban
A ​nemzetközi tudományos közösség sok más tagjához hasonlóan Hawking professzor is a természettudomány Szent Grálját keresi, a kozmosz szívében rejtőző, de megfoghatatlanul tünékeny mindenség elméletét.A Világegyetem dióhéjban című könyvében úgy tárja fel a Világegyetem titkait, hogy végigvezet saját kutatási területein - a szupergravitációtól a szuperszimmetriáig, a kvantumelmélettől az M-elméletig és a holográfiától a dualitásig. Legizgalmasabb szellemi kalandjában megpróbálja egyetlen, teljes körű, a Világegyetem minden eseményét leíró elméletté egyesíteni Einstein általános relativitáselméletét és Richard Feynman sokszoros történelmekre vonatkozó elgondolását. Segítségével elevezhetünk a természettudománynak azokra a legvadabb vizeire, ahol a szuperhúr-elmélet és a pébránok jelenthetik a rejtély megoldásának a kulcsát.

J. K. Rowling - Átmeneti ​üresedés
Az ​alig negyven-egynéhány évesen megboldogult Barry Fairbrother halála szó szerint felforgatja Pagford városkát. Pagford színleg maga az angol idill, macskaköves piactérrel, ódon apátsággal, ám az elbájoló homlokzat mögött háború tombol: gazdagok háborúja a szegényekkel, kamaszoké a szülőkkel, feleségeké a férjekkel, tanároké a tanítványokkal... Mert Pagford nem az, aminek látszik, és Barry megüresedett önkormányzati helye a valaha megélt legnagyobb háborút robbantja ki a helységben. Ki fog győzni a szenvedélyektől, köpönyegforgatástól, döbbenetes leleplezésektől viharos választáson? A The Casual Vacancy (Átmeneti üresedés) a páratlan mesemondó új alkotása az első olyan regény, amelyet Rowling a felnőtteknek írt.

Clifford Geertz - Az ​értelmezés hatalma
A ​néprajz sűrű leírás. Az etnográfus - kivéve, ha rutinszerű adatgyűjtést végez (amit természetesen szintén meg kell tennie) - valójában összetett fogalmi struktúrák sokaságával kerül szembe, számos struktúra egymásra rétegeződik vagy összegabalyodik. Ezek a struktúrák egyszerre idegenek, szabálytalanok és rejtettek, s az etnográfusnak kell kitalálnia, hogy miként ragadja meg, majd hogyan mutassa be őket. S így áll a dolog működésének legföldhözragadtabb szintjén, a terepmunka őserdejében is: az adatközlők kikérdezésében, a szertartások megfigyelésében, a rokonsági kritériumok kiválasztásában, a tulajdonviszonyok kinyomozásában, a háztartások összeírásában..., azaz a kutatási napló megírása során. Az etnográfia művelése egy kézirat elolvasásához hasonlítható (abban az értelemben, hogy "létrehozzuk valamilyen olvasatát") - egy idegen, elhomályosuló, talányokkal, önellentmondásokkal, gyanús javításokkal és célzatos kommentárokkal teli kéziratéhoz, amely azonban nem a hagyományos írásjelekkel, hanem a megformált viselkedés illékony példáival íródott.

Benda Gyula - Statisztikai ​adatok a magyar mezőgazdaság történetéhez
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hankiss Elemér - Proletár ​reneszánsz
MI ​köze lehet egy mai kamaszlánynak a reneszánsz divatkirálynőihez, a Medici Máriákhoz és Stuart Máriákhoz? Ha ma élne, miről írna szappanoperát Shakespeare? Széklábat faragna-e vagy Ferrarikat és Maseratiket tervezne-e Michelangelo? Botticelli színes és vonalai villannak-e fel a reklámvilágban? Igaz-e az, hogy napjainkban egy új reneszánsz van kibontakozóban? Igaz-e az, hogy a nyugati civilizáció az elmúlt ötven-hatvan évben gyökeresen átalakult, s hogy ma már egyre többen, tíz- és százmilliók élnek, akarnak úgy élni, ahogy annak idején, a reneszánsz nagyjai éltek? Valósítsd meg önmagad! Alakítsd, formáld életedet, mint egy műalkotást! Fedezd föl, értsd meg, hódítsd meg a világot! Az emberi test: csoda! Az emberi értelem mindenre képes! Teremtsd meg az ember és a természet harmóniáját! Nézz szembe bátran és méltósággal az élet és a halál nagy kérdéseivel! A szépség és a harmónia jegyében éld le életed! - A reneszánsz életelvei elevenednek meg ma a mai emberek életében? Az úgynevezett fogyasztói civilizációban? Vagy? Mi történt, mi történik napjainkban az európai civilizációval? Ezekre a kérdésekre keresnek választ a kötet első felének tanulmányai. A kötet második felében a magyar társadalom felé fordulunk. Mi történt az országgal 1989 óta? Sikerül-e felgyorsulnia ennek a "lassúcska" országnak? Beszélhetünk-e ma "írástudók árulásáról? Mik az esélyei nálunk a konzervativizmusnak? Ki lehet-e, ki kell-e újra találnunk Magyarországot? Mi az adok-kapok történeti mérlege Nyugat-Európa és Magyarország között? Fordulópont lehet, e lesz-e a Millennium az ország történetében?

Norbert Elias - A ​civilizáció folyamata
Ez ​az 1939-ben megjelent s a hatvanas években világsikerré lett munka hallatlanul gazdag, forrásértékű példaanyagon elemzi (a középkori udvari illemkódexektől 18. századi, szépirodalomban rögzült viselkedésformákig) az európai világszemlélet és magaviselet civilizálódását. Az értekezés szigorú tudományossága cseppet sem akadályozta, hogy a szerző olyan, ízig-vérig köznapi viselkedésformák között tallózzék, mint például a tüsszentés, a köpés, az étkezési vagy hálószobai jó modor stb. Norbert Elias - a példákból és elemzésükből kiindulva - impozáns civilizáció- és társadalomelméletet is felvázol, mely napjainkig is a viták kereszttüzében áll. A civilizáció folyamatát Freud interpretációjaként is lehet olvasni, hiszen kifejezetten freudi gondolat a civilizációt gátlásmechanizmusok kiépülésének látni. Elias azonban a freudi elméletnek inkább kritikusa, mintsem illusztrátora, ugyanis nem állítja szembe a társadalmiságot a viselkedések természeti meghatározottságával. Azt vizsgálja, miként alakulnak át a már meglévő társadalmi magatartáskódok, és miként eredményezi a magatartás átalakulása az egész személyiségstruktúra átalakulását: hogyan helyettesíti lépésről lépésre az egyénre nehezedő külső kényszert az önkényszerítés. És arra is rámutat, hogy mindez nem csak feltétele, de eredménye is a modern, erőszakmonopóliumon alapuló állam létrejöttének.

Mircea Eliade - A ​kőkorszaktól az eleusziszi misztériumokig
Mircea ​Eliade (1907. március 9-1986. április 22) századunk egyik legjelentősebb összehasonlító vallástörténésze. Romániában, majd Párizsban, élete utolsó évtizedeiben pedig Chicagóban tevékenykedett. Legjelentősebb vallástörténeti áttekintésének első kötetét veheti kezébe az olvasó. Eliade már a harmincas évek végén Bukarestben egyetemi előadásokat tartott, főként a keleti vallások történetéről. 1945 novemberétől G. Dumézil meghívására a párizsi egyetemen tanított, 1956-ban utazott az Egyesült Államokba, ahol 1957 márciusától a chicagói egyetemen adott elő. Eliade alapművének, a "Vallási hiedelmek és eszmék történeté"-nek három kötetével az olvasó teljes képet kap az összehasonlító vallástörténetről.

Bereczkei Tamás - Evolúciós ​pszichológia
A ​mai pszichológia többféle módon keresi a megújulás lehetőségeit. Az evolúciós pszichológia az egyik legígéretesebb új szintézis. Bereczkei Tamás könyve ezen irányzat első magyar nyelvű szisztematikus feldolgozása: gazdag anyagot foglal össze az emberi viselkedésről. Ugyanakkor megőrzi az evolúciós pszichológia provokatív mondanivalóját, de úgy, hogy nem valamelyik doktriner irányzat hívévé szegődik. Számára a szintézis éppen a komplexitást jelenti. Hat részre tagolódik: Evolúciós pszichológia: egy új paradigma; Egyén és csoport; Párkapcsolatok; Szülői stratégiák; Elme; Kultúra. Több mint kétszáz ábra, valamint tucatnyi táblázat teszi szemléletesebbé a szövegben kifejtett mondandót.

Arthur Golden - Egy ​gésa emlékiratai
Elbűvölő, ​lélegzetelállító történet egy titokzatos világról, amely egy letűnt kultúra rejtelmeibe, egy japán gésa életébe enged bepillantani. A történet egy szegény halászfaluból elkerülő 9 éves, kék szemű kislányról szól, akit eladnak egy gésa házba . A hű önéletrajzi leírásból tanúi lehetünk élete átalakulásának, miközben beletanul a gésák szigorú művészetébe, ahol a szerelem csak illúzió, ahol a szüzesség a legmagasabb áron kel el, ahol a nő feladata, hogy szolgáljon és tudásával elbűvölje a befolyásos férfiakat. Átélhetjük a háború okozta változást, amely egy új életforma kialakítására kényszeríti a gésákat, nem hoz szabadságot csak kétségbeesést és vívódást.

Elliot Aronson - A ​társas lény
A ​nyolcadik amerikai kiadás magyar változata A világsikerű könyv legújabb magyar kiadása a jelentősen átdolgozott nyolcadik amerikai kiadás alapján készült. A legaktuálisabb példák mellett ezúttal egy új fejezettel is bővült a kötet, amely a társas megismerés témáját járja körül. A mű rávilágít arra, hogy a társas érintkezéssel kapcsolatos kutatások segítséget és megoldást jelenthetnek a mai társadalmat átszövő problémákra. Az amerikai szociálpszichológia egyik legrangosabb és legeredetibb képviselője könnyed, olvasmányos, színes stílusú, ám magas szakmai színvonalú áttekintést ad többek között az előítéletekről, a diszkriminációról, a propagandáról, a háborúról, az elidegenedésről, az agresszióról, az egyéni elköteleződésekről, a társas kapcsolatokról, a társadalmi feszültségekről és a politikai fordulatokról.

Anthony R. Pratkanis - Elliot Aronson - A ​rábeszélőgép
Hogyan ​hirdessünk hatásosan? Hogyan védekezzünk a hatásos hirdetések ellen? Hogyan adjunk el jó terméket? Hogyan adjunk el rossz terméket? Hogyan álljunk ellen a kísértésnek, hogy megvegyük azokat a jó vagy rossz termékeket, amelyeket mindenáron ránk akarnak tukmálni? Hogyan adjunk el jó politikust? Hogyan adjunk el rossz politikust? Hogyan ne vegyük meg azokat a politikusokat, akiket mindenáron ránk akarnak tukmálni? Hogyan tartsunk hatásos beszédeket értekezleteken, gyűléseken vagy akár családi körben? Hogyan ragaszkodjunk álláspontunkhoz az értekezleteken, gyűléseken vagy akár családi körben tartott hatásos beszédek ellenére? Hogyan vegyünk rá másokat olyasmire, ami eszük ágában se volna? Hogyan ne vegyük rá önmagunkat olyasmire, ami eszünk ágában se volna? Hogyan válhat a nevelés propagandává? Hogyan válhat a propaganda neveléssé? Hogyan manipulálhatjuk embertársainkat? Hogyan állhatunk ellen a manipulációnak és a manipulátoroknak? Hogyan növelhető egy politikus vagy egy párt hitelessége? Hogyan láthatunk át a politikusok és a pártok hitelességét növelő trükkökön? Hogyan használhatjuk ki az emberek bűntudatát, szorongásait és félelmeit? Hogyan hányhatunk fittyet a bűntudatunkat, szorongásainkat vagy félelmeinket kihasználókra? Hogyan szervezhetünk hatásos kampányt? Hogyan állhatunk ellen a hatásos kampánynak? E könyv a fenti kérdésekre keresi (és gyakran találja meg) a választ. A két amerikai szerző világhírű szociálpszichológus. Tudományáguk azt kutatja: hogyan viselkedik az ember csapatban, csordában, kis és nagy közösségben - egyszóval: társadalomban. Aronson főműve, A társas lény, Magyarországon is nagy siker volt, négy kiadásban fogyott el. A rábeszélőgép egyszerre szórakoztató olvasmány és közhasznú kézikönyv a meggyőzés mindennapos mesterségéről, annak elméletéről és gyakorlatáról; élvezetes stílusban, a témába vágó karikatúrákkal.

Mary Warner Marien - A ​fotográfia nagykönyve
A ​FOTOGRÁFIA NAGYKÖNYVE az eddigi legteljesebb összefoglalás a kezdetektől napjainkig, szerzője fotótörténeti kánont alkotott. Közel 600 kép ismerteti meg az olvasót a fotózás történetével a művészet és technika, a szociográfia és divat, a háború és természetfotózás szemszögéből. Az olyan világfordító történelmi eseményekhez kapcsolódó fotók, mint Lincoln elnökké választása vagy MacArthur tábornok és Hirohitó császár első találkozása, meglepő részletekkel gazdagítják eddigi ismereteinket. Közelképet kaphatunk azokról az emblematikus fotósokról is, például Mathew Bradyről, Alexander Gardnerről, Edward Steichenről vagy Gertrude Käsebierről, akik egyéni szemléletükkel, technikai újításaikkal váltak e végtelen történet szereplőivé. E mozaik számtalan kockája a fotográfia teljes történetévé áll össze, melyet a kultúra lencséjén át szemlélhetünk.

Lakatos István - Lencsilány
Egyszer ​volt, hol nem volt, volt egyszer egyszer egy Lencsilány. Az icipici Lencsilány anyukájával és Lencsibabájával él valahol messze, túl az Óperencián. A kötet (rém)meséiben találkozik Edgar bácsival és az elhasznált emberrel, Pókháló kisasszonnyal és Csáp bácsival, a Kisgömböccel, egy busa fejű, szomorú óriással és egy barátságos vízidisznóval, akinek véletlenül ránőtt a fejére egy kismadár. Lakatos István különleges hangulatú meséinek gyűjteménye, a kortárs magyar képregények egyik kiemelkedő darabja már hosszú évek óta nem kapható. Ezt a hiányt pótoljuk most a gyűjteményes kötet új kiadásával, mintegy húsz oldalnyi különleges extra tartalommal.

Valuch Tibor - Magyarország ​társadalomtörténete a XX. század második felében
Hogyan ​változott a magyar társadalom szerkezete, egyes csoportjainak helyzete, belső tagoltsága és összetétele a II. világháborút követő évtizedekben? Miként alakult át az értékrendszer, a közgondokodás, az életmód és a hétköznapok rendje a XX. század második felében? Milyen történelmi tényezők húzódnak meg a változások hátterében? Többek között ezekre a kérdésekre próbál válaszokat keresni ez a könyv, amely az első kísérlet az elmúlt fél évszázad magyar társadalmi folyamatainak történeti áttekintésére, összegzésére.Az adatgazdag kötet használatát táblázatok, grafikonok, valamint az egyes témakörökben történő tájékozódást segítő irodalomjegyzék könnyíti meg az olvasó számára. A gondosan válogatott fotók széleskörűen illusztrálják e korszak társadalmi változásait.

Edmund Leach - Szociálantropológia
Az ​ismert brit antropológus ezt a könyvét elsősorban a széles olvasóközönségnek szánta. A világos, élvezetes stílusban megírt kötet ugyanakkor érdekes a szakemberek számára is, mivel a szerző az antropológia több dogmáját kíméletlen kritikának veti alá. Leach először az antropológia sokrétű, gazdag világát jellemzi, majd a legfontosabb kutatási területeket tekinti át. Felfogása szerint az antropológia brit iskolája sajátos mikro-szociológiának tekinthető, amely az emberek cselekvési mintáinak, rítusainak közvetlen és aprólékos megfigyelésén nyugszik. Ez az a felfogásmód - vélekedik Edmund Leach -, amely leginkább lehetővé teszi, hogy a társadalmi élet olyan részterületeinek, mint a gazdaság, a politika, a jog, a rokonság, a vallás, kölcsönös függőségét és kölcsönhatását pontosan megértsük.

Max Weber - A ​protestáns etika és a kapitalizmus szelleme
A ​kötet címadó írása Max Weber, német közgazdász és szociológus egyik leghíresebb műve, hipotézise szerint a protestáns hivatásetika (mások mellett) fontos szerepet játszott a kapitalista gazdasági rendszer kialakulásában. Weber szerint a kapitalizmus szelleme nem egyszerűen üzleti bölcsességek halmaza, hanem etikusan színezett életszabály – ethosz –, etikai mezben fellépő, normákhoz kötött meghatározott életstílus, hivatásbeli kötelesség. A protestáns etika megszabadította a javak szerzését a tradicionalista etika gátlásaitól, úgy rombolta le a nyereségvágy korlátait, hogy nemcsak legalizálta, de egyenesen isteni akaratot látott benne. Mindamellett a nyugati kapitalizmus nem csupán felszabadította a szerzési ösztönt, de egyben meg is fékezte azt a fogyasztás korlátozásával, ideális feltételeket teremtve a tőkeképződésnek.