Az ​elegáns univerzum

Leon Lederman - Az ​isteni a-tom
Lederman ​a könyvben az a-tom keresésének kétezer éves történetét meséli el, és azt a leküzdhetetlen kételyt, amely a kutatás elválaszthatatlan kísérője: létezik-e valójában a `vad`, ami után a hajsza folyik, vagy csupán a képzelt űz velünk gonosz játékot. Könnyed eleganciával és humorral írja le a vadászatot, azokat az izgalmas pillanatokat, amikor már-már úgy látszott, hogy az a-tom puskavégre kerül, de rendre kiderül, hogy amit oszthatatlannak véltek, maga is bonyolult struktúra. Számos anekdota hozza személyes közelségbe a tudomány olyan óriásait, mint Galilei, Newton, Lavoisier, Mengyelejev, Rutherford, Bohr vagy Fermi, és közben meglepően világos képet is kapunk az általuk vizsgált problémák jelentőségéről. Megismerhetjük a kutatási eszközök fejlődésének történetét Galilei lejtőitől a - végül is félbemaradt - SSC szupergyorsítóig, és nyomon követhetjük, hogyan jutott el a tudomány a démokritoszi a-tomtól a ma ismert legkisebb részecskékig, a kvarkokig. A könyv nemcsak hasznos, de szórakoztató olvasmány is mindazok számára, akik örömüket lelik a tudomány intellektuális kalandjaiban.

Lee Smolin - Mi ​a gubanc a fizikával?
Lee ​Smolin AKKORD Lee kezd tévútra jutni. Az extra dimenziókról, egzotikus részecskékről, párhuzamos világegyetemekről és az elemi húrokról szóló elképzelések elkápráztatták a nagyközönséget – és megragadták a szakemberek képzeletét. Ezek az elképzelések azonban nincsenek kísérletileg igazolva, és közülük némelyik, köztük a húrelmélet, látszólag nem is kecsegtet ilyen lehetőséggel. A területet mégis ezek a hipotézisek uralják, magukhoz csábítva a legtehetségesebb kutatókat és a finanszírozás jelentős részét, olyan légkört teremtve, amelyben az újonnan felbukkanó, más utat járó fizikusok sokszor hátrányba kerülnek. Smolin felhívja rá a figyelmet, hogy ez a helyzet magát a tudományos fejlődést hátráltatja.Világosan, szenvedélyesen és mégis szakszerűen, közvetlen stílusban foglalja össze azokat a problémákat, amelyekkel szembe kell néznie a modern fizikának. Egyben felvázolja a lehetséges kiutat jelentő irányzatok biztató kilátásait. Lee Smolin fizikai tájékozottsága szokatlanul széleskörű és alapos, kritikus észrevételei pedig különösen mélyenszántóak, ezért állításának, mely szerint a húrelmélet felelős a valódi fejlődés megtorpanásáért a fundamentális fizikában az elmúlt negyed század során, komoly súlya van. Érdemes végigolvasni ezt az izgalmas könyvet, és kialakítani saját véleményünket. Roger Penrose A húrelmélet gyengeségeinek komoly és alapos feltérképezése. New York Times

John Gribbin - Schrödinger ​macskája
A ​Schrödinger macskája ismerteti a kvantummechanika teljes történetét, a bármely kitalációnál különösebb igazságot. John Gribbin lépésről lépésre vezeti be az olvasót ebbe az egyre bizarrabb és lebilincselőbb világba, cserébe csak annyit kér, hogy nyitott elmével figyeljünk rá. Bemutatja azokat a tudósokat, akinek a kvantummechanika kifejlődését köszönhetjük. Szemügyre veszi az atomokat, a sugárzást, az időutazást, a Világegyetem születését, a szupravezetőket és magát az életet. Ebben a gyönyörűségekkel, rejtelmekkel és meglepetésekkel teli világban keresi Schrödinger macskáját - a kvantumok valóságát - miközben minden olvasó világosan megérti napjaink legfontosabb kutatási területét - a kvantummechanikát.

Simon Singh - A ​Nagy Bumm
"A ​világmindenséggel kapcsolatban az a leginkább fölfoghatatlan, hogy meg lehet érteni" /Albert Einstein/ Simon Singh hisz abban, hogy nem csak az Einsteinhez hasonló géniuszok képesek fölfogni a világegyetem természetét meghatározó fizika lényegét. Mindnyájan képesek vagyunk rá. Könyve az ókori teremtés-mítoszoktól a görög filozófusokon és későbbi évszázadok gondolkodóin át kiváló, olykor hóbortos tudósok sorával ismertet meg, akik a világ keletkezésének megértéséért küzdve már-már megszállottan szegültek szembe az örökkévaló, változatlan kozmoszt hirdető akadémikus tudományossággal. Könnyed és világos stílusban magyaráz el bonyolult tudományos gondolatokat. Megérthetjük például, mi rejlik a kozmikus tágulás, a vöröseltolódás, a gravitációs tér vagy a szférák zenéje kifejezések mögött, s közben nagy ívű és lebilincselő történeti áttekintést kapunk a világegyetem létrejöttét magyarázó ősrobbanás-elmélet kialakulásárol. A Nagy Bumm élvezetes és kalandos tudománytörténeti utazás. Simon Singh 1964-ben született az angliai Somersetben. A Cambridge-i Egyetemen részecskefizikából szerzett PhD-fokozatot. Először producerként dolgozott a BBC-nél, majd Fermat utolsó tétele címmel 1996-ban díjnyertes dokumentumfilmet rendezett. Két korábbi könyve - A nagy Fermat-sejtés és a Kódkönyv - világszerte nagy sikert aratott.

Richard P. Feynman - QED
Richard ​Feynman a fizika világának legendás alakja, aki mit sem törődve az elismertséggel, a világot egy egészen sajátos nézőpontból szemlélve ér el újabb és újabb eredményeket a természet megértésében, melyeket aztán üdítően elegáns módon képes aztán másokkal megosztani. Feynmanról régóta köztudott, hogy milyen fantasztikus előadó. Azon túl, hogy Feynman igyekszik eleget tenni a számtalan neves társaság és szervezet meghívásának, egyetemi szobájában afféle helyi kis fizikus klubot működtet a hallgatók számára. E könyv igen kockázatos vállalkozás. Megpróbálja becsületesen elmagyarázni a kvantumelektrodinamika elméletét, mely napjaink fizikájának egyik legbonyolultabb területe.

Richard P. Feynman - A ​felfedezés öröme
A ​világhírű fizikus rövid művei és előadásai közül itt most azok szerepelnek, melyek legjobban mutatják be színes egyéniségét, híressé vált sokoldalúságát. Olvashatunk arról, hogy gyermekkorában az apja milyen nagy hatással volt rá, hogyan alakította ki benne azt a látásmódot, mely világszemléletét megalapozta. Japánban tartott előadásában kifejti a nanotechnológia alapjait, azt, hogy a fizika törvényei lehetővé teszik a morzsányi méretű számítógépek készítését. De olvashatunk a könyvben a tudomány és a vallás viszonyáról éppúgy, mint a tudományos kultúra társadalmi szerepéről, sőt egy előadásában részletesen ismerteti, hogy szerinte mi a tudomány lényege, és mi az áltudomány.

Stephen W. Hawking - A ​világegyetem dióhéjban
A ​nemzetközi tudományos közösség sok más tagjához hasonlóan Hawking professzor is a természettudomány Szent Grálját keresi, a kozmosz szívében rejtőző, de megfoghatatlanul tünékeny mindenség elméletét.A Világegyetem dióhéjban című könyvében úgy tárja fel a Világegyetem titkait, hogy végigvezet saját kutatási területein - a szupergravitációtól a szuperszimmetriáig, a kvantumelmélettől az M-elméletig és a holográfiától a dualitásig. Legizgalmasabb szellemi kalandjában megpróbálja egyetlen, teljes körű, a Világegyetem minden eseményét leíró elméletté egyesíteni Einstein általános relativitáselméletét és Richard Feynman sokszoros történelmekre vonatkozó elgondolását. Segítségével elevezhetünk a természettudománynak azokra a legvadabb vizeire, ahol a szuperhúr-elmélet és a pébránok jelenthetik a rejtély megoldásának a kulcsát.

Michio Kaku - A ​jövő fizikája
Képzeld ​el, milyen lesz a világ 2100-ban. A jövő fizikájában Michio Kaku elképesztő, provokatív és felvillanyozó képet ad az előttünk álló évszázadról. A könyv a világ több mint háromszáz olyan kiemelkedő tudósával készített interjún alapul, akik saját laboratóriumaikban már feltalálták a jövőt. Az eredmény az orvostudományban, a számítógép-tudományban, a robotikában, a mesterséges intelligencia, az energiatermelés és az asztronautika területén már zajló forradalmi fejlődés leghitelesebb és tudományosan pontos leírása. Kaku rávilágít a szigorú tudományos alapelvekre, megvizsgálja, milyen ütemű fejlődésre számíthatunk az egyes technológiák esetében, meddig mehet el a fejlődés, és melyek a végső korlátok és kockázatok. Óriási mennyiségű információ szintézisével izgalmas bepillantást nyújt a 2100-ig vezető évek várható eseményeibe. Mesél például érzelmes robotokról, antianyaggal hajtott rakétákról, röntgenlátásról, új életformák létrehozásáról és bemutatja a mesebeli űrliftet, amely egyetlen gombnyomásra embereket juttathat sok száz kilométerrel a földi légkör fölötti magasságokba. A jövő fizikája érdekfeszítő és rendkívüli utazás a lélegzetelállító tudományos forradalom elkövetkező száz évében.

Carl Sagan - Milliárdok ​és milliárdok
A ​csillagász Carl Sagan, a világ legelismertebb tudományos írója, Pulitzer-díjas, és számos ismeretterjesztő bestseller szerzője ezúttal utolsó, gondolatébresztő és provokatív tanulmánygyűjteményét adja közre. Az írások témája széles skálát ölel fel, a sakkjáték keletkezésétől a marsbeli élet problémáján és a globális felmelegedésen keresztül az abortuszról folyó vitáig. Sagan utolsó könyve a természettudományokban, a matematikában és az űrkutatásban szerzett ismereteinket a mindennapokra alkalmazza. Emellett napjaink legellentmondásosabb kérdései közül is érint néhányat, és segít felfogni a minket körülvevő világot, amint az a közelgő új évezred kihívásaival készül szembenézni. Ráadásként az utolsó tanulmányban különleges bepillantást merünk Sagan gondolatainak legmélyébe, hiszen ezt akkor írta, amikor már tisztában volt saját halála közeledtével.

John D. Barrow - A ​semmi könyve
Ez ​a könyv megvizsgálja a "semmi" minden zegét és zugát, hogy kiderítse, hogy az ember a mai tudásának megszerzése során hogyan kényszerült rá minden területen, hogy a semmit valaminek tekintse. A matematikusok nullájától a filozófusok űréig, Shakespeare-től az üres halmazig, az étertől a kvantumvákuumig. Izgalmas, új csillagászati felfedezésekről szerzünk tudomást, amelyek új megvilágításba helyezik a vákuum természetét és drámai hatását a Világegyetem tágulására.

Michio Kaku - Hipertér
Léteznek-e ​további dimenziók? Lehetséges-e az időutazás? Meg tudjuk-e változtatni a múltat? Vannak-e átjárók párhuzamos univerzumokba? A tudósok egykor puszta spekulációnak tartották a fenti, valamennyiünket foglalkoztató kérdéseket. Az idők során azonban a helyzet változott: ma már ezek a kérdések állnak az utóbbi idők egyik legpezsgőbb kutatási területének középpontjában. Michio Kaku e könyvben a modern fizika legizgalmasabb (és talán legfurcsább) fejezetébe, a tizedik dimenzió, az időhurkok, a fekete lyukak és a párhuzamos univerzumok világába vezeti be az olvasót.

Michio Kaku - Párhuzamos ​világok
A ​Párhuzamos világokban a világhírű fizikus és bestselleríró a kozmológia és az M-elmélet lenyűgöző világába repíti az olvasót, és az Univerzum végső sorsát tárgyalja. Első fizikai témájú könyvében, a Hipertérben, Michio Kaku annak a rendkívüli fejlődésnek a leírásával indít, amely az utóbbi évtizedben a tudósokat az Univerzum születéséről és végső sorsáról alkotott elképzelések újragondolására kényszerítette. Kaku szemében a fizika aranykorában élünk, mivel a WMAP és GOBE műholdak, továbbá a Hubble-űrtávcső által tett új felfedezések a "gyermekkorú" Univerzum képeit tárják elénk. Amint a csillagászok a WMAP műholdról érkező adatok özönén átverekszik magukat, egy új kozmológiai kép tárul elénk. Az Univerzum születéséről alkotott máig legelfogadottabb elmélet a felfúvódó Univerzum elmélete. Ezen elmélet szerint az Univerzum a buborék-univerzumok végtelen tengerében lebegő buborékok egyike, talán csak egy a multiverzumban helyet foglaló sok-sok univerzum közül és új univerzumok állandóan keletkeznek. Egy párhuzamos univerzum csupán csak milliméterekre heverhet a mienktől. A húrelmélet és a párhuzamos univerzumok elképzelése sokáig a misztikum, a sarlatánok és a bolondok területe volt. Mára az elméleti fizikusok visszamenőleg elfogadják a húrelméletet és annak legutóbbi változatát, az M-elméletet, mint az egyetlen olyan elméletet, amely- ha helyesnek bizonyul- az Univerzum négy alapvető erőfajtáját egyszerű és elegáns úton újraegyesítheti, és megadhatja a választ arra a kérdésre, hogy mi történt az Ősrobbanás előtt. Az M-elmélet hatása lenyűgöző és vég nélküli. Kaku elképzelése az, hogy amikor idővel, talán trillió évek múlva a mi Univerzumunk a tudósok által leírt Nagy Fagyban véget ér, azaz hideggé és sötétté válik, akkor egy fejlett civilizáció a mi Univerzumunkból való szökés módját az interdimenzionális mentőcsónakokban találhatja meg. Időgépek, más univerzumok, többdimenziós terek és felejthetetlen utazás a fekete lyukak felé. A Párhuzamos világok a kozmológia világán keresztülsöprő forradalom ellenállhatatlan képét rajzolja meg.

Michio Kaku - A ​lehetetlen fizikája
A ​lehetetlenek világának lebilincselően izgalmas tudományos felderítése – a halálsugaraktól és az erőterektől a láthatatlanná tévő köpönyegig. A szerző kifejti, mennyire válhatnak elérhetővé ezek a technológiák a következő évtizedekben vagy évezredekben. Száz évvel ezelőtt a tudósok azt mondták volna, hogy a lézer, a televízió és az atombomba kívül esik a fizikailag lehetséges dolgok világán. A lehetetlen fizikája című könyvében a tekintélyes fizikus, Michio Kaku megvizsgálja, milyen mértékig válhatnak a jövőben hétköznapi valósággá a tudományos-fantasztikus irodalomból ismert módszerek és eszközök , amelyeket ma még egyformán lehetetlennek tartunk. Kaku a sci-fi világából indul ki, hogy a teleportációtól a telekinézisig szemügyre vegye a fizika ma ismert törvényeinek az alapjait – és korlátait. Lenyűgöző és gondolatébresztő beszámolójában elmagyarázza: Miként lehet képes az optika és az elektromágnesség (az elektrodinamika) tudománya a fénnyel körbekerültetni egy tárgyat , ahogy a patak körülfolyja a sziklát, és ezáltal a „folyás irányában” elhelyezkedő megfigyelő számára láthatatlanná tenni a tárgyat. Hogyan lehet a torlósugár-hajtóműves rakétákkal, napvitorlásokkal, antianyaggal működő hajtóművekkel vagy nanorakétákkal eljutni a közeli csillagokig. Miként válhat egyszer majd lehetségessé – az MRI, a számítógépek, a szupravezetés és a nanotechnológia lehetőségeit kihasználva- az egykor áltudománynak tartott telepátia és pszichokinézis. Miért összeegyeztethető az időgép a kvantumfizika ismert törvényeivel , noha csak egy hihetetlenül fejlett civilizáció lehetne képes egy ilyen berendezést megépíteni. MICHIO KAKU az elméleti fizika Henry Semat professzora a New York Egyetem Doktori Iskolájában. A húr-térelmélet egyik létrehozója. Több könyvet írt, melyek közül a Hipertér az év ismeretterjesztő könyve volt. Gyakran szerepel a televízióban is, ismeretterjesztő sorozatai a tévécsatornákon is feltűnnek. New Yorkban él.

Roger Penrose - A ​nagy, a kicsi és az emberi elme
Roger ​Penrose eredeti és provokatív elképzelései a világegyetem nagyléptékű fizikájáról, a kvantumfizika kisléptékű világáról és az elme fizikájáról nem ismeretlenek a magyar olvasó számára. Ezeket az elképzeléseket fejtette ki többek között A császár új elméje és a Stephen Hawkinggal közösen írt A tér és az idő természete című nagy sikerű könyveiben. A nagy, a kicsi és az emberi elme összegzi, felfrissíti és aktualizálja Penrose gondolatait e komplex területekről. Mesteri összefoglalást ad a fizika azon részeiről, ahol lényeges megoldatlan problémákat lát. Ennek során gyökeresen új foglamakat vezet be, amelyeket különösen hasznosnak gondol az agyműködés és az emberi elme természetének megértéséhez. Elgondolásairól három jeles szakértő mond véleményt különböző szempontokból - Abner Shimony és Nancy Cartwright mint tudományfilozófusok és Stephen Hawking mint elméleti fizikus és kozmológus. A kötet végén a szerző válaszol tudóstársai gondolatébresztő kritikáira. Penrose lelkesedése, éleslátása, jó humorérzéke az átlagos olvasó számára is könnyen felfoghatóvá teszi a modern fizika problémáiról írt beszámolóját.

Bill Bryson - Majdnem ​minden rövid története
Bill ​Bryson nagy fába vágta a fejszéjét. Olyan dolgokról mesél, amelyek a legtöbb embert általában halálra untatják: geológiáról, kémiáról és részecskefizikáról. Megtalálja a módját, hogy felkeltse még az olyan olvasó érdeklődését is, akit soha nem érdekeltek a természettudományok. A könyv elsősorban nem is arról szól, hogy mi az, amit tudunk, hanem, hogy honnan szereztük tudásunkat. Honnan tudjuk, mi van a Föld közepében, mi az a fekete lyuk és hogy hol voltak a földrészek 600 millió éve? Hogyan jöhetett rá valaki ezekre a dolgokra?

John Gribbin - Világűr
A ​Világűr a kozmosz mélységének kutatástörténetét meséli el. Izgalmas betekintést nyújt a csillagászok munkamódszereibe, bemutatva, hogyan születnek az újságok címoldalaira kerülő felfedezések, illetve feltárja a mögöttük meghúzódó valódi történetet. Gribbin szemünk elé tárja a kozmosz hatalmas mélységeit, amihez segítségül hívja a könyvben található külön engedéllyel közzétett illusztrációkat, valamint a legújabb csillagászati teleszkópokkal készült lélegzetelállító fotókat.

John Gribbin - Kozmikus ​körforgás
Csillagok ​porából állunk- de nemcsak mi, hanem minden általunk ismert élőlény is. A hidrogén kivételével a Földön előforduló összes kémiai elem- beleértve a testünket felépítőket is- csillagok belsejében keletkezett, és hatalmas csillagrobbanások következtében szóródott szét a térben. A természet azután újra felhasználja ezeket az anyagokat, és új csillagokat, bolygókat vagy éppen emberi testeket épít belőlük. E könyv felidézi a csillagászat történetéből azokat az epizódokat, amelyek ehhez a megrázó felismeréshez vezettek. A történet az 1920-as években kezdődik, amikor a csilagászok felismerték, hogy a legöregebb csillagok szinte teljes egészében hidrogénből és héliumból állnak, vagyis abból a két ősi elemből, amelyek a Világegyetem születését eredményező Ősrobbanáskor keletkeztek. Ezután bemutatják az 1950-es és 1960-as évek kutatásait, amelyek kiderítették, miként „kotyvasztja ki” a kémiai elemeket a csillagok belsejében lejátszódó magfúzió. A történet leglényegesebb szereplői a szupernóvák, amelyekről csak a közelmúltban bizonyosodott be, hogy hatalmas csillagrobbanások. Az ezek nyomán keletkező kozmikus hamu szerteszét szóródik a mindenségben, hogy csillagok új generációi, bolygók és emberek alapanyagául szolgáljon. Amikor a szerzők figyelme a Világegyetem és a Föld kapcsolata felé fordul, meggyőzően adják elő, miként teremtett a világ fizikai szerkezete ideális feltételeket az élet kialakulásához.

Stephen W. Hawking - A ​mindenség elmélete
A ​mindenség elmélete hét előadást tartalmaz, amelyekben S.W.Hawking, a neves tudós, a tudomány nagy népszerűsítője fejti ki a világegyetem ismereteink szerinti történetét. Hawking felfedező utazásra hív tehát mindenkit a kozmosz világába, és arra készített, hogy megtaláljuk benne saját helyünket. Ez a könyv azoknak íródott, akik már néztek fel az éjszakai égboltra, és eltűnődtek azon, hogy mi is van odafönn, és mindaz hogyan került oda.

Stephen W. Hawking - Az ​idő rövid története
Az ​angol szerző ugyanannak a tanszéknek a vezetője Cambridge-ben, amely valamikor Sir Isaac Newtoné volt. Teljesítményét Einsteinével veti össze a tudományos közvélemény. Hawking az Univerzum keletkezésének és megszűnésének, a fekete lyukaknak, a térnek, az időnek, a téridőnek a kutatója. Könyve olvasmányosan, szellemesen foglalja össze a "teremtés" legfontosabb kérdéseit.

Carl Sagan - Broca ​agya
Mi ​köze van a XIX. századi francia orvos, Paul Broca formalinban megőrzött agyának a bolygókutatás aranykorához? Mi köze van egy sókristálynak a Földön kívüli értelem kutatásához? Mi köze van a spiritiszta szeánszoknak Robert Goddard rakétakísérleteihez? Látszólag semmi, Carl Sagan számára azonban a világ szerves egészet alkot, ezért az olvasó is hamar rádöbben: minden mindennel összefügg. A tanulmánygyűjtemény központi gondolata az áltudományok elleni okos fellépés. A legképtelenebb ostobaságokat sem intézi el puszta kézlegyintéssel...