Veréb-dűlő

Lázár Ervin - Hét ​szeretőm
Lázár ​Ervin novelláinak három évtized alatt megjelent anyagából készült a válogatás. Az a finommívű, néhány kivételtől eltekintve frappáns, rövid ívre szabott elbeszélésforma, amely az író legszemélyesebb mondanivalóit hozza színre, való és képzelet, pontos tényszerűség és mesés lebegés együttesét alkotja. Már a kötetnyitó novellában is: egy vidéki cirkuszelőadás, ahol minden a helyén van, a közönség is köznapi, s mégis: a bűvész trükkje nem leleplezhető - s épp ez a titka, hogy nincsen (A bűvész). A városba szakadt fiatalember élményköreként idézi meg több írás is azt a hajdani pusztát, melynek élménygazdag elevenségéből, emberi tisztaságából, gyermeki varázsából egy csipetnyi is vigasztalás lehet (Rozmaring; Veréb a Jézus szívében). Ez a "tündéri realiz- mus"-ra való képesség, a naivitás tartományainak megőrzött integritása ad magyarázatot arra, hogy Lázár Ervin sikeres gyermekkönyvei és "felnőtt" elbeszéléseinek képzeletvilága egymáshoz illenek. Az írói személynek két alakmása van: Illés Ezsaiás és Simpf, s mindkettőben az álmodozó, a világ képtelen, szürrelisztikus megnyilatkozásaira nyitott személyiség rajzát adja az író. Ez a "szívjó" embertípus az esendők pártján áll (A kuka), képzeletvilágának teremtményeivel vonul ki a rideg valóságból (Egy lapát szén Nellikének), titkos dolgokért, köznapi ember nem sejtette ügyekért érezve felelősséget (A föld szíve). A kötet utolsó harmadában szereplő elbeszéléseket, párbeszédes fantáziajátékokat ismételten a felnőtt és a gyermek, szülő és aprócska lány egymásra ható világlátása jellemzi. Nem "gyermekszáj"-írások ezek, hanem a nyelvi és a képi fantázia együttes futamai, valamiről, ami a valónál igazabb, mégha a történet "nemlétező" valóságba vezet is át. A kötetbe gyűjtött három tucat elbeszélés érzékeny, komolyságában is játékos kisepikát nyújt az olvasóknak - Lázár novellisztikájának legjavát, amely minden olvasónak bátran ajánlható.

Szemlér Ferenc - A ​mirigy esztendeje
"Jó ​néhány évvel ezelőtt régi brassói orvos barátom, Grossberg Manó dr. adta kezembe \"idősebb\" Szeli József Elsőbben 23-dik Esztendeig Brassai, azután 6-ik Esztendeig Hosszúfalusi, és már 8-dik Esztendeig Szész-Sombori méltatlan Egyházi Szolga, vagyis evangélikus lelkész Trombita-Szó című könyvét, mely előljáró beszédének tanúsága szerint az 1756-ban Brassót is végigpusztító pestis ideje alatt elmondott prédikációit tartalmazta. Az egyházi szónoklatok nem sokat érdekeltek. Gondolataimban azonban egyre vissza-visszatért annak a magyar értelmiségi elhivatottságú embernek alakja, akinek a Mária Terézia korabeli Erdélyben kellett szembenéznie nem csupán a történelmi korszak mostohaságával, de a városát s még inkább sorstársait fenyegető járvány veszedelmeivel. A korabeli történeti források, az idevonatkozó irodalom, az orvosi munkák tanulmányozása közben ez az alak mindjobban önállósult, mindinkább megteremtette nem csupán saját jellemét, de a maga életrajzát, környezetét és történetét. Olyannyira, hogy végezetül teljesen elszakadt eredeti sugalló forrásától. Még nevét is megváltoztatta, csupán hangzásban utalt az egykori tiszteletre méltó egyházi szolgára, és könyvének is csupán külsőségeit vette át. Nyugodtan állíthatom, hogy ha idős Szeli József váratlanul föltámadna, semmi módon sem találná fel magát a regénybeli Szüle Istvánban, sőt - ismervén az emberi természetet - hírlapi nyilatkozatban tagadna meg vele minden lehető közösséget. Teljes joggal. Regényem ugyanis nem róla szól, hanem erről az én képzelet segélyével megalkotott alakomról vagy hősömről. És természetesen arról a különös korról, amely a régi szabadságharcok múltával és a felvilágosodás korának még messzi pirkadása előtt Descartes eszméinek segélyével igyekezett erőt gyűjteni és megőrizni magát a jövendőnek."

Markovits Rodion - Sánta ​farsang
Kiadásunkhoz ​a Markovits Rodion: Sánta farsang, Pantheon kiadás. Budapest, 1933 című regényt, valamint Markovits Rodion: Ismét találkozom Balthazárral. Szatmár, 1925 és Reb Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák. Temesvár, 1939 című novellásköteteket vettük alapul. A két novelláskötetből válogatást közlünk. Anyám kertje cím alatt gyűjtöttük össze a szerző kötetben eddig meg nem jelent legszebb elbeszéléseit. Az író fennmaradt jegyzete szerint, ilyen címen szándékozott kiadni elbeszéléseinek egy részét, a fameséket. A Reb Áncsli című ciklushoz a szójegyzék a szerző jegyzetei alapján készült.

Edgar Allan Poe - Az ​aranybogár
Az ​amerikai romantika e nagy alakja több műfajban is maradandót alkotott, ám hírnevét elsősorban fantasztikus és rémtörténeteinek köszönheti, amelyek a prózaírás új, kiaknázatlan területei felé terelték a figyelmet. Poe írásai mindig beható matematikai és természettudományos ismeretekről árulkodnak (Az aranybogár; Marie Rogét titokzatos eltűnése), amivel történeteinek hitelességét próbálta megteremteni. Az író, akit gyakran a detektívtörténet megteremtőjeként emlegetnek, akinek művészetét a maga korában nem méltányolták eléggé, a tömör és egységes prózaírás mintaképévé vált. Elbeszéléseiben a lélektani és a filozófiai szenvedélyek az ember belső világába vezetnek, s a borzalmakat sugalló légkör és a páratlan atmoszférateremtés ma is olvasók millióit bilincseli le. Hazánkban Poe kultuszát a Nyugat első nemzedéke teremtette meg klasszikus fordításaival

Zilahy Lajos - Halálos ​tavasz / Az ezüstszárnyú szélmalom
Zilahy ​Lajos (1891-1974) a két világháború közötti polgári magyar irodalom egyik legnagyobb hatású, legtöbbet olvasott írója és közéleti embere volt, aki haladó gondolkodásával, németellenességével sokak rokonszenvét kivívta. A Két fogoly, Valamit visz a víz s a nagyszabású A Dukay család regénytrilógia szerzője nemcsak a fordulatos, érzelmes bestseller-technikát ismerte jól, de bírálta saját osztályát s még inkább a történelmi Magyarországgal együtt széteső arisztokráciát. Most új kiadásban olvashatjuk a filmváltozatban is nagy sikerrel játszott Halálos tavasz-t (1922), első regényét s Az ezüstszárnyú szélmalom (1924) cím alatt megjelent novelláskötetét. Későbbi, nagyobb formátumú regényeihez képest Zilahy Halálos tavasz-a romantikus rajzát adja egy vergődő léleknek. A novellák hasonlóképpen romantikus jellegűek, de a fiatal író világába már beszüremkednek a valóság komoran hiteles elemei és a megélt tapasztalatok alapján kibontott lélekrajz eszközei is.

Fábián Zoltán - Dér Endre - Tóth Lajos - Szabó Pál - Csák Gyula - Csoór István - Tímár Máté - Bertalan Ágnes - Gerő János - Dajkáló ​táj
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mikszáth Kálmán - A ​fekete fogat
Mikszáth ​1910 májusban súlyosan beteg már, és két héttel az ünnepség után nincs az élők sorában. De ott, a Vigadóban meghatott, örül, "Méltóztassanak hazaoszolni azzal a tudattal, hogy láttak ma végre egy boldog embert" - zárja szavait. Hogyan volt boldog, hogy mulatott és mulattatott, mi művészetének, hallatlan népszerűségének titka - erről ad képet kisregényeinek, elbeszéléseinek ez a válogatása is.

László Anna - Tükörsor
László ​Anna (1926-1981) realista alkat, s bár érdeklődése az utolsó időkben gyakran fordult a pszichológia, a mitológia és a filozófia felé, írásainak legfőbb értéke az életközeliség. Többnyire a mindennapokban rejlő visszásságokat fedi fel; azt a fajtát, amiről szinte észre sem vesszük, hogy mennyit ártunk vele egymásnak, meg se gondoljuk, hogy magatartásunkat - de hányszor! - az önzés, a csúnya kis érdekek vagy a puszta kényelemszeretet irányítja. Őszintének érzi magát az ember, s közben metszően élesek, tapintatlanok vagyunk. László Anna igen jó megfigyelő; szereti a látszatokat szembesíteni a valósággal. A "Megértés" jelige című novellában a késedelmeskedés okoz lelki károkat. Legjobb novellái hangulatilag is telítettek; az írónő szeret elemezni, de olykor utat enged a fantázia játékainak, az érzelmek áradásának is. Talán ezek a legnépszerűbb írásai.

Vaszilij Belov - Búcsúhalom
Belovot ​egyesek "új Solohov-ként" emlegetik - ami nyilván túlzás. De az már ma is vitán fölül áll, hogy a fiatal író több, mint reménység: érett, önálló alkotó, akinek életműve az orosz klasszikus és új szovjet irodalom fővonalához tartozik, legjava hagyományaihoz kapcsolódik. A szépséges tájleírások, ember és természet összhangja vagy küzdelme, derűs és tragikus történés s mindenekfölött igazi, népi humánum - ez jellemzi Belov hosszabb-rövidebb írásait. Némelyik vidáman indul, hogy izgalmas fordulatokkal félelmes mélységekbe világítson, ismét mások szinte tréfálkozva juttatnak elgondolkodtató, nagy tanulságokhoz, s hol a humoros, hol a tempós előadásmód múlt és jelen paraszti életének hiteles és részvétteli rajzát nyújtja. Őszinte, szép dokumentuma ez a kötet a Szovjetunió távoli tájain élő, küszködő, helytálló, tévelygő majd megtisztuló kisemberek megannyi gondjának-bajának, örömének, szerelmének, szép és szomorú emlékének. _A kötet tartalma:_ Ilyen az élet Ácstörténetek Kisregények, elbeszélések

Dobozy Imre - Tegnap ​és ma
Dobozy ​Imre új kötetében is elsősorban a parasztság életének jól ismert, kiváló írójaként számol be az olvasónak arról a hatalmas gazdasági, társadalmi és emberi átalakulásról, amely mostanában végbemegy a falvakban és a tanyavilágban. Mi történik az emberek lelkében a paraszti életforma legnagyobb változása idején, hogyan találják meg helyüket a közös gazdálkodás talaján, s hogyan küzdenek meg a régi ezeréves paraszti életmód, szokások terhes örökségével, a gátlásokkal, a gyanakvással, az újtól való riadozással országszerte az új termelőszövetkezeti tagok - ennek a szinte kimeríthetetlen gazdagságú folyamatnak és témának hű, realista krónikása Dobozy Imre. Erőteljes, érdekes kötete tartalmazza az ellenforradalom napjairól írott regényét is, a Tegnapot. Ebben a regényben Dobozy egy vidéki lövészezred hősies helytállását ábrázolja az ellenforradalom napjaiban. Az ezred parancsnoka, Szabó alezredes régi illegális harcos, és világosan felismeri, hogy kommunista tisztnek egyetlen feladata a zűrzavarban: megőrizni az ezred harcképességét a néphatalom védelmére. Az ezredet Pestre rendelik és leszerelik: az egyenlőtlen harcban, melyet a sorozatos árulások is súlyosbítanak, az alezredes és tisztjei mind jobban magukra maradnak, s végül a felülkerekedő ellenforradalmárok bebörtönzik a parancsnokot. A szabadulást november 4-re hozza meg a halálra ítélt kommunista harcosok számára. A Tegnap talán a legerőteljesebb, legsokoldalúbb és legtanulságosabb írás, amely az ellenforradalomról ezidáig született.

Tamási Áron - Szegénység ​szárnyai – Félszáz elbeszélés
Vannak ​illendő szokások, melyeket mellőzni nem volna helyes és okos dolog. Amidőn, példának okáért, megírtam annakidején életem első novelláját, egy udvarias szerkesztő azt kérdezte tőlem: beleegyezem-e abba, hogy a novellámat közöljék az újságban.

Szomaházy István - Villányi ​professzor
"Villányi ​professzor: ez a két szó fogalommá lett az egész országban, a csalhatatlan és mindenható tudomány szimbólumává, mely tündöklő fénnyel csillogott a betegszobák ágyai fölött. Az aggódás és a reménység, az életben való hit és a haláltól való félelem hömpölygő folyamként áradt az előkelő rendelőszobába..."

Ismeretlen szerző - A ​tizedik tanú
A ​másfél évezredes hagyományokra visszatekintő grúz irodalom prózai ága századunk második felében ismét előretört és megújhodott. Ez a mai grúz szellemi élet egyik legizgalmasabb jelensége. Meggyőző példa erre mind az élő klasszikusnak számító _Gamszahurdia_ történelmi tárgyú elbeszélése, mind a középnemzedék - _Lordkipanidze, Csikovani, Kipiani_ - háborús témájú novellisztikája, mind pedig a legfiatalabbak közé tartozó _Inanisvili_-nek a nagyvárosi művész értelmiség érzés- és gondolatvilágát a pillanatképek pontosságával rögzítő kisregénye. Ahány szerző, annyi merőben elütő, színes egyéniség; mindnyájan egymáséval össze nem tévesztő hangon szólnak. Megtaláljuk az intellektuális prózai stílust csakúgy, mint a székely góbé furfangjával rokon, olykor _Tamási Áron_ vagy _Tersánszky_ figuráinak csavaros észjárására és beszédmodorára emlékeztető, hol tündéri, hol vaskos népi humort. Más elbeszélők meg a szimbolikus vagy az impresszionizmusba hajló ábrázolásmóddal ragadják meg az olvasó képzeletét. Ezzel a sokszínű válogatással adunk ízelítőt a mai grúz prózairodalomból.

Ilja Ilf - Jevgenyij Petrov - Elsöprő ​egyéniség
"Elég ​nehéz feladat a Tizenkét szék szerzőjének önéletrajzát megírni. Ugyanis az a helyzet, hogy a szerző két ízben született: 1897-ben, illetve 1903-ban. Először Ilja Ilf, másodszor Jevgenyij Petrov képében. Mindkét esemény Odessza városában történt. Ily módon az író már ifjúi éveitől kezdve kettős életet élt. Az idő tájt, amikor a szerző egyik fele a pelenkában rúgkapált, a másik már hatesztendős volt, és átmászott a temetőkerítésen, hogy orgonát csenjen... Megannyi kaland után a két különálló félnek végre sikerült összetalálkoznia. Ennek egyenes következményeként napvilágot látott a Tizenkét szék című regény... Efféle esetekben rendszerint arról faggatják a szerzőket, hogyan alkotnak kettesben. A kíváncsiskodóknak megemlíthetjük az énekművészek példáját, akik duettet énekelnek, és közben remekül érzik magukat..."

Balázs József - Az ​eltévedt tank
Balázs ​József első novellás kötete a hetvenes években született írásait tartalmazza. A gyűjtemény két novellafüzért foglal magába. Az elsőben a félelmet, a fenyegetettséget és a megaláztatásokat, az ötvenes évek magyar falujának drámáját örökíti meg, s többnyire egy kisfiú, Neviczky szemszögéből mutatja meg azt a Szabolcs-Szatmár megyei falut, amelyben maga az író is nevelkedett. Míg az első ciklusban a harminc évvel ezelőtti kollektív félelem és szorongás rendkívül erőteljes, drámai erejű novellákban idéződik fel, a másodikban napjaink alkotó értelmiségének egy rétegéről ad látleletet a szerző. Az elbeszélések hőse Hamala Henrik, a tehetségesnek indult, negyvenkét éves festő, aki napjait presszókban és kocsmákban tölti, művészfélék, lecsúszott egzisztenciák társaságában, s e tartalmatlan "lötyögés" közben arról ábrándozik, hogy újra elkezd festeni, mindenkitől különböző, eredeti és jelentős alkotásokon töpreng, ám a megvalósítás késik, csak az élet céltalanságának, reménytelenségének tudata marad számára. Balázs József kitűnően ismeri és érti az ábrázolt világot, s a novellák mindegyikében emlékezetes hősöket, hiteles atmoszférát teremtve, láttató erővel jeleníti meg.

F. Scott Fitzgerald - Újra ​Babilonban
Századunk ​egyik legtehetségesebb amerikai íróját korán sírba vitte az alkohol és a szívbaj, "A nagy Gatsby"-ről szóló regénye meg néhány novellája azonban úgy is korunk klasszikusai közé sorolja. "A nagy Gatsby" egy jobb sorsra méltó gengszterről szól, aki csalóka illúzió rabja: az örök szerelemé... Az okozza vesztét, hogy különb, mint az előkelő társaság, melynek egyik hölgytagja az ideálja. A kötet többi darabja Scott Fitzgerald elbeszéléseinek legjavából ad mutatót, s lehetővé teszi egész írói életútjának áttekintését - magánélete és művészi elképzelései a húszas évek elveszett fiatalságának leglelkét idézik.

Ilja Ilf - Jevgenyij Petrov - A ​szórakozó egyed
"Eléggé ​nehéz feladat A tizenkét szék szerzőjének önéletrajzát megírni. Ugyanis az a helyzet, hogy a szerző két ízben született: 1897-ben, illetve 1903-ban. Először Ilja, Ilf, másodszor Jevgenyij Petrov képében. Mindkét esemény Odessza városában történt. Ily módon az író már ifjúi éveitől kezdve kettős életet élt. Az idő tájt, amikor a szerző egyik fele a pelenkában rúgkapált, a másik már hatesztendős volt, és átmászott a temetőkerítésen, hogy orgonát csenjen... Megannyi kaland után a két különálló félnek végre sikerült összetalálkoznia. Ennek egyenes következményeként napvilágot látott a Tizenkét szék című regény... Efféle esetekben rendszerint arról faggatják a szerzőket, hogyan alkotnak kettesben. A kíváncsiskodóknak megemlíthetjük az énekművészek példáját, akik duettet énekelnek, és közben remekül érzik magukat..."

Szerb Antal - A ​fehér mágus
A ​fehér mágus Szerb Antal válogatott novelláinak gyűjteménye, a korai Nyugat-novelláktól kezdve az érett író-irodalmár utolsó, folyóiratban közölt elbeszéléséig. Ezek az írások a két irodalomtörténet, az esszék és a regények mellett magukon viselik a "szerbantalosság" sajátos jegyeit. S melyek e novellák főbb témái? - "Szerelem és nő, de mindig az érzelmes és túl okos bölcsész szempontjából; a két háború közötti London és Párizs világa, amelybe oly gyermekes és oly örök költői mohósággal vetették bele magukat ösztöndíjas bölcsész esszéistáink és bölcsész novellistáink; azután az irodalom és költészet fájdalmas-nevetséges szerepe a társadalomban; majd a történelem: ez a bölcsészek számára örökös elérhetetlen ellenméreg - legyen az a középkor legendateremtő hite, a reneszánsz hexameteres brigantisága, vagy akár csak a szecesszió legalább következetes végigzüllése." (Szentkuthy Miklós)

Nagy Lajos - Nagy ​Lajos válogatott művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Magyar ​elbeszélők I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.