Megyek ​egy kört az alvázon

H. Hadabás Ildikó - Kinn ​a bárány, benn a farkas...?
A ​szerzőnek tanári és irodalomtörténészi tevékenysége mellett 1982-től folyamatosan jelennek meg versei, elbeszélései (Vigilia, Jel, Életünk, Duna-part). Miként előző kötetében (Kálvária-kövek, 2004), az 1960-as évek tragikus sorsú személyeinek megidézésével találkozhatunk, most közreadott költői történeteiben is a szülőváros és környéke a helyszín. Elbeszélésének alakjai a fenyegetettségtől őszintétlenné vált környezetben is függetlenek tudnak maradni az elvárásoktól. Szeretetteljes ábrázolással szolgáltat igazságot a varázslatoshoz, a múlthoz vagy szakralitáshoz kötődő hőseinek, amely egyben a szülők nemzedékét megnyomorító korszaknak a kritikája.

Andrej Kurkov - A ​halál és a pingvin
Viktor ​önjelölt íróként, egy királypingvin társaságában tengeti napjait a maffiaháborúktól zajos Kijevben, mikor szokatlan állásajánlatot kap a helyi lap főszerkesztőjétől. Magas fizetség fejében írja meg még élő kijevi elöljárók és hírességek nekrológját. A fiatalember lelkesen körmöli a könnyfakasztó gyászjelentéseket, mígnem egy napon nyomtatásban nem látja egyik kis "remekművét", amelynek alanyát gyanús körülmények között baleset érte. Ahogy múlnak a hónapok, és szaporodnak a megrendelt halálhírek, Viktor lassan ráeszmél, hogy írásai egy alvilági játszma fontos eszközei, amelyben neki hálátlan szerepet szántak. Alkalmi családjával - a szívbeteg Misa pingvinnel, egy barátjától megörökölt kislánnyal és annak bájos nevelőnőjével - menekülni kényszerül a maffia tagjai elől, akik újabb és újabb meglepő szívességeket kérnek tőle... Az ukrán író fanyar humorú, fordulatokban gazdag műve eddig számos országban hódította meg a nagyközönséget, míg a kritikusok Kurkovot egyöntetűen a bulgakovi hagyomány folytatójának tartják.

Kathleen Demarco - Áfonyakirálynő
Diana ​Moore, a harminc-egynéhány éves New York-i dolgozó lány éppen bosszantó munkáján meg azon a pletykán rágódik, hogy a volt barátjának gyönyörű, új barátnője van, amikor megtörténik az elképzelhetetlen, és egy baleset fenekestől felforgatja az életét. Jó szándékú barátai elől menekülve, Diana elhagyja a várost, és a kicsinyke Pine Barrensben, New Jersey állam egyik legeldugottabb végében köt ki. Ott aztán, távol a várostól, Diana egyszeriben szabadnak érzi magát - nyugodtan, felszabadultan megvizsgálhatja, és újjáépítheti életét, és elindulhat a változás, az önmegvalósítás útján, egy olyan helyen, ahol senki sem ismeri. Az Áfonyakirálynő keserédes, megindító és szellemes regény a gyógyulásról, a titkok veszélyeiről és a barátságról. Egy könyv mindazoknak, akik egy igazi, a lélek mélyére hatoló nyári olvasmányt keresnek.

Kate Quinn - A ​császár szeretője
Róma ​az első században: a züllés, a vér és a titkok birodalma. Thea, a júdeai rabszolganő szenvedélyes, muzikális és tartózkodó egyszerre, nem csoda, ha a római arisztokraták közé kerülve többeket is elbűvöl.

Alison Lurie - Foreign ​Affairs
A ​Pulitzer Prize-winning story which is both a comedy and a poignant love story about two American academics in London. The separate paths of these two lonely and naive innocents abroad lead them to strikingly similar destinations of new-found passion, and unexpected love.

Claude Roy - Napfény ​a Földön
Claude ​Roy színesen csapongó, gondolatokban, érzelmekben gazdag regényének fő színtere a függetlenségéért harcoló Tunisz. Itt él Lecoutre professzor, a kiváló nyelvész és néprajzkutató, az arab nép és kultúra őszinte barátja. Lelkesedése és szeretete azonban az arab múltnak szól, a felszabadítási harcot nem érti meg, noha a mozgalomban részt vevő fiatal tanítványait, főleg a heves forradalmár Besírt, védelmébe veszi. Szemben áll mindenféle erőszakkal, a jogossal is. Végül is a tuniszi francia terroristák áldozata lesz. A regény ezen a fő cselekményen kívül még a világ sok tájára elviszi az olvasót Párizstól Prágáig és Amerikáig. A változatos színhelyek és történetek egy gondolat kifejtését szolgálják: mindnyájan egy nap fénye alatt élünk, a szegények, a nyomorgók, a jobb életért küzdők élete a föld minden táján rokon, s mindent meg kell tennünk azért, hogy a nap azokra is süssön, akik ma még árnyékban tengődnek.

David Mitchell - Ghostwritten
An ​apocalyptic cult member carries out a gas attack on a rush-hour metro, but what connects him to a jazz buff in Tokyo? A woman on a holy mountain talks to a tree - and the tree talks back - unaware of the effect the financial irregularities of a burnt-out lawyer will have on her life. Add to this - a Mongolian gangster, a redundant English spy in Petersburg with a knack for forging masterpieces, a despondent 'zookeeper', a nuclear scientist, a ghostwriter, a ghost, and a late night New York DJ whose hard-boiled scepticism has been his undoing. All of them have tales to tell, and all must play their part as they are caught up in the inescapable forces of cause and effect.

Kunfalvy Ákos - Teremtsd ​a jövőt
"Szeretem ​ezt a kötetet. Vad, őrült, merész, szemtelen, ironikus, ugyanakkor lágy, kedves, szenvedélyes, izgalmas, buzdító, emberi, gyerekes és vidám. Ilyen a világ, melyet a második évezred végén élünk. Ez a könyv azért készült, hogy a 2050-ben megjelenő sokadik könyvemből már kihagyhassam az első sor jellemzőit. Hiú álom? Lehet. De álmok nélkül az ember halott. Az álmok azért vannak, hogy megvalósítsa őket az ember! Ez a könyv csók kíván lenni, mely felébreszt néhányunkat egy csipkerózsika álomból. Csókollak, Kunfalvy Ákos"

Szasa Szokolov - Bolondok ​iskolája
Szasa ​Szokolov regénye még a hetvenes évek elején íródott, az USA-ban 1976-ban került kiadásra, az író hazájában pedig csupán 1989-ben látott napvilágot. A szovjet hétköznapok elevenednek meg egy nyaralótelep életén keresztül a történetben, melyet egy kisegítő iskola névtelen, skizofrén tanulója mesél el. A telep és az iskola kisszerűségével, banalitásával szemben igazi szabadságot csak a képzelet jelent, meg a különc mezítlábas földrajztanár, Norvégov a maga különös meséivel és Véta Arkagyevna iránt táplált szerelmével. A varázslatos hangulatú, lírai hangvételű áradó próza fokozza a nyers valóság és a képzelet határán játszódó mű olvasmányosságát - minden irodalomkedvelő olvasónak érdemes ajánlani.

Görgey Gábor - Vadászszőnyeg
A ​címbéli értékes keleti szőnyegen ölelkezik a regény főhőse, Topporczy Ádám, a néhány napja megismert Ágnessel, akiről alig tud valamit, s aki csak a szerelmi találkozó végén fedi fel magát. A főhős emlékeiből fölmerül életének két másik nőszereplője, Nóra és Júlia, akiknek valamilyen módon közük volt a szőnyeghez, valamint szüleinek alakja, 1944 és 1951 sorsforgató idejéből. A szőnyeg nagy és titokzatos. Elveszíthetetlen. Pedig hosszú élete során többször is elpusztulhatott volna. Például 1944-ben, amikor drámai körülmények között a főhős apjához, Topporczy tábornokhoz került. Vagy 1951-ben, amikor kitelepítése előtt a tábornok befalazta rózsadombi villájába. Vagy 1956-ban, amikor egy menekülő ávós derít fényt a ritka darab eredetére. A szőnyeg láthatatlan lenyomatokat visel magán, szép női testekét és a nem mindig szép történelemét. A regény e lenyomatok keletkezéstörténetét meséli el egy krimi feszültségével.

Andrzej Stasiuk - Útban ​Babadagba
„A ​világnak ezen a felén a valóság gyakran kívülről érkezett, valami olyasmiként, amit ránk kényszerítettek, és nehéz volt vele azonosulni. Legfeljebb ki lehetett várni a végét, akár a rossz időnek. Ez most sem megy másképp.” – nyilatkozta egy interjúban Stasiuk. „Minden, ami ideérkezik, már valahol le volt ellenőrizve, használták, sőt még egy kicsit el is használták, összekoszolták, elnyűtték. Ez ugyanúgy érvényes az ideák, mint a tárgyak világára. Nekem ez kifejezetten tetszik, mivel egyfajta konvenciót, egyfajta fikciót hoz létre. Amit nem lehet túl komolyan, túlzottan szó szerint venni.” Mi a közös az albániai bunkerekben, a horvát halpiacban, Szlovénia zöld tájaiban, Románia erdélyi részeiben, a Duna-delta szigetvilágában, Moldávia furcsa lakosságában, Szlovákia, Kelet-Magyarország, Lengyelország és Ukrajna határvidékében? A kérdésre a szerző térben és időben megtett hosszú utazása ad választ, útban a rejtélyes város, Babadag felé, miközben keresi azt a lassan elfeledett ízt, amely mindenhol jelen van Kelet-Európában. Azt az ízt, melyet még nem „rontott meg” a nyugati civilizáció; ami összetartja és elválasztja a térségben élőket. Andrzej Stasiuk kiadónknál megjelent második könyve 2005-ben elnyerte a legfontosabb lengyel irodalmi díjat. „Ilyen helyekről tényleg jobban látni az idegen országokat, mint a fővárosokból. A valóság többértelművé válik, bonyolulttá, és nem ad egyértelmű válaszokat. Amikor viszont elhagyjuk ezeket a helyeket, mégis mindig rájuk gondolunk, mert belopóztak az elménkbe, szívünkbe és emlékezetünkbe.”

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 2005
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jevgenyij Griskovec - Az ​ing
„Sokáig ​nem szerettem Moszkvát. Rövid látogatásaim alapján ijesztő városnak találtam. Sosem tudtam kitalálni, hol fog itt feljönni a Nap, nem érzékeltem a távolságokat. Lebuktam a metróba, vagy összpontosítva és gyanakvón engedélyeztem a taxisoknak, hogy áthelyezzék a testemet Moszkva egyik pontjától a másikba. A legszörnyűbb dolog, ami itt az emberrel történhet, ha elveszíti rokonai vagy ismerősei telefonszámát, akiknél aludni lehet, vagy akik segítségére számíthat. Szokásommá vált szidni és nem szeretni Moszkvát. Az öltözékem, amelyben megérkeztem, sosem felelt meg az aktuális moszkvai időjárásnak. Vagy megsültem benne, vagy pont fordítva. Aztán idejöttem lakni. Emlékszem, amikor életemben először egyedül kimerészkedtem autómmal a moszkvai utcákra. Rettenetesen elcsodálkoztam. Ugyanis semmi különös nem volt benne. Senki nem mutogatott rám ujjal. Ez az érzés annyira elképesztő volt számomra, hogy kétszer is végigautóztam a Szadovoje kolcón, aztán még fél éjszaka furikáztam. Az, ami eddig nyomasztott, hirtelen szertefoszlott… Lassan elkezdtem hallani és érezni a város zaját. Mintha csak levettem volna a szkafandert, és meglepetten fedeztem fel, hogy itt is lehet lélegezni. És hogy itt is vannak emberek. Jó sok ember…” Jevgenyij Griskovec színész, rendező, drámaíró a szibériai Kemerovóban született 1967-ben. A bölcsészkaron tanult, közben 3 évig a Csendes-óceáni flottánál szolgált. Játszott pantomim színházban, szervezett független színházat, eddig két színházi szövegkönyvét adták ki, de filmszereplést is vállalt. A Bigugyi (Hajcsavarók) nevű társulattal közös zenei albumot készített. 1998-ban Kalinyingrádba (az egykori Königsbergbe) költözött, ahol azóta is családjával él, amikor éppen nem turnézik Oroszországban vagy Európa szerte. Magyarországon is többször vendégszerepelt.

Csurka István - Hamis ​tanú
Csurka ​Istvánnak ez a korai regénye, mely 1959-ben jelent meg először, napjainkig sem vesztette el hatását és jelentőségét. Olyan dilemmát ábrázol a főszereplő, Bojtor László és a környezete, egy dunántúli falu révén, amelyre ma is fogékonyak vagyunk, amelyen ma is elgondolkodunk: a hova- és a mihez tartozás dilemmáját. A parasztszármazású Bojtor László, akiből értelmiségi, de falura "száműzött" értelmiségi, tanító lett, nem tudja megmagyarázni magának, nem tud válaszolni gyötrő kérdésére: "ki vagyok én?", és emiatt képtelen végleg lekötni magát valami mellé. "Azt mondom, paraszt vagyok, és városba repülnék, a szívem ezt a világot imádja, és a másik után vágyik...a modernség után". Az ellentmondó szándékoktól megoldhatatlannak látszó önmeghatározást elemzi pontos, és árnyalt lélekrajzzal Csurka István.

Richard Brautigan - Hogy ​el ne fújja mind a szél
A ​történet középpontjában egy esős nap, 1948. február 17-e tragikus eseménye áll, ezt igyekszik az akkor tizenkét éves narrátor, bő három évtizeddel később az író, önmaga és olvasói számára érthetővé tenni. Indok és magyarázat azonban már arra sincs, miért vett néhány nappal korábban töltényeket a puskájába, ahelyett, hogy a szemközti étteremben elfogyasztott volna egy ízletes hamburgert. Akkor talán minden másképp történik. Így viszont marad az a körülbelül 3 983 421 órás "film", amit azóta forgat a fejében - egy film gyerekekről és magányos öregemberekről, egy gilisztákkal kereskedő benzinkutasról, egy tóparti bútorozott, de falak és plafon nélküli "szobában" pecázó házaspárról és másokról: "egy derűsen működő tündérmese a második világháború utáni amerikai gótikában, mielőtt a televízió megnyomorította Amerika képzeletvilágát, rácsukta az emberekre az ajtót, és megakadályozta, hogy méltósággal kiéljék a fantáziájukat.

Garay Zsuzsanna - Bosszú
Miről, ​kiről ír egy író? Az általa átélt élményekről? Magáról? Másokról? És vajon mi mit szólnánk ahhoz, ha magunkra ismernénk egy könyvben? Büszkék lennénk rá, hogy érdemesnek találta valaki megírni apró-cseprő gondjainkat? Vagy felháborodnánk, mert a megfogalmazást elfogultnak találnánk? Garai Zsuzsanna könyvének egyes szereplői nagyon elégedetlenek – van, aki megsértődik, és van, aki bosszút forral. De vajon mindennek mi áll a hátterében? Sikeres bosszúval vagy happy enddel végződik e cselekményekben és pszichológiai fordulatokban gazdag történet? Kiderül a könyv végén.

Csingiz Ajtmatov - A ​tengerparton futó tarka kutya
Fából ​kivájt nagy csónak úszik a Nagy Vízen. A tizenkét éves Kiriszk csupa feszült izgalom: először vesz részt fókavadászaton apja, nagybátyja és Organ, a törzs és vénje oldalán. A tenger nyugodt, barátságos. Ismerősen integetett a hazai partról a távolodó Tarka Kutya-szikla. Kedvez-e majd a vadászszerencse? Kerül-e gazdag zsákmány? Hamarosan kifutnak az óceánra. A Három Emlő-szigetek felé veszik útjukat. Csak a jó idő kitartson... Csingiz Ajtmatov új regénye ezúttal az Ohotszki-tenger partján élő kis halász- és vadásznép - a nyivhek - körébe viszi el az olvasót. A mese- és mondavilág alakjai és jelenetei szövik át a csodálatos természeti tájakat festő, feszes indíttatású történetet a három férfiról, aki a helytállás és az önfeláldozás egyetemes érvényű, nagyszerű példáját tanúsítja a veszély óráján a gyermekért, a jövő nagy vadászáért...

Junot Diaz - Oscar ​Wao rövid, de csodálatos élete
Oscar ​aranyos, de súlyos személyiség: egy elhízott, sci-fi imádó, könyvmoly fiú. Ráadásul New Jersey-i gettóba szakadt dominikai család sarja, ami hátrányos helyzet a köbön. Az álma, hogy a dominikai Tolkien legyen, és persze, hogy megtalálja az igaz szerelmet. Sajnos Oscarnak a saját egyéniségén kívül egy komoly akadály állja útját: a fukú, vagyis az átok, amely nemzedékek óta sújtja családját, azóta, hogy nagyapja nemet mondott Trujillónak, a véreskezű és véresszájú diktátronak, amiért súlyos árat fizetett. A regény több idősíkon és több mesélőn keresztül követi nemcsak egy család történetét, de Dominika modern történelmét is, érdekes és megkapó szereplőkön keresztül ábrázolja az életet egy olyan véres diktatúrában, amely embertelen és emberellenes volt. Junot Díaz regénye egyedi hangjával, az irodalmi stílusok ötvözésével derűsen előadott, de szívszorító történetével rengeteg díjat és elismerést begyűjtött, többek között a Pulitzer-díjat is.

Csák Gyula - Glemba
"Azt ​is gondoltam a továbbiakban, hogy engemet senki nem vádolhat, amiért most beszeszeltem egy cseppet, mert én amúgy rendes ember vagyok, és eltartom a családomat. Most is a családomért rúgtam be - erősítettem magamban az önvédelmet -, mert a feleségem akarta, hogy idejöjjünk házat venni, s én beleegyeztem, főképpen a gyerekek miatt, akinek szüksége van a büdös pesti levegő helyett az itteni levegőre és mozgástérre... Ámde ennek az itteni letelepedésünknek minden terhét én viselem, s az is a terhek közé tartozik, hogy vedelem itt a rossz borokat a parasztokkal... Annyit azért felfogtam a maradék eszemmel, hogy hiba lenne a kocsmába mennem, hiszen vigyázni kell itt a jó híremre, viszont ott a drága Glemba... Jó bora van, szívesen adja, senki se tud róla... s különben is fontos odamennem, hiszen tisztázni kell, hogy mit is akar azokkal a zacskókkal, amiket állítólag ő adott a kezembe... Némi tévelygés után ráleltem a megfelelő útra, és hamarosan Glemba utcájába értem. Legnagyobb ámulatomra fekete Mercedes állt térdig érő vesszőkerítés előtt. Ez úgy meglepett, hogy egy ideig legyökereztem, és farkasszemet néztem a sofőrrel, s tartottam tőle, hogy elébem állna, ha be akarnék menni..."

Lucia Graves - A ​rabbi, a feleség és a szeretője
1492. ​Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd, a spanyol birodalom mindenható uralkodópárja rendeletbe adja a zsidók kiűzetését. A gyönyörű és titokzatos Alba de Porta egy forró éjszakával vesz búcsút szerelmétől, aki családja akaratának engedve felveszi a katolikus hitet, hogy az országban maradhasson. Egy fiatal kabbalista rabbi kérésére a leány egy láthatatlan kincset visz magával az útra: egy olyan zsidó írást, melyet saját otthona tárgyaihoz kötve memorizál, megvédve ezzel az inkvizíció által elégetéssel fenyegetett könyv évszázadok óta őrzött misztikus tudását. Szerelem nélküli házasságra lép a rabbival, majd veszélyes és kalandos utazásra indul – a Pireneusokon keresztül Dél-Franciaországba, majd onnan Itáliába és az Ottomán Birodalomba –, egzotikus vidéken, mágikus alakok között, keresve az elvesztett szerelmet és saját múltjának titkát. Felépítheti-e még valaha gyermekkora és álmai palotáját? Átölelheti-e még valaha örök szerelmét? Megfejtheti-e még valaha a kabbalisták titokzatos könyvét? Robert Graves – a Claudius könyvek világhírű írója – leányának első regényében választ kaphatunk mindezekre a kérdésekre, miközben Alba de Porta szenvedélyes életének történetét olvassuk.