Bevezetés ​az Újszövetség kortörténetébe és irodalmába I.

John Stott - Pál ​levele a galatákhoz
A ​kis-ázsiai hegyek között megbúvó falvak frissen megtért emberei a különböző vallási hatalmasságok és ellentétes tanítások útvesztői között őrlődtek. Hogyan igazul meg az ember Isten előtt? Mi a helyes viszony hit és cselekedetek között? Hogyan élhetnének a keresztények Istennek tetsző életet pogány környezetben? Mi a szerepe a törvénynek? Sok minden megváltozott Pál kora óta, de Jézus Krisztus ugyanaz maradt, és a mai ember is egyedül rajta keresztül juthat el Istenhez. (2003)

Dr. Budai Gergely - Herzeg Pál - Az ​Újszövetség története
A ​páli iratok, a Zsidókhoz írt levél, a szinoptikus hagyományanyag, a jánosi iratok és a katolikus levelek keletkezéstörténetéről: forrásokról, szerzőkről, a keletkezés fő teológiai motívumairól és az újszövetségi iratok egy könyvvé formáltatásának hátteréről szól könyvében a szerző.

Balla Péter - Az ​újszövetségi iratok és kanonikus gyűjteményük kialakulásának története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Martin Hengel - Őskeresztyén ​történetírás
„Elsősorban ​arra törekszem, hogy egyrészt megkérdőjelezzem a (…) kutatásban manapság többfelé elterjedt radikális történeti szkepszist (…), másrészt pedig hogy (…) szembeszálljak a történeti – s egyúttal mindig kritikai – módszerek primitív eretnekké nyilvánításával, hiszen ezek nélkül már nem lehetséges az Újszövetségnek sem történeti, sem teológiai megértése.” „Lukácsnak, mint a keresztyénség első teológiai »történészének« a jelentőségét csak akkor méltányoljuk kellőképpen, ha művét komolyan vesszük mint forrást, vagyis ha megpróbáljuk annak kritikai vizsgálatával az általa elbeszélt történetet más források bevonásával és velük összevetve, rekonstruálva újrarajzolni.” „Az őskeresztyén üzenet és a benne elbeszélt történelem összetéveszthetetlen sajátosságához tartozik, hogy (…) megszünteti azt a hallgatóval és szemlélővel szembeni elkötelezettség nélküli távolságot, ami egyébként általános a régmúlt felé fordulás esetén. Az őskeresztyén üzenet ugyanis bevonja a hallgatót és a szemlélőt az egykor Jézusban és Jézussal történtekbe, úgy is mondhatjuk: »Jézus jelenébe«.” (Részletek a műből) Martin Hengel (1926–2009) erlangeni, majd tübingeni teológust világszerte tisztelet és megbecsülés övezte, mint az újszövetségi tudományok, a judaisztika és az ókortudományok kiváló ismerőjét és művelőjét, aki mindezeket a területeket ritka szintézisben tudta szemlélni. Az Őskeresztyén történetírásról szóló tanulmány máig ható fontos kérdéseket jár körbe az újszövetségi történetírással, az Apostolok Cselekedeteivel mint történeti forrással, valamint a történeti-kritikai kutatással kapcsolatban.

Adorjáni Zoltán - Ót ​és újat
"Készítsétek ​az Úrnak útját..." Keresztelő János ézsaiási próféciát újraélesztő igehirdetése az által vált tartalmassá, átütő erejűvé és tömegeket mozgatóvá, hogy nem a teljes újdonság erejével hatott. Így János a régi és nagyon mélyre nyúló gyökerek sarjasztásával vált az áthagyományozás kiemelkedő mesterévé. Ez pedig magának Istennek a módszere volt. Ő Isai régi törzsökéből sarjasztott új termővesszőt. Jézus szintén ugyanezzel a módszerrel hirdette meg még "mesteribb" programját: "Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." Minden erőteljesen ható és életeket alapvetően meghatározó új kincs úgy teremtődik, hogy a tradíció javaiból születik friss érték. Kétezer esztendővel ezelőtt az ószövetség és az intertestamentális kor talajából táplálkozó útkészítés, Krisztus fellépése, majd a keresztyén ősgyülekezet új értékeket teremtett a tradíció biztos és mindenki által elfogadott, becses alapjain. Az új értékek létrejötte mindig folyamat; a folyamat pedig a régi és az új kapcsolatáról beszél.

D. A. Carson - Douglas J. Moo - Bevezetés ​az Újszövetségbe
Ez ​az alapmű az újszövetségi könyvek szerzőségével, keletkezési időpontjával, forrásaival és hasonló kérdésekkel foglalkozó történelmi témákat vizsgálja.

John Stott - Pál ​levele a Rómaiakhoz
A ​Római levél az egész Újszövetségben a legteljesebb és legátfogóbb képet adja az evangélium lényegéről. Átfogja az emberiség múltját, jelenét és jövőjét, valamint részletesen kitér a megigazulás, a megszentelődés és a megdicsőülés nagy témáira. John Stott szövegmagyarázatai között ez a legszemélyesebb, mivel vallomása szerint a Római levél egész keresztény életútját végigkísérte. Könyvében számos más kommentátort is idéz, akikkel esetenként vitába száll. Stott Pál levelének keresztény hitvallás jellegét hangsúlyozza, mely a Jézus Krisztusban nyert szabadság jó hírét közvetíti. Ez az a szabadság, mely Isten és az emberek szeretetére és szolgálatára szabadít fel, és amely képes győzni az etnikai konfliktusok, a bűn sötétsége, az isteni ítélet és az emberek közötti elidegenedés felett. (2006)

Wilhelm Egger - Bevezetés ​az Újszövetségbe
Szerzőnk, ​az újszövetségi szentírástudomány professzora, és tíz éve a világiak teológiai képzését célzó Bécsi Teológiai Levelező Tanfolyam előadója. Könyvében gazdagon kamatoztatja itt szerzett gyakorlati tapasztalatait. Épp ezért műve nem a klasszikus értelemben vett "Bevezetés"-ek főként külső, formai szempontjaira szorítkozik, hanem bepillantást törekszik adni az Újszövetség eszmevilágába is, biblikus teológiát nyújt. Könyvünk világiak teológiai képzéséhez kínálkozik.

John Stott - Az ​apostolok cselekedetei
_Az ​apostolok cselekedetei_ történelmi feljegyzés a Szentlélek pünkösdi kiáradásáról, az egyház megszületésének időszakáról. István mártírhalála, Fülöp szolgálata, Saul és Kornéliusz megtérése, valamint az első görög gyülekezet létrejötte megvetette a pogánymisszió alapjait, és elindult a keresztyén hit terjesztése a világ négy égtája felé. A hívők közösségének minden korban hasznára válik, ha összehasonlítja magát az ősgyülekezettel, és igyekszik megragadni lelkesedését, szemléletmódját és erejét. De felismeri azt is, hogy az ősegyházban éppúgy előfordult versengés, képmutatás, erkölcstelenség és eretnekség, ahogyan napjaink gyülekezeteiben. Ez a _Biblia ma_ kommentár olyan élő kérdéseket érint, mint megtérés és Szentlélek-keresztség, karizmatikus ajándékok, jelek és csodák, vagyonmegosztás, egység és egyházfegyelem, a szolgálatok sokszínűsége, missziós alapelvek, evangélizációs módszerek, egyház és állam kapcsolata. John Stott (1921-) a legjelentősebb angol evangéliumi vezető. Több mint negyven bibliamagyarázata és teológiai könyve jelent meg, melyeket számos nyelvre lefordítottak. A cambridge-i Trinity College-ban szerezte doktorátusát, és tiszteletbeli doktor az USA, Kanada és Anglia számos egyetemén. A világkeresztyénségért végzett szolgálataiért a királynőtől megkapta a "Brit Birodalom Parancsnoka" kitüntetést. A _Biblia ma_ sorozatban ez a hetedik könyve magyarul.

Eduard Schweizer - Teológiai ​bevezetés az Újszövetségbe
Minél ​idősebb leszek, annál világosabbá válik számomra, mi mindent nem tudunk. Ebből ugyanis az ember azt is megtanulja, hogy nyugodtan szemlélje saját tehetségének korlátait. Ezért fogadtam szívesen a világosan körülhatárolt feladatot: "teológiai bevezetést" kell írni. Egy ilyen műben komolyan kell venni azokat az eltérő korokat és helyzeteket, amelyekben tanúságot kellett tenni ugyanazon egy hitről, és mindenekelőtt meg kellett élni azt. Ez éppúgy érvényes az Újszövetség korára, mint a mai gyülekezetre. (...) Az, hogy sem a baptistákkal nem ünnepelhetjük meg a keresztséget, sem a katolikusokkal az úrvacsorát, azt mutatja, hogy még nem találunk rá az Újszövetségben leírt gyülekezetek egységére. (...) Annál komolyabban kell tehát megkísérelnünk, hogy igen elszántan figyeljünk oda az Újszövetségre, arra is, ami először egyáltalán nem illik bele saját elképzeléseinkbe. Szeretném, ha így értelmeznék az én kísérletemet is.

Mócsy Imre - Az ​evangéliumok hitelessége
A ​könyv terjedelmét tekintve nem riasztja le az olvasót első látásra, hiszen csupán 168 oldal. Képek nincsenek a könyvben, kivéve a hátlapon, itt láthatjuk Mócsy Imre képét. Lábjegyzetet ritkán használ, irodalom jegyzékét a könyv végén találjuk meg, kódexeket és papiruszokat használ fel. A címen elgondolkodva érdekes dolgokat sejthetünk mögötte, és olyan embereknek is felkeltheti az érdeklődését, akik nem mélyen hívők, vagy éppen keresők. Az előszóban olvashatunk arról, hogy milyen körülmények között és miért vállalta el az író a könyv megírását A tartalmát három fő részre bontja, a három megközelítési forma:szövegkritikai, irodalom kritikai, történeti kritikai szempontból. Mócsy Imre tudományosan bizonyítja be az evangéliumok hitelességét úgy, hogy érdekes és alapos is. Nem rendszeres tudományos értekezés, inkább csak egy kis ízelítőt ad a bibliai kritika tudományának néhány ágáról, és a segédtudományok néhány adatának összeállításával azt a biztos tudatot szeretné ébreszteni az olvasóban, hogy az Újszövetség könyvei nemcsak hitünk tanítását tartalmazzák, hanem ugyanakkor a legreálisabb, legszavahihetőbb történelmi dokumentumok is. Ha valakit ez a kérdés komolyan érdekel, akkor ez az írás is érdekes lesz. - Gőcze Katalin PPKE HTK hallgató

Almási Tibor - Máté ​evangéliuma
"Dr. ​Almási Tibor baptista teológus arra vállalkozott, hogy Máté evangéliumának eredeti szövegét mai magyar nyelvre ültesse át. A fordításhoz fűzött magyarázatai nemcsak a filológia nehézségek világába engednek betekintést, hanem előmozdítják az evangélium - első hallásra talán idegenül csengő - mondatainak világosabb megértését is." ( Dr. Várszegi Asztrik OSB. róm. kat. püspök)

Várkonyi Imre - Az ​Efezusi levél dogmatikája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dr. Opálény Mihály - Balázs Károly - Újszövetségi ​szövegmutató szótár
A ​Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia kiadványa. Több, mint 5000 Újszövetségben szereplő szó megjelenési helyének pontos gyűjteménye igehelyek szerint.

Philip A. Van Linden - Evangélium ​Szent Márk szerint
Az ​ősevangélium ránk maradt változatát tarthatja kezében a kedves olvasó. A másik három evangélista: Máté, Márk és Lukács ugyanis ezt az írást forrásként használta saját műve elkészítésekor. Az első keresztények eszmélődése, valamint Péter igehirdetése olvasható ebben a műben. Pedagógusok, lelkipásztorok, teológiát végzett civilek és olvasni vágyó középiskolások ismerik és dicsérik sorozatunkat, mely az USA után hazánkban is számos, a kereszténység után érdeklődő olvasónak nyújtott hasznos segítséget. Aki ezt a kötetet olvassa, meg fogja érteni az ősegyháznak arra irányuló erőfeszítését, hogy megértse, kicsoda az a próféta, aki hozzájuk érkezett!

N. Szegvári Katalin - Numerus ​clausus rendelkezések az ellenforradalmi Magyarországon
A ​numerus clausus rendelkezések a két világháború közötti értelmiség helyzetét nagymértékben befolyásolták. A középosztályon belül egyre jelentősebb szerephez jutott az értelmiség, melynek számaránya is megduplázódott. Az első világháborút követő összeomlás, majd a világgazdasági válság, továbbá a politikai antiszemitizmus a rendszer vezetőit arra késztették, hogy az értelmiség körében az addig jelentős hányadot kitevő zsidóság számarányát mérsékeljék, és hogy a nőemancipáció addig elért eredményeit korlátozzák. A zsidó és nőhallgatók számarányának csökkentésével, valamint az egyetemi szociálpolitika célszerű alakításával elsősorban a tradicionálisan gondolkodó hivatalnokréteg gyermekeinek egyetemi taníttatásával kívánta e társadalmilag oly jelentős réteg rendszerhűségét biztosítani. E könyv bevezető részében a politikai antiszemitizmus, valamint az antiszemitizmus történelmi formálódását mutatja be. A német és osztrák hatás e téren is döntő volt. Az 1920. évi 25. törvény (amely a numerus clausust bevezette) keletkezésének és érvényesítésének bemutatása során a szerző kitér a progresszív irányzatok szerepére is. A második világháború és a nyílt fasizálódás időszakára e tanulmány csak kitekint, mert a faji diszkriminációt létesítő, ún. "zsidótörvények" mélyebb elemzése meghaladja a téma határait. Gazdag levéltári forrásanyagra, kortársi szerzők műveire, folyóirat- és újságcikkekre is támaszkodik. Nem csupán a jogtörténet művelőinek, hanem a történelem iránt érdeklődők szélesebb táborának figyelmét is lekötő művet kap kézhez az olvasó.

Bolyki János - Az ​újszövetségi írásmagyarázat elvei és módszerei
Általános ​bevezetéstan

Rózsa Huba - A ​Genesis könyve I.
A ​teremtés, az őstörténet a Biblia legismertebb és legfontosabb lapjaihoz tartozik. Választ keres a világ, az ember és a népek eredetére. Választ keres a világ, az ember és a népek eredetére. Amikor a kezdetet vizsgálja, egyúttal világértelmezést is nyújt, amelyben feltárja az ember helyzetét a világban. Meghatározza Isten és a világ, Isten és az ember, az ember és a világ, az ember és ember, s végül a népek egymáshoz való viszonyát. A Genesis könyve mindezt Izraelnek a teremtő és egyben üdvözítő Istenbe vetett hite fényében mutatja be.

Ismeretlen szerző - Szent ​János írása szerint való evangélium
Ez ​a János-evangéliumnak nevezett irat oly különös beszéd, amilyet ember nem hallott soha azelőtt, s még ma, kétezer év után sem igen tudható, képesek vagyunk-e megérteni. Pedig tán épp most jött volna el az ideje annak, hogy meghalljuk és megértsük - éppen ebben a nyomorúságos állapotunkban. Akárcsak némely régi kínai könyvek, tágas, akár az Ég, és kimeríthetetlen; miközben, másfelől, ez a könyv maga Jézus - éppen ezért nem értjük -, az az ember, akiben testté vált a Logosz, az Ige, a Szó-Beszéd, aki életét adta az ő barátaiért, s aki, épp ezért, mérhetetlenül feszült viszonyba került a maga korával, a mérvadó körökkel, szinte egész környezetével. Miért érezzük olyannak e Beszédet, mint amelynek meghallásához nekünk is másféleképpen kellene hallanunk, mint ahogy egyáltalában hallani szoktunk? (Nem úgy kellene hallgatnunk, mint, mondjuk, a rádió híreit, tárgyi távolságokat véve fel egyes témáitól, inkább mint ahogy kint a szabadban, a réten a természet hangjai szűrődnek a fülünkbe, miközben már elszenderednénk, mindentől eloldozódóban, patak zúgása, madárfütty; s aztán egyszercsak megdördül az Ég.) János beszél, vagyis hát Jézus szól, vagyis a szél, úgy mint azt a Nikodémusszal való beszélgetésben ("ki méne Jézushoz éjjel") ő maga jellemezte: "Az szél az hova akar fúni, fú, és annak zúgását hallod, de nem tudod, honnét jő és hová mégyen, Így vagyon minden, az ki szent lélektől születtetik." Vagyis széltől, hiszen a görög szövegben a szél is, a lélek is πνευμα, pneuma, csak éppen első előfordulásában szélnek, a másodikban léleknek (szent léleknek) szokták fordítani, természetesen helyesen, de azért az csak ugyanaz a szél, amely a szent szövegben susog, zúg, zeng és néha tombol is. Amiért is a Jn 4,24-et is, félig tréfásan, félig költőien, de talán egészen komolyan úgy lehetne érteni: "Az Isten szél, és akik őt imádják, szükség, hogy a szélben és a valóságban imádják" (amiként az 1,17-ben Károli Gáspár maga is "valóságnak"-nak fordítja a máshol "igazságnak" fordított αληθεια szót). S akkor, egyszerre csak, meghalljuk talán a távolabbi Egek szavát is.

François Cavanna - A ​Szentírás
Akinek ​várakozását, hogy komoly Szentírásról szóló művet tart a kezében, nem oszlatja el a borító karikatúrája, az olvassa el a fülszöveget és a fordító előszavát. Most nem a Szent Bibliáról, hanem egy irodalmi műről van szó. És az irodalom egészen másról szól, mint a teológia Cavanna Szentírásában gyakran alkalmazott írói eszköz a túlzás, a csúsztatás, esetenként a szándékos félremagyarázás. A Biblia ismerői bizonyára észrevesznek majd kisebb-nagyobb pontatlanságokat, tévedéseket, anakronizmusokat. Aki nem felszabadultan kacagva, hanem komor arccal hibákra vadászva lapozgatja, az pár sor után be is fogja csukni a könyvet, és nem lesz része abban a szórakoztatásban, amelyet Cavanna tagadhatatlanul szellemes írása nyújt. Műve a Biblia merész, frivol, sőt, alkalmanként durván mulattató, szentségtörő, de elgondolkodtató paródiája. Az első részben Isten kalandjai címmel a Teremtés könyvének ironikus változatát olvashatjuk József történetééig. Az Újszövetség, vagyis A kis Jézus kalandjai sztorija az evangélium alapján a keresztre feszítésnél ér véget, bár Cavannánál czirénei Simon az áldozat. A szerző kifigurázza a Biblia jól ismert, magasztos alakjait, de nem kíméli a rabbinikus hagyományokban gyökerező, tudálékos gondolkodásmódot és a kereszténységben általánosan elterjedt tévhiteket, babonákat sem. Néha a Szentírás régies fordulatai (a fordító Károli bibliaszövegét vette alapul) nyújtanak humorforrást, máskor a modern kor marketingszemléletének beemelése a szereplők motivációjába és az ördög ügyvédjeként megkérdőjelezett dogmák. A könyv lapjairól a korunk minden iránt kétkedő, és a leginkább önmagát komolyan nem vevő attitűdje köszön ránk.