Van egy lány. Londonban él, egy cukormázas városban, melynek színpompás felszíne csupa meglepetést rejt. Különös barátságok és édes-bús szerelmek szövődnek itt, a honvágy hazájában, a már nem is olyan új otthonban.
Egy kivándorlás ismerős, mégis líraian egyedi története egy lányról, no meg például a brit fiúról, aki hozzábújva félig magyarul, félig angolul azt suttogja a fülébe: Let’s kifli!
A kötet az Athenaeum Kiadó „Magyarok külföldön" sorozatának nyitó darabja, izgalmas élménykalauz mindenkinek, aki menni, vagy éppen maradni szeretne.
Kapcsolódó könyvek
Kiss Angéla - London csak oda
Egy fiatal magyar lány – mint annyi másik, aki éppen Írországot, vagy Németországot, Ausztriát, esetleg Dominikát célozza meg – Londonig vásárol csak odaszóló, „one way ticket”-et, hogy kipróbálja önmagát. A kedves, őszinte, szellemes és önirónikus hangvételben megírt regény érdekes, tanulságos képet ad a külföldi beilleszkedés megannyi megpróbáltatásáról, a társra találás „kínjairól” és örömeiről, s új fénytörést kap általa az ott és az itthon vonzereje is.
Imre Viktória Anna - Kísértés Rt.
Az Új Lenyomat és a Magyar Író Akadémia szépirodalmi pályázatának különdíjas regénye
Mit tehet egy sikeres bérgyilkosnő, ha egy amúgy is fárasztó nap után hat dekoratív munkatársa kíséretében megjelenik a lakásában az ördög?
Esetleg a másik oldalára fordul és alszik tovább, erősen győzködve magát, hogy csak képzelődött.
Sajnálatos módon Serene Nightingale ennyivel nem intézheti el a Pokol pofátlan, narcisztikus és mellesleg igen jóképű Nagyurát. Lucifer ugyanis nem merő szórakozásból keresi fel éjnek évadján: Serene lelkéért verseny folyik közte és a mindenható Anyaúristen, Pandora között. Ha a Teremtő nyer, a világ fele megszabadul a gonosztól. Ha Lucifer, akkor a démonúr a száműzetése óta először térhet vissza legálisan a Mennybe.
A tét tehát nagy, ám talán nem meglepő, hogy Miss Nightingale hócipője két perc alatt tele lesz a túlvilági cirkusszal. Vissza akarja kapni az eddigi életét: egyetemre akar járni, a bátyját bosszantani, és tovább ölni embereket pénzért. Idegesítik a lépten-nyomon felbukkanó angyalok, démonlányok... de leginkább a Halál sakálvigyorú női megtestesítője kezdi ki türelmét.
Miközben újabb és újabb gyanútlan halandók keverednek bele a Londonban folyó hatalmi harcba, szép lassan Serene is elveszíti önmagát – s hogy védtelenül maradt lelkéért végül melyik fél nyúl gyorsabban, az csak a szerencsén és kifinomult taktikázáson múlik.
"A történet zseniális... A cselekmény szálait az írónő úgy tekerte csavarta, hogy bizony teljes figyelmet érdemelt a könyv az első betűtől az utolsóig. Olvasás közben nem volt bambulás meg lazulás, csak a tömény élvezet és szórakozás." (szilvamagolvas.blogspot.com)
"A történet legnagyobb vonzereje a humora és a változatos szófordulatai; olyan szerepelt fog betölteni, mint például Durell korfui élményei, azaz, ha eltörik a mécses, ő lesz a «bömbirongyi» - nem, nem fújom bele az orromat, hanem felvidulás céljából óhajtom szorongatni." (amadea.freeblog.hu)
Leiner Laura - Hullócsillag
Már bő egy év eltelt azóta, hogy Budai Rebeka posztolta barátjának a Késtélt, és ezzel immár Bexiként berobbant a köztudatba.
Azóta megjelent második lemeze, az Offline, melynek sikere végleg kiírta Bexit az egyslágeres előadók sorából.
Úgy tűnik, Gerivel is rendeződhetnek a dolgaik, bár ezt Körte, Lili, Anti és a Fogd be Aszád eszement (nevű) tagjai egy emberként elítélik.
És persze ott van még Ő is. Nagy Márk, akinek a Pop/Rock sztár leszek! döntője után nagyobb szüksége van a barátaira, mint valaha.
Körmendi Ferenc - A budapesti kaland
Két magyar kispolgári fiatalemberről szól, két harmincévesről. Az egyik itthon maradt, reménytelenül és neurotikusan vergődik az apró gondok, a szennyes kis próbálgatások, az utált iroda, a főzelékfeltét és végül a B-lista marazmusában. A másik szinte akaratlanul, szinte véletlenül külföldre kerül, végighányódott Európán, lekerült Dél-Afrikába és milliomos lett. Látogatóba jön haza Pestre: és akkor megindul ellene volt iskolatársainak rohama. Mindegyik rá épít, mindegyik verseng érte, mindegyik őt akarja becsapni, mindegyik belőle akar `kihozni valamit`, mindegyik beléje kapaszkodik, mint abba a bizonyos utolsó szalmaszálba.
forrás: eztolvasdel.hu
Tuli József - Egy asszony boldog akar lenni
Tuli Józsefet az irodalmi köztudat a magyar próza realista hagyományainak tudatos vállalójaként tartja számon.
Munkáiban lényeges társadalmi ügyekről szól, mondandóinak hiteles életanyag a fedezete. Ahonnan a mai magyar próza nem ad kellő folyamatossággal hírt, olyan világra tárnak ablakot új kisregényei. Változatosak társadalmi és földrajzi színterei: kisemberek, kétkezi dolgozók vonzásait, választásait és konfliktusait közvetlen egyszerűséggel és humánus emberábrázolással tárja az olvasó elé.
A sorsukat küszködve, eszmélve élő, döntésre vivő alakjait a tartalmas, munkára alapozott és szerelemben kiteljesedett élet eszményeivel méri meg.
Tapasztaltsága megóvja a buktatóktól; nem hazudik idillt, etikus életszemlélete pedig visszatartja attól, hogy a férfi-nő viszonyában csupán vegetatív mozzanatokat lásson. A maguk teljesebb, emberibb életéért így vagy úgy küszködő, küzdő, törekvő hőseit társadalmilag és pszichikailag markánsan teremti meg.
Rejtő Jenő (P. Howard) - Vesztegzár a Grand Hotelben
Rejtő egyik legismertebb és legmulatságosabb regénye ez. A Banánoxid nevű találmány vegyi képletének megszerzéséért folyó harc a bubópestis megbetegedés ürügyén vesztegzár alá helyezett nemzetközi közönséggel, minden rendű és rangú szélhámossal szúfolt Grand Hotelben zajlik. Bár az okmány megszerzése csak egypár titokzatos személy érdeke, mégis, a kényszerű bezártság nyomasztó hatására a legkülönfélébb rejtélyes eseményekbe keveredik bele a hotel szinte minden lakója, hogy azután az óriási kavarodásban lelepleződjenek az igazi bűnözők, és fejtetőre állított kalandok során egymásra találjanak az igazi szerelmesek - és az okmány hivatott tulajdonosai, illetve őrzői is.
Rejtőnek ebből a regényéből készült a Meztelen diplomata című, nagy sikerű filmvígjáték is.
Nagy Lajos - Egy lány a századfordulón / A fiatalúr megnősül
Az 1940-ben, a Híd című folyóiratban folytatásos regényként megjelent Egy lány a századfordulón árulkodóan mutat a harmincas évek úttörő szicográfusára, a műfajteremtő Nagy Lajosra. Olyannyira, hogy a bulvárregények kelléktárát idéző írásmű a maga kiagyaltnak tetsző alaptörténetével (polgári szülőnél nevelkedő törvénytelen arisztokrata - afféle jég hátán is megélő - leány tündöklése és bukása) végül is beleütközött a Károlyi grófok családi cenzúrájába: a regény további megjelentetését megakadályozták, a teljes mű nem is jelent meg életében: a regény befejezése hagyatékából került elő. A sors keserű iróniája. Úgy látszik, Nagy Lajos még akkor is darázsfészekbe nyúl, ha látszólag csak a tovaröppenő pillangót akarja elkapni. Pedig ez az álmatagon szentimentális történet - más író tollából - ártatlan, könnyű esti olvasmány volna, de Nagy Lajos óhatatlanul is elkalandozik, szinte magára hagyva hősnőjét, hogy az író-szociográfus szemével lássa és láttassa az egyéni sorsproblémák általánosítható vonásait. Hogy föltárja a gazdagsági konjunktúra és dekonjunktúra hullámzásainak kitett emberek szorongató helyzetét, a megélni és túlélni imperatíviszának engedelmeskedők hányattatásait a különféle társadalmi és gazdasági szférák farkastörvények uralta labirintusában.
Az 1941-ben szintén folytatásokban megjelent A fiatalúr megnősül című regény ugyanezt a kettősséget hordozza. A szabványos "meseautó-történet" ugyanis egyetlen, de alapvető vonatkozásában rendkívüli mélységet mutat meg. Ez pedig a fiatalúr parvenü kispolgár családjának életmódja és végletesen eltorzult értékrendje. Ezek ábrázolásában újra a Kiskunhalom vagy még inkább a Budapest nagykávéház írójára ismerhetünk, aki kegyetlenül szarkasztikus távolságtartással tudja fölrajzolni a félszavak és félgesztusok mögött rejtőző képmutatást, önzést, embertelenséget, noha a cselekmény dramaturgiai alappillérei meglehetősen ingatagok. Ennek ellenére a regény néhány felejthetetlen jelenetének, párbeszédének kikezdhetetlen lélektani és szociológiai hitele van. A nagyszerűen kidolgozott, markáns írói erőről tanúskodó epizódok Nagy Lajos legjobb alkotásaival vetekszenek, s méltó részei a teljes Nagy Lajos-i életműnek.
Stewen Blessed - Holtvágány
Egy csinos magyar lány, aki mellesleg történelem tanárnő, egy osztrák levéltárban rábukkan a "Gyöngyhalász"-akció fedőnevű titkos német katonai műveletre a II. Világháború végéről. Dóra nyomozni kezd a saját felelősségére - s bár jó úton halad, hogy megtalálja a nácik elrejtett aranyát -, a felszínt kaparászva egyre kellemetlenebb eseményekbe sodorja kíváncsi természete. A dolgok kicsúsznak a kezéből, és egyszerre azon kapja magát, hogy nyakig benne van egy piszkos nemzetközi ügyben. Vadászik rá a láthatatlan ellenség, "szövetségesei" pedig sorra hullanak ki a sorból.
Heltai Jenő - Második feleségem / Életke
A változatos és nagy terjedelmű Heltai-életműből két, alaphangjában különböző történetet tartalmaz ez a kötet. A Második feleségem mulatságos alapötletre épül: fiatal házaspár válni készül, de csak úgy, ha a feleség számára már biztosítva van az új házasság. A férjkeresés bonyodalmai mindkettőjüket ráébresztik arra: csak egymással lehetnek boldogok. A könnyed, szellemes történet igazságai nem mélyek, de tetszetősek, jól hangzik. Az Életke főhőse egy angyali szépségű púpos kislány, aki több-kevesebb lelki sérülés után teljes értékű emberként találja meg helyét a társadalomban. Életke sorsának alakulását pontos és árnyalt lélekrajz hitelesíti, s a századeleji kisiparos világról is érzékletes képet állít elénk az író.
Nagy Péter - Kiúton
Tíz helyszín, tíz fiú az éjszakában, tíz válaszút. A történetek szereplői a kiutat keresik egy-egy nehéz helyzetből és megtalálják, mert mindig van megoldás. „Szerda délelőtt volt. Ugyanúgy történt minden azon a reggelen is, mint más napokon. Felkelt, megborotválkozott, felvette az aznapra kigondolt ruháit miközben kinyitotta a szobája ablakát, hogy erőt merítsen a beáramló friss áprilisi levegőből. Fél kilenckor indult el a buszmegálló felé, hogy kilencre pontosan beérjen a munkahelyére. De sosem érkezett meg...”
Móricz Zsigmond - Rab oroszlán / Betyár / Míg új a szerelem / Életem regénye
Móricz-sorozatunk új kötete a nagy író 1935-1938 között keletkezett regényeit gyűjti egybe. Az önéletrajzi ihletésű Rab oroszlán (1935) alapélménye az író első, tragikus végű házasságának története: ezt a válságot vetíti ki egy budapesti számtanácsos sorsába. A regény a budapesti középosztály életének keretében nagy művészettel ábrázolja a férfi-nő kapcsolat Móricznál oly gyakran és oly eredeti személettel visszatérő drámáját. A Betyár, amely mintegy a Rózsa Sándor-regények előképe, az arisztokrácia és a parasztság áthidalhatatlan ellentétét személyes sorsok konfliktusába ágyazza, egyben tengelyébe olyan cselekvő hőst helyez, aki - a maga torz módján ugyan - szembeszáll a társadalommal. A Míg új a szerelem-ben (1937) Móricz Zsigmond új házasságával néz szembe, de a szobrász főhős második házassága mézesheteinek rajzában nem csupán a régi és az új asszony ellentétét szikráztatja föl, hanem a vallomásos-személyes hangot a társadalmi háttér, a kor színes ábrázolásával párosítja. Az Életem regénye (1938) Móricz egyik főműve: páratlan gazdagsággal eleveníti meg gyerekkorát, őseit, családját, az egykori magyar paraszti világot, tökéletes egységbe olvasztva a dokumentumokat, elbeszélő részeket, elmélkedéseket, kommentárokat.
Somogyváry Gyula - A hadtest hű marad
A hadtest hű marad c. Somogyváry-mű A Pirossapkás Kislány c. történelmi regény folytatása. "Toronypiktor", a festői hajlamokkal megáldott egykori császári katona - átérezve az 1848-as márciusi forradalom vívmányai és lendületét - ismét megragadja félretett kardját, otthagyja a szerető családi fészket, és a pápai nemzetőrökkel a haza védelmére siet.
Társaival együtt végigéli a szabadságharc dicsőséges és keserves pillanatait a pákozdi győzelemtől a schewchati vereségig. Az író ezt a hatalmas történelmi tablót - gazdag forrásokra támaszkodva - teljes hitelességgel és művészi erővel mutatja be, miközben a regény cselekménye hagyományosan olvasmányos.
Kern István - Csata a hóban
Egy számháború izgalmas menetéről és azon belül egy kis úttörőfiú lelkében dúló háborúságról olvashatunk Kern István megkapóan szép és érdekes könyvében. Képet kapunk a Sziget utcai életről, tanárairól és tanulóiról, azokról a kicsinynek tűnő és mégis oly komoly problémákról, melyek a tíz év körüli gyerekeket foglalkoztatják. A regény Réber László művészi illusztrációival jelenik meg az Aranykürt Kiskönyvtárban.
Györe Balázs - A megszólítás ábrándja
Mindenféle baráti összejöveteleinken régóta érzem, hogy ránk telepedett a megszólíthatatlanság árnyéka. Nem tudunk néven szólítani, nem tudunk hívni. Nem abban az értelemben persze, ahogy azt mondjuk valakinek: "nézd" vagy "te" vagy "kérlek". Nem a szeretet megmutatásáról van szó. Ez könnyebb, egyszerűbb. Többről. Sokkal többről. Megszólításról! Talán ennek a pillanatában dől el minden.
Herczeg Ferenc - A fehér páva / Magdaléna két élete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Krúdy Gyula - Szindbád
Kicsoda Szindbád, az álmok vizén hajózó legendás hajós, akinek édes-bús hazudozásait "hitetlen mosollyal és elámult szívvel" hallgatta mindazon "százhét nő, aki viszontszerette", kicsoda ez a folytonosan úton lévő, lányszöktető, a halálból is visszatérő és átváltozni tudó gavallér, aki, ha kell, fésű egy kacér asszony hajában, vagy ájtatos olvasó az ábrándos apáca kezében, garabonciás, vagy züllő dzsentri, magyar Casanova, vagy a költészet maga, amelynek varázsában felfénylenek a megkopott utcák és elkopott szívek, s hatására borba mártott ujjak írják az imádott nő nevét a kávéházak asztalának márványlapjára? Kicsoda ez a különös, több száz évet megélt bolyongó, aki "mindent szeretett, ami hazugság, illúzió, elképzelés, regény" és mégis "mindenért hiába rajongott, amit életében elérni óhajtott... hisz még százhétnél több volt azoknak a nőknek a száma, akik Szindbád ábrándvilágában piros karikákon hintáztak?" Immáron hatvan éve tűnődteti el olvasóit, s hódít meg új és új olvasógenerációkat, újból és újból megajándékozva őket a nosztalgikus álomvilágon is átsütő, elpusztíthatatlan életörömével életszeretetével. Kötetünk első ízben gyűjti össze valamennyi Szindbán-novellát, tartalmazza továbbá Szindbád álomképeit a Francia kastély és a Purgatórium című Szindbád-regényeket, valamint Kozocsa Sándor adatokban és elemzésekben imponálóan gazdag és pontos utószavát.
Gárdonyi Géza - Egri csillagok
A mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául.
A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen.
A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól.
Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.
Kolozsvári Grandpierre Emil - A kárhozat angyala
A közös ágy koporsó. Megkéri a kezem, igent mondok, máris ott fekszem kinyúlva a koporsóban egy másik halott oldalán. Egyik testből a másikba hideg árad, zúzmara lepi be a hajunkat, az ágyékunkat. Kisüt a nap, és elolvadunk, mint a tavaszi hó. Körülnézünk, két tócsa az ágy alatt. Ez volt a szerelem.
Gács Demeter - Új nap felé
Elérkezik a világegyetem történetében az az időszak, amikor kihűl a Nap. Tüze kilobban, a tudósok megállapítják, hogy a Földnek el kell pusztulnia. Tervek tömegét agyalják ki az emberiség megmentésére. De amikor hatalmas űrhajók tömeggyártásába kezdenek, a szuperautomatizált technikai társadalom emberei közt pánik tör ki. Egyesek atavisztikus, kőkorszakbeli módszerekkel akarnak helyet biztosítani maguknak az emberiség lélekszámához képest mégiscsak csekély befogadóképességű űrhajókban. Hol a kiút ebből a már-már reménytelen helyzetből? Elképzelhető-e olyan zseniális terv, amely eleve kudarcra ítélt részletmegoldások helyett egy csapással véget vet a zűrzavarnak? Hogyan kerülheti el a Föld a sorsát?
Raana Raas - Elágazó utak
A „Mi lett volna, ha” kérdésre nincs válasz. Pedig sokszor szeretnénk tudni.
Az irodalom lehetőséget ad arra, hogy eljátsszunk ezzel a kérdéssel.
Az Időcsodák ennek a játéknak az eredménye.
Mi lett volna, ha Yaan nem sokkal tizennyolc éves kora előtt leül, hogy meghallgassa a másik felet is? Döntése, hogy nem szakad ki, milyen változásokat okoz szerettei és tágabb környezete életében? Képes-e egy ember döntése a történelmet megváltoztatni – és ha igen, elképzelhető-e, hogy egy jobbnak tartott döntésnek sokkal fájdalmasabbak lesznek a következményei?