Ajax-loader

A ​Midás király: művész-regény. E zsánernek már a magyar irodalomban is vannak előzményei, Justh és Bródy művész-regényei. Az igazi ihlető azonban a közös mester, Zola, aki Claude Lantier sorsában beszélte el a modern művész tragédiáját (L’oeuvre). Zola bátorítja, hogy “filozofikus” regényt írjon, polemizálva a romantikával, Jókainak még virágjában lévő irányával. “A bölcselők századában – fejti ki Ambrus – a magasabb cél érdekében megkövetelt igazságok kizárják maguk közül a fictiot s a képzelmi elemtől teljesen ment regény filozófiainak nevezi magát … S ezek a tudálékos, tanítgató regényírók korántsem a kontárok közül valók, az új elveket a mesterek egész sora testesíti meg, melyek hatása – még az orthodox táborra is – nagyarányú. Voltaképp hát egy általános, bár törvényesen el nem ismert jelenség az, amelyért Zolának annak idején felelnie kellett.”

A Midás király első, nagyobbik fele erőteljesen képviseli a pozitivizmus, a naturalizmus ihletését. Annál feltűnőbb a regény második felének impresszionisztikus, szkeptikus hangulata. Tükre ez annak a hangulatváltozásnak, amely a nyolcvanas évek végén, a pozitivizmus rovására, a tudományban és művészetben egyaránt lezajlott. Ambrusnál ezt a fordulatot megrázó, személyes élmény is motiválja: felesége, Tormássy Gizella 1890-ben meghal, gyermekágyi lázban, egy árva gyermeket hagyva maga után. E motívumot regényébe is beleviszi, s ez a fájdalmas líraiság is okozza, hogy a záró akkordokban a “fölényt felváltja a mélabú, az őszi tompaság”.

Kapcsolódó könyvek

Értékelések

Rukkola értékelés
-/5

Statisztika

8.7
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók