A ​maximalista

Papp-Zakor Ilka - Angyalvacsora
A ​JAKKendő-díjas novelláskötet különös hősei vak artisták, mosómedvévé váló lányok és angyalra vadászó falusiak: történetük, akár minden igazi mese, megkapóan játékos és igencsak hátborzongató.

Tar Sándor - Lassú ​teher
Bizonyos, ​hogy napjaink egyik legjelentősebb írója Tar Sándor. Mikor olvasni kezdjük, azt gondoljuk, az átlagemberről ír. Mire a végére érünk, úgy érezzük: "átlagember" - ilyen nincs. Ember van. Sosem átlagos. Sors van. Sosem banális. Szenvedés van. Sosem fordulhatunk félre. Ez az író nem bánja, ha kiderül: érzelmei vannak. De humora is van, kell is, hiszen a mai Magyarországról ír. Csalódottakról és megcsalatottakról. Jobb sorsra érdemes álmodozókról. Ügyesekről, ügyetlenekről, ügyeskedőkről. Hihetetlen történetei beavatással érnek föl. Mert nemcsak az embert és az oly kevéssé alakítható világot ismeri, hanem arról is sokat tud, amit leegyszerűsítve úgy nevezünk: kiszolgáltatottság, perspektíva-vesztés. Mesélőkedve határtalan, hangja rendre eltűnik szereplőinek mélyvilágában. Jelenünk véres valósága szervezi a történeteit. Mindig két pólus köré gyűlnek magnetikus mondatai: egyik a rendet hazudó káosz, másik az emberi természet. _"Akik nem tudnak beszélni, azok helyett annak kell beszélni, aki tud."_ Ezt a nagyon egyszerű és nagyon fontos mondatot Esterházy Péter jegyezte le Tar Sándorról.

Darvasi László - Isten. ​Haza. Csal.
A ​kínai bölcsek, a szenvedélyes trubadúrok vagy a délszláv háború világa után Darvasi László legújabb novellái közelebbi tájékra kalauzolnak bennünket: a magyar vidékre, ahol az apáinkat és az anyáinkat hagytuk. Ahol a fiaink hagytak minket. A falusi kiskocsmák, az éttermi termékbemutatók, a fehér galléros uzsorások és az elhagyott öregek országa ez: a mi országunk. A szerző védjegye - a kifogyhatatlan fantázia, a látomásos képzelet és a láttató elbeszélés - ezekben a történetekben is megtalálható, valami azonban megváltozott: szikár és pontos látleleteket olvashatunk, nehezen feledhető félmondatok sejtetnek életnyi tragédiákat. Semmi kétség, ezek a novellák rólunk szólnak, az álmainkról és az értékeinkről, amelyekhez hűek akartunk maradni, mégis megcsaltak minket. Ezek a történetek kérdeznek: miért nem tudjuk elmondani a szüleinknek azt se, ha végre megértjük őket.

Polgár Vera - Svédasztal
„Négy ​hónapja járok a szemben lévő ház konditermébe, hetente kétszer, személyi edzőm is van, és vasár­napon­ként futok, délután pedig úszom és szaunázom. Tizenkét kilót fogytam, kezd kockahasam lenni, és buknak rám a nők. Egyik jobb, mint a másik, falják a dumámat, és elélveznek a gyönyörtől, ha feljönnek hozzám és belela­poz­hat­nak készülő regé­nyem éppen aktuális olda­laiba.” Azért, ez nem egészen így van… Bioló­gia-kémia szakon vé­geztem az ELTE-n, évekig dolgoztam kutatólabo­ratóriu­mokban, majd kikötöttem a fel­ső­oktatásban. Szeretem a munkám, és éppen azért, hogy a napi kihívá­soknak megfeleljek, fel kell töltődjek a ma­gam-­teremtette kikapcsolódás él­mé­nyeivel. Nem vagyok író, de szeretek írni. Már középiskolás koromban is… aztán hosszú szünet után újra meg­moz­dult a toll. Két év alatt több mint hatvan novellám született. Az írásaim közül néhány bekerült három antológiába, és négy novella­pályázaton nyertem. Boldog vagyok, mert a hobbim által kiteljesedve élek. Alkotni jó.

Galgóczi Dóra - A ​nő millió arca
Törékenyek ​és sziklaszilárdak. Tétovák és határozottak. Kezdők és bölcsek, őszinték és titokzatosak. Kosztümben és kacér sortban, farmerben és pizsamában. Álmodnak nyitott szívvel, ébrednek kétségekkel. Szeretnek, remélnek, csalódnak, talpraállnak. Nélkülük minden semmi, velük megtelik az űr. Millió év is kevés lenne, hogy megfejthesd, mire gondolnak. A novellák – tükrök, benne magadra ismersz. Vagy Rá? Ilyenek vagyunk, ilyenek Ők: a Nők.

Petrik Iván - Ki ​ölte meg Jean Cassinit?
„Csak ​ha ebből az örökkévalósággal fenyegetett mozdulatlanságból kifordulok, s félrehúzom a nagyra nőtt, csillogó zöld leveleket, látom a hatalmas mérleget. Egyik oldalára már felhalmozták a tíz tengeralattjárót…” novellák

Kőrösi Zoltán - A ​hűséges férfi
Kőrösi ​Zoltán új novellái ugyanazon a helyszíneken játszódnak, amelyeket már a Budapest, nőváros vagy a Szerelmes évek című könyveiben megismerhettünk. Az írások mindig valami emberi határhelyzetet rögzítenek, ahol egy-egy emberi sors átfordul és véglegessé válik. Ám a kötet hőseinek alapvető kérdése: miért érdemes hűségesnek lenni valakihez vagy valamihez egy életen át.

Kondor Vilmos - Az ​otthontalanság otthona
Az ​egész, mármint ez az egész történet azzal kezdődött, hogy Miksa egyszer csak elhagyta a hazáját. Akkor még emlékezett rá, sőt pontosan tudta, hogy Miksának hívják, csak később, sokkal később kaparták le a hétköznapok karmai a nevét, így a végén Max lett belőle a világ számára. Mit is mondhatnánk Kondor Vilmos novellájának főhőséről, aki egy nap elhagyja hazáját, levedli nevét, elfelejti a nyelvet, és kertészként, alkalmi munkákat vállalva járja a nagyvilágot? Ültet, nyes, vág, túr és öntöz, miközben távolodik a szavaktól, a gondolatoktól, az otthonosan ismerőstől. Legtöbbször nem érti azt a bábeli zűrzavart, ami új helyzetében körülveszi, ezért egy szót tart magánál minden eshetőségre; azt, hogy igen - hiszen abból baj nem lehet. Nem is tévedhetne nagyobbat... Az otthontalanság otthona mágikus mese a szavak hatalmáról, az emberi esendőségről és arról, hogy vajon tényleg azért vagyunk-e a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.

Kertész Ákos - Kasparek
Új ​könyvéről mondja az író: "Öt nagy regényt szeretnék megírni - így gondoltam valamikor, kezdő íróként -, a többi csak tréning. Aztán megtanultam, hogy a művészet, mint annyi másban, sajnos ebben is hasonlít a sporthoz: az edzés magánügy. Nincs ujjgyakorlat és nincs tollpróba, nincs kis kompozíció és nincs nagy kompozíció; és mindegy, hogy novella vagy nagyregény, elbeszélés, színmű vagy forgatókönyv, mikor az író kapcsolatba kerül az olvasóval, tágabb értelemben a közönséggel, akkor nincs mentség, az vérre megy. És nincs könnyű műfaj sem: a komédia semmivel sem vidámabb dolog, mint a tragédia, mert az a tragédia fonákja. A kisszerűben, a nevetségesben mindig van valami szomorú és lehangoló, míg a nagy formátumú hősök sorsa fölemel. De mit tegyek, ha nagy formátumú hősökkel mostanában nem találkozom? Az írónak az a dolga, hogy fölmutassa, amit tapasztalt, beszámoljon arró, amit tud. És nemcsak hitelesen; ez kevés. Őszintén, mert ez a legtöbb, amit az író tehet. Még egy információval is tartozom az olvasónak. A kötetben közölt Özvegyek című drámámat két változatban írtam meg. A második, amit a József Attila Színház Berényi Gábor rendezésében mutatott be, hitem szerint jobb színház. Az itt közölt első változat viszont talán - jobb irodalom."

Ismeretlen szerző - Az ​év novellái 2009
Kiadónk ​ismét megjelenteti a már évek óta népszerű antológiákat, amelyek - mintegy negyven magyarországi és határon túli magyar kulturális és irodalmi folyóirat áttekintése után - az elmúlt év legjobbnak ítélt novelláiból, verseiből, esszéiből és műfordításaiból nyújtanak színvonalas, sokoldalú válogatást. A novellaantológiában idén 20 író, többek között Ferdinandy György, Marosi Gyula, Majoros Sándor, Miklya Luzsányi Mónika, Balogh Robert, Kiss Judit Ágnes, Vincze Ferenc prózái olvashatók.

Ismeretlen szerző - Az ​év novellái 2014
Immár ​tizenharmadik éve jelennek meg a népszerű antológiák Az év novellái és Az év versei , amelyek a magyar irodalmi élet színe-javát tárják az olvasók elé. A reprezentatív gyűjtemények hagyományainkhoz híven mintegy negyven magyarországi és határon túli magyar folyóirat közlése alapján az elmúlt év legjobb novelláiból és verseiből nyújtanak színvonalas, sokoldalú válogatást.

Anita Weaver - Felismerés
Jane ​élete nem úgy alakult, mint a korabeli hölgyeké. Gyerekkori balesete megnehezítette számára a legapróbb dolgokat is. Sok választása nem lévén, azonnal feleségül ment az első és egyetlen kérőhöz, aki felbukkant. Ez, minden tekintetben megváltoztatta az ő, és férje életét egyaránt.

Gantner Ádám - Ősz ​Jeruzsálemben
A ​kötet elviszi az olvasót, bibliai tájakra, bebarangoljuk vele az Óvárost, az ortodox negyedet, bekukkantunk jesivákba, zsinagógákba, rácsodálkozunk az örmény negyedre, de a muszlimok szűk sikátoraiba, életükbe is bepillantást nyerhetünk. A novellák a kilencvenes évek közepének Izraelét mutatják be, olyannak, amilyennek a szerző látta. Bő tíz évvel később visszatér Jeruszálembe. A határ menti kibucoktól indulva keresztül kasul bejárja a sivatagot, végül eltéved... Visszatérése új élményekkel gazdagítja a megkezdett novellafüzért. Keres valamit. Az emlékeit, az elfeledett barátokat, régi szerelmét, identitását, önmagát. A hajmeresztő kalandokon és a kibuci hétköznapokon túl, mély filozofikus kérdések fogalmazódnak meg a szerzőben, a zsidóságról, hovatartozásról, Izraelről. Gantner Ádám könyve, könnyed stílusával felvillantja az izraeli hétköznapok színes forgatagát.

Mándy Iván - A ​légyvadász
A ​Légyvadász a kortárs próza nagymesterének utolsó novelláit gyűjti egybe. Ezek az írások 1992 és 1995 között születtek, s ennek a hasonlíthatatlanul és utánozhatatlanul eredeti hangú elbeszélő művészetnek a végső érettségét reprezentálják.

Zsámboki Mária - Tűnő ​árnyékom közepében
Ezek ​a finoman lebegős, gazdag színvilágú novellák egy kiváló író munkái, aki ritkán látható arányérzékkel tudta megformálni történeteit a varázslatos gyerekkorról, a családi titkokról és a felnőtt nővé érés kínjairól, örömeiről.

Schäffer Erzsébet - Lábujjhegyen
"Meg ​kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk..." "A mondatot évekkel ezelőtt választottam, a Nők Lapjában megjelenő írásaim mottójául. S az olvasók rátaláltak az üzenetre. Ez a mostani kötet is ennek a gondolatnak a jegyében állt össze. Történetei megint útközben születtek, s megint úgy mesélnek, hogy remélem, az olvasónak vágya támad a Lábujjhegyen-t is fellapozni újra meg újra..." /Schäffer Erzsébet/

Végh Antal - Forgatás
Az ​elbeszéléskötet az író kilenc hosszabb terjedelmû írását tartalmazza,a szerzõ ismert stílusában. Tartalom: A boldogtalan ember, Aranyfog, A szabadcsapat, Doni szerelem, A pohárköszöntõ, A találkozó, A forgatás, A kapcsolat, Magánbeszélgetések.

Csender Levente - Szűnőföldem
Csender ​Levente (1977, Székelyudvarhely) 1991 óta él Magyarországon. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakon. 2003-ban a Magyar Írószövetség Prózai Szakosztályának díjában részesült. 2004-ben az Irodalmi Jelen és az Erdélyi Magyar Írók Ligája novellapályázatán különdíjat kapott. 2005-ben elnyerte a Móricz Zsigmond-ösztöndíjat. Első kötete, a Zsírnak való szintén a Magyar Napló Kiadónál jelent meg 2003-ban. "Egyetlen hosszú mondat. A faluról városra, az agrárszegénységből a posztindusztriális nyomorba, a paraszti életformából a lumpenbe, a kisebbségből a nagy büdös semmibe való átkerülés mondata. Legnagyobb erénye a tömörség. A Szűnőföldem négy flekken többet mond Csender mikrovilágáról és a nagyvilágról, mint egy négyszázoldalas regény."

Benedek Szabolcs - Lollo ​keblei
Kortársai ​így vallanak Benedek Szabolcs új novelláiról: „Hétköznapi illatok, ízek, apró rezdülések, és rejtély. Örvénylő rejtélyek közé rántja be az olvasóit Benedek Szabolcs. Nincs menekvésünk, pörögnünk-forognunk kell a történetekkel mélyre, fájdalmasan mélyre.” (Halász Margit) „Benedek Szabolcs novellái a hétköznapi élet nyers húsából táplálkoznak, álmokról, rászorultságokról, véletlenekről és szerelmi vágyakról szólnak, s ahogyan mindezekről hétköznapinak tűnő történeteiben ír, észre sem vesszük, mennyire széppé és izgalmassá, jelentéstelivé és kalandossá teszi életeinket egyszerűen varázslatos történetei által.” (dr. Máriás) „Benedek Szabolcs bölcsességgel és derűvel áradó prózája az időtlen és örökké aktuális történeteket a jelen tudásszomjával és kísérletezőkedvével meséli el.” (Péterfy Gergely) „Benedek Szabolcs olyan egyszerű dolgokról ír, hogy az ember végig se olvasná, ha nem érdekelné, hogy mit tud majd kihozni belőlük – novellát.” (Sumonyi Zoltán)

Lázár Ervin - Mesék ​felnőtteknek
Lázár ​Ervinből nem lehet kinőni! Szerencsére nem is kell: akik meséin nőttek fel, és ma is lázárervint olvasnak gyerekeiknek, különösen élvezni fogják ezeket a felnőtteknek írt, tündérien abszurd novellákat, amelyeket Kern András ad elő - vagy inkább kelt életre. Az első és utolsó elbeszélést pedig maga a szerző olvassa fel nekünk.