A ​Magas-Tátra ormain

Adolf Hitler - Harcom
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Keszthelyi Ernő - Alacsony-Tátra ​turistakalauz
... ​Ahogy ezerháromszáz méter felett tovább emelkedünk, az erdő ligetessé válik, s a fák is veszítenek büszke magasságukból. Az idáig felkúszó fenyőcsoportok keverednek a kezdetben csak magányos bokorként megjelenő, félig heverő, girbegurba ágú törpefenyővel. Ezzel megkezdődik az alhavasi táj. Hegymenetben járva tanúi leszünk, hogy egy-egy merészebb fenyő még 1500 méteren túl is dacol a zord éghajlattal. E zászlófák rövid, merev, töredezett gallyai egyik oldalon, a szélirányban fejlődnek. Szánalmas és egyben csodálatra méltó korcsok ezek a törpefenyő háborítatlan birodalmában. Ezután egy jó darabig még kísér e kusza szövevény, amely tömör falként övezi a turistaösvényt. A polipszerűen mindent befonni és elnyelni akaró zöld tömegbe csak helyenként vegyülnek kisebb tisztások a törpeboróka alacsonyan szétterülő bokraival. Még feljebb felszakadozik az áthághatatlan rengeteg és kisebb-nagyobb tisztásoknak ad helyet. E füves térségek világoszöld alaptónusából már alig domborodnak ki a három-négy tőből álló törpefenyők parányi szigetei. Ekkor már egy új övezet határán 1700-1800 m magasságban vándorlunk. A satnya törpefenyőket fokozatosan felváltja a mindenen diadalmasan felülemelkedő tátrai tetők számunkra oly fenséges, oly bájos világa. Az élet itt egyetlen összefüggő, zöld, virágos-mohás, bársonyos puhaságú, ruganyos gyepszőnyegbe olvad össze. Az ilyen gyepes, kisebb területeken köves, sziklagyepes, félhavasi, havasi táj az Alacsony-Tátra fő jellemzője. E hegységet ezért tartjuk másnak, szebbnek, hozzánk közelebb állónak, mint a gránitgúlás csúcsokkal ékes Magas-Tátrát. Ezért lelkesednek érte a turisták és a sízők egyaránt. Kirándulásaink többségének c, hogy elérjük e tiszta levegőjű, további sétákra és sízésre kiválóan alkalmas füves hegyhátakat és enyhén hullámos gerinceket. Ehhez kíván segítséget nyújtani turistakalauzunk.

Scheirich László - A ​mi Magas-Tátránk
A ​Magas Tátra a magyarok számára mindig is fogalom volt és marad, hiszen itt alakult meg a történelmi Magyarország első turistaegyesülete, a tátrai hegymászás bölcsőjénél német társaik mellett ott voltak a Magyar Turista Egyesület (MTE) és a Budapesti Egyetemi Turista Egylet (BETE) tagjai. Itt volt valamikor a "magyar haza legmagasabb oltára"... A Magas-Tátra vonzása országokat ölelt magához. Budapest, Krakkó és Boroszló voltak a Tátra idegenforgalmának egykori forrásai. Ma az egész világból érkeznek turisták, hegymászók, sízők, páciensek; a Tátrát eddig közel 150 millió személy látogatta meg.

Bernd Krewer - A ​csülkös vad utánkeresése
A ​kötet az elejtett állat felkutatásának módszerével ismerteti meg az vadászni vágyó olvasót.

Tersánszky Józsi Jenő - Selyemfiú
Egy ​bércalji falu. Szántója nagyon kevés, legföllebb rétjei, legelői s erdei. A falu felső végiben óriás kincstári fémkohó. Ez ad ott javarészben kenyeret az embereknek. A falu fele szekeres gazda s ezek jobbmódú és egészségesebb népek. A másik fele, éhenkórász kohómunkás. Épúgy, mint a táj. Egy részében salakos, füstemésztette kietlenség, másrésze őserejű, búja rengeteg. Egy szekeres családról szól ez a történet és a bércek lakójáról, egy pakulárról...

Heinrich Harrer - A ​fehér pók
Száznegyvenöt ​évvel ezelőtt, 1858-ban lépett először ember a Berni-Alpokban magasodó Eiger 3970 méteres csúcsára. Északi falát hatvanöt évvel ezelőtt, 1938-ban a Heinrich Harrer körül szerveződő, négyfős hegymászó csapatnak sikerült első alkalommal megmásznia. Addigra a "halálfal" már kilenc emberéletet követelt. Az Eigerről a mai napig mint a "Falak faláról", a "legkockázatosabb alpesi régióról" szokás beszélni. Harrer e könyvében krónikásául szegődik az övéket megelőző és a későbbi egyéni és csoportos, sikeres és sikertelen próbálkozásoknak. A könyv végén az összes kísérlet tételes felsorolásán kívül az olvasó megtalálhatja az Eiger északi falára felvezető út technikailag pontos leírását.

Andrzej Stasiuk - Útban ​Babadagba
„A ​világnak ezen a felén a valóság gyakran kívülről érkezett, valami olyasmiként, amit ránk kényszerítettek, és nehéz volt vele azonosulni. Legfeljebb ki lehetett várni a végét, akár a rossz időnek. Ez most sem megy másképp.” – nyilatkozta egy interjúban Stasiuk. „Minden, ami ideérkezik, már valahol le volt ellenőrizve, használták, sőt még egy kicsit el is használták, összekoszolták, elnyűtték. Ez ugyanúgy érvényes az ideák, mint a tárgyak világára. Nekem ez kifejezetten tetszik, mivel egyfajta konvenciót, egyfajta fikciót hoz létre. Amit nem lehet túl komolyan, túlzottan szó szerint venni.” Mi a közös az albániai bunkerekben, a horvát halpiacban, Szlovénia zöld tájaiban, Románia erdélyi részeiben, a Duna-delta szigetvilágában, Moldávia furcsa lakosságában, Szlovákia, Kelet-Magyarország, Lengyelország és Ukrajna határvidékében? A kérdésre a szerző térben és időben megtett hosszú utazása ad választ, útban a rejtélyes város, Babadag felé, miközben keresi azt a lassan elfeledett ízt, amely mindenhol jelen van Kelet-Európában. Azt az ízt, melyet még nem „rontott meg” a nyugati civilizáció; ami összetartja és elválasztja a térségben élőket. Andrzej Stasiuk kiadónknál megjelent második könyve 2005-ben elnyerte a legfontosabb lengyel irodalmi díjat. „Ilyen helyekről tényleg jobban látni az idegen országokat, mint a fővárosokból. A valóság többértelművé válik, bonyolulttá, és nem ad egyértelmű válaszokat. Amikor viszont elhagyjuk ezeket a helyeket, mégis mindig rájuk gondolunk, mert belopóztak az elménkbe, szívünkbe és emlékezetünkbe.”

Ismeretlen szerző - Aranypiramis
Martin ​Ethelwolf professzor az egyiptológia nemzetközi hírnévnek örvendő szaktekintélye felnyit egy II. Amenhotep fáraó sírkamrájából származó kamópusz-tégelyt, ennek következtében nem mindennapi élményben lesz része - meghal! Különös módon miután jobblétre szenderül, ellenállhatatlan kényszert érez arra, hogy eljusson Kheopsz piramisáig. A vállalkozás koránt sem veszélytelen. A rettenthetetlen Brett Shaw akcióba lép... Harrison Fawcett a Mysterious Universe sorozatot felvezető regényével Atlantisz titkait kutatva az iszlám és az ókori Egyiptom világába kalauzol minket, a történet nem mindennapi izgalmakat ígér, a klandos-misztikus SF kedvelői számára. York Katchikan egy Novus Ordo Seclorum korabeli ereklye nyomában érkezik az E'emelekre barátja, Jacques de Molay társaságában. Kissé megnehezíti a dolgukat, hogy a bolygón kitör a polgárháború, és a kivándorolt olasz maffia is szeretné az ereklyét megszerezni. Mindezt anélkül, hogy igazából tudnák, mit is keresnek... A Mysterious Universe világában játszódó Fawcett-regény és Sheenard-kisregény mellett a rövidebb írások kedvelői is remek szórakozásra számíthatnak.

Frederick Marryat - Az ​óceán kalandorai
Tisztelt ​Asszonyom! Szíves kívánságának engedve kiírtam egyet-mást fiatalabb éveimnek és kalandos életemnek naplójából és azt most ideiktatom. Az eredetin egy szót sem javítottam, mert tudom, hogy Ön azt óhajtja tudni, hogyan éreztem akkor és nem azt, hogy hogyan gondolkodom ma. Bármilyen mélyre is sülyed egy ember, valami erkölcsi tartaléka mégis csak megmarad és én remélem, hogy Ön Asszonyom, miután elolvasta írásomat, egyet fog érteni velem abban, hogy ez az írás, ha napvilágot lát, mindenkinek, ifjúnak és öregnek egyaránt, okulásul fog szolgálni. Bevezetésül legyen elég ennyi, és most rátérek a Revenge (Bosszú) kalózhajó spanyolországi útjára...

Ildefonso Falcones - A ​tenger katedrálisa
A ​Tenger Katedrálisa Arnau Estanyol lenyűgöző élettörténete. Erőszakban fogant 1320-ban, apjának, Bernatnak Navarcles vára mellett fekvő tanyáján. Jobbágynak született, és szolgaságban cseperedett, de szabad emberként öregedett meg. Szélsőséges íveket követő sorsa - tiszta szíve, a szerencse, az égi és földi szerelem hatására - a szívbemarkoló gyerekkori nyomorúságtól az irigylésre méltó gazdagságon, sikeren, hírnéven át a bukásból való felemelkedésig vezérelte. Megélte a középkori Katalónia világának brutális kegyetlenségeit: a földesurak jogosított önkényét, az inkvizíció kínzatásait, a királyok és nemesek embernyúzó törvényeit. Üldözött zsidókat mentett, majd őt mentették, volt háborús hős, látott zendülést, pestisjárványt, gazdasági válságot. Ahogy az ő ideje telt, úgy épült naggyá ötvenöt év alatt Barcelona legszebb temploma, a Santa María del Mar, A Tenger Katedrálisa. Kevés spanyol mű tett szert akkora népszerűségre hazájában az utóbbi években, mint az olvasók számára teljesen ismeretlen, első könyves Ildefonso Falcones A Tenger Katedrálisa című, történelmi ihletettségű regénye. 2006-ban került a spanyol könyvesboltok polcaira és pár hónap alatt több százezer példányban elfogyott. A mű azonban nemcsak Katalónia fővárosában talált lelkes fogadtatásra, hanem az egész félszigeten: mára Spanyolországban már több mint egymillió példány kelt el belőle, és lefordították közel 30 nyelvre. Világszerte is előkelő helyeken szerepel a sikerlistákon. (A The New York Review of Books 2006-os nemzetközi bestseller top listáján a negyedik helyezést érte el.) A regény szerencsés időszakban jelent meg: a történelmi regények, különösen a történelmi bestsellerek újra rendkívül népszerűek szerte a világon. A Tenger katedrálisa is olyan regény, amely napokra rabul ejti olvasóját, könnyed, olvasmányos, nincsenek benne nehézkes, barokkos körmondatok, de nem is vész el lírai ömlengésekben, minden oldalon történik valami, ami leköti az olvasó figyelmét. Ugyanakkor a leírások kor- és valósághűek, és a cselekményt a középkori város életének pezsgő hangulata és szokásai teszik még érdekesebbé.

Hubert Selby - Rekviem ​egy álomért
E ​könyv lapjain Selby első nagy műve, az "Utolsó letérő Brooklyn felé" szereplőinek gyermekei adnak egymásnak találkát, akik ugyanazon a helyszínen, de -ha lehet- még kilátástalanabb életet élnek, mint szüleik az ötvenes években. Harry és társai az egyre gyorsabban lefelé tekeredő spirálban görcsösen ragaszkodnak a majdani szebb élet reményéhez, az "amerikai álomhoz".

Matthew Pearl - Poe ​árnya
Baltimore, ​1849. Edgar Allan Poe holttestét jelöletlen sírba temetik. A jelek szerint Poe-t mindenki másodosztályú, jelentéktelen írónak tartja, aki kicsapongó életmódja miatt azt kapta, amit megérdemelt. Mindenki, kivéve Quentin Clarkot, a fiatal ügyvédet, az irodalom szerelmesét, odaadó rajongóját, aki karrierjét és jóhírét is kockára teszi, hogy megmentse Poe-t. Kutakodni kezd, és hamarosan kideríti, hogy a költő utolsó napjait illetően számtalan megválaszolatlan kérdés maradt, és azt is megtapasztalja, hogy a rendőrségnek esze ágában sincs vizsgálódni az ügyben. A fiatal ügyvéd rájön, hogy a költő halálának körülményei örökre rejtélyben maradnak, ha ő nem találja meg az egyetlen embert, aki sikerrel nyomozhatna az ügyben: azt a férfit, aki mintául szolgált Poe-nak C. Auguste Dupin, a páratlan képességű detektív, az analitikus gondolkodás mesterének megrajzolásában. Quentin Párizsba utazik. Az íróasztalnál és a tárgyalóteremben végzett ügyvédi munka természetesen nem készítette fel Quentin Clarkot mindarra, amit magára vállalt azzal, hogy közreműködik a Poe-rejtély felderítésében. A fiatalembert hamarosan a francia titkosrendőrség ügynökei, nemzetközi szélhámosok üldözik, és egy veszedelmes bérgyilkosnő. És Quentinnek egy idő után már nem csak a költő hírnevéért, hanem a saját életéért is harcolnia kell.

Milorad Pavić - Kazár ​szótár
A _Kazár ​szótár_t úgy is lehet olvasni, "mint minden olyan kis nép metaforáját, melynek sorsát magasabb erők harca határozza meg - írta Pavić a regényéről. - A kis népek, mint mi, a szerbek, mindig idegen ideológiák fenyegetése alatt élnek." A lexikonformában megírt regény a kazárok történetét meséli el, amely a hetedik-nyolcadik század körül nem is volt olyan kis nép; jókora birodalmat építettek ki a Kaukázus környékén, ahol valamikor, ki tudja, mennyi ideig, az ősmagyarok is velük együtt éltek - legalábbis egy részük (akik talán szintén felvették a zsidó vallást). A kazároknak három vallás, a kereszténység, az iszlám és a judaizmus között kellett választaniuk - s e választás történetét meséli el Pavić a maga ravasz módján, három kitalált könyv anyagát összedolgozva, egymásra vetítve, s egyben új mitológiát kidolgozva, amelyben az egyébként alig-alig kibogozható történelmi tények az író fantáziájából származó alakokkal, történetekkel, népi és vallási hagyományokkal keverednek. A _Kazár szótár_ 1984-ben jelent meg, s azóta is a modern irodalom olyan klasszikusának számít, mint, mondjuk, _A rózsa neve_ Umberto Ecótól. Olvasása különleges élmény: egyszerre merülhetünk a történelem mélyére és egy különleges látásmódú író fantáziájának sejtelmes virtuális valóságába.

Krasznahorkai László - Sátántangó
".... ​a regény tere újra egy világ, és... ez a világ - alakjai által - dúsan tagolt, rétegzett, hierarchizált, a mindennapi cselekvésköröktől az álmokig és fantamagóriákig, az egyetemes világrendtől az élet egyszerű újratermelésén és a társadalmi helyen keresztül az emberi méltóság és méltatlanság etoszáig. ... A Sátántangó korszakalkotó mű." Radnóti Sándor "Sátántangó afféle perpetuum mobile, egy megtévesztési és megtöretési láncon át nyilvánuló létszerkezet, melynek nincs felelőse, csak állapota van, melyre különféle hitek, remények, öncsalások vetülnek... A tehetetlenség és mozdíthatatlanság halálos kitáncolásában áll e regény nagyszabású volta... Nyomasztó, egyben mélyen lélegző könyv: élőlény, mint minden igazi epika." Balassa Péter

Aldous Huxley - Sziget
Hogyan ​lesz egy mindenből kiábrándult, cinikus angol újságíróból a jó ügyért mindenre, de főleg saját korábbi énjének meghaladására képes, boldog szerető és bölcs délszigeti reform-gondolkodó? Valahogy úgy, ahogy egy sor, kegyetlen társadalomszatíra és két disztópia - a Szép új világ és a Majmok bombája - szerzője is eljuthatott az emberiség felemelkedésének lehetősége mellett hitet tévő pozitív utópia, a Sziget profetikus álmáig. Utolsó befejezett művében Huxley elmondja, miként kerülhetjük el az öncélú technológiai haladás által kiüresített puszta ország és az önmagát eltörlő civilizáció romjain tenyésző átokföldje sivár tájait, hogy megtaláljuk azt az édeni világot, ahová az emberiség ősidők óta vágyakozott. Ugyan a végkifejlet nélkülöz mindenféle naiv, kincstári optimizmust, e könyv mégiscsak egy, az ember kollektív jövőjét bizakodással szemlélő író testamentuma. Nem véletlenül lett a Sziget a hatvanas-hetvenes évek ifjúsági ellenkultúrájának is megkerülhetetlen alapműve.

Milan Kundera - Nemtudás
Feltűnő, ​hogy a harmadik évezred küszöbén nem a jövő, hanem a múlt van napirenden, és hogy a múlt, amelyet már megéltünk, a maga módján éppoly kiismerhetetlen, mint a jövő. A kerek évszám, a kerek évforduló a számvetés ideje. Milan Kundera legfrissebb regényében a számvetés nemcsak visszanézés a távoli és a közvetlen múltba, hanem szó szerint matematika. Számsorok: Odüsszeusz, a legnagyobb nosztalgiázó átbolyongott húsz éve, a huszadik századi cseh történelem három húszasa, húsz év franciaországi, húsz év dániai emigráció, a német zene százéves hegemóniája, amelyet Schönberg tizenkét hangú esztétikájától remélt, a francia forradalom és a kommunizmus bukása között eltelt pontosan kétszáz év, Jan Skácel cseh költő háromszáz év szomorúsága... De a logika itt sem tudomány, hanem dermesztően szenvedélyes kísérlet az idő tagolására, az érzelmek léptékének bemérésére az Emigráns (a Nagy Áruló vagy a Nagy Szenvedő, ahogy tetszik) alakján keresztül.

William Gibson - William ​Gibson teljes Neurománc univerzuma
"A ​mátrix egy világ a világon belül, közmegegyezésre épülő hallucináció, melyet minden országban törvényes felhasználók milliárdjai tapasztalnak meg naponta. A cybertérhez kapcsolódó számítógépek tárolóiból származó adatok grafikus megjelenítése. Hihetetlen komplexitás. Az elme nem-terébe nyújtózó fényvonalak, adatgalaxisok és adatcsillagzatok..." Megrázó erejű vízióival és egyedi hangulatú univerzumával William Gibson a közeljövő egy olyan lehetséges változatát vetítette elénk, mely két évtizeddel első regényének kiadása után lassan megvalósulni látszik. A globális számítógépes hálózatok robbanásszerű fejlődése és a multinacionális cégek befolyásának folyamatos növekedése következtében napjainkban hihetőbbnek tűnik ez a jövőkép, mint korábban bármikor. A Neurománc 1984-es megjelenésével új irányzat született: Gibson bevezetett minket a cyberpunk világába, visszavonhatatlanul megváltoztatva ezzel a science fiction műfaját. Regényével elsőként nyerte el egyszerre a műfaj három legrangosabb elismerését, a Hugo-, a Nebula- és a Philip K. Dick-díjat. A nyitókötetet további két regény követte: a Számláló nullára és a Mona Lisa Overdrive. A három írást most egy kötetben, az első kettőt jelentősen átdolgozott, javított fordításban tárjuk az olvasók elé.

Umberto Eco - A ​Foucault-inga
Három ​kiadói szerkesztő megunja az okkult könyvek „ördöngös" szerzőinek pancserságát, és egy Abulafia nevű számítógép segítségével nekilát, hogy egy tökéletes Tervet kovácsoljon. Az állítólagos Terv értelmében az emberiség sorsa a Világ Urainak kezében van; ez pedig valamiképpen összefügg azzal a gyanúval, hogy Szép Fülöp francia királynak talán mégsem sikerült felszámolnia annak idején a templomos lovagrendet. Hőseink remekül szórakoznak, ám egyszer csak hátborzongató sejtéseik támadnak... Annyi bizonyos, hogy bajba kerültek. A Foucault-inga a második nagy sikerű regénye Eco professzornak, a világhírű olasz szemiotikusnak. Ezúttal már nem egy gyilkosságsorozat tettesét s a tettes indítékait, tervét kutatja a detektív, mint A rózsa nevében, hanem végső soron maga a Terv: az emberi történelem, sőt a Mindenség tervszerűsége válik meghökkentően kérdésessé. Ha van Terv, akkor minden mindennel összefügg. Ha van Terv, akkor nem kétséges, mi közük a templomos lovagoknak a hasszaszínokhoz, az alkimistáknak a párizsi metróhoz, a titokzatos Saint-Germain grófnak Shakespeare-hez,a rózsakereszteseknek Arséne Lupinhez, a druidáknak az Eiffel-toronyhoz, a Föld forgását bizonyító Foucault-ingának... Kihez-mihez is? Ha van Terv, minden kiderül.

Fannie Flagg - Sült ​zöld paradicsom
Evelyn ​és Mrs. Cleo az idősek otthonában találkoznak. A nyolcvanhat éves Cleot nem hagyta el életkedve, és miközben kalandos sorsának történetét meséli Evelynnek - aki középkorú nőként éppen szétesni látja életét - gondolatban együtt utaznak vissza az 1930-as évekbe, Whistle Stopban, ebbe a zsebkendőnyi kisvárosba, ahol Cleo boldog ifjúkorát töltötte. Itt nyitja meg a Feltételes megálló kávézót két fiatal nő, a vagány, fiús Idgie és a szelíd Ruth, aki erőszakos férjétől, egy rossz házasságból menekül barátnőjéhez. A két nő szerelmes barátsága nem csak a seriff látogatásait vagy a Ku Klux klán kegyetlenkedéseit éli túl, de még a kisváros nyugalmát felkavaró titokzatos gyilkosság felderítésében is fontos szerepet játszik. A válságos gazdasági helyzetben lévő ország eme kicsiny szegletébe beköltözik a boldogság, két barátnő képében, akiktől mindenki kap egy tál meleg ételt, egy jó szót, legyen az az országutak porát koptató csavargó, vagy környékbeli szegény fekete. És ahogy az emlékek felelevenednek, Evelyn élete sem lesz már soha többé ugyanolyan...

Jiang Rong - Farkastotem
Csen ​Csen, a pekingi gimnazista az 1960-as évek kulturális forradalma idején, az elvakult vörösgárdisták tombolása elől önkéntes száműzetésbe vonul a kínai-mongol határon lévő Ölön-pusztára, ahol pásztorként éli mindennapjait. Lenyűgözve tapasztalja, hogy Dzsingisz kán leszármazottai, a bölcs öreg pásztorok milyen harmóniában élnek a természettel, és mennyi mindent tudnak a farkasokról, akikben egyszerre látják a szövetségest, a bálványt és a halálos ellenfelet. Ezt az érzékeny harmóniát és mélyen szellemi közösséget zúzzák szét a kommunista modernizátorok, amikor a haladás jegyében elrendelik a farkasok kiirtását. Csen Csen keserű tehetetlenséggel szemléli az ijesztő természeti következményeket, mikozben szinte már túl sokat tud a mitikus farkasokról, a "farkaslelkületről", s a pusztai állatok iránti figyelme előbb odaadássá, majd mély, megszállott tiszteletté alakul. Ennek jegyében határozza el, hogy nem törődve a pásztorok, sem a hivatalos emberek rosszallásával, foglyul ejt egy farkaskölyköt, hogy mindent kockára téve fölnevelje magának a saját farkastotemét... Jiang Rong könyve nagyszabású kalandregény, történelmi, filozofikus mélységű eposz (több kritikusa említette ezzel kapcsolatban _Az utolsó kínai császárt_), amely ember és farkas spirituálissá növesztett kapcsolatán keresztül nem csak a természet pusztulására, hanem az emberi lélek romlására is figyelmeztet.