Oroszlánkórus

Anthony Sheenard - A ​csonkolás művészete
A ​fasiszta Magyarország első Mars-utazója, az egri borok után nyomozó uniós kommandósok, az öccsüket genetikailag átszabó gyerekek, a három testőr phaserkarddal, a Rómában barátnőjével szórakozó ördög – mind-mind szereplői Anthony Sheenard novelláinak, amelyekből egy kiemelt válogatást teszünk le most az SF-et kedvelő közönség elé. Az írásokban tér és idő nyílik meg: az olvasók bepillanthatnak egy alternatív magyar történelembe, a közeli Hold gyarmatosítása során adódó problémákba, de olvashatnak távoli világokról, idegen fajokról és civilizációkról is, melyek ismerkednek az emberrel vagy éppen az emberi ismerkedik velük. A novellák mindegyike magán viseli a szerző jellegzetes humorát, meghökkentő világlátását, és mélyen emberi gondolkodását. A jövő és múlt nem diadalok sorozata, így a történésekből nem hiányzik az irónia sem. Ha meghökkennének olvasás közben, gondoljanak bele: miért lenne más a jövő embere, mint a mostani? Több írást is Pablo Neruda verseskötete, a Kérdések könyve ihletett. Szélesi Sándor akkor vette fel az Anthony Sheenard írói álnevet, amikor első SF-regénye, a Városalapítók, 1997-ben megjelent. Ezért a művéért a szerző a következő évben aztán megkapta a legjobb SF-regénynek járó Zsoldos Péter-díjat. Egyik szülőatyja a legnépszerűbb magyar space-fantasy sorozatnak, a Mysterious Universe világának. Az ebben játszódó Sötétség előtt című regényt 2005-ben ismét Zsoldos-díjjal jutalmazták. Az író leginkább novellistának tartja magát, ezért külön örömmel töltötte el, hogy idén egy, a Galaktika magazinban megjelenő novellája – a Galileo – hozta meg számára a harmadik hivatalos elismerést.

Tar Sándor - Lassú ​teher
Bizonyos, ​hogy napjaink egyik legjelentősebb írója Tar Sándor. Mikor olvasni kezdjük, azt gondoljuk, az átlagemberről ír. Mire a végére érünk, úgy érezzük: "átlagember" - ilyen nincs. Ember van. Sosem átlagos. Sors van. Sosem banális. Szenvedés van. Sosem fordulhatunk félre. Ez az író nem bánja, ha kiderül: érzelmei vannak. De humora is van, kell is, hiszen a mai Magyarországról ír. Csalódottakról és megcsalatottakról. Jobb sorsra érdemes álmodozókról. Ügyesekről, ügyetlenekről, ügyeskedőkről. Hihetetlen történetei beavatással érnek föl. Mert nemcsak az embert és az oly kevéssé alakítható világot ismeri, hanem arról is sokat tud, amit leegyszerűsítve úgy nevezünk: kiszolgáltatottság, perspektíva-vesztés. Mesélőkedve határtalan, hangja rendre eltűnik szereplőinek mélyvilágában. Jelenünk véres valósága szervezi a történeteit. Mindig két pólus köré gyűlnek magnetikus mondatai: egyik a rendet hazudó káosz, másik az emberi természet. _"Akik nem tudnak beszélni, azok helyett annak kell beszélni, aki tud."_ Ezt a nagyon egyszerű és nagyon fontos mondatot Esterházy Péter jegyezte le Tar Sándorról.

Ismeretlen szerző - Hallgat ​az ég
A ​kristályszférákkal övezett világ ifjúkorában új faj lépett a történelem színpadára, hogy megmutassa erejét: az embereké. Képviselői gyengék voltak és esendőek - mégis megzabolázták az elemeket, városokat és falakat emeltek, kitanulták a betűvetés és a mágia fortélyait, és persze hódoltak az isteneknek, akik hű szolgákra leltek bennük. Sokak szerint ez volt a boldog aranykor, amely évezredekig tartott, míg végül vér és könnyek közepette semmivé lett; mert hódítók érkeztek a tenger felől, akik uralkodni vágytak Északfölde népe fölött. Az ősi kultúrák emberei harcoltak, elbuktak, s végül odavesztek a csatákban; úgy mondják, azért, mert elhagyták őket isteneik. Pedig talán csak meghaltak ők is, elpusztultak, miként az első birodalmak, melyekből pár baljós emléken kívül nem maradt fenn semmi, csupán a név: Cranta. Raoul Renier, John J. Sherwood és társaik novellái ebbe a világba nyitnak most kaput.

Vámos Miklós - Jelenleg ​tizenharmadik a listán
Slussz ​Ernő, Karilné, Jencik és Jenci bácsik, gyanús Gyulusok a figurái ennek a kötetnek, a fanyar-szatirikus hangú írások e nevükben is torz hősei Nyál és Barkó utcákban laknak, és járnak kétes vagy kétségtelen ügyeik után, de az író második kisprózai kötete már kevésbé szatírikus, mint az első volt. A csipkelődő hangot, a kispolgáriságot és sekélyességet kipécéző szellemes bökéseket mélyebb - hol melegebb, hol keserűbb - hang és az a vállalkozás váltották föl, hogy mielőtt egy vidám és boldog novellára sor kerülhetne - amely jelenleg tizenharmadik a megírandó témák listáján -, novella-helyzetjelentések és kis novellatérképek készüljenek és tudósítsanak az átlagosan kicsi életek, széthulló családokban élő boldogtalanok és magukra maradt boldogtalanok világáról vagy legalábbis nagy figyelmet érdemlő tartományáról. Az írót nem az érdekli, vajon mekkora ez a tartomány. Óvakodik attól, hogy a kisember szürkeségét abszolutizálja. De okkal tartja fontosnak azt a jelenséget, amelyre új írásainak a többsége figyelmeztet: az emberi igénytelenséget, ezt a változatlanul gyakori alaptulajdonságot, ami rutinéletre, gépies és sivár életre vezet. A kötetbe foglalt "családregények" és magányosság-regények korántsem akarnak azzal a direkt közéletiséggel hatni, mint Vámos Miklós két esztendeje megjelent bemutatkozó írásai, de a változatlanul szatirikus írásokkal jól megférve, fanyarságukkal ezekhez rokonulva, változatlanul - és elmélyültebben - közéletiek.

Cserna-Szabó András - Félelem ​és reszketés Nagyhályogon
Nagyhályog ​valahol az Alföld és Cserna-Szabó képzelete közt félúton található. Első ránézésre lusta, porlepte falu. Ha géppel szállunk fölébe, bizony, csak térkép marad, de ha elfogadjuk a szerző szakértő kalauzolását, akkor nem akármilyen élményben lehet részünk. Pattanjunk föl vele egy ócska kerékpárra, kövessük őt és félig bolond, félig kétségbeejtő normális hőseit. A hős szó itt nem pusztán afféle fordulat: szinte minden egyes szereplő makacs és eleve kudarcra ítélt küzdelmet folytat a Kaszás - és legtöbbször saját élete ellen. A halál ebben a könyvnyi novellafüzérben nem megsemmisülés, hanem átalakulás. Nagyhályog apró termetű hentese, a halálipari segédmunkás több száz öngyilkosságra alkalmas eszközt fejleszt ki, a falu ufóhívője saját temetése után békésen eldiskurál a húsát rágcsáló kukacokkal. Cserna-Szabó könyvében megmutatja, hogy a haláltól nem szabad félni és reszketni, hanem igenis ki kell nevetni, és akkor döntetlenre hozhatjuk a játszmát, ha már győzni nem lehet. A _Félelem és reszketés Nagyhályogon_ természetesen nemcsak erről szól. Olyan, nehéznek tűnő kérdéseket is megválaszol, mint például, milyen a művészi alázat, mi a magyar igazság, és hogy létezik-e Isten. A válaszokon pedig garantáltan meg fogsz lepődni, Kedves Olvasó!

Ismeretlen szerző - Körkép ​2006
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Erdős Virág - Lenni ​jó
Ebben ​a könyvben bármi megtörténhet: halottak támadnak föl, az angyalok fennakadnak a kerítésen, saját anyánkról kiderül, hogy ufó - és az is egyre kevésbé biztos, hogy mi nem vagyunk azok. Szabálytalan apokalipszis tárul elénk a _Lenni jó_ oldalain. A hét angyal között megtaláljuk a Mirage-2000 repülőgépet, a Renault Mégane-t és Michael Jacksont is. Jézus csodáit Madonna (természetes a popsztár), Arnold Schwarzenegger és Ross doktor ismétlik meg. Az Erdős Virág-féle "jelenések könyve" felhasználja a legújabb reklámok szóvicceit és blikkfangjait, de a Biblia nyelvének tömörségét is. Az elementáris erejű beszédmód és a gazdag utalásrendszer hol a végletekig abszurd humorú, hol pedig groteszk, néhol már horrorisztikus szövegekben szólal meg. Mészáross Márta rajzaiból is hasonló kettősség sugárzik: miközben az elfolyó vonalakkal vázolt, torz arcok elszenvedik a furcsa világnak a mártíromát, azért jut még idejük egy utolsó, kaján pillantásra.

Podmaniczky Szilárd - Balatoni ​világok
"Arra ​gondoltam, milyen jó lenne összeállítani a Balatonról egy olyan könyvet, amelyben az itt élő emberek történeteit, anekdotáit gyűjteném össze. Amikor a sokadik beszélgetésen is túl voltam, magam is meglepődtem az eredményen, mintha egy élő regény kerekedne ki előttünk. Mesés világok, amelyeket különbözőségük ellenére is összeköt a Balaton magával ragadó hangulata." (a Szerző)

Halász Margit - Forgószél
A ​Forgószél egy eltűnt világ újraképzelése, s mivel már csak a képzeletben-emlékezetben létezik, a felidézés során az alföldi tanyaközpont mitikus és mágikus motívumokkal teli mesés világgá változik. A kötet legnagyobb értéke, világteremtő képessége, az egymással finoman összekapcsolt történetek összességének olvastán tűnik ki. Bényei Tamás Nosztalgikus emlékezés, apró részletek, az élet édessége és keserűsége, erős hangulatok, világosan és magabiztosan felvázolt helyzetek, némi melankóliával és kikezdhetetlen következetességgel. Halász Margit "csak" démoni szenvedélyekről ír, "csak" bánatról és örömről. Orsós László Jakab Vámospércsen születtem 1964-ben. Isten tehenei címmel 1993-ban egy füzetnyi elbeszélésem jelent meg Egerben. Ha jól számolom, ez éppen a másfeledik kötetem. Halász Margit

Lázár Ervin - A ​Masoko Köztársaság
Lázár ​Ervin "csodaíró". Csodálatos ez a képessége, hogy könyvei mindenkihez szólnak. Olyan természetesen bánik tollal-papírral, mint akinek nincs természetesebb közege, mint a betű. És csodaíró, mert csodákat ír le: gyerekangyalokat, emberarcú virágokat, kikiáltásukat ünneplő csodaköztársaságokat, hét napkoronggal dicsekvő égboltokat. Csodakertjének legizgalmasabb titka - ha irodalmiasan akarunk fogalmazni: a naiv mese elegyítése az intellektuális groteszkkel, és ha egyszerűen akarunk fogalmazni: a titok nyitja az, hogy Lázár Ervin jó író.

Vámos Miklós - Tiszta ​tűz
_I. ​(első fül)_ Minden könyvnek két füle van. Ahogyan (majdnem) minden embernek is. Páros szerv. Ehhez igazodik most a (két) fülszöveg. Volnának itten bizonyos szövegek. Melyek különféle témákról szólnak, születésről, halálról, válásról, szerelemről, félelemről, boldogságról, rivalizálásról, önérzetről. Két valami azonos bennük. 1. Én írtam őket. 2. A szerkezetük egyforma. Dupla. Páros. Kettős. Két-részes tehát. Három dupla kisregény és négy dupla novella található a kötetben, az elmúlt hat év termése. Két szemszög, két idősík, két történet ugyanarról az eseményről vagy jelenségről, két vallomás, két főszereplő, ilyesmik. Hamvas Béla és más ezoterikus szerzők szerint az egyes szám a tézis, a férfi jelképe, a kettes pedig az antitézis, vagyis a nőé. Én ezt nem tudom elfogadni. azt sem, hogy a kettes a sátán szimbóluma volna. Ámbátor talán mindegy, a sátán és az Isten éppúgy valaminek a színe s visszája, ahogyan a nő és a férfi. A debreceni páros (dupla kolbászkák) mintájára valamiféle irodalmi műfajnak érzem az irodalmi párost, a szövegek együttes fogyasztása melegen ajánlatos, lehetőleg fanyar mustárral, friss kenyérre, tisztatüzes innivalóval. _II. (hátsó fül)_ Az irodalmi páros műfaját nem én teremtettem. Nem is most éltem vele először. Már az 1972-es pályakezdő kötetemben (Előszó az ábécéhez) is szerepelt egy, ott annyira komolyan vettem a duplaságot, hogy a Magvető Kiadó tipográfusát arra kértem, tördelje két függőleges sávba a két szöveget, ahogyan a forgatókönyveket szokták, jócskán megnehezítve az olvasók dolgát. Ilyen formai trükkökkel már nem élek. De az irodalmi párosodhatnék alaposan rámjött. Írtak már ilyen dupla szövegeket kül- és belföldön egyaránt, például az áldott tollú Krúdy Gyula, amikor egy párbajt a két résztvevő szemszögéből külön novellákban mesélt el. Ő azonban nem tartotta fontosnak, hogy együtt jelenjenek meg. Számomra épp ez volna a lényeg. Olykor talán a páros is lehet páratlan. Boldog lennék, ha e könyv hatására szokásba jönne az irodalmi páros, mint olyan. A hozzám hasonló írónak remek játék. A hozzám hasonló olvasónak is. Reménykedem, hogy sokan vagyok.

Hajnóczy Péter - A ​fűtő
Hajnóczy ​Pétert első novellás kötetében a szigorú normáktól, kötöttségektől idegenkedő ember sírnivalóan suta törekvése foglalkoztatja, hogy "beilleszkedjék", hogy meglelje helyét, körüljárja lehetőségeit, kordába szorítva önnön szertelen természetét. Különösen az indító novellafüzérben, mely csaknem kisregénnyé olvad össze, és a befejező, La Fontaine modorában írt fabula-ciklusban,. Sokszor ingerült, sokszor szorongó ez a küzdelem, de minthogy Hajnóczy Péter nem a romantikus, hanem az ironikus túlzások iránt mutat előszeretetet, sem az ingerültség, sem a szorongás nem hatalmasodik el írásain, nem rosszkedvét kényszeríti rá az olvasóra, hanem merész, gunyoros együtt gondolkozásra csábítja, az intellektuális teljesítmény varázsával ajándékozza meg. Meglepően érett író Hajnóczy Péter; mesterségbeli tudása és tehetsége lehetővé teszi, hogy témáját ne egyszerűsítse az ábrázolás kedvéért, hanem életszerű sokrétűségében bontsa ki. E kötet is egy rugalmas, változékony attitűd terméke, amely szabadon válogathat az alkotás lehetőségei közül a realista novellától a fabuláig terjedő skálán. E skála fokozatait aszerint jelölhetnénk ki, hogy a valóság elemei vagy a fantázia játékai, az asszociációk jellegzetes mechanizmusa kap-e nagyobb szerepet a novellában.

Ürmös Attila - A ​semmittevés filozófiája
Ürmös ​Attila különös hanghordozású, undeground-retró kötete a 90-es évek kávéházi miliőjébe vezet. A fiatal művész nevét mindenekelőtt zenei tárgyú cikkei, illetve 1995-ben megjelent Pink Floyd monográfiája tette ismertté a nagyközönség előtt, ezért A semmittevés filozófiája pályáján is új állomást jelent.

Békés Pál - Lakótelepi ​mítoszok
Lakótelep ​és mítosz - ellentétek. Márpedig épp e kettő ötvöződik egybe a fiatal szerző új kötetében. A novellák hőse, a fordító, eltartási szerződés révén kerül valamelyik se eleje-se vége budapesti lakótelepre, s igyekszik hozzáedződni e sajátos világhoz. A lazán egymásba kapcsolódó novellák azonban nem a lakótelepek szociológiájának szépirodalmi adalékai. Itt éppenséggel működik a lift, megteszi a maga tíz emeletét föl, az ég felé, sőt máskor tízemeletnyire visz a föld alá, a fordító és az olvasó múltjába, mélyébe. A fordító olykor vitézül viaskodik látomásaival, máskor groteszkül csetlik-botlik a képzelt vagy való világban, s néha ráérez a csetlés-botlás-viaskodás okára: "Amiben élek, nem ház, hanem lelkiállapot." A főszereplő nem a panel, hanem a panelvilágba került ember, aki bárhová érkezik, újrateremti az aranykor mítoszait, az éppen adott körülményekkel átszínezetten. Az első pillantásra könnyedén áttekinthető derékszög- és síkvidék éppoly rejtelmeket őriz, mint a legendák hegyvidékei, s az eligazodni kívánó fordító hol képzelgéseibe, hol a külvilág gátjaiba botlik. Újraéli Ikarosz és Thészeusz történeteit, vagy új mítoszokat teremt magának. Így tévedhet el a nyílegyenes folyosón, így vetülhet a tar Wilkinson felügyelő az égre sokszoros nagyításban, és így szállhat alá a fordító a lakótelepi alvilágba - hiszen, ahol ember él, ott mítosz terem, legyen a fal szalmatörekkel kevert vályog vagy szögcsorbító beton.

Sceurpien - Szörpi
Az ​általános műveltség része, hogy három alapszín van, ahogy az is, hogy a nyelvünk négy alapvető ízt képes megkülönböztetni. Az már kevésbé köztudott, hogy belső nyelvünk is négy ízt ismer, amelyeket legjobban talán szörp formájában tudunk elkülöníteni. Az okoskodós Alma, az érzelmekkel teli Eper, az édeskés, aranyos Málna, valamint a keserű Kökény. Ezek az ízek alkotják ezt a kötetet, elemeire bontva, hogy az Olvasó minden hangulatához találjon benne megfelelőt.

Hernádi Gyula - Deszkakolostor
Több ​mint negyedszázada már, hogy 1959-ben megjelent Hernádi Gyula első könyveként a Deszkakolostor. Ez a novelláskötet rendkívüli figyelmet keltett: elismerést és vitát, biztatást és elmarasztalást egyaránt kapott az akkor még fiatal író. Ideje újra felfedeznünk ezt az értékes gyűjteményt. Emlékezetünkbe idézni pl. a címadó írás Menykóját, a munkássá érett cigányfiút, aki megrendítő harcot vív önmagával, hogy el ne hódítsa más asszonyát. Vagy a Hideg van című novella hősét, aki a halál árnyékában azt keresi, mit őrzött meg leginkább emlékezete a múló időből. S jó lesz majd a könyvet újraolvasva fölidézni a púpos csodagyerek, az utolsó szerepében elbukó színész vagy a lovaiért meghalt kocsis történetét. Valamennyi írás az emberi lélek sokszínű, finom és hiteles bemutatása.

Schäffer Erzsébet - Lábujjhegyen
"Meg ​kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk..." "A mondatot évekkel ezelőtt választottam, a Nők Lapjában megjelenő írásaim mottójául. S az olvasók rátaláltak az üzenetre. Ez a mostani kötet is ennek a gondolatnak a jegyében állt össze. Történetei megint útközben születtek, s megint úgy mesélnek, hogy remélem, az olvasónak vágya támad a Lábujjhegyen-t is fellapozni újra meg újra..." /Schäffer Erzsébet/

Tóth Krisztina - Pillanatragasztó
- ​Minden kapcsolat időzített bomba - Ebben a könyvben huszonöt történet van. Ez nem véletlen: a szerző huszonöt évvel ezelőtt adta ki első könyvét. A történetek mindegyike egy-egy pillanatfelvétel Magyarországról, tükörcserép az elmúlt negyedszázadból. A Pillanatragasztó megkísérli összeragasztani ezeket a cserepeket, és rögzíteni a múlt egy darabját. Vajon miért bonyolódik levelezésbe egy arab fiú a Madártani Intézettel? Mit keres egy hulla a kiállítóteremben? Mi történt azzal a nővel, akinek egy bevásárlóközponban egyszer csak leesik a feje? És mi sodorja a középkorú művésztanárt az őrület szélére egy tengerentúli utazás alatt? Hová tartanak egy kisbuszban az erdélyi vendégmunkások, és mi lesz a kissráccal, aki velük utazik? A szereplők a legkülönbözőbb helyszíneken élnek, életük díszletei, lehetőségeik, vágyaik nagyon eltérőek, de közös bennük, hogy sorsfordító pillanatok előtt állnak. A döntést, a végső nagy halálugrást azonban csaknem mindegyikük halogatja: egy-egy pillanatra odaragadnak másokhoz, a véletlen találkozások talán megváltást jelenthetnének, de ők nem képesek felismerni a lehetőséget. Tóth Krisztina új könyvében a szenvtelennek tűnő elbeszélő végtelenül pontosan láttatja az emberek közti bonyolult viszonyok rendszerét, és a nehéz sorsok, olykor groteszk jelenetek elmesélése közben minduntalan megcsillan kifinomult és szarkasztikus humora.

Hubai Gruber Miklós - Döntetlen
Hubai ​Gruber Miklós korábbi köteteinek olvasói számára ismerősen csenghetnek a falusi mesemondó hangján megszólaló ízes beszédű, fordulatos meseszövésű történetek. Nem is lehet véletlen, hogy a számtalan megismert emberi sorsból éppen ezeket választotta kötete anyagául az író. A történetek szereplői kemény harcot vívnak ebben az egyre embertelenebbé váló világban. A szeretet és a hűség az a megtartó erő, amely átsegíti őket a hétköznapok küzdelmein, és amely példát ad nagyapáról unokára, nemzedékről nemzedékre tisztességből, szorgalomból, felelősségvállalásból. Egyikük, másikuk elbukik, ha már nem bírja erővel, mint Borkövi Márton vagy Bádog Juli, akiknek sorsa mélyen megrendít bennünket, vagy fölkavar, mint Szálka Simon esete, hiszen ezek az emberek köztünk élnek, és kiszolgáltatottságukért mindannyian felelősek vagyunk. Hubai Gruber Miklós írásaiból sugárzik, hogy hisz az emberi jóságban, és ha elolvassuk a könyvét, mi is hinni kezdünk benne. Tekes Rozália Hubai Gruber Mikós tudja: _„Jól csak szívével lát az ember”_, de Saint-Exupéry imádságának a lényegét is ismeri: _„Uram! Nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz. (…) Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van.”_ A valóságból vett történetek lejegyzőjének tekinti magát. (Kodály több népdalgyűjtésének a végére ezt írta: _„Tanultam...”_) Az írás végső soron: kegyelem. Hubai Gruber érzelmekben gazdag, szellemi-lelki örömet szerző írásai az ember- és természet iránti szeretet, a tisztaság jegyében csendben, áhítatban születtek. A Bencés Regula intelmén túl, _„Keresd a békét, és járj utána!”_, a ferences lelkiség lényegét tudatosítják: _az öröm a lélek olaja_. Bárcsak minél több embernek adnák meg ezek az írások az olvasás örömét, indítanák őket szépre, jóra, igazra, és vezetnék őket közelebb a legfőbb forráshoz! Jáki Sándor Teodóz OSB Hubai Gruber Miklós azt állítja: nem ő írja a történeteket, hanem az Élet. A nagybetűs. Ez nem így van. Mert az élet ugyan másból sem áll, csak történetekből, ám ezek mellett a legtöbben úgy mennek el, hogy észre sem veszik őket. Vagy ha meg is látják, nem tudják úgy leírni, hogy még a derűs mesék is könnyeket csaljanak a szemünkbe. Hubai Gruber Miklós birtokában van ennek a mesélő tehetségnek. Megadta neki a Teremtő. Ezért aztán ő bizony szembemegy a világgal: nem rohan. S mert nem rohan, van benne valami „régimódi”. Ugyanis látnivalóan ráér. Ráér észrevenni a szépet, a jót, a tartalmasat, a meghatót, a szívszorítót; mindazt, amiért élni érdemes, mert emberi, s mert felemelő. Ha megismerkednek írásaival, rájönnek majd, régimódinak lenni miért is érdemes. Kondor Katalin

Hubai Gruber Miklós - Ünneplőruhában
Egy ​sóhajtás a szomorú sorsú magyar erdőkből, egy hervadt rózsacsokor Miska bácsi kezében, egy hullócsillag apa és fia éjszakai beszélgetésének, egy öreg tanár könnyes szeme az érettségi találkozón... Emlékképek, melyek belém vésődtek Hubai Gruber Miklós új könyvét olvasva. Páratlan témagazdagság és nagyon érzékeny lélek jellemzi az írásokat. Eddig is tudtam: jó, hogy Hubai Gruber Miklós „rákapott” a novellaírásra! Most már azt is tudom: örülhetünk, hogy fordítani is szeret. Kondor Katalin Meglepő és erotikus epizódok egy hivatalos barangoló tollából, Nem bölcselkedik, csak mesél. Olykor nyomoz, vagy elszomorít, olykor ünneplőbe öltözik. Ugyanazzal a busszal utazunk vele, mint előző kötetében a Cserhát, a Mátra, a Bükk regényes tájain. Ha úgy fordul a kerék, már Szlovákiában szomszédolunk. Történetei a valóságból szövődnek, magukkal sodornak; a szelíd egyhangúságban dráma izzik. Rapcsányi László Élet- vagy inkább vágóképek Hubai Gruber Miklós írásai. Társadalmunk, embertársaink, honpolgáraink arcai kire mi illik az egyes, olykor szívbevágó történetekben. A szerzővel együtt éljük át a létezés, az emlékezés szép, megtartó élményeit: a kukoricaszemekben játszó-kártyázó, fiait mindig nyerni engedő édesapáról; a mátraszelei lakodalmas vigasságról s a meggyalázott, felhasított, telefirkált busz-üléseket esténként kijavítgató-visszafoltozó sofőr-családról. A riport – véljük szakmabeliek – a jelen, a pillanat krónikája. Kollégánk szikár, olykor csúfondáros stílusa mögül azonban a meggyőzés, a líra hevülete, az igazságkeresés szenvedélye is áttör, mert nemcsak ábrázolni, közölni, láttatni, hanem jobbítani is akar, amiért írni vagy rádiózni igazán érdemes. Sediánszky János