Sipos Gyula váratlan, korai halála poszthumusz művé avatta ezt a könyvet. Témáját, szuülőföldje, a somogyi puszták múltját és szembesítését a jelennel egy évtizeden át dédelgette, majd két éven át írta, és nagyon vágyott mint kész könyvet megmutatni azoknak, akiknek szavait lejegyezte benne. Újra meg újra visszatért ezekre a Dombóvár közeli pusztákra, falvakba, s életükről, örömeikről, gondjaikról vallatta lakóikat. Műve híven őrzi ezeknek a beszélgetéseknek természetes ízét. A felszabadulás után költőként megismert és számon tartott Sipos Gyula éppen az utóbbi években fordult ismét a hajdani földosztó kollégistára emlékeztető felelősségérzettel és rokonszenves hévvel a közügyek felé, szólt hozzá országos gondokhoz,m szélesen gyűrűző vitákhoz. Ebben a könyvében sem elégedett meg a szociográfiai leírással: minduntalan hozzáfűzi véleményét a látottakhoz, hallottakhoz, elmondja a jobbítást célzó javaslatait, elképzeléseit. És hogy könyvének utolsó fejezetében már arról is számot adhat, hogy a puszták népének mai gondjai is fokozatosan megoldódnak, abban talán neki magának is van szerepe, aki írásaiban az ország elé tárta ezeket a gondokat.
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - Írószemmel 1981
Az Ünnepi Könyvhét egyik állandó szereplője az előző év riportterméséből reprezentatív válogatást nyújtó Írószemmel. Minthogy az 1981-es esztendőben egy kissé háttérbe szorult a riport, s egyes izgalmas kérdések inkább az irodalmi publicisztikában kaptak hangot, műfajilag tágítottuk kötetünket.
A dolgozó ember teljesítményét, munkahelyi közérzetét munkájának körülményei, az üzemi demokrácia színvonala határozza meg. Ez indokolja, hogy válogatásunk több darabja is ebből a témakörből való. Mindennapi életünk megkeserítője, a civilizáció árnyéka a környezetszennyeződés. Teszünk-e ellene olyan mértékben, ahogyan ezt saját és utódaink egészsége megkívánná? A nyolcvanas években tágabb lehetőség nyílt az egyéni vállalkozásokra. Mire képes az anyagi érdekeltség, az igazi munkakedv, megvalósultak-e a vállalkozók reményei? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ a riporterek. Természetesen most sem feledkeztünk meg a szociálpolitikailag nagyobb odafigyelést igénylő rétegek gondjairól.
Lipp Tamás - Honfoglalás Újpalotán
Lipp Tamás könyve Budapest legújabb városrészének szociografikus leírását adja. A gördülékeny stílusú riporter érzékletesen mutatja be a kisváros nagyságú lakótelep életét, mindennapi gondjait.
A könyv témaválasztását feltétlenül indokolttá teszi az a tény, hogy Budapest egyik falusias jellegű kerületében, búza- és kukoricaföldek helyén egy majd százezer lakosú munkásváros nőtt ki az utóbbi években, melyről eddig jobbára csak újságcikkeket olvashattunk.
Lipp Tamás leírja az életforma-változás nehézségeit, melyek legerősebben Újpalotán jelentkeznek, ahol többségében a régi, szanált háztömbökből ideköltözött munkások laknak. számukra nemcsak a megszokott lakóhelyi közösség elhagyása okozott gondot, hanem az új lakás berendezésével, fenntartásával kapcsolatos költségek előteremtése is. Az új környezet egyúttal a hagyományos közösség fellazulását, a szabad idő eltöltésével összefüggő nehézségek növekedését jelentette az ideköltözőknek. A riportkönyv tehát, amikor részletesen foglalkozik az új lakásba költöző munkások életmódjának változásával, a művelődés és a fiatalok problémáival, izgalmas és részben még feltáratlan területre kalauzolja az olvasót.
Lipp Tamás a tárgyilagos leírásokon túl portrékat is rajzol, felvillant néhány lakótelepi figurát, néhány egyéni sorsot, s így a megörökített gondokat személyes hitellel ruházza fel.
Lipp Tamás riportkönyve az új, szocialista munkáséletmód kialakulásával foglalkozó vitáink fontos dokumentuma, egyszersmind izgalmas leírás arról, hogyan alakul a jövő munkásosztályának élete.
Ismeretlen szerző - Írószemmel 1973
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Írószemmel 1980
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Moldova György - Akit a mozdony füstje megcsapott...
A Magyar Államvasutakkal minden hazánkfia kapcsolatban került már valamiként - utasként bizonyosan. A MÁV éppen ezért mindenkinek szívügye, mindenkinek vannak személyes tapasztalatai, s dicséri vagy szidja, áldja vagy átkozza, ki-ki természete és tapasztalata szerint.
Moldova György könyvét már a témája is érdekessé teszi, de igazán izgalmassá az, hogy megmutatja az olvasónak a MÁV belső életét, azt, amit az utas nemigen láthat, talán nem is sejthet. Moldova György meggyőző képet rajzol egy-egy nagyforgalmú vasúti csomópont munkaritmusáról, munkakörülményeiről, a szinte hihetetlen munkabírású vasutasokról, az idősebb és fiatalabb vasutasnemzedék gondolkodásmódjáról, munkastílusáról, mozdonyvezetőkről, fűtőkről, forgalomirányítókról, pályamunkásokról, vasúti mérnökökről, minden rendű-rangú vasutasról.
Felejthetetlen a Záhonyi Átrakó Körzetről, Európa legnagyobb szárazföldi kikötőjéről rajzolt kép: sínpárok beláthatatlan hálózata, érkező és induló vonatok százai mindennap. A gépesített, helyenként majdnem automatizált rakodómunka mellett a hagyományos, sőt ősrégi kézi rakodás, száz és száz áruféleség, Európa minden tájára induló vagonok - lenyűgöző kép.
Moldova György a MÁV tevékenységének minden területét megvizsgálja - nemcsak a forgalmat és a pályafenntartást, nemcsak az árurakodást, és utasszállítást, hanem a betegellátást is, sőt a fejlesztést, a korszerűsítést, aztán a gazdaságtalannak minősített vasútvonalak megszüntetésének minden körülményét is.
Szilágyi Gyula - Tiszántúli Emanuelle
E könyv - műfaját tekintve - szociográfia, témája pedig a tiszántúli aprófalvak szexuális világa. Nem statisztikák összeállítására törekedtem (bár az adatok összegzéséről nem mondtam le), inkább a minőségre voltam kíváncsi, az élmények érdekeltek, az aktusig vezető rituálétól, a befejezést követő levezetésig. Érzéseket, élményeket, gondolatokat, vágyakat kutattam, a zsigeri működést meghaladó többletet kerestem, és néha nagyon szép, máskor nagyon szomorú történetekkel, intim élethelyzetekkel találkoztam, soha ki nem mondott, esetleg suttogva megvallott édes asszonyi álmokkal, és igen egyszerű, puritán férfiszexualitással. Közben persze meglepetéssel tapasztaltam, hogy az aprófalvak világában a legintimebb pillanatok is valamiképpen közösségi kontroll alatt állnak, s a (kölcsönös) örömszerzés kifinomultabb lehetőségeivel szemben milyen merev elutasítás nyilvánul meg - elsődlegesen a férfiak részéről.
Azért tartom fontosnak ezt a témát, mert legmélyebben leginkább feltárulkozóan a szexualitásban fejezzük ki önmagunkat. E kétszemélyes happeningnek nincs előre megírt forgatókönyve, az "itt, most és vele" helyzet minden esetben a korábbi viselkedési programok felülírását teszi szükségessé, a tradicionális magatartási minták megújításának képtelensége ejakulatív rutinná silányítja az erotikát. Ez pedig senkinek sem öröm.
Szilágyi Gyula
Juhász Júlia - Tétova vágyakozások
Ez a könyv Budapest egyik új, korszerű lakótelepének, Újpalotának a munkáslakóiról szól. Illetve ők, a munkások szólnak magukról, s a szerző csak följegyezte és csoportosította hol megelégedett, hol zaklatott, tétova, elismerő vagy bíráló szavaikat, kifakadásaikat - nem a lakótelepi házakról, a ki nem javított hibákról, nem! Életmódjukról, újpalotai és munkahelyi életükről, a lakótelepi gyerekekről és a fiatalok gongjairól, s mindarról, amit az új környezet hozzáadott életükhöz vagy elvett belőle. Egymásra rímelő, másszor egymásnak feleselő, ellentmondó nézeteikben Újpalota munkáslakóinak életmód- és sorsváltozását ábrázolja ez a könyv, irodalmi riportfüzér formájában. Amiképp egy zenei szvitben egymást követik a vidám, derűs, pattogó, táncra serkentő és a borús, szomorúságot árasztó, bánatos ritmusok s dallamok, témák, motívumok, úgy sorjáznak e könyvben az újpalotaiak élet-szvitjének egyes tételei. Lakó- és munkahelyi életük sok-sok, általánosságban is érvényes, figyelemre méltó és tanulságokkal szolgáló tapasztalata, az üzemi élet emberközpontúsága vagy bürokratizmusa, elidegenítő jelensége, elégedettségük vagy jogos-jogosulatlan elégedetlenségük, bírálatuk, az ellen, amit rossznak tartanak, tétova vágyakozásuk valami után, amit valójában maguknak, magukban kell létrehozniuk - mindez elénk tárja korszerűsödő, mai életünk megnyugtató ígéreteit, nyugtalanító ellentmondásait.
Őszinte, emberi szavak, elgondolkodtató sorsok, tétova vágyakozások, máról a mának. Ennyi ez a könyv.
Ismeretlen szerző - Írószemmel 1979
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Csörsz István - Sírig tartsd a pofád
_Első rész, 1971_
BŐRLÁBÚ: Ez a könyv újabb ló lesz a tömeg alá a hosszúhajúak ellen, éppen úgy, mint az Abbázia-galeri ügye vagy a Halálfejesek című film. Lesz egy nagyon vékony réteg, amelyik elgondolkodik rajta, de a többség még jobban gyűlöl majd bennünket. Nekem ugyan nem hiányzott soha, hogy elismerjenek. Gondoljanak még piszkosabbnak, még szemetebbnek. Annál boldogabb leszek.
PATKÁNY: Sokan lesznek olyanok, akik hülyeségnek tartják az egészet. Egyszerűen nem hiszik el. Aki meg elhiszi, az magában tartja. Mit tudnának csinálni? Küldenek száz forintot postán?
ZORD KHÁN: Engem speciel nem érdekel ez a könyv. Sem ez, sem más, és nem is fűzök hozzá illúziókat, hogy megjelenik-e, vagy nem jelenik meg. Az effajta ifjúságot úgy mérik fel erkölcsileg, hogy a társadalom legelvetemültebb része, de tulajdonképpen nem tudnak róluk semmit. Nekem ez a történet csak rossz emlékeket táplál, és azt hiszem, így vannak vele a többiek is. Nincs rá kilátás, hogy jobb legyen. Azoknak, akiknek mondana valamit, úgyse kerül kezükbe ez a könyv, már csak azért sem, mert az a réteg egyáltalán nem olvas.
_Második rész, 1982_
BŐRLÁBÚ: Az egykori bálványok mind ledőltek. Nincs a fiataloknak egy példaképe. Nincs, akit utánoz. Nincs, akire felnéz.
PATKÁNY: Elfogadtak bennünket olyannak, amilyenek vagyunk. Nem vagyunk már értéktelen emberek. A Zord Khánra ugyanúgy szükség van, mint rám. A társadalomban. Hogy a munkája mellett mit csinál, az a magánügye.
ZORD KHÁN: Tudom, hogy nem jegyzik azt az értéket, amit én kiragadtam az életből, de nekem érték volt. Én ezzel mértem. Nekem alumínium bögre jutott, nem érdekes, de belemerítettem. A sűrűjébe. Kész.
Rab Ferenc - Színes golyók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Írószemmel 1971
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Írószemmel 1974
Közhellyel kell kezdenünk az Írószemmel, 1974 bemutatását: a legszárnyalóbb írói fantáziát is képes felülmúlni a valóság izgalmasságban, érdekességben, színességben,. S még valami: a körülöttünk zajló élet, a valóság, amelyben élünk, általában csak részleteit mutatja meg nekünk, elfedve az egész társadalom nagyobb összefüggéseit, forrongásait, nagyszerű szépségeit, esetleg fájdalmas vajúdásait.
Mint már évek óta a hasonló címmel megjelenő riportgyűjteményeket, ezt a kötetünket is igyekeztünk úgy összeállítani, hogy képet adjon a mai magyar valóság jelentős áramlásairól. Irodalmi szociográfiákat közlünk írók és témájukhoz írói igénnyel nyúló újságírók tollából az 1974-es esztendőt, leginkább jellemző jelenségekről, tömegeket foglalkoztató társadalmi kérdésekről, így például a népesedéspolitikáról, a családvédelemről, a munkásosztály művelődéséről stb. Szó esik más problémákról is, amelyek ugyan szintén tömegeket érintenek, de nem állnak a közfigyelem középpontjában: az urbanizációról, a tudatváltozás jelenségeiról, a cigánykérdésről stb.
S mert a kötet összeállításakor már a felszabadulás harmadik évfordulójára való készülődés légkörében élt az ország, hangsúlyosan szerepel a gyűjteményben néhány olyan írás, amely a három évtizeddel ezelőtti idők eseményeire emlékeztet.
Siklós László - Válunk, válogatunk
Így kezdődik:... tánc, táborozás, Balaton, klubest, mozi, csónakázás, Ifjúsági Park; szerelmek szövődése, lobogó-lángoló vagy higgadtabb kapcsolatok szövevénye, amelyek egy része minőségileg átváltozik; a csókból, az ölelésből - műszakok, túlórázás, maszekolás, fusizás után - tökgyalu, húskiemelő villa, vállfa, szemetesbadella, előszobafal, televízió, könyv, szőnyeg, bútor, egyszóval otthon lesz; s a minőségi változások sorrendje úgy hozná magával, hogy a tárgyak visszaváltozzanak meghitt estékké, családi örömmé, házastársi szeretetté, de e ponton a lendület megtörik, az utolsó fázis minőségi változása elmarad, az addig mormolt, duruzsolt, harsányan énekelt varázsszavakat sokszor elfelejtik...
A kötet riportjai olyan fiatalokról szólnak, akik már elfelejtették a varázsszavakat - és elváltak.
Ismeretlen szerző - Írószemmel 1983
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
László Lajos - Esték a klubban
Huszonéveseket kerestem meg dunántúli és alföldi üzemekben, gyárakban, bányákban, gazdaságokban, otthonukban és szórakozás közben, hogy megtudjam, mit csinálnak szabad idejükben. Találkoztam egyetemet végzett munkással, aki csehókban próbálta "kipihenni" fáradalmait; megismerkedtem tehenésszel, aki a fejés előtti szünetben trigonometriát tanul a szénaboglya tövében. Végletek? Tagadhatatlan. De a végtelenbe merülő határok közt a vágyak és törekvések milliónyi változata található. E vágyak eredőit, megvalósulásait és akadályait igyekeztem feltárni. A fiatalok nagy színskálájú válaszait, magatartásformáit, olykor megejtő sorsuk drámáját találhatja az olvasó a kötetben. És azt, hogy az egyén, noha küzdelmet vív önmagával és szűkebb környezetével, nem nélkülözi a társadalmi segítséget.
Graciliano Ramos - Emberfarkas / Aszály
Ramos a modern brazil próza egyik legkiválóbb mestere. Emberfarkas című regénye egy nagybirtokos kiskirály első személyben megírt története, egy elhatalmasodó erkölcsi tudathasadás rajza és egy társadalmi osztály külső-belső széthullásának lenyűgöző látlelete. Az Aszály pedig - a brazil Puszták népe - napjaink divatos műfajának a riportregénynek az irodalmi szociográfiájának egyik őse: a félvér pusztalakók életét sűriti drámai képekbe. Ramos feszes, tömör, villodzó stílusa, hűvös, tárgyilagossággal féken tartott szenvedélye, lélektani és társadalmi érzékenysége mindkét művet maradandó élménnyé avatja.
Tábori Zoltán - Cigány rulett
2008-2009-ben a cigánygyilkosságok tettesei úgy látogattak el a szegénység gócpontjaira, hogy igazán körül se néztek: jöttek, láttak, lőttek.
A megbüntetendő falvakat átgondoltan választották ki, de a házat már nem. Amit Molotov-koktéljaikkal és puskáikkal műveltek, olyan volt, mint valamiféle morbid "cigány rulett": ér, akit ér.
Közvetlenül a merényletek után - akadtak köztük "kakukktojások" is - sokféle helyszínrajz készült rendőrségi és újságírói eszközökkel, de csak kevés hatolt a konfliktusok mélyére, a szomszédságba, a házfalak mögé, hogy igazán árnyalt képet mutasson fel. Mint a kötetbe foglalt tizenegy, szépirodalmi igényű riport, melyek korhű ábrázolásában még benne van a rejtély.
Kordos Szabolcs - Taxisvilág, Hungary
Pszichológusok, csibészek, titkok őrzői. Ők azok, akik mindent tudnak a városról, lakóiról, a szépségekről és a mocsokról. Kordos Szabolcs, a nagy sikerű Luxushotel, Hungary szerzője ezúttal a taxisok és sofőrök zárt világába enged bepillantást. Hallgassa meg az éjszaka hangjait, üljön be a hátsó ülésre a maffiózók, az életüket elsíró háziasszonyok, dolgozó lányok, piacozó kínaiak, partira igyekvő sztárok mellé. Ragadják meg a milliárdos Ferrarijának kormányát és vegyenek részt egy lesötétített limuzin útján. Álljon be a drosztra, és tudjon meg mindent a hiénák, a ferihegyi és a pályaudvari csaták hátteréről. A Taxisvilág, Hungary lebilincselő, emberi és főleg tanulságos olvasmány egy olyan világról, amelyről csak hisszük, hogy ismerjük.
Mesterházi Lajos - Viszontlátás
Szociográfia? Útinapló, amely a szubjektív benyomásokat a statisztika egzakt mérlegén ellenőrzi? Vallomás? Elsősorban bizonyára az: "Nekem a párt mindenekelőtt a mozgalmat jelentette. A mozgalom pedig az embereket; az országjárás során: egyre gyarapodó ismerősöket. Embereket, akik ott álltak, ahol a kerék forog, mi több, akik azt a kereket leginkább forgatták. Volt közöttük mindenféle: kommunista veterén és református lelkész, gyári lakatosból lett katonatiszt és poétalelkű járási könyvtáros, bányász, tsz-elnök, népművész, megyei párttitkár. Emberek, akik elszánták magukat, hogy szabad, művelt, munkás nemzet támadjon a szerencsétlen magyar ugaron. Éveken át követtem a sorsuk alakulását, a hatalomban vád alatt nem lett belőlük nyárspolgár, sem renegát. Hivatásuk volt: A haza és a nép."
Szociografikus, riportszerű beszámolót -a mű tárgya: Pest megye jelene - ez az írói elkötelezettség lelkesít át, amely a tényekből kiindulva tennivalóknál köt ki, az eredményeknél nagyobb szenvedéllyel vizsgálja a feladatokat.
Szémann Béla - Nők diplomával
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.