Kapcsolódó könyvek
Amby Burfoot - Futók könyve
A futás örökké változik: legyen szó akár ciporol, amit viselünk, a célról, amit magunk elé tuzünk, az edzésmódszerekrol, vagy a példaképekrol, akiket követni szeretnénk. A sportoló a legjobb, futáshoz kiválóan érto írók és szerkesztok összegyujtött bölcsességeit olvashatja ebben a könyvben. Kezdoknek és veterán futóknak egyaránt hasznosak lehetnek a kiadványban lévo idotálló és praktikus tanácsok, melyek segítségével kellemesebbé válhat a futás, és a futó maximális teljesítményt érhet el.
Murakami Haruki - Miről beszélek, amikor futásról beszélek?
Murakami Haruki 1982-ben az írói mesterséget választva eladta a dzsesszbárját, és hogy megőrizze kondícióját, futni kezdett. Egy évvel később már végigfutotta az Athén-Marathon távot, és ma, számtalan triatlonnal, versennyel, tucatnyi regénnyel a háta mögött, érzi, hogy a sport legalább olyan hatással van írói munkásságára, mint az erőnlétére.
A feljegyzésekből, beszámolókból, elmélkedésekből és visszaemlékezésekből álló naplóból megtudhatjuk, hogyan készült négy hónapon át a világhírű japán író a 2005-ös New York City maratonra, hogyan került a tokiói Jingu Gaien parkból a bostoni Charles River partjára, ahol nem tudta felvenni a versenyt a fiatal lányokkal. A rendszeres sport ürügyén nincs hiány témában: felidézi, hogyan lett író, számba veszi legnagyobb sikereit és csalódásait, lemezgyűjtő szenvedélyét, örömeit, hogy ötvenen túl is javítható a fizikai teljesítmény, majd a szembesülést, hogy az emberi erő bizony fogy. Az egyszerre szellemes, humoros, komoly és bölcs memoár igazi meglepetéseket tartogat nem csak a szerző regényeiért rajongó olvasóknak, de még a hosszútávfutás profi bajnokainak is.
Christopher McDougall - Futni születtünk
„A futás az a rendkívüli képesség, amely emberré tett minket – és ez azt jelenti, hogy minden ember birtokában van ennek a rendkívüli képességnek.”
Egy egyszerű kérdéssel kezdődött minden: Miért fáj a lábam? A válasz után kutatva Christopher McDougall elképesztően izgalmas emberekkel találkozott, és hihetetlen atlétikai teljesítményeknek volt szemtanúja. A rejtélyes Caballo Blanco közvetítésével megismerte a világ legfantasztikusabb ultrafutóit, a Mexikóban élő tarahumara indiánokat, és közelebbi kapcsolatba kerülve velük rádöbbent, hogy mindaz, amit a nyugati világ a futásról tud, téveszméken nyugszik. És a kérdések egyre sokasodtak.
McDougall útja a Harvard high-tech laboratóriumaiból Észak-Amerika napsütötte völgyein és hófödte csúcsain át vezetett a Réz-kanyonba. Elbeszélésmódja egyszerre személyes és tudományos; az egyéni sorsok pontos és empatikus leírása mellett ismerteti a tudomány aktuális állását is az emberi fiziológiáról, táplálkozásról, az evolúcióról.
A Futni születtünk nem csupán a szellemünket mozgatja meg, hanem a testünket is arra ösztönzi, hogy tegyük próbára a lábunkat, és lássuk be: mindannyian futni születtünk.
Joanne Harris - Kékszeműfiú
Élt egyszer egy özvegyasszony, akinek három fia volt: Fekete, Barna és Kék.
Fekete volt a legidősebb: mogorva és agresszív.
Barna volt a középső gyerek: félénk és lassú felfogású.
De az anya kedvence Kék volt: a gyilkos.
Michael Ende - Momo
Momo története a fantázia világában játszódik, a Soha és a Sehol birodalmában, avagy a kitágított, időtlen jelenben. Nem királyfiak, tündérek és varázslók népesítik be ezt a birodalmat, helyszíne egy modern nagyváros, valahol Dél-Európában. De ha ezt a világot Momónak és barátainak a szemével látjuk, kiderül, hogy a mi korunk sem szegényebb csodákban és titkokban, mint a rég letűntek.
Egy kísérteties társaság, a szürke urak csoportosulása hatalmába keríti az embereket, és arra ösztönzi őket, hogy takarékoskodjanak az idővel. De az idő maga az élet, és az élet a szívben lakozik. Minél inkább takarékoskodnak tehát az emberek vele, annál szegényebb, sivárabb és hidegebb lesz a jelenük, és annál idegenebbé válnak önmaguk számára is. A gyerekek szenvednek leginkább ettől a fogyatkozó szeretettől és életkedvtől. Tiltakozásukat azonban senki nem hallja meg. Amikor a szükség a legnagyobb, és úgy tűnik, a világ már végképp a szürke uraké. Hora mester, az Idő titokzatos ura közbelép, de szüksége van egy embergyerek segítségére. A világ megállt, és Momo, ennek a történetnek borzas kis hősnője egyedül veszi fel a harcot a szürkék seregével, semmi más nem segíti őt ebben, csak egy szál virág a kezében és egy teknősbéka a karjában. Csodálatos módon győznek ők hárman. Minden életidő visszatér tehát az emberekhez, akiktől azt csalással elorozták. A reménytelenül betegnek tűnő világ gyógyítható. Mese? Így is lehet nevezni, ha ezt a fogalmat úgy értjük, mint a romantikusok. Hiszen mindennapiság és álom játszanak át költői módon egymásba.De egyúttal a mai és a jövőbeli valóságunk kérdései is, amelyek sokszínű figurákban és sorsokban tükröződnek. Tehát olyasmi, mint a regény? Mondjuk hát így: meseregény.
Nigella Lawson - Nigella expressz
Könyvünk mesésen egyszerű mégis csodás gyorsételeivel, zseniális időspóroló ötleteivel megoldást kínál az örök problémára: hogyan varázsoljunk pompás fogásokat az asztalra, amikor levegőt is alig van időnk venni. Számos ínycsiklandó, ugyanakkor gyorsan elkészíthető és könnyen bevethető recept könnyed és szórakoztató stílusban.
Sven Nordqvist - Pettson horgászni megy
Rosszkedvem van és nyugalmat szeretnék! - fakad ki egy őszi reggelen Pettson. Findusz rögtön azon kezd morfondírozni, mivel is vidíthatná fel morcos gazdáját. Elmehetnénk horgászni - javasolja végül -, attól biztos jókedved lesz. Pettson azonban nem akar kimozdulni. Kint minden hideg és nyirkos, pedig fel kéne ásni a krumpliföldet, és a tüzelő is elfogyott. Ám a kandúrt nem akármilyen fából faragták: kitalálja, mitől múlik el az öreg rosszkedve, sőt talán még arra is sikerül rávennie, hogy munka helyett vele játsszon...
Polcz Alaine - Főzzünk örömmel!
"Polcz Alaine - talán éppen azért, mert az élettel szükségszerűen velejáró, de annak elkerülhetetlen végével, a halállal foglalkozik hivatásszerűen: a szó abszolút értelmében s elementárisan - életpárti.
Azaz: ételpárti.
Ez a könyve az örök női géniusz otthonteremtő, házi tűzhely körüli varázslástudományának és titkainak leleplezése- feltárása.
A maga módján egyfajta mágia. Egy hiteles személyiség konyha- és életvezetési kalauza..." /Szilárd Gabriella/
Polcz Alaine - Nem trappolok tovább
Polcz Alaine annak a felkavaró küzdelemnek a stációit rögzíti folyamatosan diktált halálnaplójában, amelyet földi élete utolsó mérföldjén neki is meg kellett tennie. Testi-lelki szenvedésének sok kétellyel, félelemmel, életszeretettel, lemondással és bizakodással, belenyugvással és kétségbeeséssel váltakozó fázisaiban saját halála megoszthatatlan élményét, a haláltusa magányának tapasztalatait rögzíti, amíg ereje engedi a végső elcsendesedés előtt.
Nigella Lawson - Nigella falatozója
Nigella Lawson a brit szakácskönyvírók legifjabb nemzedékének egyik legjobb és legismertebb képviselője, s mindemellett kiváló háziasszony is. Könyveivel sikert aratott hazája határain belül és kívül egyaránt. Nigella a Vogue konyharovatának vezetője, de rendszeresen publikál az Observer és a Times Magazine hasábjain is. Jelenleg Londonban él két gyermekével. Szakácskönyveivel valamint televíziós sorozatával Nigella valóságos fogalommá vált a háziasszonyok körében. A jó étel igen jelentős szerepet tölt be mindennapjainkban, és mára Nigella jelképezi mindazt, ami a főzésben és az étkezésben igazán szép, jó, örömteli és mentes minden fölösleges hókuszpókusztól. Mostani könyve szorosan kapcsolódik az azonos című televíziós sorozathoz. A Nigella falatozója a képernyőről már jól ismert recepteken kívül számos új étel leírásával is megajándékoz bennünket, melyek, legyenek bár a régi kedvencek izgalmas változatai vagy éppen vadonatúj alkotások, mind a szerző és a televíziós sorozat szellemiségét tükrözik: egyszerűek, frissek, eredetiek, és nagyszerűen illenek mai életmódunkhoz. Egy fárasztó munkanap után is egyszerűen összeüthetjük őket, akár a gyerekeket is bevonva a munkába és a szórakozásba, hogy aztán együtt csodálhassuk munkánk ínycsiklandó eredményét, és élvezhessük az evés örömét. Nigella minden vágya, hogy olvasói és nézői osztozzanak vele a főzés és evés nyújtotta örömökben, ennek köszönhetően már a receptek olvasása és a fotók nézegetése is gyönyörűséggel tölthet el bennünket.
Selma Lagerlöf - Nils Holgersson csodálatos utazása
Volt egyszer egy fiú. Olyan tizenkét éves forma, hosszú, sovány és szöszhajú. Sok hasznát nemigen látták, főképpen aludni és enni szeretett, no meg - rossz fát tenni a tűzre. Egy vasárnap reggel szülei a templomba készültek, ő meg ingujjban ült az asztal tetején, és arra gondolt, hogy ez így éppen jól adódik: apja, anyja elmennek, és ő egész délelőtt a maga ura lesz. "Leakasztom apám puskáját, és lövöldözök majd!" - gondolta. Az apja már indulni akart, de mintha kitalálná a gondolatot, a küszöbön hátrafordult, és odaszólt neki: - Ha már a templomba nem jössz velünk, legalább a prédikációt elolvashatnád itthon. - Jó, majd elolvasom - felelte a gyerek, és magában persze azt gondolta, hogy úgyse olvas többet, mint amennyi jólesik. Az anyja tüstént a könyvespolcnál termett, leemelte Luther prédikációs könyvét, felütötte az aznapi prédikációnál, és úgy tette az asztalra, még a nagy karosszéket is odahúzta, pedig abba máskor nem ülhetett senki, csak az apja. A gyerek nézte a nagy készülődést. "Kár ennyit fáradni, hisz legfeljebb egy-két lapot olvasok" - gondolta, de az apja megint mintha belelátott volna a fejébe, szigorúan mondta: - És rendesen olvasd ám! Mikor hazajövünk, kikérdezlek, és ha látom, hogy átugrottál egy részt, jaj neked! Végre-valahára elmentek. Nils az ajtóból utánuk nézett, és dohogott magában, amiért így kifogtak rajta. "Most persze dörzsölik a kezüket és örülnek, hogy ezt ilyen jól kieszelték. Itt csücsülhetek a prédikációval egész délelőtt, amíg oda lesznek."
F. Várkonyi Zsuzsa - Szendi Gábor - Bagdy Emőke - Popper Péter - Mindennapi játszmáink
Eric Berne, a világhírű pszichológus figyelt fel arra, hogy a legtöbb ember életében sorozatosan ismétlődnek bizonyos kudarcos események, amelyek olyan szabályszerűen zajlanak le, mintha csak egy sportág vagy társasjáték előírásait követnék. Ezért nevezte el ezeket játszmáknak. Hamarosan azt is észrevette, hogy a „szegény áldozat” érdekes módon maga is aktívan dolgozik a kudarcos folyamat továbbgörgetésén – egészen a zárójelenetig.
Felfedezését, miszerint életünket gyakran egyáltalán nem a józan ész vezérli, hanem valami mögöttes program – ami többnyire csak fájdalmat, veszteséget és kudarcot gyűjt be számunkra –, nem könnyen fogadták el a tudományos körök, a pszichológiai játszma fogalma azonban bekerült a közgondolkodásba és a köznyelvbe is.
A Mesterkurzus-sorozat legújabb kötetében négy neves hazai pszichológus igyekszik megfejteni, miért ragaszkodik belső rendezőnk egy-egy adott dramaturgiához, és milyen módszerek segítségével javíthatunk a számunkra fontos, ám rosszul működő emberi kapcsolatainkon.
Ljudmila Ulickaja - Történetek gyerekekről és felnőttekről
A gyerekeknek hirtelen felnőttként kell viselkedniük, miközben a felnőttek meglepően gyerekesek néha. Nem véletlen, hogy Ljudmila Ulickaja meséi úgy szólnak a gyerekekhez, hogy közben a felnőtteknek is van mit mondaniuk.
A _Történetek állatokról és emberekről_ után ez Ulickaja második magyarul olvasható mesekönyve, amelyet újra Lakatos István összetéveszthetetlen rajzai kísérnek. Bár orosz vidéken járunk, a saját gyerekkori félelmeinkre és reményeinkre is ráismerhetünk ezekben a történetekben, amelyekben mindig érdemes várni a hétköznapi csodákra.
Ljudmila Ulickaja - Médea és gyermekei
Minden nyáron összegyűlik a rokonság a krimi görög Médea Szinopli hegyi házában. A gyermektelen Médea szülei elvesztése után egymaga tartja össze a viharosan gyarapodó családot. Nyári kalandjaik, tragédiáik, szerelmeik, elválásaik, csetepatéik hátterében pedig folyamatosan peregnek a történelmi események: háborúk és forradalmak. Médea háza azonban végig az összetartás szigete marad. Ulickaja bölcs iróniával, finom távolságtartással, és a legnagobb orosz írókat idéző, magával ragadó stílusban vall arról, hogy az emberi értékek minden sorscsapás ellenére megőrizhetőek. A Booker Díjas szerzőnek az 1980-as évektől jelennek meg írásai. A Médea a kortárs irodalom egyik remekműve. Médea addig a napig egy és ugyanazon a helyen élte az életét, ha nem számítjuk ide egyetlen moszkvai utazását Szandrocskával és elsőszülöttjével, Szergejjel, és ez az állandósult élet - amely egyébként önmagában véve viharosan változott: forradalmak, kormányváltás, vörösök, fehérek, németek, románok, egyeseket kitelepítettek, másokat - a menekülteket, a hontalanokat - meg betelepítettek, eredményezte végül is Médeában az olyan fáéhoz hasonlatos szilárdságot, amelyik belemélyeszti gyökereit a köves talajba, fölötte ugyanaz a nap süt, és nap mint nap, évről évre ugyanaz a szél éri, és hoz évszakhoz kötött illatokat, amelyek hol a parton száradó vízi hínárból, hol a nap alatt rothadó gyümölcsből, hol meg a keserű ürömből származnak.
Frances Hodgson Burnett - A titkos kert
A titkos kert valahol Angliában található, szigorú falakkal, vadul burjánzó növényekkel rejtve a kíváncsi szemek elől. A kastély szomorú és titokzatos urán kívül élő ember ide be nem teheti a lábát. Egyvalaki, a csúnyácska, árva, mogorva kis Mary, mégis megszegi a tilalmat. És a varázslatos természet észrevétlenül átformálja a kislányt, s nemcsak barátokra lel, hanem maga is képes gyógyítani, örököt adni - akár a megszelidített, csodálatos vadon.
Robert Merle - Védett férfiak
Robert Merle antiutópiájában halálos, de kizárólag a nemzőképes férfiakat fenyegető járvány söpör végig a világon. A kór a legnagyobb pusztítást az Egyesült Államokban végzi, ahol hamarosan egy férfigyűlölő elnökasszony kerül hatalomra. A fegyveres női milicisták által őrzött "védett zónák" egyikében, Blueville-ben tudósok kis csoportja kutatja a betegség ellenszerét - ők a címben szereplő "védett férfiak".
A kutatást irányító Dr. Martinelli, miután megtudja, hogy az egyik szomszédos laborban egészen más jellegű kutatások folynak, kockázatos játszmába kezd, amelynek tétjét kezdetben valójában fel sem tudja mérni. Helyzetét tovább nehezíti, hogy vele van a fia, a tizenegy éves Dave is, s emiatt Martinelli igencsak sebezhető.
A doktor - és általában a férfiak - szerencséjére nem minden nő osztja az elnökasszony radikális nézeteit, és az ellenállásnak Blueville-ben is van egy titkos sejtje.
A járvány radikálisan átalakítja a társadalmat, s különösképpen a család intézményét, hiszen a férfiak tömeges pusztulása miatt a monogámia immár szinte bűnné válik. Ez számos tragikomikus incidenshez vezet, melyeket Merle megértő humorral tár az olvasó elé
Sven Nordqvist - Fedezd fel Pettson és Findusz farmját!
Ismered az öreg Pettsont és kandúrját, Finduszt? A farmjukon, Svédországban mindennap történik valami vicces. Hogy milyen vidáman élnek együtt, te is megtudhatod, ha figyelmesen átböngészed a képeket. Ha elég kíváncsi vagy, talán azokat a különös, apró lényeket is felfedezheted, akik a farmon együtt élnek Pettsonékkal. De vigyázz, a muklákat nem mindenki láthatja!
Tóth Kálmán - Vitorlázás
Az ősi vitorlázás több ezer éves fejlődésében új korszaknak vagyunk tanúi. Az eddigi nehézkes, hullámokkal küzdő és hullámokat keltő, vízben haladó hajótestek mellett megjelentek a könnyű, víz színén sikló versenyhajók, amelyeken a vastag pamutvitorlákat kiszorították a sima, vékony terilén és dakron vitorlák.
Ezeknek tudható be, hogy egyes versenyvitorlás osztályokban a hajók sebessége megkétszereződött és ma már a vitorlás kormányzáshoz nemcsak gyorsabb reflexek, hanem nagyobb műszaki és technikai tudás is szükséges. Rohamosan fejlődött a vitorlázás technikája és átalakult a versenyzés taktikája is. A vitorlázáshoz napjainkban alaposabb műszaki tudás és szélesebb körű felkészülés kell.
Dávid Sándor - Forma-1 sztorik 2008
Miért nem Kimi nyert? Vagy miért nem Alonso?... Meg különben is: ki ez a Massa és ki ez a Hamilton?... No meg merre tart az egész Forma-1?... Dávid Sándor közel negyven éve (éppen mióta Bernié Ecclestone irányítja) kíséri figyelemmel mint újságíró és tévékommentátor a Forma-1-et, és a tizenegyedik kötetet írta ebben a sorozatban. Minden könyvében tudott újat mondani. Mert azon túl, amit mindenki láthat a versenypályákon, őt a háttér, a „mögöttes dolgok", az érem másik, sőt a harmadik oldala is érdekli! Nyilván az Olvasót is!
Schirilla György - Egy távfutó vallomásai
Ha valamit Schirilla György a fejébe vesz, senki sem tudja lebeszélni róla. Erről lett híres nemcsak hazánkban, hanem sok helyütt külföldön is. Annakidején, van ennek már két évtizede is, még a rekordok könyvébe is bekerült egyedülálló produkciója: 267 kilométert futott egy nap, vagyis 24 óra alatt. Hogy miért? Talán be akarta bizonyítani, hogy a maratoni táv nem is olyan hosszú. Esetleg túlságosan erősnek érezte magát, 42 kilométer után még nem tudott volna elaludni a benne duzzadó energiától.