Tíz ​kicsi néger

Agatha Christie - Tragédia ​három felvonásban
Sir ​Charles Cartwright, a híres színész, otthagyta a világot jelentő deszkákat. Elvonult a tengerpartra, Loomouth-ba egy kis vityillóba (legfeljebb tizenkét szoba!). Barátai fogadásokat kötöttek, hogy hat hónapnál nem bírja tovább, de ő már majdnem két éve ott él. Talán azért nem unatkozik, mert vitorlázik és vendégségeket rendez londoni barátainak. A mostani hétvégét nála tölti Mr Satterthwaite és maga Hercule Poirot is. De az, hogy tizenhárman készülnek vacsorához ülni, valóban balszerencsét hoz: Babbington tiszteletes hirtelen remegni kezd és meghal. Természetes halál vagy gyilkosság? Hercule Poirot és a rendőrség az előbbire gyanakszik, Sir Charles az utóbbira. És legördül a függöny - vége az első felvonásnak. Következik a második, majd a harmadik, mindegyikben egy-egy hullával. Szerencse, hogy a világításról Hercule Poirot gondoskodik, így nem kell sötétben tapogatóznunk!

Agatha Christie - Gyilkosság ​meghirdetve
Agatha ​Christie minden idők legnépszerűbb krimiírója. Példátlanul magas, több mint 2 milliárdos példányszámban nyomtatták ki műveit. A bűnügyi regények valóban egyetlen és igazi királynője... Agatha Christie Gyilkosság meghirdetve Ki akarna előre reklámozni egy gyilkosságot? Meglepő módon mégis ez a hirdetés jelenik meg a Gazette napilapban: "Ezúton tudatjuk, hogy október 29-én, pénteken du. fél hétkor a Little Paddocksban gyilkosság lesz elkövetve. Minden külön értesítés helyett." Ez meglepi a városka lakóit, de feltételezik, hogy valamiféle tréfáról van szó. Éppen ezért sokan felbukkannak a megadott partin, egy rejtélyes gyilkosos mulatságra számítva. De a legnagyobb megdöbbenésre, amikor kialszanak a fények, tényleg elkövetnek egy gyilkosságot. Az áldozatot senki sem ismeri, és a helyi rendőrség tanácstalan. Szerencsére Miss Marple éppen a környéken jár...

Agatha Christie - Gyilkosság ​az Orient expresszen
A ​híres Orient Expressz a hóban vesztegel. Az egyik utas holtan fekszik a kabinjában, testét tizenkét késszúrás járta át. Az ajtó belülről zárva. A vonaton tizenkét utas maradt, a legkülönbözőbb társadalmi osztályból és nemzetiségből, ám mind egye idegesebbek. Vagy van más is, ami összeköti őket? Hercule Poirot, a legendás nyomozó csak a kis szürke agysejtjeire támaszkodhat a hóviharban rekedt luxusvonaton. Egyetlen dolog biztos: a gyilkos az utasok közt van, és Poirot-nak meg kell találnia, mielőtt újra lesújt...

Agatha Christie - Szunnyadó ​gyilkosság
E ​könyv Agatha Christie utolsó Miss Marple regénye. A kedves, idős, kotnyeles hölgy búcsúzóul is kitesz magáért: nem mindennapi pszichológiai érzékkel derít fényt egy olyan bűntényre, amelynek létéről nincs is tudomása senkinek. Gwenda Reed esküvője után házat keres, ahol férjével nyugodt boldogságban élhetne. És megtalálja azt a villát, amelyről álmodott. Azt a házat, amelyet keresett… De az öröm, ami a költözködéssel és berendezkedéssel jár, hamar szertefoszlik. Gwendát nyugtalan, furcsa rémképek gyötrik, de nem talál rájuk magyarázatot. A hihetetlen és véletlen események egybeesése Miss Marple figyelmét is felkelti, s kitartó szívóssággal addig nyomoz, amíg fény nem derül a dél-angol udvarház rejtélyeire. Az olvasót mindvégig izgalomban tartó cselekmény feszültségét Agatha Christie páratlan hangulatot, atmoszférát teremtő előadása csak tovább fokozza.

Agatha Christie - Találkozás ​a halállal
"- ​Meg kellett volna ölnünk, érted?" - Hercule Poirot hallotta ezt a mondatot Jeruzsálemben, egy nyugodt nyári éjszakán szállodája ablakából. Kit és miért akarnak megölni? Meg akarnak-e ölni valakit egyáltalán? Miért kelti fel mindenki érdeklődését a Boynton család? A család tagjai taszítják és vonzzák a kívülállókat, s aki kapcsolatba kerül velük, nem tud elszakadni tőlük. Mi az a furcsa kisugárzás ami Mrs. Boyntont, ezt a hideg, érzéketlen, zsarnoki asszonyt körülveszi. Akit gyűlölnek, de engedelmeskednek neki. Egy napon a szállodában összeverődött társaság sivatagi kirándulásra indul. A táj forró és kietlen - Mrs. Boynton meghal. Mindenki gyanús és gyanúsított. Bárki megölhette - de megölték-e egyáltalán? - hisz az asszony mindenkiben gyűlöletet ébresztett. Vajon mi történt?

Agatha Christie - A ​barna ruhás férfi
Anne ​Beddingfeld igazi kalandregény-hősnő: merész, önálló, szép és félárva. Egy baja van csak, a faluban, ahol él, kaland csak a filléres regényekben és a moziban terem. Édesapja halála után azonban Londonba kerül, és tanúja lesz, amint egy férfi ijedtében a földalatti síneire esik és meghal. A halál beálltát megállapító orvos pedig elveszít egy cédulát. De a cédulának naftalinszaga van, mint a halott kabátjának! Mit jelenthet az öt számjegy és a két szó a papírszeleten? És miért akart megnézni a halott egy Temze-parti házat, amit tulajdonosa, Sir Eustace Pedler, bérbe kíván adni? Amikor aztán egy meggyilkolt nőt találnak ebben a házban, Anne akcióba lendül. Nem zavarja, hogy egyedül van, hogy koldusszegény, a gyilkossággal vádolt, titokzatos "barna ruhás férfi" nyomába veti magát. Nyomoz a tetthelyen, a Malomházban, Londonban, óceánjárón, Dél-Afrikában. Megismerkedik egy parlamenti képviselővel, egy társasági szépasszonnyal, Race ezredessel és egy titkárral, aki a Borgiák fő méregkeverője lehetne külseje alapján. Agatha Christie fiatalkori, könnyed, szellemes kaland-krimijében persze senki sem az, akinek látszik...

Agatha Christie - Éjféltájt
Mr. ​Treves, az idős jogász azt mondja: „Szeretem a jó detektívregényeket. De, tudják, egyik sem a megfelelő momentummal kezdődik! Folyton a gyilkossággal kezdik. Pedig a gyilkosság már a vége. A történet már jóval előbb elkezdődik… olykor évekkel előbb… Mindazon okokkal és eseményekkel, melyek egyszer csak bizonyos embereket egy bizonyos időben s egy bizonyos helyen összehoznak.” Hát lássuk, ki mindenkit hoznak össze az események! Egy öngyilkosjelöltet, akit megmentettek. Egy házaspárt, a sportoló férjet és szépséges második feleségét. A szürke első feleséget. Egy malájföldi ültetvényest, aki gyerekkorától szerelmes az első feleségbe. A második feleség régi imádóját. Egy idős hölgyet és jobbkezét, a talpraesett szegény rokont. És Mr. Trevest, aki elmesél egy történetet, majd – véletlenül, nem véletlenül – meghal. Valamint egy detektívfelügyelőt, akinek a lányát – alaptalanul – lopással vádolták az előkelő magániskolában, ahová járt. Ha mindezen szereplőkhöz hozzáadunk némi pénzsóvárságot, sok féltékenységet és gyűlöletet, megkapjuk a tökéletes Agatha Christie-féle krimireceptet.

Agatha Christie - Órák
"Az ​eset olyannyira bonyolult, hogy egészen egyszerűnek kell lennie" - jelentette ki Hercule Poirot. De vajon annyira egyszerű-e? Halott férfira bukkannak a vak asszony szalonjában, s a holttestet senki sem tudja azonosítani. És ott van a négy furcsa óra, mindegyik azonos időre beállítva - 4 óra 13 percre. Ki vitte ezeket oda? Mit jelentenek?

Agatha Christie - A ​ferde ház
Hol ​volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagy, szerető, bár kissé zűrzavaros család. A Leonidesek boldogan éltek kis, ferde házukban... Egészen addig, míg a családfő, a milliomos Aristide meg nem halt. Valaki a családból inzulin helyett mérget tett a fecskendőjébe. Ki a gyilkos, és miért ölt? Szerelemből, pénzvágyból vagy tán bosszúból? A rejtély nyomába eredő fiatalember indítóoka legalább világos: Sophia, az áldozat legidősebb unokája addig nem hajlandó kitűzni esküvőjük napját, míg ki nem derül az igazság...

Agatha Christie - A ​titokzatos Kék Vonat
A ​Kék Vonat, a milliomosok vonata, Calais felől a Riviérára tart. Sokan utaznak rajta: Hercule Poirot, a világ leghíresebb magándetektívje, Ruth Kettering, a világ egyik leggazdagabb emberének, Rufus Van Aldinnak a lánya a komornájával, Katharine Grey kisasszony, akire munkaadója egy vagyont hagyott - és mivel Agatha Christie fonja a történet szálait, össze is kapcsolódik a sorsuk. Ruth Ketteringet brutálisan meggyilkolják és ki is rabolják. Hercule Poirot kapja a megbízást Mrs. Kettering édesapjától, Rufus Van Aldintól, hogy találja meg lánya gyilkosát. A nyomozás több helyszínen zajlik: Párizsban, ahol nagy szerepet kap a rosszhírű Monsieur le Marquis és a dúsgazdag régiségkereskedő, Papopoluosz úr; valamint a Riviérán, az ott üdülő vagy lakó angolok között, sőt még St. Mary Meadben is, ahol Miss Grey él. A végére természetesen Poirot híres szürke sejtjei győzedelmeskednek a gonosztevők fölött!

Agatha Christie - Hétvégi ​gyilkosság
A ​bájos Lucy Angkatellről mindenki tudja, hogy meglehetősen szertelen teremtés - de azt a kétes ízlésre valló gondolatot mégsem tételezte volna fel róla Hercule Poirot, hogy amikor őt, a közismert mesterdetektívet, meghívja egy szép őszi vasárnap ebédre, a kertben gyilkossági jelenetet rendez a tiszteletére! Márpedig az úszómedence szélén, nagyon is színpadias pózban, mozdulatlan férfi hevert, fölébe üres tekintetű nő hajolt, kezében revolverrel - és a jelenet rendezőjének még arra is volt gondja, hogy a "hulla" szíve tájáról piros festék csorogjon a medence kék vizébe... Poirot mester csakhamar ráébredt, hogy igazságtalanul gyanúsította vendéglátóit: a hulla is valódi - a gyilkosság is. Vajon miért nem tud mégsem szabadulni attól az érzéstől, hogy az elébe táruló jelenetet mégiscsak - megrendezte valaki?...

Agatha Christie - Lord ​Edgware meghal
Lord ​Edgware kellemetlen különc - legalábbis felesége, a gyönyörű színésznő, Jane Wilkinson szerint. Ráadásul elválni sem hajlandó, pedig évek óta nem élnek együtt. Mi lehet a megoldás? Jane Wilkinson rögtön kettőt is tud. Elküldi Hercule Poirot-t, hogy beszélje rá férjét a válásra, vagy kénytelen lesz ő odamenni egy taxival és megölni. Poirot felkeresi a lordot, természetesen Hastings kapitánnyal együtt, és döbbenten hallja: a lord már fél éve megírta feleségének, hogy meggondolta magát és hajlandó elválni. De az asszony azt állítja, sosem kapta meg a levelet. És másnap este Jane Wilkinson odataxizik Lord Edgware házához, bemutatkozik az inasnak és besétál. Reggel a lordot holtan találják. Csakhogy tizenkét ember egyöntetűen állítja: pontosan abban az időben, amikor állítólag Edgware-nél járt, Jane Wilkinson velük vacsorázott egy gazdag, színházkedvelő férfinál, London mellett. A vacsoraasztaltól csak néhány percre távozott, amikor telefonon keresték. Lord Edgware halálát pedig sokan áhították. De vajon ki cselekedett? Poirot mindig azt mondta, kudarcként tartja számon ezt az ügyet, mert csak egy, az utcán véletlenül meghallott mondat segítségével tudta kibogozni.

Agatha Christie - Gyöngyöző ​cián
Rosemary ​Barton szép, fiatal, gazdag, boldog - miért lenne öngyilkos? De ha nem öngyilkos lett, akkor legközelebbi családtagjai és barátai közül tett ciánt a pezsgőjébe valaki. De ki akarhatta volna a halálát? George Barton, a férje el sem tudja képzelni, megrendezi hát egy évvel felesége halála után ugyanott, ugyanazokkal a vendégekkel a vacsorát, hátha kiderül valami. Ki is derül: újabb haláleset történik. Biztos hát, hogy Rosemary sem önkezével vetett véget az életének. Gyanúsítottakban szokás szerint nincs hiány. Agatha Christie ismét zseniális bűntényt alkotott - minden nyom ott van a szemünk előtt, csak nem vesszük észre...

Agatha Christie - A ​kristálytükör meghasadt
Shalott ​várának elvarázsolt kisasszonyát - Tennyson balladája szerint - az átok arra kárhoztatja, hogy a világból elzárva egyre csak szőjön, s ki se nézhessen az ablakon a folyóra, Camelot vára elé. A szerencsétlen várkisasszony szövi, szövi is a tarka kelmét, de egyszer aztán nem állja meg, kitekint az ablakon, s meglátja az arra lovagló Sir Lancelotot: és ekkor "lesújt az átok"... Shalott várkisasszonyának átoksújtott tekintetéhez fogható csak az a pillantás, amelyet a híres filmszínésznő Marina Gregg szemében jelenik meg hirtelen, miközben Gossington Hall lépcsőjén a Szent János Mentőszolgálat javára rendezett ünnepségre érkező vendégeit fogadja. Unalmat és rémületet, felismerést fejezett vajon ki ez a pillantás? És összefüggésben van-e a kisvártatva bekövetkezett gyilkosságokkal? A rejtélyt a "drága öreg Lord Tennyson" kiváló ismerője, Miss Marple oldja meg, akinek az orvos amúgy is, "egy jó kis gyilkosságot" írt fel kedélybetegsége ellen

Agatha Christie - A ​Bertram Szálló
Van ​egy nagyszerű hely Londonban. Bertram Szállónak hívják. Mintha csak száz évet visszaforgott volna az idő. Csupa olyan ember, akikkel máshol nem lehet találkozni Csodálatos öreg hercegnők. És valamennyi régi angol étel szerepel az étlapon, és remek régi angol bifsztek, pudingjuk van! Olyat még nem kóstoltál! És hatalmas hátszínszeletek, és micsoda ürüborda, és békebeli angol tea, és tüneményes angol reggelik! És meleg is van. Hatalmas kandallók... Történhet vajon ilyen hamisítatlan, békebeli környezetben – bűntény? Történhet? Ön kitalálta! A hamisítatlan békebeli környezet (ami külön¬ben nem is olyan egészen hamisítatlan) – sötét üzelmeket takar "Igyekszünk vendégeink minden óhaját teljesíteni" – mondja a tökéletes szálloda tökéletes üzletvezetője. Ám némely vendégnek különös óhajai vannak... És a bájos, törékeny, vidéki öregkisasszony, Miss Marple, eltűnődik... És amikor már ő is, az olvasó is úgy érzi minden rejtély megoldódott – a szerző még az utolsó lapra is tartogat egy kis meglepetést!

Agatha Christie - Ellopott ​gyilkosság
Október ​30-a az angolszász világban a gyerekek ünnepe. Mindenszentek előestéjén partykat rendeznek mindenfelé, és a fiatalok jelmezbe öltözve régi, babonás szokások felelevenítésével, bűvészkedéssel, társasjátékokkal múlatják az időt. Ki gondolná, hogy egy ilyen ártatlan összejövetel gyilkosság helyszínévé válhat. Pedig ez is megtörténhet, ha valaki mindenáron ki akar tűnni a többiek közül, ha feleslegesen kotyog, ha olyasmivel henceg, ami már nem játék. S a bűntény bekövetkezik. Az ünnepség esetté válik, s a vendégből, Mrs. Oliverből - bűnügyi történetek híres szerzőjéből - botcsinálta nyomozó lesz. Nem akárki a segítőtársa. Hercule Poirot, az emberi lélek rejtelmeinek neves ismerője igyekszik kibogozni a titokzatos gyilkosság múltba vesző, szövevényes szálait.

Agatha Christie - No. ​16
Az ​angol hírszerzés veszélyes titkosügynök érkezését várja. Nem tudják, mikor jön, milyen néven jelentkezik - semmi közelebbit nem tudnak róla, csupán a kódszámát: ő a "No. 16." Úti célja a Blunt magánnyomozó-iroda, amely nem más, mint a titkosügynökök találkahelye. az angol hírszerzés azonban leleplezi az irodát és Mr. Bluntot. Az ügynökséget továbbra is fenntartják, csak épp a saját embereiket állítják Blunt úr helyére: Tommy és Tuppence Beresfordot, akik már az első világháború alatt is eredményes hírszerzőként működtek... A házaspár munkához lát... Négy elképesztő gyilkosság, egy ékszerrablás, két hamisítás, továbbá egy csempészbanda leleplezése után - életveszélyes helyzetekből szabadulva - végre elérkezik a sorsdöntő nap: AZ IDEGEN KÉM JELENTKEZIK!...

Agatha Christie - Holttest ​a könyvtárszobában
Agatha ​Christie-nek, a páratlanul és tartósan népszerű angol detektívregény-írónőnek a népszerűsége indokolt, mert nem mindennapi ötletességgel és pengeéles logikával állítja fel a bűntények képletét, és vezeti le a csattanós megoldásig. Ebben a regényében a megfejtendő képlet a következő: hogyan került egy ifjú, szőke táncosnő estélyi ruhás holtteste a tiszteletre méltó, idős ezredes és házasember könyvtárszobájába? Ő ölte meg, vagy másnak állt érdekében, hogy ilyen látszatot keltsen? És ha igen, miért? Mi lehetett az indítéka a teljesen homályos körülmények között elkövetett bűncselekménynek? És összefügg-e ez a gyilkosság a diáklány erőszakos halálával, amely néhány nappal később derül csak ki? Sok neves, tapasztalt rendőr nem találja meg a nehéz kérdésekre a választ, de a józan, ravasz Marple kisasszony amatőr nyomozói munkáját végül is siker koronázza...

Agatha Christie - Nemezis
Miss ​Marple másfél évvel azután, hogy sikeresen megoldott egy rejtélyt az Antillákon, levelet kap volt "nyomozótársától", a goromba, de aranyszívű Mr. Rafieltől. Az időközben elhunyt férfi ügyvédei útján egy levélben - mintegy személyes szívességként - arra kéri az idős hölgyet, hogy segítsen neki igazságot szolgáltatni egy bűnügyben. Igen, ám, de a levél semmi konkrétumot nem tartalmaz, csak azt, hogy Miss Marple-nak Nemezisként, a megtorlás istennőjeként kell harcba szállnia, és a küldetés teljesítésére kerek egy évet kap. Mr. Rafiel egy rejtélyes bibliai idézettel zárja sorait. Miss Marple nem is lenne Miss Marple, ha nem fogadná el a talányos megbízatást - ám az első próbálkozása zsákutcába fut. Szerencsére az elakadt nyomozást Mr. Rafiel túlvilági üzenete mozdítja el a holtpontról.

Agatha Christie - És ​eljő a halál...
4000 ​évvel ezelőtt Egyiptomban… Imhotep, a ká-pap, kiterjedt család feje. Régóta özvegy, és most memphiszi útján szert tett egy fiatal és gyönyörű ágyasra. Úgy gondolja, a családnak vele kellene örvendeznie – de Nofret rövid idő alatt meggyűlölteti magát, és összeugrasztja a családtagokat. A két felnőtt fiú házassága megrendül. A szegény rokon, aki Imhotep jóakaratának hála él velük, feltűnően szaglászni kezd mindenki után, és Nofret besúgójává válik. A Memphiszből érkezett írnok rokon látszólag a család oldalán áll, de ki tudja, valójában mi vezérli? Amikor Nofret lezuhan a sziklaösvényrõl, titokban mindenki fellélegzik. De aztán felmerül a kellemetlen kérdés: valóban baleset történt? Ha igen, miért változott meg egyes családtagok viselkedése? Reniszenb, a fiatal özvegy, Imhotep leánya, aki most tért vissza férje halála után, az intézővel, Horival együtt nyomozni kezd. És hirtelen elfelejthetjük, hogy milyen régen játszódik a krimi. Az óegyiptomi szereplők éppen úgy viselkednek, mint a mai emberek – hiszen belsőleg nem változott sokat az emberiség azóta sem. Mire fény derül a titkokra, heten halnak meg. De Agatha Christie nem hagyja cserben hűséges olvasóit: az utolsó lapokon mindent megtudunk!