Ady ​Endréről

Mikszáth Kálmán - Jókai ​Mór élete és kora
A ​költő-Jókai élethíven tűnik elénk ebből a regényből. Szinte kilép belőle. Nem az a konvencionális Jókai, aki a tömeg képzeletében él, s minden kirakat képes levelezőlapjain látható. Egy egészen új ember, kinek a gyengeség az erőssége. Egy hatalmas és ingadozó óriás, aki kedves és szeretetre méltó, de társaságban félszeg, és sohasem melegedik fel. Egy álomfejedelem, ki ha az ősidőkben él, bíborszőnyeget kap lábai alá., a vértes, vasas vitézek is meghódolnak neki, és királyok lesznek szolgáivá. S látjuk őt gyerekkorától fogva furcsa szeszélyeivel és derűs egyszerűségével. Beteges, leányos, álmodó s a többiek "Móric kisasszony" - nak csúfolják. Lázas fantáziájával törpékről, medúzafejekről, csodaszörnyekről álmodik. Mindenki bámulja a csodagyereket, a halhatatlanságra készülőt, s majdnem úgy nevelik, mint egy trónörököst: a magyar költészet trónjának elfoglalóját és királyát. Látjuk azután, mint ütközik be az arisztokratikus, finom lélek az élet durva gerendáiba. A csodagyerek észreveszi, hogy az életben nincs minden kipárnázva, mint otthon és az álmok puha fészkében. Jön a viszály a szülői házzal, a politikai harcok, a honfibú, a lejáró váltók s az öregedő feleség a lenmagfőztes rongyokkal, a kámforos flastrommal s azután még sok-sok más, de minden elmúlik, s Jókai marad az, aki volt, álmodó, költő, a poézis fellegein lebegő. Betekintünk továbbá az alkotó konyhába is, ahol az érdekes regények, a színpompás novellák főnek, erjednek, forronganak. A szemünk láttára nő, dagad Az új földesúr kovásza, miáltal látjuk Jókai egész alkotóművészetét is. Egyik alakot a másik után alkot, csak a mese legyen érdekes, csak az írás maradjon vonzó, töröl, ha ellentmondásba kerül önmagával, de máskülönben sohasem javít, egyszerre két regényt ír, míg a harmadiknak a levonatait nézi át, a munkakedvben, akár a fantáziában is szertelenül tobzódó, hatalmas, egyedülálló. Külön lapra tartozik Pápa, Kecskemét, a régi Komárom rajza s a magyar reneszánsz gyönyörű jellemzése. Mindenütt Carlyle történelmi levegője rezeg: egy szó, egy mondat karon ragad bennünket, és belök a történelmi hangulat kellős közepébe. Ezeket a miniatűr képeket nem lehet elfelejteni sohasem...

Lelkes Péter - A ​hasonlatok költője avagy
Köztudott, ​hogy Krúdy Gyula a XX. század magyar irodalmának egyik legkiválóbb alkotója volt. Hasonlatai, nyelvi képei egyedülállóak. Írói stílusát elemző méltatások eddig csak a nyelvészeti tudósok tolvajnyelvén íródtak, jelen könyv az első, amely az egyszerű, mezei Krúdy-olvasó köznapi nyelvén beszél stílusról, hasonlatról. A hasonlatok boncolgatása közben szó esik Krúdy stílusváltásain kívül az író magánéletéről is. A könyvet Havasi Tamás grafikusművész illusztrációi teszik még élvezetesebbé. Lelkes Péter nem Krúdy-kutató, de értő olvasója és rajongója Krúdynak. Kitűnő stílusérzékű, szellemesen fogalmazó újságíró. Könyve jól fogja szolgálni Krúdy Gyula népszerűsítését, kedvet csinál műveinek olvasásához.

Keresztury Dezső - "S ​mi vagyok én..."
Arany ​talán legnépszerűbb klasszikusunk. Műve a közfelfogás szerint olyan világos, tiszta, mint a forrás. ez a hasonlat akkor igaz, ha tudjuk: a forrás tisztasága nem üresség, hanem leszűrtség; az ég fényes magasságait, a föld mélyének sötét tárnáit bejárt víz minden emléke benne van. Arany költészetének látszatra nyugodt, sugárzó felszíne alatt mély örvények kavarognak: egy válságokkal teli korszak, közösség és egyéniség örvényei. Innen az Arany-magyarázatoknak azok az ellentmondásai, amelyek jellemrajzaiban elénk tűnnek. "A magyar nép józan bölcsességének megtestesülése" s "az első nagy dekadens költő irodalmunkban"; "a személytelen epikai ábrázolás mestere" s "legszubjektívebb magyar lírikus": az effajta idézeteket hosszan lehetne folytatni. Keresztury Dezső az ellentmondások életbeli egységét kutatja s mutatja meg, amikor megrajzolja a költőpályaképnek első felét. Könyve évtizedes elmélyült kutatás eredménye. Arany életművének s az erről szóló gazdag irodalomnak teljes ismeretében a modern irodalomtudomány és esszéirodalom eszközeivel idézi fel a költő alakját, korát, jellemzi alkotó művészetét, keresi s jelöli ki pályájának fő korszakait. Tisztelete soha nem csap rajongásba: hiteles és eleven képet rajzol Aranyról. Könyve méltó tisztelgés a költő emléke előtt Arany születésének 150-ik évfordulóján.

Taxner-Tóth Ernő - A ​Brontë nővérek világa
˝A ​három yorkshire-i papkisasszony - Charlotte, Emily és Anne Bronte - művészete a világirodalom egyik nagy rejtélye. Hogyan lehetséges, hogy a világtól elzártan élő, az életből oly keveset tapasztaló nővérek az emberi lélek legmélyebb rétegeibe tudtak hatolni az Üvöltő szelek vagy Jane Eyre lapjain? Taxner-Tóth Ernő könyve felidézi a testvérek gyermekkorát, szól közösen kialakított képzeletvilágukról, amely előjátéka volt a romantikus regényeknek. A fiatalon elhunyt Bronte nővérek közül egyedül Charlotte-nak adatott meg, hogy belekóstolhasson az irodalmi életbe. A könyv külön érdekessége, hogy az olvasó belepillanthat a tizenkilencedik századi londoni kiadók világába is.˝

Vezér Erzsébet - Ady ​Endre
Vezér ​Erzsébet könyve, amely most új kiadásban jelenik meg, Ady Endre teljes élet- és pályaképének megrajzolásával népszerű-tudományos formában közel hozza a költőt a legszélesebb olvasóközönséghez. Színgazdag, eleven képet fest Ady Endre gyermekkoráról, ifjúságáról, ízelítőt ad a kor szokásaiból, bemutatja jellemző figuráit, vázolja a legjelentősebb eseményeket, felvillantja az újakra készülő századelő irodalmi, művészeti tájait. Ennek a kornak, ennek az irodalomnak emberi és művészi hőse: Ady Endre. Vezér Erzsébet munkájának eredeti gondolatmenete és bizonyító anyaga, a sok Ady-vers részletes elemzése, színes stílusa bizonyára kellemes olvasmánnyá teszi ezt a könyvet. (Gondolat, Budapest, 1977)

Bajomi Lázár Endre - Saint-Exupéry ​csodálatos élete
Ki ​ne ismerné A kis herceg című remekművet? Saint-Exupéry meséje több mint ötvenmillió példányban jelent meg, mintegy ötven nyelven, és ezzel a XX. századi világirodalom legkelendőbb, legnépszerűbb írása lett. Ki ismeri azonban magát az írót? Milliós olvasóközönségének java része talán csak annyit tud róla, hogy pilóta volt, és hősi halált halt a második világháború vége felé... Bajomi Lázár Endre könyve sok érdekes adattal, mulatságos és tragikus történettel mutatja be a kalandos sorsú írót, három kontinens hősét, kora gyermekkorától kezdve egészen a végzetes 1944. július 31-i eltűnéséig. A kötetet több mint száz fénykép, rajz, térkép és egyéb dokumentum illusztrálja.

Halász László - Karinthy ​Frigyes
Az ​egész város beszéli... ezzel a címmel jelentette meg egyik írását. Az egész város, az egész ország beszél róla, az egész - vagy majdnem az egész - város és ország ismerni vélte, ismerni véli, szerette és szereti... Ellentétben annyi más "nagy emberrel", Karinthy kerülte, félte a magányt, csak többedmagával érezte jól magát. Mindenki rokona, ismerőse, Mindenkinek utódja, őse - írta egyik versében. S ha ez igaz volt életében, még igazabb ma: halála után. Történetek és legendák keringenek életéről és csúfondáros szelleméről, meghökkentő tréfáit és hangsúlyait idézik, felnőttek és gyerekek olykor előbb ismerkednek meg egy-egy irodalmi paródiájával, mint magának az írónak műveivel, akit a karikatúra megformál... Megírt helyzeteiből alapszituációk váltak, ugyanarra gondolunk, ha azt mondjuk például: röhög az osztály. Ő volt a legnagyobb humoristánk, de még semmit sem mondtunk el azzal, hogy zseniális humorista volt. Megrendítő verseket is írt, de nem szoktuk költőnek nevezni, mélyértelmű novellák fűződnek a nevéhez, de nem novellistaként tartjuk számon, számos nagyhatású újságcikk szerzője, de nem úgy gondolunk rá, mint publicistára, izgalmas regények kerültek ki tolla alól, de ha regényírókról beszélünk, mégsem ő jut eszünkbe... Ki kérdezett? - írta le egyszer nyugtalanul, mintegy rajtakapva magát csillapíthatatlan szenvedélyén, hogy örökké szólnia kell, írnia, figyelmeztetni és lázítani - mert tenni kell valamit az emberiségért, az életért, az értelmes létért -, de gyorsan, mert másnapra, a következő percben már késő lesz talán - én írtam, és beszéltem... de ki kérdezett? mi volt, ami ezt a páratlanul gazdag életművet összetartotta, kérdezzük mi; mi egyénisége zsenialitásának, nyugtalan szellemének titka? Úgy érezzük, hogy ezúttal indokolt, ha sorozatunkban a művészetpszichológus vállalja, Karinthy és kortársai vallomásai alapján - a Karinthy-titok felderítését.

Bohuniczky Szefi - Otthonok ​és vendégek
A ​két világháború között izgalmas és jelentős írói pálya volt a Bohuniczky Szefié. A Nyugat nagy tekintélyű kritikusa, Schöpflin Aladár fedezte fel a jó mesélőben - aki gyermekkorától ismerős a somogyi táj, emberek, uradalmak és főúri kastélyok világában - a novellista tehetséget. A legendás szerkesztő, Osvát Ernő ébresztette fel benne az írói igényt és becsvágyat, s közölte legjobb novelláit a Nyugat-ban. Móricz Zsigmond volt legfőbb mestere és biztatója abban, hogy bátrabban vállalja önmagát és mondandóját. 1930-ban megjelent első köteteit, a Rigó és a Nők novelláit Németh László méltatta tanulmányában. A Szegény ember (1934) című regényeiről Illés Endre írt elragadottan a Budapesti Hírlap-ba és a Nyugat-ba. 1938-ban és 1942-ben Baumgarten-díjjal tüntették ki. Mégis - kiadók, olvasók és kritikusok - már életében elfeledkeztek róla. 1969-ben halt meg, 77 évesen, de szépírói pályája valójában 1947-ben lezárult. Ekkor jelent meg Lázas évek című regénye, amely egyetlen értő kritikusa, Czibor János szerint "teljes egy még zavartalanabb harmóniájú mű ígéretével". De a folytatásra nem került sor, szépprózát többé nem írt. Visszaemlékezéseit, íróportréit a Nyugat nagyjairól az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején sorra közölték az irodalmi folyóiratok. Ezeket az íróportrékat beépítette 1964 és 1967 között készült emlékiratába, melynek első része - a múlt század utolsó évtizedétől 1919 nyaráig - gyermek- és ifjúkora, majd fiatalasszony-évei világát: színtereit, "otthonait", szereplőit, döntő eseményeit, íróvá érlelő hatásait idézi fel. A második rész íróvá válás és a művészi beérkezés esztendeit foglalja magában 1919 őszétől 1939-ig, a második világháború kitöréséig, amely Bohuniczky életében lezárta a "nagy lázak, a merész illuziók" korszakát. Ebben a részben azonban csak másodrendű szerep jut az emberi, írói- és művésztársaságok, amelyek az írónő és férje pesti és budai "otthonaiban" szerveződtek. A kör azonban szélesebbre tágul, mivel a házaspár és barátiak életének irodalmi kávéházak, kiskocsmák, klubok, szerkesztőségek és kiadók, művészetpártoló asszonyok szalonjai, Nyugat-estek és -matinék is gyakori színterei. Így bontakozik ki Bohuniczky Szefi élettörténetéből a két világháború közötti korszak irodalmi életének története. Szereplői közül élesebb megvilágításba Babits Mihály, Szabó Dezső, Schöpflin Aladár, Osvát Ernő, Móricz Zsigmond, Németh László és Pap Károly kerül, az író náluk elidőzik, róluk portrét is készít. Őket tartja a húszas-harmincas években a magyar irodalom meghatározó alakjainak, akik saját életére, pályára is komoly befolyással voltak.

Borbély Sándor - Így ​élt Ady Endre
Borbély ​Sándor műve memoárok, irodalomtörténeti feldolgozások immár tekintélyes méretű anyagát összegzi, alázattal és megbízhatóan kalauzolva az Ady-életrajzban és -művek között. A gazdag képanyaggal kísért életrajzi pályaképet öt fejezetre tagolva tekint végig a költő szülőföldjétől, őseitől kezdett, s az életút lezárulásáig tartó, gazdag eseményű esztendőkön. Kellő aránnyal vonja be a tárgyalásba nemcsak az életrajz színtereinek bemutatását (Nagyvárad, Párizs, Csucsa), hanem azokat az irodalmi folyamatokat és mozgalmakat, amelyek az életmű jelentőségének megértéséhez segítenek. ; Elsősorban az Adyval ismerkedni kezdő fiatalok olvasmánya; az irodalomtanítás sokszorosan hasznosíthatja.

Harsányi Zsolt - Az ​üstökös
Petőfi ​Sándor életregényét tartja kezében a tisztelt Olvasó, azét a költőét, akit valamilyen mértékben mindannyian ismerünk már. Tudjuk, hogy értékrendjében első helyet foglalt el szabadságvágya és hazaszeretete, valamint az is, hogy szerelméért képes volt áldozatot hozni. Ez a regény Petőfit, az Embert mutatja be vívódásaival, örömeivel, sikereivel, rövid életének minden kínjával. Barátai is, olvasói is a kiszámíthatatlan, de szókimondó zsenit tisztelték és tisztelik benne ma is.

Thomka Beáta - Tolnai ​Ottó
„Az ​önértelmezés meghatározó vonása Tolnai életművének.” Tolnai Ottót a Vajdaságban ismerte meg Thomka Beáta, ennek tájnak irodalmi tere kötötte őket szövetségbe, s ez ösztönözhette őt arra, hogy Tegnap és Ma sorozatunkban 1994-ben publikálja Tolnai Ottóról készült monográfiáját; szerzőnk 1995-ben Mészöly Miklós munkásságáról publikált monográfiát. Mészöly Miklós Műhelynaplók című kötetét pedig – Nagy Boglárkával karöltve – 2007-ben tette le a magyar irodalomtudomány asztalára. Tolnai Ottó (1940) életműve a kortárs magyar irodalom, különösen a költészet kimagasló és eredeti értékének számít. Pályájának szinte természetes következménye hogy megannyi rangos elismerés, köztük a Kossuth-díj nellett 2004–ben a Költő disznózsírból című regényéért kiérdemelte a fölöttébb rangos – civil – Magyar Irodalmi Díjat. Thomka Beáta időrendben figyeli a Tolnai-életmű alakulását, melyet az úgynevezett szabad eszközök keresése határoz meg, ám ez a makacs törekvés korántsem sorolható be egyértelműen az avantgárd vagy a szürrealizmus, esetleg a modern irodalmi iskolájába. Író? Entellektüel? Szkriptor? – kérdezi a monográfus, Roland Barthes szavait ismételve. Thomka Beáta az önértelmezést teszi meg a Tolnai-életmű egyik lényegi vonásának. A vitathatatlanul izgalmas egyéniségű költő, író, műfordító a bolond és költő démoni kettősének ötvözetét adja életművének talán legizgalmasabb karakterében, Wilhelmben, aki Verba falu bolondjaként a groteszk éneklés megteremtője lesz, s a poésie pure és a poésie brute ellentétes intencióit egyesítve szólaltat meg egy sajátos, Tolnai egész költészetére jellemző beszédmódot.

N. Horváth Béla - "Egy, ​ki márványból rak falut"
N. ​Horváth Béla könyve József Attila költészetének, eszmerendszerének olyan összefüggéseire hívja fel a figyelmet, amelyek korábban háttérbe szorultak. Nagy költőnk folklorisztikus műveinek, népiségének értékelését politikai szempontok korlátozták, eltévelyedésnek tartva a szürrealisztikus kalevalás verseket, a barthás korszakot. Az "Egy, ki márványból rak falut..." új filológiai adatokkal, korábban nem ismert vagy nem számon tartott összefüggésekkel, kevésbé ismert művek előtérbe állításával gazdagítja a József Attiláról szerzett ismereteket. A költőről szól, aki nemcsak a létezés elvont nagy kérdéseivel vívódott emberül, hanem szót emelt a nyomorgó milliókért is, így értelmezve szerepét: "Költő az, aki nem sajnálja a falura, embereknek erre a szerencsétlen összességére a márványt."

Bárczi Zsófia - Szellemidézés
Mécs ​László (1895-1978), a harmincas években óriási közönségsikernek örvendő papköltő körül még ma is sok a tisztázatlan kérdés, a zavar. Saját versei szavalójaként mindig tömegeket mozgatott, Összes versei 23000 példányban fogytak el, Paul Valéry benne látta a lírai őserő megtestesülését, József Attila viszont azt írta róla, hogy verseit "kispolgári tömegek írják... Ő nincs is. Mellékes."

Fekete Sándor - A ​költő kardjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molnár Márton - Napló ​és regény Szentkuthy Miklós műveiben
Napló ​és regény Szentkuthy Miklós műveiben - ismertető Szentkuthy Miklós hatalmas életműve és különleges módszere egyaránt csapdába ejti a gyanútlan olvasót. Az 1927-ben írt Barokk Róbert című regénytől az 1988-ban félbemaradt Euridiké nyomában című breváriumkötetig több mint hat évtized grandiózus szellemi teljesítményével állunk szemben, amelynek sokrétegűsége mellett állandóan kísértő kérdése a műfaj problémája.

Praznovszky Mihály - Mikszáth ​Kálmán
Mikszáth ​Kálmánnak (1847-1910) két életrajza van. Az egyik 1881-ig tart és valóságos biográfia. Ebben helyet kap a szülőföldi élmények meghatározó sokasága, a rimaszombati és selmecbányai diákévek, a nem létező jogi tanulmányok krónikája, az indulás hármassága a szülőföld székhelyén, Balassagyarmaton: a közigazgatási élmények, az első újságírói kihívás, és a szerelem. És ennek a vége: a leányszöktetés és házasságkötés a szülői tiltás ellenére. S jönnek a tragédiák: az írói sikertelenség, a nyomor, a nélkülözés, és a kikényszerített válás. Majd újabb három magányos esztendő az elhagyatottság mélységébe zuhanva. Innen emeli ki a véletlen s kerül Szegedre, ahol, mint a mesében, minden jóra fordul. Megtalálja önmagát és témáit, sikere lesz a társaságban és az olvasók között, elkészül a két kötet kézirata. 1881-ben megjelenik a Tót atyafiak, 1882-ben A jó palócok. És ettől kezdve a második életében semmi rendkívüli nem történik Mikszáthtal, "csak" megírja a magyar irodalomtörténet egyik legszínesebb és legsokrétűbb életművét. Egy évszázada ezt elemzik a tudósok, ezt olvassák a generációk. Egyikük sem tud ráunni.

Domokos Mátyás - Kortárs ​magyar irodalom - 1945-1990
Két ​történelmi határkő - ha tetszik, két rendszerváltozás - közötti négy és fél évtized hazai magyar irodalmának reprezentatív igényű áttekintése a Domokos Mátyás válogatta antológia. Kortárs irodalmunk egyik legfölkészültebb, legavatottabb ismerője úgy szerkesztette meg a rövid életrajzi-pályakép bevezetőkkel kiegészített szöveggyűjteményt, hogy az egyrészt legyen autentikus lenyomata a történelmi jelenidőt hordozó életet tükröző irodalomnak, másrészt - az irodalmi modernség felől tekintve - a lehető legtöbb fölfogásbeli, irányzati, stiláris, műfaji oldaláról adjon áttekintést kortárs irodalmunkról. Összesen ötven író, költő, drámaszerző került a válogatásba, bemutatásuk sorrendjét születési évük - és nem pályakezdésük vagy kibontakozásuk ideje - adja. Szinte minden jelentékeny irányzat szerepel a válogatásban: a klasszikus Nyugat-hagyományoktól (Áprily) az "újholdasokon" át (Nemes Nagy Ágnes) az irracionalitásban létfilozófiát fölmutató modernségig (Bodor Ádám). Az idézett művek (vagy részleteik) nem föltétlenül egy-egy alkotó legismertebb írásai, sokszor a szerkesztő elgondolása szerint az életmű belső logikájának tengelyében állók. Persze jónéhány alkotó ismert antológiadarabnak mondható munkájával szerepel (Déry Tibor: Szerelem; Szabó Lőrinc: Tücsökzene; Illyés Gyula: Bartók; Koszorú; Egy mondat a zsarnokságról; Ottlik Géza: Iskola a határon; Juhász Ferenc: A tékozló ország stb.). Több írásmű azonban még közelről sem tananyag vagy ajánlott olvasmány. A válogatás kiterjed a líra, az elbeszélés, a regény, a dráma, a memoár műfajára olyan korszerűnek mondott beszédmódokig, mint Határ Győző vagy Szentkuthy Miklós prózája, Tandori Dezső képversei. A gondos összeállítás - a kortárs "határon belüli" magyar irodalom fontos kalauza, és nem csak "középiskolás fokon".

Véber Károly - Mikszáth ​Kálmán élete és művei
A ​nagy palóc születésének százötvenedik évfordulójára jelenik meg ez az irodalmi életrajz, amely a legapróbb részletekig hitelesen dokumentálja, ugyanakkor regényszerű elevenséggel követi az író életútját. Könnyed, élvezetes stílusban vezet be Mikszáth művészetébe, gondosan elemezve a legkiemelkedőbb műveket. Így irodalomtörténeti kalauzként is szolgál, s az oktatásban jól felhasználható.

Vekerdi László - Németh ​László
Vekerdi ​László tanulmánya egyetemes kíváncsiságában és korlátokat nem ismerő alkotásvágyában mutatja be az író szellemi szervezetét, és helyesbíti a köztudatot, mely Németh Lászlót jobbára csak mint dráma- és regényírót tartja számon: a tanulmányírói műhelyt is jelentőségéhez méltón ábrázolja. Az életmű születésének nemcsak szellemi atmoszféráját, hanem családi, baráti, hétköznapi környezetét is megrajzolja, s szinte regényírói módszerre vall, ahogyan a Németh-művek kortársi visszhangjából kiszűri annak az írónak a drámáját, akinek helyzete - Illyés Gyula szavaival - "azé az előőrsé volt, akit, ahogy mondják, a saját tüzérség is lő. Nem azért lőtték, mert azt hitték, ő nincs azon a területen, vagyis mert nem látták. Azért, mert ellenségnek nézték".

Fráter Zoltán - Krúdy ​Gyula
Krúdy ​Gyula élettörténete a boldog békeidők egyik nagy legendája. Akik nem olvasták műveit, azok is tudnak az író bohém tulajdonságairól, szerelmes természetéről, ínyenc szokásairól. A legenda terjedéséért ő is mindent megtett. Amikor első Szindbád-novelláit közli, már évek óta hőséhez hasonló életet él. Népszerű regénye, A vörös postakocsi egy életforma himnusza, de a mű egy különös bűnügynek is köszönheti sikerét. A modern magyar irodalom magányos lovagja vagyon helyett élményeket gyűjtött: kártyázott, lóversenyre járt, párbajozott, ivott, stb. Fráter Zoltán könyve nemcsak a gondok közt vergődő, esendő embert mutatja be, hanem a műveinek élő, divatoktól független álmodót is.