Ajax-loader

További értékelések

Az alábbi értékelések a Moly.hu-ról származnak. A Rukkola értékelésekhez kattints ide.


gazibla
5.0/5

Egyre ​jobban kezdem megkedvelni a sorozatot. :) Tommy és Tuppence nagyon jó karakterek, sőt talán még jobbak Miss Marple-nél is. :) Csavaros és izgalmas történet volt ez. :) Ahogy többi AC kötetnél, most sem lehetett tudni ki a gyilkos. :)


Levandra
4.0/5

Tommy ​és Tuppence történeteit kevésbé szeretem. Nem annyira kiforott a nyomozás, mint Agatha más regényeiben. Kissé ügyefogyott hatása van a történetnek és a két főszereplőnek is. Mégis szórakoztató a sztori és egészen más, mint a film, amit Miss Marple-re írtak át. Tehát nyugodtan olvashatja az is, aki a filmet látta már.


augumaug
3.5/5

Sosem ​rajongtam ezért a sorozatért, Tommy és Tuppence kalandjai nekem mindig átlagon alulinak tűntek. Agatha Christie tudott ennél bőven jobbat is. Fiatalon se bírtam őket, öregen csak rosszabbak.
Az írásmód, a szerkesztés nagyon kínos, a szereplők szájába ad olyan információkat, amiket nem szeretne csak úgy leírni, de az olvasó tudtára akarja adni, így abszolút amatőr párbeszédek születnek. Ezek nagy része felettébb életszerűtlen, mintha valami középkategóriás író első vázlata volna, aki még nem tudja, hogyan kell bánni a karakterekkel és hogyan az elbeszélővel.
Sokáig unalmas volt, azt hittem, nagyon le fogom húzni, de a végén, ha csak a tartalmat nézzük, az írónő ismét megcsillantotta tehetségét, olyan befejezést írt, amire egyáltalán nem számítottam. Csak az a sok körítés ne lett volna.


Nehezemre ​esik nem azzal a mondattal kezdeni az értékelésemet, ami a leginkább kifejezné a regénnyel kapcsolatos érzéseimet, de haladjunk csak szépen sorjában.
Tommy és Tuppence kalandjait összesen öt kötetben meséli el az írónő. Ez a krimi a sorban a negyedik, ami 27 évvel később íródott, mint az előző, ráadásul közkívánatra. Agathába pedig minden bizonnyal az ördög bújhatott, mert olyan történettel lepte meg a követelőző rajongókat, ami messze az egyik legsötétebb hangulatú regénye lett, mondhatni ISZONYÚAN PARA.
„–Kértétek? Hát megkapjátok aranyoskáim…!”
Egyes szakaszok miatt, nem javaslom éjszakai olvasásra, hacsak nem a borzongás a cél.

Mivel a szerző következetesen öregíti karaktereit az egymást követő kötetekben, ebben a krimiben hőseink már igencsak benne járnak a korban, de kalandvágyuk, főleg Tuppence-é mit sem változott. Már maguk is barátkoznak a gondolattal, hogy néhány év múlva talán egy idősek otthonában tengetik mindennapjaikat, de egyelőre csak Tommy nagynénje miatt látogatják az egyik ilyen intézményt, ahol igen sok fura öreg szerzetet hozott össze a véletlen. Mindközül a legfurább Mrs. Lancester, aki ugyan bájos, mosolygós és közlékeny, de igen hátborzongató tévképzete van. Na persze több sem kell Tuppencenek, amint eltűnik az öreglány, azonnal nyomozásba kezd. Hová tűnt Mrs. Lancester? Igaz lenne, amit mondott, vagy csak téveszme? Honnan ismerős Tuppencenek az a ház a festményen, amit az idősek otthonában látott? A sok kérdést azonban túl sok válasz követi, meg jó sok pletyka és még több rémtörténet egy kissé viktoriánus #(nekem legalább is ilyen benyomásom volt)# hangulatú faluban, melynek igencsak nyomasztó a légköre és mindenből árad a magány és elfeledettség érzése.

A végén ugyan mindenre fény derül, de ez az egyébként kielégítő végkifejlet sem oldja fel azt a hangulatot, ami eddig a markában tartotta az olvasót. Nagyon izgalmas és jól kitalált történet, amiben bizony vannak meglepő fordulatok is, meg néhány egészen hasznos gondolat arról, hogy mit is gondoljunk az öregekről és az öregedésről. Ez utóbbiak egész szórakoztatóak és megszívlelendő tanácsok.

„Ha valaki meglehetősen utálatos, amikor húszéves, és éppolyan utálatos, amikor negyven, és hatvanévesen még utálatosabb, nyolcvanéves korára pedig már maga az ördög… nos, akkor igazan nem értem, miért kellene különösebb sajnálatot érezni iránta, csak azért, mert öreg.”

„Ha bárki, aki hatvanöt fölött jár, szemrehányást tesz, sose vitatkozz. Ne bizonygasd, hogy neked van igazad. Azon nyomban kérj bocsánatot, ismerd be, hogy a te hibád volt, és ígérd meg, hogy többet nem fordul majd elő.”


Tommy ​és Tuppence párosához még nem volt szerencsém, úgyhogy azt hiszem, jól belecsaptam a közepébe. Bár ha nyugdíjasan kedveltem őket akkor valószínűnek tartom, hogy a fiatalabb verziójuk ellen sincs kifogásom. Az igazi kedvencem viszont Albert volt, és a csirkéi. :D
Maga a történet is érdekes, bár nem lepett meg, mert már láttam a filmet. #Ami a gyilkos kilétét leszámítva mindenben más.# Viszont gyanús. hogy gyanús lett volna. Ilyen címmel kicsit több bosziskodást vártam volna, de azért tetszett, még ha nem is ez az írónéni legjobb könyve.


eme
4.0/5

Sem ​Poirot, sem Miss Marple. Helyettük egy nyugdíjazás előtt álló ügynök és felesége, aki nagyon gyakran balhüvelyk-bizsergésben szenved. Merthogy Tuppence mindenben kalandot, érdekességet, szenzációt, pontosabban titkos krimiszálat, nyomoznivalót lát. Az érdekes az, hogy talál is (aki keres, talál – vagy nem, de ezt most ne firtassuk) – ezúttal egy idősek otthona és egy festmény vezet picit szecessziósan kacskaringós és erőltetetten túlburjánzó, de végül kibogozható utakra. A három nyomozó – hogy ki a harmadik, annak kiderítését rátok bízom – sikeresen kijut a labirintusból. A meglepetés ezúttal sem marad el, az autentikus Agatha-hangulat sem. Kisebb-nagyobb hibái ellenére remek nyári kikapcsolódás.

P.S. Egy jó tanács: ha véletlenül bizseregni kezdene a balhüvelyketek, a nyomozás idejére mondjatok le a sült csirkéről, egyébként éhen maradtok. Hogy miért? Nyomozzátok ki! ;)


Skeletrino
4.5/5

Meg ​kell mondjam, Tommy és Tuppence párosát egy hajszállal jobban csíptem, mint Poirot-t vagy Miss Marple-t. Élveztem hogy poénosabbak, valahogy fürgébbek (talán nem ez a jó szó, de olyan pörgősebbek) és kiegészítik egymást. A történet is jó volt, imádtam a pletykákra épülő nyomozást. Azt hiszem, a következő Christie-m is az ő párosuk nyomozásáról fog szólni.


Habók
5.0/5

Már ​olvastam nagyon régen, de már inkább a filmekre emlékeztem, és most meglepődtem, mennyire jó krimi. Ugyan Tuppence csaknem végig egyedül nyomoz, de a házaspár évődését azért az elején-végén még végigmosolyoghattam. Érdemes elolvasni, csak az angol filmet kell előtte elfelejteni.


pável
3.0/5

Úgy ​érzem, sosem kedvelem meg a T&T nyomozópárost – #szerintem# mintha ezeket a regényeket Lady Agatha halála után egy erőszakos, ambiciózus írócska lopta bele az életműbe… és még a jogdíjról is lemondott, csak hogy gyengécske karakterei, bűnügyi meg kémtörténetei halhatatlanok lehessenek…


lettielena
5.0/5

WOW! ​Ezt a bonyodalmat!! {{Mrs. Lancasterre aztán szemernyit sem gyanakodtam… Úgy csavartam gondolatban a szálakat, hogy meggyilkolják és Tuppence fogja megtalálni vagy valami… Erre nem gondoltam. WOW. Meglepett.}}
Kissé igazságtalannak tartom, hogy Tommy és Tuppence olyan kevés figyelmet kapnak Miss Marple és Poirot mellett, mert nagyon érdekes, izgalmas karakterek. #vagy csak engem kerültek el eddig és egyébként tök ismertek?# Sőt, nemcsak ők voltak érdekesek, hanem Albert is nagyon klassz szerepet kapott a történetben.
Tetszett a cselekményvezetés, hogy kettévált a történet szál és aztán ismét egybeforrtak az események. Mindketten máshogy közelítették meg a nyomokat és mégis ugyanoda lyukadtak ki.


← Vissza a könyv adatlapjára


Értékelések

Rukkola értékelés
3.8/5

Statisztika

26.7
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók