A h. n. adventisták hiszik, Isten elhíva őket, hogy e zavaros s haldokló világnak Krisztus közeli eljövetelének jó hírét hirdessék. “Nem sajnáltuk a nagy fáradtságot” – írta E. G. White – “hogy e tárgyat a nép elé tárjuk.” – (FE 336). “A nagy küzdelem” című könyvében szemléletesen körvonalazta a jövendő nagy és félelmetes eseményeit. Nincs ehhez hasonló könyv. Maranatha írásaiból 1976-ban összeállított könyv szintén tárgyalja az utolsó napi bibliai próféciák beteljesedését. További erőfeszítésként, hogy “e tárgyat a nép elé tárjuk” előkészítettük e jelen kötetet “Az utolsó napok eseményei” címmel. E könyv sok idézetét korábban közreadott Ellen White forrásokból vettük, de az anyag nagyobb része még sohasem lett közreadva. A föld záróeseményeire vonatkozó E. White kijelentések mindegyikét azért nem foglaltuk össze, mert a legjelentősebbek közreadására törekedtünk.
Kapcsolódó könyvek
Blaise Pascal - A korai keresztények összevetése a mai keresztényekkel és egyéb kisebb írások
Eddig kiadatlan írások, közöttük nővére csodálatos életrajzi írása, a kortárs ajánlásával: „Pascal úr rendkívüli alázata és hitbuzgalma jobban megszégyeníti a szabadgondolkodókat, mintha egy tucatnyi hittérítőt szabadítanánk rájuk.” – Pierre Bayle
Ismeretlen szerző - Zrínyi-emlékalbum
Zrínyi Miklós törökök elleni küzdelmeit, hőstetteit és Zrínyit, mint jelentős történelmi személyiséget máig több nemzet magáénak vallja. A horvát arisztokrata családból származó bán a XVI. század közepén egyre inkább magyar főúrrá vált: birtokainak jelentős része ekkor már magyar területen feküdt, s az 1540-es évektől a Zrinski nevet is magyar formában kezdte használni. Bátran védte a magyar végeket a török hódítással szemben, amit az őt sokszor cserben hagyó Habsburgok is elismertek, sőt még Európa távolabbi tájain is híre kelt. 1566-ban Szigetvár kapitányaként esett el, ahol végső, önfeláldozó kirohanása a török által szorongatott várból a magyar hazafiság szimbólumává tette őt.
Ez a többnyelvű kötet a szigetvári hős születésének 500. évfordulójára kíván emléket állítani. Zrínyi Miklós életrajzát és a szigeti ostrom történetét korabeli dokumentumok (hivatalos és magánlevelek, pátensek, kinevezések, térképek), irodalmi művek (költemények, balladák, népi hagyományok), képzőművészeti alkotások (metszetek, festmények, szobrok), valamint többnyelvű bevezetők és összefoglaló tanulmány foglalják keretbe.
Viz László - Szent Januáriusz vércsodája
A Krisztus után 305-ben vértanúhalált halt püspök porrá száradt vére évente háromszor folyékonnyá válik az összegyűlt hívők előtt. E csodáról, hitelességének vizsgálatáról és a szent életéről szól a könyv.
Szeghy Ernő - Gondolatok az élet késő alkonyán
Nincs kizárva, hogy lesz, akiben ez a könyv megütközést kelt. Azt fogja esetleg kérdezni, miképpen tudtam én kivinni a piacra legbelsőbb érzelmeimet, és föltárni a nyilvánosság előtt olyan dolgokat, amelyeket más ember gondosan szokott rejtegetni? Nem tagadom, hogy ebben van valami, s néha magam is restelkedem ezen lelki nekivetkőzésem miatt. (…) De arról is meg vagyok győződve, hogy ez a könyv, mint az előző „Emlékeim”, csakis akkor lehetnek más ember hasznára, ha teljes őszinteség jellegével bírnak. Mindig rendkívül érzékeny voltam a szeretet iránt. Aki olvassa a könyvet, gondoljon rám szeretettel legalább néhány pillanatig, viszonzásul azért a nagy szeretetért, amelyet életemben minden ember, tehát őiránta is éreztem. Akár az égben leszek már akkor, akár a tisztítóhelyen, jól fog nekem esni, s én egész szívemmel fogom viszonozni. Viszontlátásra odaát!
Páter Ernő kármelita
Kiss Mária Hortensia - Új idők apostola
Mottó: "Halálod után kinyilatkoztatja és megmutatja az Úr Jézus, hogy valóban az Ő eszköze voltál és engesztelő áldozata. És Én megmutatom, hogy az Enyém voltál és az Úr Jézus leghatalmasabb Akaratából történt és fog történni minden. Nagy szándékainak megvalósításához téged használt és környezetedet eszköznek." (A Boldogságos Szűz szavai Galgóczy Erzsébethez, 1946. aug. 30-án.)
E könyvből származó tiszta jövedelem Galgóczy Erzsébet boldoggá-avatási ügyét támogatja.
Gabriele Amorth - Pio atya, miként én ismertem
Szent Pietrelcinai Pio atya (1887-1968) a huszadik század és talán minden idők egyik legnagyobb és legkülönösebb szentje. Már gyermekkorától túláradtak körülötte a rendkívüli események: látomások, lélekbelátások, csodás gyógyulások, ördögi zaklatások, bilokációk, nem beszélve az ötven éven keresztül, haláláig viselt stigmákról. Pio atyát 2008-ban exhumálták, és azóta zarándokok milliói láthatják a San Giovanni Rotondó-i Szent Pio-bazilika kriptájában elhelyezett kristálykoporsóban.
Don Gabriele Amorth (1925), Róma ördögűzője, lelki gyermeke volt Pio atyának huszonhat éven keresztül. Ez a könyve a nagy szent rövid élettörténetét állítja elénk, bőven utalva személyes találkozásaikra, saját vagy a kortársak emlékeire, levelezéseire, nem mellőzve azokat a fájdalmas és szégyenteljes üldöztetéseket sem, amelyeket Pio atyának el kellett szenvednie bizonyos sötét erők részéről.
Ismeretlen szerző - Istenkereső tudósok
A XX. század magyar katolikus teológusainak műveiből és tanításaiból hatalmas szellemi háttér rajzolódik ki előttünk. A II. világháború előtti magyar szellemi reneszánsz a teológia területén is nagyot alkotott. A II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) bizonyos értelemben határkő volt: lezárt egy korábbi, és megnyitott egy új korszakot a teológiai kezdeményezések történetében. Az 1960-as évek nem tették lehetővé a magyar katolikus Egyház számára, hogy közvetlenül bekapcsolódjon a zsinati munkába. A zsinati szövegek lefordításával azonban bel- és külföldön számos olyan magyar teológus jelent meg, akik a zsinatot követő teológiai feldolgozó munkából kivették a részüket.
Negyven éven át az Egyház s annak teológiája súlyos külső és belső nyomás alatt állt. A teológia mégis létezett. 1964-től a részleges vatikáni megállapodással lehetőség nyílt arra, hogy a magyar püspökök tehetséges papokat küldjenek külföldre, elsősorban Rómába. A teológiát oktatóknak mégis kevés lehetőségük volt a publikálásra. Nevelők és teológiatanárok csak szigorú ellenőrzés alatt taníthattak. A magyar teológiának ebben az összetett helyzetben kellett megtalálnia a saját útját.
A teológus az Egyházban él, és hivatása az Egyház szolgálata. A rendszerváltozás előtti negyven év során a magyar teológia jóllehet szűkösebb körülmények között, mégis megállta a helyét, és gyakran nemzetközi hírű képviselőket adott a nagy Egyháznak.
Az Istenkereső tudósok című kötet arra törekszik, hogy bemutassa azokat a teológiai szempontból meghatározó személyeket, akiknek életútja már lezárult, tanításukat összegezni lehet, bel- és külföldön egyaránt maradandót alkottak, és publikációikkal, iskolateremtő tevékenységükkel, valamint nemzetközi elismertségükkel döntő módon hatottak a magyar katolikus teológiai gondolkodásra és műveltségre.
Dante Alimenti - Pio atya
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Farkasfalvy Dénes - Himnuszok
A latin nyelvű himnuszköltészet az egyik legősibb keresztény irodalmi műfaj. Első nagy művelője minden valószínűség szerint Szent Ambrus milánói püspök volt. A keresztényüldözések megszűnése után a székesegyházakban és a kolostorokban az ő nyomdokain járva teremtették meg követői a közös imádság során használt középkori himnuszköltészetet.
A századok során azonban ezek az alkotások többszöri revízión estek át, s a kor ízlése szerinti változtatások sokszor elhomályosították a művek eredeti szépségét. A XX. századi magyar fordítók -- Babits Mihály, Sík Sándor, Weöres Sándor -- sajnos ezeket a változatokat vették alapul.
A II. Vatikáni Zsinatot követő liturgikus reform a régi himnuszok helyreállítását is célul tűzte ki, s Farkasfalvy Dénes, a dallasi ciszterci kolostor tudós apátja -- akit főképp biblikus írásaiból ismerünk -- e kutatások eredményeire támaszkodva készítette el himnuszfordításait. A teológiai tartalomkeresés, a formahűség és a vallásos élmény kifejezése egyaránt célként lebegett szeme előtt.
A kötet -- bár tudományos igénnyel készült -- lelkesíteni, ihletet adni és gyönyörködtetni szeretne, hogy az egyházi költészet legősibb gyöngyszemei az olvasók lelkében is himnuszokat fakasszanak.
Mehrle Tamás - Szent Domonkos életének tanítása
"Elmélkedésünk alapjául P. Petitot: _Vie de Saint Dominique_-jét vettük. Módszerünk általában az volt, hogy Szent Domonkos élettörténetének egy-egy szakaszához fűztük reflexióinkat. E megfontolásokat egyrészt P. Petitot-nak említett műve sugallta, de mégsem kötöttük magunkat e könyvhöz, hanem egészen szabadon, a szükségnek és a körülményeknek megfelelően fűztük gondolatainkat. Ha most újra átolvasnám a sorokat, bizonyára feltűnnék, hogy mennyire tükröztetik vissza a mi életünket, küzdelmeinket, problémáinkat. Szent Domonkos élete alkalmasnak mutatkozott arra, hogy alkalomszerű megjegyzések, reflexiók, lazán összefüggő sorozatát kapcsoljuk hozzá."
- - - - - - - - - - -
"Kövessük Szent Domonkos Atyánkat:
tartsuk magunkat Rendünk haszontalan tagjainak,
Isten haszontalan szolgáinak.
Viszont ha jóakaratú munkánknak sem lesz eredménye,
alázattal dolgozzunk tovább.
Áldozzuk rá és tegyük fel egész életünket
szent célunk érdekére, bízva abban,
hogy Isten a megfelelő órában
majd megadja a sikert, a növekedést.
Örüljünk annak, ha azt, amit mi vetettünk el,
mások majd learathatják! ...
Hiszen, sem nem az valami, aki ültet,
sem nem az, aki öntöz,
hanem Isten, aki a növekedést adja!
Aki pedig ültet, és aki öntöz
mindegyik a saját jutalmát
nyeri majd el munkája szerint. (1.Kor. 3,7-8.)"
Gyéressy Ágoston - Boldog Özséb élete
A könyv az egyetlen magyar alapítású rend, a Pálos Rend alapítójának, Boldog Özsébnek életét, életszentségét mutatja be. Részletes képet ad a XIII.századról, arról a korról, amelyben a remeték éltek, s akiket Boldog Özséb rendbe fogott össze. A könyv leírja a tatárjárás pusztításait és a második honalapítást, melyben Szent Margit vezeklésén kívül Boldog Özséb és a többi pálos szüntelen könyörgésének is fontos része volt.
A pálosok nem tesznek egy lépést sem övéik kanonizációjának, mert hirdetik: minden pálosnak szentté kell válnia. Boldog Özséb ősidőktől tartó folytonos kultusza alapján a Vatikán jóváhagyná nyilvános tiszteletét, s erre a célra szentmisét és zsolozsmát is engedélyezne, ha a hívek nagy számban imádkoznának közbenjárásáért és kérnék szentté avatását.
E könyv pedig legyen számunkra példa és figyelmeztetés a szentéletű pálosok követésére!
Ismeretlen szerző - Belon Gellért emlékkönyv
Dr. Belon Gellért (1911–1987) püspök, lelkipásztor és lelkigyakorlat-vezető országunk kommunista korszakának talán legkiemelkedőbb egyházi személyisége volt. Kérlelhetetlen elvhűsége miatt az állam, 1959-ben történt püspöki kinevezése után, 23 éven át nem járult hozzá felszenteléséhez. Közel egy évtizeden át (a '60-as években) a katolikus sajtó sem közölhette írásait; tervezett lelkigyakorlatait is nemegyszer (ha előzetes tudomást szereztek róla) betiltották. Ő mindezt úgy fogta fel, mint Jézus názáreti rejtett életéhez való hasonlóságot. Közben az Újszövetségi Szentírást nemcsak állandóan olvasta, de szinte kívülről tudta. Úgy tekintette, mint Isten hozzánk szóló „szerelmes levelét”. Cikkei, könyvei, beszédei, mindig is szentírási ihletésű lelkgyakorlatai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy magyar hívő közösségünk ki tudott tartani a legnehezebb időkben is. Ez a jelen kötet Belon Gellért számos eddig kiadatlan vagy már nehezen hozzáférhető írásait és beszédeit közli; külön érdekessége ezenkívül harmincnál is több kortársának „visszaemlékezése” személyével kapcsolatban, melyekről bátran el lehet mondani: mindenki gazdagabbá vált lelkileg, aki csak kapcsolatba került vele.
Ismeretlen szerző - Prohászka
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Tarics Péter - Köszönöm a beszélgetést
Tarics Péter újságíró, okl. politikai szakértő az elmúlt három évtizedben több mint ezerszáz interjút készített, ezekből szerkesztett legújabb – tizedik – könyvébe harminchat összefoglaló beszélgetést, melyek többsége mélyinterjú. Beszélgetőtársai a következők: dr. Ablonczy László gyermekkardiológus főorvos, Antall József miniszterelnök, dr. Bejczy Antal fizikus-űrkutató, dr. Béres Judit humángenetikus, Boráros Imre felvidéki színművész, Böjte Csaba ferences szerzetes, dr. Callmeyer Ferenc építész-professzor, Chrudinák Alajos külpolitikai újságíró, Richard Clayderman zongoraművész, Csoóri Sándor író, Dobai Sándor, a Benelux államok magyar főlelkésze, Duray Miklós felvidéki politikus, Edelsheim-Gyulai Éva grófnő, Horthy István sógornője, Edelsheim-Gyulai Ilona grófnő (Horthy Istvánné), Farkas Bertalan kutató űrhajós, Friedrich Klára rovásírás-kutató és -oktató, dr. Garamvölgyi László rendőr dandártábornok, dr. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke, dr. Jobbágyi Gábor jogászprofesszor, dr. Kálmán Attila címzetes gimnáziumi tanár, iskolaalapító igazgató, Keszegh István matematika-fizika szakos felvidéki gimnáziumi tanár, dr. Kiszely István antropológus-professzor, Lezsák Sándor, a Lakiteleki Népfőiskola alapítója, Malina Hedvig felvidéki magyar–német szakos tanár, dr. Nagy István főiskolai adjunktus, Oláh György matematika szakos felvidéki középiskolai tanár, Orbán Viktor miniszterelnök, Pozsgay Imre politikus, egyetemi tanár, Demis Roussos énekművész-zeneszerző, Sinkovits Imre színművész, Sütő András író, Szakács Gábor rovásírás-kutató, Szaniszló Ferenc külpolitikai újságíró, dr. Sutarski Konrad lengyel író, költő, politikus, Tőkés László református püspök, Wittner Mária 1956-os szabadságharcos.
Klemm Nándor - Szenvedni érted
Keresztes Szent János – ez az Isten szeretetében oly gazdag középkori misztikus szent – ismét divatba jött. Élete ad erre magyarázatot: felismerte a szenvedés értelmét; törekedett az elvilágiasodott egyházi közösségeket megújítani, és a reformot saját magán kezdte; az önmegvalósítás hamis jelszavával szemben állította az önuralom szabadságát; hősies lélekkel vállalta az egyházi közösségek vezetőinek emberi gyarlóságaiból adódó nehézségeket. Az Egyház életében meg tudta különböztetni az emberit és az istenit. Mindezek a kérdések a ma Egyházát és a híveket is elevenen foglalkoztatják. Élete kihívás korunk vallástalan álliberalista felfogásával szemben.
Brandenstein Béla - Kierkegaard
A hazai filozófiai irodalom fehér foltjainak felszámolása az utóbbi évtizedekben igen sok eredménnyel járt. A két világháború közötti filozófiai élet egyik méltatlanul elfeledett, kiemelkedő alakja Brandenstein Béla volt. A jelen kötet az egyik legteljesebb monográfia a korabeli Kierkegaard-recepcióból. Nem csupán a szűken vett szakma számára tárja fel a "dán Szókratész" életművét, hanem kiváló miniatúrát ad a nagyközönség számára is.
Kővári Orsolya - Árnyékvilág
A rendezői életművet felölelő esszékötet A torinói lótól a Családi tűzfészek felé haladva elemzi Tarr Béla filmjeit, kísérletet téve arra, hogy az önálló fejezetek egységes alkotói portrévá kerekedjenek.
Külön írások olvashatók Tarr ritkábban emlegetett filmjeiről, a Macbethről, Az utolsó hajóról, a Prológusról, és a szerző részletesen foglalkozik a fennmaradt vizsgamunkákkal, a Diplomafilmmel és a Hotel Magnezittel is.
Az írásokat gazdag képanyag kíséri, a korai filmekből eddig publikálatlan felvételeket is tartalmaz.
J. N. D. Kelly - Szent Jeromos élete, írásai és vitái
Az egyháztörténet egyik nagy egyéniségéről írott alapmunka J. N. D. Kelly professzor könyve. A szerző hatalmas felkészültséggel, filológiai alapossággal, de a nem szakemberek számára is könnyen befogadhatóan, rendkívül élvezetes stílusban mutatja be Szent Jeromos szellemi küzdelmekkel teli életét és munkásságát.
Émile Bougaud - Szent Mónika élete
Hazánkban egykor igen népszerű, francia egyházi író művét tartja kezében az olvasó. Émile Bougaud lavali püspök egyfelől a hitvédelemnek, másfelől a katolikus szellemű életrajzi irodalomnak volt elismert mestere. Nem véletlenül hőse Szent Ágoston édesanyja, a fia megtéréséért imádkozó szent Mónika a keresztény édesanyák örökérvényű példaképe.
Gergely Jenő - II. János Pál pápa élete és munkássága
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.