Kedves Csaba testvér! Csodálatos érzés lejegyezni szavait. Várom a lehetőséget, hogy a számítógép elé ülhessek és írhassak. Olyan hatással vannak rám szavai, hogy tegnapelőtti könyves találkozón, Királyfiakarcsán, a Felvidéken is, újra Önt idéztem. Más emberként fogom befejezni, mint ahogyan elkezdtem, ha Isten segít. Üdvözlettel és szeretettel, Benkei Ildikó
Kedves Ildikó! Úgy gondolom, hogy az általam kimondott igazságok felszabadítják az embert. Valahogy az lenne jó, hogy az igazságokon legyen a fény, s ne szájon, amely kimondja. A szeretet üzenetének hordozója szeretnék lenni, a fény maga Krisztus. Szeretettel, Csaba testvér
Kapcsolódó könyvek
Böjte Csaba - Kevesebb pátoszt és több áldozatot!
Hitemmel, e misztikus két karral Istent keresem, Istent ölelem át. Nem elég tudni a szeretetet. A tudás út nélküli kárhozat. Az élő hit, a világot tovább teremtő Istennel való párbeszéd út, kapcsolat.
Hiszem, ha Isten megengedi, hogy megszülethessen egy őszinte tiszta vágy, hiányérzet, akkor valahol megvan arra a vágyra a megfelelő válasz, mindaz, mi értelmet és beteljesülést ad a létnek. Ha szomjúság mardos, akkor biztos, hogy van valahol egy forrás, amely olthatná szomjamat.
Ha van egy olyan gyerek, aki azért sír, hogy őt is szeresse már valaki, hogy őt is vegyék meleg, biztonságot adó ölbe, akkor biztos, hogy van valahol egy szerető szív, aki azért szenved, mert nincs kit szeretnie tiszta szívvel. Hiszem, hogy van valahol egy "nagymama", egy "nagybácsi", aki abban lelné örömét, boldogságát, hogy ezt az egymásra találást lehetővé tegye, az élete során megszerzett anyagiakkal támogassa, szeretettel otthont adjon az otthontalanoknak, s így szeretet sodrába állítsa vagyonát.
Nem tudom elképzelni, hogy ne lenne meg minden egymásba simuló, egymást kiegészítő része világunknak, ennek az óriási, csodaszép, Isten alkotta kirakó játéknak! A Szentlélek vezet, hogy megtaláljuk azt a helyet, ahol boldogok lehetünk, segít egymásra találni, egymáshoz illeszteni az önmagukban értelmetlen részeket.
Böjte Csaba - Karikó Éva - Ablak a végtelenre
Csaba testvért, az erdélyi ferencest, a nehéz helyzetben élő gyermekek megmentőjét, 1500 szociális árva nevelőapját ma már senkinek nem kell bemutatni. Minden egyes szavának súlyt és hitelt ad élete, nem csupán beszél Isten országáról, hanem mindent meg is tesz, hogy ez az ország itt a földön kibontakozzon. Karikó Éva az apostoli hitvallás, az ún. Hiszekegy állításaira fűzte fel a kérdéseit. A válaszok minden egyes gondolata az életből merít, az életről szól végtelen bölcsességgel és egyszerűséggel, nemcsak a hitigazságokat mutatja be, hanem azok megvalósítását a több évtizedes lelkipásztori és nevelői munka tapasztalatából merítve. Szavaival összecsengnek nagy költőink, gondolkodóink, szentjeink sorai, amelyek alátámasztják Csaba testvér gondolatait.
Böjte Csaba - Karikó Éva - Párbeszéd a végtelennel
Lehet, hogy mindened megvan, de mégis oly gyakran egyedül érzed magad az emberek között. Lehet, hogy biztosnak hitt kincseidet szerre elveszítetted, félelmek gyötörnek, és nincs mibe kapaszkodnod. Érzed a lelked mélyén az olthatatlan szomjúságot a Végtelen, a szeretet, a jóság, a tiszta fény után. Tudd, ezt a hiányt nem tudja senki, semmi oldani, csak Isten áldó, életadó jelenléte.
Nagyon fontos lenne, hogy tudatosan leülj a szobádban, a csendben, és feltedd magadnak a kérdést: hiszed-e, hogy aki a nyelvedet adta, tud szólni hozzád, aki a füledet teremtette, kész és képes meghallani a szavaidat? Akarsz-e kapcsolatba lépni, barátságot kötni a végtelen bölcs, jóságos Istennel, hogy erőt és útmutatást kapj tőle? Vagy pedig úgy éled le az életedet, mint az utazó, aki térkép és GPS nélkül indul útra, csak saját józan eszére és mások tanácsára hallgat? Így sem lehetetlen célba érni, de mennyivel szebb, biztonságosabb, egyszerűbb úgy, hogy kéred és elfogadod annak a segítségét, aki végtelen szeretettel megformálta a világunkat és téged is.
Merj belekapaszkodni e végtelen jósággal hozzád hajló szeretetbe, alázattal fogd meg Teremtőd kezét, és hagyd, hogy vezessen - ebben szeretne segítségedre lenni ez a könyv.
(Böjte Csaba)
Az ismeret és a fejlődés kulcsa a kérdőjel, még a felkiáltójelnek, a parancsnak, a felszólításnak, de a kérdésnek is csak akkor van értelme, ha visszakérdezhetünk: "miért?", "hogyan?". Azt, amit vagy akit nem ismerünk, igazán nem is tudjuk megszeretni. Isten útjait és az egyház tanítását érteni kell ahhoz, hogy el tudjuk fogadni, bár igaz az is, hogy vannak hittitkok, amelyekből csak annyit tudunk felfogni, mint egy hangya az emberből, akinek a tenyerén megpihent.
Könyvsorozatunkkal hitünk legfontosabb igazságain szerettük volna végigvezetni az Olvasót, nem megkerülve a közvéleményt megosztó témákat sem. Ha kérdés van, szükséges, hogy válasz is legyen, érthető és életre váltható, a valós istenarcot a maga szépségében, jóságában megmutató, hogy azt megtekintve eldönthesse bárki, tudja-e őt szeretni és a szeretetét viszonozni.
(Karikó Éva)
Böjte Csaba - Karikó Éva - Út a végtelenbe
A nagy sikerű Ablak a végtelenre című kötet után Böjte Csaba újabb beszélgetős könyvében is a kereső embert leginkább izgató kérdésekre válaszol. Mire jók a szentségek, mire figyelmeztet a Tízparancsolat? Hogyan navigál minket a boldogság felé a mindig megbocsátó Isten? Mire tanít Jézus, s hogyan kell az evangéliumi tanítást a hétköznapok helyzeteire lefordítani? Csaba testvér rendíthetetlen hittel, életismerettel és sok-sok humorral próbálja mindenki számára vonzóvá tenni a hit igazságait, az egyház tanítását. A születéstől a halálig követi az emberi élet fordulópontjait, s azt hirdeti, soha nem késő az újrakezdés: a kétségbeejtő helyzetekből is van kiút.
Böjte Csaba válaszol Karikó Éva kérdéseire.
Böjte Csaba - Merjünk hinni és szeretni
CSABA TESTVÉR szerint nagyon sok csüggedt és reményvesztett ember vesz körül bennünket. Sajnos a közéleti politikusok és a média is mindig riogat, a bajt emlegeti, holott erőszakos és feszült légkörben nem lehet teljesíteni.
A gyermeknevelés alapelve a nyugodt és szeretetteljes környezet megteremtése, amelyben a fiatalok megfelelően kibontakoztathatják a képességeiket. Nekünk is szeretnünk és biztatnunk kell egymást, lépni és remélni, hogy van jövő, van holnap.
Ha megteremtjük a szeretet légkörét, az már elég, hogy mindannyian megteremjük a bennünk lévő gyümölcsöket, melyeket egymás számára rejtett el bennünk az Isten.
Merjük hinni, hogy ajándékok vagyunk egymás számára. Nem az erő, az erőszak, hanem a szeretet, az együttműködés, a megoldások keresése visz előre.
*
A „MERJÜNK HINNI ÉS SZERETNI” című ezen kiadványt Böjte Csaba testvér az esztendő minden napjára szánt lelkesítő gondolatai és bölcs tanácsai iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk, akik elfogadják és be is tartják a szavait, vagyis azt, hogy
„Biztonságos kis lépéseket kell tenni. Ma is megteszem, amit az Úr kér, és holnap is meg fogom tenni. De merjek felnőni népem javára! Hogy megköszönik-e vagy sem, egyre megy. Fontos, hogy én megtegyem, amit az Úr kér tőlem. Erre szeretnélek biztatni Benneteket”!
Néráth Mónika - A jelen lévő Isten
A pesti belvárosi folklórban szájhagyomány útján terjed évek óta Pál Ferenc a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán kedd esténként tartott előadásainak a híre. Az itt hetenként jelenlevő óriási hallgatóság a kívülálló számára is jelzi, hogy ezek az előadások - a fiatalok útkereséséről, szerelemről, párkapcsolatról, házaséletről, családról - többet jelentenek egyszerű találkahelynél az egyetemista fiatalok számára. "Feri atya" (saját maga is ezt a megszólítást kedveli legjobban) mondta egyik előadásában, hogy egyik régi barátja így szólította meg egyszer: "Te Feri, én nem is tudom, hogy mit esznek rajtad ezek a fiatalok. Nem vagy se különösebben művelt, se nagyon okos..." Valóban, a keddi előadások értékét, hitelességét nem annyira a hagyományos értelemben vett erudíció, az ókori egyházatyáktól a legújabb korig terjedő "kultúrkeresztény" műveltség alapos ismerete adja, hanem inkább az előadó személyes élettapasztalata és ehhez a tapasztalathoz, élményvilághoz kapcsolódó emberi hitelességre való törekvése. Ez az őszinte törekvés érezhető a kis kötetben olvasható mélyinterjú soraiban is, amelyben Feri atya hivatásának történetéről, személyes életprogramjáról, papi hivatásának tapasztalatairól beszél.
Böjte Csaba - A szeretet bölcsője
Emberi léted kibontakozásának fontos perce, amikor megtapasztalod a tiszta, őszinte szerelmet. A mesében olyan egyszerű minden: „Megházasodtak és boldogan éltek, míg meg nem haltak!” A valóságban azt tapasztaljuk, hogy sok kísértés próbálja ellopni a hűséget, az őszinte egymásra figyelést, kioltani a házastársi szerelmet. Az oltár előtt a keresztre tett eskü könnyen elkopik a mindennapi terhelés alatt.
Ha azt látom, hogy valaki a sípályán hatalmasat esik, akkor nem arra gondolok, hogy a síelés ostoba sport, hanem arra, hogy az illető nem tanult meg jól síelni. Ha azt látom, hogy sok házasság felbomlik, hogy nem élnek szépen, szeretetben együtt, akkor nem a házasság intézményét kell elvetnem, hanem azt kell megállapítanom, hogy sajnos sokan naivan, vakon, túl gyorsan rámentek a feketepályára, és emiatt összetörték magukat. Nem a pálya rossz, egyszerűen nem tudtak bánni a felmerülő nehézségekkel.
Könyvünkben végigvesszük a házasság útjának 18 mérföldkövét, azok örömét, sajátos feladatait, kihívásait, melyekre ha tudatosan készültök, könnyebben megbirkóztok velük. Imádkozom azért, hogy töretlen hűséggel szeressétek egymást, kapcsolatotokat ápoljátok, és egymás iránti szerelmeteket mindeneken keresztül megőrizzétek.
Ferenc pápa - Jó napot! Ferenc pápa vagyok
Ferenc pápával beszélgetés – írott formában – eddig még nem látott napvilágot. Róma jelenlegi püspöke mintha tartózkodna az éles „kérdezz-felelek” helyzetektől. Az első újságíró, aki Ferenc pápával négyszemközt, személyesen is leülhetett egy interjúra, Antonio Spadaro jezsuita. Az ötlet a jezsuita kulturális folyóiratok főszerkesztőinek évente megrendezésre kerülő találkozóján merült fel 2013 júniusában. Ezen a találkozón Magyarországot A Szív képviselte, a magyar jezsuita rendtartomány lelkiségi és kulturális folyóirata.
Ferenc pápa örült felkérésünknek, ugyanakkor mindjárt jelezte, hogy egy szabályos interjú nem éppen az a műfaj, amelynek keretei között gondolatainak lényegi mondanivalója kifejezésre juthat. Ezért azt tanácsolta, hogy kérdéseinket előre fogalmazzuk meg, majd közülünk egyvalaki keresse fel őt, akivel beszélgetni fog. A feladatot Rómában élő rendtársunk, a Civiltà Cattolica főszerkesztője vállalta. Antonio Spadaro végül háromszor is találkozott Ferenc pápával, és e találkozások eredménye csakugyan más lett, mint amire legelőször gondoltunk. Az interjút olvasva ugyanis nemcsak kérdésekkel és válaszokkal találkozik az olvasó, hanem személyes hangvételű vallomásokkal is.
A szöveg méretére és sajátos stílusára való tekintettel ezt a Ferenc pápával készült exkluzív interjút magyarul nemcsak A Szív folyóirat hasábjain, hanem külön kiadványként, könyv formában tárjuk az olvasók elé. Bízunk abban, hogy e különös hangvételű beszélgetés támpontokat és bátorítást jelent majd mindenki számára, aki érdeklődéssel forgatja e kötet lapjait.
Horváth Árpád SJ
A Szív és a Jezsuita Könyvek
főszerkesztője
Yann Martel - Pi élete
Pi Patel különös fiú. Egyesek szerint (közéjük tartoznak a szülei is) bogaras. Tizenhat évesen elhatározza, hogy nemcsak hindu akar lenni (születésénél fogva az), hanem keresztény és moszlim is. És keresztül is viszi az akaratát: nemcsak hogy megkeresztelkedik, de beszerez egy imaszőnyeget is. Hősünknek már a neve is furcsa: keresztnevét - Piscine Molitor - egy párizsi uszodáról kapta. Iskolatársai persze Pisisnek csúfolják, mire ő lerövidíti a nevét, és a gyengébbek kedvéért felírja a táblára: π=3,14.
Az is furcsa, hogy egy állatkertben lakik Pondicherry városában, amelynek apja a tulajdonosa és vezetője. És éppen itt kezdődnek a bajok: az állatkert nem jövedelmező - a család úgy dönt, hogy eladja az állományt, s átköltöznek Kanadába. Az Észak-Amerikába szánt példányok egy része velük utazik a Cimcum nevű teherhajón. A hajó egy éjszaka valahol a Csendes-óceán kellős közepén elsüllyed. Az egyetlen túlélő Pi Patel - valamint egy mentőcsónak-rakományra való állat: egy zebra, egy orangután, egy hiéna - és egy bengáli tigris!
Kezdetét veszi a jámbor, vallásos és vegetáriánus Pi több mint kétszáz napos hányódása a végtelen vizeken. Vajon mennyi és miféle leleményességre van szükség ahhoz, hogy egy kamasz gyerek meg egy két és fél mázsás tigris kialakítson valamiféle békés egymás mellett élést? S ha ez sikerül is, honnan és hogyan szereznek ételt-italt ilyen hosszú időn át? Egyáltalán: mivel telhet ilyen hosszú idő a végtelen, de korántsem kihalt tengeren? Milyen kalandok, milyen élmények várnak rájuk? Meg lehet-e úszni ép ésszel az ilyesmit?
A Spanyolországban született, Kanadában élő Yann Martel egy csapásra világhírű lett ezzel a lebilincselően izgalmas és fájdalmasan szép könyvvel, amellyel elnyerte a Booker-díjat is.
Jared Cade - Agatha Christie és a hiányzó tizenegy nap
1926. december 3-án eltűnt otthonából egy közepesen ismert angol krimiszerző. 1926. december 14-én este, mikor férje azonosította egy harrogate-i szállodában, már a világ egyik leghíresebb asszonya volt Agatha Christie. A közbeeső tizenegy napban egész Anglia őt kereste, megtalálójának magas összegű jutalmat ígért egy napilap, médiumok kinyilatkoztatásait olvashatták az érdeklődők, az Amerikai Egyesült Államokban is újsághír lett belőle. Amikor végre megkerült, mindenki azt várta, interjúkat ad és elmagyarázza, mi történt az alatt a tizenegy nap alatt. De Agatha Christie egy nyilatkozatot kivéve soha nem volt hajlandó beszélni róla.
Jared Cade angol újságíró elhatározta, hogy utánajár a titoknak. Először is elolvasott mindent, amit valaha összeírtak a világ legismertebb eltűnéséről, aztán elkezdte felkutatni a még élő szemtanúkat, illetve a hajdani szemtanúk családtagjait. És eközben bukkant a kincsesbányára: Agatha Christie gyerekkori barátnőjének, sógornőjének lányára, aki mindent elmesélt, amit anyjától csak hallott, ráadásul olyan fényképekkel is megajándékozta, amelyeket még soha nem publikáltak.
Ezt a könyvet Agatha Christie nem hivatalos életrajzának is nevezhetjük, hiszen az eltűnés előtti és utáni éveiről is beszámol. Izgalmas, új nézőpontú mű egy tehetséges és bölcs asszonyról.
Csengey Ágota - Istennel a semmiből a végtelen felé
Azt szeretném, hogy az emberiség megértse, jót tenni, irgalmasnak lenni másokhoz, ez Istenhez tesz hasonlóvá minket. Istennek a csodaszép vonásai akkor ragyognak föl bennünk, ha irgalmas szeretettel le tudunk egymáshoz hajolni. Nagy szeretet és hála van bennem azok iránt, kik vállukat vállam mellé téve vállalják a legkisebbeknek szolgálatát. Vállalják a munkát,akár mint nevelő vagy tanár, vagy mint a krónikás, ki elkisér útjaimon, és egy jobb világról szóló álmaimat feljegyezte és elhozta Önöknek. Isten áldása legyen az Isten nevében végzett munkájukon, egész életükön, családjukon.
Csaba testvér
Bucsics Katalin - Hit, tanítás, irodalom
Azt érzem veszélynek, ha a magyar irodalmat készen vett kategóriákba rendezzük, annak feleltetjük meg. Ezt nagyon egészségtelen jelenségnek tartom. Az irodalom nem fog engedelmeskedni ezeknek a kategóriáknak. Egyben hiszek a német szellemtörténetnek: folyamatos fejlődés van. Az egyszerűből mindig haladunk valami bonyolultabb felé. Nincs olyan, hogy hanyatlás. Én nem látom a jeleit. Akkor sem, ha sokan azt mondják, a Nyugat első nemzedéke ilyen nagy volt, meg olyan nagy, a második nemzedék már gyengébb, a harmadik és a negyedik pedig még inkább... Erre azt mondom, a negyedikben ott volt például egy Pilinszky János... Folytonosan fejlődünk, és mindig egy kicsit bonyolultabb felé megyünk.
Monseigneur Jean-Michel di Falco - Teréz anya, avagy a hit csodái
Jean-Michel di Falco 1941-ben született Marseille-ben. Pappá szentelték 1968. június 29-én. Miután több esztendőt eltöltött az oktatásban, 1982-ben kinevezik a Chrétiens-Médias általános megbízottjává. 1987-ben a Franciaországi Püspökök Konferenciájának szóvivője,majd 1996-tól 1997-ig, kulturális tanácsadó a Szentszék mellett működő francia nagykövetségnél.1977. augusztusában az Ifjúsági Világnapok szóvivője volt. 1997. július 4-én nevezték ki Párizs segédpüspökévé.
Teréz anyát, aki 1997. szeptember 5-én hunyt el Calcuttában, az egész világ ismerte és csodálta. 1979-ben béke Nobel-díjjal tüntették ki, s már életében szentnek tekintette őt számtalan csodálója.1946-ban kapta meg a „Hívást a hívásban”: mindenről lemondani, hogy a szegények közül a legszegényebbeknek, Calcutta nyomornegyedei férfiainak és asszonyainak szentelje magát. Teréz anya megalapította a Szeretet Misszionáriusai rendet, és kiterjesztette munkáját a világ minden országára és az „élet minden sebesültjére”. Hitbéli embernek kellett ahhoz lenni, hogy valaki megírhassa, a közhelyeken és az elkoptatott szólamokon túl, e kivételes asszonynak a nagyszerű sorsát. Ezt tűzte ki célul Monsigneur Jean-Michel Di Falco egy olyan könyvben, amely hemzseg az anekdotáktól, de amely mindenekelőtt egy szentté avatásra felterjesztett lélek lelki keresésének elbeszélése.Kivételes és felkavaró életrajz egy olyan asszonyról, aki kiemelkedik eme évszázadból, és aki tapinthatóvá teszi számunkra a hit csodáit.
II. János Pál - Átlépni a remény küszöbén
A lengyel származású pápa, akit a "meglepetések pápájának" is neveztek, e sajátos interjúkötettel hirdeti az Igét úgy, hogy személyes hangon szól a keresztényekhez. Könyve, amelyet az Il Messagero c. napilap a század szenzációjának nevezett, joggal tarthat számot nagy érdeklődésre, mert fogódzót nyújt a hívőknek és nemhívőknek egyaránt, abban, hogy eligazodjunk mai bonyolult világunkban, buzdít, hogy ne veszítsük el a hitet és a reményt, és hogy ne féljünk, mert "gyöngeségünkben segítségünkre siet a Lélek".
"Ne féljetek!" - kiáltotta a római Szent Péter téren összegyűlt hatalmas tömegnek 1978. október 22-én a frissen megválasztott pápa, II. János Pál. "Ne féljetek!", mert van remény az üdvözülésre, csak át kell lépnünk a remény küszöbét! "Krisztus vikáriusa" azon munkálkodik, s ezt cselekedeteivel bizonyította is, hogy a "jó hír" mindannyiunkhoz eljusson az evangélium által.
Halász Zsuzsa - Minden út Istené
Az Istenhez való közelség nem azon múlik, hogy minden nap misét hallgatok-e, vagy sem. Természetesen a templomba járás erősíti a közösséghez való tartozást, azonban a hitnek akkor van igazán életszagú vetülete, amikor vállalom a közösséget a legrászorultabbakkal, vagy éppen a betegeimmel...
Arturo Mari - Találkozunk a Paradicsomban
A Heti Válasz Kiadó Karol Wojtyla pápává választásának harmincadik évfordulóján egy különleges ünnepi kötettel idézi fel a lengyel egyházfő életének azon mozzanatait, amelyek eddig rejtve maradtak a nagyközönség előtt. II. János Pál pápa varázslatos, a nem hívőket is megragadó személyisége még halála után három és fél évvel is kitörölhetetlenül él a világ emlékezetében. A pápa fotósa, Arturo Mari Találkozunk a paradicsomban című, külföldön már elsöprő sikert aratott, s most magyarul megjelenő könyve – szóban és képben egyaránt – bepillantást enged II. János Pál mindennapjaiba. A karácsonyi ajándéknak is kiváló kötetet értelemszerűen a szerző hazánkban eddig még nem látott felvételei díszítik.
Francesca Ambrogetti - Sergio Rubin - Ferenc pápa
2013. március 13-án Jorge Bergoglio bíborost választották meg Joseph Ratzinger utódjául, hogy Ferenc pápa néven elfoglalja Szent Péter trónusát. A Sergio Rubinnal és Francesca Ambrogettivel folytatott beszélgetések alapján készült könyv különleges képet nyújt az új pápa életének eseményeiről.
Jorge Bergoglio egyszerű, közvetlen nyelven meséli el, ahogy a családja 1929-ben Buenos Airesbe érkezett, beszámol születésének körülményeiről, gyerekkoráról, és arról, hogy egy súlyos tüdőgyulladás nyomán miképp érzett először elhivatottságot a papi pálya iránt. Elkísérjük a szemináriumba, az első ottani óráira, megtudjuk, milyen tapasztalatokat szerzett később, mint pszichológia- és irodalomtanár... míg II. János Pál pápa bíborossá szentelte, és ezzel kezdetét vette a "Bergoglio-jelenség".
Bergoglio bátran és őszintén válaszol az egyenesen feltett kérdésekre, a rá jellemző világossággal fejti ki gondolatait akár kényes témákban is: véleményt mond az ima élményéről, a cölibátusról, az egyház közösségi tevékenységéről, a pedofilbotrányokról és az argentin diktatúráról egyaránt.
Czesław Miłosz - Milyen is lesz a Mennyben
Az 1911-ben született Czeslaw Milosz lengyel költő, író, 1980 irodalmi Nobel-díjasa, a kortárs szépirodalom klasszikusa 2004. augusztus 14-én hunyt el krakkói otthonában. 1930 (!) óta publikált folyóiratokban, első verseskötete 1933-ban jelent meg. 1951-ben Franciaországba, majd 1960-ban az Egyesült Államokba emigrált, ahol a californiai Berkeley Egyetemen évtizedeken át szláv irodalmat tanított. A kilencvenes évek derekán visszaköltözött Krakkóba, ahol egészen haláláig lankadatlan erővel alkotott.
A magyar olvasóközönség elsősorban kiemelkedő esszéistaként ismerheti. Jelen kötetünk -- az eddigi legteljesebb magyar nyelvű válogatás Milosz költészetéből -- Isten-kereső verseit adja közre. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy tudatosítsuk: a huszadik század egyik legjelentősebb költője a katolikus egyház hitvalló tagja volt.
Prohászka Ottokár - Modern katolicizmus - Válogatás Prohászka műveiből
Prohászka Ottokár püspök (1858—1927) a századforduló magyar kereszténységének meghatározó, történelmi súlyú személyisége volt. 1945 után sajnos nálunk szellemi számkivetésbe kényszerült, 1947-ben még budapesti szobrát is ledöntötték. Szellemi, lelki örökségének ápolásáról ennek ellenére nem mondott le sohasem a magyar egyház, de csak a hetvenes évek közepétől kezdődhetett el valamelyes újraértékelése és felidézése korszakalkotó életművének. Nagyjából egy évtizedbe került ennek a Válogatásnak megszületése is, amely félszázados hallgatás után ismét nyilvánossághoz segíti azt, aki sírfeliratának márványtanúsága szerint „Magyarország apostola és tanítója".
E válogatás készítésekor arra voltunk tekintettel, hogy mind kevesebben vannak, akik Prohászkát ismerik, s már egészen új nemzedékek számára is kell megpróbálnunk közel hozni a századforduló nagy apostolát, ráadásul egy gyökeresen megváltozott világban. Ezért igyekszünk bemutatni — amennyire lehetséges — a teljes Prohászkát: a főpap-lelkipásztort, a hittudóst, lelki írót, szociális apostolt, de különösen a látnoki géniuszt. Mert Prohászka — bár egész odaadással és együttszenvedőn saját korának élt —, messzire látón a jövőt is érzékelte, és e jövő számára is tudott eszmei irányt mutatni. Ez a Prohászka utat talál a mához, és a ma új nemzedékei számára is van mondanivalója a magyar jövő formálásánál.
Ilyen impulzusokat és prohászkai tanácsokat kaphat pl. az elmélyült olvasó: „Voltunk-e már apostolai a kereszténységtől elidegenedett kultúrának, kik égni, fölvilágosítani, megérteni, szánni és szeretni tudnak? Azokra van szükség!… Mert a kultúra összes vívmányai dacára látjuk, hogy nem boldog a modern ember." „A 20. század hullámzó tengerén küzdő egyháznak millió szívre s kétszerannyi kézre van szüksége … Ezért ne tartsa magát a laikus az egyházban másodrendű katolikusnak! Mindnyájan testvérek vagyunk, … s mint királyi papság arra hivatva, hogy apostolkodjunk… A krisztusi élet nem kész, azt ki kell alakítanunk." „Mi a mai kor ragyogó eszméje? A demokrácia… Ezért az egyház fogjon össze a néppel!" „A szocializmus irreális váltóval dolgozik, földi jövővel biztat, csakhogy tele van utópiával és illúzióval." „Tudni, ismerni kell az igazat, alakítani a szépet, gyakorolni a jót s átélni az Istent!"
Kulics Ágnes - Tölgyesi Ágnes - ...kövek fognak kiáltani...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.