Sámánok Lelkek ​és jelképek

Hoppál Mihály - Szemadám György - Nagy András - Jankovics Marcell - Jelképtár
"Alapvető ​kézikönyv megírására vállalkozott a négy szerző: mintegy félezer címszó segítségével kalauzolják végig az olvasót - támaszkodva az összehasonlító mitológia, a néprajz, a vallástörténet és a szimbólumkutatás legfrissebb eredményeire - jel- és képvilágunk sokszor áthatolhatatlan erdejében. A lexikon közel ötszáz szócikke felöleli a legelemibb ábrázolások, a primitív kultúrák, a népművészet képnyelvét, és eligazít a nagy civilizációk művészeti, vallásos és tudományos kultúrájának - mára sokszor megfejtendő talánnyá vált - jelkészletében. A szerzők - és ez egy úttörő jellegű hazai kézikönyv esetében több mint indokolt - külön is gondot fordítottak a magyarság szellemi hagyományának, jelképi örökségének bemutatására és feltárására. Ízelítőül néhány a címszavakból: ÁG, ALKÍMIA, APA, ARC, ASZTROLÓGIA, BÉKA, BOR, CÉGÉR, CÍMER, CSILLAG, DICSFÉNY, DISZNÓ, EMBER, FA, FÁTYOL, FENÉKBÉLYEG, GÓLYA, HALÁL, KENTAUR, KERESZT, ÖRDÖG, RAGADOZÓ MADARAK, RÓKA, ROVÁSÍRÁS, SÁRKÁNY, SZABADKŐMŰVES SZIMBÓLUMOK, SZAMÁR, SZÁMOK, TEMPLOM, VILLÁM, VIRÁGOK, ZÁSZLÓ. A lexikont a szócikkek világos utalásrendszere és gazdag irodalomjegyzék teszi mindenki számára könnyen forgatható kézikönyvvé, szemléletességét pedig csaknem ezer kísérő ábra biztosítja."

Diószegi Vilmos - Samanizmus
A ​sámánhit nyomai a bronzkorba vezetnek. Szibériában, az Oka folyó partján egy bronzkori sziklarajzon találta meg a szerző a sámándob rajzát, valamint egy szarvasagancsos emberi alakot, aki feltehetően a dob gazdája volt. A párhuzamot is hamar megtalálja: a magyar hitvilág lucaszékről meglesett boszorkányai ugyanilyen szarvasagancsos fejdíszt viseltek. A képmelléklettel és Morvay Juditnak a szerzőt méltató Utószavával záruló, a sámánhit egészéről képet adó kötet - a szakemberek számára alapmű, a téma iránt érdeklődő olvasóknak izgalmas kaland.

Diószegi Vilmos - Sámánok ​nyomában Szibéria földjén
A ​szerző a magyar és nemzetközi néprajztudomány kiemelkedő, áldozatos alakja, aki minden nehézséget vállalt kutatásai érdekében. Ő volt az egyetlen külföldi kutató, aki a szovjet rendszerben terepen kutatta a már kihaltnak vélt szibériai sámánizmust. Négyszer járt Szibériában, s könyvében 1957-es, 1958-as útjainak izgalmas élményeit írja le, a sámánokkal kialakított baráti kapcsolatainak megható emlékeit eleveníti fel naplói nyomán.

Diószegi Vilmos - A ​sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben
Diószegi ​Vilmos (1923-1972), a magyar néphitkutatás kiemelkedő alakja, korai halála ellenére egyedülálló és maradandó életművet hagyott hátra. E - ma már könyvritkaságnak számító - kötetében dolgozta ki a pogány magyarok ősvallása rekonstrukciójának alapjait. Részletekbe menően hasonlította össze a szibériai samanizmust a magyar néphit táltos-hiedelemkörével, és ennek alapján állapította meg a rokonságot. Arra a következtetésre jutott, hogy a honfoglaló magyarság hitvilága közel állt a szibériai sámánok világképéhez. Reprint kiadásunkban Hoppál Mihály tollából értékes elemzés olvasható Diószegi Vilmos fáradhatatlan kutatómunkájáról és műveinek utóéletéről. A kötet nélkülözhetetlen, klasszikus olvasmány azok számára, akik a magyarság régi pogány hitvilágával és mitológiájával akarnak foglalkozni.

Mircea Eliade - A ​samanizmus
Sámánok ​- különféle neveken, de hasonló jellemzőkkel és szerepben - a világ szinte minden archaikus kultúrájában léteztek, és léteznek sokfelé ma is. Mircea Eliade az első, aki ezt az igen összetett jelenséget egységes egészként kezelte és illesztette az általános vallástörténet keretei közé. Eliade bemutatja a sámánná válás lépcsőfokait, a különféle beavatási technikákat, a szibériai, az indoeurópai, az észak- és dél-amerikai, az indonéz, az óceániai samanizmust, a sámánszimbolikát, valamint a kapcsolódó mítoszokat és rítusokat. A magyar olvasó gyakran találkozhat ismerős motívumokkal, hiszen a mi sámánunk, a táltos alakja és szimbolikája sokáig elevenen élt a néphagyományban. A kötetet Hoppál Mihály utószava zárja, összefoglalva az 1968-as, bővített francia kiadás megjelenése óta eltelt időszak kutatási eredményeit.

Ismeretlen szerző - Tibeti ​misztériumok
A ​tibeti buddhizmus lamaizmus néven ismert. Hit- és dogmarendszerét, legfontosabb szentjeit, szervezeti felépítését, szertartásait nagyobbrészt a buddhizmustól örökölte, de sok minden őrződött meg benne az ősi hiedelmekből, varázslatokból, a bon misztériumaiból is. Tanításait nem egyetlen szentkönyvben összegezték, a legtekintélyesebb mesterek tanításait gyűjtötték és másolták a lámaista kolostorokban. Ezekből válogatott a kötet fordító szerkesztője, Hamvas Béla. (A fordítás eredeti szövegek alapján készült, de szükség szerint rövidítve került közlésre.) Így e könyvből megismerhetjük a tibeti vallás alapvető tanításait, a tanításokhoz kapcsolódó imákat, szertartásokat, misztikus eljárásokat, aszketikus gyakorlatokat. Áttekintést kapunk leglényegesebb fogalmairól, bepillanthatunk titkos módszereibe. Hamvas nem a vallás látványos-misztikus elemeit ragadta ki - mint azt az angol és olasz utazók tették, akiknek útleírásai a két világháború között jelentek meg -, az ő célja s teljes hit- és dogmarendszer bemutatása volt. Ezt segíti bevezető tanulmánya, melyben kitér a lámaizmus történetére is.

Piers Vitebsky - A ​sámán
Ez ​a gazdagon illusztrált útmutató elvezet a samanizmus világába, amelynek történetét, jelenkorát egyaránt megjeleníti Szibéria hófödte tájaitól az Amazonas menti esőerdőkig. -Több mint 250 - többnyire színes - képet tartalmaz, a samanizmus egyedülálló képi dokumentációját mutatja be, számos, eddig kiadatlan fotót közöl. -Kulcskérdésekkel foglalkozik, mint a gyógyítás, látomások, avatás, világkép, a sámán dobja, és szellemi egészség. -A világ egyik legkiválóbb szakértőjének alkotása, többévi kutatómunka és terepmunka szintézisét adja. -A samanizmusról részletes, minden vidékre kiterjedő képet ad színes térképmellékletekkel. -Feltárja a téma szellemi és pszichológiai vonatkozásait, és vizsgálja a samanizmusnak a modern nyugati kultúrákhoz való viszonyát. -Közli a sámánkultúrák mutatóját.

Umberto Eco - A ​rózsa neve
Az ​olvasó az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb világsikerét tartja a kezében. Súlyosan szórakoztató és szórakoztatóan súlyos regényt. Krimit. Igazi nyomolvasást. A nyomok, persze, a tettes nyomai. Ki a tettes? Miért halnak sorra a szerzetesek egy XIV. századi apátságban? A rózsa neve nem volna tisztességes krimi, ha az olvasó a végén (a legeslegvégén) nem kapna választ erre a kérdésre. De tisztességes (ördögi, ravasz és mégis üde) regény se volna, ha a válasz nem törpülne el még sokkalta nagyobb kérdőjelek árnyékában. "Ki a tettes?" Ez a kérdés - figyelmeztet a regényhez írott "széljegyzeteiben" Umberto Eco, a tudós bolognai szemiotikaprofesszor - nemcsak a krimiknek, hanem a pszichoanalízisnek és a filozófiának is alapkérdése. A rózsa nevétől a rózsáig hosszú az út és kacskaringós, de belátható. Ami a rózsától a "tettesig" sötétlő homályt illeti, bizony válasz nélkül maradunk.

Müller Péter - Titkos ​tanítások
"Alapkérdésekre ​kerestem a választ ezekben az írásokban. Kiválasztottam azokat a titkokat, amelyek az elmúlt húsz év során az olvasóimmal való beszélgetések közben , leveleikben legtöbbször kerültek szóba: a hit, az istenélmény, a megismerés, a magány, a reinkarnáció, a szellemvilág, a a szeretet, az anyai sors, a földi születés és halál, és főleg azt a legnehezebb kérdést: hogyan lehet értelmesen, harmonikusan élni a mai bomlott világban, melyet az ősi hagyomány az utolsó időknek nevez?"(Müller Péter)

Ismeretlen szerző - Védelmező ​istenségek és démonok Mongóliában és Tibetben
Az ​1996-ban indult sorozat negyedik kötetét tartja kezében az olvasó. Korábbi könyveinkhez hasonlóan, most is a már csaknem két évtizede zajló Magyar-mongol népi műveltség- és nyelvjáráskutató expedíció mongóliai terep- és archívumi kutatásaira épülő tanulmányokból adunk közre néhányat, melyek előadás változata elhangzott a címadó témának szentelt konferencián is. A harmadik kötet (Helyszellemek kultusza Mongóliában) megjelenése óta a terepkutatások során felkeresett területek közé erőteljesebben bevontuk a Mongol Köztársaság keleti és központi, halhák és burjátok lakta vidékeit is. A megelőző évek gyűjtőútjain feljegyzett anyagok feldolgozása folyamatos, s jelen kötetben is ezekből közlünk a korábbiakhoz híven mind a szájhagyományra, mind a kéziratos anyagra támaszkodó elemzéseket. Az expedíciós kutatások mellett a kötet előzménye egy, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban megrendezett kiállítás (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2002-2004), amely a tibeti és mongol népi vallásosság vizuális vonatkozásait dolgozta fel. A kiállítás és az időközben megjelent hozzá kapcsolódó katalógus (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2003) különleges, a nemzetközi szakirodalomban is alig publikált anyagokra hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor a népi vallásosság számos vonatkozása sem a kiállításon, sem a katalógusban nem volt megjeleníthető. Ezt a hiányt próbálta pótolni a Hopp Ferenc Múzeumban megrendezett konferencia (Démonok és Megmentők, 2004), melyen a tibetológusok és mongolisták a korábbi kiállításhoz és katalógushoz kapcsolódó, ám abból többnyire kimaradt, vagy kevésbé részletezett témákból adtak elő. Kötetünkben többek között e konferencia kibővített előadásainak egy részét is közreadjuk.

Balassa Iván - Ortutay Gyula - Magyar ​néprajz
A ​két kiváló tudós, Balassa Iván és Ortutay Gyula a néprajztudomány eddigi eredményeire támaszkodva, a szakemberek, az érdeklődő nagyközönség igényeit egyaránt szem előtt tartva ad átfogó képet a hagyományos népi kultúra valamennyi ágazatáról, a társadalmi, az anyagi és a szellemi kultúráról. (...) Minden fejezethez rövid bibliográfia csatlakozitk, amely útbaigazítást ad azok számára, akiket egyik vagy másik kérdés közelebbről érdekel. A kötetet gazdag képanyag, 319 fekete-fehér, 65 színes fénykép és 231 rajz, térkép, kotta illusztrálja.

Ismeretlen szerző - A ​magyarságtudomány kézikönyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Diószegi Vilmos - A ​pogány magyarok hitvilága
A ​tudományos világot régóta foglalkoztatja a pogány magyarok hitvilága. A szerző összehasonlító vizsgálatok alapján közelít a kérdéshez: a magyar népi szellemi kultúra ide tartozó területeit összeveti a rokon népek és a magyarokkal rokon kultúrájú népek folklórjával, s a közös motívumok történeti párhuzamai alapján bizonyítja, hogy a magyar szellemi kultúra etnikus sajátságait nem a honfoglalás után vettük át a szomszéd népektől. Ezzel a módszertani elvvel bontja ki a pogány magyar világképét, a természetfeletti világról alkotott felfogásukat, s e természetfeletti erőkkel „érintkező” személy, a sámán alakját. A sámánokról szóló anyagot szibériai és mongóliai népek körében is tanulmányozta a szerző.

Dömötör Tekla - A ​magyar nép hiedelemvilága
Úttörő ​vállalkozás Dömötör Tekla műve, amely hatalmas ismeretanyag birtokában, az eddigi munkálatok figyelembevételével és saját gyűjtéseire, kutatásaira támaszkodva összefoglaló képet nyújt a néphit valamennyi ágáról, ismerteti a néphitkutatás történeti előzményeit, a szaktudomány eredményeit, gondjait, feladatait. A néphit tárgyalása során áttekinti a magyar népi hiedelemvilág mitikus lényeit. Külön kis fejezetek foglalkoznak a lidérchez, a szépasszonyhoz, a hazajáró halottakhoz, kísértetekhez, a természeti démonokhoz fűződő hiedelmekkel s az ördöggel, a Lucával, a betegségdémonokkal, a sárkánnyal, kígyóval és más mitikus állatokkal. Elemzi a néphit tudományosaival, a táltossal, a garabonciással, a halottlátókkal, az ördöngős kocsissal, a tudományos pásztorral és boszorkányokkal kapcsolatos hiedelmeket, majd szól a mágia különböző fajtáiról - többek között a rontásról, igézésről, a serkentő mágikus eljárásokról, a szerelmi varázslásról - s a jóslás és a varázserejű szó szerepéről. A könyvnek külön értéke és színesítője a zömmel saját gyűjtésből származó idézetanyag. Az idézetek kiegészítik, hitelesítik, élményszerűvé teszik a tudományos megállapításokat.

David Mitchell - Felhőatlasz
MINDEN ​ÖSSZEFÜGG Egy zaklatott életű ifjú zeneszerző az ihlet pillanatában ráérez az örökkévalóságra. Sorsszerű viszonyok, cinikus érzelmek és látnoki szerelmek motívumaiból hat történet rajzolódik ki, melyek mindegyike túlmutat önmagán – egy leírhatatlan harmónia felé. Ez az átkozottul tökéletes összhang szólal meg a Felhőatlasz olvasóiban. David Mitchell bravúros felépítésű, virtuóz nyelvezetű művében az összefonódó életek minden időbeli és térbeli határt átlépve hatnak egymásra. A lelkek korokon és kontinenseken át vándorolnak, akár az égbolton átvonuló felhők. De ki irányítja sorsunkat: mi magunk vagy valamilyen külső erő? Képesek vagyunk-e tanulni a múltból, az előző életekből, vagy az emberiség újra és újra elköveti ugyanazokat a hibákat? A regényből a Mátrix-trilógia és A parfüm rendezői forgattak vibrálóan szellemes filmet. „Az eddigi legmerészebb vállalkozás… egyedi teljesítmény egy rendkívül tehetséges és nagyratörő író tollából.” – Matt Thorne, Independent on Sunday „David Mitchell egy hullámvasútra csábítja olvasóit, akik először vonakodva szállnak fel, de miután belevágtak a kalandba, nem akarják, hogy véget érjen az út. Velem legalábbis ez történt.” – A.S. Byatt, Guardian „A jövőbe látás, az elmélkedés és a szórakoztatás ragyogó, elégikus egyvelege.” – Neel Mukherjee, The Times „A mód, ahogy Mitchell a Felhőatlasz történetét elmeséli, valósággal rabul ejtett.” – Lawrence Norfolk,

Ismeretlen szerző - Tanulmányok ​a mongol népi hiedelemvilágról
A ​magyarságkutatás mindig is a legkiemelkedőbb célok közé tartozott, s kell is tartozzék tudományos életünkben. Ennek egyik legfontosabb összetevője a magyarság keleti kapcsolatainak tudományos igényű feltárása, a köztudatba való bejuttatása. Ez a kutatási irány nagy múltú, elevenen él ma is, s számos zsákutcája, buktatója lehet, s lesz is mindig, amíg újra és újra fellobbanó érzelmek szabják meg a kutatás lehetőségeit. Számunkra az utat Ligeti Lajos és tanítványai iskolájának elvei mutatják, mely szerint az Ural vonalánál távolabbra tekintve, a belső-ázsiai népek között keresünk olyan párhuzamokat, melyek az egykori és mai magyarság megértéséhez kulcsot adnak. _Birtalan Ágnes_

Timaffy László - Táltosok, ​tudósok, boszorkányok
Dr. ​Timaffy László szedte csokorba ennek a tájnak ma is szájhagyományként őrzött mondáit. A hiedelem- és történelmi mondák tükrözik a Kisalföld - benne Burgenland és Csallóköz - területén élő magyarság értékes prózai népköltészetét. A hiedelem-mondák őseink hitvilágának maradványait mutatják, a történelmi mondák pedig azt, hogy mint élnek a múlt eseményei a nép emlékezetében. Határainkon kívül élő népünk híven őrzi hagyományait és azt is megláthatjuk, hogyan hat egymásra az itt élő népek kultúrája. Az iskolák, az ifjúság számára értékes anyagot nyújt a könyve, és azoknak is élvezetes olvasmány, akik érdeklődnek prózai népköltészetünk iránt.

Boldizsár Ildikó - Meseterápia
„Boldizsár ​Ildikó korábbi, nagy sikerű meseválogatásai után most a mesék gyógyító erejét tárja fel előttünk. Bevezet a történelmi gyökerekbe, rámutat a népmese szerepére a hajdani közösségekben, feleleveníti a legértőbb mese-kommentárokat, saját praxisából hoz példákat a lelki gyógyulásra, és végül hasznos tanácsokat ad, hogyan is meséljük a mesét, hogyan segítsünk vele másokon. A könyv hosszas kutatómunka eredménye, teljességgel eredeti végkövetkeztetésekkel. Minden fejezetében izgalmas, tartalmas és hasznos olvasmány.”

Nevill Drury - Sámánok, ​látnokok
A ​samanizmus olyan látnoki hagyomány, olyan ősi gyakorlat, amely megváltozott tudatállapotokat használ a természeti világ isteneivel és szellemeivel való kapcsolatteremtésre. Amikor a sámánra gondolunk, egy rejtélyes és titokzatos varázsló vagy boszorkány képe jelenik meg előttünk - egy olyan alaké, aki a révület állapotába jutva képes "elutazni" a szent helyekre és beszámolni az embereknek az égiek szándékairól. A sámán lehet gyógyító, aki le tudja győzni a betegség szellemeit, lehet varázsló, aki a szellemeket a maga és közössége szolgálatára kényszerítve űzi a mágiáját, de lehet "pszichikus nyomozó" is, aki visszaszerez elveszett tárgyakat. A sámán voltaképpen papi személy - közvetítő a Teremtés istenei és a mindennapi élet ismertebb tartományai között. De bármi legyen is sajátos szerepe, a sámán tiszteletet és félelmet ébreszt az emberekben, mert sokszor fájdalmas beavatása után képes más világokba kinyilatkoztatásokat hozni a közösségnek. A sámánok, látnokok megismertet bennünket ezen ősi hitvilág történetével, elterjedtségével, mai gyakorlatával, hit- és gondolatvilágának lényegével, praktikáinak módjaival és eszközeivel, valamint azzal, mit adhat a samanizmus a mai kor emberének, hogyan segítheti hozzá őt önmaga s a világ mélyebb megértéséhez.

Nemere István - Táltosok ​és sámánok
A ​sámán a gyógyító, a halottakkal társalgó, az időjós, és még sok minden. A sámán az, aki a legősibb koroktól elkíséri az emberiséget, mondhatni "sámánok mindig is voltak". De kik ezek az emberek, és mire képesek? A szerző alaposan belemélyedt a témába, és több, olykor nagyon meglepő információval örvendezteti meg olvasóit. Egy egészen más, ismeretlen világ tárul fel a szemünk előtt. A sámán nemcsak egy titokzatos hivatás, de ősi tudások birtokosa is. Aki lélegzetelállító dolgokra képes - a mi érdekünkben.