A tudományokat sokáig a teológia szolgálólányának tekintették. A tudományok és művelőik később azután a társadalom önkéntes szolgálatára vállalkoztak, s ez mindannyiunk hasznára vált.
A genetika és a társadalom viszonya a múltban azonban nem bizonyult szerencsésnek. Úgy tetszik, a genetika mint “szolgáló” túl kívánatos és túl fiatal volt. Emiatt már korán túl sokat vártak tőle. S amikor erre képtelennek bizonyult, megerőszakolták (eugenika), majd kiközösítették (Liszenko), s végül olyasmivel rágalmazták, amit valójában soha nem állított (a tehetség egyenlőtlenségének a társadalmi egyenlőség fogalmával való szembeállítása, a teljes genetikai determinizmus stb).
A humángenetika társadalmi értelmezésében és alkalmazásában történt visszaélések, sajnálatos túlzások, feledhető mulasztások tudományunkat sokak szemében gyanússá, vesélyessé tették. S most, amikor a genetika “szolgálatait” már megbecsülés övezi, talán érdemes e viszony korábbi megromlásának okait, eredetét egy kicsit jobba szemügyre venni. Már csak azért is, nehogy még egyszer előfordulhassanak ilyen félreértések. Hiszen a genetika és a társadalom kapcsolatának még nagy jövője van – beteljesedés reményével és az újabb csalódások veszélyével.
Hiszek abban, hogy társadalmunk elérte azt a fejlődési fokot, amikor objektív tényekről tárgyilagosan, félreértések és félremagyarázások nélkül, a humanitárius célok megvalósíthatóságának hitében lehet írni, beszélni, vitatkozni, és végül közös nevezőre jutni. Csakis az “az írástudók” kollektív felelősségvállalása jelenthet biztosítékot ahhoz, hogy a tudományunk további fejlődése és eredéményeinek társadalmi hasznosítása során a humanizmus legmesszebbmenőkig érvényesüljön. S mindehhez nem feltétlenül szükséges a humángenetik a részletes, mélyebb ismerete. Helyes problémafelvetés mellett a döntéshez a szocialista humanizmus általános elveinek érvényesítése szükséges és elégséges. S éppen ezt kívánja elősegíteni ez a kis kötet.
Mindezt részint önigazolásképpen írtam le. Egyik kiváló genetikus ismerősöm ilyen irányú késztetéseimet látva, némileg csalódottan fejezte ki véleményét: "Azt hittem, sokkal okosabb vagy annál, hogy ilyen >> kényes << kérdések felvetésével tedd magad lehetetlenné. “. Magam azonban biztosan tudom , hogy az öröklődéssel kapcsolatos ismeretek minél szélesebb körű alkalmazására szükség van, és ez csakis megfelelő társadalmi tudatosság mellett oldható meg. Hiszek abban, hogy ma már e”kényes" kérdések is megvitathatók “a hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében”.
Kapcsolódó könyvek
Dr. Czeizel Endre - Az öröklődés titkai
A kötet a nagy sikerű televíziós sorozat anyagát adja közre némi stiláris átdolgozással. A családtervezés fogalmának ismertetése és a genetikai tanácsadók munkájának bemutatása után Czeizel néhány gyakran fölmerülő problémára (csípőficam, vetélés, rokonházasság stb.) kapcsán exponálja a témát, majd sorra veszi az öröklődés alapfogalmait: miért hasonlítanak a gyerekek a szüleikre, hogyan működnek a kromoszómák és a gének. Ezután bemutatja az ikerkutatások eredményeit, megmagyarázza a nem (fiú vagy lány) szerepét az öröklődésben, foglalkozik a szellemi képességek (tehetség vagy gyöngeelméjűség) öröklődésével, leírja a leggyakrabban öröklődő, veleszületett rendellenességeket, ismerteti azokat a módszereket, amelyekkel az orvostudomány ma rendelkezik ezek korai felismerésére, s kitekintést ad az akkor még kutatás tárgyát képező további lehetőségekről (lombikbébi, génsebészet stb). Végül a beérkező, közérdekű kérdésekből állt össze a sorozat utolsó, szintén rendkívül érdekes adása.
Kitűnő ismeretterjesztő munka, mindenki számára közérthető stílusban.
Hermann István - Válságok és változások
A szerző írja: "Napjainkban éppen arról van szó, vajon megadjuk-e magunkat az úgynevezett sorsszerű világlátásnak, vagy pedig az élet minden területén megpróbálunk gondolatilag eligazodni. Ehhez ismerni kell azokat a fogalmakat, melyek megszülettek már évszázadokkal ezelőtt, és ismernünk kell azokat is, amelyek napjaink erjedéséből forrnak ki. Minden új jelenség, minden új esemény, minden jelentős történés új fogalmakat szül, új megoldási kísérleteket, helyes vagy álmegoldásokat. Új kérdések születnek, s új válaszok ezekre a kérdésekre. A válaszoknak csak egy része bizonyul helyesnek, s a többi elsüllyed a történelmi süllyesztőben. Így a kérdéseknek és a válaszoknak egyaránt életük van, jelentőségük és mélységük, és ezért szeretnék ezzel a könyvvel is segíteni abban, hogy a helyes válaszokat megtalálja az olvasó."
Csíkszentmihályi Mihály - A fejlődés útjai
Csíkszentmihályi nagysikerű Flow című könyvének folytatása a harmadik évezred emberének legfőbb kihívásairól és a fejlődés lehetőségeiről szól. A világhírű magyar származású pszichológus állítja, hogy azok a genetikailag kódolt személyiségjegyeink, amelyek az evolúció során hatékonyan segítették emberré válásunkat és szaporodásunkat, mára az életünket és a világot veszélyeztető tényezőkké váltak. A gének hatásai mellett a szerző tág teret szentel a Richard Dawkins által bevezetett kulturális mémek szerepének, melyek szintén evolúciós örökségünk részét képezik. Ha képes vagyunk az evolúciós folyamat aktív és tudatos szereplőjévé válni, az nem csupán örömmel tölt el, de értelmet is ad életünknek. A Flow a tökéletes élmény pszichológiájával ismertette meg az olvasót, ez a kötet pedig rávilágít arra, miként emelkedhetünk felül evolúciós örökségünkön, és válhatunk tudatos formálóivá kaotikus világunknak, hogy egy harmonikusabb, élhetőbb bolygót teremtsünk magunknak.
Csányi Vilmos - Az emberi természet
A modern társadalomban élő ember egyre jobban érdelkődik az emberi természet és a társadalom kialakulásának, működésének tudományos vizsgálata iránt, mert ilyen módon szeretne választ kapni a saját problémáira és szűkebb-tágabb közösségének megoldatlan kérdéseire. Ma már sok tudományág foglalkozik az emberi viselkedéssel- sokféleképpen. Valamiféle szintézisre van szükség, amelyhez az egyes részterületek információi hozzákapcsolhatók.
Richard Dawkins - The Selfish Gene
The million copy international bestseller, critically acclaimed and translated into over 25 languages. This 30th anniversary edition includes a new introduction from the author as well as the original prefaces and foreword, and extracts from early reviews. As relevant and influential today as when it was first published, _The Selfish Gene_ has become a classic exposition of evolutionary thought. Professor Dawkins articulates a gene's eye view of evolution - a view giving centre stage to these persistent units of information, and in which organisms can be seen as vehicles for their replication. This imaginative, powerful, and stylistically brilliant work not only brought the insights of Neo-Darwinism to a wide audience, but galvanized the biology community, generating much debate and stimulating whole new areas of research.
Ismeretlen szerző - Élet más bolygókon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Keith Suter - 50 fontos kérdés a világról
Mit jelent a McDonald’s-féle világbéke-elmélet? Miért indított Anglia háborút egy tengerész füle miatt? Miért valószínű, hogy a jövő Elvise spanyolul fog énekelni? Bármilyen furcsán hangzik, még az ilyen kérdésekre adható válaszok is globális problémákat érintenek! Egyre összetettebbé váló világunkban gyakran úgy érezzük, hogy csak a szakértők képesek megérteni a globális problémákat, és mind kevesebb laikus meri önállóan megválaszolni a kérdést: vajon milyen okok, milyen összefüggések rejlenek egy-egy aktuális jelenség hátterében? Az ausztrál szerző, Keith Suter - a hazájában nagy népszerűségnek örvendő kommentátor - könyve, amelynek magyar kiadását hazai vonatkozású fejezetekkel bővítettük, 50 olyan kérdésre sorolja elő az okfejtő válaszokat, amelyekkel vagy amelyek következményeivel nap mint nap találkozhatunk. A kötet célja az, hogy segítséget nyújtson az olvasóknak a globális jelenségek megértéséhez, véleményük árnyaltabb kialakításához.
Mark Henderson - Genetika
Személyiségünk szerzett vagy öröklött? Mi újat mondhat a DNS az ember történetéről? Mekkora jelentősége volt Dolly birka megteremtésének? És vajon a gyermekeket is rendelés alapján tervezzük a közeljövőben?
Mark Henderson, a The Times természettudományi szerkesztője 50 közérthető és lebilincselő esszébe sűrítette a tudományágak e legifjabbikának központi gondolatait. Bemutatja, miként változtatta meg a genetikai kód megfejtése a földi életről alkotott felfogásunkat Darwin evolúcióelméletétől a legutóbbi - és ellentmondásosan megítélt - tudományos eredményekig.
A mindennapi példákkal, kiemelt idézetekkel és hasznos ábrákkal teli kötet elmeséli, hogyan kezdődött a ma ismert élet, feltárja a kromoszómák, a DNS és a humán genom titkait. Elmagyarázza, miként kovácsolódik össze személyiségünk örökletes és szerzett tulajdonságokból; hogyan segíthet a genetika a rák, a HIV, a malária és a szuperrezisztens kórokozók elleni harcban. Ismerteti az olyan megosztó témák legfőbb etikai kérdéseit, mint az őssejtkutatás, a klónozás vagy a mesterséges élet lehetősége. Megvilágítja a "hulladék" DNS-sel, a fejlődésgenetikával és az epigenetikával kapcsolatos legutóbbi gondolatokat, és utal arra is, mit tartogat a jövő az emberiség számára.
Ismeretlen szerző - A nő és hivatása I.
A könyv egyszerre szól a szakmai és a nagyközönséghez; mindazok haszonnal forgathatják, akiket érdekel, hogyan gondolkodtak a korszak magyar emberei magukról és egymásról, milyen szerepeket birtokoltak, illetve akartak birtokolni. A munkát mindenképp hiánypótlónak tekinthetjük, hiszen eddig csak a külföldi szakirodalom anyagaira építhettek azok, akiket a nők helyzete érdekelt, ezek pedig természetesen nem mutathatták meg a sajátos magyar vonásokat. A munka egy politikai, gazdasági, társadalmi és szellemi változásokban gazdag időszak gondolkodásmódjának többnyire eddig ismeretlen forrásait mutatja be, egy olyan párbeszédsorozatot, amelyben nők is megszólaltak és véleményt nyilvánítottak. A forrásokat tanulmányozva választ kaphatunk olyan, elsősorban a mentalitástörténeti kutatások számára hasznos kérdésekre, mint például: Melyek voltak a női (vagy nőies) és melyek a férfi (férfias) viselkedési formák, szerepek a kötet által tárgyalt korszakban Magyarországon? Megkülönböztették-e a biológiai és a társadalmi nem fogalmát? Hogyan gondolkodtak a másik nem feletti hatalom kérdéséről? Létezett-e „nemek közötti harc"? Elemezhető lesz a nőkérdés összekapcsolódása az emberi és polgárjogokkal. Vizsgálhatóvá válik az erkölcsi megítélés és a nyilvánosság előtti szereplés lehetőségeinek és szabályainak nemek szerinti különbözősége, valamint a sajátos és a hagyományos női hivatások követelményeinek újrafogalmazása. (Ring Orsolya)
Mérő László - Az elvek csapodár természete
Elveink nem tudnak olyan szilárdak lenni, mint naiv pillanatainkban gondolnánk, mert világunkat az érzelmek, az értelem és a hit folyton változó egyensúlya tartja össze.
Az ember hajlamos nagy titkokat sejteni ott, ahol egyszerűen csak nagyobb erők működnek, mint amiket uralni tud. Azonnal a nagy titkot keresi, amikor kiemelkedő tehetségekkel találkozik, amikor a hit alapvető kérdéseit firtatja, amikor a saját érzelmeit vizsgálja, és akkor is, amikor a tudomány eszközeivel igyekszik mélyebben megérteni a világot. Pedig: "A nagy titok az, hogy nincs titok".
Új könyvében Mérő László az elvek, az érzelmek, a hit és a tudomány erejét valamint korlátait járja körül. A csattanós, "ötperces" esszék felvillantják a témák különféle arcait a mindennapi életben, a hosszabbak pedig bemutatják, mit tett mindehhez a modern pszichológia.
Az "ötperces esszék" nagy része korábban a Magyar Narancs című lapban jelent meg, majd a szerző alaposan átdolgozta, a könyv gondolati ívéhez csiszolta őket. A hosszabb esszék ebben a kötetben jelennek meg először
Berend Mihály - Genetikai ábécé
Egy tudomány születése
Néhány alapfogalom
A genetikai kód - az öröklődés titkosírása
A végtelen variációk - a genetikai kombináció
Amikor a genetikus térképet rajzol
Az ikerkutatás a humángenetika szolgálatában
A családfák vizsgálata ma a tudományt szolgálja
Ha a bűvös sorrend megváltozik...
Ha a kromoszómaszám megváltozik
Genetikai terheltségünk
Az egyedfejlődés szintjén - a környezeti hatások szerepe az öröklöttség érvényre juttatásában
A sorscsapás elkerülhető - az ember öröklöttségének javítása
És mit hozhat a jövő?
Charles Darwin - A fajok eredete
Darwin monumentális műve, A fajok eredete másfél évszázad alatt semmit sem veszített az időszerűségéből. Ma éppúgy lelkes ünneplés és heves ellenzés veszi körül, mint megjelenése idején, 1859-ben. A művelt ember könyvespolcának szinte kötelező darabjaként még mindig az élő természettudományos műveltség fontos része, de a tudományt és az evolúciót elutasítók figyelmét is joggal vonja magára. Mi e tartós siker titka? Egyrészt az, hogy A fajok eredete világos logikájú, a mai biológia és geológia fényében is helytálló szemléletű, átfogó munka. Hatalmas ívű érveléssel mutatja meg az okokat, amelyek alapján a tudomány a fajok leszármazással való keletkezésére következtetett. Másrészt, mint Darwin maga mondja, a könyv ,....egyetlen hosszú gondolatmenet", olyan egymást támogató elemek láncolata, melyek földrajzi, geológiai, ásványtani, őslénytani, rendszertani, örökléstani, embriológiai és más részletekből állnak össze. Az evolúcióelmélet részproblémái iránt érdeklődők vagy az elméletet egészében elutasítók pedig ma egyaránt e Darwin által felállított lánc elemeit vizsgálgatják. Más szóval, A fajok eredete kétféle értelemben is modern mű: mind ismeretközlő funkcióját tekintve, mind pedig abban, hogy felmutatja, vagy számos esetben előre megsejti azokat a gondolati fordulópontokat, amelyek az evolúció kérdését a mai napig olyan izgalmassá és továbbgondolásra is érdemessé teszik. A pszichológia, a filozófia, az ismeretelmélet, a szociológia, a nyelvészet és még számos más tudományterület frontvonalában ma sikerrel hasznosítják Darwin örökségét.
Claudine Masson - Jean-Michel Masson - Csillagok és bolygók
Hogyan ismerjük fel a csillagokat és a csillagképeket? Keressük meg a bolygónkat! Mi a szerepe a Holdnak és a Napnak?
David Attenborough - Madagaszkár állatparadicsoma
Ötvenmillió évvel ezelőtt szakad le Afrika testéről Madagaszkár. Ennek az óriási szigetnek állatvilága azóta vagy megrekedt ezen az ősi fokon, vagy külön utakon fejlődött tovább. ezért egyedülállóan érdekes ott minden állatfaj, minden egyes állat, mint például a tüskés tanrek, a kaméleon, az üstököslepke, a törpemaki, vagy a legkülönösebb makifajta, az indri. És a törénelmi időkben halt ki Madagaszkáron a világon élt legnagyobb, legsúlyosabb madár, az aepyornis.
Mindezekről és a nálunk csak igen kevéssé ismert Madagaszkár többi állatáról, csodás tájairól, érdekes lakóiról ad érzékletes leírást David Attenborough: Madagaszkár állatparadicsoma c. könyve, mely sok izgalmas és mulatságos, sikerekben és balsikerekben gazdag kaland leírásával számol be a szerző néhány hónapos madagaszkári útjairól.
David Attenborough - Az élővilág atlasza
Az élővilág atlasza átfogó képet nyújt Földünk - sőt a világegyetem - múltjáról, jelenéről és sok, ember okozta problémával terhes jövőjéről, a szemet gyönyörködtető, egymástól merőben eltérő élőhelytípusokról és az ott fellelhető életközösségek tagjairól. A kezdetektől végigkíséri az Olvasót bolygónk élővilágának fejlődéstörténetén, ismerteti a bioszféra nagy kiterjedésű ökológiai rendszereit az Egyenlítő menti trópusi övezettől a mérsékelt égövön át a sarkvidéki, zord éghajlatú tundráig és az örök hó birodalmáig.
Bepillantást nyújt a mélytengeri sötétség különös világába, tengerpartok, tavak és folyók életébe. A könyv rámutat az élőlények csodálatos alkalmazkodóképességére, s figyelmet ébreszt a biológiai kölcsönhatások és versengések tanulmányozására.
A világhírű ismeretterjesztő tudós, David Attenborough és több neves szakember által írt könyv nem kerüli ki az emberiség világméretű környezet- és természetvédelmi problémáit sem, feltárja az okok gyökerét, s utal a megoldás lehetőségeire. Káprázatos kép- és ábraanyag vezeti az olvasót eddig ismeretlen összefüggéseken, a természet ámulatba ejtő világán keresztül.
David Attenborough - Utazás a múltba
Az 1954 és 1964 közötti évtizedben abban a kivételes szerencsében részesültem, hogy évente ellátogathattam a trópusokra természetfilmet forgatni. Expedícióinkat kezdetben a BBC Televízió és a londoni állatkert közösen szervezte, feladataink során pedig nemcsak az állatok filmezése, hanem néhány példány befogása is beletartozott. A tévésorozat ennek megfelelően az átfogó Zoo Quest (Egy állatkert nyomában) címet kapta. Az állatkert képviselője, Jack Lester, azonban betegsége miatt sajnos a harmadik túrán már nem tarthatott velünk. Az állatkert részvétele így pusztán arra korlátozódott, hogy átvették azokat a példányokat, amelyeket nekünk, tévéseknek, sikerült hazahoznunk. Az állatok befogása helyett ezek után legfontosabb feladatunknak azt tekintettük, hogy természetes életközegükben filmezzük őket. Az idő múlásával érdeklődési körünk kiszélesedett, és a törzsi népek, akikkel barangolásaink során találkoztunk, egyre nagyobb szerepet kaptak a filmekben, így ehhez a kötethez a Zoo quest már nem tűnt megfelelő címnek. Az utazásokról írt első három könyvben, némileg rövidített formában, 1980-ban egy kötetben újra megjelent. Ez a kötet a második hármat tartalmazza.
Az utolsó utazás óta eltelt tizenkilenc év alatt sok minden megváltozott. Új-Guinea keleti fele, amely akkoriban Ausztrália kormányzása alatt állt, Pápua Új-Guinea néven függetlenné vált,a Jimi-völgyet pedig, amelyet ottjártunkkor éppen csak elkezdtek fölfedezni, ma már nemcsak utak szeli, át, hanem saját parlamenti képviselővel is büszkélkedhet. Salote királynő, aki látogatásunk idején Tongába uralkodott, 1965-ben meghalt, és örökébe IV. Tuafa'ahau király néven a trónörökös lépett. Az Új-Hebridákból, az egykori furcsa és egyedülálló gyarmati irányítás alatt álló angol-francia kondomíniumból megalakult Vanuatu független állama. Ausztráliában a Nourlangie környéke nemzeti park lett, a sziklarajzokat pedig alapos tanulmányozásnak és kutatásának vetették alá. Szerencsére a filmtechnika is nagyot fejlődött. A kamerákat nem kell többé bélelt kabátba bugyolálni, hogy ne legyenek olyan zajosak, a magnetofonok tranzisztorai pedig ma már a trópusi melegben sem mondják föl a szolgálatot. A fölkeresett helyekről és az átélt eseményekről szóló beszámolóimat azonban mindezek ellenére is meghagytam olyannak, amilyennek eredetileg megírtam őket.
David Attenborough - Élet hidegvérrel
Ez a pompásan illusztrált kötet David Attenborough bolygónk főbb állatcsoportjait bemutató könyvsorozatának utolsó darabja, amelyben a neves szerző a tőle megszokott, lenyűgöző részletességgel tárja elénk a kétéltűek és hüllők életét. Igazi kincsesbánya mindenki számára - a lesikló repülőgyíkról vagy emberevő krokodilról először olvasó gyermekektől a képzettebb zoológusokig, s mindenkinek rá kell döbbennie, hogy bőven van még mit tanulnia! Nemigen lesz, akit hidegen hagynak majd az olvasottak.
David Attenborough - Az élő bolygó
Bolygónkon nincs olyan hely, ahol ne lenne élet. Éghajlatának szélsőséges és élőhelyeinek szinte végtelen változatossága mindenütt otthont nyújt a növényeknek, az állatoknak és az embernek. Igaz, vannak dúsan termő területek, ahol élőlények tömegei élnek, másutt kevés képviselőjük éppen csak életben marad. Az egyes fajok, de sokszor egész életközösségek is képesek úgy alkalmazkodni környezetükhöz, hogy a lehető legjobban kiaknázhassák a jégtakaró vagy a tundra, az erdő vagy a síkság, a sivatag vagy az óceán, de még a tűzhányó adta feltételeket is. Alkalmazkodásuk néha egészen rendkívüli: vannak halak, amelyek járnak, vagy a szárazföldön, levelekre rakják le ikráikat: kígyók, amelyek repülnek, és madarak, amelyek nem tudnak repülni, de úgy legelésznek, mint az őz; és vannak medvék, melyeknek szőr nő a talpukon.
David Attenborough televíziós sorozata nyomán készült könyvében az Élő bolygóban, a kutató szemével, fáradhatatlan kíváncsiságával és ragályos lelkesedésével világítja meg a különböző életközösségek bonyolult életét, a Himalája magányos csúcsától kezdve a világon legújabban kialakult élőhelyig, a nagyvárosokig, ahol élőlények csak a közelmúltban vetették meg lábukat.
Mire a könyv végére érünk, nehéz megmondani, mi a csodálatosabb - az az ötletesség, amellyel a fajok sikeresen biztosítják megélhetésüket, vagy az egymással és a bolygónk nyújtotta élőhelyekkel való kölcsönös függésük bonyolultsága.
Pompás fényképek gazdag gyűjteményével illusztrálja a Föld felszínének és lakóinak legfontosabb sajátosságait, hasonlóan az evolúció történetéhez, amelyet a szerző előző könyvében, az _Élet a Földön_ című kötetben mesélt el.
David Attenborough - Élet a Földön
A BBC televíziós sorozatához hasonlóan, amelyen alapul, a kötet nem hagyományos természetrajzot nyújt, hanem inkább a természet történetét kísérli meg bemutatni. Az élet egész színes kavalkádját felvonultatja, lehetőleg a ma élő állatokra és növényekre építve, s drámájának szereplőit a mai földi élet teljes skálájából válogatva eleveníti meg színpadán 3500 millió év történetét.
David Attenborough mind a könyvvel, mind a televíziós sorozattal világsikert aratott. A kötet maradandó emléket állít az egyik legnagyratörőbb vállalkozásnak az angol televíziózás egész történetében, s egyben alapvető bevezetés a természet világának megismeréséhez.
David Attenborough - Az élet erőpróbái
Az etológia fiatal tudományág létére gyorsan népszerű lett - többek között kitűnő ismeretterjesztő szakírói miatt is. Közéjük tartozik a természetfilmes David Attenborough is, aki trilógiájának - amelynek első két darabja: Élet a Földön és Az élő bolygó - zárókötetét az állatok viselkedésének szentelte. Az élet erőpróbái Attenborough szerint az egyed- és fajfenntartásért folytatott küzdelem eseményei, amelyek éppoly változatosak, mint maga az állatvilág. Már a születés is nagy erőpróba: az életképesség első megmutatkozása, de nemcsak a Karácsony-szigeti vörösrákoknál, hanem a madaraknál, hüllőknél, emlősöknél is. Ahogy később az utódok nevelése, gondozása, az otthonteremtés, amely bizonyos madárfajoknál az udvarlás része is. Számos erőpróbát kell kiállniuk az állatoknak, hogy a genetikai versenyben győztesek legyenek, s ehhez az évszázadok során bizonyos fajok passzív, mások aktív stratégiákat dolgoztak ki. De a genetikai átörökítés mellett minden egyed célja saját fennmaradásának biztosítása is, s e küzdelemben az győz, aki maximálisan képes kihasználni lehetőségeit, a legjobban tud alkalmazkodni környezetéhez. A legtöbb táplálékot tudja megszerezni magának gyorsasága révén, mint a kolibri, leleményességgel, mint a hüllők és rovarok, türelemmel, mint a pókok. A legjobban tud tájékozódni, mint a nap irányát követő sivatagi hangyák, az ultrahangrezgéseket érzékelő denevérek, az érzékeny szaglószervű hiénák, a csillagok állását és belső térképüket követő költöző madarak, a Föld mágneses terére érzékenyen reagáló angolnák. Vagy a legjobban tudja magát álcázni, a legtrükkösebben tudja ellenségeit megtéveszteni, mint a rejtőzés nagymesterei, a rovarok. Az állatok azonban nemcsak egymás ellenfelei, hanem egymás kiegészítői is, mint a bohóchalak és a bíborrózsák, az emlősöket tisztogató seregélyek, a csorda védelmében élő növényevő emlősök, a társaikat önzetlenül tápláló rágcsáló és denevérfajták, a társadalommá szerveződve élő hangyák, méhek, darazsak. Mások kihasználják szomszédaikat, mint az alkonylepke a szövőhangyákat, a kakukkfélék a fészkelőmadarakat, vagy egyszerű paraziták, mint a halakon, emlősökön élősködő atkák, bolhák. A közel 150 színes fénykép illusztráció mellett a könyv nagy érdeme, hogy élvezetes stílusban, közérthetően vezeti be olvasóit a természet rejtelmeibe: minden olvasónak ajánlható.