Úgy négymilliárd évvel ezelőtt önmaguk lemásolására képes molekulák tűntek fel az őstengerek vizében. Szédületes karriert futottak be. Egyáltalán van-e határa azon technikák és fortélyok fokozatos tökéletesedésének, amelyeket létünk folytonosságnak biztosítása érdekében felhasználnak? Rengeteg idő állt rendelkezésükre a tökéletesedéshez. Az önfenntartás miféle fura szerkezeteit termelhetik még ki az évezredek? A négymilliárd év alatt vajon hova jutottak az ősi replikátorok, e legelső mesterei a túlélés művészetének? NE keressük őket szabadon lebegve a tengerben; már réges-rég feladták ezt a lovagi szabadságot. Most óriási kolóniákban nyüzsögnek, gigantikus, zörömbölő robotok biztonságos belsejében, elzárva a külvilágot, mellyel tekervényesen közvetett utakon érintkeznek, s melyet távvezérléssel manipulálnak. Itt vannak mindannyiunkban: ők teremtettek bennünket, testünket és lelkünket; az ő fennmaradásuk létünk végső indoka. Most a gén névre hallgatnak, mi pedig az ő túlélőgépeik vagyunk.
Egy kiváló tehetségű oxfordi etológus, valamivel túl a harmincon, a hetvenes évek közepe táján gondolt egyet, és ő is megírta a maga könyvét a természetes szelekció működéséről, vagy ha úgy tetszik, az “önzés” biológiájáról. Példa nélküli, országhatárokat és szakképzettségbeli korlátokat nem ismerő feltűnést keltett vele. Nem vitás, részben azért, mert miközben köztünk, emberek között összeesküvést szít tulajdon génjeink zsarnoksága ellen, hátborzongató rémségeket állít rólunk, állatokról: testünk mélyén csalók, kizsákmányolók, gyilkosok vagyunk. Ti, anyák, saját génjeiteket babusgatjátok gyermekeitekben. Bennetek, fecskefiókák, nincs sokkal több testvéri érzés, mint a kakukkban. Ti, hím elefántfókák, csak az alkalmat lesitek, hogy elraboljátok társatok háremét. Ti, nőstény ájtatos manók .. de ez már tényleg szörnyűség.
Mindezzel együtt messze kevésbé rémisztő ez a könyv, mint amennyire fontos Kristálytiszta logikával kényszeríti olvasóira, a következtetést: a természetes szelekció természetes egysége nem a faj vagy a csoport, még csak nem is az egyed, hanem a gén, s egyszerű viselkedési stratégiák evolúciós stabilitásának elemzésével fényt derít első hallásra bizarr alaptételének felkavaróan életszagú következményeire. A gének útjai kifürkészhetetlenek. De hála Richard Dawkinsnak és Az önző génnek, azt most már értjük, hogy kénytelenek kétes kalandokba sodorni hormonhordozójukat: létükért folyó küzdelembe, lét(ük)ért folyó önfeláldozásba.
Kapcsolódó könyvek
Csányi Vilmos - Az emberi természet
A modern társadalomban élő ember egyre jobban érdelkődik az emberi természet és a társadalom kialakulásának, működésének tudományos vizsgálata iránt, mert ilyen módon szeretne választ kapni a saját problémáira és szűkebb-tágabb közösségének megoldatlan kérdéseire. Ma már sok tudományág foglalkozik az emberi viselkedéssel- sokféleképpen. Valamiféle szintézisre van szükség, amelyhez az egyes részterületek információi hozzákapcsolhatók.
Csányi Vilmos - Ironikus etológia
„Az evolúció legképtelenebb, sületlen, hagymázos ötlete minden kétséget kizáróan az ember, becenevén a Homo sapiens. Öt-hatmillió éve a bioszféra üde színfolt lehetett a bolygón sokféle állattal és növénnyel, amelyek között persze szép számmal voltak mulatságosak, netán bolondosak is, mint azt példáim igazolták, de az ökológiai rendszer kiegyensúlyozott volt, és úgy tűnhetett, hogy megalapozott, tartós jövője sok százmillió évre biztosítva van. És ekkor a rendszer finom, olajozott kerekei közé por, homok, autóroncsok, kátrány, mindent feloldó savak és lúgos, enzimes mosópor került. Recsegés, ropogás, pattognak a fogaskerekek, égett fémszag, füst és korom. Mi történt?
Egy csimpánzméretű, a fák ágai között kiegyensúlyozottan élő derék majom megőrült…”
Jane Goodall - Phillip Berman - Amíg élek, remélek
Jane Goodallt a magyar olvasók ismerhetik már, hiszen az emberszabású majmok viselkedésének kutatásáról, tanzániai csimpánzmentő akcióiról több dokumentumfilm és publikáció látott napvilágot. Az Amíg élek, remélek c. könyve megrendítő memoár, melyben Goodall saját - mindennaposnak nem nevezhető - életéről és lelki utazásairól ír. Jane-t már kisgyermekként elbűvölte minden élőlény. A dzsungel könyve és a Tarzan-regények a kislány alapolvasmányai közé tartoztak. Az egyetemen a híres paleontológus, Louis Leakey mellett kapott munkát, majd az ő tanácsára vonult el az őserdőbe, és Gombében folytatta megfigyeléseit a csimpánzok körében. Beszámolóit a tudományos világ nagy érdeklődéssel fogadta.
Frances Hodgson Burnett - A titkos kert
Évtizedek óta kultuszkönyv, amit nagyanyáink és apáink is változatlan érdeklődéssel olvastak, s olvassák a mai fiatalok is. A könyvnek számtalan különféle kiadása jelent meg, filmet is készítettek belőle, manapság is játsszák. Az édes-bús történet központi szereplői: egy zárkózott, árva kislány és egy betegeskedő kisfiú, akik rátalálnak az elveszett Édent felidéző, varázslatos kertre - és egy jó barátra, Colinra. A könyv most új köntösben, de változatlan szöveggel jelenik meg.
Wm. Paul Young - A viskó
Végre magyar nyelven is megjelenik a már sokak által nagyon várt könyv, A Viskó (The Shack). Egy regény, aminek sikerével – és tartalmával – még a Forbes Magazin is foglalkozott… Nem gyakran fordul elő! (2009. június 8.)
Egy, a telepesek által elhagyott rozoga, rossz emlékeket idéző viskó (A Viskó) egyszeriben döbbenetes titkok tárházává válik, ahol izgalmas találkozások során a megbocsátás gyógyító ereje és hatalma is felragyog a sebzett szív számára.
William P. Young megrázó regénye az utóbbi idők egyik legnagyobb könyvsikere, rövid idő alatt 8 millió példányban fogyott el! A sok vitát kiváltó regényről azt tartják, hogy olyan hatással lehet korunk kereszténységére, mint a Zarándok útja a maga idejében. A sokat megélt színésznő, Demi Moore a Twitteren keresztül ajánlotta rajongóinak és férjének, mivel Ő maga „ sorsfordító erejű” üzenetre talált a könyv elolvasása közben.
Bill Bryson - Majdnem minden rövid története
Bill Bryson nagy fába vágta a fejszéjét. Olyan dolgokról mesél, amelyek a legtöbb embert általában halálra untatják: geológiáról, kémiáról és részecskefizikáról. Megtalálja a módját, hogy felkeltse még az olyan olvasó érdeklődését is, akit soha nem érdekeltek a természettudományok. A könyv elsősorban nem is arról szól, hogy mi az, amit tudunk, hanem, hogy honnan szereztük tudásunkat. Honnan tudjuk, mi van a Föld közepében, mi az a fekete lyuk és hogy hol voltak a földrészek 600 millió éve? Hogyan jöhetett rá valaki ezekre a dolgokra?
Stephen W. Hawking - A mindenség elmélete
A mindenség elmélete hét előadást tartalmaz, amelyekben S.W.Hawking, a neves tudós, a tudomány nagy népszerűsítője fejti ki a világegyetem ismereteink szerinti történetét. Hawking felfedező utazásra hív tehát mindenkit a kozmosz világába, és arra készített, hogy megtaláljuk benne saját helyünket. Ez a könyv azoknak íródott, akik már néztek fel az éjszakai égboltra, és eltűnődtek azon, hogy mi is van odafönn, és mindaz hogyan került oda.
Christopher Priest - A tökéletes trükk
Szédítő, viktoriánus hangulatú, díjnyertes regény két bűvészről és halálos ellentétükről, mely családjaik több nemzedékére hatással van. Vitájuk középpontjában egy bámulatos trükk áll, amit mindketten előadnak műsorukban. A varázslat titka egyszerű, ám az ellenfelek számára a valódi rejtély sokkal mélyebben rejtőzik.
A regényből nagy sikerű film készült.
Bereczkei Tamás - Evolúciós pszichológia
A mai pszichológia többféle módon keresi a megújulás lehetőségeit. Az evolúciós pszichológia az egyik legígéretesebb új szintézis. Bereczkei Tamás könyve ezen irányzat első magyar nyelvű szisztematikus feldolgozása: gazdag anyagot foglal össze az emberi viselkedésről. Ugyanakkor megőrzi az evolúciós pszichológia provokatív mondanivalóját, de úgy, hogy nem valamelyik doktriner irányzat hívévé szegődik. Számára a szintézis éppen a komplexitást jelenti. Hat részre tagolódik: Evolúciós pszichológia: egy új paradigma; Egyén és csoport; Párkapcsolatok; Szülői stratégiák; Elme; Kultúra. Több mint kétszáz ábra, valamint tucatnyi táblázat teszi szemléletesebbé a szövegben kifejtett mondandót.
Richard Dawkins - The Selfish Gene
The million copy international bestseller, critically acclaimed and translated into over 25 languages. This 30th anniversary edition includes a new introduction from the author as well as the original prefaces and foreword, and extracts from early reviews. As relevant and influential today as when it was first published, _The Selfish Gene_ has become a classic exposition of evolutionary thought. Professor Dawkins articulates a gene's eye view of evolution - a view giving centre stage to these persistent units of information, and in which organisms can be seen as vehicles for their replication. This imaginative, powerful, and stylistically brilliant work not only brought the insights of Neo-Darwinism to a wide audience, but galvanized the biology community, generating much debate and stimulating whole new areas of research.
Richard Dawkins - Folyam az Édenkertből
RICHARD DAWKINS, a Charles Simonyi által Oxfordban újonnan alapított Tudománynépszerüsítõ Tanszék elsõ professzora. A VILÁG - EGYETEM sorozat számára írt könyvében a génkutatás újabb eredményeit ismerteti. Miként alakulhatott ki az élet a Földön? Digitális információk, bitek halmaza az élet, s az ember - vagy bármely élõ szervezet - kivételes "programozott túlélõgép"? Egyetlen közös õstõl származik minden földi élõlény? Miért 50-50% a nemek közti arány? A gének hömpölygõ folyamáról szóló könyv az evolúció történetén kalauzolja végig az olvasót.
Jamie Oliver - Jamie természetesen
Beleszerettem a kertembe, különösképpen a veteményesbe! Bizony, tényleg megesett, hogy puszit adtam a legszebb, legritkább zöldségeimnek, egyik-másik fát talán meg is ölelgettem, és forró nyári napokon néha fülemet a földre szorítva hallgatom, hogyan nőnek a növények körülöttem.
Ha ezt bűnnek tartod, hát vess tömlöcbe, és dobd el a kulcsot! És mondok még valamit: soha ilyen jókat nem főztem, mint az idén. Káprázatos ötleteim támadtak az új receptek megalkotásában: ihletet merítettem mindenből, ami az utóbbi évben megtermett a kertemben.
Könyvemben több mint 100 új receptet találsz, meg némi ültetési és növényápolási tanácsot, ha esetleg neked is kedved szottyanna ahhoz, hogy egy kicsit bepiszkítsd a kezed! Olyan szakácskönyv ez, amely szerkezetében a négy évszakot veszi alapul: arról tájékoztat, hogy mikor melyik növény áll éppen rendelkezésre a kertben. A négy évszak fejezetei számos alcímmel tagolódnak, ezek a különböző alapanyagokról szólnak, gyorsan elkészíthető, könnyű és finom ételek receptjei sorakoznak bennük. Minden fejezet végéhez csatoltam pár apró, a növények nevelésére vonatkozó tájékoztatást is.
Mérő László - Az érzelmek logikája
Új könyvében a szerző az érzelmek világába kalauzolja az olvasót, aki sok érdekesség mellett azt is megtudhatja, hogy a szív és az agy indokait lehetetlen szétválasztani egymástól.
Bereczkei Tamás - Hoffmann Gyula - Gének, gondolkodás, személyiség
Magas szülőknek csak magas gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvető biokémiai folyamatainkat tekintve kevéssé különbözünk a baktériumoktól, alig a muslincáktól és szinte egyáltalában nem a csimpánzoktól? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz társaságkedvelő, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív - vagy ebben a gének is fontos szerepet játszanak?
Vajon tényleg csak legfeljebb néhány molekulánk eltérésein múlik, hogy némelyikünk hajhássza az újdonságokat, mások legszívesebben csak elüldögélnének a szobában?
Lehetséges, hogy a szomszédunk, akinek már a nagyapja is a mi nagyapánkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban eltér tőlünk, mint egy zulu törzsfőnök?
Öröklődhet-e a mélabú, a kíváncsiság vagy a kreativitás? A szülői nevelés hiányosságai vagy bizonyos gének tekinthetők felelősnek azért, ha valaki depresszióban, skizofréniában vagy autizmusban szenved? Mennyire vagyunk képesek arra, hogy öröklött adottságaink ellenében karcsúak legyünk, uralkodjunk indulatainkon és fejlesszük gondolkodásunk rugalmasságát?
Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ a könyv lapjain. A konkrét válaszokon túlmenően megismertetjük az olvasókat azokkal a genetikai elvekkel, szabályszerűségekkel, amelyek közel visznek egy-egy probléma megoldásához. A hazánkban hiánypótlónak szánt könyv számos kutató műhely együttműködésével született meg. Megírásával igyekszünk képet adni az érdeklődőknek azokról a forradalmi változásokról, amelyek az emberi elme és viselkedés területén mentek végbe a humángenetika elmúlt két évtizedes fejlődése során. Az emberi természet működése iránt érdeklődő olvasók tájékoztatása mellett szeretnénk hozzájárulni a pszichológusok, pszichológushallgatók képzéséhez és általában a humán tudományok bármilyen területén dolgozó szakemberek szemléletformálásához.
Richard Dawkins - Az Ördög Káplánja
Az Ördög Káplánja érdekfeszítő, személyes hangú válogatás eddig megjelent írásaiból, amelynek nyomán kirajzolódik a tudomány egyik legkiemelkedőbb elméjének portréja. A válogatásban munkásságának kulcsfontosságú írásai szerepelnek, melyekhez Richard Dawkins témánként új, a keletkezés körülményeire utaló értelmező szövegeket is írt. Irodalmi értékű írásaiból megmutatkozik széles érdeklődési köre, erőteljes nézeteinek kihívó jellege. Írjon bár az evolúció és az általában vett tudomány jó néhány aspektusáról, elhunyt kollégáiról, a nevelésről, a számítógép és az ember kapcsolatáról, a terrorizmusról és - nem éppen mellékes témaként - a vallásról, stílusa gyakran provokatív, de sohasem enged az intellektuális színvonalból.. Nemcsak átadja az ismereteket, hanem egy egységes világkép részeként értelmezi is azokat. Irásainak intellektuális hősei között találjuk Darwin, Jean Henri Fabre, Gregor Mendel, H.G. Wells, T.H. és Julian Huxley alakját.A kötet későbbi írásaiban Dawkins modern szerzők mai nézeteivel vitatkozik, vagy éppen bizonyos társadalmi jelenségeket elemez és értelmezi azokat. Gondolkodása éles ellentétben áll a legtöbb divatos áramlattal, például a New Age miszticizmusával és spiritualizmusával, a posztmodern tudományelmélettel és a zárt, tekintély elvű, vallásos hittételekre alapuló gondolkodással. Az embert éppen úgy a földi lét részeként szemléli, mint bármely más élőlényt, és ebből a nézőpontból szemlélve különös megvilágításba kerülnek a biológia és a tudomány tényei, de még inkább az erkölcs, a filozófia és a vallás. Richard Dawkins, aki híres arról, hogy tántoríthatatlan, sőt könyörtelen, ha a tudomány igazságát és módszereit védi, ebben a válogatásban megmutatja szelídebb, szemlélődőbb arcát is, ami sok olvasóját meglepheti.
Csányi Vilmos - Etológia és társadalom
"Az embernek mint fajnak nagy evolúciós újítása a közösség kifejlődése. Nem az egyének versenye a döntő az emberi evolúcióban, hanem a közösségeké. A közösség sokfejű, százkezű, mindenre figyelő biológiai és kulturális konstrukció, amely kialakította a társadalmat, ezt a minden előző élettevékenységnél magasabb rendű formát. Millió éves fejlődése alatt megbízható, kiegyensúlyozott környezetet biztosított az emberi életnek. Evolúciós sikere a bolygó urává emelte, de egyben önnön konstrukciója zsákutcájába is kergette az embert."
(Csányi Vilmos)
"Csányi Vilmos olyan tudós, aki nemcsak a szakmájabeliekhez beszél, hanem humánetológiai kutatások eredményeit és ezek tanulságait köznapi nyelven is megfogalmazza. Ennél többet is tesz: gondolkodó emberként a biológia és az etológia felismeréseit közismert társadalmi jelenségekre is alkalmazza, a kultúra és az erkölcsi értékek mellett elkötelezett közéleti szereplőként határozott javaslatot tesz egy sor közös gondunk megoldására. Ha az ő szemszögéből figyeljük a politika működését a globalizált tömegtársadalomban, a tudományos kutatás magyarországi helyzetét, a csoporton belüli és kívüli agressziót, az erkölcs biológiai alapjait - hogy csak néhányat említsünk a kötet fontos témái közül -, sokmindent megérthetünk a világról és a világban elfoglalt helyünkről, önmagunkról. A kötet Csányi Vilmos utóbbi fél évtizedben írt közéleti cikkeiből - ahogy ő mondja: apró írásaiból - ad bő válogatást."
(Márton László)
Stephen W. Hawking - Einstein álma és egyéb írások
Stephen Hawking nevét Az idő rövid története című könyve tette világhírűvé, amely tudományos műveknél példátlan népszerűségre tett szert. Most, esszéinek és egyéb írásainak e kötetéből közelebbről is megismerhetjük az embert, a tudóst, a képzeletdús és szigorú gondolkodót. Beszéljen akár gyermekkoráról, tanulmányairól, könyvének bestsellerré válásáról vagy az univerzum eredetéről és jövőjéről; tiszta stílusban, visszafogott humorral egy lenyűgöző egyéniség szól hozzánk.
"Örökké tágulni fog a világegyetem, vagy minden összeomlik a Nagy Zuttyban, amely értelmetlenné teszi a fizikai törvényeket? Stephen Hawking, a bámulatosan népszerű Az idő rövid története című könyv szerzője fényt derít az idő és az űr legsötétebb régióira, és rendkívüli jövőképet vetít elénk." /The Times/
Joy Adamson - A pettyes szfinx
Joy Adamson - akinek neve Elzáról, a kenyai nőstény oroszlánról szóló elragadó könyveiből jól ismert előttünk - most új és hasonlóan lebilincselő állattörténetet mond el. A történet középpontjában ezúttal egy gepárd, Pippa áll, akit egy Kenyából távozó család ajándékoz a szerzőnek, mivel megbízható otthont akarnak találni dédelgetett kedvencüknek. A szerző elhatározza, hogy ezt a nagy macskafélét visszaadja a szabad természetnek. E feladat megoldása azonban számos nehézséggel jár, mert mindeddig egyetlen szelídített gepárd sem volt hajlandó visszatérni a vadonba. Pippa új barátjának mérhetetlen türelemre, megértésre és kitartásra van szüksége önként vállalt munkájának sikeres végrehajtásához. A gepárd lassanként kezd távol maradni a tábortól, eleinte rövid, később hosszú időszakokra, bár közben élelemért visszajár oda, ha éppen nem tudott zsákmányt ejteni. Látogatásai alkalmával mindig szeretetre méltóan viselkedik. Végül egy vad gepárdban lel párjára. A kísérlet sikerült: Pippa független életet kezd élni. Ez azonban nem vezet a szerzővel való kapcsolata megszakadásához, és amikor első kölykei megszületnek, el is vezeti őt hozzájuk A vadon élete könyörtelen: három alkalommal összesen tizenegy kölyköt hoz világra, de csak három marad életben. Ezek körül is egyet lábsérülés ér, és csak gondos orvosi kezeléssel sikerül megmenteni. Nem kevésbé gyötrelmes azonban olyasvalakinek az élete sem, aki arra vállalkozik, hogy több éven keresztül egy vad gepárd családjával tartson kapcsolatot. Joy Adamson naponta hosszú utat tesz meg a gepárdokhoz, a sokszor térdig érő sárban. Helyzetét még nehezebbé teszik a szörnyű árvizek és a rémítő bozóttűz is. Gyakran a hőség óráiban, állandóan nehéz teherrel megrakodva járja keresztül-kasul a bozótost, ahol bármelyik pillanatban elefáncsorda rohanhat elő, vagy oroszlánok gömbölyű fülei bukkanhatnak elő a fűből. Emellett számtalan lelkiismereti kérdés is felmerül benne: meddig nyújthat segítséget, ha a gepárdok betegek vagy éhesek? Megteheti-e ezt egyáltalán anélkül, hogy megzavarná őket a vadon életéhez való alkalmazkodásukban? A három esztendő története, melynek folyamán Pippa és kölykei fejlődését kíséri nyomon, éppoly érdekfeszítő és éppannyira tudományos megfigyeléseken alapuló, mint Elzával való kapcsolatának leírása. Ezenkívül a szerző abban az egészen különleges helyzetben van, hogy beszámolhat a szeretetre méltó, kecses, de ugyanakkor titokzatos gepárd - a pettyes szfinx - és a nagyszerű Elza jellemében rejlő különbségekről is. A szerző teljes és különlegesen szép fényképanyaggal egészíti ki e történetet, amelyből tizenkét oldalnyi színes képet, és hatvannégy oldal fekete-fehér nyomású illusztrációt mellékeltünk. 1988-ban jelenik meg \"A pettyes szfinx\" folytatása, \"A pettyes szfinx nyomában\" a Gondolat Kiadónál.
Joachim Herrmann - Hamis világképek - Csillagászat és babona
A "Hamis világképek című munkában a szerző a csillagász szemével mutatja be olvasóinak, hogy a természettudomány és technika rohamos fejlődésének útját, a természettudományos felvilágosodást, miként kíséri, mintegy árnyékként az emberi butaság. A tudományos megismerést követni nem tudók misztikus tanok, kalandos elméletek és babonás hiedelmek védőpajzsa mögé húzódnak, s a naiv emberi hiszékenységet és tudatlanságot bőségesen kihasználja a tudatos félrevezetés is. A szerző népszerű módon feldolgozott természettudományos és történeti anyag segítségével fordul e szellemi eltévelyedésekkel szembe. Behatóan foglalkozik a csillagjóslás (asztrológia) tévtanaival, több kalandos kozmogóniai elmélettel, s az idegen égitestek lakóinak állítólagos földi látogatásáról, s a velük fenntartott kapcsolatokról szóló babonás hiedelmekkel. A munka élvezetes olvasmány azok számára, akik szívesen követik az emberi gondolkodás sokszor zegzugos útjait a távoli történelmi forrásokig, szívesen olvassák a tévtanok és babonák sokszor szórakoztató leleplezését, és a maguk világképének kialakításában a valódi tudomány igazságát keresik.
Bereczkei Tamás - A belénk íródott múlt
A magyar nyelvű szakirodalom rendkívül szegényes a humán etológia és szociobiológia tárgykörét taglaló könyvek területén. A szerző előző könyve - A génektől a kultúráig - több ezer példányban fogyott el, szinte hetek alatt. Az evoluciós és genetikai szemlélet iránt éledő igény - részben a biológiai és pszichológiai szakmák, egyetemi hallgatók, tanárok és az érdeklődő nagyközönség körében is - egyre nagyobb. A belénk íródott múlt alkotó jellegű, kitűnő és olvasmányos összegzése annak a bőséges ismeretanyagnak, amellyel a természettudományok a legutóbbi években az emberismerethez, a humán etológiához hozzájárultak. A 9 fejezetből álló könyv a darwinizmustól az emberi természet és kultúra, valamint a viselkedésszerkezet analízisén keresztül jut el az agresszió és morális kérdések boncolgatásáig. A mű példaadóan interdiszciplináris: egyaránt szól a pszichológia, biológia, szociológia, kulturális antropológia és az etológia iránt érdeklődőkhöz.