Ma'at Gerechtigkeit ​und Unsterblichkeit im Alten Ägypten

Ismeretlen szerző - A ​nap gyermekei
A ​nart eposz a világirodalom legrégibb eposzainak egyike. Közel háromezer esztendős. Európa egy távoli, kevéssé ismert szegletében, a Kaukázusban mintegy évszázada fedezték fel s kezdték lejegyezni a tudós kutatók. Az eposz alaprétege az északkelet-iráni - szkíta, szarmata és alán - mitológiai hagyomány. Az észak-kaukázusi népek szinte mindegyike - oszétek, cserkeszek, kabardok, abházok stb. - őriz belőle egy-egy nemzeti változatot. Számos motívuma a görög, római és skandináv eposzokkal áll rokonságban.

Simon Baron-Cohen - Elemi ​különbség
Mindannyian ​tudjuk, hogy az ellenkező nem tagjai néha zavarba ejtő, sőt bosszantó fajnak tűnnek. Miért használja a legtöbb férfi a telefont információcserére, ahelyett hogy csevegne rajta? Miért beszélgetnek a nők a barátnőikkel inkább a kapcsolataikról és az érzelmeikről, és a férfiak legtöbbször miért csak számítógépekkel, új kütyükkel vagy sporteseményekkel foglalkoznak? Miért értik meg jobban a nők a metakommunikációt-testbeszédet? Vajon mindez csak a neveltetés eredménye? Simon Baron-Cohen, a Cambridge-i Egyetem kiváló pszichológusa megerősíti, amit mindig is sejtettünk: a férfi- és a női agy különbözik egymástól. Ez a könyv tudományos bizonyítékokkal támasztja alá, hogy a nőkre jellemző agy jobb teljesítményt ad az empátia és a kommunikáció terén, míg a férfiakra jellemző agy inkább a különböző rendszerek felépítésében és megértésében hajthat hasznot. Baron-Cohen felvázol egy forradalmian új elméletet is: az autizmus valójában nem más, mint szélsőséges férfiagy. A szerző szerint, ha megértjük a férfi- és női agy közti alapvető különbséget, az nemcsak partnerünk heppjeinek megértésében segít, hanem korunk tudományos rejtvényeinek megfejtésében is.

Andrea Palladio - Négy ​könyv az építészetről
Öt ​évszázad. Ennyi telt el azóta, hogy a padovai kőműves-kőfaragó dalla Gondola családban meglátta a napvilágot a gyermek, ki utóbb Andrea Palladio névvel írta be magát az építészet történetébe. Az antik hatása, a tér komponálása, az arányok rendszere és tökéletessége, a nyugalom és méltóság, a pontosság és játékosság – mindez együtt határozza meg azt a szépség eszményt, amelyért épületeit, legyen az középület vagy villa, templom, kolostor vagy színház, a mai napig tisztelettel és csodálattal szemlélik szakemberek és laikusok, építészek, művészettörténészek, s mindazok, akik jártukban-keltükben „csak” megpillantják, vagy éppen használják, élik mindennapjait. Mert a cinquecento mesterének házai, terei, hídjai századok óta együtt élnek Vicenzával, Velencével, Udinével, Veneto tartomány vidékével, hirdetve alkotójuk most is érvényes hitvallását az építészetről, az élhető környezetről. Palladio nem csak épületeit hagyta az utókorra. Mint az antikvitás és az építészetelmélet ismerője írásba foglalta eszményét, s 1570-ben saját rajzaival illusztrálva megjelentette négy könyvét az építészetről, „amelyben az öt oszloprendet és az építészethez leginkább szükséges ismereteket tárgyaló rövid értekezés után a magánházakról, az utakról, a hidakról, a terekről, a tornacsarnokokról és a templomokról van szó.” S az olvasó, aki most kézben tartja a Négy könyv az építészetről kötetét, ha eddig csak gyönyörködött a Palladio tervezte épületekben, talán csak elment mellettük a városi utcákon, természetesnek véve létüket, most azt a négy és fél évszázad múltán azt is megértheti, miért gondolják és hirdetik az építészet történetének ismerői, hogy mindaz, amit Andrea Palladio alkotott, mondott és írt máig hat az építészetben.

Ismeretlen szerző - Tibeti ​mesék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Han ​mesék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

James P. Womack - Daniel T. Jones - Lean ​szemlélet
A ​veszteségmenetes, jól működő vállalat alapja A szerzőpáros alapműve egyfajta szemléletet mutat be: azt, hogyan tehetünk szert a folyamatos fejlesztés képességére, hogyan alakíthatjuk folyamatainkat a valós vevői igényekhez, és hogyan teremthetünk minőségorientált, rugalmas szervezetet, amely a teljes ellátási lánc mentén a valódi értékteremtésre koncentrál. Ráadásul mindezt egyre kevesebb ráfordítással. Ha sikeresen elsajátítjuk e szemléletet, megtanulhatunk elérni "egyre kevesebből egyre többet". A Lean Thinking 2003-as kiadásának előszava is érinti az akkori válságot: "Az érdeklődés hatalmas lendületet vett, amikor végül mégis beigazolódott az előrejelzés: 2001-ben recesszió, majd 2002-ben pénzügyi hanyatlás következett be. A lean szemlélet 2001-ben - közel öt évvel a megjelenése után és mindennemű népszerűsítés nélkül - újra felkerült a Business Week népszerűségi listájára az üzleti könyvek kategóriájában. Kiadónk szerint ez példa nélküli eset volt." A nemzetközi tapasztalat tehát azt mutatja, hogy a szerzők biztos útmutatóval szolgálnak ahhoz, hogy a vállalatok hogyan tudják túlélni a nehéz időszakokat, és ami még fontosabb, hogyan tudnak felkészülni a jövőben az ehhez hasonló helyzetekre. A könyv szerzői rengeteg adat, esettanulmány és teljesítmény elemzésével kezdték munkájukat, küldetésüknek tekintve a klasszikus tömegtermelés paradigmái között rekedt vállalatok fejlesztését. Bebizonyosodott, hogy a tömegtermelés kevésbé hatékony módszerei, elvei és szokásai megértek a váltásra, és kibontakozóban van egy új irányzat, amely már nem pusztán új módszerek és technikák alkalmazását jelenti. A szerzők, James P. Womack és Daniel T. Jones különféle vállalatok tapasztalatait elemezve kereste azokat az általános érvényű szabályokat, amelyek technológiától, terméktől és piaci tevékenységtől függetlenül sikerre vezették azokat. Munkájuk eredményeképpen letisztult az az öt alapelv, amelyek ma a lean szemlélet alappilléreit jelentik. Meglátjuk majd a könyvben, hogy a recept viszonylag egyszerű, és egyúttal ebben rejlik annak nehézsége is. A könyv számtalan gyakorlati példája utat mutat a sikeres alkalmazáshoz, összefoglalva az esetleges buktatókat és nehézségeket is.

Cserna-Szabó András - Fehér Béla - Ede ​a levesben
Gasztrokrimik ​receptekkel Mindannyian Mikszáth hasából bújtunk elő, vallják a könyv szerzői. Aki ismeri Cserna-Szabó András és Fehér Béla eddigi munkásságát, nem igazán lepődik meg azon, hogy most közös erővel, emberesen belecsaptak a lecsóba, hiszen mindketten tiszteletbeli nagykövetek Kulináriában. Boszorkánykonyhájuk jótékony, zsírpárás félhomályában ugyanis kifőzték a gasztrokrimi sikkes és fantasztikus receptjét. Így szól: végy két gourmand írót, az egyik nyomozzon régi receptek, elfeledett ízek, konyhák és történetek után, a másik legyen hamvasi ihletettségű gasztrozófus, de a legfontosabb: mindkettő szeressen enni, és még inkább beszélni, írni az evésről! Ha meglelted őket valamelyik füstös, békebeli kiskocsmában, keverd össze őket, és várj, amíg az ízek összeérnek. És milyen élményben lesz részed végül, kedves Vendég? Megismered a magyar konyhaművészet történetét a kezdetektől napjainkig, az összes igaz és városi legendát, nagyevő színészek, írók és írófeleségek anekdotáit, mindezt olyan könnyed stílusban előadva, csuklóból, ahogyan csak a nagymamák képesek a legbonyolultabb ételcsodákat elkészíteni. Egy biztos: olvasás közben többször is kirámolod majd a hűtőt, a kamrát, kifosztod a sarki közértet, a piaci kofát, az éjjel-nappalit, mert a recepteket garantáltan ki fogod próbálni. Fogyókúrázóknak ellenjavallt!

J. E. Lovelock - Gaia ​halványuló arca
A ​szerző, James Lovelock extravagáns ökológus, jelenleg független tudós, kutató, eredeti végzettségét tekintve kémikus (később orvosi PhD-t szerzett). Vizsgálódásai középpontjában az emberi tevékenység által kiváltott, globális ökológiai változások állnak. Egy általa feltalált műszer, az elektronbefogási detektor (ECD) alapvetően változtatta meg a környezetről való gondolkodásunkat. Az 1960-as évek elején részt vett a marsi életet vizsgáló NASA-programban. Ekkor fogalmazta meg az ún. Gaia-elméletet vagy Gaia-hipotézist (Gaia a Földet megtestesítő istennő a görög mitológiában), amely szerint a földi élő és élettelen világ egyetlen önszabályozó rendszert alkot. Szenvedélyes hangon, esszéisztikus stílusban megírt, számos meghökkentő elgondolást tartalmazó könyvei világszerte jelentős visszhangot váltottak ki. Ezekben többek között szembeszáll a közvéleményt és a politikai szférát jelentős mértékben meghatározó zöld gondolat több alaptételével is. A jelen kötet mintegy összegzését jelenti eddigi munkásságának, a Gaia-elmélet tömör összefoglalását nyújtva.

Robert Sekuler - Randolph Blake - Észlelés
Az ​észlelés, amely általános kifejezése annak a folyamatnak, miképp jut tudomásunkra a környező világ, a fizikai inger bemutatásától az élményig tartó események összessége. Az észlelés számos alfolyamatból álló, többszintű, kölcsönös kapcsolatokkal behálózott rendszer, melynek a kötet minden szegmensét alaposan elemzi. A munka hangsúlyozottan tudományalapozó megközelítésű, a neurofiziológiai, a mérhető, ellenőrizhetően vizsgálható alapmechanizmusokat szisztematikus rendben tárgyalja. A modalitások közül a legnagyobb súlya természetesen a látásnak van, azonban a rendszer minden alacsonyabb szintje is külön fejezetet, részletes kifejtést kap.

Ráth-Végh István - A ​varázsvessző
A ​könyv a varázsvesszőnek, ennek a páratlanul érdekes kuriózumnak a történetével kezdődik: hogyan kutatták vele régen a föld mélyének rejtett kincseit, sőt hogyan vadásztak vele régen a föld mélyének rejtett kincseit, sőt hogyan vadásztak vele gyilkosságok tetteseire is. A többi, csevegésszerű kis essay-ben az érdekességek tarka tömegét ontja az olvasó elé az illusztris szerző, mintegy jelképes varázsvesszővel tárva fel őket a századok rétegei alól. Néhány irodalmi ízű fejezetcím: Melyik régi író keresett legtöbbet? - A legunalmasabb műfaj - Restif de la Bretonne gránitnaplója - Tabarin - A csalások lexikona. Bolyongások kerülnek sorra a nyugati nagyvárosok bohémtanyáin. Mi volt a bécsi "Ludlambarlang"? Párisi bohémvilág. Mimi és Musette valódi története. Londoni tavernák. Hova járt Shakespeare és társasága? A régi Velence Márk-terének zenés, álarcos forgataga. Sor kerül a politikára is: A Népszövetség első terve 1713-ból. Divat és politika. A szélkakasok lexikona. Bizarr témák következnek: A gorombaság történetéből. A temetők mosolygó sírkövei. Az egyiptomi piramisok rejtélye. Milliós főnyeremények. Ötven elhangzott rádió-előadása közül a szerző hármat örökít meg: Lavater. Paracelsus. Mirabeau. A modern életből a művelt körök babonái érdeklik a szerzőt: Mi az igazság a "Fáraó átka" körül? A vészthozó gyémántok meséje. Fakírlegendák. A magyar származású genfi médium-csoda. A könyvet a maga nemében páratlan kis tanulmány zárja be: Az amazonok. Létezett-e a régi amazon-birodalom? Koronás amazonok. Kardforgató magyar és lengyel asszonyok. Török őrmester férjhez megy. A saragossai leány. Jeanne Hachette, a fejszés leány. Haarlem hős asszonya. Hivatásos asszonykatonák. Ross anyó. Hannah Snell. A francia forradalom hősnői és a Konvent évidíjai. Napoleon asszonykatonái és a becsületrend női tisztjei.

Dömötör Tekla - Magyar ​népszokások
Egy ​nép érzelem- és gondolatvilágát, erkölcsét és hiedelmeit igen sokrétűen és beszédesen fejezik ki azok a szokások, melyek egész életét áthatják, bizonyos értelemben szabályozzák. Ezek a szokások az év ünnepeihez kötődő rituális szertartásokban éppúgy tettenérhetők, mint az emberi élet fordulóihoz, a születéshez, kereszteléshez, lakodalomhoz és temetéshez fűződő ünnepélyes cselekvésekben. Dömötör Tekla beavatja az olvasót a magyar nép egész szokásrendszerébe, melyben a betlehemezés, a regölés, a farsangi alakoskodás, komatál-küldés éppúgy több évszázados hagyománytól szentesített helyet foglal el, mint a húsvéti locsolás és tojásfestés, a májusfaállítás, a Szent Iván-éji tűzugrás és kiszehajtás.

Erik Hornung - Az ​egy és a sok
"Szívügyem ​volt a kérdés – írja a neves egyiptológus szerző –, hogyan képzelték el az ősi Egyiptom lakói az isteneket vagy egy istent… Az egyiptomi vallástörténetben mindig újra és újra az egység és a sokaság komplex játékába ütközünk, és ebben az „és” a döntő. Utunk látóhatárán reményeink szerint szem előtt tartjuk azt a kérdést, amely messze Egyiptomon túl az ember ön- és világértékelése szempontjából jelentőséggel rendelkezik: Mi tulajdonképpen az isten? Mit jelent a benne hívő embernek? Mi lép a kereső elé ebben az olyannyira személyes formában mint válaszoló Te, ebben a létezést meghatározó párbeszédben?" Erik Hornung 1933-ban született, vezetése alatt állt 1998-ig, a professor emeritus cím elnyeréséig a Bázeli Egyetem Egyiptológia Tanszéke; az egyiptomi történelem és kultúra témakörében számos mű szerzője.

Spencer Wells - Az ​ember útja
Mintegy ​60 ezer évvel ezelőtt egy ember, velünk szinte minden fontosabb tulajdonságában megegyező lény járta be Afrika földjét. Az összes ma élő ember az ő leszármazottja. Vajon hogyan válhatott ez a teremtmény mindnyájunk közös apjává? Mi történt a többiek utódaival? Mi módon alakult ki az emberiség jelentős változatossága, ha csupán egyetlen történelem előtti ősben osztozunk? Érdekfeszítő könyvében Spencer Wells feltárja az igazságot arról, hogy őseink ott rejtőztek genetikai kódjainkban. Bemutatja a populációbiológia élenjáró tudományát, amely lehetővé tette a régmúltban élő emberek lakóhelyének felfedezését, és amely végül megalkotta az emberiség családfáját.

Ismeretlen szerző - A ​későújkor józansága II.
Olvasókönyv ​a tudományos-technikai világfelszámolás tudatosítása köréből, melyben a mai tudomány és technika nívós, sokszor kemény kritikáját kapjuk (tehát még véletlenül sem primitív tudomány- és technikaellenességet!). A szöveggyűjtemény 14 tanulmányának szerzői között olyan nagyságokat is találunk, mint például Martin Heidegger, Lewis Mumford, Erich Fromm, Nyikolaj Bergyajev, Paul Virilio vagy José Ortega y Gasset. Szinte mindegyiküknél előkerül a környezetszennyezés/természetpusztítás kérdésköre is, hol csak érintőlegesen, hol lényegi témaként.

Ismeretlen szerző - A ​későújkor józansága I.
A ​haladás nagy mítoszának múltával beköszöt a kijózanodás kora. A tudomány és technika egykor ünnepelt "vívmányai" egyre kétségesebbé válnak. A környezet és benne az ember károsodása immár földszerte köztudott. Kevésbé feltárt az a mód, ahogy a tudomány és technika hatását kifejti; ahogy egyre újabb és őjabb kutatásokat és fejlesztéseket kényszerít ki ellenőrizhetetlenné vált önmozgása, ahogy az élet távoli területeit - a képzelettől a gondolkodáson át az életmódig - óriás gépezetébe vonja és hatalma alá veti. E kötet szerzői ennek a feltáró munkának kiemelkedő képviselői. Éppúgy vannak közük ma már klasszikusnak számító gondolkodók, mint náluk még kevésbé ismert - olykor világírű - természettudósok, urbanisták, pszihológusok stb. Álláspontjaik és megközelítésmódjuk különbözősége folytán sokszínű és teljes körkép rajzolódik ki erről a kétségkívül életbevágó kérdéskörről. Gondolatviláguk megismerése nélkülözhetetlen minden olyan ember számára, aki számot vet a jövőével, mélyebb folyamatinak megértésére és alakítására törekszik.

Kenediné Szántó Lívia - Az ​etruszkok nyomában
Az ​etruszkok iránt érdeklődő szinte kivétel nélkül valamennyi lexikonban a következő ingerlően rövid mondattal találkozik: eredetük ismeretlen; még nem felderített; vitatott." Könyvünk szerzője "[...] felkerekedett, és az etruszkok nyomába eredt. Éveken keresztül barangolt az egykori Etruriában, makacs kitartással felkutatott minden etruszk emléket, faggatta őket, és faggatta az olasz etruszkológusokat. E könyvében az így szerzett tapasztalatait olvashatjuk, a kutatásai alapján felállított saját hipotézisét az etruszkok származásáról. Miközben végigkalauzolja az olvasót a hajdani Etruria csodás tájain, megismertet bennünket e nagy kultúrájú nép történetével, művészetének ma már zömmel múzeumban őrzött emlékeivel.

R. Tombor Ilona - Régi ​festett asztalosmunkák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fritjof Capra - Leonardo ​és a tudomány
Leonardo ​da Vinci úttörő jellegű tudományos munkásságát élete során alig értékelték. Most az ismert tudós és író Fritjof Capra tárja fel, hogy Leonardo több szempontból is "a modern tudomány atyja" volt. Leonardo fennmaradt írásait áttanulmányozva Capra megállapította, hogy Leonardo a tudományos ismeretekhez a művész szemével közelített. Az élő és életen formák tanulmányozása során az építészettől és a humán anatómiától a víz turbulenciájáig és a fűfélék növekedési mintájáig, elsőként alkalmazta a természet megfigyelésére azt az empirikus, szisztematikus szemléletmódot, amely ma a tudományos módszertan alapja.

Helmut Hornung - Fekete ​lyukak és üstökösök
Az ​ember évezredeken át magától értetődően az univerzum középpontjában élt, míg Kopernikusz jóvoltából ki nem űzetett onnan. Kepler és Newton az égitestek mozgását matematikai képletekbe foglalták, Galilei csillagokra bontotta a Tejutat, Kant nyomán pedig a Galaxis csupán a nagy egész egy részévé zsugorodott. Otthonunk minden egyes lépéssel jelentéktelenebbé vált: a Föld egy törékeny, kicsi bolygó, amely egy viszonylag jelentéktelen csillag körül kering. Utóbbi a maga részéről legalább százmilliárd további csillaggal együtt egy közepes méretű spirális galaxis része, amely milliárdnyi további galaxissal együtt száguld a mindenség sötét mélyén. Helmut Hornung izgalmasan eleveníti fel, hogyan fejtette meg az ember lassacskán az univerzum titkait, s mutatja be szemléletesen mindazt, amit ma a Napról, a Holdról és a csillagokról tudni lehet.

Goldziher Ignác - A ​buddhizmus hatása az iszlámra
Az ​iszlám, bár kezdetben a rajongás vallása volt, már fejlődésének hajnalán magában hordozta a ritualizmus, dogmatizmus veszélyét. Teológiáján lélektelen alakiasság uralkodott. Nagy tudósai, az ulemák, körmönfont okfejtéssel alapozták meg a hétköznapi élet aprólékos vallási szabályozását. Dogmatikusai pedig a görög filozófiától eltanult szempontokat az isteni szféra aprólékos definícióira használták fel, melyekről véget nem érő vitákat folytattak. A vallásos élet és a tudomány megmerevedésétől a szufi mozgalom mentette meg az iszlámot. A törvények vallása helyett a szív vallását hozta el. Hívei a vallásos élet lényegét nem a formaságokban, hanem a végtelenséghez való közeledésben látták. Mindez az iszlám elleni mozgalom volt, mely végül a misztikus istenszeretettől, az istennel való egyesülés vágyától eljutott ahhoz a belátáshoz, hogy a valódi létezés csakis istenben van. Hogy nincs más létező, mint isten (Goldziher Ignác). Ezek a szavak ma különösen aktuálisak. Éppen ezért ajánljuk ezt a rövid, de annál értőbb eszzét napjaink iszlámmal kapcsolatos jelenségeinek jobb megértésére.