|
IV. Béla királynak a tatárjárást követő években az újjáépítés és az ország határainak megvédése mellett trónja megszilárdításáért is keményen meg kellett küzdenie. Apjának, II. Andrásnak már halála után született meg István nevű fia harmadik feleségétől, Estei Beatrix királynétól, és a történet idején hétéves herceg akár igényt is formálhatott volna a koronára – különösen úgy, hogy Velence, ahol nevelkedett, magának akarta a dalmát kikötővárosokat, melyek adói a magyar király kincstárát gazdagították.
A lándzsanemesi címet a vérükkel megszerző Levente, Lados és társaik nem sokáig élvezhetik gyarapodásukat Benefalván: az 1243. évi sáskajárás tönkreteszi szépen gyarapodó gulyáik legelőit, így kénytelenek távolabbi vidékekre hajtani az állatokat, ha nem akarják, hogy éhen pusztuljanak.
Leventét a gulyák kétségbeesett, harcoktól sem mentes terelése közben éri utol a királyi parancs: induljon a dalmát tengerpartra, Zarába, derítse fel a velenceiek szándékait Utószülött Istvánnal, és ha kell, örökre szüntesse meg a fenyegetést, bármilyen eszközzel.
Levente nehéz szívvel fordul dél felé társaival és állataival: veleszületett tisztességérzete berzenkedik a kimondatlanul ráosztott orgyilkos szerep ellen, hűsége a király iránt mégis megingathatatlan. A délvidéki hegyek közé érve azonban lecsap rá és csapatára a környék legkönyörtelenebb rablóbárója, akit hívei és ellenségei egyaránt csak Fekete Angyalnak neveznek… és Levente rádöbben, hogy a halál torkában már nincs helye a mérlegelésnek.
Urbánszki László Anno Domini című, a Tatárjárást követő években játszódó regénysorozatának újabb kötete méltó folytatása a nagy sikerű Vérszagra gyűl, Fegyver csörög és A lándzsa nemesei című regényeknek. A szerző mélységesen szerethető és gyűlölhető hőseinek rendkívül fordulatos kalandjain keresztül – kiterjedt történelmi kutatómunkára támaszkodva – egyedülálló módon mutatja be a XIII. századi Magyarország sorsfordító eseményeit és hétköznapjait, főurait és legszegényebb parasztjait.
„Urbánszki született író… elképesztő szeretettel és tisztelettel dolgozza fel a választott korszakát.” – Bán Mór
Kapcsolódó könyvek
Gárdonyi Géza - Isten rabjai
Egy XVI. századi nyelvemlék, a Margitlegenda hívta föl Gárdonyi figyelmét IV. Béla király leányának, Margit regényes élettörténetére. A Ráskai Lea másolatában megmaradt legenda föltételezett szerzője Marcellus páter, Margit gyóntatója volt, akivel a regény több jelenlétében mi is találkozhatunk. A 231 lapból álló kódex a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten létesített Domonkos-rendi kolostor híres lakójának életrajzát tartalmazza. Az író szorgalmasan tanulmányozza a kolostori regulákat, a rendház elhelyezkedésének, helyiségeinek rajzát, régi följegyzésekből megismeri Margit apácatársainak nevét, korát, származását. Képzelete azonban túllép a szűkös történelmi adatokon, kitölti a krónika hiátusait, fantáziája rekonstruálja a kolostor és a korabeli Magyarország mindennapjainak életét. Hosszú előkészület után egyetlen év alatt írja meg híres történelmi regényét. Az Isten rabjai első kiadása 1908 áprilisában jelent meg, és azóta az egymást követő nemzedékek kedves olvasmányává lett.
Sumonyi Zoltán - Árpád-háziak Bizáncban
A bizánci udvarba küldött magyar delegáció tagjait is meglepte a szokatlan öltözetű, borotvált arcú császárjelölt, akiben nem ismertek rá Bélára, a Mánuel császárhoz zálogba adott kamaszra. Hiszen a császár - míg trónörökös utóda meg nem született - az Árpád-házi Bélát jelölte a Bizánci Birodalomban utódjául. A birodalom titkos szolgálatát vezető királyfi azonban hazatért Magyarországra, ahol III. Béla (1172-1196) néven megkoronázták. Feleségei a legnagyobb uralkodóházakból kerültek ki, diplomáciai kapcsolatai révén Magyarország Európa nagyhatalmai közé tartozott. Udvarában élt Anonymus, a Gesta Hungarorum szerzője.
Nagymihályi Géza - Árpád-házi Szent Piroska
Az Árpád-ház nagy egyénisége Szent László magyar király lánya, 1118-1134 között Eiréné néven II. Ióannész Komnészosz bizánci császár felesége volt. Megépíttette a Pankrátor-Métér Eleusza-Szent Mihály hármas templomegyüttest, monostort, elmebetegek és aggok menhelyét, kórházat. A szegények, nyomorultak példamutató védelmezője volt. Nyolc gyermeke született. Korai halála előtt Xené néven felvette a szerzetesnők fátylát. Az ortodox egyház szentként tiszteli, kultuszát elvileg átvette a római és a görög katolikus egyház. Magyarországon emléke, személye és műve méltatlanul elhanyagolt. E könyv célja, hogy jelenlegi ismereteink alapján emlékét újra felidézzük, ünnepét (augusztus 13.) megünnepeljük, ikonjait megfestessük és tiszteletre kihelyezzük, a legfontosabb, hiányzó liturgikus szövegeket megírjuk.
Zsoldos Attila - Nagy uralkodók és kiskirályok a 13. században
A negyedik kötet II. András reformjaival, az Aranybulla kiadásának belpolitikai körülményeivel kezdődik, majd a tatárjárást és IV. Béla ország-újjáépítését mutatja be, illetve megismerhetjük a királyi hatalom válságát s a kormányzat átalakításának intézkedéseit is.
Hunyady József - Aranyhorda
Ami ezt a könyvet illeti: IV. Béla a véres magyar história egyik legérdekesebb egyénisége volt. Élete teli volt olyan eseményekkel, amelyeket "mindenki ismer", olvasmányai vagy tanulmányai alapján. - Szemtanúja anyja, Meráni Gertrud meggyilkolásának. Ez a tragédia döntő módon befolyásolja egész további életét. Ifjabb király korában rádöbben: apja nem jól uralkodik, s a néphangulat élére állva kikényszeríti az emlékezetes Aranybullát. Amikor király lesz, az egész néppel szembefordulva egy emberöltővel akarja visszaforgatni az idő kerekét: a III. Béla korabeli abszolút királyi hatalmat akarja visszaállítani. Amikor már mindenkitől visszaacsarkodott mindent, és magára haragította az egész uralkodó osztályt, megkondult Batu kán, a Tündöklő buzogánya a Kárpátok kapuján... Muhi pusztai tragédia!
Szörnyű esztendő: az ország fele lakosságát lemészárolja az Aranyhorda...
Aztán sátáni tökéllyel elpusztított országba visszaóvakodik a lelkiismerete által halálra mardosott IV. Béla, és Hénoch kamaraispánnal nekilát a sziszifuszi munkának: egy évtized alatt újjáteremti szegény Hungáriát! De ennek nagy ára van! Akiknek 1235-ben a királyi tanácsból kihajítatta és elégettette a székét, azok alá ő tolt valóságos trónust: újjászüli a régi nagybirtokos arisztokratát! Felnő fia, és a ravasz bárók kijátsszák egymás ellen apját és fiát, és lezajlik a magyar történelem egyik legördögibb ütközete: az isaszegi csata, amelyben magyar öldökli halomra a magyart. És a szerencsétlen öregembert, akit ma joggal nevezhetünk második honalapítónak, mint afféle fogatlan oroszlánt félreállítja V. István, a fia és annak udvara. S úgy kell szegénynek meghalnia, hogy rádöbben: valójában sohasem szerette senik sem igazán.
Bízom benne, hogy sikerült elmondanom Béla király küzdelmes életét és megrajzolnom tragikus alakját.
Hunyady József
Csukovits Enikő - Az Anjouk birodalma (1301-1387)
A kötet az Árpád-ház kihalása utáni évszázadot mutatja be, amikor is egy új uralkodóház, az Anjouké került a trónra Magyarországon. I. Károly ismét megerősítette a királyi hatalmat, fia, Nagy Lajos, a lovagkirály hadjáratai révén európai nagyhatalommá tette az országot.
Makkai Sándor - Sárga vihar
A Táltoskirály folytatásában Makkai Sándor Magyarország történelmének egyik legtragikusabb időszakát: a tatárjárást örökítette meg. A fordulatos, mozgalmas cselekményű regény főhőse ezúttal is IV.Béla, a vívódó, szorongó lelki alkatú fiatal uralkodó, aki terveivel, határozataival és országátalakító elképzeléseivel csaknem mindig magára marad, ellenérzést ébreszt környezetében, de néha az ország egészében is. A sorozatos kudarcok (főként a kunok elleni lázadás) csak növelik magányosságát, s félelmét: Azt a végzethitet amely szerint őt közeli halál fenyegeti. Muhi pusztáról, a vesztes csatából hűséges emberei mentik meg. Életben maradt tehát, minden jóslat ellenére, s a tatárdúlás után "második világalapítóként" óriási energiával és nagyszabású tervekkel fog hozzá az ország újjáélesztéséhez - most már a benne hívő főurak támogatásával és segítségével. IV.Béla története így egybefonódik a tatárjárás mozzanatainak leírásával, az elpusztított ország életének rendkívül szuggesztív, megrázó erejű ábrázolásával - a korszak hiteles és érdekes társadalmi-történelmi rajzával.
Anonymus - Gesta Hungarorum
Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről
Hasonmás kiadásban megjelentette a Magyar Helikon
Pais Dezső fordításában, Budapesten 1977-ben
Fehér Tibor - Az ezüstkardú vitéz
A tatárjárás korának Magyarországba vezeti olvasóit Fehér Tibor fordulatos regénye. Hőse, az "ezüstkardú vitéz" bátorsága no meg kissé a szerencséje folytán is IV. Béla király közvetlen közelébe jut, hű embere, bajban tanácsadója, veszélyben derekas segítője lesz. Ereje, merészsége és démonian csodás ezüstkardja már-már mesehőssé tenné a szemünkben, hogyha az író nem alkotna körülötte nagyon is valóságos képet a korabeli Magyarországról, a közelgő tatárokról, a magyar urak széthúzásáról, arról a hajdani furcsa, kavargó középkori világról.
Ortrud Reber - Árpád-házi Szent Erzsébet
„Bizonyára tudod, milyen boldog voltam”- mondta Erzsébet rövid élete végén.
Árpád-házi Szent Erzsébet mindmáig a középkori felebaráti szeretet népszerű alakja és az egyik legszeretetreméltóbb szent, akit a katolikusok és a protestánsok egyaránt tisztelnek.
Ez az életrajz történeti forrásokra támaszkodva hiteles történelmi képet ad Erzsébet életének eseményeiről, a kor politikai áramlatairól és szociális-vallási mozgalmairól. Bemutatja a szerető és gondoskodó feleséget és anyát, Türingia eszes hercegnőjét és a tevékeny asszonyt, aki gazdagságot és pompát hátrahagyva életét a felebaráti szeretet szolgálatába állította, és így a szegények és betegek hercegnője lett.
Kristó Gyula - Az aranybullák évszázada
E könyv a 13. századi Magyarország történetét mutatja be. A 13. század - Bánk bán, az Aranybullák, a tatárjárás és az utolsó Árpádok évszázada - fontos és mozgalmas időszaka a magyar történelemnek. Ekkor vetkőzi le a magyar gazdaság és társadalom azokat a feudalizmus korai szakaszára jellemző vonásokat, amelyek nagy része még a 11. században alakult ki. A korábban jobbára teljesen önellátó gazdasági rend egyeduralmát megtöri az árutermelés és a pénzgazdálkodás elemeinek jelentkezése, megerősödik a fölművelés helyzete, nagy ütemben terjed az agrárfalvak hálózata. A mezőgazdaság immár - a termelési eszközök és a termelési technika tökéletesedésével - felesleget hoz létre, amivel megteremti annak lehetőségét, hogy a társadalom bizonyos elemei kézműipari tevékenységet űzhessenek. Az alávetettek sokszínű tömegéből kiválnak tehát az iparos-parasztok, míg az agrárfoglalkozást folytató jobbágyparasztság megindul a jogi egység megteremtése útján. A társadalmi munkamegosztás létrehozza a várost.
E könyv elsősorban és tudatosan a politikai történet mozzanatait, az államfejlődés kérdéseit állítja előtérbe (erre az államfejlődési irányra, illetve szintre utal a könyv mottójának választott Petőfi versrészlet is*), de mindenkor érvényesíti azt az elvet, hogy a politikatörténet jelenségeinek gazdasági és társadalmi meghatározottsága van. Amikor tehát e könyv az Aranybullák évszázada címet kapta, a szerző tudatában volt annak, hogy a magyarországi 13. századnak nem az Aranybullák a leginkább meghatározó jelentőségű tényezői, de mégis úgy látta: az Aranybullák egymásutánja jól mutatja a 13. századi Magyarország politikai és társadalmi - végső fokon gazdasági okokra visszamenő - változásait, s így alkalmas arra, hogy a könyv címeként reprezentálja a 13. századi magyar történelmet.
* "Fenekestül felfordult az ország,
Olyan volt, mint a Csáki szalmája,
És e bajt a nagyurak okozták."
(Petőfi Sándor)
Makkai Sándor - Sárga vihar / Táltos király
A Táltoskirály folytatásában Makkai Sándor Magyarország történelmének egyik legtragikusabb időszakát: a tatárjárást örökítette meg. A fordulatos, mozgalmas cselekményű regény főhőse ezúttal is IV. Béla, a vívódó, szorongó lelki alkatú fiatal uralkodó, aki terveivel, határozataival és országalakító elképzeléseivel csaknem mindig magára marad, ellenérzést ébreszt környezetében, de néha az ország egészében is. A sorozatos kudarcok (főként a kunok elleni lázadás) csak növelik magányosságát, s félelmét: azt a végzethitet, amely szerint őt közeli halál fenyegeti. Muhi pusztáról, a vesztes csatából hűséges emberei mentik meg. Életben maradt tehát, minden jóslat ellenére, s a tatárdúlás után "második világalapítóként" óriási energiával és nagyszabású tervekkel fog hozzá az ország újjáélesztéséhez - most már a benne hívő főurak támogatásával és segítségével. IV. Béla története így egybefonódik a tatárjárás mozzanatainak leírásával, az elpusztított ország életének rendkívül szuggesztív, megrázó erejű ábrázolásával - a korszak hiteles és érdekes társadalmi-történelmi rajzával.
Rozsnyai János - A táltos keresztje
A regény az 1200-as évek első harmadában játszódik Makó bán Maros melletti birtokán. Egy erőszakos adószedés kapcsán ismerkedünk meg Ketellel, az urasági katonával, aki egy lány megbecstelenítésével, és egy kegyetlen gyilkossággal híresült el társai között.
Ketel urával, Makóval együtt indul el II. András király keresztes hadjáratára. Spalato kikötője felé haladva megismerkedik két zsoldossal, az idősebb Bölénnyel és Vadásszal, aki kiváló íjász hírében áll. Az ifjú, félig besenyő származású harcos vallási nézetei meglehetősen zavarosak. A kereszténység és a táltoshit keveredik bennük. Ők hárman egy ideig társak lesznek. A kikötőben Ketel megmenti az ittas Makó úr életét. Ekkor keletkezik a nevezetes mondás: „olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől”.
A behajózás után egy csetepatéban Ketel ismét vért ont. Bölény egy másik hajóra kerül, amelyet kalóztámadás ér. Ketel és Vadász átjutva társukhoz, megmentik. Ketel súlyosan megsebesül, majd egy roncson sodródva, a társak elmesélik egymásnak eddigi életüket. Vadász élete súlyos titkot hordoz. Még fiatal harcos korában a királyi testőrség vitéze volt, ahol beleszeretett Kadosa főnemes udvarhölgy leányába, Gyöngybe, s halálos lövéssel mentette meg a nemes lány becsületét. Akkor éjjel Gyöngy és Vadász egymásra találtak.
Így kezdődik, s a továbbiakban nem kevésbé fondorlatos cselekményszálakat fejteget-szövöget Rozsnyai János történelmi regénye, mely hitelesség, nyelvi lelemény, találékonyság tekintetében egyaránt különlegesség a maga műfajában. Különösen eredeti és élvezetes a mód, ahogy a szerző, aki makói történelemtanárként kezdte írói pályáját, a magyar nyelv ízes kifejezéseit beleszövi meséjébe.
A végeredmény, amit az olvasó most kezébe vehet, egy izgalmasan modern és mégis meghökkentően korhű, a 13. századi magyar életet egy teleobjektív élességével a mai olvasó szeme elé varázsoló regény a magyar keresztesekről, a kereszténység és a táltoshit együttéléséről, vaksorsról, háborúról és szerelemről, az ismeretlen, csodákkal teli magyar középkorról.
Ismeretlen szerző - 150 éve történt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Makkai Sándor - Táltoskirály
A 13.század harmincas éveinek Magyarországát IV.Béla ifjúkorát , trónra kerülésének történetét, a tatárjárás előzményeit idézi föl Makkai Sándor érdekfeszítő, mozgalmas cselekményű, a bonyolult ellentmondásokkal terhes korszakot híven tükröző történelmi regényében. A tatárjárás eseményeit e könyv folytatásában a Sárga vihar-ban írta meg a szerző. Az alig húszéves, koraérett, komor Béla királyfinak nincs helye apja, II. Endre fényűző udvarában: Erdélybe száműzik - feleségét, Máriát is úgy kell megszöktetnie apja fogságából. "Kisebbik királyfiként", Erdély uralkodójaként készül arra, hogy majd átveszi a trónt, rendet teremt az országban, s bosszút áll anyja, a merániai Gertrúd gyilkosain. A királyi udvar hatalomra és vagyonra éhes főnemesei - élükön a nádorral - összeesküvést szőnek II. Endre ellen. A leleplezett összeesküvés hírétől megtört király visszahívja kitagadott fiát; de Béla már csak apja temetésére érkezik meg; elfoglalja a trónt, mely körül újabb fenyegető jelek sokasodnak: keletről érkezett utazók a sárga veszedelem, a tatárok közeledéséről adnak hírt. A két háború közti időszak egyik legnépszerűbb, több kiadást megért regénye ma sem vesztett fényéből: lélegzetelállító kalandokban bővelkedő cselekménye, költői ragyogású stílusa feledhetetlen olvasmánnyá teszi.
Minamizuka Shingo - Rózsa Sándor
Aki szereti a népszerű, de tudományos alaposságú történelmi tárgyú műveket, biztosan élvezettel fogja végig olvasni Minamizuka Shingo, a jeles japán "hungarológus" könyvét.
A kitűnő történész, a Tokiói Egyetem professzora évtizedek óta a magyar kultúra, a magyar történelem tolmácsolója, közvetítője és kutatója Japánban. Jelen műve, amely az angol kiadás alapján kerül a magyar olvasóközönség elé, a magyar történelem egyik sajátos fejezetéről, egyik legizgalmasabb figurájáról. Rózsa Sándorról, a betyárról, a "szociális banditáról" mond újat és eredetit. Rózsa Sándor, "a betyár" meghatározó szerepet játszott a 19. század végén felerősödött magyarországi agrárszocialista mozgalom történeti előkészítésében. A század végére kiteljesedett mozgalom jobb munkafeltételeket és földreformot követelt a parasztság számára. A "társadalmi bandita" fogalmának elméleti kifejtéséből kiindulva a szerző a 19. századi magyar agrártársadalom részletes, alapos történeti elemzését nyújtja művében.
A magyar történelem e sokat vitatott, de annál kevésbé feltárt alakja nemcsak a sajátos hazai betyárok "tipikus" megtestesítőjeként áll előttünk, hanem a jelenség európai összevetésben is hozzáférhetővé válik.
Ismeretlen szerző - A magyar történelem évszámokban
A középiskolai tananyagra és a legfontosabb lexikonokra épülő összeállításból könnyen és gyorsan lehet tájékozódni. Hasznos segítség lehet nemcsak feleletek és dolgozatok előtt, hanem minden olyan helyzetben, amikor nem áll rendelkezésre több kötetes lexikon, vagy kevés az idő a bővebb információ megszerzéséhez.
Virág Benedek - Magyar századok
Virág Benedek (1754-1830) a múlt század első felének kiemelkedő alakja. A kortársak és az ifjabb nemzedék a hazai irodalom atyjának, "magyar Horác"-nak titulálta, s látogatta őt Vitkovics, Szemere, Kisfaludy, Bajza, Vörösmarty, Toldy, Csokonai, Berzsenyi. Költőként vált országos hírűvé, de élete fő művének vallotta a Magyar Századokat, amelynek első kötete, az Árpád-ház kihalásáig tartó rész, 1808-ban jelent meg. Az 1810-es budai tűzvész lakását i fölperzselte, és elpusztította kéziratát, csak barátai támogatásával tudott ismét talpra állni, hogy újra nekifogjon a munkának. A Zsigmond haláláig tartó részt 1816-ban jelentette meg, a történelmünket a mohácsi vészig bemutató fejezeteket pedig már Toldy Ferenc rendezte sajtó alá.
Bán Mór - A Csillagösvény hídja
Hunyadi János Itáliából hazatérve sem tölthet békés esztendőket birtokán, családja körében. Csehországban van szükség kardjára, a huszita felkelők ellen. A megromlott egészségű, idős Zsigmond király környezetében cseh és magyar pártütők szövik terveiket, akár saját rokonaikat is feláldozva nagyra törő céljaik elérése érdekében. Mindeközben Erdély lángba borul: a Lépes György püspök elviselhetetlen adóterheit nyögő jobbágyok, köznemesek és céhlegények fegyvert ragadnak és igazságot követelnek. A paraszthad véres pusztításba kezd, és félő, hogy a Hunyadi-birtokokat is csak ideig-óráig kíméli. A közelgő uralkodóváltással és a lázadás leverésével elfoglalt főurak között csak néhányan látják, hogy a magyar nemzetnek sürgősen helyre kellene állítania egységét, mert a déli határokon túl a huszitáknál és a jobbágyoknál sokszorta nagyobb veszély ébredezik. A hazáért aggódó kevesek számára egyre nyilvánvalóbb, hogy már csak egyetlen emberbe vethetik reményüket: Hunyadi Jánosba.
Ismeretlen szerző - Magyar királyok nagykönyve
A kiadvány kronologikus sorrendben mutatja be Magyarország és Erdély uralkodóit az államalapítástól egészen a Habsburg-ház trónfosztásáig. Helyet kapnak itt nagy formátumú uralkodók, vezetésre még alkalmatlan trónörökösök, józan államférfiak, tragikus sorsú királynők és epizódszerepre kárhoztatott királyok éppúgy, mint kormányzóink vagy a török hódoltság idején a többé-kevésbé független magyar államiságot képviselő Erdély fejedelmei. A gazdagon illusztrált kötetet a Szent Korona történetéről szóló nyitófejezet, illetve a királyság utáni időszakkal, az államformákkal és a nemzeti emlékezettel foglalkozó zárófejezet teszi teljessé.
