Hunya ​Dániel élete és munkássága

Endrődy László - Életet ​Krisztusért
"Jó ​az ily könyvet olvasni, az ember megerősödik a hitében" (Dr. P. E.-né igazgatónő) "Sok életrajzot olvastam már, de egy könyv sem nyújtott annyi lelki örömet, mint a drága Kaszap István életrajza. Most kézről kézre jár a könyv." (M. C. nevelő) "Most olvastam Kaszap István életrajzát. Őszintén mondhatom, érdekesebb könyv még alig volt a kezemben." (B. J. tanítónő) "Elég gyorsan szoktam olvasni, de ennél a könyvnél lehetetlen volt sietni. Egy-két részt kétszer, háromszor is elolvastam és azóta is visszatérek rájuk." (G. F. tisztviselő) "Rikán lepett meg életrajz annyira, mint Kaszap Istváné" (gr. A. M.)

Dante Alimenti - Pio ​atya
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Pio ​atya világa 2.
Pio ​atya misztikus élete kimeríthetetlen téma. Sok mindent tudunk róla, mégis oly kevéssé ismerjük őt. A Pio atya világa című sorozat az atya életének eddig kevesek által ismert történéseinek közzétételével igyekszik közelebb hozni őt az olvasókhoz. A válogatás második kötete az első részhez hasonlóan nagyon személyes hangvételű olvasmány. Szerzetestársai, valamint a környezetében élő hívek és barátok elevenítik föl emlékeiket a mindannyiuk közös példaképévé vált Pio atyáról. Ők jegyezték le a válogatásban szereplő mondásait és tetteit, amelyeken keresztül mélyebben megismerhetjük Pio atya kapcsolatát az őt körülvevő emberekkel és Istennel. Pillanatképek ezek két párhuzamos világból, hiszen Pio atya az emberi és isteni világnak egyidejűleg és folyamatosan részese volt. A könyv fő különlegessége, hogy Pio atya jellemének és személyiségének éppen az emberi és az isteni világ közötti kapcsolatot jelentő dimenzióját tárja fel. Ez nem más, mint a humor. Pio atya cselekedeteivel személyesen mutatott példát nekünk a keresztény boldogságra és a szent örömre, amely minden szenvedést és nehézséget elviselhetővé tehet a számunkra.

Shvoy Lajos - Önéletrajz
Székesfehérvár ​tizennyolcadik püspöke, Shvoy Lajos 1879. március 9-én született Budapesten. Anyagilag megrokkant egyházmegyét vett át Prohászka Ottokár utódjaként 1927-ben, melyet néhány hónap híján 41 esztendeig kormányozott. Nagy idők tanúja volt: megélte a székváros fényes átalakulását hozó Csitáry-korszakot, a háború borzalmait, a kommunista diktatúra kiépülését, melynek markáns ellenfele volt. 1968. január 21-én hunyt el. A püspök 1964-ben fogott bele emlékeinek papírra vetésébe régi munkatársai unszolására. Az önéletrajz kifejezetten az asztalfiók számára készült, kiadásában sem szerzője, sem a sürgetők nem reménykedhettek. A vázlatot, így a születő mű hangsúlyait is készen kapta a püspök a munkatársaktól: nevelőire, a Regnum Marianum történetére, római és amerikai útjaira, Mindszenty József hercegprímás személyére, az egyházügyi előadók ténykedésére és az 1956-os forradalomra vonatkozó emlékek megfogalmazása kifejezett kérés volt. Az idős, a visszaemlékezés készültekor nyolcvanöt esztendős főpásztor először ezeket a részeket diktálta le; majd ráérezvén a munka ízére évről-évre kezdte tárgyalni az egyházmegye háború utáni éveinek történetét. Az önéletrajz szerkezete ezért tér el a memoár-irodalomban megszokottól: Shvoy Lajos ugyanis nem emlékezik meg külön gyermekkoráról, szüleiről, tanulmányairól.

Anna Maria Tauscher - Szent ​Józsefről nevezett Mária-Terézia anya
A ​nagy és sikeres emberek visszaemlékezései a legvonzóbb és leghasznosabb írások közé tartoznak. Bepillantást engednek a lélek mélységeibe, Isten titokzatos műhelyébe, ahol Isten alakítja a személyiséget tervei végrehajtására. Ez érvényes erre a könyvre is, melyben Szent Józsefről nevezett Mária-Terézia anya írja le személyiségének és életművének fejlődését. Isten – akinek közelségét Tauscher Anna Mária nemegyszer a misztikus kegyelmekben is megtapasztalhatta – nem könnyítette meg az utat, melyben az evangélikus lelkész lányát, a Kármelig, majd a Jézus Isteni Szívéről Nevezett Karmelita Nővérek világszerte elterjedt kongregációjának megalapításáig vezette. Olyan emberek – köztük püspökök és papok – ismerték félre, hagyták cserben, fordultak vele szembe, akiktől tulajdonképpen segítséget kellett volna kapnia. Nem keseredett el, nem panaszkodott, saját gyöngesége rovására írta, hogy alapítását sokáig nem tartották Isten művének. Megingathatatlan volt Isten és a felebarát szeretetében. Visszaemlékezései ma is erőt és bátorítást sugároznak. Nemcsak szerzeteseknek ajánljuk e könyvet: haszonnal fogják olvasni mindazok, akik a fegyelemnek és a szeretetnek arra a harmóniájára törekszenek, mely nélkül nincs hiteles lelki élet. A Jézus Isteni Szívéről Nevezett Kármelita Nővérek Magyarországon 1907. szeptember 7-én telepedtek le. 1950-ben, amikor szétszórták őket 8 házuk volt, a legnagyobb Budapesten, a X. kerületben, a Maglódi út 125. sz. alatt. Kolostori életüket ma Gyenesdiáson folytatják. „Isten jó, csodálatosan jó és irgalmas, dicsőítsük Őt mindörökké.” (Szent Józsefről nevezett Mária-Terézia anya) A Mária-Terézia anya közbenjárásának tulajdonított imameghallgatásokat, kérjük, közöljék a Jézus Isteni Szívéről nevezett Kármel központi anyaházával, ahol róla szóló füzetek és életrajzok is beszerezhetőek.

Edith Stein - Utam ​a kölni Kármelba
Edith ​Stein (Wrocław, 1891. október 12. – Auschwitz, 1942. augusztus 9.) német filozófus, karmelita apáca, katolikus szent, Európa, az árvák és a mártírok védőszentje. 1934-ben belépett a karmeliták kölni rendházába és felvette a Teresa Benedicta a Cruce (Keresztről nevezett Benedicta) nevet. A növekvő náci fenyegetés miatt a rendje áthelyezte Hollandiába, az echti karmelita kolostorba. Hollandiában sem volt biztonságban: a holland püspöki konferencia 1942. július 20-án nyilvánosan elítélte a náci fajelméletet; az állásfoglalást az ország összes templomában felolvasták. Válaszként 1942. július 26-án Hitler elrendelte Hollandiában is az áttért zsidók letartóztatását, akiket addig megkíméltek. Edithet és Rosa nővérét letartóztatták és az auschwitzi koncentrációs táborba szállították. 1942. augusztus 9-én mindkettőjüket elgázosították. 1987. május 1-jén Kölnben boldoggá avatták. 1998. október 11-én II. János Pál pápa szentté avatta Teresa Benedicta a Cruce' néven.

Füzér Julián - Mindszenty ​bíboros, a szent
Füzér ​Julián _„Szentnek kiáltjuk!”_ című könyve után megírta a _„Mindszenty bíboros, a szent”_ című könyvét, amelynek célja, hogy növelje iránta az emberek szeretetét és oltárra segítse azt, „akit az Ég a magyaroknak adott nagy ajándékként”. A könyvben található tanulmányok, cikkek, beszédek Mindszenty és történelmi kora „portréját”, a jellemrajzát nyújtják. A tanulmányok címét olvasva mint Mózes az égő csipkebokor előtt, mi is mondjuk magunknak: „Megyek és megnézem ezt a csodálatos látványt” – Mindszentyt, a miséző papot, a jó pásztort, a Szent Szűz tisztelőjét, a fájdalmak férfiát, a nagy szent püspököt, a Mindszenty-misztikumot. A könyv egyik legnagyobb értéke a „Libellus Sanctitatis”, ami rámutat Mindszenty életszentségére. Ez a kötet már megjelenése, 1989 óta jelzi, elérkezett a boldog idő, hogy Mindszenty bíboros szentté avatásán dolgozzunk és azért imádkozzunk. A könyv írójának, szerkesztőinek reménye, hogy mindazok, akik ezeket az írásokat itt olvassák, buzgó imába kezdenek Mindszenty bíboros szentté avatásáért az Isten dicsőségére, az Anyaszentegyház dicséretére, a jószándékú emberek lelki javára és a magyarok nagy örömére.

Regőczi István - Az ​Isten vándora
A ​könyv Regőczi István atyának az Isten, haza és család szolgálatában leélt életének nehéz, de csodálatos és követésre késztető története. Nemcsak iskolásoknak, de mindenkinek kötelező olvasmány! Szántó Konrád ferences atya így ír a könyvről: Regőczi István atyát 1947 óta ismerem. A könyvét kézbe vevő olvasó annak a vándorembernek önéletrajzában gyönyörködhet, akinek – mint általában a vándoroknak – bőven volt része az élet különféle megpróbáltatásaiban, de felemelő örömeiben is. Ifjúkorában az apostolok lován jutott el Belgiumba, ahol gyermekként rövidebb ideig már tartózkodott, hogy Krisztus hívásának engedve szemináriumba lépjen, majd pappá szenteltesse magát. Első miséjét követően hazatért. Mindenütt, ahol megtelepedett, első dolga volt templom vagy kápolna építése, hogy híveivel együtt a közöttünk lakó Krisztusból meríthessen erőt. Az örökmécses hét helyen történt meggyújtása után vagy azzal párhuzamosan több helyen árvaházat is létesített. Hogy a rászorulókat a legszükségesebbekkel elláthassa, naponta nemegyszer 50-60 kilométert biciklizett és koldult, viselve a kenyér helyett kapott megaláztatásokat. Püspöke Pestszenterzsébetről hamarosan Kis-Vácra helyezte, ahol a templomon és egyházközségen kívül 240 árvát befogadó intézetet is alapított. Mivel gyermekeihez az árvaház feloszlatása után is ragaszkodott, 1949-ben internálták. Ezenkívül még háromszor vették őrizetbe. A legutolsó során börtönre ítélték, mert egyik könyvét Belgiumban engedély nélkül merte megjelentetni. Alig szabadult, gyermekmentő munkásságát igyekezett tovább folytatni. Máriabesnyőn létesített 60 árva számára otthont, majd Máriaremetén családi házában kezdett árvákat nevelni. Házát később Lékai bíboros úr rendelkezésére bocsátotta, aki aggok otthonává alakíttatta át. Egyik szobrászművésszé lett növendéke márványból faragta ki a „magyar Pietà”-t, amelyik Lourdes-ban áll, István atya köszönetet mondó hálatáblájával. A hálaadás és a köszönetet mondani tudás István atya lelkületének egyik legjellemzőbb vonása. Szüntelenül hálát mond Istennek az általa nevelt 10 papért, a 7 templomért, a 300 igaz emberré formált árváért, a flamand nyelven írt és Belgiumban hatalmas sikert ért 5 könyvéért, a Krisztusért viselt bilincsekért, hálát mindenért. Hálaimájához mi is csatlakozunk, és megköszönjük Istennek, hogy ilyen nagyszerű embert és papot adott egyházunknak és magyar népünknek.

Ismeretlen szerző - Pio ​atya világa
Francesco ​Forgione (1887-1968), azaz (születési helyéről: Pietrelcinai) Pio atya misztikus élete kimeríthetetlen téma. Bizonyítja ezt az életéről és szolgálatáról készülő könyvsorozat (Pio atya világa), melynek első darabjában campaniai kis szülőfalujában eltöltött hét évéről, az Úrral való első találkozásáról tudhatunk meg többet. A második fejezet az ifjú Pio kedves tanítója, lelkiatyja és barátja, Ágoston atya szemszögéből láttatja a szent életű, később Jézus sebeivel stigmatizált kapucinus szerzetes életét. A rendkívül bensőséges és mély harmadik rész Pio atya lelkiségét igyekszik feltárni három szerzetestárs, Pio atya három lelki gyermekének visszaemlékezése és tanúságtétele alapján. A válogatás utolsó fejezetében az őt 2002-ben szentté avató II. János Pál pápával ápolt misztikus barátságába kapunk betekintést.

Radó Polikárp - Tiszazugi ​történet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szeghy Ernő - Emlékeim
Tegnap, ​1943. augusztus 26-án meglepetésszerűen ért elöljárómnak az a felszólítása, írnám meg életem emlékeit. Hosszú ideig lázongtam az eszme ellen, de hát jól van, legyen meg az Isten akarata. Művem irodalmi értékre egyáltalában nem tart számot. Nézetem szerint pongyola tákolmány, egy vén embernek a fecsegése, melyet csupán korom és keletkezésének körülményei mentenek. A parancs elhangzása után elöljárom és egy kedves rendtársam állandó biztatása mellett készült. Ha valami jó hatása lesz, az csupán annak lesz köszönhető, hogy becsületes, őszinte egyszerűségre törekedtem benne. Igyekeztem mindent úgy elmondani, amint tényleg megtörtént, amint van. De meg azután, azt hiszem, hitem sugárzik ki belőle, az pedig mindig jótékony. A pécsi nagy lelkigyakorlat alkalmával, valami húsz esztendeje, egyik kedves, de velem szemben mindig klerikustársi közvetlenségig őszinte cisztercita társam ezt mondta nekem: "Tudja, Ernő, azok a nagy szónokok (mert hiszen fel voltak sorakoztatva mind), hát hiszen szép: élvezet őket hallgatni. De mikor maga beszél, az ember érzi, hogy hiszi, amit mond." Ha ezt a kritikát megkapja a könyvem, minden várakozásom ki lesz elégítve.

Hölvényi György - Az ​igaz tanú
Napjainkban ​nem lehet elég sokféle és elegendő példányszámú kiadványt megjelentetni, imalapot terjeszteni, adást sugározni, nem lehet annyi imádságos alkalmat, megemlékezést, elmélkedést tartani, amennyi elegendő ahhoz, hogy -- Apor szavaival -- a "szegény magyarok" lassanként rádöbbenjenek nagyjaikra, szentjeikre, hogy merjék pártfogásukat kérni és -- a maguk területére alkalmazva -- a példájukat követni. Ezt a célt szolgálja ez a kezünkbe adott, szívünkbe ajánlott füzet. Elsősorban Apor Vilmos vértanú püspök lelkületére szeretné figyelmünket irányítani, ezért mondja őt igaznak, másrészt tanúságtételére utal, ezért állítja elénk benne az Isten országa és értékrendje tanúját.

Jan Dobraczynski - Maximilian ​Kolbe
Szegény ​szülők gyermekeként egy lengyelországi kisvárosban, Zdunska Wolában született 1894-ben . A keresztségben a Rajmund nevet kapta. Német ősöktől származó apja Julius Kolbe volt, édesanyja Maria Dabrowska. Négy testvére közül kettő korán meghalt tuberkulózisban. Apja először gyári munkásként kereste kenyerét, később egy vallásos kiadványokat forgalmazó könyvesboltot vezetett. Az apa 1914-ben belépett a Józef Piłsudski tábornok által vezetett, az orosz megszállók ellen, a lengyel függetlenségért harcoló légióba. Az oroszok elfogták és kivégezték. 1939-ben, a háború kitörése után nem sokkal a Gestapo negyven rendtársával együtt letartóztatta, 4 hónapig volt börtönben. Üvegablak a szombathelyi ferences templomban 1941. február 17-én újra letartóztatták, mivel rádióján németellenes műsort sugárzott, valamint lengyel, zsidó és ukrán üldözötteket bújtatott, illetve menekülésüket segítette. Először a varsói központi börtönbe szállították, majd május 20-án a nácik az auschwitzi koncentrációs táborba deportálták. Ő volt a 16670-es számú rab. Augusztus 1-jén a tábor 14-es barakkjából, ahol Maximilian Kolbe is élt, megszökött egy rab. A tábor parancsnoka bosszúból a barakk tíz lakóját éhhalálra ítélte. Ekkor Kolbe atya önként vállalta a halált egy kétgyermekes családapa, Franciszek Gajowniczek, helyett. A tíz foglyot egy félig földbe ásott bunkerbe zárták össze, hogy lassú éhhalál végezzen velük. A bunkerből mindvégig hallatszott az imádság és az ének, amit Kolbe atya vezetett a halálraítéltek között. Két hét után már csak ő volt életben (böjthöz szokott szervezete bírta az éhezést). Nagyboldogasszony vigíliáján egy injekcióval oltották ki életét. Franciszek Gajowniczek túlélte a tábort, 1995-ben hunyt el.

Hetényi Varga Károly - Szerzetesek ​a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I.
Ha ​az államhatalom, a siker és gazdagság, a tudomány és a művészet jeles képviselői megérdemlik, hogy az olvasó különböző lexikonokban oly gyakran találkozzék nevükkel-cselekedeteikkel, akkor illő, hogy a szellem és a morál kimagasló személyiségei is kapjanak nyilvánosságot, áldozatos tetteik ne merüljenek a felejtés homályába. A művelt világ tud a kereszténység vértanúiról, évezredek nagy eseményei se tudták áldozatukat kitörölni a történelem emlékezetéből. Ha ez így van, akkor a 20. század vértanúi is kivívták maguknak azt a jogot, amely az utókor számára kötelességként is felfogható. Hetényi Varga Károly, a tudós egyháztörténész immár nagy munkájának harmadik kötetét tette elénk. A _Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában_ című műről van szó. Torkunk, szívünk elszorul ennyi szenvedés hallatán, láttán, értelmünk, lelkünk megvigasztalódik ennyi jóság, nemesség, önfeláldozás ismeretében. A szerző itt él Pécsváradon. Otthonában dolgozza fel a Kárpát-medencére kiterjedő anyagát, és felesége, Borbála asszony segítségével készíti elő a nyomdának... Ez a szó szerint páratlan vállalkozás még nem fejeződött be. A sorozat következő kötetei a férfi és női szerzetesrendek üldözött tagjainak sorsát mutatják majd be, ahogy eddig is, az egész Kárpát-medencére kiterjedően. (_Dr. László Lajos író -- Pécsi Rádió, 1996. dec. 22._) Hetényi Varga Károly kutató történésznél az elmúlt fél évszázadban senki sem tett többet a XX. századi magyar egyháztörténet "fehér foltjainak" felszámolásáért. Megdöbbentő, hogy egyedülálló vállalkozása méltó elismerésre, támogatásra nem talált. Szeretném remélni, hogy értékválságos korunkban "Isten népe" soraiban lesznek olyanok, akik küldetésük és felelősségük tudatában a szerző segítségére lesznek. E kötet rendkívül áldozatos munkával történt megírása elsősorban szolgálat, hogy minden olvasója hitelesebb képet kapjon oly sok elhallgatás és torzítás után az egyház krisztusi vonásairól. (_Hölvényi György tudományos kutató, Budapest -- Új Ember, 1999. szept. 26._) Örömmel olvastam a Hetényi Varga Károlyról szóló sorokat. Szerintem az ő munkája rendkívül értékes és pótolhatatlan. Az egyház is csak nagy elismeréssel és hálával tartozik neki azért az óriási kutatómunkáért, mellyel az egész magyar területen szenvedő papok és szerzetesek küzdelmeit és szenvedéseit megörökítette. Mi, erdélyiek külön hálával tartozunk neki, mert általa ismertük meg az összmagyarság egyházi összetartását a hitlerizmus és a kommunizmus idején egyaránt. Nagy érdeklődéssel várjuk újabb könyvének megjelenését, s reméljük, hogy az anyaország papsága is megfelelő elismerésben részesíti. (_Szirmai Béla ny. kanonok, Brassó -- Új Ember, 1999. okt. 24._)

Dr. Cseh Sándor - Apor ​püspök vértanúhalála
1997. ​november 9-én Krisztus földi helytartója, a pápa Rómában nagy ünnepélyességgel a boldogok sorába iktatta Apor Vilmos győri vértanú püspököt.

Szántó Konrád - Várjuk ​a Szentatyát!
Ez ​a könyv segíteni akar abban, hogy lélekben felkészüljünk II. János Pál pápa magyarországi látogatására. Csak akkor tudjuk méltóképpen értékelni e látogatás felbecsülhetetlen jelentőségét, ha megismerjük a pápa egyéniségét, életútját és küldetését. Vagyis, ha átelmélkedjük: ki jön hozzánk.

Puskely Mária - Akik ​hittek a szeretetben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Harmath Károly - Pietrelcinai ​Pio atya
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hetényi Varga Károly - Papi ​sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I.
Rendkívül ​értékes történelmi dokumentumsorozat első kötetének _bővített, javított_ kiadását tartja kezében az olvasó. Egy -- reméljük, végleg -- letűnt világról, az elmúlt 50 év diktatúráinak koráról tudósít bennünket ez a könyv. Tíz egyházmegye 713 papjának, illetve papnövendékének meghurcoltatásáról szól, akik útjában álltak az istentagadás és az embertelenség terjesztőinek, akik arra törekedtek, hogy híveiket megvédjék az üldözéstől, a lelki és szellemi terrortól. Ezért kellett bebörtönzést, internálást vagy erőszakos halált elszenvedniük. Hetényi Varga Károly hatkötetesre tervezett munkája elsőként tett kísérletet arra, hogy több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként a téma iránt érdeklődők elé tárja az elmúlt 50 évben üldöztetést szenvedett papok, papnövendékek és szerzetesek személyi adatait, meghurcoltatásuk részleteit. Könyvünk szeretne emléket állítani a hitvallóknak, akiknek helytállása megindít és büszkeséggel tölt el bennünket, akik a mának és a jövendőnek egyaránt példát adtak hűségre, bátorságra. Bízunk abban, hogy e kor történészei továbbviszik ezt a szellemet és felhasználják a könyvben szereplő szenvedéstörténeteket.

Conrad De Meester - Jelenléted ​az örömöm
Elisabeth ​Catez, 1880--1906, huszonhat év. Egy tavasznyi idő... Mégis elég volt a kibontakozáshoz, ahhoz hogy egészen kimondja magát Istennek és testvéreinek, akik sokkal többen vannak, mint valaha is gondolhatta volna. Az Egyház 1984 november 25-én avatta boldoggá ezt a kármelita nővért. A szentháromságról nevezett Boldog Erzsébet nővér Isten jelenlétének prófétája. Élete példaértékű jelentőséget hordoz: megmutatja, hogyan lehetünk mi is égő csipkebokrok, melyekben az Úr kinyilatkoztatja magát (vö. Kiv 3,2). A bokorból pedig ez az üzenet hangzik: Isten téged sem szeret kevésbé, Ő benned lakik, és vár. Még ha a te történeted más formát ölt is, ez tulajdonképpen nem lényeges. A fontos az, hogy megtaláld a rejtett forrást, amely átalakítja kertedet. Isten szeretne a forrásod és a kerted lenni.