A ​honfoglaló magyar nép élete

László Gyula - Múltunkról ​utódainknak I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - Árpád ​népe
A ​Helikon Kiadó úgy érezte, hogy a Múlt születése sorozat - mely felöleli földünk szinte valamennyi nagy kultúrájának történetét - nem lenne teljes a magyar őstörténet bemutatása nélkül. László Gyula, nemzetközi hírű régész-professzorunk vállalkozott arra, hogy számos színes illusztráció, tárgyfotó, régészeti lelet, térkép segítségével - a sorozat kiegészítéseként - bemutassa honfoglaló őseink, Árpád népének mindennapjait. Hallatlanul érdekes könyv született így, mely nem az 1944-ben megjelent, A honfoglaló magyar nép élete című munkájának újrafogalmazása, hanem az azóta eltelt több mint negyven éves időszak új leleteinek, a tudományos kutatás új eredményeinek alkotó feldolgozása. A szerző véleménye szerint őseink két hullámban: előbb az onugorok 7. századi szétrajzása idején, később pedig a 9. század végén, Árpád vezérletével érkeztek a Kárpát-medencébe. Itt a két ág egységes nemzetté forrott össze, s az új évezred küszöbén erős, nyugati mintájú királyságot alkotott. Ez a folyamat azonban magas szintű műveltséget, sokféle tudást, nagy tapasztalatot követelt meg eleinktől, s e könyv éppen annak bizonyítéka, hogy ők mindezzel valóban rendelkeztek is. László Gyula művének lapjain rendkívül színesen, érzékletesen elevenedik meg a 10. századi magyarság élete, mindennapos munkája, hiedelemvilága, egész anyagi és szellemi kultúrája. Az értékek megbecsülésére, valódi nemzeti önismeretre neveli olvasóját.

László Gyula - "Emlékezzünk ​régiekről ..."
"Ez ​a könyv három feladatot vállal. Röviden ismerteti a régmúlt felderítésére szolgáló tudományok munkamódját; ismerteti a Kárpát-medence őstörténetét az ősembertől a honfoglalásig, és végül ismerteti a magyar nép kialakulását, honfoglalását, a magyar fejedelemség megszilárdulását és az államalkotó Géza fejedelem életét." Így summázza művét - a Képes Történelem sorozat eddigi egyik legsikeresebb kötetét - szerzője, a jeles régész-történész professzor, tudományágának lelkes népszerűsítője. Ezzel a kötettel indítja útjára a kiadó közkedvelt és az iskolákban hosszabb ideje hiányolt sorozatának újabb, felfrissített folyamát.

Ismeretlen szerző - A ​magyarságtudomány kézikönyve
A ​tudományos ismeretterjesztés új vállalkozása A magyarságtudomány kézikönyve című kötet. A szerzők nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint hogy a lehető legtömörebben foglalják össze ismereteinket Magyarországról és a magyarságról. Így kerültek a kötetbe a hungarológia fogalmát és témakörét tág szemhatárral megrajzoló tanulmányok, amelyek a magyar nyelv sajátosságait, nyelvi rokonságunkat, történelmünk viharos századait, irodalmunk és művészeteink európai léptékét, népi kultúránk mindmáig kiapadhatatlan forrásvidékét - például a szokás- és hitvilágot - tekintik vizsgálatuk tárgyának. Kósa László, Kiss Jenő, Gergely András, Kőszeghy Péter, Szegedy-Maszák Mihály és Szemerkényi Ágnes a legújabb tudományos felfogásokat közvetítik a tájékozódni kívánó hazai olvasóknak és a világban szétszóródott magyarságnak.

Róna-Tas András - A ​honfoglaló magyar nép
Tartalom Előszó ELSŐ ​RÉSZ: MÓDSZERTANI BEVEZETÉS Bevezető Alapfogalmak, módszerek Történelem, őstörténet, korai történelem Nép, etnikum, nyelv, népnév, kultúra, nemzet Időrend és időrendi megállapítások A földtörténeti korszakok A növényföldrajzi övezetek A kő- és a fémkorszakok Néhány világtörténeti koordináta Időrend és időtartam A természettudományok szerepe az időrend megállapításánál A kormeghatározás Az eredetmeghatározás A környezetmeghatározás A termelés és a technika meghatározása Egyéb segédtudományok az időrend megállapításánál Az éremtan A régészet A nyelvészet Irodalom A források A forrás fogalma A forráskritika Az írott források A bizánci források A latin források A szláv források A középiráni források A muszlim szerzők által írt források A szír források Az örmény források A grúz források A török források A tibeti források A kínai források A héber források A nyelv mint forrás A régészeti források A néprajzi források Az antropológiai források Irodalom A rokonok A nyelvrokonság Az uráli nyelvek és népek Az alapnyelv A szamojéd nyelvek és népek Az obi-ugor nyelvek és népek A permi nyelvek és népek A volgai finnugor nyelvek és népek Kihalt finnugor nyelvek és népek A balti finn nyelvek és népek Irodalom A szomszédok A régi indoeurópai nyelvek és népek Az indoeurópai nyelvek kialakulása és korai vándorlások A tochár nyelv és nép Az iráni nyelvek és népek Az alánok A krími gótok A hsziungnuk és a hunok A régi török népek Az ogur népek megjelenése és az avarok A szabirok A zsuanzsuanok és az európai avarok A türkök Európában A bulgárok A kazárok A besenyők A szláv népek A déli szlávok Az alpesi és a nyugati szlávok A pannóniai szlávok, a morvák és a szláv térítés A keleti szlávok és a kijevi Rusz Irodalom MÁSODIK RÉSZ: A HONFOGLALÁS A magyarság nevei az államalapításig A népnevek, sajátosságaik és eredetük Türk Onogur, ungar, hungarus Szavarti aszfali Baskír Madzsgar Magyar A magyarság egyéb nevei Szkíta Hun Avar Egyéb nevek Történeti összefoglalás Irodalom Őshazák és népvándorlás Általános kérdések Az előmagyarság vándorlásai A magyarság vándorlása az Uráltól a Kárpátokig Irodalom A honfoglalás Az avarok a Kárpát-medencében A honfoglalás történeti előzményei A Kárpát-medence a honfoglalás előestéján A magyarok Etelközben A honfoglalás Irodalom A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyar törzsszövetség neve Politikai szervezet Társadalmi szervezet Gazdálkodás Vallás, műveltség, kultúra Irodalom A magyarság beilleszkedése Európában A népek beilleszkedése, a középkori népalakulások típusai A magyarság harmadik beilleszkedése Irodalom Összefoglaló áttekintés Újabb kutatások és tanulmányok A korai magyar történelem kutatásának áttekintése A legkorábbi magyar krónika és a Levedi-kérdés Irodalom A történeti hagyomány, Attila és a hun-magyar rokonság Irodalom A keleti magyarok, a baskíriai törzsnevek és Jugria Irodalom A székely rovásírás Irodalom

László Gyula - Őstörténetünk
Ennek ​a kis könyvecskének az a summája, hogy mi, magyarok, nem vagyunk egyedül, hanem úgyszólván egész Eurázsia részt vett néppé tömörödésünk folyamatában. Rokonai vagyunk tehát sok-sok - múltban élt és jelenben is élő - népnek. A "Sem utódja, sem boldog őse" szemlélet, az elszigeteltség érzése helyett sikerült a szerzőnek kitágítania kapuinkat Eurázsia felé. A "Sem rokona" felfogást a mindenütt ővelük találkozunk megállapítása és bizonyítása váltja fel. Természetesen ugyanígy van ez nagyjából valamennyi népnél. És ha ez az életérzés belehatol a köztudatba, hatalmas megújulást jelenthez: kiteljesednék bennünk az összetartozás tudata, a humánum, az emberség.

A. P. Okladnyikov - A.I. Martinov - Szibériai ​sziklarajzok
A. ​P. Okladnyikov, a magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, 1966-tól 1981 végén bekövetkezett haláláig vezette a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézetének novoszibirszki részlegét. A most magyarul is megjelenő, a szibériai sziklarajzokat bemutató könyvét A. I. Martinov professzorral együtt írta, a kutatás és a feldolgozás oroszlánrészét azonban ő maga végezte. Okladnyikov a rendszeres és hosszan tartó terepmunka, az ásatások és az expedíciók vezetése mellett igen termékeny, sokat publikáló tudós volt. Munkásságának egyik fő témájával, a sziklarajzokkal több mint fél évszázaddal ezelőtt találkozott először, s egész életére eljegyezte magát velük. A szibériai sziklarajzok egy részét a kutatók régóta ismerték, tudományos feltárásukra, hiteles másolatok készítésére és közzétételére azonban csak az elmúlt néhány évtizedben került sor - elsősorban szerzőink jóvoltából. S ha meggondoljuk, hogy a hatalmas észak-eurázsiai területeken élő népek őstörténetének kutatásához, életmódjuk, anyagi és szellemi kultúrájuk feltárásához a régészeti leleteken kívül jóformán csak a sziklarajzok adnak fogódzót, beláthatjuk, hogy a szovjet Kutatók munkássága óriási jelentőségű. A szerzőpáros e könyvben ismerteti a Tom folyó menti sziklarajzok kutatástörténetét, majd teljes részletességgel elénk tárja az "őskori rajzgyűjteményt", az Írott sziklán, a novoromanovói és a tutaljszkojei sziklákon látható festett vagy vésett figurákat, jeleket. Külön fejezetben foglalkozik a sziklarajzok keletkezési idejével és stílusával, majd az itt látható rajzok alapján - segítségül híva a ma élő szibériai népek mítoszait és szokásait is - felvázolja készítőik világképét. Az utolsó fejezet a Tom folyó menti sziklarajzok kultúrtörténeti helyét határozza meg, utalva arra az összefüggésre, amely őseink, az obi-ugorok elődei és a sziklarajzok között feltételezhető. A szovjet szerzőpáros ezen gondolatához kapcsolódik a bevezető tanulmány, melyet Hoppál Mihály, az MTA Néprajzi Kutatócsoportjának munkatársa írt, aki a kötet magyar változatát szerkesztette. A szibériai sziklarajzok finnugor elődeink hiedelemvilágának felbecsülhetetlen emlékei, fontos dokumentumai, s így számíthatnak a magyar olvasók érdeklődésére.

Kerezsi Ágnes - Az ​udmurtok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fülöp Gyula - Lendvai Antal - Árpád ​népe előtt
Az ​avar korral foglalkozó régész, Fülöp Gyula és a szakmai útmutatás nyomán dolgozó kitűnő grafikus, a nemrégiben elhunyt Lendvai Antal közös műve ez a - honfoglalási évfordulóra ismét megjelent - ismeretterjesztő kötet. A magyarok bejövetele előtt a Kárpát-medencében élt népek életmódja, kultúrája kevéssé ismert; ebben a kötetben sokoldalúan és képzeletindítóan elevenedik meg az avarok világa, akik a 6. és 9. század között egy félig nomád, félig földművelő kultúrát honosítottak meg itt. A hazai régészet módszeres ásatásainak leletanyagából rekonstruálja a szerző a társadalom szerkezetét, a települések formáit, az életmódot, s azokat a mesterségeket, amelyeket viszonylag magas szinten műveltek. Fazekasaik, kovácsaik, ötvöseik termékei kerültek elő a sírokból, következtetni lehet orvoslásukra, sámánisztikus vallásukra, temetkezési kultuszaikra. A leírások, amelyeket a rajzok megelevenítő ábrái kísérnek, nem személytelenek: Fülöp Gyula a régészeti munka érdekességeit, rejtélyeit, anekdotikus mozzanatait is beleszövi a könyvbe. Jól sikerült, tartalmas ismeretterjesztő kiadvány ez - felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt ajánlható, az iskolai történelemoktatásban is alkalmasint érdemes lesz felhasználni.

Rapcsányi László - Boros János - Vendégségben ​őseinknél
Az ​álmok néha valóra válnak, ha évtizedek múlva is. Ilyen volt a diákkori ábrándozás a térkép fölött arról, hogy milyen jó lenne eljutni oda, ahol a régi magyarok jártak, az őshazába. A hely, a tér megnyílt előttünk, de az utazásra készülődve felvetődött, vajon a múltba, az időbe hogyan fogunk eljutni? A témával ismerkedve, könyveket lapozgatva találtunk kalauzainkra, a tudósokra. A régi szerzők nyomán a maiakra. Az írott útbaigazítások után az élőszóbeliekre. Történészek, régészek, nyelvészek, antropológusok, folkloristák, magyarok és szovjetek - oroszok, hantik, komik, baskírok, tatárok, ukránok - finnek és más nemzetbeliek készséggel vezetettek be tudományuk világába, mondták el kutatásaik eredményeit, fejtették ki előttünk nézeteiket. Az őstörténet tudományvilágában éppúgy kalandoztunk tehát, mint a tájakon, ahol eleink élhettek. Az Urálon innen és túl, az Irtis és az Ob mocsártengerében, a komi föld tajgarengetegében, a baskírok, a tatárok ligetes országában, a Volga mentén, a Donnál, a Kubánnál, a Kaukázus árnyékában, az Azovi-tenger, a Meótisz homokos partján, az ukrán sztyeppén és a Kárpátok szelíd hegyei között. Régi nyomokat kerestünk, régi emlékeket véltünk felfedezni, barátságos, velünk érző, rokonszenvező és rokon emberek között valóban vendégségben jártunk. Ősi tájak mai lakói és a régmúlt ötven tudósa segítségével - vendégségben őseinknél. Erről szól ez a szabálytalan útikönyv. Köszöntjük az Olvasót a régi könyvek szép szokása szerint tisztelettel és barátsággal. Mert a mi könyvünk ugyancsak régi is, meg új is, útirajz is, történelem is. A tájakat, melyeken őseink életek, barangoltak igéztük fantáziával: hajdani öltözékében, és meg-meglestük mai arcát Meótiszen innen és Urálon túl. Gyakran emlegetett szerencsénk úgy hozta, hogy eddig talán még nem is akadt más, aki így, egyvégtében végigjárta volna őstörténetünk, népvándorlásunk útját. És Nyugat-Szibériától a Kárpátokig mindenütt volt egy dolgozószoba, egy intézet, egy ásatás, ahol ezzel a témával foglalkoztak, és jó néhány tudós, akikkel erről beszélgettünk. Népünk múltjának színtere a Szovjetunió területére esik, de a magyar csak egy a sok-sok nép között, amelyik ott hagyta nehezen kibogozható jegyeit a tengernyi ország sztyeppéin, folyópartjain. Milyen népekkel éltünk, keveredtünk, merre sejthetők a rokoni szálak, mit őrzött meg több évezredes múltjából nyelvünk, milyen kollektív tapasztalatokkal, ismeretekkel érkeztünk hazánkba? A szovjet-magyar közös kutatások, történészeink, régészeink, néprajzosaink egyre bővülő köre válaszol erre, és talál hallatlanul izgalmas feladatokat ezen a történelmi utakkal keresztül-kasul szabdalt kontinensen. Mi, az utazók, úgy éreztük, hogy jelet kell hagynunk ezeknek a kutatásoknak régmúltjáról, mai eredményeiről, és sohasem titkolt hevülettel kérdeztünk, figyeltünk, ismerkedtünk. Azt hiszem érzelmes, fogékony utazók voltunk.

Balassa Iván - Ortutay Gyula - Magyar ​néprajz
A ​két kiváló tudós, Balassa Iván és Ortutay Gyula a néprajztudomány eddigi eredményeire támaszkodva, a szakemberek, az érdeklődő nagyközönség igényeit egyaránt szem előtt tartva ad átfogó képet a hagyományos népi kultúra valamennyi ágazatáról, a társadalmi, az anyagi és a szellemi kultúráról. (...) Minden fejezethez rövid bibliográfia csatlakozitk, amely útbaigazítást ad azok számára, akiket egyik vagy másik kérdés közelebbről érdekel. A kötetet gazdag képanyag, 319 fekete-fehér, 65 színes fénykép és 231 rajz, térkép, kotta illusztrálja.

Adolf Hitler - Harcom
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Zsirai Miklós - Finnugor ​rokonságunk
E ​mű első kiadása 1937-ben látott napvilágot, s rögtön nagy sikert aratott mind a szakemberek, mind a művelt nagyközönség körében. Ez nem volt véletlen, hiszen Zsirai Miklós munkája máig is páratlanul teljes összefoglalása mindazon ismereteknek, amelyek finnugor nyelvrokonaink nyelvéről, lélekszámáról, történelméről, életmódjáról, irodalmáról, művészetéről, népszokásairól egyáltalán tudhatók. A kötetet sok-sok szemléletes rajz, valamint 206 egyedülállónak mondható fénykép gazdagítja. Ez utóbbiak bemutatják nyelvrokonaink (nemcsak a finnek és észtek, hanem az Oroszország területén élő kisebb finnugor népek: vogulok, osztjákok, mordvinok, cseremiszek, zürjének stb.) népviseletét, lakhelyét, használati tárgyait, mindennapi életét. A három nagyméretű térképmelléklet pedig e népek földrajzi elhelyezkedéséről és ennek változásairól tudósít. Zsirai Miklós könyve rendkívüli értékű tudományos munka, de a szerző - miként az igazán nagy tudósok - mindig egyszerűen, színesen fogalmaz, s így a FINNUGOR ROKONSÁGUNK nemcsak a finnugorság példa nélkülien gazdag enciklopédiája, hanem az első oldaltól az utolsóig lebilincselő olvasmány is. A kötetet terjedelmes Függelék zárja, amely a mű szerkezetét követve összegzi a finnugor népekről 1937 óta összegyűlt újabb ismereteket, s így az olvasó naprakész tájékoztatást kap nyelvrokonainkról az őstörténettől kezdve napjainkig.

Bóna István - A ​középkor hajnala
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Róna-Tas András - Kis ​magyar őstörténet
A ​magyarság korai története nemcsak a történettudománnyal foglalkozó tudósok kacedráin tartozott és tartozik ma is a legvitatottabb kerdések közé, hanem a legszélesebb olvasóközönség körében, a sajtóban is állandóan napirenden szereplő téma. Éppen ezert vált szükségessé, hogy egy széles körű ismeretekkel rendelkező tudós közérthetően és tömören összefoglalja az egymásnak gyakran ellentmondó főbb nézeteket, megvilágítsa az alapfogalmakat, ismertesse a forrásokat, irányt mutasson az érdeklődőknek a tájékozódáshoz.

Bartha Antal - A ​magyar nép őstörténete
A ​magyar nép őstörténetéről számos elmélet született. Választhat az olvasó. Ízlése, vágya szerint fogadhatja el a szibériai, bronzkori andronovói kultúrát indoiráninak, ősiráninak, szamojédnak, ugornak, előmagyarnak. Az isim - toboli, dél-uráli vaskori szargati kultúrát iráninak, szkítának, szarmatának, szamojédnak, ugornak , magyarnak... Csak ennyiféle megfejtés lehetséges? Tudomány-e a magyar őstörténet?" A szerző válasza erre a kérdése: igen! Az önkényes értelmezések garmadája nehezíti ugyan a tudományos értékek felismerését, de tudós nemzedékek munkája eredményének összefoglalása ez a mű, s mint ilyen, a jelenleg elfogadott leghitelesebb leírás.

Umberto Eco - A ​rózsa neve
Az ​Úr 1327. esztendejében járunk. Melki Adso és mestere, Baskerville-i Vilmos egy császárbarát apátságba érkeznek. (Adso, a történet elbeszélője a később bekövetkezett szörnyűséges események miatt nem ad pontos helymeghatározást az apátságról.) Az apát úr az éles eszű és tapintatos Vilmost – akit viselkedése és előneve alapján Sherlock Holmes középkori elődjének tekinthetünk – kéri fel arra, hogy segítsen felderíteni egy, az apátságban történt különös halálesetet. Otrantói Adelmust, a fiatal kora ellenére is nagy tekintélynek örvendő miniatúrafestőt egyik reggel a kecskepásztor holtan találta az Aedificium keleti őrbástyája alatti meredély tövében. Viharos éjszakán történt a tragédia, meg sem lehetett állapítani, a szerencsétlen vajon melyik ablakból zuhant ki. Gyanúra adott okot viszont az, hogy másnap egyetlen nyitva hagyott ablakot sem találtak, ráadásul az ablakok olyan magasságban vannak, hogy azokon képtelenség véletlenül kiesni. Vilmos a tőle elvárt tapintattal és ravaszsággal lát neki a nyomozáshoz, Adso segédletével. Hamarosan újabb halálesetek történnek. A nyomok az apátság féltve őrzött könyvtárába vezetnek, ahová Vilmos és Adso is csupán titokban tudnak bejutni. A szörnyű bűntények árnyékot vetnek az apátságra, amely pedig nagy horderejű eseménynek ad otthont: itt találkoznak a ferencesek és a pápaság képviselői, hogy teológiai vitát folytassanak Jézus szegénységéről. Ebben a látszólag egyszerűnek tűnő kérdésben támadt nézeteltérések ugyanis már-már az egyházszakadás rémével fenyegetnek. A bűntények miatt az apát úr végül a Szent Inkvizíció beavatkozását kéri. A kor egyik legkönyörtelenebb inkvizítora, Bernardo Gui érkezik az apátságba. Gui alaposabb tájékozódás nélkül eretnek összeesküvésként értékeli az eseményeket, a demokrácia álcája mögött ítélkezik, máglyákat állíttat. A máglyahalálra ítéltek egyike az a fiatal parasztlány, aki a szerelmet jelenti Adso számára…

Szerb Antal - A ​Pendragon legenda
Egy ​fiatal magyar tudós XVII. századi misztikusok után kutat a British Museum könyvtárában. Earl of Gwynedd, a Pendragon család feje meghívja várába, és Mrs. Eileen St. Claire, egy csodálatos fiatal nő, titokzatos gyűrűt küld az Earlnek az ifjú tudóssal. Így kezdődik Szerb Antal egyedülállóan izgalmas, nagyszerű szatirikus detektívregénye, amely a legendákkal teli, varázsos walesi tájra viszi el az olvasót, ahol a képzelet szülte kísértetvilág a kor valóságos kísérteteivel ütközik össze egy hatalmas örökségért folyó izgalmas hajsza keretében. A Pendragon legenda Szerb Antal sokoldalú tehetségének sajátos kifejezője. A homo ludens, a játékos ember, aki kirándul saját szférájából a tudománytól legtávolabbra eső könnyű, szórakoztató irodalom műfajába, és megtölti azt szellemének fényével, bebizonyítja, hogy fantasztikus és bűnügyi regényt is tud írni, sőt jobbat, mint ennek a műfajnak az iparosai. Mert ő közben magas színvonalú irodalmat is közöl, és bírálja, kinevetteti azt a sznob angol úri társaságot, mely oly nagyon fogékony a misztikumra. S ezzel tulajdonképpen ezeknek a műfajoknak a paródiáját adja.

Gerő János - Évezredek ​üzenete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - Számadás ​népünkről
"A ​könyv is valóság! - mondja László Gyula. - A könyv éppen annyi, mint egy ember, egy fa, egy kavics, vagy akár valamelyik régészeti lelet. A könyv: élet." E könyvből megtudjuk, hogyan éltek honfoglalás kori őseink. Hogyan laktak, milyen volt agyag- és téglaházuk, jurtájuk, boronaházuk. "Mert ahol a leletek tanúsítása szerint olyan magas fokon állott a kovács-, a nyerges, az íjasmesterség vagy a csontfaragás, mint nálunk a honfoglalás korában, ott hasonló fokon kellett állnia a házkultúrának is." László Gyula könyvéből feleletet kap az olvasó arra, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk, milyenek voltak az Árpádok, a nomád és a földművelő magyarok, hogyan éltünk és hogyan temettünk."