A ​tündér

Ady Endre - József Attila - Radnóti Miklós - Válogatás ​Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós műveiből
Tisztelt ​Olvasó! Megálltál, a borítót böngészed, s közben talán hamburgert majszolsz, ujjaid kocsid kulcsát keresik zsebedben, vagy GSM telefonod szorítják füledhez, de mi lenne, ha közben azon gondolkoznál, mit is viszel magaddal ebből a századból? Mert a századvég óhatatlanul itt van és talán nem mindegy mit rejtettél tarisznyádba! Hát kérlek vigyél magaddal! Ha nincs pénzed, gyűjts rám, ha végképp nem megy másként, hát lopj el! Ne hagyj minket ebben a században megporosodni. Vigyél magaddal!

Radnóti Miklós - Radnóti ​Miklós költeményei
„Radnóti ​Miklós oly átlátszóan tiszta volt, hogy az ilyet nem szoktuk nagynak tekinteni életében; persze épp ez az átlátszóság az igazi nagyság…” – írta Weöres Sándor a fiatalon elhunyt költőről, Radnóti Miklósról. A tragikus sorsú művésznek rövid, alig harmincöt éves pályafutása ellenére sikerült maradandót alkotnia, s ezzel a XX. századi magyar irodalom „halhatatlanjai” közé emelkednie. Verseit mind a mai napig olvassák, tanulmányozzák, több művét – köztük az Éjszaka, a Majális vagy a Két karodban című költeményt – pedig megzenésítették.

Kiss Anna - Alattunk ​is laknak, felettünk is laknak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

John Keats - John ​Keats versei
A ​szépség minden. Keats nyitja meg az angol esztétaköltők hosszú sorát, és ő a legnagyobb mindannyiuk közt. A szépségen mélyebb és átfogóbb valamit ért, mint a többiek. Bár ő a legkevésbé elvont a nagy romantikusok közül, az ő filozófiája mond mégis legtöbbet. Mert ő is filozófus költő a maga módján, a szépség metafizikai helyét keresi. Beauty is truth, truth beauty - that is all Ye know on earth, and all ye need to know. „A szépség igazság, az igazság szépség, ez minden, amit tudtok e földön és amit kell tudnotok..." Csak a szépség nyit utat, hogy megismerjük a megismerésre egyedül érdemes igazságot, azt az igazságot, amely nem foglalható erkölcsi tanulságokba, mint ahogy Wordsworth tette, nem foglalható egyáltalán szavakba, csak a belső szemlélet előtt nyílik meg és kibékít a sorssal, fullasztó lelkesedéssel vagy őszies, érett boldogsággal tölt el. Szerb Antal

Ismeretlen szerző - Ezernyi ​árnyalatban
Hatalmas ​az emberiség költői termése, hatalmas a költészet sodrása, hatalmas a nagy versek folyama, amelyből ez a kötet talán megpróbálja kiválasztani a fősodort. Krisztus előtt 2000-ben írták a kötet első versét, az utolsót valamikor egy évtizede. Akkád nyelven szólt 2000 évvel ezelőtt a legelső költő, a legfiatalabb a szomszédos népek nyelvének egyikén. Hogy közben a klasszikus görög, latin, kínai költészettől - nyelvek szerint csoportosítva - eljussunk a 20. századi angol, francia, spanyol nyelvű költészet legszebb darabjaiig. Walther von der Vogelweide majdnem ezer éve borong az élet múlásán, a lengyel Zbigniew Herbert húsz éve siratja Hamletet ugyanolyan fájdalommal. Csodálatos felfedezés: ugyanaz a szomorúság, a szépség és a szerelem, csak az árnyalatok mások. No meg az anyag: a nyelv. De aki kézbe veszi kötetünket, a magyar irodalom csodájával találkozik: nálunk mindig a legjobb költők fordították a legjobb külföldieket. Majd száz költő több mint száz versét tartalmazza ez a kötet. Természetes hát, hogy nagyon szubjektív a válogatás, hiszen lehetne még száz meg száz kötetnyit összeválogatni ebből a hatalmas költői termésből.

Buzády Tibor - Magyar ​kutyák
A ​magyar fajtákat a kutyairodalomban elsőként összefoglaló könyvem Magyar kutyafajták címen jelent meg 1975-ben, de azóta elfogyott. Szükség volt egy átdolgozott, második kiadás megjelentetésére. A könyv nem kíván hibátlan szakkönyv lenni; inkább népszerüsítő, felvilágosító és élményt adó. - Dr. Buzády TiborA kötetet sok fekete-fehér fotó illusztrálja.

Halász Albert - Könnyű ​versek
Halász ​Albert a Holdra szállás évében született Felsőlakosban, a mai Szlovéniában. Tanulmányait Budapesten az ELTE Bölcsészkarán végezte, Magyar nyelv és irodalom, valamint Néprajz szakon, ez utóbbiból doktorált. Habilitált docens. Verseivel több mint húsz éve van jelen a szlovéniai magyar irodalmi életben, a múlt század kilencvenes évek derekától a muravidéki magyar médiának formálta arculatát, ott dolgozik ma is. Ugyanebben az időszakban a szlovéniai magyar önkormányzati rendszernek aktív szereplője és alakítója. Ötödik verseskötetét tartja kezében az olvasó.

Törő István - A ​magzat napja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Boncza Berta - Csinszka ​versei
Indítsd, ​Csinszkám, bízvást útjuknak dalaidat, én gyönyörködő illetődöttséggel olvastam mély tüzű, igazán poétalélekből fakadó ütemű, hol finom halkságú, hol őserővel felviharzó verseidet. A magyar irodalom gazdagszik velük, a magyar közönség pedig szerető érdeklődéssel fogja magához ölelni annak a költőasszonynak a lelkét, aki Ady Endre megvalósult álma, egyetlen tiszta szerelme, szertefoszlott mámorok után végre megtalált igaz boldogsága volt. _Vészi József_

Ady Endre - Válogatott ​versek
Válogatta ​és a jegyzeteket összeállította Szappanos Balázs. A szöveget gondozta Láng József és Schweitzer Pál.

Balázsovics Mihály - A ​fákkal a folyóval
Balázsovics ​Mihály öntörvényű, kész költőként mutatkozik be első verseskötetétben. Költészete filozófiai indíttatású. A rendkívüli érzékenységgel és igényességgel bíró tudat rövid, pár soros verseiben is a lét és egyúttal önmaga meghatározására törekszik, többnyire nem a logikai megközelítések egyenes vonalú kibontásával, hanem inkább ütés- vagy robbanásszerűen, és gyakran paradoxonok segítségével. Érzékletes és egyszerű soraiban nincs semmi felesleges cicoma, könyörtelen célratörés jellemzi őket; ugyanakkor a komoly hangvételet gyakran szerencsésen ellensúlyozza groteszk látásmódja és nyelvi játékossága.

Pék Pál - Arccal ​a Semminek
A ​középnemzedék megbecsült, egyéni hangú költője főként a legutóbbi másfél évtized nagyszabású pályakiteljesedésével szolgált rá a reprezentatív életmű-válogatásra. Pék Pál erénye és lelemé­nye, hogy a magyar líra egyik nagy tradíciójára, a főleg zeneisé­gében, ritmikájában népművészeti alapozású, s a műköltészet év­századai során megcsiszolt formavilágra rámintázta a modernség zaklatottabb, sokszólamú alakzatait. A hangvételben, műfajában, rímtechnikában létrehozott "vegyület" Pék Pál alkotói világa a hagyományosabb versekhez szokott olvasónak éppúgy közvetíti az új tartalmakat, amiként a "hivatásos bölcsészeket" is megra­gadja messziről, mélyről megszólaló, esetenként már-már ódon hangjaival. Ez a nagyfesztávú folytonosan meglepetéseket tarto­gató, de egészében ismerősen karakteres poézis leginkább a ma­gánosság életérzését hordozza; egzisztenciális tartalmait a vib­ráló intellektuális és morális küzdelmek termik. Bár a "pannon" megszólalástól "pilinszkys" örökségig sok jegyet és hatást indo­koltan említhetnénk, a költő legjobb versei nem folytató, hanem kezdő, szuverén jellegűek.

Tandori Dezső - Tóth-Vásárhelyi Réka - Kavicsok
Tandori ​Dezső haikufordításai Tóth- Vásárhelyi Réka képeivel.

Csanádi Imre - Tűzből ​mentett hegedű
Mi ​tartja össze ezt a három költőt, amikor egy nemzedékhez tartozóknak sem mondhatják őket? Először is a barátság. Az életkor szerint középső, Benjámin jó barátja volt a másik kettőnek, ha élete más-más szakaszában is. Mindhárman a szegénységből jöttek, a felső iskolákból kirekesztve. Tehetséggel, önműveléssel fölmálházva mégis a szellemi élet legmagasabb csúcsaira hágtak. Mindhármukat beszippantotta a második világháború ukrajnai pokla: Zelket és Benjámint munkaszolgálatosként, Csanádit hadifogolyként. Összefűzi őket a politika is: az 1953-as ocsúdástól kezdve mindhárman a társadalmi tisztulásért küzdöttek, szenvedtek. Én ezt is fontosnak tartom. S ami a legfontosabb: gyönyörűket írtak.

Ismeretlen szerző - Innen ​és túl
E ​kötetben századunk magyar költői szólalnak meg: a modern gondolkodás- és kifejezésmód megteremtőitől, Adytól és a nyugatosoktól kezdve kortársainkig. Témájuk: az ember és világa – mindaz, ami nélkül nem lehet emberül élni, akár megtalálható e látható világon, akár kívül esik rajta. A modern ember vall e költeményekben: aki magabiztosan önálló, de vívódva töpreng; aki istentagadó és istenkereső egyszerre; aki nagyszerű teljesítményeket mondhat magáénak és iszonyatos kudarcokat is; aki fenn áll a kozmikus fejlődés csúcsán és porszemként tűnik el a mindenségben. Ha azonban a versek mélyére nézünk, akkor az ember örök kérdései, mindig újra visszatérő élményei, a korábbiakat folytató fölfedezései tárulnak elénk. Ma sem hagyja nyugodni az embert az, hogy mi ad értelmet az életének. Erre minden egyes életnek újra választ kell adnia, egyes szám első személyben: miért élek? mi a küldetésem a világon? Hogyan és kinek számolok el vele? Ma sem élhet egyedül az ember. A szeretet vágya, beteljesülésének öröme és hiányának fájdalma végigkíséri az életét. Természetesen kivirágzik az életünkben, mégis: aligha kaphatnánk ennél nagyszerűbb és nehezebb feladatot. Több mint 600 küzdelmes, alázatos, humánus és magyar verset tartalmaz a kötet.

Ismeretlen szerző - A ​női test szépsége
A ​XVI. századi francia költészet egyik elterjedt műfaja volt a "blason". Az elnevezés olyan verses művek megjelölésére szolgált, melyek tüzetes és csattanós leírást adnak a női testről, illetve annak valamelyik részéről. A versek szerzői közt ott találni a kor nagy lírikusait (Marot, Scéve) meg a kismestereket (magas hivatalt viselő urakat és kóbor nemeseket, tudós férfiakat, tisztes polgárokat). A tudós mód' szabatos, ám sokszor szabad szájú, játékos és komolykodó költői művekből állítja össze kötetünk a női test teljes "tükörét". Az antológiát korabeli képzőművészeti alkotások reprodukciói illusztrálják. Oly nemes szellem nincs, aki ne írt vagy talált volna ki testet dicsérő valamit (a külsőt értve testen itt), s úgy véli e poéta-gárda, hogy már nem maradt semmi hátra. A testről, amennyire bírtak, tetőtől talpig verset írtak: a kézhez, a fülhöz, a nyakhoz, a homlokhoz meg az ajakhoz, rejtett zugokat sem kimélve. [Gilles D'Aurigny]

Csorba Győző - Időjáték
1970-ben ​jelent meg Csorba válogatott verseinek kötete: _A lélek évszakai._ Azóta írott új verseit foglalja keretbe (kilencedik kötetként) az _Időjáték._ Érdemes idéznünk Weöres Sándor vélekedését Csorba Győzőről: "Bizonyos, hogy a mostani magyar költészet átláthatatlan betűtengeréből a túlnyomó rész el fog süllyedni. Sok mutatós, csillogó látszateredmény az idő folyamán egyre inkább megfakul. De éppen Csorba versei, amelyek megjelenésükkor olyan fakónak, igénytelennek látszanak, az idő sodrában mindinkább érlelődnek, kiteljesednek. Ez a látszólagos igénytelenség tele van a maradandóság feszítő erejével. Ahogy korunk lármáját felváltja majd más korszak másfajta lármája, úgy vonulnak el ennek az időszaknak betűhullámai, és emelkedik ki belőle mind tisztábban a magányos pécsi költő, Csorba Győző arca." A költő maga a következő sorok kíséretében bocsátja útra új kötetét: "A verset egyik régebbi kötetem címében a szó ünnepének neveztem. A gondolatot folytatva: a leghőbb kívánságom most az, hogy a >>szó ünnepe<< >>az élet hétköznapjá<< -vá váljék. Legyen a vers használati tárgy. Olyan, mint egy ágy, egy ruhadarab, valami eledelféle. Illeszkedjék közéjük, s a felsorolásban se külön rövat, se pirosbetű ne jusson neki. Vagy ha mégis több akar lenni, azzal legyen több, hogy ne várjon a sorára. Agresszív módon kényszerítse rá magát az emberekre; annál erőszakosabban, minél inkább fenyegeti a kiszorulás veszélye. Mert ez valóságos veszély. A napi programokba mind kevésbé fér el a költészet, a titkos közmegegyezés egyre hajlamosabb korszerűtlen jelenségnek bélyegezni. Szűnjék meg a >>líra<< szó ábrándot, lágyságot, pódiumot asszociálni. Álljon a költészet az ember útjába, keveredjen ételébe, italába, üljön mellé örömében, bánatában, munkájában, pihenésében. Ne lehessen tőle szabadulni, ne lehessen kikerülni, mellőzni, félretenni. Aggasztóan csonkul az ember: nem a vers lesz a fő vesztes, ha ez is kiesik életéből."

Kányádi Sándor - Az ​elveszett követ
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Benkő Attila - A ​Duna-partról
Több ​mint negyed század verstermésének válogatása A Duna-partról, ilyenformán megbízható áttekintést ad Benkő Attila érdekesen izgalmas objektív költészetéről, arról a versvilágról, amely egyszerre tárgyszerű (sőt tárgyias), konkrétan képi fogantatású, és amely mégis kicsinyítő és fölnagyító, varázsos és ironikus. A költő az élet nyers tényeit vagy apró dolgait és a maga különös - néha rezignált, olykor egyenesen blazírt, egyszer groteszk, másszor abszurd - látomásait vetíti egymás mellé, így legtöbb verse valamifajta billegés után egyensúlyozódik ki az olvasó tudatában, és nyújt teljesség érzetű képet a világ teljességét magába sűrítő részletről. ; Benkő Attila - ahogyan a hátsó borítón újraközölt ajánlásában - egykor Weöres Sándor írta: átértelmezi a világot, ízekre szedi a látványt, kiveszi belőle legjellemzőbb, már-már emblematikus motívumát, szemléletes elemét, magát is belelátja a képbe, majd ezeket az elemeket egészen más, kifordított, átértelmezett, "eltorzított" módon illeszti össze verssé. Ezért tűnik föl sok-sok verse leíró jellegűnek, illetve nominatív stílusúnak, még azok is ilyen benyomást keltenek, amelyekben - persze lírai értelemben - "történik valami". Képek, látványok és látomások, lassú történések, azaz természeti moccanások és emberi mozdulatok torlódnak a versekben, éles kontúrú rajzok és tán sosem visszatérő, de karakteres motívumok sorakoznak egymás után. Mégsem afféle szimpla leírást, helyzetrögzítést, életképet vagy állóképet kap az olvasó, mert Benkő Attila - ahogyan hozzáadja magát az észlelethez - át is lényegíti az ábrázolatot, spirituálissá, több jelentésűvé, metaforikussá teszi, "jelentésessé" avatja (pl. A hontalan Izé vagy a Manzárd a legjobb példa, miképp lesz a csupasz szövegelemekből jelentéses kép). Jellegzetes attitűdje, hogy a költő maga is megjelenik verseiben mint sétáló, utazó, úton lévő szemlélődő, aki nem egyszerűen figyeli a világot, de elkíséri partján a folyót. Ez a vershelyzet jelentékenyen dinamizálja az állóképeket, a lassú történéseket (vélhetően erre utal a kötet címe is). Az átlényegítés nem annyira poétikai, asszociatív eszközökkel, inkább a látványelemek egymásutánjából jön létre, így keletkezik valami olyan transzfer hatás, amely az ábrázolatot megemeli, üzenethordozóvá teszi (pl. az Új kolónia vagy az Egy halálra ítélt szigetért ciklusok darabjai). Mindazonáltal a költő több regiszteren, műfajban játszik, van érzéke a testesebb kompozíciókhoz (Küldeném postagalambbal; Beszámoló a nyaralásról stb.) vagy az enigmatikus, aforisztikus tömörítéshez (pl. a Névtelen ország sorozat), a képvershez (Üdvözlet a Tisza-partról; Puszta; Anno Domini stb.) meg a prózavershez, versprózához (Felhők és romok; Kihallgatás; Idáig stb.). ; Benkő Attila 1972-1998 között keletkezett verseinek gazdag, alfabetikus rendű címmutatóval kiegészített gyűjteményének megjelenése - jelentős eseménye kortárs líránknak.

Ágh István - A ​megtalált időből
Ágh ​István új kötete a Tücsökzenével rokon formában fejezi ki a lírai emlékezet révén megtalált időt. A kötet címe egyébként finom utalással Proust világhíres regényének a befejező kötetére, azt sugallja, hogy a megélt életnek minden jelentős alkotó számára van egy olyan magaslati pontja, amikor - hogy egy másik írót: Ottlik Gézát idézzük - az író egyszer csak úgy érzi, hogy "minden megvan", hogy onnan áttekintheti mindazt, ami a megélt élet tapasztalatai alapján a birtokába jutott és költői megőrzésre érdemes. Ez a kötet a kortárs líra történetének jelentős állomása.