Kriminalisztikai ​szövegnyelvészet

Kálmán Béla - Szövegtan ​és tipológia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Szöveg ​és típus
A ​modern nyelvészet az 1970-es évektől kezdődően különös gondot fordít a szöveg vizsgálatára. A szövegtanon belül azonban a szövegtipológia mind a mai napig elhanyagolt területe a kutatásnak. A Szöveg és típus című kötet ezen a hiányon enyhít. A kötetben olvasható: – kutatási beszámoló a mai nemzetközi szövegtanról, – tudománytörténeti vizsgálódás, – elméleti írás, – egyes szövegtípusok leírása, – néhány nyelvi jelenség szövegtipológiai vonatkozásának bemutatása. A bemutatott kutatásoknak és ekképp a kötetnek is az a legfőbb célja, hogy a funkcionális és kognitív alapú szövegfelfogás szövegtipológiai vonatkozásait minél alaposabban kifejtve járja körül a szövegtipológia felsorolt kérdésköreit. A tanulmányok egyesítik az általános elméleti alapozást és bizonyos magyar nyelvű szövegtípusok specifikus leírását. A kötetet ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődnek a nyelvészet újszerű ágának, a szövegtipológiának eredményei iránt.

Károly Krisztina - Szöveg, ​koherencia, kohézió
A ​kötet tárgya a kommunikatív kompetencia összetevői közül a diskurzus-, más néven szövegkompetencia. A tanulmányok magyar anyanyelvű angol nyelvtanulók – a két nyelv és kultúra különbségeiből fakadó – sajátos szövegalkotási stratégiáit, a nyelvtanulói diskurzus szövegszintű jelenségeit mutatják be. Szövegszintűek azok a globális, a szöveg felszíni és mély szerkezetében megvalósuló kapcsolódásokat és függőségi viszonyokat létrehozó jelenségek, amelyek folytonosságot teremtenek a szöveg különböző részei között, és ezáltal közvetlenül hozzájárulnak a komplex szövegszerkezet és a globális szövegértelem kialakításához (pl. kohézió, tematikus struktúra, retorikai szerkezet). A tanulmányok e jelenségeket vizsgálják, célzottan és tematikus csoportosításban. A szerzőnek nem titkolt szándéka, hogy további kutatásokat ösztönözzön más nyelvek és szövegfajták vonatkozásában. Bizonyított jelentősége ellenére ugyanis a diskurzuskompetencia fejlesztése jóval kisebb hangsúlyt kap az idegen nyelvek oktatásában, mint a kommunikatív kompetencia egyéb összetevői (pl. a nyelvi, grammatikai kompetenciák tanítása) és a kutatási tevékenység is csupán az angol nyelv vonatkozásában számottevő. Az elemzések középpontjában a legnagyobb kognitív kihívást jelentő és egyben leggyakrabban használt szövegtípus, az érvelő szöveg áll. Érvelés során az író célja az olvasó meggyőzése, álláspontjának, gondolkodásmódjának megváltoztatása; ez azonban csak akkor sikerülhet, ha az olvasó logikusnak, világosnak, koherensnek érzékeli a szöveget. Ez anyanyelven sem egyszerű feladat, idegen nyelven pedig kifejezetten emberpróbáló, hiszen az egyes nyelvek szövegalkotási normái általában eltérnek egymástól, és az írónak ismernie kell az adott nyelv és kultúra lehetséges eszköztárát. Mivel a koherenciateremtés képessége nagymértékben függ a szöveg írójának nyelvi felkészültségétől is, a kötetben szereplő elemzések közép- és felsőfokú nyelvtudással rendelkező angol nyelvtanulók szövegeit egyaránt vizsgálják. A tanulmányok elméleti, kutatás-módszertani és pedagógiai implikációi miatt a könyvet ajánljuk kutatóknak, egyetemi és doktori hallgatóknak, nyelvtanároknak, nyelvtanulóknak, fordítóknak, tanárképzésben résztvevőknek, valamint nyelvekkel foglalkozó más szakembereknek. Károly Krisztina alkalmazott nyelvész, az ELTE BTK Angol-Amerikai Intézetének egyetemi docense. Kutatási területe az idegen nyelvi és a fordítási szövegalkotás sajátosságainak elméleti és empirikus vizsgálata.

Bakay Kornél - Hogyan ​lettünk finnugorok?
A ​neves régészprofesszor megfellebbezhetetlen tudománytörténeti érvekkel bizonyítja, hogy a magyarság eredetének tudatos meghamisítása nagyobb részt politikai indíttatásból történt, tetten érhető magyarellenességből fakadt, s célja a magyar nemzettudat meghamisítása, lealacsonyítása, a magyarság ősiségének, Kárpát-medencei létjogosultságának megkérdőjelezése volt. Mindennek a végrehajtásához a magyarság létére törő politikai akarat megtalálta tudománypolitikai eszközeit, s a felhasználható érdekembereket. Ma már érthetetlen és felfoghatatlan a hivatalos, akadémikusi történészkörök szinte rögeszmés ragaszkodása az újabb kutatások és a tudományos érvek (régészet, történettudomány, nyelvészet, antropológia, genetika, művelődés- és vallástörténet) súlya alatt végleg összeroskadt és tarthatatlanná vált ósdi finnugor elmélethez, ami eddig is csak elméleti hipotézisre, erőltetett nyelvi akrobatamutatványokra hivatkozhatott. A finnugor koncepció és elmélet már a modern külföldi szakirodalomban is idejétmúltnak számít. Kétségtelen tény, hogy a politikai érdekszféra kihasználta és céljai érdekében felhasználta a magyarellenességből, netán félreértésből, tudatlanságból, vagy éppen csak naivitásból eredő, a magyarság őstörténetét, eredettudatát tévútra vivő nézeteket is. A terv bevált, hisz ez a történelemhamisítás rengeteg kárt okozott a magyarságnak a 18. század vége óta, s kihat jelenlegi erkölcsi helyzetünkre, nemzettudatunkra. Vissza kell térnünk a nemzeti ősemlékezet, legrégebbi írott forrásaink, gesztáink, krónikáink, ősi nyelvünk, néphagyományaink, mondáink, népmeséink, díszítőművészetünk által kijelölt útra, nemzettudatunk, származásunk megkérdőjelezhetetlen bizonyítékaihoz, szkíta-hun gyökereihez.

Keszler Borbála - Lengyel Klára - Kis ​magyar grammatika
A ​Kis magyar grammatika a magyar nyelv felépítése, szabályai iránt érdeklődő olvasók hasznos kézikönyve, mely az általános iskolától kezdve a nyelvet szerető felnőttekig mindenki számára közérthető módon, tudományos-ismeretterjesztő formában mutatja be a nyelv és nyelvhasználat rendszerezett szabályait. értékes szakkönyv lehet a magyar nyelvet oktató, tanító tanároknak, valamint kiegészítő segédkönyv a nyelvet és a nyelvtant segítő diákoknak. Szerzői az ELTE oktatói, alkotói az utóbbi évek legteljesebb és legrészletesebb összefoglaló nyelvtanának, a Magyar Grammatikának. A kis magyar grammatika bőséges példatárral, sok táblázattal és elemzési gyakorlatok bemutatásával kívánja segíteni olvasóit a magyar nyelvi ismeretek elsajátításában, mélyítésében vagy éppen felfrissítésében.

Szili Katalin - Tetté ​vált szavak
A ​kötet elméleti fejezetei elsőként adnak összegző áttekintést magyarul a pragmatikáról, a nyelvtudománynak e mindössze pár évtizedes múltra visszatekintő ágáról, mely azzal tette színesebbé, izgalmasabbá a nyelvészet kívülállók számára száraz világát, hogy figyelmének középpontjába a nyelv használóját, annak egyéni és társadalmi tényezőktől függő megnyilvánulásait állította. A Szemantika - pragmatika, szemantikai jelentés - pragmatikai jelentés című fejezet a nyelv másfajta megközelítéséből következő számos elméleti probléma közül az egyik legfontosabbal, a beszélő szándékolt, "láthatatlan" jelentésével foglalkozik. Grice-nak a témával foglalkozó munkáit végigkövetve arra a kérdésre keresi a választ, miképpen lehetséges az, hogy az emberek általában többet vagy mást fejeznek ki, mint amit mondataik jelentenek, s mitől van az, hogy mindezek ellenére a nyelv betölti társadalmi funkcióját, a beszélő és a hallgató az esetek túlnyomó többségében megértik egymást. A könyv fő témáját nyelvi cselekedeteink legkisebb egységei a beszédaktusok képezik. Az elméletüket megalapozó J. L. Austin és a tanítvány, J. R. Searle teóriájának koherens rendszerét, összevető elemzését magyarul ugyancsak itt olvashatjuk elsőként. A pragmatikai aspektus alkalmazásának létjogosultságát legmeggyőzőbben a szerző többéves kutatásainak eredményeit bemutató empirikus fejezetek, a kérésről, visszautasításról, a bocsánatkérésről, valamint a bókra adott válaszról született dolgozatok igazolják. Nyelvünknek nem csupán a hagyományos nyelvleírás előtt rejtve maradt vonásai, sajátosságai kerülnek a felszínre bennük, de érdekes adalékokkal szolgálnak annak a kérdésnek a megválaszolásához is, milyen egyedi vonásokkal bír a kultúrák közötti kommunikációban, miért értjük félre a más nyelvű, más kultúrájú beszélgető partnereinket, mi lehet az oka annak, hogy egyszer sértően direktnek, udvariatlannak tartjuk megnyilvánulásaikat, máskor pedig túl homályosnak, körülményeskedőnek. A szerző, Szili Katalin az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense, a magyar mint idegen nyelv oktatás elismert szakembere, több külföldön és itthon megjelent nyelvkönyv írója, akinek fő kutatási területei az igekötők mellett a beszédaktusok, valamint az interkulturális kommunikáció kérdései. A kiadó abban a meggyőződésben ajánlja a munkát, hogy hasznos és inspiráló ismereteket nyújt a pragmatikáról, erről a magyar nyelvészetben még kevésbé elterjedt nyelvleírási szintről. A gyakorlati vizsgálatok pedig azzal a felismeréssel gazdagítják az olvasót, hogy a nyelv formai gazdagságát talán csak megteremtőinek - és egyben használóinak - a leleménye, a kultúrájukban gyökeredző megnyilvánulási szokásaik színessége, változatossága múlja felül.

Forgács Róbert - Anya ​- nyelv - csavar
A ​szerzőhöz régi ismeretség fűz: nyelvápoló múltunk és játékszenvedélyünk köt össze bennünket. Az elmúlt évek során sok vetélkedőben játszottunk és dolgoztunk együtt, és a Duna Televízió Nyelvőrző című műsorában is nyomon követtem anyanyelvi furfangjait. A sok-sok feladványból végül összeállt ennek a könyvnek az anyaga, amelyet jó szívvel ajánlok minden rejtvénykedvelő, „anyanyelvcsavaros" eszű olvasónak. A könyv gazdag anyagát használhatják kicsik és nagyok, fiatalok és idősebbek, diákok és tanárok egyaránt. Baráti társaságban vagy családi körben is bátran lehet próbálkozni ezekkel a játékokkal, csak fel kell ütni valamelyik oldalt, és már indulhat is a vetélkedés. Persze, az sem kizárt, hogy az olvasó egymaga áll neki a kérdések megfejtésének. A sokfajta feladatból biztosan akad legalább egy olyan, amelynek megoldásához kedvet kap valaki, és aztán nincs megállás, jöhet a következő... A könyvet szellemes rajzok illusztrálják, melyek még hangulatosabbá teszik a közös játékot. Hiánypótló mű az Anya-nyelv-csavar. Most itt a lehetőség tehát, hogy félretegyük mindennapos gondjainkat, és végre felszabadultan, felhőtlenül játsszunk egy jót anyanyelvünk segítségével! Vágó István

Honti László - Anyanyelvünk ​atyafiságáról és a nyelvrokonság ismérveiről
Noha ​a finnugor nyelvrokonság a szakemberek körében tudományosan bizonyított ténynek számít, a műkedvelő nyelvészkedők – és miattuk a közemberek – mégis kétkedve fogadják a mai napig. Honti László mintegy fél évszázada szorgalmasan olvassa és cáfolja az utóbbiak értelmetlen vagdalkozásait és sokszor megmosolyogtató állításait is. Jelen könyv monografikus feldolgozása a témának. A szerző szinte hiánytalanul átnézte és idézte a kérdés „szakirodalmát”, amely sok országban és sok nyelven látott napvilágot. Az olvasó ebből levonhatja a tanulságot, hogyan dolgozik egy nyelvész filológus... A mű két fő részből áll. 1) Mindenekelőtt tartalmazza a nyelvtudomány jelenlegi álláspontját, ismertetve a nyelvrokonság bizonyításának szigorú módszertanát, a magyar nyelv uráli/finnugor rokonságának kritériumait. Új elemként áttekinti a magyar nyelvnek a legközelebbi rokonaival, a vogullal (manysival) és az osztjákkal (hantival) alkotott szűkebb ugor nyelvcsalád összetartozásának legfontosabb ismérveit. 2) A második, terjedelmesebb rész sorra veszi az „alternatív” nézeteket, és szigorú filológiai apparátussal, bőséges idézetekkel és példaanyaggal polemizál velük. A nem szigorúan vett szakemberek, érdeklődők egyszerre csak szemez­gessenek ebben a gazdag anyagban. Ki-ki keresse meg a neki legszimpatikusabb ellenvéleményt, és olvassa el figyelmesen az illető szerző érvelését, majd ennek alapján ítélje meg annak a nézetnek a hitelét. Ha valaki figyelmesen megismerkedik mások nézeteivel, kiderül, hogy az „alternatívok” csak egy dologban értenek egyet, mégpedig abban, hogy egyaránt kategorikusan tagadják a finnugor nyelvrokonság tényét. Legtöbbször azzal sincsenek tisztában, hogy a nyelvek rokonsága nem jelenti a népekét is! A sokféle és egymásnak ellentmondó „elméletet” látva remélhetőleg az olvasó is belátja, hogy a finnugor nyelvrokonság összes ellenzőjének nem lehet egyszerre igaza, mert a finnugor nyelvrokonság cáfolatára nyelvészeti érvekkel alátámasztott legalább egy, igazi alternatív rendszert senkinek sem sikerült megalkotni. Honti László műve nem csupán korábbi írásainak ismétlése, hanem a kérdés új szempontok szerinti, korszerű összefoglalása. Érdekes és tanulságos olvasmány lesz mindenkinek (szakembernek és műkedvelőnek egyaránt), aki anyanyelvünk eredete és múltja iránt őszintén érdeklődik.

Ismeretlen szerző - A ​szövegvizsgálat új útjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vizkelety András - "Világ ​világa, virágnak virága..."
Domonkos ​környezetben keletkezett. A 13. század második felében, a tatárjárás után, a második magyar rendalapítási hullám idején. Az első (fennmaradt) magyar nyelvű költemény talán női kéz munkája, az anya fájdalmáról...

Jobst Ágnes - A ​nyelv kisajátítása
A ​nyelvi befolyásolás kérdése már az ókor óta az érdeklődés középpontjában áll, és különös jelentőséget kapott a 20. század tragikus történelmében. Jelen kötet a 20. század derekán a kommunista párt lapjában, a Szabad Népben megjelent vezércikkek elemzésére vállalkozik. Az állam­szocializmus politikai propagandáján vizsgálja a hatalom diszkurzív meg­közelítésének lehetőségeit. Az interdiszciplináris megközelítés hatékonyan járul hozzá a politikai propaganda tudatos értelmezéséhez. Különféle módszereket mutat be a nyelvi befolyásolás eszközeinek fölfedésére, pragmatikus szempontból teszi átláthatóvá a médiaüzenetek megszerkesztésének leg­gyakoribb manipulatív technikáit. A bemutatott példák a kiválasztott mintákon túlmutatóan segítenek megérteni, hogy a média miként befolyásolja a világról alkotott elképzeléseinket, ezzel a politikai üzenetek iránti kritikusabb szemléletre ösztönöznek. A kötetet kiegészítő nyelvi adattár a korabeli kulcsszavakat veszi számba, amelyek ismerete nélkül nem jöhet létre az időszak pontos megértése. A szerző 1984-ben az ELTE BTK nappali tagozatán, magyar–könyvtár szakon szerzett képesítést. 1989-ben sajtótörténetből doktorált. A sajtó- és propagandatörténet avatott kutatója, akinek számos tanulmánya és köz­leménye jelent már meg a témában. Könyve közel egy évtizedes kutatás gyümölcse, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskoláján 2007-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott változata. Az opponensi jelentésekből egy-egy részlet: „A jelen disszertáció nem szakirodalmi előzmény nélkül született, de önálló, újszerű nézőpontot alakított ki. Értéke, hogy eddigi köznapi tudásunkat elméleti alapon teszi tárgyiassá. Helyeselhető, hogy a dolgozat jellegének megfelelően elhatárolja munkáját a sajtótermékeknek korábbi, az érthetőségre és a nyelvápolásra irányuló nyelvi elemzéseitől, nem elítéli a politikai kijelentéseket, nem beszél igazságértékük milyenségéről: módszere objektív, tudományos.” V. Raisz Rózsa nyugalmazott tanszékvezető főiskolai tanár „A dolgozat kellő problémaérzékenységről árulkodó, nagy igényű vállalkozás, amely a maga eredményeivel termékenyen járul hozzá a nyelvészeti érdekeltségű médiaelemzés, médiakritika magyarországi, illetve magyar nyelvre vonatkozó kutatásainak kiterjesztéséhez.” Tátrai Szilárd egyetemi adjunktus

Zsilinszky Mihály - A ​széptan előcsarnoka
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​magyar nyelv történeti nyelvtana II/1.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​magyar nyelv történeti nyelvtana I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szinnyei József - Magyar ​tájszótár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kálmán Béla - Munkácsi ​Bernát
Munkácsi ​Bernát egyike volt a legjelesebb finnugor nyelvészeknek. Munkásságát a moldvai csángók nyelvjárásának tanulmányozásával kezdte, majd a votjákok és vogulok közt gyűjtött nyelvészeti és néprajzi szempontból egyaránt értékes anyagot. Az ő nevéhez fűződik a Reguly Antal hagyatékában maradt vogul szövegek megfejtése is.

Vargha Balázs - Jelek, ​jelképek, jellemek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ajtay-Horváth Magda - A ​szecesszió stílusjegyei a századforduló magyar és angol irodalmában
A ​szerző ebben a munkájában a szecesszió stílusjegyeit vizsgálja a 19. század második felében, valamint a századfordulón keletkezett eredeti angol nyelvű és magyar nyelvű irodalmi szövegekben. A vizsgált időszakból huszonegy magyar és nyolc angol író műveit, illetve azok stílussajátosságait elemzi az összehasonlító stilisztika módszerével. A magyar példák száma láthatóan jóval meghaladja az angolokét, aminek oka, hogy azok a művészek, akik a sajátosan angol szecesszió képviselői - az Aesthetic Movementhez tartozók - számszerűen kis csoportját alkotják a századvégi angol irodalomnak, s tevékenységük is időben meglehetősen korlátozott. Ugyanakkor a magyar századforduló és századelő szinte valamennyi írójára, költőjére jellemző volt az esztétizáló modernség, s ezen belül a szecesszió, eltérés csupán minőségben, intenzitásban, a stílushatás egy-egy alkotói pályán belüli hatásának időtartamában érzékelhető. Az angol és magyar szecesszió vizsgálata során az is világossá válik, hogy az azonosságok nem csak tipológiai egyezésekkel magyarázhatók, hanem érintkezésen alapuló, filológiaiag kimutatható motívumok vándorlásának is tanúi vagyunk. Ezen a vonalon a szerző az angol-magyar kapcsolattörténeti kutatásokat is gazdagítja eredményeivel.

Antal László - A ​tartalomelemzés alapjai
Az ​utóbbi években hazánkban is örvendetesen növekszik az érdeklődés a társadalomtudományok egy világszerte széleskörűen alkalmazott vizsgáló eljárása, az ún. tartalomelemzés iránt. E bevezető jellegű összefoglalás ezzel a módszerrel akarja megismertetni az olvasót. A szűkreszabott keretek miatt nem gondolhattam arra, hogy rendszeres és mindjárt gyakorlati útmutatásul is szolgáló kézikönyvet nyújtsak át, olyat, amelynek a segítségével menten konkrét kutatási feladatok oldhatók meg. Inkább a módszer lényegének markáns megrajzolása, a lehetőségek felvillantása, főleg az érdeklődés és a kutatási kedv felkeltése volt a célom. E kézirat azokon az előadásokon alapszik, amelyeket hosszú évek óta tartok a Bölcsészkaron "A tartalomelemzés alapjai" című kétféléves kollégium keretében. Ez a kollégium kötelező tantárgy az "általános és alkalmazott nyelvészet" szakos hallgatóknak, a többi bölcsészhallgató számára pedig ajánlott speciális kollégium.

Kicsi Sándor András - Népi ​gombaismeret
Kicsi ​tanulmányaiban tisztázza az alapvető fogalmakat (mikrofil és mikrofób kultúrák, centrális és perifériális gombák stb.) és bevezetést ad az etnomikológiába. A kötetben sorra veszi a magyarság történetében legfontosabb gombákat, külön kitérve a magyar gombafogyasztásra gyakorolt szláv és román hatásra. Erdély legfontosabb gombáit kiemelten tárgyalja.