A ​virrasztók Válogatott ​versek

Arany János - Arany ​János válogatott versei
A ​Nesztor Diák-könyvek sorozat az iskolai oktatásban kiemelten szereplő nagy magyar költők válogatott verseit tartalmazza. Ez a kötet Arany lírai költeményeiből, balladáiból, kisebb elbeszélő költeményeiből tartalmaz válogatást.

Berzsenyi Dániel - Berzsenyi ​Dániel válogatott versei
Kettős ​Berzsenyi-évfordulót ülünk 2006-ban: a költő születési dátuma 1776, halálának éve: 1836. A műkedvelő módra verselgető földesúrból az 1810-es évek elejére a korabeli magyar líra legnagyobb mestereinek egyike lett, noha tehetségét egyértelműen még a híres ítészek, Kazinczy és Kölcsey sem ismerték el, sőt, egy-egy levelük, recenziójuk éppenséggel kedvét szegte a poétának. Ám a magyar időmértékes verselésnek az a magas rendű foglalata, amely Berzsenyi Dániel költői életművében ma is gyönyörködteti, megrendíti az olvasót, e súlyos szavú versvilág a hazai felvilágosodás szószólója és tanúja napjainkig: kapunyitás a magyar romantikus költészet lángelméinek. Kötetünk válogatás ugyan, de voltaképp alig néhány nagyobb kompozíciót s egy-két kisebb művet hagy el csupán: tehát a Berzsenyi-teljességbe kalauzol.

Kiss József - Tüzek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vajda János - Vajda ​János válogatott versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Jelenlét
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juhász Ferenc - Juhász ​Ferenc válogatott versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Költők ​albuma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

József Attila - József ​Attila válogatott versei
"Ha ​az ember verset olvas, nagy költők műveiből egyhuzamban, legfeljebb néhány költeményt olvas el, azután egyfajta emelkedett érzéssel becsukja a könyvet... Egy József Attila-kötetet azonban órákig lehet olvasni: az ő versei szórakoztatók... Ahol a szó mindennapi értelmében vett realitás véget ér a költészetben, ott valami más, valami fontosabb kezdődik. József Attila eltolja a világ kulisszáit, és a réseken beáramlik a titok. Bizarr képei a megsejthetetlent sejtetik, valami kimondhatatlant mondanak ki. Ez a költészet... Költészete és sorsa olyan tragikus módon összefonódott, mint csak az egy Petőfi élete és műve. A költészetet nemcsak a költemények teszik. A verseken kívül talán még sokkal inkább hozzátartozik az ember, aki a versek mögött áll, és a sors, amelyet az ember hordoz,vagy amely összezúzza őt. József Attila költészetébe most már kibogozhatatlanul beleszövődött a sorsa. Megkezdődött a legenda." /Szerb Antal/

Komlós Aladár - A ​magyar költészet Petőfitől Adyig
Tartalom Előszó AZ ​ELNYOMATÁS KORA (1850-1867) A petőfieskedők A népnemzeti iskola Arany János Tompa Mihály Gyulai Pál Lévay József Szász Károly Thaly Kálmán Dalmady Győző A befelé forduló líra Madách Imre Zilahy Károly A KIEGYEZÉS KORA (1867-1880) A meghasonlott népnemzetiek (I) Arany László A meghasonlott népnemzetiek (II) Dömötör János Tolnai Lajos Szemere Miklós Szabó Endre A népnemzeti iskola (összefoglalás I.) Írósors és romantika Vajda János Retorikus közösségi líra Ábrányi Emil Darmay Viktor Gáspár Imre Bartók Lajos MEGOSZLÁS A SZÁZADVÉGEN (1880-1906) A népies idill költői (I) Pósa Lajos Szabolcska Mihály Gárdonyi Géza A népies idill költői (II) A népnemzeti iskola vége A népnemzeti és a modernség közt Kozma Andor Bárd Miklós Vargha Gyula A népnemzeti iskola utolsó szakaszának tanítványai A népnemzeti iskola (összefoglalás II.) A modernek, az elveszett álmok siratói Reviczky Gyula Endrődi Sándor Kiss József Zempléni Árpád Inczédy László Telekes Béla Szalay Fruzina Czóbel Minka Az erotika költői Szilágyi Géza Erdős René Szász Zoltán A nagyváros költői (I) Rudnyánszky Gyula Ignotus Heltai Jenő Szentessy Gyula Makai Emil A nagyváros költői (II) Szocialista költészet (I) Palágyi Lajos Szocialista költészet (II) Csizmadia Sándor Farkas Antal Komjáthy Jenő A modern költészet felé A Nyugat előtt Bibliográfia

Arany János - Arany ​János balladái
A ​magyar költészetben a ballada fogalma elválaszthatatlan Arany János nevétől. "A balladai homályt, balladai rövidséget kiválóan alkalmasnak találja, hogy egy sötét bűn és sötét bűnhődés legyen a tárgya... A virtuozitás itt abban van, hogy hogyan tudja a büntetést a bűnből logikával és az őrületnek bizonyos fokozatos bemutatásával kifejteni."- írja róla Szerb Antal. Kötetünk ezeket a közkedvelt és népszerű verseket tartalmazza a történelmi balladáktól kezdve a népballadáig.

Sík Sándor - Áldás
Sík ​Sándor költői hagyatékát nyújtjuk át ebben a kötetben az olvasónak. A magyar költészet nagy halottjának elsősorban azoknak a verseit tartalmazza, amelyeket az Őszi fecske megjelenése óta írt. Benne vannak továbbá azok az 1948 és 1958 között írott versek, amelyek az Őszi fecske válogatásában nem szerepeltek, továbbá a Keresztút ciklus, amelynek tizennégy stációjából mindössze néhány jelent meg eddig nyomtatásban.

Reisinger János - Kisvers-nagymesterek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vörösmarty Mihály - Vörösmarty ​Mihály összes költeményei I-II.
Vörösmarty ​hatalmas életművéből a lírai és epikai költemények összessége a kötet. Az összeállítás fele a rövidebb, másik része a hosszabb költeményeket tartalmazza, ezen belül az elrendezés időrendi. Vörösmarty költői életműve négy nagyobb szakaszra bontható. A húszas évek elejének klasszicizmus és romantika között elhelyezhető dús lírai tenyészete (A régi idők emlékezete; A koszorú; Helvilához, A bátortalan szerelem stb.) újabban került csak az érdeklődés előterébe. A kritika megállapítása szerint már ezekben a versekben is kora legjobbjai közé emelkedik Vörösmarty, olyan poétikai sajátosságokat mutat fel (érzékenység, szatirikus véna, a nyugat-európai klasszicizmusok hozadékának egyéni átalakítása stb.), amelyeknek nem csupán fejlődéstörténeti értékük van. A húszas évek végén a harmincasok elején Vörösmarty elsősorban hatalmas epikus kompozíciókon dolgozik (Zalán futása, Cserhalom, Rom, Tündérvölgy, Délsziget stb.); e műveinek a korban hatalmas nemzeti jelentősége volt, ma inkább filozofikus és lírai értékük miatt tartjuk őket jelentőseknek. Az epikus korszakban jelentek meg a költő műveiben először a romantika sajátosságai, teljes kiérlelődésre, kibontakozásra a harmincas-negyvenes évek lírájában jutottak. E korszakban lett Vörösmarty nagy nemzeti költővé, a reformkor költői előharcosává és képviselőjévé (a nagy ódák, az epigrammák, a buzdító-felvilágosító tanköltemények, a sokértelmű, jelképes értékű szerelmi költemények stb.). Az utolsó korszak mindössze néhány verset eredményezett (Előszó; A vén cigány stb.) ezek azonban szinte kivétel nélkül remekművek. A szabadságharc bukása utáni, elkeseredett, reménytelen, "leari fájdalmú" Vörösmarty egészen egyéni; félelmetes intenzitású, rendkívül modern poétikájú alkotásai e művek, a világirodalomban is kiemelkedő jelentőségű alkotások.

Ismeretlen szerző - Versek ​a zsebben
Zsebünkben ​a legszükségesebb tárgyainkat hordjuk. Kulcs, toll, pénztárca, igazolvány... csupa olyasmi, amire gyakran vagy előre kiszámíthatatlan pillanatokban lehet szükségünk. De mit keresnek közöttük a versek? A zsebkönyv a mai ember sietős életvitelének köszönheti népszerűségét: használjuk fel olvasásra két sürgős dolgunk között meddő várakozással elvesztegetett perceinket. A versek nagyon célszerű, mindennapos útitársaink lehetnek. Nemcsak az olvasásra szánt alkalmi idő nagysága, hanem a pillanatnyi hangulatunk, visszhangra váró érzelmeink, gondolataink szerint is válogathatunk köztük. A kötet szerkesztője, Alföldy Jenő ezt a gyűjteményt a mai magyar költészet termésének javából válogatta 14-16 éves fiatalok számára. A könnyebb eligazodást segítendő, témakörönként ciklusokba foglalt versek olvasói saját érzelmi és gondolatviláguk nagyon sok aktuális kérdésére találhatnak feleletet.

Illyés Gyula - Konok ​kikelet
Nem ​ez az első szemelvényes gyűjtemény a verseimből. De ez az első, melyet én válogattam. Ezeket is tovább rostáltam volna. Azoknak a költőknek a példáján okulva, akik mindössze néhány költeménnyel kopogtatnak - s kapnak bebocsátást - a maguk korából a következőbe. Catullus, Villon, Berzsenyi, Mallarmé - összes művük elfér egy-egy mellényzsebben. Vannak lírikusok, akiknek életműve egyben életregény: személyük bestsellerek hőseivel vetekszik, homályt, nem ritkán hamis fényt vetve magára a műre. A munkájukkal ható művészek vonzanak. Ez ösztökélt volna még a további szitálásra. Mint olyan betűvetőt, aki jellegzetesen elmondhatja magáról, tömörebben írtam volna, rövidebben, lett volna csak több időm s nyugalmam. Efféle együttműködést ajánlva bocsátom hát még ezt a válogatást is közre: segítő közvéleményre. Még ha játékból is - olvasó és író mindig játszmához ül - szeretném látni, mi is állja az időt. Mert valójában minden művészi életmű csak érctelep, s a törő-zúzó, porlasztó évek olvasztják ki azt, amit már nem fog a rozsda. Forgassa ilyen tégelyként még ezt a kötetet is, aki kezébe veszi.

Pomogáts Béla - Versek ​közelről
Tartalom Bevezetés Kassák ​Lajos: Óda 1948 Fodor József: Óh dinnyék illata Illyés Gyula: Óceánok Zelk Zoltán: Aki bejárta a világot Vas István: Óda a tegnapi asszonyokhoz Takáts Gyula: Fakutyán, fényben Jékely Zoltán: A budai Kapisztrán-toronyhoz Weöres Sándor: Canzone Benjámin László: Mi van a hold túlsó felén Csanádi Imre: Erdei vadak, égi madarak Pilinszky János: Harbach 1944 Nemes Nagy Ágnes: Mesterségemhez Kormos István: Tél Normandiában Váci Mihály: Édes hazám Nagy László: Tűz Simon István: Almafák Juhász Ferenc: Tűzliliom az éjszakában Fodor András: Hegyek és tavak Garai Gábor: Koránkelők Csoóri Sándor: Elengednélek, visszahívnálak Tandori Dezső: Egy vers születése Bella István: Halotti beszéd Veress Miklós: A néhai poétára A versek lelőhelye Irodalmi tájékoztató

Arany János - Őszikék ​- Arany János versei 2.
Sorozatunkban ​a magyar irodalom nagyjaiként számon tartott költők verseit vonultatjuk fel. Válogatásunk nemcsak azoknak szól, akik szeretik a szép verseket, a diákok házi könyvtárából sem hiányozhat, hiszen olyan művekről van szó, melyekről az iskolában is tanulnak.

Kosztolányi Dezső - Életre-halálra
"Kosztolányi ​Dezső döntő élménye ifjúkorában az érzéki világ vad és értelmetlen színpompája, férfikorában a világ üresedése, az impressziók ismétlődésének és elkopásának értelmetlen unalma, a belső ember magáramaradása, és végül az állati lét megszűnésének komor iszonya volt, tetőzve a rákos évek és a lassú halál kínjával, az értelmi és érzelmi reagálás minden változatával. Bármily rettenetesnek látszik és bármennyire az volt, ez az út szellemileg a gyógyulás útja: a túlzott irodalmiasságtól a realizmuson át a klasszikus eszmény felé, a pirosmellényes művészi nihilizmustól és a modern neuraszténiától az edződésen és józanodáson át egy hit nélküli erkölcsi magatartásig ível. " Szabó Lőrinc

Ismeretlen szerző - Lecsukott ​szemeden át látom
Ez ​a könyv a jelenlét könyve. A női hangok jelenlétének könyve a kortárs magyar irodalom többszólamú hangjai között. Hosszú évszázadokig, évtizedekig úgy tűnhetett az olvasók számára, hogy ez a hang hiányzott, vagy csak igen halkan szólalhatott meg, folytathatott többszólamú párbeszédet a férfi írók hangjaival. Pedig a nők már évszázadok óta jelen vannak az irodalmi életben, sőt a XIX. század elejétől, a nemzeti irodalom iránti igény megszületésekor, mikor egyre szélesebbé vált mind az olvasók, mind a „hivatásos” írók köre, amikor megjelentek és elterjedtek az első magyar nyelvű folyóiratok, a nők egyre tudatosabb harcot folytattak azért, hogy a nagyközönségnek is írhassanak, és ne csak azokban a műfajokban, melyeket hagyományosan „női műfajokként” tartottak számon. Természetesen az irodalmi szerepvállalás körüli viták a nők társadalmi szerepvállalása körüli viták körébe tartoztak, és a felmerülő kérdések is hasonló kérdéseket feszegettek. Lényegében a tradicionális női lét alapvető szerepeit kérdőjelezték meg, mely ugyanúgy vonatkozott a házastársi, családanyai szerepre, mint a társadalomban önálló szerepet vállaló, dolgozó, családfenntartó vagy éppen a közéletben, a kulturális életben fellépő nők, akkoriban újdonságnak számító szerepkörére. Több mint kétszáz év telt el azóta, és a nők szerepe a társadalomban alapvetően megváltozott, kiteljesedett. A nők szerepvállalási lehetőségei egyre szélesednek a hétköznapokban, a közéletben és irodalmi jelenlétük is ezt tükrözi, bár nem szabad elfelejtenünk, hogy a valódi esélyegyenlőségért és a valódi egyensúlyért férfiak és nők társadalmi, közéleti és kulturális szerepei között még nagyon sok a tennivaló. De a kulturális, illetve az irodalmi életben a férfiak és nők hangja ma talán már valódi többszólamú párbeszédet folytat, közösen gazdagítják, színezik a teljes kulturális és irodalmi színteret, és talán egyre inkább eltávolodnak azoktól a múlt századi vitáktól, melyek az irodalomban is a társadalmi átalakulás vitáit tükrözték. Ebben a párbeszédben mindenkinek önálló hangja van, és nem a nemi hovatartozás határozza meg a különbségeket, vagy hasonlóságokat. Mégis úgy érzem, szegényebb lenne a gondolkozásunk, a nyelvünk, az önmagunkról és a világról alkotott képünk, ha nem vennénk figyelembe, hogy férfiak és nők egymást kiegészítve, egymásról, egymáshoz fűződő érzéseinkről, az életről, egymástól eltérően írunk, eltérően szólunk. De hol van az eltérés? Meglehet-e fogalmazni, hogy miben más a női és a férfi kifejezés? Meg kell-e fogalmazni aprólékos vizsgálattal, vagy bízzuk ezt is a pillanatnyi megérzéseinkre, hagyjuk, hogy a szövegeken át, a töredékeken, az eltérő optikán át az „egész” érjen el hozzánk? „Ne mondd soha a mondhatatlant / mondd a nehezen mondhatót” írta Nemes Nagy Ágnes, és nincs nehezebb feladat, mint formát, nyelvi alakot adni az életnek, az érzéseinknek, a világnak. Összeállításunk versei is egy darabot fogalmaznak meg a teljességből. Élő költők, élő versei, melyek párbeszédben állnak egymással éppen úgy, ahogy az olvasóval. És az olvasó fogja eldönteni a saját érzése, pillanatnyi hangulata alapján, hogy hol kapcsolódik be ebbe az örök párbeszédbe, mely férfiak és nők, az élet és a költészet, a megfogalmazható és a megfogalmazhatatlan között folyik feltartóztathatatlanul. Ajánlásomat díszíteni szeretném, irodalmunk kiemelkedő költőnőinek nevével, így szeretettel említem meg Petrőczy Kata Szidónia, Kaffka Margit, Reichard Piroska, Lesznai Anna, Hajnal Anna, Török Sophie, Nemes Nagy Ágnes, Károlyi Amy, Szécsi Margit, Lányi Sarolta neveit, akik nem pusztán verseikkel, írásaikkal gazdagították a magyar irodalmat, hanem irodalomszervezői, szerkesztői és műfordítói tevékenységükkel nagyban hozzájárultak az irodalmi élet modernizálásához, és a világirodalom megismertetéséhez Magyarországon. Antológiánk összeállítása közben nem törekedhettünk egy teljes kép kialakítására, összeállításunk szempontja mindössze annyi, hogy egymás mellett mutassuk be kortárs irodalmunk érettebb generációinak és a legfiatalabb nemzedékek verseit. Így válogatásunk elkerülhetetlenül magán viseli a szubjektív olvasói ízlés korlátjait, de reméljük, hogy az itt bemutatott versek felkeltik az olvasók érdeklődését költőnőink teljes életműve vagy éppen bontakozása felé. „Lecsukott szemeden át látom”, írja Hervay Gizella „A mondat folytatása” című versében, és ezzel a bensőségességgel hívom antológiánk olvasóit azokra a költészeti tájakra, ahol a nyelvi forma a női világérzékelés finomságát, érzékeny rezdüléseit tükrözi a szerelemről, a vonzalomról, a szenvedélyről, a kiábrándulásról, a magányról, az emberi érzésvilág szivárványszín gazdagságáról, kívánva kellemes, örömteli barangolást kortárs irodalmunk e gyönyörű női hangjai között! Gurmai Zita

Vajda János - Vajda ​János válogatott költeményei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.