Az ​orr

Nyikolaj Vasziljevics Gogol - A ​köpönyeg
Gogol ​a kiszolgáltatott, egyéniségében megnyomorított kisember típusát alkotta meg. Látszatra igénytelen történet: Akakij Akakijevics naphosszat aktákat körmölő kishivatalnok éhezéssel megtakarított pénzén új köpönyeget csináltat magának. A becses ruhadarabot az első este elrabolják tőle, s miután nem kerül elő – hősünk ágynak esik és belehal bánatába. Halála után bosszút áll a világon: kísértetként visszajár a városba, és bundákat lop magas rangú tisztviselőktől. Akakij Akakijevicset a bürokrácia embertelen gépezete megfosztotta valódi egyéniségétől, felfalta vágyait. Amikor azonban takarékoskodni kezd, döbbenetes változáson megy keresztül: elevenebb, sőt szilárdabb jellemű lett, olyan ember, aki határozott célt tűzött maga elé. A balszerencsés fordulat után már nem tud a régi módon élni, belepusztul fájdalmába. Gogol jelképnek szánja hőse tragédiáját: az ellopott köpönyeg az ellopott élet szimbóluma. A cselekmény a fantasztikum világába fut: Akakij kísértetként áll bosszút tönkretett életéért. Gogol – és nagy utódai – művészetére jellemző, hogy realizmusával nem zárja ki az elbeszélésből és a regényből a csodát, mert nem csupán romantikus toldaléknak tartja; Akakij sorsához és az orosz valósághoz hozzátartozik, hogy kísértetté váljék. Gogol jelentősége – az időben távolodva – egyre nő, úgy tűnik, nemcsak a nagy orosz próza „bújt ki a köpönyegéből”, groteszk szürrealizmusa a kafkai látomások előzménye is.

Örkény István - Egyperces ​novellák
"A ​mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük, mert nem igényelnek hosszú hetek-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy Egyperces Novellát. Rossz közérzet, zaklatott idegállapot, nem akadály. Olvashatjuk őket ülve és állva, szélben és esőben vagy túlzsúfolt autóbuszon közlekedve. A legtöbbje járkálás közben is élvezhető! Fontos, hogy a címükre ügyeljünk. A szerző rövidségre törekedett, nem adhatott hát semmitmondó föliratokat. Mielőtt villamosra szállnánk, megnézzük, milyen jelzésű a kocsi. E novelláknak éppoly fontos tartozékuk a cím. Ez persze nem azt jelenti, hogy elég csupán a föliratokat olvasgatni. Előbb a cím, aztán a szöveg: ez az egyetlen helyes használati mód. Figyelem! Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba. Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!" Örkény István

Nyikolaj Vasziljevics Gogol - A ​köpönyeg / Az orr / A revizor
Gogol ​a kiszolgáltatott, egyéniségében megnyomorított kisember típusát alkotta meg. Látszatra igénytelen történet: Akakij Akakijevics naphosszat aktákat körmölő kishivatalnok éhezéssel megtakarított pénzén új köpönyeget csináltat magának. A becses ruhadarabot az első este elrabolják tőle, s miután nem kerül elő - hősünk ágynak esik és belehal bánatába. Halála után bosszút áll a világon: kísértetként visszajár a városba, és bundákat lop magas rangú tisztviselőktől. Akakij Akakijevicset a bürokrácia embertelen gépezete megfosztotta valódi egyéniségétől, felfalta vágyait. Amikor azonban takarékoskodni kezd, döbbenetes változáson megy keresztül: elevenebb, sőt szilárdabb jellemű lett, olyan ember, aki határozott célt tűzött maga elé. A balszerencsés fordulat után már nem tud a régi módon élni, belepusztul fájdalmába. Gogol jelképnek szánja hőse tragédiáját: az ellopott köpönyeg az ellopott élet szimbóluma. A cselekmény a fantasztikum világába fut: Akakij kísértetként áll bosszút tönkretett életéért. Gogol - és nagy utódai - művészetére jellemző, hogy realizmusával nem zárja ki az elbeszélésből és a regényből a csodát, mert nem csupán romantikus toldaléknak tartja; Akakij sorsához és az orosz valósághoz hozzátartozik, hogy kísértetté váljék. Gogol jelentősége - az időben távolodva - egyre nő, úgy tűnik, nemcsak a nagy orosz próza "bújt ki a köpönyegéből", groteszk szürrealizmusa a kafkai látomások előzménye is. Az orr Egy kistisztviselőnek - Kovaljovnak - leválik a fejéről az orra és önálló életet kezd, mindent elér, ami gazdájának nem sikerül. Az elbeszélés legsajátosabb megkülönböztető jellegzetessége az a kapcsolatrendszer, mely e képtelen esemény, a szereplők és az olvasó közt jön létre, s ennek a legelső hatása: az olvasó meghökkentése. De hogy mi a funkciója a mű egészében, azt csak akkor érthetjük meg, ha megvizsgáljuk az elbeszélésnek még legalább két fontos elemét, a szerkezeti felépítést és a narrátor szerepét. Felépítését tekintve Az orr a novella klasszikus szerkezetét követi. Eszerint különös ellentmondás figyelhető meg: a szerkesztés arányosságot, gyugalmat sugalló jellege furcsa ötvözetet alkot a mű-olvasó kapcsolat meghökkentő, felzaklató voltával. A narrátor határozott szerepe az a tény, hogy az eseményeket, a történet egyes mozzanatait valószínűnek, furcsának vagy képtelennek nyilvánítja, mindvégig meghatározza az elbeszélés hangnemét. Az elbeszélésben bemutatott világ tipikus alakja Kovaljov ülnök. A narrátori jellemzés megszokott s hagyományos jellegű, s önmagában véve épp ezért nem elég hatásos. Valódi dimenzióját a képtelenségek képtelensége érzékelteti: Kovaljov orra változott át azzá, ami maga az ülnök szeretett volna lenni, valódi álamtanácsossá. Az orr, Kovaljov lényének alighanem legértékesebb része alakul át a kovaljovi értékrendszer csúcsán elhelyezkedő hivatalnokká. A novella társadalombíráló jellege nyilvánvaló, a valósághű közegbe benyomuló abszurdum azonban annál többet is mond. Egyfelől az ábrázol társadalom ürességére, belső viszonylatainak abszurditására, céljainak értelmetlenségére utal. De Kovaljov talajvesztése még ennél is általánosabb érvényű; az ember és a világ kapcsolatának képe, egy olyanfajta meggyőződés hangoztatása, hogyha a kisember elveszti illúzióit - s illuzió itt = orr -, akkor képtelen tovább élni. (www.leheza.hu) A revizor Múlt századi orosz kisváros. Korrupt hivatalnoki rendszer. A polgármestert levélben figyelmeztetik: revizor járja a vidéket. Inkognitóban. Két hete egy fiatalember szállt meg a fogadóban. Nem fizet és nem utazik. Gyanús. A ismeretlen veszedelmet ismertté kell tenni, hogy védekezni lehessen ellene. A kártyás, mihaszna fiatalemberre hamar ráhúzzák, hogy ő a revizor. A félreértésből mulatságos helyzetek sora kerekedik. És a nevetés éles fényében lelepleződik az egész, éppen kisszerűségében és ostobaságában veszélyes bürokratikus világ.

Ernest Hemingway - Az ​öreg halász és a tenger
Irodalmi ​Nobel-díj, 1954 Pulitzer-díj, 1953 A kubai halász már jó ideje nem járt szerencsével, amikor találkozik egy óriási marlinnal. Hosszú és szenvedéssel teli csatát vívnak, messze kisodródva az öböl vízére. Hemingway egyszerű nyelven, nagy láttató erővel jeleníti meg a veszteség és diadal történetét, mellyel élete legnagyobb kritikai sikerét aratta. Időtálló művét Ottlik Géza klasszikussá vált fordításában adjuk ki, a szerzői sorozat első köteteként.

Ismeretlen szerző - Huszadik ​századi orosz novellák
...Mint ​minden műfaj, a novella is átalakul, s a klasszikus mintaképpel talán csak a neve marad közös. Költőibb lesz és nyugtalanabb, változatosabb és megfoghatatlanabb, de amennyit veszít kötöttségben, kerekségben, architekturában, ugyanannyit, nem: százannyit nyer színben, távlatban, muzsikában... Egy mai novella-antológia egységgel nem dicsekedhet, de talán épp sokfélesége lesz egyik, nem egyetlen vonzereje. (Gyergyai Albert) A kötetben harminchét szerző - többek között Petrusevszkaja, Nabokov, Jerofejev, Gorkij, Zamjatyin, Pelevin, Bulgakov, Ulickaja - műve olvasható.

Ilja Ilf - Jevgenyij Petrov - Hogyan ​született Robinson
Ilf ​és Petrov műveiben az éles gúny, a hibákat leleplező szándék, a szocialista író felelősségérzetével párosul, és nyilvánvalóvá teszi azt az írói célt, hogy a hibákról azért kell beszélni, mert meg akarjuk szüntetni azokat. A _Hogyan született Robinson_ a két kitűnő humorista válogatott humorszkjeit tartalmazza. Témáikat jórészt irodalmi és művészi visszásságok szolgáltatják, a kiadói, politikai, az irodalmi bürokrácia és az irodalmi karrierizmus kérdéseit figurázzák ki. Ilf és Petrov magyarul először megjelenő műve - mint eddigi könyveik - minden bizonnyal igazi élmény, kellemes szórakozás lesz az olvasók számára.

Szerb Antal - Szerelem ​a palackban
Szerb ​Antal novelláinak minden eddiginél teljesebb gyűjteményét kapja kezébe ezzel a kötettel az olvasó. Több elbeszélése most kerül először kötetben kiadásra. Az irodalomtörténetek alkotója, a tanulmányíró Szerb Antal gyakran szépírói beleérzéssel, könnyedséggel eleveníti meg az elvontabb tárgyakat is - a novellista pedig szinte tudós készültséggel, sokoldalú műveltségét kamatoztatva, igényes elemzésekkel és míves csiszoltsággal írta elbeszéléseit. Nemcsak tematikája, hanem írásainak megformálása és nyelvi hangszerelése is sokféle, változó. Történelmi legendákat szólaltatott meg újra, népiesebb motívumokat és lovaghistóriákat modernizál, személyes emlékeket, eseményeket idéz fel líraian és elemző tudatossággal. A Szerelem a palackban elbeszélései meghitt és maradandó élménnyel gazdagítják az olvasót.

Szerb Antal - A ​Pendragon legenda
Egy ​fiatal magyar tudós XVII. századi misztikusok után kutat a British Museum könyvtárában. Earl of Gwynedd, a Pendragon család feje meghívja várába, és Mrs. Eileen St. Claire, egy csodálatos fiatal nő, titokzatos gyűrűt küld az Earlnek az ifjú tudóssal. Így kezdődik Szerb Antal egyedülállóan izgalmas, nagyszerű szatirikus detektívregénye, amely a legendákkal teli, varázsos walesi tájra viszi el az olvasót, ahol a képzelet szülte kísértetvilág a kor valóságos kísérteteivel ütközik össze egy hatalmas örökségért folyó izgalmas hajsza keretében. A Pendragon legenda Szerb Antal sokoldalú tehetségének sajátos kifejezője. A homo ludens, a játékos ember, aki kirándul saját szférájából a tudománytól legtávolabbra eső könnyű, szórakoztató irodalom műfajába, és megtölti azt szellemének fényével, bebizonyítja, hogy fantasztikus és bűnügyi regényt is tud írni, sőt jobbat, mint ennek a műfajnak az iparosai. Mert ő közben magas színvonalú irodalmat is közöl, és bírálja, kinevetteti azt a sznob angol úri társaságot, mely oly nagyon fogékony a misztikumra. S ezzel tulajdonképpen ezeknek a műfajoknak a paródiáját adja.

Lev Tolsztoj - Kreutzer-szonáta
Egy ​úri gyilkos vallomása, oly költői részletekkel, hogy sokszor szinte nem is olvassuk,hanem zsibbadtan hallgatjuk Beethoven: Kreutzer szonátáját, hol hegedű sír benne, hol gordonka panaszkodik fájdalmasan. Nyilvános gyónás ez a regény, melyben a gyilkos könnyíteni akar szerelmes lelke gyötrelmein. Tolsztoj Kreutzer szonátája a rosszul megalapozott házas élet, a tévesen értelmezett szerelem és a félreértések miatt egymástól elforduló házastársak talán mindennapos, de mégis mélyen megrázó tragédiája. A fiatal, szerelmes férj feleséggyilkossá válik, s ezzel két életet olt ki egyszerre, mert a gyilkost folyton üldözi bűne. A társaságbeli gazdag fiatalember örök tavasznak, szerelemnek nézi az életet. Minden leány neki serdül, minden asszony neki virul. Pillangómódra azt szereti, akit lehet, akit szabad. Egy fiatal leány tiszta szerelme hálóba keríti csapongó szenvedélyét s a házasság békóiba veri. Szűzi ártatlansága folytán eleinte tündért lát ifjú nejében, de ha csillapodik vére, más nő lép a tündér helyébe, s az asszony is más férfire veti vágyódó tekintetét. féltékenység marja kiegéett szívüket, s kínjuk el nem ül soha, mert egy pillanatig sem lehetnek biztosak élettársuk hűségében. A tragédia aláfestő zenéje, melynek akkordjainál a bűnös viszonyuk szálai szövődnek, a Kreutzer Szonáta.

Eric Knight - Sam ​Small csodálatos élete
A ​szerző 1942-ben megjelent Sam Small csodálatos élete című elbeszéléskötetét - amellyel első nagy sikerét aratta az angolszász világban - nem kisebb személy ültette át magyarra, mint Szerb Antal. A lazán összefüggő novellafüzér főszereplője Sam Small, a potrohos, kissé együgyű, de a híres angol józan ésszel bőven megáldott, érző szívű, középkorú yorkshire-i kisember, aki faluja és megyéje nemzedékről nemzedékre szálló erényeit, a bátorságot, az igazságszeretetet, a türelmes kitartást testesíti meg. Szegény Sam Small a világ legjámborabb embere volna, két lábbal járna a földön - például fajulának ivójába -, és szépen szeretne éldegélni feltalálói jövedelméből kissé házsártos feleségével, ám a legkülönösebb dolgok esnek meg vele: hol felfedezi, hogy tud repülni, amivel fölforgatja egész New Yorkot; hol "skizoperén" módon meghasad - és megverekszik testté lett "jobbik énjével", mert felesége nem óhajt "bigámiában" élni; hol elcsór egy kuvasz szukát, amelyről kiderül, hogy képes lánnyá változni - az Amerikából éppen betoppanó feleség megrökönyödésére; hol pedig merő véletlenségből nyakon csíp két német kémet... Ezeket a népmesei elemeket őrző, népi anekdotákból táplálkozó elbeszéléseket ízes, vérbő humor és derűs, megértő emberszeretet jellemzi - kicsik és nagyok mulatáságra és okulására egyaránt. A könyv a szerző halálának ötvenedik évfordulójára jelenik meg.

Gustave Flaubert - Bouvard ​és Pecuchet
A ​Bouvard és Pécuchet Flaubert utolsó regénye, csak halála után jelent meg, 1881-ben. Ha a Bovaryné afféle hadjárat a romantika érzelmi, az Érzelmek iskolája pedig a romantika értelmi és társadalmi túlzásai és hóbortjai ellen, a Bouvard és Pécuchet a század tudományimádatát teszi kérdésessé. Két barát, két kishivatalnok vidékre vonul, hogy átélje és megeméssze a század minden gyakorlati s elméleti ismeretét, történelemben, filozófiában, irodalomban, pedagógiában, s közben minden tudományukat a gyakorlatban is érvényesítenék, filozofálgatnak, nevelnek, régészkednek, kertészkednek, de vagyonuk elúszik, mindenütt kurdarcot vallanak, és végül is visszatérnek egykori foglalkozásukhoz. Itt is, mint minden könyvében, Flaubert a kor illúziói ellen harcol.

Ivan Szergejevics Turgenyev - Apák ​és fiúk
Bazarov ​a világirodalom egyik legismertebb regényhőse: annyit szinte mindenki tud róla, hogy "nihilista", aki nem ismer el semmilyen tekintélyt, és megveti a szerelmet - aztán mégis őrülten, romantikusan szerelmes lesz. Bazarov azt vallja, hogy nekik, az akkori Oroszország bátor, tettre kész fiataljainak mindent le kell rombolniuk, amit az előző nemzedékek építettek és képviseltek, s aztán az új világ felépítése már egy új nemzedék feladata lesz. És abban az új, tiszta világban nem lesz bűn, mert a társadalom nem rontja meg az embert. Vagyis Bazarov alakjában Turgenyev mintha a majdani bolsevik forradalmárok prototípusát festette volna meg – profetikus érzékkel. De a regényt olvasva Bazarov alakja egyre bonyolultabbá válik számunkra: hol megvetjük a szélsőséges eszméi miatt, hol imponál a merészsége, hol együtt érzünk vele, hol már-már zseniálisnak érezzük a gondolkodását. Kiismerhetetlen és mélyen emberi – cinikusnak látszik, de tele van szeretettel. Nem, ő nem lenne bolsevik forradalmár, sokkal inkább az első áldozataik egyike. Vagy hát... ki tudja?

Marcel Aymé - A ​faljáró
Marcel ​Aymé ma Franciaország egyik legnépszerűbb írója, mintegy harminc kötete jelent meg - regények, novellák, színdarabok, mesék -, de hírnevét szívós, kitartó munkával kellett megalapoznia. Csak hetedik regénye, a szatirikus-erotikus Zöld kanca hozta meg az áhított "bombasikert", s avatta a század egyik legnagyobb példányszámban megjelenő írójává. A filmírónak, színpadi szerzőnek is kitűnő Aymé alighanem a novella-dimenzióban érzi magát elemében. Groteszk humora, megsemmisítő iróniája, még szófacsaró kedve is ismerős nekünk, s a legnagyobb elismerés, ha azt mondhatjuk, hogy olykor Karinthyt idézi elénk.

Örkény István - Tóték
A ​Tóték című kisregény - az Egyperces novellák mellett - Örkény István (1912-1979) legismertebb és legjellegzetesebb műve. A könyv alakban először 1967-ben megjelent rövid, alig százoldalas írásban a szerző az abszurd és a groteszk csúcsait ostromolja - nem véletlen, hogy a kisregény, illetve az abból készült színpadi adaptáció nem egy mondata szállóigévé vált. ("Háromba vágtad, édes, jó Lajosom?") Igaz, ez nem egyedül Örkény érdeme, hiszen a történet alapján Latinovits Zoltán és Sinkovits Imre főszereplésével készült, Isten hozta, őrnagy úr című, 1969-es Fábri Zoltán-film nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Tótékat az egész ország megismerje. A Tóték drámaváltozatát nagy sikerrel játszották külföldön is, többek között franciául is bemutatták, s az előadás 1971-ben Párizsban elnyerte a Fekete Humor Nagydíját. Kétségtelen, hogy Örkény e remekműve meg is érdemelte ezt a díjat, hiszen benne olyan mondatok követik egymást, mint ez: "Kedves Mariska, ha esetleg egy pópának öltözött öregasszony lépes mézet akarna sóra cserélni, legyen szíves, lövesse főbe." vagy ez: "Még senki se szökött meg azért, mert szájában (kizárólag elővigyázatossági okokból) egy zseblámpát tartott."

Лев Толстой - Анна ​Каренина
Анна ​Каренина (1877) - бессмертное произведение Льва Толстого о человеческих страстях, одна из величайших историй любви в мировой литературе. В романе - судьбы разных женщин, таких разных, непохожих - Анны, Долли, Кити,- но единых в одном - страстном желании любить и быть любимой. Так действительно ли "все счастливые семьи похожи друг на друга, каждая несчастливая семья несчастлива по-своему"?

Ismeretlen szerző - XIX. ​századi orosz elbeszélők I-II.
"Aki ​nézte már távcsővel a csillagos égboltot, ismeri azt a nagyszerű érzést, amikor egy szép és fényes csillag méltóságteljes lassúsággal beúszik a távcső látterébe; a nemzeteknek is vannak ilyen boldog pillanataik. A világ iránya találkozik a nép belső hajlandóságával és a szellemi hegemónia minden erőltetés nélkül, magától hull a nemzet ölébe. Ilyen kor az orosz számára a múlt század közepe és második fele, a realizmus kora." E "boldog pillanatot" - hogy Szerb Antal hasonlatánál maradjunk - megelőzi a század első évtizedeiben a szentimentalizmus, azután a nyugat-európai mintákhoz igazodó romantika, melynek sajátosan orosz változatát Puskin teremti meg, s a legnagyobb orosz romantikus már realista is. Az addig uralkodó műfaj, a költészet mellett felvirágzik, sőt tért hódít a széppróza, a regény, s benne megjelenik a kor hőse: a "felesleges" ember - a "bűnbánó nemes", ahogy Szerb Antal nevezi -, majd a tragikomikus helyzetekbe sodródó, "megalázott és megszomorított" kisember. A XIX. századi orosz próza útját nemcsak regény-mérföldkövek, hanem halhatatlan novellák is jelzik. Antológiánk olvasója ezt az utat járhatja végig Puskin Belkin-elbeszéléseitől kezdve Gogol fantasztikumot és valóságot ötvöző, keserű nevetésre fakasztó pétervári ciklusán, Turgenyev lágy poézissal áthatott, tájleírásokkal ékes életképein, Szaltikov-Scsedrin mesébe bújtatott kegyetlen szatíráin, Leszkov shakespeare-i ihletésű tragikus szerelmi történetén, Tolsztoj és Dosztojevszkij kisprózaremekein át Csehovnak századunkba átvezető, korszakos jelentőségű novellisztikájáig.

Ivan Szergejevics Turgenyev - Első ​szerelem
Turgenyev ​elbeszélőművészetének egyik kivételes szépségű darabjaként tartja számon az irodalomtörténet a nagy orosz klasszikus Első szerelem című kisregényét. Az önéletrajzi elemekkel átszőtt, költői szépségű mű egy tizenhat éves fiú első, szenvedélyes szerelmének tragikus történetét beszéli el a múlt századi orosz nemesi világ miliőjében, az író magával ragadó lélekábrázolással érzékelteti a szerelmi vetélytárssá váló apa és fiú drámáját.

Arthur Miller - Kallódó ​emberek
"Gay ​Roslynra gondolt. Roslyn, meglehet, jól körülröhögi majd őket, hogy ennyit dolgoztak azért a pár rongyos dollárért, különösen, ha tekintetbe veszik a munkaidejüket meg a többi rejtett költséget. Ha Roslynt hallgatta, kétségei támadtak, keresett-e valaha akár csak egy centet is. - Roslyn sajnálná azt a csikót - mondta fennhangon. - Jobb, ha nem is szólunk róla. Perce kinyitotta a szemét, s fejét a háttámlán nyugtatva, kitekintett a hegyekre. - A francba is, hát nem konzerv-kutyaeledellel eteti a kutyuskáját? Gay rögtön megenyhült a fiú iránt. Elnevette magát. - Dehogynem. - Na, és mit gondol, mi van abban a konzervben? - Tudja, ne félj, hogy mi van benne. - Darált vadló, az van benne - mondta ki Perce, szinte csak magának. Némán autóztak tovább. - Ettől megyek én a falnak - dünnyögte."

Ismeretlen szerző - Nyomozom ​a detektívet
"És ​most kezdődik a hajsza. Az utca végén látom meg a detektívet. Befordulni készül éppen egy boltba. Megállok a bolt előtt - mikor kimegy, bemegy, megkérdezem, nem ismerik-e ezt az urat. De igen, szokott ide járni, a nevét nem tudják. Este egy vendéglőben, végre rábukkanok. A sarokban húzódik meg, egyedül egy asztalnál. Oldalt leülök, vacsorát rendelek, és figyelem. Semmi feltűnőt nem találok egyelőre a viselkedésében. Most már meg kell tudnom az igazat. Lopva, hogy ne vegye észre, a ruhafogashoz megyek. Megnézem a kabátját. B. N. monogram van benne. Ezen a nyomon indulok tovább. Fizet, indul. Várok egy kicsit, aztán megyek utána. Sarkában vagyok, sötét utcákon keresztül kísérem. Arséne Lupinre gondolok, a sok detektívregényre, amit olvastam, de nem jut okosabb az eszembe, mint a régi és kézenfekvő módszer: utánamenni, megtudni, hol lakik..." A híres író, Karinthy Frigyes természetesen kinyomozza a detektívet, és az eset mulatságos eredménnyel zárul. Vidám elbeszéléseket tartalmazó antológiánkban hasonlóan mulatságos írásokkal szerepel Nagy Lajos, Örkény István, Lázár Ervin, és a külföldi szerzők közül Mark Twain, Jaroslav Hasek, Ilf-Petrov. A kötet ötletes grafikáitOrosz István készítette.

Bruno Schulz - Fahajas ​boltok
"Hát ​nem itthon vagyunk, ismerős, meghitt terepen? Schulz tudta, amit mindenki tud (tud és elfelejt), de akkor, túlzón szólva, csupán Gombrowicz és Kafka tudott, hogy 'bármi megtörténhet'. Nem, ezt most rosszul mondom, ezt minden nagy író tudja, sőt azt hiszem, ebben áll a nagysága, ebben a mindenben, a képlékeny Ovidiustól a szigorú Flaubert-ig." /Esterházy Péter/ "... minden évben elolvasom a lengyel Bruno Schulz Fahajas boltok című könyvét." /Bohumil Hrabal/ "Az 1942-ben a drohobicsi gettóban meggyilkolt galíciai zsidó, az aprótermetű rajztanár és fölülmúlhatatlan művész, Bruno Schulz csupán kötetnyi irodalmi művet hagyott maga után, mely annyira eredeti, hogy egyetlen olvasat sem birkózhat meg egyedül vele, és elég jelentős ahhoz, hogy írója világirodalmi rangját biztosítsa" - írja Schulzról Karl-Markus Gauss. Most közreadott Schulz-kötetünk - mely magyarul mindezidáig a legteljesebb kiadás Schulz életművéből - eme eredetiség megtapasztalását teszi hozzáférhetővé Schulz műveinek legutóbbi 1969-es kiadása után.Kötetünk kiegészül a Schulz-Witkacy, Schulz-Gombrowicz levelezés néhány részletével, és ízelítőt ad e sajátos világú képzőművész grafikáiból. Jelenkor Kiadó.