Halálosztók ​2.

Csontos Tibor - Nikiáltás
1998. ​január 14. A döbbenet napja. Ezen a napon valaki úgy dönt, hogy a gyulai Szathmáry Nikolett csak hét esztendőt és hat hónapot adhat életéből a szüleinek. Ezen a \ napon egy ártatlan, cserfes és élénk kislány rejtélyesen eltűnik. Nincsenek tanúk, a helyszínek hallgatnak. Alig több mint három év múlva, 2001. február 20-án Niki maradványai előkerülnek egy út menti iszapsírból. E gyermekgyilkosság áldozatára emlékezve felidézzük mindazt, ami Nikolett eltűnése óta történt. Újranézhetjük ama tragikus nap eseményfilmjét, az eltűnés utáni dráma perceit, óráit, napjait. Egy család gyötrelmének három évét. A Meglepetés női magazin könyvsorozatának első kötetében megszólalnak többek között a nyomozók, akiknek ez a nagybetűs Ügy. A barátok, akik sejteni vélik, ki tette, az ismerősök, akik félnek, hogy Niki gyilkosa újabb áldozatra vár, a magándetektív, aki szintén a tettes után vetette magát. Megjelennek csodaemberek, akik megjósolták, mi történhetett Nikivel, a családtagok, akik rendkívüli elszántsággal és megható buzgalommal keresték gyermeküket. A kislány szerettei máig nem hiszik el, hogy Nikolett csontjait rejti a hófehér kis koporsó ott a föld alatt... Ők sem tudják, mi történt Nikivel. Gyermekszervkereskedők üzleteltek vele? Prostitúcióra kényszerítették? Pedofil szörnyeteg áldozataként villant szemében a halálos pillanat rémülete? Megannyi kérdőjel, válaszok nincsenek. Csak egy szívbemarkoló kiáltás maradt. Nikiáltás.

Jankovics Éva - Lédererné, ​mi van a kosárban?
Borzongató ​kis kuplétól visszhangzott a pesti utca az 1920-as évek közepén: "Lédererné, mi van a kosárban?" A jól értesült polgárnak erre illett dévajul így felelni: "Kodelkának keze, feje, lába". Valóságos horrort takart ez az ártatlannak tűnő sláger, amely a korabeli aszfalthumorból virágzott ki és terjedt szélsebesen - koszlott kiskocsmákban és előkelő mulatókban egyaránt. Az ihletet pedig egy darabolós gyilkosság története adta, és ez a morbid kuplé még évtizedekig élt az emberek emlékezetében. Kodelka Ferencet, a gazdag hentesmestert Léderer Gusztáv csendőr főhadnagy és felesége, az úrhatnám Schwartz Mici tette el láb alól - majd a tetemet részekre darabolva, megnyúzva a Dunába borították. Ezzel a jelenettel kezdődik Jankovics Éva dokumentumregénye, amely a 20. század egyik legbrutálisabb budapesti bűntettét dolgozza fel. A szerző korabeli dokumentumok, periratok, újságcikkek, emlékiratok egész sorát böngészte végig, hogy hitelesen elevenítse fel ezt a kriminalisztikai tanmesét. Jankovics Éva megfesti a rablógyilkosság izgalmas történetének környezetét is: az 1925-ös év Budapestjének hangulatát és a két világháború közötti Magyarországot. A történet szövetébe azonban a szerző egy saját írói szálat is belesző: eleven figurákat teremt a bűntett vádlottjaiból, az ügyvédből, a tanúkból és a nyomozókból. Megidézi a századelő bírósági tárgyalásainak világát, életet lehel a poros periratokba, a száraz dokumentumokba. Század eleji horror és történelmi csemege - igazi időutazás.

Paul Patrick - Gyilkosok ​és merénylők lexikona
Ilyen ​mű még nem volt a magyar könyvpiacon! A Gyilkosok és merénylők lexikonával egyfajta hiányt szeretnénk pótolni mindazoknak az olvasóknak, akik kíváncsiak arra, kik és milyenek ezek az emberek, akik ilyen tettekre képesek. Könyvünkben megtalálható a világtörténelem összes ismert és kevésbé ismert banditája, gyilkosa, rablója. Elvetemült gazemberek valóságos panoptikuma kerül az olvasó elé. Könyörtelenek és szenvedélyesek, őrültek és normálisak, sikeresen rejtőzők és már az első tettnél lebukók. Öt világrész alattomos mérgezői, késelői, merénylői. Sorozatgyilkosok, pszichopaták, számítók és spontánok végtelennek tetsző sorával találkozunk a könyv lapjain. Nemegyszer olyan ravasz bűntényeket ismerünk meg, amelyek előtt - a maguk korában - értetlenül álltak a nyomozók, detektívek. Sajnos szomorúan jegyezzük meg, hogy a mai korban már alig ismert régi és újabb nagy magyar bűnözőkkel is találkozhatunk e lapokon.

Bende Ibolya - Halálra ​várva
Egy ​ismeretlen fiatalember napokig rettegésben tartja Budapestet. Lakásokba csenget be, fondorlattal bejut, pénzt rabol, nőket erőszakol meg, s az egyiket, egy huszonkét esztendős óvónőt brutális módon megöli. A rendőrség a tettest bravúros nyomozással elfogja, Ladislav Ambruz huszonkét éves csehszlovák állampolgárt, letartóztatják és néhány hónap múlva a bíróság halálra ítéli. Néhány hónap a halálraítéltek zárkájában. Mit érez, hogyan él, hogyan változik meg az elítélt ez idő alatt? Levelek, beszélgetések és feljegyzések igyekeznek megörökíteni mindazt, ami történt. S miközben a könyv írója - aki bírósági tudósító és törvényszéki riporter - megpróbálja megközelíteni a "miértet": hogyan jutott el a repülőtiszti főiskolás a bitófáig - egyben azt a különös kapcsolatot is érzékelteti, ami két ember között, ebben a speciális helyzetben kialakul. A "Halálra várva" egy rendkívüli időszak krónikája, az Élet és Halál nagy témáján belül próbál oknyomozni és figyelmeztetni.

Otto Carving - Magyar ​sorozatgyilkosok
A ​Magyar Sorozatgyilkosok (Halál angyalai) dokumentumkönyv 1900-tól napjainkig jár utána a tényleges magyar sorozatgyilkosságok történeteinek. A tiszazugi sorozatgyilkosságok hátteréről és a kulcsi merényletről éppen úgy beszámol. Évente legalább egy sorozatgyilkos „tevékenykedik” hazánkban, ami legalább három áldozatot produkál. A „halál angyalai” magyar állampolgárok, olyanok külsőre, mint bármelyikünk. Átlag magyar állampolgár, középkorú, elvált, rendezetlen szülők „kulcsos” gyermeke. Értékes dokumentum és krimi egyszerre

Fort András - A ​kobra támad
...a ​kígyó feléje vágott. Tátott szájában szinte villogtak az enyhén görbült barázdás méregfogak. A kutya kikerülte a kapást, s a hüllő farkába harapott. Éles sziszegés hangzott. Riki még idejében ugrott félre. A kígyó feje oda vágódott, ahol az imént még az orra volt. - Rikiii! Mi az Rikiii... Irén felgyújtotta az éjjeli lámpát, s felült. - Jaj istenem! - Mint egy rossz álom. Kiskutyája egy hatalmas kígyóval verekszik, itt az ágya előtt. Hisztérikus sikoltásai összekeveredtek az örjöngő ugatással, s az iszonyú sziszegéssel... - Menj innen te dög! - zihálta. Naja-Naja úgy közeledett felé, mint egy borzalmas démon. Feje már a paplanon csúszott. Irén síkos ujjai elérték a lámpa mellett álló súlyos kínai porcelánvázát. A kobra már fönn volt az ágyon. Fölemelte a testét...

Tábori Kornél - Székely Vladimir - A ​bűnös Budapest
Budapest, ​e hirtelen-nőtt nagyváros a XIX. század második felében fejlődött világvárossá, többek között lakossága lélekszámának gyors növekedése által kísérve. E nyilvánvalóan üdvös fejlődés velejárója volt, hogy a betelepülők hozták magukkal hagyományaikat, szokásaikat - sajnos a bűnözést illető szokásaikat is. Milyen volt Budapest 100 évvel ezelőtt? Milyen volt a szegénység, a nyomor, az alvilág, a bűnözés, a szex egy sztár-riporter és egy rendőrtiszt, Tábori Kornél és Székely Vladimír szemével? Mindezekre választ kapunk a Budapest Százéves titkai könyvsorozat köteteiből. Tábori és Székely az 1900-as évek első évtizedében egy sor, a főváros bűnügyi helyzetével, problémáival foglakozó könyvet írt. Ezeknek biztosítunk új nyilvánosságot jelen sorozattal. E könyvek autentikus források alapján, első kézből származó információkat felhasználva készültek. Tábori Kornél csavargónak öltözve, napokat, éjszakákat töltött a budapesti alvilágban. Székely Vladimír 20 éven át vezette a rendőri sajtóirodát, bűnesetek ezreit ismerte, vizsgálta, maga is rendszeresen írt ilyen témájú újságcikkeket. Tábori és Székely több mint 100 éve írott könyvei ma is megérdemlik a figyelmet. Érzékeny egyensúlyt tartanak a szociográfiai hűség és a közönség érdeklődését lekötő olvasmányosság között. Szórakoztató, izgalmas és ugyanakkor tanulságos tartalmuk folyamán e köteteket nehéz letenni. Mondanivalójuk ma is érvényes, hiszen a tolvajok, csalók, betörők módszerei sokszor nagyon hasonlítanak a 100 év előtteikhez.

Gaál Mózes - Széchenyi ​István gróf vagy Magyarország újjászületése
„…ha ​feltámadna halottaiból a nagy Széchenyi, s végigjárná ezt az országot! Ha látná a fényes fővárost, melynek Európa világvárosaitól nem kell szégyenkeznie, a Duna hátán tovasikló gőzhajók raját, a palotasorokat, melyek félszázad alatt mintegy varázsütésre szegélyezték a széles utcákat, a Vaskapu sziklamedrében biztosan közlekedő hajókat… a gyárak füstölgő kéményeit: hogy feldobogna a szíve a büszke örömtől… – Nem voltam rossz prófétája hazámnak, nem voltam rossz napszámosa a nemzetnek. Teljesedett mindaz, amit előre hirdettem a kétségbeesés napjában, bár okulnál belőle én édes nemzetem, tanuld meg belőle a munka, a kitartás mindenható erejét! Az ércszobor, mely ott áll a Lánchíd előtt, néma és komoly; de az a Széchenyi, kinek szelleme lebeg a haza felett, s ott él az elmék és szívek redőiben, olyan beszédes. Lelkesít minden szava, drága oktatás minden igéje. Az éltető eszme Széchenyi hazaszeretete, mely henye szó helyett tettben nyilatkozott. „Csak a gyenge szereti önmagát, az erős egész nemzeteket hordoz szívében.”

Frei Tamás - A ​bankár
Jamaicán ​a rendőrségi terepjárók már dübörögnek, hogy kézre kerítsék a Magyarországról óriási vagyont „kimenekítő” és a távoli karibi szigeten bujkáló, korrupt pesti bankárt. Az Országos Jelzáloghitelbank elnökének privát gépén irtózatos erejű pokolgépet rejtettek el, és csupán percek kérdése, hogy Magyarország egyik legbefolyásosabb milliárdosát a feleségével együtt a levegőbe repítsék. André, a leszerelt légiós és szerelme, Adrienn e pillanatban fordul rá a genovai főutcára, de a rövid mézesheteknek egy orosz bérgyilkos vet véget, aki már a nyomukban liheg. A Megmentőből megismert André sorsdöntő válaszút elé kerül; cserbenhagyja Adriennt, amint korábbi élete megkísérti? Megtalálja a bankárt, akinek kapzsi mohósága Magyarországot végveszélybe sodorja? És mindezek után vajon visszatalál önmagához, vagy a dühödt bosszú olyan helyekre hajtja, ahonnan már nincs visszaút? Frei Tamás első regénye, A Megmentő, hónapokig vezette a hazai sikerlistákat. A „konspirációs akcióthriller” meghonosítójaként Frei Tamás második sikerkönyvében ismét az „itt és most”-ot tárja fel olvasóinak, torokszorító izgalmak közepette. Fordulatos érzelmi hullámvasúton repít minket az amerikai ultragazdagok csillogó villáitól az Everglades bűzös mocsaráig, a lélektelen emberrablók világvégi rejtekhelyétől a tőzsdecápák konspirációinak fehér abroszos asztaláig, a politika és bűnözés, a bosszú és leszámolás, a hatalmi és szerelmi játszmák terepére, aminek értő és érző ismerője, és amelynek a világa, egy államcsőd árnyékában, sokkal közelebb van a mai Magyarországhoz, mint gondolnánk…

Gervai András - Titkos ​Magyarország
A ​Titkos Magyarország a szerző sikerkönyvének, a Fedőneve: szocializmusnak a folytatása. Gervai András ugyanazzal az elszánt tárgyilagossággal és elkötelezett szenvedéllyel kutatja a szocializmus korának „éjszakai oldalát”: a besúgók és ügynökök elhallgatott történeteit, a mindmáig feltáratlan titkosszolgálati múltat.

Csere Péter - Gróf ​Tisza István meggyilkolása
Gróf ​Tisza halála sok tanulságot ad a magyarok számára, csakúgy, mint e méltó, igaz, szakszerű és szép kötet.

Hatala Csenge - Hírzárlat
Balassagyarmat, ​1973. Két fiú oson az éjszakai utcákon, a ruhájuk alatt a helyi katonai laktanyájából ellopott fegyverek. Előre megfontolt szándékuk, hogy behatolnak a lánykollégiumba, s túszokat ejtenek, majd a hatóságokat arra kényszerítik, hogy biztosítsák számukra az ország zavartalan elhagyásának lehetőségét. Vajon ki ellen lázadnak ezek a fiúk? Az őket elhanyagoló szüleik érzelmileg üres élete, a családjuk, a fojtott levegőjű kisváros vagy a korabeli társadalmi tér szűkös számukra? Az elkerülhetetlen tragédia sokak életét végigkíséri: a Pintye család tagjaiét, a túszul ejtett lányokét, a szemtanúkét, a leszámolásban bevetett katonákét, rendőrökét, az eset megoldásában közreműködő pszichiáter szakértőét. S egy fiatal balassagyarmati lányét, Hatala Csengéét, aki a történet nyomába ered, nem sajnálja az időt, nem fukarkodik az érzéseivel és a könnyeivel, s fáradhatatlan kutatómunkával felgöngyölíti a történet legapróbb részleteit is, hogy megírja ezt a sajátos tényregényt, a túszdráma és a Kádár-korszak politikai-társadalmi közegének hiteles forrását, egyben személyes vallomását a körülötte feltáruló emberi világ értelmezéséről és a felnőtté válás fontos lépéseiről. Egy régi legenda nyomában – az igazságot kutatva a múltban, a megismerés határait feszegetve a jelenben, s csendben átlépve a jövője küszöbét.

Csere Péter - Hasfelmetsző ​Jack
Az ​Olvasót inkább arra kérem, hogy inkább intellektuális kalandnak, afféle időutazó kirándulásnak fogja fel azt, amit a könyv lapjain talál. Megteheti, hiszen a rejtély így is rejtély marad. Ahogy könyvemet ismerőseimnek reklámozni szoktam: "Elalvás előtt ne olvasgasd..." - és az Olvasó alighanem jobban teszi, ha hallgat rám. Ne vigyük az álmaink birodalmába azt, amit itt látunk-olvasunk. Üres perceinkben azonban eltöprenghetünk saját esendőségünkön és kiszolgáltatottságunkon. Nem kell ettől megijedni, hiszen a Nap is ugyanolyan fényesen fog sütni ránk. Ha könyvem legalább erre ráébreszti az olvasót, már nem volt hiába a sok-sok munka, és mindaz a töprengés és vívódás, amin átmentem, miközben Hasfelmetsző Jack _hiteles_ történetét írtam. _A szerző_

Gyárfás Miklós - A ​szigetkereső
Amikor ​befejeztem ezt az ironikus regényt, még egyszer átélve hajóséletemet, bizonyos voltam benne, hogy mindazt, ami lényeges volt kalandozásaim során, így hívebben mondtam el, mintha naplószerű pontossággal tettem volna. A valóság végtelen, mint a tenger, az utazás addig tart, amíg kíváncsiak vagyunk, milyen új kalandokra lelünk szigetről szigetre hajózva. Elég sokat utaztam a szónak köznapi értelmében is, autón, vonaton, hajón, repülőn, de az igazi - mondhatnám, történelmi - izgalommal azok az utazásaim jártak, amelyeket a játékos humor képsíkjában, képzeletem csónakján íróként és nem csupán magánember módján kalandoztam végig. Vitorlám, ha csendesebben is, de még mindig lobog a szélben. Úgy érzem, vár még egy sziget, ahol gyűlölet- és előítéletmentes életet találok, megnyugszom végre, és nem kívánok további kalandokat. Így lesz? Nem így lesz? Nem tudom. Állok a kormánykerék mellett, és utazom tovább. Aki egyszer útra kelt, nem fordulhat vissza.

Estók János - Élet ​falun és városon
Az ​"Élet falun és városon" újszerű tudományos ismeretterjesztő összefoglalás. A nagyközönség számára újdonságát abban látom, hogy a szerző egyszerre mutatja be az átalakuló falut és a várost. Párhuzamosan mutatja be - lényegre törő bevezető szövegekkel és számos eredeti fényképpel - a falvakban és a városokban történteket. Sok ilyen jellegű munkának éppen az a hibája, hogy külön-külön világokat teremt, miközben tudjuk jól, hogy a falu és a város ezer szálon kapcsolódik egymással, miközben mindegyik megtartja sajátosságait. A gazdag képanyag külön érdeme a könyvnek. Az eredeti fényképek jelentős részét a szerző maga kutatta föl, és most először kerülnek publikálásra. Estók János mintegy két évtizede foglalkozik a 19-20. századi Magyarország gazdaság és társadalmi viszonyaival, illetve politikatörténetével. A magyarországi polgárosodás korszakából készítette tudományos munkáit, amelyek között alapvető monografikus mű és értékes tanulmányok is találhatók. Munkásságát a gazdag forráshasználat és a kiegyensúlyozott történészi mérlegelés jellemzi. Estók János eddig megjelent könyveiben a nagyközönség számára is sikeresen közvetíti a legújabb tudományos eredményeket. Jól példázzák ezt azok a könyvei, amelyek között vannak összefoglaló jellegűek, illetve történeti életrajzok is. A közös bennük az, hogy szép magyar nyelvük olvasmányos stílussal párosul, és a szakmailag jól megválogatott képanyaguk révén könnyen befogadhatóak az olvasók számára. Bizonyára ez az oka annak, hogy Estók János tudományos ismeretterjesztő könyvei nagy példányszámban találtak olvasókra.

Dezső Márta - Vincze Attila - Magyar ​alkotmányosság az európai integrációban
A ​könyv célja, hogy Magyarország 2004. évi az európai integrációs szervezethez történt csatlakozásának közjogi, alkotmányjogi problémáit tárgyalja. Ennek során figyelmet kapnak a magyar alkotmányos berendezkedés sajátosságai, illetve ezek változásai a csatlakozás során, továbbá a kötet az Európai Unió jogának egyes, alkotmányjogi szempontból fontosnak ítélt kérdéseit is részletesebben tárgyalja, valamint bevezetést kíván nyújtani a transznacionalitás - magyar szempontból lényeges - közjogi kihívásaiba is.

Fenákel Judit - Dokumentumok ​U. M.-ról
Egy ​budapesti múzeum postán hetvenkét festményt kap, valamennyin ugyanaz a kézjegy áll: U.M. A képek felkeltik a szakértők figyelmét, mivel tehetséges, egyedi alkotások, és kiállítást rendeznek belőlük. A nagy siker után egy fiatal művészettörténész, L. G., beszélgetések és dokumentumok alapján megpróbálja rekonstruálni Uhrin Mátyás, a "huszadik századbeli ismeretlen festő" életét, és kideríteni az okát, hogy miért süllyedt eddig el az ismeretlenségben. Sorra járja Uhrin Mátyás szülővárosában a rokonokat, az ismerősöket, volt kollégákat, és vallomásaikból lassacskán kirajzolódik a vádirat a helyenként még ma is élő "kisvárosi szellem" ellen, amelyben az összefonódottság, a kéz-kezet-mos gyakorlat, pöttömnyi zsarnokok és szürke, nyúlszívű karrieristák még ma is tönkre tudnak tenni egy-egy tehetséget.

Herczeg Ferenc - Andor ​és András
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hajdu Imre - Csörnök Mariann - Viga Gyula - Sárospataki ​ételek, zempléni konyhák
Kétévente ​egy könyv sárospatakról, az lehet, hogy már sorozat... Emlékszünk, hogy Sárospatak Önkormányzata 2010-ben jelentette meg a város közeli történelmét bemutató képeskönyvét, ami _Sárospatak - képek a 20. századi városról_ címet kapta. Most egy újabb könyvet ajánlok a Kedves Olvasóknak, olyat, ami nem történelmi visszatekintés, hanem a ma lenyomatát adja. A kötet nem csak nekünk, de talán sokkal inkább unokáinknak, dédunokáinknak mondja majd el, amit a kor táplálkozásáról, ételeiről tudni érdemes, és mint ilyen, a különféle ételek hozzávalóit és elkészítési módjait mutatja be. A recaptgyűjtemény azokból az ételekből válogat, amelyeket Sárospatakon vagy a kötetben is bemutatott településeken készítenek, készítettek édesanyáink, nagyanyáink. A könyvet lapozgatva nem csak ételleírásokat találunk, de a Zempléni térség nem öncélúan meghatározott településeinek formabontó bemutatásán túl néprajzi utazást is tehetünk vidékünk közeli és kissé távolabb múltjába is.

Kondor Vilmos - Budapest ​noir
Budapest, ​1936. október. Gömbös Gyula halott. A Terézváros egyik kapualjában egy fiatal zsidó lány holttestére bukkannak. Az Est helyszínre érkező bűnügyi zsurnalisztája, Gordon Zsigmond kérdezősködni kezd, de mindenütt falakba ütközik. A szálak egyszerre visznek felfelé, a társadalom legfelső rétegeibe, és lefelé, a nyomor és elkeseredettség szörnyű világába. Gordont hajtja szimata és kíváncsisága, és minél jobban el akarják ijeszteni, ő annál kitartóbban követi a nyomokat. Nem tudja, kiben bízhat, nem tudja, kit milyen hátsó szándék mozgat, nem tudja – de nem is érdekli –, mikor milyen érdeket sért. Egy dolgot akar csupán: megtalálni a lány gyilkosát, mert rajta kívül ez senkit sem érdekel.