|
A Gyógyító királyok (1924) a modern francia történetírás egyik alapító atyjának, Marc Blochnak első igazán új szellemű műve, “egy csoda totális történetét” (Le Goff) bemutató átfogó munka. Tárgya egy különös rítus vizsgálata: azé a szertartásé, amelynek során a francia és az angol királyok puszta kézrátétellel meggyógyították a görvélykórt, azaz a nyirokcsomók tuberkulotikus eredetű gyulladását. Bloch a rítus kialakulásától, a 11. századtól annak megszűnéséig, a 18. századig követi nyomon a gyógyító érintés történetét. Bemutatja kezdeteit, a létrejött szertartás jellemzőit, a királyság természetéről ennek kapcsán kialakult nézeteket, beágyazza mindezt a kor politikai és egyháztörténetébe, egészen a rítusba vetett hiedelem megszűnéséig. A vizsgált korok kollektív lélektanát igyekszik feltárni, azt a mentalitást, amely lehetővé tette a királyi csodába vetett hit megszületését és fennmaradását, majd azt a változást, amely véget vetett a csodának. E korábban “marginálisnak” tekintett téma tanulmányozásával Bloch a mentalitástörténet megalapítójává vált. Újító volt módszertana is, könyvét az első történeti antropológiai munkaként tartják számon. A kötethez Jacques Le Goff írt tartalmas előszót.
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - A magyarságtudomány kézikönyve
A tudományos ismeretterjesztés új vállalkozása A magyarságtudomány kézikönyve című kötet. A szerzők nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint hogy a lehető legtömörebben foglalják össze ismereteinket Magyarországról és a magyarságról. Így kerültek a kötetbe a hungarológia fogalmát és témakörét tág szemhatárral megrajzoló tanulmányok, amelyek a magyar nyelv sajátosságait, nyelvi rokonságunkat, történelmünk viharos századait, irodalmunk és művészeteink európai léptékét, népi kultúránk mindmáig kiapadhatatlan forrásvidékét - például a szokás- és hitvilágot - tekintik vizsgálatuk tárgyának. Kósa László, Kiss Jenő, Gergely András, Kőszeghy Péter, Szegedy-Maszák Mihály és Szemerkényi Ágnes a legújabb tudományos felfogásokat közvetítik a tájékozódni kívánó hazai olvasóknak és a világban szétszóródott magyarságnak.
Marc Bloch - A feudális társadalom
A megjelenése óta eltelt több mint hatvan év ellenére Marc Bloch műve megkerülhetetlen olvasmány az európai középkor minden kutatója és a korszak iránt komolyan érdeklődő minden olvasó számára. A könyv a 9. század közepétől a 13. század első évtizedeiig terjedő korszakot tekinti át, mivel ebben az időszakban érvényesültek pregnánsan azok a struktúrák, amelyek Marc Bloch szerint a feudális társadalmat jellemzik. Az első kötet a 9-10. századi arab, magyar és normann betörések után kialakult gazdasági, társadalmi, jogi, kulturális és mentális környezetet, valamint az emberek közötti függőségi viszonyokat (vérségi kötelék, hűbéresség) tekinti át. Az egyházi társadalom és a közrendű rétegek mellett terjedelmes fejtegetéseiben máig érvényes fejezeteket szentel a nemesség kialakulásának, belső tagolódásának, valamint a nemesi életformának; bemutatja a hatalom gyakorlásának valóságát, majd azt vizsgálja meg, miként vezetett a királyi hatalom megszilárdulása és a polgárság felemelkedése a szoros értelemben vett hűbériség felbomlásához.
Adolf Hitler - Harcom
A Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett.
Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.”
Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.
Kristó Gyula - Háborúk és hadviselés az Árpádok korában
Jelen munka a honfoglalástól az Árpád-ház kihalásáig terjedő időszak hadtörténetének monografikus feldolgozása. A kötet két nagy egységre oszlik. Az első rész egyesével sorra veszi a háborúkat, katonai eseményeket, részletesen szól a nevezetes csatákról, számos esetben képekkel közérthetőbbé téve azok lefolyását. A második rész a hadviselés emberi-társadalmi és technikai feltételeiről tájékoztat, vagyis a háborúk típusairól, a hadakozókról, a hadszervezetről, valamint – Kovács László tollából – a korabeli viseletről és fegyverekről; ez utóbbit számos grafika színesíti.
A kötetet áttanulmányozva az olvasó nem csupán a szorosan vett katonai-hadi vonatkozásokról kap plasztikus képet, hanem ismereteket szerezhet a 10-13. századi Európa és Magyarország politikai és diplomáciai kapcsolatairól, a társadalmi átrendeződésekről és a technikai újításokról éppúgy, mint a viselet divatjelenségeiről.
A könyv tudományos igénnyel készült, állításait széles körű forrásanyag és kiterjedt szakirodalom dokumentálja. Ugyanakkor közérthető előadásban, olvasmányos stílusban tárgyalja mondanivalóját. Ennélfogva egyszerre tarthat igényt a szűk szakmai körök és az érdeklődő nagyközönség figyelmére egyaránt.
Kristó Gyula - Makk Ferenc - Károly Róbert emlékezete
Károly Róbert, az első Anjou Magyarország trónján, 1288-ban született. A magyar-nápolyi kapcsolatoknak az a szála, amely elvezetett az Anjouk magyarországi királyságához, az 1260-as évek második felében vette kezdetét. IX. Lajos francia király öccse, Károly, Anjou és Provence franciaországi grófságok ura, jogilag 1265-ben, ténylegesen 1268-ban szerezte meg a hatalmat Dél-Itália felett a terület hűbérurának, a pápának a támogatásával. A nagyra törő terveket melengető Károly részéről indult ki a kezdeményezés, hogy kapcsolatokat építsen ki Magyarországgal. A Földközi-tenger keleti medencéje feletti uralom elérésének ábrándját kergető I. Károly úgy ítélte meg, hogy e célját magyar szövetségben érheti el. Magyarország ugyanis valóban fontos pozíciót töltött be abban a térségben, amelyre Károly szemet vetett. Egyrészt a a dalmát tengerpart birtoklása révén - tengeri ország volt, amelyet éppen Közép-Dalmácia birtoklásának kérdésében mély és régi ellentétek választottak el a Mediterraneum keleti felében nagy befolyással rendelkező Velencétől, másrészt déli területei ugródeszkául szolgálhattak a bizánci birodalom felé, amely a latin császárság 1261. évi összeomlása óta újra létezett, s amely Károly terjeszkedési terveinek célpontját képezte. Előbb maga kívánt házassági összeköttetést kiépíteni az Árpádokkal, feleségül kérve IV. Béla magyar király kolostorban élő Margit leányát, majd miután terve kútba esett, Béla fiával, a magyar trón várományosával, István ifjabb királlyal, a későbbi V. Istvánnal lépett szövetségre. Ennek értelmében a két dinasztia kettős köteléket létesített: Károly leányát, Izabellát István fia, a későbbi IV. László magyar király vette feleségül, míg István Mária nevű leánya Károly fiának, Károly salernói hercegnek lett a hitvese. Mária 1270 májusában érkezett Nápolyba. Házasságuk termékenynek bizonyult, tucatnyi gyermekük közül a legidősebb, Martell Károly 1272-ben született.
Domonkos László - Gyászos idők tündöklő csillaga
Kratochvil Károly (1869-1946) a magyar történelem méltatlanul elfeledett nagy alakja. A Székely Hadosztály parancsnokának összegyűjtött írásai nemcsak a katonát, hanem az esendő ember, a művelt, gondolkodó intellektus, a politizáló közéleti férfiú és az igaz magyar hazafi vonzó arcélét tárják elénk.
Mircea Eliade - Képek és jelképek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Hérodotosz - A görög-perzsa háború
Hérodotosz történeti munkájának kettős célja volt, mint ezt művének első mondatában megfogalmazta: a hellének és "barbárok" nagy tetteinek egyenlő mértékkel történő elbírálása és megörökítése, valamint a történeti jelenségek okainak _(aitié)_ vizsgálata. Az elfogulatlanságra való törekvés és a történeti okok és összefüggések keresésének igénye, ez az a két dolog, mely Hérodotosz munkásságát elődeinek teljesítménye fölé emeli.
___A történeti események színes, érdekfeszítő, olykor novellisztikus ábrázolása miatt akár szépirodalmi alkotásnak is tekinthetjük művét, és nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy milyen nagyszabású feladatot vállalt magára Hérodotosz, s arról sem, hogy ő fogalmazta meg először a történetírás két fő követelményét, az objektivitásra való törekvést és az oknyomozás szükségességét.
Erdélyi Gabriella - Szökött szerzetesek
Miért tartja a köztudat erőszakosnak a középkort? Milyen lehetőségei voltak akkoriban egy fiatalnak a felemelkedésre? Hogyan büntettek egy papot, ha erőszakos tettet követett el? Miért tabusították az 1514-es Dózsa-felkelést az első emlékezők?
Erdélyi Gabriella történész könyvének főszereplői olyan késő középkori diákok, szegény papok és a barátcsuhát letevő szerzetesek, akik mindennapjaik során erőszakos konfliktusokba keveredtek, és ezért a pápai udvarhoz fordultak, hogy bűnük alól feloldozást nyerjenek. Történeteik révén bepillantást nyerhetünk az iskolai csetepaték világába, az éjszakai életbe és a nagy falusi ünnepekbe, akárcsak a törökök és az urak elleni harcokba. Sorsukban közös, hogy fiatalok voltak, akik megélhetésüket és boldogulásukat keresték egy olyan korszakban, amely Európa nagy szellemi és társadalmi átalakulását készítette elő.
Erdélyi Gabriella az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa. Második önálló monográfiája közel másfél évtizedes vatikáni kutatásaira épül, melyek felölelik a reneszánsz és a reformáció társadalom- és kultúratörténetét.
Kerezsi Ágnes - Az udmurtok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Richard Tames - Shakespeare Londonja napi öt garasból
Üdvözöljük Shakespeare és Erzsébet királynő városában!
Őfelsége hű alattvalói úgy gondolják, aranykorban élnek - látogassunk el hozzájuk, és nézzük meg, így van-e!
Ismerjük meg Londont, amilyen a XVI. század utolsó éveiben volt: az udvaroncok, gyilkosok, kereskedők, koldusok, ügyvédek, drámaírók, inasok és kalandorok városát. Nézzük meg a látnivalókat a Whitehalltól a Westminster-apátságig, látogassunk el a nyüzsgő Bankside-ra, a város új színháznegyedére, amely sörfőzdéiről, medveviadalairól és bordélyairól híres.
Ebben a tényekkel telezsúfolt útikönyvben megtalálhatunk mindent, amire szükségünk lehet, ha turistaként fel akarjuk fedezni a négy évszázaddal ezelőtti, robbanásszerűen fejlődő Londont.
Sétáljunk a London-híd több tucat üzlete és háza között. Ámuljunk el a Whitehallon, Európa legnagyobb palotáján. Tisztelegjünk a királyok sírjánál a Westminster-apátságban. Járjuk be a londoni Towert, amely egyszerre levéltár, fegyverraktár, öntöde, állatkert, börtön és kincstár. Üljünk be a legjobb színdarabokra, nézzük meg a legjobb színészeket a Rose színházban, és csodáljuk meg a Királyi piac pezsgő üzleti életét. Menjünk le Greenwichbe, és kapaszkodjunk fel a Golden Hindre, a hajóra, amely körbejárta a Földet. London mágnesként vonzza egy feltörekvő nemzet legnagyobbjait. Shakespeare uralja a színpadot. Erzsébet kápráztató udvarában Ralegh és Essex grófja harcolnak az uralkodó kegyeiért. Az árnyékból pedig Dr. Dee, a matematikus és mágus ajánlja fel a királynőnek titkos tanácsait.
London hatalmas, és talán érthetetlen is, de ne féljünk, ha teljesen elveszettnek érezzük magunkat. Ebben a könyvben minden benne van, amire szükségünk lehet: mit olvassunk, mielőtt elindulunk, hogyan jussunk el Londonba, hogyan találjunk szállást és járjunk biztonságban a városban, hogyan kössünk ismeretségeket, és hogyan találkozhatunk a leghíresebb emberekkel.
David Rohl - Fáraók és királyok
Kevés, az Ótestamentum történelmi hitelességét alátámasztó bizonyíték került napvilágra a régészeti kutatások elmúlt két évszázadában. Mióta a múlt század végén megkezdődtek az ásatások a bibliai tájakon, a bibliatudomány képviselői sorra dobják félre a bibliai elbeszéléseket - József, Józsué, Saul, Dávid és Salamon történetét -, melyeket a mítosz és a néphagyomány tárgykörébe száműztek.
David Rohl egyiptológus és ókortörténész fontos felfedezést tett, mely kétségbe vonja az ótestamentumi történelemről kialakult mai szkeptikus nézetet. Forradalmian új elmélete rámutat arra, hogy a régészek megfelelő helyeken keresték ugyan eddig is az izraeliták nyomait, de nem a megfelelő időben.
A kötetben bemutatásra kerülő új kronológia valódi történelmi környezetükbe helyezi a bibliai történeteket, és megdöbbentő régészeti bizonyítékokkal szolgál az Ótestamentum legkarizmatikusabb alakjainak létezésére. József, Mózes, Józsué, Saul, Dávid és Salamon életét történelmi perspektívából vizsgálva David Rohl bemutatja városaikat, palotáikat és sírjukat is. A Fáraók és királyok olyan régészeti csodákat tár az olvasók elé, mint amilyen például József kultuszszobra vagy az egyiptomi szolgaság izraelita városa - ahol a kutatók megtalálták a bibliai csapások régészeti bizonyítékait - és Saul király levelei.
A Fáraók és királyok a Biblia legfigyelemreméltóbb értelmezését adja közre az óvilág csodáit feltáró első régészeti ásatások óta.
Dercsényi Dezső - Nagy Lajos kora
"Ez a könyv, mindmáig a magyar középkori művészettörténet-írás egyik legsikeresebb, legkönnyebben olvasható és legszuggesztívebb korszakmonográfiája, 1941-ben jelent meg. Nagy Lajos király megkoronázásának 600. évfordulója előtt egy évvel. Sokak kedvelt olvasmánya lett, mert kielégítette azt az érdeklődést, amely a magyar középkori királyság e fénykoraként, kulturális csúcspontjaként elismert század iránt mindig is megnyilvánult."
A könyv létrejöttében kétségtelenül közrejátszott a "három tenger mosta" magyar Anjou-birodalom iránti nosztalgia, a vele párosult erkölcsi ideálkeresés, nem utolsósorban azonban az az igény, mely - hasonlóan a korszak történetírásában, irodalomtörténet-írásában -, régi adósságokat teljesítve, egységes képbe akarta foglalni a felhalmozódott ismereteket, a szerves egészet akarta megmutatni. Ez talán sikerének titka.
Ismeretlen szerző - Magyar művelődéstörténet
Az 1940-es évek elején kiadott ötkötetes Magyar művelődéstörténet után 1997-ben jelent meg először nagyobb szabású összefoglaló a magyar kultúra múltjáról. A munka tematikája sokfelé ágazik, mégis a történetkutató tudományok együttműködéséből egységesen bontakozik ki az a kulturális-civilizációs folyamat, amelyet mai hazájába érkezése előtt, majd 1100 éves Kárpát-medencei története során a magyarság létrehozott, és ami földrészünkbe gyökereztette, egyedi vonásokkal ruházta föl a magyar művelődést. A kötet egyes fejezetei a nagy történelmi korszakokat és stílusáramlatokat követik, azonban nemcsak a szűkebb értelemben vett kultúrát (művészetek, oktatás, tudomány) tárgyalják, hanem jóval szélesebb kitekintéssel az életmódot, a mentalitást, a mindennapi gondolkodást, az ember és természet sokrétű viszonyának alakulását és az egészségügyet is. A könyv kedveltségét és keresettségét, széles körű használatát tanúsítja, hogy első megjelenése után rövid idővel több újabb kiadást ért meg. A jelenlegi kötet tetszetősebb kiállítású, a szerzők újabb részletekkel, kutatási eredményekkel és szakirodalommal is bővítették, képanyagát frissítették.
Kristó Gyula - Az Árpád-kor háborúi
Mivel magyarázható az az egyre növekvő érdeklődés, ami nemzeti történelmünk korai időszakai iránt megnyilvánul? Főként azzal, hogy még mindig számtalan feltételezésre vagyunk utalva - megfelelő források hiányában - a 895 és 1301 közötti periódust illetően. Jogos tehát az az igény, hogy még árnyaltabb képet kapjunk nemzeti históriánknak erről a korszakáról is, mert "az a nép, amelyik nem ismeri saját történelmét, megérdemli, hogy újra élje azt" (John Bernal).
A nemzetközi rangú történész, Kristó Gyula legújabb könyve elé aligha írhatnánk azt a mottót, miszerint: boldog az a nép, amelynek története unalmas olvasmány. Az Árpád-kori hadtörténelem szintézisét tartalmazó monográfiájában ugyanis történelmünk sokat idézett - de talán mégsem eléggé ismert - nagy sorsfordulóit (honfoglalás, kalandozás, tatárjárás stb.), katonai eseményeit állítja elemzései középpontjába. A szerző - a téma forrásanyagának teljes birtokában - a marxista tudós felelősségérzetével vizsgálja a 9-13. századi hadtörténetünk megannyi mozzanatát, szeme előtt tartva a Hérodotos által támasztott magas szakmai és etikai követelményt, miszerint a historikus megállapításai az örökkévalóságnak kell, hogy szóljanak.
Támadó és védelmi harcok, győzelmek és vereségek elevenednek meg a könyv lapjain, de mindegyiket összeköti a haza sorsáért aggódó, érte tenni kész nép önfeláldozó helytállása, lelkes patriotizmusa.
Erdélyi István - Scythia Hungarica
Ez a kötet azokat a volt Szovjetunió (Ukrajna, Oroszország, Grúzia) területén és Romániában, különféle régészeti intézetekben és múzeumokban, valamint egyetemeken fellelt régészeti emlékanyagokat foglalja magába, amelyeket Erdélyi István régészprofesszor hosszú éveken át a teljesség igényével gyűjtött össze. Elsősorban a honfoglaló magyarság elődeire jellemző, valamint olyan sírleletek ismereteit tartalmazza, amelyek az ősmagyarsággal egykor rokoni vagy szomszédos kapcsolatban állott népekhez - így főleg az ősbolgárokhoz és a besenyőkhöz - kapcsolhatók. Ez lényegében az első összefoglalás és adattár a Kárpátoktól keletre elterülő steppe és ligetes steppe területéről, mindenekelőtt a mai Baskíriából, Tatárföldről, a Mári Köztársaságból származó leletanyag tekintetében. Kitekintésként a szerző a mai Dagesztán és Grúzia területén talált rokon jellegű régészeti emlékeket is számba veszi. A széleskörű, hazánkban ritkán vagy sohasem felhasznált szakirodalmat mozgósító monografikus tanulmányhoz jelentős mennyiségű illusztráció kötődik.
Kristó Gyula - Magyarország története 895-1301
A kötet nem csupán - címének megfelelően - Magyarország 895-1301 közti történetét tekinti át, hanem előzményként felvázolja a Kárpát-medence és a magyarság 895 előtti historiáját is. Ilyen módon a 14. Század elejéig összefoglaló képet ad a kárpát-medencei térségről, a magyarságról, illetve Magyarországról. A munka monografikus jellegű: egyaránt tárgyalja a gazdasági, a társadalmi, a politikai és a műveltségi viszonyokat. A magyarság korai történetének sorsfordító mozzanatai, eseményei között olvashatunk itt a nép eredetéről, a honfoglalásról, a kalandozásokról, az állam kialakulásáról, a trónharcokról és pártküzdelmekről, a tatárjárásról és a tartományuraságról. Megelevenednek a könyv lapjain azok az erőfeszítések, amelyek a fennmaradásért, a regionális hatalmi szerepkör elnyeréséért, a modernizáció meggyökereztetéséért, az Európa fejlettebb feléhez való illeszkedés megvalósításáért történtek. A nagy formátumú uralkodók (Szent István, Szent László, Kálmán, III. Béla, II. András, IV. Béla) mellett természetesen más királyokról is szó esik, ugyanakkor az egész társadalom (világiak és egyháziak) széles panorámáját kapjuk, bepillanthatunk a mindennapok életébe, kirajzolódnak az elit kultúra kontúrjai. A kötet használatát különféle mellékletek (térképek, bibliográfia, kutatástörténeti áttekintés, genealógiai összeállítás, időrendi táblázat) könnyítik meg.
Kovács Éva - Lovag Zsuzsa - A magyar koronázási jelvények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Julius Evola - Lázadás a modern világ ellen
Egy ideje közhellyé vált a »Nyugat alkonyáról«, a jelenkori civilizáció válságáról, e civilizáció veszélyéről, rombolásáról és elidegenedéséről beszélni. Ezzel összhangban Európa és a világ jövőjéről jóslatok hangzanak el, és bizonyos »defenzíva« érdekében felhívások tétetnek közzé.
Általában véve, mindez alig tanúskodik többről, mint egyfajta értelmiségi dilettantizmusról. Túl könnyű lenne kimutatni, hogy e megnyilvánulásokból mily gyakran hiányoznak az igazi princípiumok, hogy az ellenállást kifejtők milyen sokat elfogadnak abból, amit tagadni szándékoznak, hogy mily kevesen tudják, mit akarnak. Kitűnik az is, mennyire vezérlik őket irracionális impulzusok - különösen amikor a gyakorlat területére lépnek át egyfajta »ellenállás« khaotikus és erőszakos kifejtésével, amely - bár többszörösen átfogónak mutatkozik - csak a jelen civilizáció efemer és legutolsó formáiból meríti ihletét.
Kristó Gyula - Makk Ferenc - Az Árpádok
E kötet az Árpád-ház valamennyi uralkodójának életrajzát tartalmazza. A portrék a IX. század elejétől a XIV. század első évéig terjedő mintegy ötszáz esztendőt fogják át. Jelen esetben azonban nem, vagy nem kizárólag politikatörténetről beszélhetünk. Az életrajzok középpontjában az ember áll, így a fél évezred alatt változó történelmi korok is csak az egyes személyek sorsa alakulásának tükrében mutathatók be. A sokszor hiányos, ellentmondásos és torzító tudósítások mögött így felsejlenek az uralkodók tetteinek egyéni mozgatórugói, lélektani motivációi.
A könyv a legfrissebb kutatások eredményeinek felhasználásával készült. Mind az életrajzok, mind a kötetben található genealógia tartalmaz olyan új, még sehol nem publikált adatokat, melyek az olvasás nyújtotta szórakozás mellett a tudományos ismeretterjesztés magas színvonalát is garantálják.
