Óhatatlan ​veszteségek

Elie Wiesel - A ​Sonderberg-ügy
Werner ​Sonderberg, az Egyesült Állomokban élő fiatal, német egyetemista kirándulni indul nála vendégeskedő, idős nagybátyjával az Adirondacks-hegységbe. A fiú egyedül tér vissza a túráról, majd később egy szikla tövében megtalálják a nagybácsi összeroncsolódott holttestét. A gyilkossággal megvádolt Sonderberg végig azt vallja, hogy "bűnös... és ártatlan" egyszerre. Yedidyah-ban, a színházi kritikusban, aki főszerkesztője parancsára tudósít az ügyről, a különös eset kínos gondolatokat ébreszt. Úgy érzi, mintha saját sorsa lenne a tét. Azt gyanítja, hogy egy családi titokba ütközött, és nyomozni kezd a múltja után. Életében a New York-i színházi világ vidám könnyedségét az európai tragédia keserűsége váltja fel. Végül hipnózis segítségével sikerül feleleveníti kisgyermekkori emlékeit, és ettől kezdve meg kel tanulnia együtt élni a történtekkel, "amelyek az idők végezetéig szégyenkezésre késztetik majd az emberiséget".

Philip Roth - Nemezis
Ez ​Philip Roth utolsó könyve, amely 2010-es megjelenésekor egyszerre zárt le egy három kisregényből álló modern kori sorstragédia-sorozatot, és egy teljes életművet. A Nemezis főhőse egy huszonhárom éves testnevelő tanár, Bucky Cantor, aki 1944 forró nyarán gyerektábort vezet Newarkban, mivel látáshibája miatt nem harcolhat kortársaival együtt a náci Németország ellen. Ekkor tör ki a városban a pusztító gyermekbénulás járvány, amelynek ellenszere nincs, okáról is keveset tudni, terjedését fokozza a hőség meg a tisztátalanság, ezért az emberek fejében a rettegéstől egyenes út vezet a bűnbakkeresésig. Menteni a gyerekeket, és közben föláldozni magamat? Ez a dilemma gyötri Bucky Cantort, amikor barátnője hívja: hagyja ott a forró, beteg Newarkot, menjen föl hozzá a hűs, egészséges hegyi táborba. A drámai eseményeket és a lelkiismeretes Cantor tanár úr külső-belső küzdelmét a kötelességgel, a sorssal, Istennel meg önmagával a járvány egyik túlélője beszéli el. Tőle tudjuk meg a végkifejletet is, amely a könyv címét adja: a büntetés görög istennőjének neve sugallta nemezist. Addig azonban nemcsak tragédiák történnek, hanem szívmelengető sőt komikus események is, és - mint a többi Roth regényben - sokféle színes figurával találkozunk. "Noha minden Roth-könyvet elolvastam - írja a Nemezisről Linda Grant író -, leginkább ezt a regényt ajánlanám annak, aki teljes kezdőként most ismerkedik Philip Roth-tal. Ez ő - kicsiben, mégis tökéletes teljességében."

John Steinbeck - Édentől ​keletre
Steinbeck ​egyik legnagyobb és legismertebb regénye, az Édentől keletre egy család történetét mondja el az amerikai polgárháborútól az első világháborúig. A mű a Káin-Ábel-történet modern változata - két fiútestvér (Aron és Cal) kapcsolatát mutatja be egymással, az apjukkal, valamint gonosz és rosszerkölcsű anyjukkal. A regény az emberi választás jogát és felelősségét kutatja a jó és a gonosz harcában. A sokfelé ágazó és sokfelől egybefutó cselekményekből szinte határtalan körkép rajzolódik elő: a század eleji Amerika bonyolult társadalmi ellentmondásokkal zsúfolt, látványos freskója. Két család története bontakozik ki a regény lapjain, s a Trask fiúk sorsa szorosan egybefonódik az író, John Steinbeck családjának sorsával. Át- meg átszövik a regényt a szerelem szálai: a bajt hozó, sötét erő testesül meg a gyalázatosan romlott Kate alakjában, s a történet végén egy erős, igaz érzés ragyog fel, két fiatal élet megváltó, boldog ígérete. A gyakran komor színezetű eseményláncolat ellenére a mű végső kicsengése optimista: az Édenből kiűzött ember helyzete nem reménytelen, mert az akarata szabad, így győzhet a külvilág és saját lelke sötét hatalmain. A regényből Elia Kazan rendezett nagy sikerű filmet 1955-ben.

William Styron - Feküdj ​le sötétben
Egy ​fiatal, Virginiából származó lány öngyilkosságot követ el New Yorkban. Megdöbbentő halála a kiindulópont, melyre az eseményt előidéző okok, motívumok - az előélet - feltárását, kegyetlen megvilágítását céljául kitűző regény cselekménye épül. Mert e mögött a "mindennapi" haláleset mögött bonyolultnak látszó, s mégis oly logikus rendről tanúskodó bűnök és mulasztások, gyengeségek és csalások láncolata húzódik. Peyton Loftis az "elveszett nemzedékhez" tartozó részeges, kisiklott életű, gyenge apa és a gyűlölet, gyanakvás lelkileg sterilizáló állapotában senyvedő anya végleg "elveszett gyermeke". A huszadik századi Amerika - közelebbről: a Dél - erkölcsi-társadalmi hegycsuszamlásának emlékműve ez a könyv. William Styron (1925–2006), a Fitzgerald-Faulkner-Hemingway utáni nemzedék egyik legnagyobb írója. Most életműsorozatát indítjuk útjára ezzel az első művével, amellyel 1951-ben berobbant az amerikai irodalomba.

Eric Lambert - Húszezer ​rabló
A ​könyv először 1951-ben jelent meg Ausztráliában, és viharos sikert aratott; egyes katonai személyiségek magukra ismertek a regény negatív alakjaiban, s az író börtönbe: került. A regény hőse a 2/X jelzésű ausztráliai zászlóalj, tárgya a második világháború sorsdöntő fejezete: az afrikai győzelem, Rommel hadseregének felmorzsolása. A szerző írói bravúrral egyszerre képes éreztetni a közösségi szellemet, és megtartani alakjai egyéni vonásait, s azt is eléri, hogy a mozgalmas, drámai töltésű regény az olvasó szeme előtt alakul történelemmé.

F. Scott Fitzgerald - Az ​éj szelíd trónján
Mint ​valamennyi ihletett Fitzgerald-könyv, Az éj szelíd trónján is a kor és a nemzedék alapélményét örökíti meg: a kiábrándulás, a lassú felmorzsolódás szívszorítóan hiteles krónikáját nyújtja. Egy rendkívül tehetséges, elbűvölő egyéniségű, nagy reményű fiatal amerikai elmegyógyász beleszeret gyönyörű betegébe, és vállalkozik rá, hogy egy életen át férje, ápolója, biztonságot jelentő támasza lesz. A házassággal azonban nemcsak a szerencsétlen lányt köti magához, hanem a fatális szerencsét - egy mesés vagyont is. A pénz gyilkos hatalom: kikezdi a nemes értékeket, összezilálja a harmonikus kapcsolatokat, elemészti az embert. Az Amerikai Álom fájdalmas, kegyetlen kritikája a regény: a hamis illúziók szétfoszlanak, s a káprázatoktól megszédített, olcsón ellobbant életek sivár maradéka: a maradék keserű hamu.

William Wharton - Áttetsző
A ​regény főhőse egy idősödő párizsi festő, aki kétségbeesetten igyekszik kihasználni hátralevő ideje minden egyes percét. Ereje fogyóban, de lendülete, lelkesedése s életszeretete töretlen. Az utcákat járva bámészkodókkal, prostituáltakkal, rendőrökkel elegyedik szóba, fészkeket alakít ki a legelképesztőbb helyekből, motoros bandát alapít, párt keres a magányos anyatípusoknak, gyereket nevel, majd gondol egyet, és leugrik Spanyolországba a barátaihoz. Nemcsak létezik, hanem él, szeret és gyűlöl, és ahogy egyre jobban elmerülünk hol mókás, hol szomorú kalandjainak világában, szinte észrevétlenül magunk is e világ részeseivé válunk.

Fejes Endre - Rozsdatemető
Jani ​ököllel ütötte meg őt, az arcát. Hátrazuhant a géproncsok közé, a koponyáját törte el, azonnal meghalt. Az esztergályos percekig nem tudta elmozdítani sárgás szemét az iszonyatos látványról. Aztán két hatalmas tenyerét az arcához emelte, ordított, mint egy állat, még akkor is, amikor a munkások elvezették.

William Wharton - Hírhozók
Will, ​a filozófus és családja hagyományosan egy régi malomban töltik a karácsonyt. Hosszú idő után végre mindannyian együtt lesznek, Amerikában tanuló, felnőtt gyerekeik meglátogatják őket, ráadásul feleségével karácsony másnapján ünneplik a harmincadik házassági évfordulójukat. Az idei karácsony azonban több szempontból is különlegesnek ígérkezik. Így vagy úgy, de mindnyájan válaszút elé kerültek, és olyan híreket kell közölniük egymással, amelyek örökre megváltoztatják az életüket.

J. D. Salinger - Franny ​és Zooey
Salinger, ​aki 1951-ben megjelent első, és azóta is egyetlen regényével, a Zabhegyező-vel vált kultikus íróvá a hatvanas években, később egy sor novellával bizonyította kimagasló írói kvalitásait. Az író Kilenc történet című novelláskötetének egyik darabjában. Ilyenkor harap a banánhal, kezdett bele az excentrikus Glass család történetébe; életműve további részében ennek kibontására vállalkozott. A Franny és Zooey két hosszabb történet egy testvérpárról. Franny, a végzős kollégista egy hétvégén barátjával találkozik, és az összeomlás határára kerül, annyira elégedetlen a fiúval, önmagával és általában az élettel. Bátyja, Zooey, a tévében szereplő színész ez után a katasztrofális hétvége után a maga érzékeny módján megpróbálja megvigasztalni, s ennek történetét bátyjuk, Buddy (Salinger alteregója) írja meg. A kötet a nagy virtuális Salinger-regény, a soha el nem készült Glass-krónika egyik mozaikja, amely utoljára több mint tíz éve jelent meg magyarul.

Truman Capote - A ​fűhárfa / Álom luxuskivitelben
A ​Fűhárfa egy árva fiú története, aki hóbortos öregkisasszony - rokonai, a bíró, a seriff, a tiszteletes, a pék: az amerikai kisvárosok tipikus figurái között éli át a csak gyerekkorban érzékelhető, álomszerűen fülleteg kisvárosi létet, amely gyújtópontjában egy, a fatetőről vívott harc áll... Ott, a fa tetején mondja a bíró: "aki nem álmodik, az éppen olyan, mint aki nem verejtékezik: a mérgező anyagok benn rekednek a szervezetében." A másik történetben kevesebb a stílromantika. "Szívem, maga eltévesztette a házszámot, én nem vagyok lókórházi kedvesnővér" - így utasítja el a férfiakat Cily Hebrentch, a naiv és rafinált New York-i prostituált, aki "hebrentch"-ségében és jószívűségében amennyire amerikai, ugyanannyira a mi század eleji perditáink rokona is. A mi perditáink többnyire költők múzsái voltak - Miss Cily mellé pedig egy fiatal író szegődik, hogy végignézze tündöklését és bukását a New York-i alvilágban, ahol az álmok mindig "luxuskivitelben" jelennek meg.

Truman Capote - Más ​hangok, más szobák
A ​tizenhárom éves Joel titokzatos világba csöppen, amikor soha nem látott apjának meghívására egy isten háta mögötti kisvárosba érkezik, ahol az álmok egybeolvadnak a valósággal. A mocsaras erdőkkel övezett, forró Déli tájban burjánzó kert lassanként elnyeli a házat, amelynek poros, fülledt szobáiban egy végzetes szerelem áldozatai élik örökös magányra kárhoztatott, különös életüket. A kisfiú a valóságot csak nehezen képes kibogozni a rejtélyek szőtte sűrű hálóból. A sötét titkok, vágyak és varázslatok fojtogató bűvköréből Joel az egyetlen, aki kiszabadulhat. A világhírű író ezzel a regényével aratta első átütő sikerét.

Berkesi András - Bunker
Buda ​ezerkilencszáznegyvenötös ostromának utolsó napjaiban, egy romba dőlt ház pincéjében hat ember húzódik meg: egy német őrnagy, négyen a ház lakói közül és egy szökött munkaszolgálatos. A leomlott falak elzárták őket a külvilágtól, s a pince halálfélelemtől, idegességtől vibráló, forró légkörében metsző élességgel ütköznek ki emberi és világnézeti ellentéteik. A napokig tartó összezártság alatt leolvad róluk az udvariasság és jólneveltség máza, s ott állnak egymás előtt pőrén, szörnyű bűnökkel terhelten. Kint a városért folyó ostrom utolsó ütközetei dúlnak, ők meg odalent vívják elkeseredett harcukat, és végül is már csak ketten várják, hogy majd az ostrom befejeződése után megmentsék őket.

Gasparovich László - Csata ​az Adrián
A ​K. u. K. Kriegsmarine polai főparancsnokságának 1917. május közepén kiadott sajtóközleményéből: Őfelsége hajóhadának egységei a folyó évi május hó 14-éről 15-re virradó éjszaka során támadást indítottak az entente által a tengeri közlekedés akadályozására létrehozott tengerzár ellen. A támadásban őfelsége Novara, Helgoland és Saida cirkálói, valamint a Balaton és Csepel rombolók vettek részt. A támadás során a kötelékünk az otrantói tengerzárat teljesen megsemmisítette: a tengerzár hajói közül tizenkilencet elsüllyesztettek, további legalább huszonötöt súlyosan megrongáltak. A tengerzár elleni akcióban elsüllyedt továbbá három olasz teherhajó is, amelyek utánpótlást szállítottak Valona kikötőjébe. Ennek az akciónak a során őfelsége Csepel hadihajója elsüllyesztette az olasz Borea rombolót. Az I. világháború egyik mellékhadszínterén ugyanis az Osztrák–Magyar Monarchia hadiflottája győzött az antant hajói fölött, bár nagybányai Horthy Miklós parancsnok szavai szerint „nem eléggé”. Ennek a csatánák állít emléket Gasparovich László tényregénye, melyben dokumentumok és a regényelemek keverednek, s tárják elénk néhány nap eseményeit, háborús poklát, szenvedéseit. Néhány nap történetét, mely egyébként nem rengette meg a világot...

Erika Robuck - Hemingway ​lánya
Amikor ​Mariella házvezetőnőnek jelentkezik Hemingwayhez és második feleségéhez, Pauline-hoz, reménykedik, hogy a gazdag és híres család segíthet egy lépéssel közelebb kerülnie az álmához, egy saját hajós vállalkozáshoz, és eltartania a családját az apja halála után. A munka nemcsak állandó fizetést jelent, hanem bepillantást a házaspár mozgalmas életébe, a baráti körébe és a kudarcra ítélt házasságába. Mindez egyszerre vonzza és taszítja a lányt, viszont a családfő leginkább csak vonzza. Majd amikor az első világháborús veterán és bokszoló Gavin is belép az életébe, az még inkább felbolydul. Miközben a kapcsolatai füstös bárokban, férfiaktól hemzsegő bokszmeccseken és a tengeren alakulnak, Mariella nehezen tud nyugvópontra jutni az anyjával, az író féltékeny feleségével és a saját csapongó érzelmeivel. A szívében-lelkében dúló viharok pont akkor csúcsosodnak ki, amikor egy hurrikán készül lecsapni a környékre, és rá kell döbbennie, hogy többé már nem egy lobbanékony lány, hanem a családja és a saját jövője iránt felelős nő. A fiatal lány kitalált története valósághűen mutatja be Hemingway és környezete életét a gazdasági világválság sújtotta Florida Keysen.

Déry Tibor - Vendéglátás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Együtt
A ​kötet a magyar irodalom klasszikusainak szerelemről szóló verseiből, elbeszéléseiből válogat.

Dánielné Lengyel Laura - Elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hajdú Farkas-Zoltán - A ​homályban maradás ösztöne
Hajdú ​Farkas-Zoltán műve, egy tervezett regényfolyam első része sokműfajú alkotás. Maga a szerző a „képes regény” alcímmel látja el, ez annyiban mindenképpen igaz, hogy Vidák Zsolt képei valóban nem csupán illusztrációi a szövegvilágnak, azaz semmiképpen sem pusztán egy képregénnyel állunk szemben. A homályban maradás ösztöne másrészt viszont dokumentumregény, amennyiben külső cselekménye nem más, mint „egy budapesti ószeren feltűnő családi levéltár darabjainak időrendi bemutatása: 1876-tól 1970-ig”, Ezt állítja a bevezető sorokban Hajdú Farkas-Zoltán, de kérdés, mennyiben hihetünk neki? (Bán Zoltán András)

Mándy Iván - On ​the balcony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.