Fortepan

Lackfi János - Magam
1971-ben ​születtem Budapesten. Jelenleg az ELTE harmadéves magyar-francia szakos bölcsészhallgatója vagyok, s emellett újságírással is foglalkozom. Verseim 1989. óta különböző lapokban jelentek meg. Ez a kötet az elmúlt három év során íródott.

Lovasi András - Heidl György - Lackfi ​János
A ​Hangzó Helikon-sorozat 15. kötetében az ismert rockzenész, dalszerző, énekes: Lovasi András, kortársának, a sokoldalú költőnek, műfordítónak, Lackfi Jánosnak a versei hangzanak el. Kettejük között a kapocs Lovasi régi barátja, Heidl György egyetemi docens, eszmetörténész, aki a versekhez zenét szerzett. A kedvtelésből, szobai muzsikálás céljából készült anyag teljes albummá akkor állt össze, amikor a dalokat meghallotta Gryllus Dániel, és lehetővé tette azok megjelenését a rangos Hangzó Helikon-sorozatban. A felvételen a szerzők és az énekes ismeretlen vagy alig-alig ismert arcukat mutatják meg. Kiderül, hogy Lovasi tud szelíden is énekelni, Lackfi verseinek mélyén rockos-bluesos ritmusok és gondolatok lüktetnek, Heidl pedig nem csupán a katedrán képes előadni, hanem gitárral a kezében is. A jól ismert muzsikustársak is különböző zenei világokból érkeztek. Zongorán az After Crying-alapító, néhány éve már csak akusztikus zenét komponáló és előadó Vedres Csaba játszik, gitáron közreműködik a népzenészként ismert Szabó Attila, a Csík Zenekar egyik prímása, a doboknál a Kispál és a Borz együttesből ismert Bóra Áron ül, a basszusgitárt pedig testvére, Bóra Dávid kezeli, aki egyben a Lovasi-Lackfi-Heidl-album hangmérnöke. A kötet illusztrációit Losonczy István készítette.

Kelemen Erzsébet - Viaszpecsét
Kelemen ​Erzsébet új verseskötetében roppant távlatok kapcsolódnak egymásba, a személyes lét és a végtelen tér-idő kérdéseit egy sűrűszövésű intertextuális és motivikus hálóba helyezi a költő. E háló csomópontjait olyan szövegterek alkotják, mint az Újszövetség, a katolikus liturgia textusai, archaikus, régi magyar irodalmi szövegdarabok, illetve a távol-keleti haikuk érzékenyen miniatürizáló versvilága, és természetesen a kortárs alkotók művei, amelyekre sok ponton játszanak rá e versek. A költemények azonban nemcsak szövegszerűségükben ragadják magukkal az olvasót, hanem zeneiségükkel is, s ez a zeneiség a ritmikai, formai elemeken túl versszervező erőként is megjelenik több darabban. A verssorokból előlépő váratlan, éles metaforák sokrétű, izgalmasan illeszkedő jelentéssíkokat nyitnak meg, amelyek elvezetnek bennünket annak a belátásához, hogy a szent és a profán egészen különleges módon képes összeszövődni, s életünknek háttérkárpitjául szolgálni. Erre az erős szövetre szükségünk is van, hiszen a versekből kibontakozó világban olyan hiányokkal kell szembenéznünk, mint az idősebb kolléga, pályatárs elvesztése (Fohász Nagy Gáspárért, Fényesedjetek), vagy napjaink közviszonyainak törpesége (SMS az országfosztogatóknak), vagy a múlt korok tragédiáinak máig cipelt terhei (Arad, Történelmi egysorosok kókuszdióhéjban, Trianoni árva). E verseskönyv megszívlelendő és örömet adó olvasmány mindannyiunk számára. ___ ___ ___ Thimár Attila

Elekes Dóra - Tündi ​és Samu
Vajon ​hogy lát téged a legjobb barátod? Ahogy te magadat? Vagy egészen máshogy? És vajon a közös élményekre ugyanúgy emlékeztek? Vagy egészen máshogy? Megtudjuk Tündi és Samu, a két óvodás egymásra felelgető elbeszéléséből. Tündi és Samu unokatesók. Ezenkívül legjobb barátok. Mindkét gyerek a saját változatában tárja elénk, hogy miféle élmények érik a közös hétköznapokban. Tündi és Samu versszakai nemcsak tartalmukban, de képileg is felelgetnek egymásra, és kihajtható oldalak rejtik a csattanót.

Kemény István - Élőbeszéd
Kemény ​István költő, író 1961-ben született Budapesten. Az _Élőbeszéd_ az első könyve a Magvető Kiadónál. Kezdetben az ember: mint elveszett kesztyű egy zebrán. Aztán "fel és alá [járkál] az érdligeti állomáson". Először leginkább magánember magánproblémákkal, a későbbi ciklusokban pedig leginkább az "általános"-ról gondolkodik. A tapasztalata magánból lesz köztapasztalat; ahogy közös az eredet: mindenki Káin utódja, aki - Keménynél - "nagybácsi, és csakis nagybácsi, alig-alig apa". Az ember az ő ősbűnét hordja magában az első gyilkos leszármazottjaként. Van is vétke meg nincs is. Pluszban is van magával meg mínuszban is; pozitív és negatív közt lebeg, akár szegény nulla, amit egyik oldal sem érez magáénak _A semmieset_ című hosszúversben. S miután megtárgyalta emberünk a halállal - az _Élőbeszéd_ben -, hogy az igazi bűnösök (nácik) mind meghaltak-e, "a szekrény alól előbújt az élet egész kisbetűs testében remegve, és óvatosan visszamászott belé..."

László Noémi - Labdarózsa
László ​Noémi gyerekversei Weöres Sándor-i magasságokba emelik az olvasót. És ott a magasban, megszabadulva sok felnőtt súlytól, végre ráeszmélhet, milyen is lehetett az az érintetlen énje, aki világra jött. A József Attila-díjas költőnő legújabb kötete. Az idei Marosvásárhelyi Könyvvásár „Szép könyv” díjában részesült!

Hécz Attila - Kőszáli ​Guppi
A ​Kőszáli Guppi egy olyan hal, aminek szárnya van. Kicsi ugyan, de képzelete, álmai magasba viszik. Úgy repül, akár a madár, az idő vagy a gyerekkor. A Kőszáli Guppi te vagy, én vagyok, mi vagyunk, csak egy kicsit gyereknek kell lennünk hozzá. Ajánljuk ezt a könyvet minden felnőttnek, aki szívesen találkozna újra gyermekkora legkedvesebb élményeivel, és minden gyereknek, aki éppen most éli meg ezeket.

Csukás István - Összegyűjtött ​versek
„Csodagyereknek ​indult, későn érő költő lett.” – Réz Pál „Csukás belül született azokon a falakon, amiket mások bevehetetlen erődként rohamoznak ifjúkorukban.” – Vargha Balázs „Egyszóval Csukás bevonult az irodalomba, feje felett glóriával, amit Kodály tűzött oda…” – Pomogáts Béla „Ezért fordultam Weöres Sándorékhoz szövegekért, mint akik már több gyűjteményben megmutatták, hogy tudnak a gyerekek nyelvén, selypítés nélkül… A fiatalok közül Csukás István hajlamos ilyenekre.” – Kodály Zoltán „S máris azt forgatom a fejemben, hogy könnyíthetném meg tehetséged útját, mivel lehetnék segítségedre abban, amit el akarsz érni… Örülök, hogy ilyen életkorral, ilyen múlttal ennyire vitted.” – Illyés Gyula

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 2010
Néhány ​a kötet szerzői közül: Háy János, Bajtai András, Karafiáth Orsolya, Kemény Lili, Kovács András Ferenc, Kun Árpád, Nádasdy Ádám, Rakovszky Zsuzsanna, Tandori Dezső, Térey János, Tóth Krisztina.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 2007
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Grecsó Krisztián - Angyalkacsinálás
Dokumentje ​kell, hogy legyen az embernek, ha jót akar. A gyakorlott dokumentírók már az első bejegyzés előtt nejlonba borítják az apró, kemény táblát, és frissiben bemargózzák a füzetke kockás oldalait. A kemény munka persze akkor kezdődik, amikor szétterítik a múltheti Szabadföldet, vagy Délvilágot a viaszkosvászon terítőn. Füzetüket a papiroson még egyszer eligazítják, rákönyökölnek, és írnak. Dokumentet. Apai nagyanyáméban azt olvastam, hogy aki a dokumentnek írója, annak szabad irkájával azt cselekedni, ami tetszik, de akinek akaródzik mellé ülni, sohasem kíván nem odavaló dolgot. Anyai nagyapám tíz éve írja, milyen az időjárás, lejegyezi mennyiért veszik a disznót, hogy lett kukoricánk. Mindent pontosan, ahogy volt. De hallottam már olyanról, aki nem arról írt, ami igaz. Azt beszélik például, hogy a Rozmaring utca sarkán lakó, angyalkacsináló asszony rendre elfelejtette az abortuszra megbeszélt találkát, mert mindenféle haszontalanságot vezetett dokumentjébe. Csupa lélekvesztő hamisságot. Egyetlen egyszer örökített meg valamit a való dolgokból: tévedésből tette. Ha figyelmesen olvassuk dokumentjét, észrevehetjük, annál a pontnál megtörik a valóság. Az már mese... Grecsó Krisztián 1976-ban született Szegváron. Első verseskötete, a Vízjelek a honvágyról, 1996-ban jelent meg a Tevan Kiadó gondozásában.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 2011
A ​Szép Versek immáron negyvenhét éve megjelenő kortárs magyar költészeti antológia, melyben idén is sok-sok költő még több verse olvasható.

Lackfi János - Élő ​hal
„Miért ​éppen Élő hal? Hát mert élek, akár hal a vízben. Mert a hal ősi szakrális jelkép. Mert élek-halok életért-halálért. Mert élő és holt költők társaságában szeretek mulatni. Mert az élő halak olyan esendően tátognak az áruházi akváriumokban, hogy nem tudja nem önmagát látni bennük az ember. Mert próbálom élőben közvetíteni, hogy nap mint nap élünk és egy kicsit meg is halunk.” Lackfi János

Gyöngyössy Imre - Utódom ​lesz minden halandó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 2008
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kiss Ottó - Szilveszteri ​Kaland
A ​szavakkal van dolgom; a volt, van, lesz szócskákat elfogadni mint igéket, feltételezni és - a lehetőségekhez mérten - megélni bennük a cselekvést. Keresni a változóban az állandót, Istent tehát, az állandóban a változót, a szubjektív igazságot. Tetten érni a költészet idejét, mely megfoghatatlan, ám örök: egy posztumusz verseskötet, dedikálva. A mondható és mondhatatlan határán állva figyelni, tulajdonképpen csak ennyi, figyelni, s olykor átmenteni azt a néhány mondatot, melyekért érdemes (?) ott lennem, itt lennem. Kiss Ottó

Kiss Ottó - Lopott ​levegő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kiss Ottó - Emese ​almája
Sokan ​emlékezhetnek még Kiss Ottó Csillagszedő Márió című verseskönyvére. Most itt az új könyv, az Emese almája, ami, ha tetszik, a Márió párjának is tekinthető. A versek a szerzőtől megszokott, szellemes és ötletes, „svéd gyerekverses” hangnemben, ezúttal egy kisfiú hangján szólnak. Versek A-tól Zs-ig, ősztől nyárig, az élet kis és nagy, komoly és komolytalan, jó és rossz dolgairól – és közben egy szerelem is kibontakozik…

Závada Péter - Ahol ​megszakad
A ​Moszkva tér kocsmáitól a népligeti fákig, az Oktogon hajszalonjaitól a Bartók Béla úti mecsetig sokféle tájat bejárnak Závada Péter versei, akit legtöbben a kortárs underground kultikus zenekara, az Akkezdet Phiai tagjaként ismernek, ám a dalszövegei mellett évek óta publikál rangos irodalmi folyóiratokban is. Első verseskötetében a budapesti betonrengeteg zabolátlan nyelve és a magyar költészet legjobb hagyományai találkoznak, ahol a szerelmi fájdalom épp olyan jól megfér a bódult körúti hajnalokkal, mint a családi történelemmel való viaskodás a felszabadult rímjátékokkal.

Turi Tímea - A ​dolgok, amikről nem beszélünk
Turi ​Tímea verseiben gyakran a nem-beszédet, a beszédes hallgatást bírja szóra. Ott kezd el beszélni, ahol mások elhallgatnak, és ott teremt csendet, amit hajlamosak lennénk túlbeszélni. Finom, érzékeny líra ez, amely tisztában van saját törékeny mivoltával és az önirónia páncéljával is felvértezett. Távolságot tart, hogy a közelbe férkőzzön, lett légyen szó nőkről és férfiakról, apákról és anyákról, merthogy ebben a lírában duális tengelyek vannak, a középpont pedig talán a mindnyájunkban továbbélő gyermek, aki ha igazi gyerekkel találkozik, maga is új nyelvet keres. Turi ezeket a nyelvjátékokat analitikus szellemességgel párosítja össze. Így lesznek az apró megfigyelések, létezésmorzsák, napadagok közös és közvetlen történetté.