A ​szökevény

Zilahy Lajos - Halálos ​tavasz / Szépapám szerelme
Zilahy ​Lajos két regényét tartalmazza kötetünk. Az egyik régi ismerősünk, ki tudja, hány kiadást ért már meg, amióta 1922-ben először megjelent, csaknem harminc nyelvre lefordították, hatalmas sikerű film készült belőle: a Halálos tavasz melyet már nem is kell külön bemutatni az olvasónak. Nemcsak túlélte az első sikereket, hanem tartósan megmaradt mint egy igazi emberi szerelmi történet. S ha sok mindent távolinak érzünk is itt, életszemléletünktől, világunktól idegennek, mégis van a Halálos tavasz hőseinek érzésben, szerelmében valami, ami nem vált banálissá, elavulttá. Arról sem szabad persze elfeledkeznünk, hogy Zilahy művének társadalmi vonatkozásai is vannak, habár nem kutat a mélységekben s nem bírál; férfi hősének elhatározásával végső fokon pozitív erkölcsi magatartást állít elénk egy negatív világ ellentéteként. A másik regény, melyet ebben a kötetben talál az olvasó, már kevésbé ismert; kerek 50 éve jelent meg először, de már évtizedek óta nem kapható. Ez a Szépapám szerelme. A XVIII. század végén folyik a mű cselekménye, a szerző a történet középpontjába egy kornétást helyezett, aki a Gréten-huszároknál szolgált. A kor levegője, élete, a háborúzások, a katonaélet: minden itt van, hogy megadja a regény történelmi hátterét, lehetővé tegye egy történet elmondását. S a történet nem más mint ennek a régi, régi huszártisztnek a szerelme a "selyemlágy fekete hajú", ruganyos mellű" Koós Teréz iránt, egy szerelem, amely a lány apjának ellenállásába ütközve először kilátástalannak látszik, s már-már tragédiával fenyeget, az apa halála után azonban boldog házassághoz vezet…

Márai Sándor - Boros ​könyv
» _Tűnődéshez ​szükséges kellék_… «

Zilahy Lajos - A ​fegyverek visszanéznek
Zilahy ​Lajosnak a két világháború közt oly népszerű, olvasott regénye (_A fegyverek visszanéznek_ először 1936-ban jelent meg) manapság használatos és divatos kritikai kifejezéssel, félig-meddig modellregény: egy fegyvergyáros lélekrajza, Balderé, aki hatalmas vagyonával, összeköttetéseivel és sötét ügyleteivel a kulisszák mögött - és törvények fölött - élő hatalom. S ugyanakkor a regény zord témája ellenére is, félig-meddig a romantikus szerelmi regény mintái alapján szőtt, fordulatos és érzelmes történet: két férfinak, a fegyvergyáros Baldernak, a szeme világát az első világháborúban elveszített Zombor István építésznek és egy asszonynak, Nedey Tima operaénekesnőnek bonyolult, tragikus és tiszta kapcsolatáról, amely mindhármójuk számára katarzist tartogat. A legnagyobbat Balder számára, ebben a váratlan, életre szóló, de beteljesülhetetlen szerelemben, amely egyre jobban elhatalmasodik benne az énekesnő iránt, aki viszont a vak építész hűséges felesége. Ebben a szenvedélyben, amelyben a vágy egy racine-i dráma tiltásába ütközik, Balder lénye átalakul: minden erejével és hatalmával elkezd azért a békéért harcolni, amit az ő fegyvereivel tesznek tönkre. Ez a regény a pacifista-humanista Zilahy Lajos talán legigényesebb írói vállalkozása, azoknak a munkáinak a sorában, amelyeket világszemlélete szócsövének szánt.

François Mauriac - A ​szerelem sivataga
Egy ​párizsi fiatalember késő este egyedül üldögél egy bárban. Váratlanul megpillantja azt az asszonyt, akibe tizenhét évvel azelőtt volt szerelmes, és lelki szemei előtt peregni kezd a film, amelyből kibomlik két férfi, a fiú és az apa kudarcba fulladt szerelmének története. Felbukkan a múltból a válságos, zavaros kamaszkor és az érett férfikor előítéletek bilincseibe zárt, sivár világa. Egyetlen nagy drámai jelenet Mauriacnak ez a korai regénye. Mint a klasszikus tragédiában, a cselekmény kezdettől fogva egyetlen nagy összecsapás, egyetlen csúcs felé halad. A múlt és a jelen idő rapszodikus váltogatása különös feszültséget teremt, és fokozza a regény drámaiságát. A Thérése Desqueyroux ciklusban a női lelket elemzi mesteri módon, A szerelem sivatagá-ban a semmiben sem hivő, a semmiben sem reménykedő, útját tévesztett fiatalember alakját és jellemét, gondolkodását és lelkivilágát rajzolja meg magasrendű írói művészettel Mauriac. Sűrített, belülről izzó stílusával egészen átszellemíti, a nagy emberi sorstragédiák magaslatára emeli ezt az alapjában mindennapi szerelmi históriát.

Aiszóposz - Aiszóposz ​meséi
„Mikor ​Prométheusz megalkotta az embereket, két tarisznyát akasztott rájuk: egyiket a mások hibái, másikat saját hibáik számára. A másokét előretette, a sajátot hátulra akasztotta fel. Ezért van az, hogy az emberek a mások hibáit azonnal meglátják, a magukét viszont nem veszik észre.” Ennek a mai napig megmaradt prométheuszi baklövésnek a megfogalmazása sűríti az aiszóposzi mese jellegzetességeit: a tömörséget, kihegyezettséget, a néhány plasztikus vonással történő bravúros jellemzést, s az állandó emberközpontúságot. A legendás, népköltészeti alakká változott Aiszóposzban Pesti Gábornak, első Aiszóposz-fordítónknak szavaival ma is csodálhatjuk a „bölcsesség bátorságát”, amellyel ítéletet mond azok fölött, akik hatalmi vágyból, irigységből, gonoszságból, vagy akár ostobaságból megsértik az emberi együttélés szabályait. Ez az ókorban és középkorban annyira népszerű mesegyűjtemény volt az első magyar nyelven nyomtatásban megjelent könyv (1536-ban, Pesti Gábor fordításában). Azóta sokszor lefordították és átdolgozták; az eredeti gyűjtemény legteljesebb és leghívebb tolmácsolását - Sarkady János munkáját - azonban ezzel a kötettel adjuk át a magyar olvasóközönségnek.

Joseph Sheridan Le Fanu - Fogadó ​a Repülő Sárkányhoz
Kétszáz ​éve a krimi épp úgy jelen van a világirodalomban, mint a görög dráma vagy az európai nagyregény, legyen ez bár a krimiszerzők és a minden bűnügyi történetet hálásan befogadó nagyközönség közös érdeme vagy bűne. E könyvsorozat pedig tanusítsa, hogy a krimi, mint irodalom a 20. században csakúgy megnyerte a maga esztétikai háborúját, mint a fotográfia, a film, a dzsessz és az avantgárd képzőművészet. Van is valami tiszteletreméltó abban, ahogy a krimi közel két évszázadon át dacolt a polgári szalonokból és néha egyetemi katedrákról szivárgó derűs és finom megvetéssel. És abban is, ahogy túlélte kritikusait.

Sigmond István - Varjúszerenád
A ​Varjúszerenád egy félelmetes nyelvi érzékkel megírt szürreális pusztulástörténet, amely az expresszionista vizualitás eszközeivel és a kifinomult, szimultán regénytechnikával építi fel a maga démoni világát, kimérten, precízen, minduntalan elbizonytalanítva az olvasót, hogy mikor melyik regényszegmentumban van, mert a narratív síkok és a megszakított történet részei szinte észrevétlenül fonódnak össze, és akadálytalanul lendítik tovább az olvasás menetét. Egy faluban kiszáradnak a kutak, elapad minden víz, és csak a távoli erdőkön túlról hozni, ott viszont farkasok és üldöző lovasok csapnak le minden vízszerzéssel próbálkozó emberre. Átok ül a falun, és csak egyetlen ember tehet valamit, a narrátor apja (Apa), aki ért a vízszerzéshez, és tulajdonképpen úgy hajtja uralma alá a falut, hogy mindenki csak tőle kaphat vizet. Nem lehet kihagyni egy sort sem a regényből, mert lehet, hogy éppen abba van az, amit alkalmad van végre megtudni - soha többé nem fog eléd kerülni az alkalom.

Tadeusz Borowski - Kővilág
"El ​sem tudod képzelni, milyen boldog vagyok!" - e szavakkal kezdődik a világirodalom egyik legszebb és legmegrázóbb szerelmes levele. Megrázó, mert a lágerfénycsillagokkal kivert, krematóriumfüstös auschwitzi éjszakában tesz hitet a szerelem, az élet mellett Tadeusz Borowski. A legtisztább érzelmek és a legmocskosabb emberi hajlamok, szerelem és háború, megoldhatatlan ellentétek feszítik a világszerte ismert és elismert lengyel író hol lírává szelídülő, hol maró gúnnyal fűszerezett, közvetlen hangú elbeszéléseit, amelyekben nyomon követhetjük egy emberfaló világ tragikus sorsú polgárának életútját, egy emberét, aki élni akart és élni tudott a haláltáborban, - ám a békében önkezével vetett véget életének.

Matthew Lewis - A ​szerzetes
Ambrosio ​feddhetetlen életű szerzetes, Madrid bálványa. A jómódú spanyol hölgyek kizárólag neki hajlandók gyónni, s rajongók tömegei hallgatják áhítattal prédikációit. Ám egy agyafúrt csábító leselkedik a makulátlan jellemű szerzetesre: erdei haramiák, a kegyetlenségig szigorú apácák, titkos levelek, ördögűző szertartás, túlvilági erők és váratlanul előbukkanó kísértetek világát vonja köré. A csábító csak egy gyönge pillanatára vár – képes lesz-e Ambrosio szembenézni hiúságával és leküzdeni vágyait? Engedi-e, hogy hibái vétkekké, majd bűnökké duzzadjanak? Tévútra taszíthatja-e egyetlen rossz döntés, vagy mindig akad más megoldás? Féktelen szenvedélyek, gyilkos indulatok, nyaktörő kalandok görgetik előre a több szálon futó cselekményt Matthew Lewis 18. századi regényében, amely korában hallatlan népszerűségnek örvendett. A gótikus irodalom csúcsának tekintett regény első, hiánypótló magyar fordítását veheti most kezébe az olvasó. A szerzetes megdöbbentő fordulatokban bővelkedő története jóval több, mint horrorisztikus mese: erkölcsi létünk szorongató kérdéseire igyekszik választ találni, s az emberi lélek legsötétebb bugyraiba kalauzolja olvasóját.

W. G. Sebald - A ​Szaturnusz gyűrűi
Augusztus ​kánikulai napjaiban, amikor az ember különösen hajlamos a melankóliára, valaki nekivág gyalog a kelet-angliai Suffolk grófságnak. A gyéren lakott, látszólag kopár vidéken egy-egy omladozó udvarházat, szakadozó partfalat, jobb időket megélt kikötővárost talál - a múlt töredékes nyomait szemlélve azonban egész világokat tár fel előttünk. Jelen lehetünk például Tulp doktor Amszterdamban tartott anatómiai leckéjén; egy szárnyvonalon közlekedő kisvasúton Kínába utazunk, a Tajping-lázadás idejébe; Joseph Conraddal tartunk a Belga-Kongó sötét mélyére. Szemünk előtt zajlik a Sole Bay-i ütközet, a hollandok és angolok versengését eldöntő tengeri csata; megelevenedik a Németország ellen folytatott, kíméletlen angol légiháború. A zarándokút során megismerkedhetünk többek közt a hering természetrajzával, a cukor és a művészet története között fennálló szoros kapcsolattal, s az angol kultúra olyan különceivel, mint Thomas Browne, Algernon Swinburne és Edward FitzGerald, sőt társunkul szegődik Chateaubriand és Borges is. A jelent a múlt mélyeivel összekötő könyv műfaja egyéni, sokrétű, egyszerre úti beszámoló és fikció, önéletírás és történetírás, amelybe szervesen épülnek a szerző fotói. A kultúrtörténeti, természetrajzi, történelmi, művészeti és irodalmi témákat ötvöző, hol elbűvölő, hol elborzasztó, de mindig lebilincselő történeteken rejtélyes motívum húzódik végig: a selyemszál.

Hámori Tibor - A ​Sing-Singből jelentem
Hámori ​Tibor cikksorozatai és könyvei jól ismerték, hiszen nagy példányszámban jelentek meg. A szerző legérdekesebb riportja alighanem a Sing-Singről készült, első magyar újságíróként látogathatott a világhírű börtönbe. Ezt a ritka lehetőséget jól ki is használta. Nyilatkozik az igazgató - aki utoljára beszélt a Rosenberg házaspárral - megismerjük az intézmény felépítését, elsírják bánatukat a bünözők, "belépünk" a siralomházban, "beleülünk" a villamosszékbe...

Szvoren Edina - Nincs, ​és ne is legyen
Az ​utóbbi évek legnagyobb elismeréssel fogadott színrelépése volt a magyar prózában Szvoren Edináé. Első novelláskötete, a Pertu lelkes kritikákat és egy év leforgása alatt több irodalmi díjat is kapott. Izzó írói világ, ugyanakkor fanyar humor jellemzi, miközben föltárja a napi emberi kapcsolatok apró történéseinek mélyén lezajló drámákat. Kritikusai ezt a világot jellemezve nemhiába emlegettek egyszerre két, egymástól eltérő íróelődöt: az élveboncoló Nádas Pétert és a méltóságteljes groteszk óriását, Hajnóczy Pétert. Szvoren Edina érett, kiforrott szerzőként állt elénk, s újabb elbeszélései meggyőzhetik a közkeletű szólás híveit: a második kötet bizonyít igazán. Az írások középpontjában most is a család áll, amely életünk legfőbb terepe, modellje akkor is, amikor benne gyötrődünk, s akkor is, amikor kívülről vágyakozunk rá.

Zilahy Lajos - A ​világbajnok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zilahy Lajos - Fehér ​hajó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zilahy Lajos - Az ​ezüstszárnyú szélmalom
Élnek ​a szavai, élnek az alakjai, hallom a szívdobogásukat, látom az idegeik reszketését. Ez a lépten-nyomon elénk nyomuló, rendkívül ritka, víziósan szuggesztív láttatás, amely Zilahynak egyik legszembetűnőbb és legértékesebb tulajdonsága, a legtisztább költői képzelet műve. Nem megfigyelésekből, nem realizmusból táplálkozik, a megfigyelések nála néha még kizökkentenek hangulatunkból, annál is inkább, mert olykor meglepően tájékozatlan. A rohanó képzelet néha a legmindennapibb tényeket is megkerülteti vagy meghamisíttatja vele, még olyan területen is, ahol pedig igazán otthonosan mozog. A magyar természetben járatos egyik írónk rótta fel Zilahynak hibájául, hogy Vadkan című novellájában nem lehet ráismerni semmiféle élő és holt vadkanra, minthogy tájékozatlan e novellának minden sora, mely napkeltéről, földről, parasztról, vadról és vadászatról szól. A kritikusnak igaza volt, mikor a megfigyelések tévességét firtatta, de maga is tévedett, amikor nem vette észre a novella forró szimbólumát, mely egy bestiális vadállat bundájába bújtatta el a forradalmat. Igaz, hogy rontja a szimbólum erejét, ha hiányos vagy éppen a valóságnak ellentmondó a realizmusa, melybe az író ágyazza, de Zilahynak éppen itt tűnik szembe rendkívüli láttató képessége és izgalmasan heves lírája, amely parancsoló erővel ránk kényszeríti álmait és képeit.

Johann Christian Friedrich Hölderlin - Hüperión
Hüperión ​a görög mítoszban: titán, a napisten atyja, de voltaképp egy Héliosszal. Neve körülbelül azt jelenti: fölső, felettünk járó. Hölderlin Hüperiónja, a gyönyörű, csodálatos ifjú is titán, aki Hélioszként éltető, világító napja akar lenni népének és az emberiségnek. Azzá is válik, noha nem úgy, ahogy képzelte. Szabadságharca vereséggel végződik, tiszta eszményeit sárba rántják, meggyalázzák azok, akikkel és akikért fegyvert fogott, szerelmese meghal, ő maga üldözött vadként menekül Görögországból, s mégis: lénye és léte egyre sugárzóbb, aranylóbb nappá válik. Kibontakozás az ifjúkor zűrzavarából, szertelenségeiből, higgadás, érlelődés, megnyugvás: ez így egy lélek fejlődésrajza. Hölderlin azonban többet ad: minden nagy emberi törekvés metaforája, minden tettre vágyó fiatal lélek vívódása, magáratalálása, férfikorba érése - ez a Hüperión.

P. Szabó Mária - Én, ​Báthory Erzsébet
"Isten ​segíts! Isten, segíts, te felhőcske! Isten segíts, felhőcske! Adj, Isten, adj, Isten, egészséget Báthory Erzsébetnek. Küldj, küldj, te felhőcske, kilencvenkilenc macskát, ezt parancsolom neked, ki a macskák főura vagy, hogy parancsolj azoknak, és őket egybegyűjtsd, bárhol legyenek is, akár hegyeken túl, akár vízeken túl, a tengereken túl, hogy jöjjön ez a kilencvenkilenc macska, és menjenek szerte, és Mátyás király szívét harapják, és a palatinus uram szívét, és a vörös Megyery szívét is egyék meg, valamint Cziráky Mózes szívét is, nehogy Báthory Erzsébetnek bántalma legyen! Szentháromság, végezd így el!"

Tobias Smollett - Humphry ​Clinker kalandozásai
Smollett ​legsikeresebb műve tulajdonképpen - levelek sorozata. Ezeket a leveleket Matthew Bramble, walesi birtokos és háza népe irogatja, így számol be ki-ki a hozzá közel állónak - maga Bramble úr az orvosának, unokahúga, a szép Lydia barátnőjének, Mollynak, unokaöccse az oxfordi iskolatársnak, vénlány húga, Tabitha kisasszony az otthoni birtok házvezetőnőjének - közösen tett utazásukról. S mi minden történik a regény hőseivel! Mennyi élményt, mennyi mulatságot, mennyi kacagtató bosszúságot kínál utasainknak ez a "hatalmas" utazás a XVIII. század Angliájában, walesi házuktól Bathig, Londontól Skóciáig! S egyazon esemény mennyire más nyomot hagy az öregúr mizantrop, de jóságos kedélyében, mint Lydia titkos szerelemtől gyötrődő lelkében, vagy a csacsi, cserfes szobacicus gyermeteg belső világában! S alig vesszük észre, hogy lassan jártasak leszünk a korabeli Anglia tájain, társadalmi, politikai, művészeti viszonyaiban. Fokozódó érdeklődéssel követjük a hősök sorsának fordulatait, s velük együtt örvendezünk a szerencsés végkifejletnek.

Paulo Coelho - Az ​ördög és Prym kisasszony
Kisemberek ​sorsa, misztikum, érzelem, némi transzcendencia - ezek Coelho írásművészetének kulcsszavai. Coelho művei közül eddig a Veronika meg akar halni című regény jelent meg kiadónknál 2001-ben, illetve a szerző főművének tartott Az alkimista. Az ördög és Prym kisasszony-ban Coelho egy zárt közösség próbatételét ábrázolja. Egy hegyvidéki kis falucskában játszódik, ahol főleg öreg emberek, földművesek és pásztorok leszármazottai élnek. Egy szép napon titokzatos idegen érkezik a faluba, akiben többen az ördögöt vélik fölfedezni. Az idegen gazdagságot ígérve ráveszi Prym kisasszonyt, a fiatal szállodaalkalmazottat arra, beszélje rá a falu népét, hogy öljenek meg valakit maguk közül, és olyan jutalmat kapnak, amivel újra felvirágoztathatják a falut. Chantal Prym, aki nagyon szeretné megváltoztatni az életét, vajon minden gátlás nélkül az idegen bűntársa lesz? A faluközösség enged-e a kísértésnek, és valóban kiválaszt soraiból egy bűnbakot? Az idegen pedig joggal bízik-e abban, hogy a Rossz győzedelmeskedik a Jó felett?

Ian McEwan - Vágy ​és vezeklés
1935 ​nyarának legforróbb napján a tizenhárom éves Briony meglesi nővérét, amint az a szomszéd fiú szeme láttára levetkőzik, és a Tallis-ház parkjának ékes szökőkútjába merül. Az írói tehetséggel megáldott kislány a nap folyamán más rejtélyes események szemtanúja is lesz, és gyermeki, de nem éppen ártatlan képzelete kiszínezi a valóságot, szörnyű titkokat sejt a két kamasz évődése mögött. Egy avatatlan kézbe került szerelmi vallomás, egy balul sikerült családi estély, és a túlfűtött gyermek döntő lépésre szánja el magát, ami tragédiába torkollik, és aminek jóvátételéhez talán egy élet is kevés. A Vágy és vezeklés ragyogóan és lebilincselőn ábrázolja a gyermekkor végét, azt a pillanatot, amikor első komoly döntésünk súlya ránk nehezedik. Vajon hazudhatunk-e magunknak egy életen át? Az évtizedeket átívelő regény a háború sújtotta Anglia harctereitől, napjainkig kíséri végig egy beteljesületlen szerelem történetét, míg a középpontban a szégyen és a megbocsátás, a jóvátétel és a nehéz feloldozás mélységes - és mélységesen megindító - vizsgálata áll. A Booker-díjas Ian McEwan művei több mint negyven nyelven jelennek meg. Érzéki nyelvezetét, filmszerű látásmódját és hihetetlen emberismeretét világszerte méltatják. Kritikusai szerint a brit irodalom ezzel a regénnyel lépett be a XXI. századba.