Ajax-loader

További értékelések

Az alábbi értékelések a Moly.hu-ról származnak. A Rukkola értékelésekhez kattints ide.


gesztenye63
4.0/5

Egyéjszakás ​kaland, amely nem hagy különösebben mély benyomásokat. Néhány napon belül feledhető emlék, de legalább nem marad utána lelkiismeret-furdalás. Reggelre kelve igaz még megül a szájban a bourbon megkeseredett íze, a kávé sem sokat segít és nem igen értjük, hogy miért is van összegyűrve a lepedő. Na szóval, valami ilyesféle érzések keverednek bennem Az apák bűnei olvasását követően.
Ahogy azt már többen is megírták, nem akar ez a regény tengermély mondanivalóval kápráztatni, nem kecsegtet briliáns akciókkal, körömrágós feszültséggel. De amit a szűk keret lehetőségként nyújt Lawrence Blocknak, azt azért böcsülettel leteszi az olvasó asztalára {{bár egy kevéske feszültség még akkor is jól esne, ha Hollywoodtól már behatóan ismerjük a korszak NYPD fásultságát, korrupcióval átitatott közegét}}.

A feladat egy csúf, véres bűneset indítékainak, hátterének kiderítése, a lehetséges válaszok felkutatása az érthetetlen motivációk és látszólag értelmetlen tragédia miértjeire. Feszes cselekmény, lényegre törő dialógusok, a hetvenes-nyolvcvanas évek amerikai bűnügyi filmsorozataiba illően tipizált szereplők, karakterek.
A regény „legüdítőbb” közjátékai leginkább a különböző alkoholtartalmú italokkal és kávéval telített keserű, mélylélektant karcoló beszélgetések voltak a füstös, sokat látott zsaru-bárokban, vagy a talajvesztett hekusok által jobb híján különböző rendszerességgel látogatott barátnők hálószobáiban. Ezek a dialógusok, gondolkodós, „nyomozgatós” beszélgetések sokat segítettek Matthew Scudder, a kiugrott hekus, jelenleg „szabadúszó” magánnyomozó intellektusának felépítésében.
Lehet ebben még sok érdekes lehetőség a sorozat következő részeit tekintve.

A bűneset hátterének feltárása igazi alapos, múltba nyúló nyomozást, mocskos, avítt családi titkok előbányászását követeli, amelyet a cím már jó előre csúnyán elspoilerez.
Mindazonáltal Scudder elismerésre méltó alapossággal, következetes logikával jut el a végkifejletig, ahová Block beépít egy merész, „tökös” slusszpoént is. Ezt az ötletet nagyon tudtam díjazni, de a szerző halvérű, érzelmektől végletekig mentes prózájával oly mértékben neutralizálta a csattanót, hogy akár el is alhattam volna a nagy dráma közepette {{lehet, hogy ez a kései noir? – bár tudnám az mi lehet, de ha ez az, akkor kösz nem kérem!}}…

Összességében: „egynek kiválóan elmegy” kategória, lássuk a következő magasságot, hogyan ugorja meg Block és Scudder. :)


Joshua182
3.5/5

Könnyen ​fogyasztható krimi, igazi nagyvárosi atmoszférával. Ha módjával is, de megtapasztalhatjuk a 70-es évek New York-jának mocsoktól sem mentes, rohanó világát.
Matthew Scudder, ez egykori rendőr, jelenleg amolyan öntörvényű magánnyomozó-féle, ebben a környezetben van igazán elemében. Emberünk dörzsölt, „street-smart”, a rendszer kiskapuit és az éjszaka törvényeit ismerő és könyörtelenül kihasználó, alkalmanként önbíráskodásra is hajlamos, hektikus magánéletű, de fejlett erkölcsi kódexszel rendelkező fickó, aki látszólag csak sodródik a szürke hétköznapok problémáival, ám egy váratlan megbízástól felélénkülnek régi zsaruösztönei.
A néhány elemében elég „szaftos” gyilkosság felderítése közben érdekes sorsokat ismerhetünk meg, szerencsére egyik sem kimondottan klisés, kellően szövevényes az ügy, a “meglepetésfaktor” is rendben volt, még ha nem is eget rengető. Ami kevésbé tetszett, hogy nem igazán látunk bele a főhős fejébe, az igazán fontos fejlemények kapcsán ritkán „halljuk” a gondolatait, személy szerint jobban szeretem, ha az olvasó kap apró utalásokat, darabkákat, amikből maga is összerakhatja a kirakóst. Sok kulcsmomentumra sajnos csak utólag, visszautalás képében derül fény, ezért picit „kizárva” éreztem magam a történetből.
Ezzel együtt is egy egész jól megírt, rövid, velős kis könyv, tetszik a szerző stílusa, igazán olvastatja magát, és érdekel a főhős személye is, szeretném jobban megismerni, mert itt még csak a felszínt kapargatjuk, úgyhogy jöhetnek a folytatások!


Molymacska
5.0/5

Ez ​egy igen erőteljes kötet volt.
Igazából mindig is vonzódtam az effajta krimikhez, csak ritkán tudtam megtalálni, itt meg vétlenül pont belenyúltam, és imádtam.
Egyrészről tetszett a stílus, az a kifejezésmód, ahol a legfurcsább szóösszetételek, hasonlatok és metaforák is jól hangoznak, és meg tudod érteni őket {{azért a tűzcsap alkatú nőre elég furcsán néztem, de megértem}}. Jó nyelvezete volt, és a karakternek is kissé cinikus, de jól odavágós stílusa nagyon jól illeszkedett a szöveggel. A humor, amennyi volt benne, egyszerre megmosolyogtató, és mélyre hatoló, elgondolkoztató.
A történet fordulatai nagyon tetszettek, egy ideig még előre meg tudtam mondani a dolgokat de a legvégén lévő csavar teljesen betett nekem. Ilyet akarok olvasni máskor is!
Nagyon jó volt a végén, és talán az egész könyvben, hogy utakat látunk. Nem tudjuk eldönteni, hogy abban a helyzetben mit tennénk, hogy az amit tennénk, jó vagy rossz. Ez a misztikum, az erkölcsi kérdés szépen kúszott be a sztori mögé, és emiatt borzasztóan élveztem olvasni a könyvet. (bár gondolom ez a noir alapvetése is. De akkor is jó volt).
Kellemes esti/éjszakai olvasmány. Biztos fogok még a sorozatból olvasni :)


kvzs
4.5/5

Adott ​egy bűntény, aminek látszólag van megoldása; adott egy apa, aki nem nyugszik bele a lánya elvesztésébe; és adott egy kiégett volt zsaru, aki szívességként vállalja, hogy megismerteti az apát az elvesztett lányával.
Nem egy bőbeszédű a könyv, de a leírás feszessége nagyon jól illik a történethez. Scudder apránként tárja fel az áldozat tragédiáját, és közben olyan dolgokkal találkozik, amiket talán jobb nem tudni…
A történet lezárása szokatlan, de illik a témához, és kimihez képest elég komoly kérdéseket vet fel.


mohapapa
3.0/5

Szerelmetesfeleségtársam ​szokás szerint a vállamra hajtotta a fejét elalvás előtt, én szokás szerint kinyitottam a könyvemet olvasni, ő szokás szeirnt megkérdezte, miért nem alszom inkább, én meg rávágtam a refrént, hogy olvasok kicsit, hogy úgy tűnjék, művelt vagyok; ő rápillantott a könyvre, és csudálkozva (ő mondja mindig u-val, o helyett) kérdezte:
– Mi ez, valami gyerekkönyv!
– Dehogyis! Krimi!
– Akkor miért vannak benne ekkora betűk, megy miért ilyen szellős?
– Új szelek fújnak a a krimiműfajban! Aludj, szép szerelmesem!
(Mert ilyen szépen beszélek ám vele, mert ő megérdemli!)

A könyv maga végső soron nem egy nagy durranás, nem ad többet, mint ami a műfaja: krimi, jól megírva, de különösebb izgalmak és agytörés nélkül. A főszereplő exzsaru magánnyominger se hús, se hal, nincs benne semmi különös, nincsenek szenvedélyei, megjegyezhető szokásai, természetesen vannak alvilgi kapcsolatai, és természetesen van logikája. Ha má’ zsaru volt. De télleg semmi több.

A nyomozás egy utólagos nyomozás, valami alig téttel. Nem kell senkivel versenyt futni, se emberrel, se az idővel, nincsenek benne ütésváltások, nincsen benne pisztolypárbaj, autós üldözés, jóformán nincsen benne semmi, csak a privátkopó mászkál ide-oda és agyalgat közben.

{{A vége, na az igen. Úgy az utolsó négy-öt oldal. Megvan a gyilkos, persze, hogy nem a buzi kiscsávó, ezt mindjárt tudtuk, különben nem lenne könyv, de nem ám csak úgy megvan, hanem rá van bízva az ítélet is.}} S ez nem semmi megoldás, belátom, értékelem, díjazom. S így már érdekel a többi kötet is,remélve, hogy a főmanusunk kap valami jellemet a későbiekben!

Az okosok az írják a könyvről, hogy noir-stílus. Nem tudom, mi az. Csak pinot-ban ismerem a noir-t. Úgy nagyon jó. Főleg a villányi. Így annyira nem meggyőző.


Ananiila
3.5/5

Félve ​veszek kezembe olyan krimiket, amik régebben jelen esetben 70-es évek íródtak, hisz azóta annyira más világot élünk, sokat fejlődött a technika és vele a nyomozati módszerek is.
Leginkább a telefon állandó keresése, ami fura, de mivel én bizony életem első évtizedét telefon nélkül éltem (elég későn lett a családunknak vezetékese), még bele tudom képzelni magam ezekbe a helyzetekbe.
Ez a könyv simán élvezhető ebből a szempontból. Nem poros, nem avítt, de nem is túl meggyőző. A történet nem túl tapadós, szerintem két nap múlva már el is felejtem.
Scudder kedvelhető főhős (miatta lehet, hogy folytatom majd a sorozatot), a cselekmény elég jó, de nagy meglepetésekkel nem szolgál. {{a cím beszédes}}
Rövid, szórakoztató, semmi különös.


danlin
4.5/5

Első ​könyvem Blocktól, pedig már egy ideje szemezek vele. A krimi bár a hetvenes években játszódik, mégis olyan, hogy akár ma is játszódhatnak (egyedül a mobilozások hiányoztak).
Scudder jó nyomozó, logikusan gondolkodik, sőt az emberi természetet is jól ismeri, mégsem egy tipikus magándetektív. Pénzért dolgozik, de ő választja az ügyfélt, és mindig a saját erkölcsei szerint él. Nincs benne a vágy, hogy a végén leleplezze a gyilkost, inkább eléri, hogy megkapja a büntetést, tehát az ítéletet saját kezébe veszi.
A történet szép lassan mozaik szerint alakul, megismerjük az áldozatot és a gyilkost, és egyre biztosabbak vagyunk benne, hogy valami nincs rendben. A bűnös személye és indoka egyszerű volt, elég volt egy mondatot mondania, ás máris kiderült, hogy nemcsak gyilkos, de maga miatt követte el a tettét.


vargvani
4.5/5

Azt ​a … !

Annyira szükségem volt már egy jó krimire és végre megkaptam! Nem sejtettem, hogy mit veszek a kezembe, amikor megláttam Lawrence Block nevét. Tudtam, hogy ő írta a Sírok között-et, amit filmben láttam is. (Emlékszem tavaly szilveszterkor néztem, nagyon nyomasztó volt.) Gondoltam teszek egy próbát vele és milyen jól döntöttem!

Maga az esemény egyszerű: adott egy fiatal halott lány, akinek elég megbotránkoztató élete van, illetve van egy fiú, egy pap fia és más, mint a többi ember, de nem csak abban, hogy csuromvér. Sajnos a minden a gyerekkorban vagy azelőtti időkben gyökerezik és nem tudnak tenni ellene, ez lett az életük és a vesztük. Tetszettek a titkaik, a sötét, bűnös élet, a súlyos tettek. És természetesen az, ahogy Matthew Scuddert kiderített mindent. Elég érdekesnek tűnt, természetesen, mint Liam Neesont képzeltem el. Nagyon agyafúrt, elszánt, iszákos, szófukar ember, aki mégis sokat beszél, ha az ügyről van szó. Remélem a többi részben jobban megismerem.

Ez a könyv megérdemelné, hogy film legyen, mert a végén a csattanó nagyot ütne. És utoljára a cím: tökéletes, ténylegesen a gyerekek halnak meg az apák bűnei miatt.


voltam
4.5/5

A ​Betörő és a Bérgyilkos sorozat 1-2 kötete után kezdtem el a Scudder sorozatot. Ez egy klasszikus krimi. Block némileg új oldaláról mutatkozik be. Van egy rém egyszerű, látszólag megoldott gyilkosság, amely a hivatalos lezárás után, Scudder boncolgatása nyomán kezd új életet élni. Ahogy gombolyítja a szálakat, aprólékos, sziszifuszi munkával rakja össze a mozaikot, kiderül, hogy nagyjából semmi sem az, mint aminek elsőre láttuk. Az elejétől kezdve lehetett sejteni, tudni,. hogy valami nagyon máshogy lehetett, mert különben nem sok értelme lenne a könyvnek. A cím is elég árulkodó, mégis sikerült az újabb és újabb részletek feltárásával vaskos meglepetést okozni. Block ebben a sorozatban sem kényeztet el azokkal az információ-morzsákkal, amelyeknek birtokában magunk is sikeres nyomozókká válhatnánk. Magában rakja össze a történetet és csak a legvégén szembesülhetünk a teljes és egyben megdöbbentő igazsággal. Érdekes olvasni ezeket a régebben íródott krimiket, amikor még mindenféle modern kütyü (mobil telefon, internet, számítógép) nélkül, gyakorlatilag csak is és kizárólag agymunkára alapozva lehet egy-egy ügy végére járni. Azt hiszem, Scudder kedvenc lesz.:-)


Kedvemre ​való kis olvasmány volt! Nem pörgős, nem izgalmas, nem is körömrágós, de roppantul tetszett a hangulata. Szinte folyamatosan a fülemben csengett a San Francisco utcáin című sorozat zenéje.
Szóval, a második találkozásom is pozitívra sikerült Blockkal, még úgy is, hogy csak három és fél csillagot adtam rá.
Elismerem, ha nem a sokkal izgalmasabb Sírok között-et olvastam volna előtte, akkor most negatív hangulatú lenne ez az értékelés, mert lássuk be, nem egy akciódús darab. Cserébe viszont elindul Scudder bemutatása, és ez pont elég, hogy besoroljam a következő részt is.
Krimi gyöngyszem 1978-ból! (!!!)


← Vissza a könyv adatlapjára


Értékelések

Rukkola értékelés
-/5

Statisztika

7.0
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók