Kaleidoszkóp

Ray Bradbury - Az ​öröm masinériái
Az ​öröm masinériái című válogatás 1964-ben jelent meg, és számos olyan novellát tartalmaz, mely most először olvasható magyar nyelven.

Ray Bradbury - Marsbéli ​krónikák - Kisregények és elbeszélések
A ​Földet elpusztító atomháború után egy embercsalád kóborol a Marson, békét, nyugodt életet, az ember által elpusztított Mars-lakók maradékát keresve. "Egyedül vagyunk. Mi és még egy maroknyi ember, akik néhány napon belül megérkeznek. Elegen ahhoz, hogy újra kezdjük. Elegen, hogy elforduljunk mindattól, ami a Földön volt, és új csapást vágjunk... És most megmutatom nektek a Marslakókat." Öreg emberek, egykori tudósok, művészek bujdosnak az erdőbe, egyikük a "Prédikátorok könyve", másikuk "Platón Köztársasága", harmadik a "Gulliver utazásai"... Közéjük menekül egy "tűzőr" is, a könyvégető új társadalom pribékje, s attól fogva együtt őrzik fejükben az emberiség kultúrkincsét egy jobb, tisztább világ számára... Ray Bradbury a tudományos-fantasztikus irodalom egyik legnagyobb művelője. Vérbeli író: a távoli jövőben sohasem a gépkorszak technikai részletei érdeklik - hiszen akkor már rég elavultak volna a könyvei -, sőt, tulajdonképpen nem is a távoli jövő - hiszen a Fahrenbeit 451-et saját bevallása szerint az ötvenes évek McCarhy-korszakáról mintázta. Az élet, az ember, a jóság és a gonoszság, az emberiség sorsa érdekli. Szenvedélyes humanista. És igazi költő: az élettelen, rideg várost s az onnan kiszabaduló ember első természetélményét ilyen hátborzongatóan, ilyen megragadó erővel csak költő tudja érzékeltetni. És végül: mesemondó, ahogy ő nevezte magát egyik nyilatkozatában - a régi mesemondó öreg bölcs utóda.

Ray Bradbury - A ​villamos testet énekelem
Egy ​anya elszörnyedve látja, hogy egy kis kék piramisnak adott életet. Egy férfi életre kelti Abraham Lincolnt, egy másik pedig újra megöli. Egy lelkes olvasó úgy gondolja, Ernest Hemingwayhez más, méltóbb halál illik: a Kilimandzsárón... Ray Bradbury képzelete a zöld ír vidékről játszi könnyedséggel vált a Mars kietlen tájaira, a szereplők időben és térben távol bukkannak fel, ám a történeteket összeköti a bennük kifejezett emberi érzések ereje és misztikuma. Az 1969-ben megjelent kötet tizennyolc novellája, melyek zöme most olvasható először magyarul, az ereje teljében lévő, sokarcú írót mutatja meg.

Kurt Vonnegut - Áldja ​meg az Isten, Dr. Kevorkian!
Mi ​a halál? Egy minőség? Egy hely? A vég? A kezdet? Egy utazás? Lehet-e viccelni a halállal? Mint azt Kurt Vonnegut bizonyítja, lehet. Karcolatai Örkény Egyperces novelláival, Rózsakiállításával vagy Karinthy Mennyei riportjával mutatnak szellemi rokonságot. Vonnegut "kontrollált halál közeli állapotban" siklik oda-vissza a földi és a túlvilági lét között, s készít képzelt riportokat (az eutanázia gyakorlása miatt hírhedtté vált) Dr. Kevorkian segítségével különféle híres és kevésbé híres személyekkel Isaac Newtontól William Shakespeare-en át Adolf Hitlerig. Jellegzetes, filozofikus fekete humor, amely az idős író saját halálával való szemérmetlen kacérkodásán túl az örökkévalóság különféle koncepcióival kapcsolatban tesz fel elgondolkodtató kérdéseket. Kurt Vonnegut, a 20. századi amerikai irodalom egyik legnagyobb élő alakja, 1922-ben született Indianapolisban. Regényei szinte kivétel nélkül megjelentek magyarul.

Isaac Asimov - Robottörténetek ​I-II.
A ​gyűjteményben valamennyi robottörténet szerepel, amelyet a világhírű író 1940 és 1976 között írt. Harmincegy novella - összehasonlításul: az Én, a robot című válogatás mindössze kilenc robottörténetet tartalmazott. Az Alapítvány és Birodalom sorozat legújabb darabja tehát huszonkét, magyar nyelven eddig még meg nem jelent novellával lepi meg a sci-fi és Asimov kedvelőit. Jelen kiadásunk így a szerzőnek a robotjövőről alkotott teljes vízióját mutatja be.

Kurt Vonnegut - Majomház
Aztán ​megtudtuk azt is, hogy az orosz űrhajó több kis műholddá esett szét, amelyek utóbb szétszóródtak. Aztán a múlt hónapban kibújt a szög a zsákból. A kis műholdak közül kettő ember volt. Az egyik az ön fia, a másik az enyém. Én most sírok, Mr. Ivankov. Remélem, a fiaink halálából származik valami haszon is. Azt gondolom, amióta ember él a Földön, apák milliói remélték ezt. Az ENSZ-ben még mindig vitatkoznak azon, mi történt odafent. Örülök, hogy mostanra legalább abban egyetértenek - még az önök Mr. Kosevoja is -, hogy baleset történt. Bud az ön fiának űrhajójáról akart felvételeket készíteni - és szerezni némi dicsőséget az Egyesült Államoknak. Túlságosan megközelítette. Szeretném remélni, hogy az összeütközés után éltek még egy darabig, és megpróbálták megmenteni egymást.

Daniel Keyes - Virágot ​Algernonnak
A ​kicsit lassú, de aranyszívű Charlie Gordont senki sem nevezné éles elméjűnek, sőt: a fiatal férfit még a különleges agyműtéten átesett laboratóriumi fehér egér, Algernon is lekörözi. A szellemileg visszamaradott felnőttek iskolájába járó Charlie az első, aki alávetheti magát az Algernonon alkalmazott kísérleti beavatkozásnak, amely hatására intelligenciája elképesztő növekedésnek indul. Élete teljesen megváltozik, új távlatok, új dimenziók és új kapcsolatok nyílnak meg előtte, de a nagyobb intelligencia vajon nagyobb boldogságot is hoz magával? Milyen árat kell fizetnie Charlie-nak és Algernonnak csodába illő átalakulásukért? A tudomány határait, a tudósok erkölcsi felelősségét boncolgató _Virágot Algernonnak_ hat évtizeddel első megjelenése után aktuálisabb, mint valaha. A legendás író-pszichológus, Daniel Keyes regénye azonban több is ennél: egy elképesztő végleteket átélő, rokonszenves lélek magával ragadó története, amely elolvasása után hosszú ideig velünk marad, olvasók újabb és újabb nemzedékeit meghódítva.

Ray Bradbury - Fahrenheit ​451
"Fahrenheit ​451 fok az a hőmérséklet, amelynél a könyvnyomó papír tüzet fog és elég..." A könyveket el kell pusztítani, mert ártalmas fegyverek: sosem lehet tudni, ki ellen fordul egy olvasott ember. Guy Montag a tűzőrségen dolgozik, hivatása a könyvégetés, a fellobbanó lángok mindig gyönyörűséggel töltik el. Életében a munka, a nyugtató tablettákhoz menekülő feleség, és három óriási tévéfal a főszereplők. Új szomszédja egy kedves lány, aki furcsa dolgokról mesél: hogy családja esténként leül az asztal köré, és beszélgetnek, hogy a tűzőrök valamikor régen még oltották a tüzet, hogy szép a hajnal, amikor harmat telepszik a fűre, és felkel a nap... Érthetetlen. Egy napon aztán beleolvas egy halálra ítélt könyvbe, az események ettől kezdve megállíthatatlanok...

Ray Bradbury - Szép ​arany almáit a nap
Ray ​Bradbury egy modern kulturális kincs, tekintélyes munkásságának metaforikus ereje felér bármely amerikai mesemondóéval. Elsöprő erejű és titokzatos költészetének tökéletes példája ez az 1953-ban megjelent kötet, benne csupa időtlen történettel. A magányos világítótoronytól a hatvanmillió éves szafariig, a naphoz közelítő űrhajótól egy gyilkosság mániákus utóhatásáig Bradbury biztos kézzel vezet minket nem csupán a meglepő és felkavaró jövőbe, de a jelen csodáihoz is, amelyeket mi magunk talán el sem tudtunk volna képzelni.

Ray Bradbury - Gyógyír ​búskomorságra
NEM ​MINDEN PIRULA KESERŰ... ...ha van egy csodálatos fagylaltszínű öltönyünk, amely megváltoztatja viselőjét. ...ha egy eldugott, sivatagi hotelban várjuk az enyhet adó esőt, amely különös alakban érkezik. ...ha telepesek vagyunk a Marson, és szörnyen hiányzik a Föld. Alkonyatkor a tenger kisodor elénk egy csodálatos lényt, kinek puszta léte is varázslat. ...ha... Ray Bradbury 1959-ben megjelent "Gyógyír búskomorságra" című kötetének klasszikus novellái ma is éppen olyan frissek és újszerűek, mint régen, ma is ugyanúgy hatnak, mint fél évszázaddal ezelőtt - akár az űr távoli zugát, akár szívünk mélyét célozzák meg.

Harper Lee - Ne ​bántsátok a feketerigót!
A ​Ne bántsátok a feketerigót! írónőjét feltételezhetően nem kis mértékben ihlették személyes élményei regénye megírásakor. Ezt nemcsak abból a tényből következtethetjük, hogy a regény cselekménye Alabama államban játszódik le, ahol a szerző maga is született, hanem más életrajzi adatokból is. Mint az eseményeket elbeszélő regénybeli leánykának, az írónőnek is ügyvéd volt az édesapja. Harper Lee gyermek- és ifjúkorát szülőföldjén töltötte, ahol valóban realitás mindaz, amit regényében ábrázol, és ez a valóság vérlázító. A regénybeli alabamai kisvárosban ugyanis feltűnésszámba megy az olyan megnyilvánulás, amely a négerek legelemibb jogainak elismerését célozza, különcnek számít az olyan ember, aki síkra mer szállni a színesbőrűek érdekei mellett. A regény egyik legnagyobb érdeme éppen abban van, hogy sikerül erős érzelmi hozzáállást kiváltania az emberi egyenjogúság megvalósítását célző eszme mellett. Harper Lee a középiskola elvégzése után jogtudományt tanul. Egy évig Oxfordban diákoskodik ösztöndíjasként, aztán Alabamában folytatja tovább tanulmányait. Mint az egyetem folyóiratának szerkesztője, itt kerül először kapcsolatba az irodalommal. Tanulmányai befejezése után New Yorkba költözik, de nem folytat ügyvédi gyakorlatot, hanem különböző szerkesztőségekben dolgozik, sőt egy időben tisztviselői munkát vállal egy légiforgalmi társaságnál. A Ne bántsátok a feketerigót! 1960-ban jelent meg, a következő évben Pulitzer-díjjal tüntették ki. A regényt számos nyelvre lefordították, s talán nem érdektelen az sem, hogy a belőle készült film is hatalmas sikert aratott.

Suzanne Collins - Az ​éhezők viadala
A ​győztes jutalma hírnév. A vesztes büntetése halál. A közeljövő egy sötét világában tizenkét fiú és tizenkét lány küzd egymással egy élő televíziós show-ban, aminek a címe Az éhezők viadala. Egyetlen szabály van: ölj vagy megölnek. Amikor a tizenhat éves Katniss Everdeen a húgát mentve önként jelentkezik, hogy részt vegyen a viadalon, az felér egy halálos ítélettel. De Katniss már nem fél a haláltól. A túlélés a vérében van.

Aldous Huxley - Szép ​új világ
2540-ben ​a Boldogságra való puszta törekvés immár kevés, ha egyszer már az Életnél is több, a holtig tartó ifjúság elidegeníthetetlen joga is mindenkinek megadatott. Ki bánja, ha közben a Szabadság és Egyenlőség hiú eszméi s megannyi más kacat – művészet, hit, az önmagáért való tudás – mind oda került, ahová való: a történelem szemétdombjára! Mert aki mást, úgymond, többet akar – Istent, költészetet, jóságot, szabadságot, olykor a magány csendjét vagy épp a bűn katarzisát –, az nem akar mást, mind a boldogtalanságot. Az efféle Vadembernek a Világellenőrök jóindulatú bölcsességgel kormányzott világállamában nincs helye. Jobban teszi hát, ha a földgolyó egy távoli zugába húzódva a sötét múlt kínjaival sanyargatja magát: ínséggel, betegséggel, hideggel, forrósággal, gyötrő szenvedéssel és gyilkos szenvedéllyel. Netán egy Shakespeare nevű, rég halott rajongó összegyűjtött műveinek forgatásával. Vagy Huxley olvasásával – mondjuk egy Szép új világ című könyvvel. "Tizennyolc tökéletesen egyforma, Gamma-zöld egyenruhás, göndör, gesztenyebarna hajú lány vizsgálta meg az összeszerelt gépeket, melyeket aztán harmincnégy kurta lábú, balkezes, Delta-mínusz férfi ládákba pakolt, és végül hatvanhárom kék szemű, lenszőke és szeplős félidióta Epszilon az odakint várakozó teherautókra és kamionokra rakott. - Ó, szép új világ... - a Vadember azon kapta magát, hogy Miranda szavait ismétli újra meg újra, mintha csak az emlékezete akarna gonosz tréfát űzni vele. - Ó, szép új világ, melyet ily emberek laknak."

Philip K. Dick - Már ​megint a felfedezők
14 ​novella a tudományos-fantasztikus irodalom kultikus szerzőjétől. „Egy apró tényt ajánlanék mindenki figyelmébe, aki már teljesen elveszett a modern világ vég nélkül sokasodó valóságaiban. Emlékezzetek: Philip K. Dick járt ott legelőször.” Terry Gilliam

Douglas Adams - Galaxis ​útikalauz stopposoknak
Ez ​a történet a szörnyen ostoba csütörtökről és a rendkívüli következményeiről szól, és arról, hogy miért sokkal biztonságosabb a világegyetem, ha van nálunk egy törülköző. Ez a történet emellett egy könyvről is szól, melynek címe: Galaxis Útikalauz stopposoknak. Ez nem földi könyv, sosem adták ki a Földön, és a szörnyű katasztrófát megelőzően egyetlen földlakó se látta vagy hallott róla. A könyv mindazonáltal szerfelett figyelemreméltó. Valószínűleg ez a legfigyelemreméltóbb könyv, ami csak napvilágot látott a Kisgöncöl óriási kiadóhivatalainak gondozásában - bár a földlakók ezekről se hallottak. Ez a könyv nem csupán hallatlanul figyelemreméltó, hanem elképesztően sikeres is. Népszerűbb, mint a Mennyei Házi Mindentudó, jobban fogy, mint a Hatvanhárom További Figura Súlytalanság Esetére című illusztrált kiadvány, és ellentmondásosabb, mint Oolon Coluphid filozófiai bombaként robbanó trilógiája: a Hol Tévedett Isten, a Még Néhány Isten Legsúlyosabb Tévedéseiből és a Végül Is Kicsoda Ez Az Isten Egyáltalán? A Galaxis Külső Peremének néhány liberálisabb civilizációja számára a Galaxis Útikalauz már kiszorította a hatalmas Encyclopaedia Galacticát, s egyedül tölti be az összes tudás és bölcsesség tárházának szerepét, mert noha sok benne a hézag, és tele van kétes, de legalábbis üvöltően pontatlan adattal, két fontos vonatkozásban felülmúlja kevésbé szárnyaló elődjét. Egyrészt némileg olcsóbb. Másrészt borítóján a következő szavak láthatók, szép nagy betűkkel szedve: NE ESS PÁNIKBA!

Douglas Adams - Galaxis ​Útikalauz stopposoknak - A világ leghosszabb trilógiája öt részben
Ez ​a történet a szörnyen ostoba csütörtökről és rendkívüli következményeiről szól, és arról, hogy miért sokkal biztonságosabb a világegyetem, ha van nálunk egy törülköző. Ez a történet emellett egy könyvről is szól, melynek címe: _GALAXIS Útikalauz stopposoknak_. Ez nem földi könyv, sosem adták ki a Földön, és a szörnyű katasztrófát megelőzően egyetlen földlakó se látta vagy hallott róla. A könyv mindazonáltal szerfelett figyelemreméltó. Valószínűleg ez a legfigyelemreméltóbb könyv, ami csak napvilágot látott a Kisgöncöl óriási kiadóhivatalainak gondozásában – bár a földlakók ezekről se hallottak. Ez a könyv nem csupán hallatlanul figyelemreméltó, hanem elképesztően sikeres is. Népszerűbb, mint a _Mennyei házi mindentudó_, jobban fogy, mint a _Hatvanhárom további figura súlytalanság esetére_ című illusztrált kiadvány, és ellentmondásosabb, mint Oolon Coluphid filozófiai bombaként robbanó trilógiája: a _Hol tévedett Isten_, a _Még néhány Isten legsúlyosabb tévedéseiből_ és a _Végül is kicsoda ez az Isten egyáltalán?_ A Galaxis Külső Keleti Peremének néhány liberálisabb civilizációja számára a _GALAXIS Útikalauz_ már kiszorította a hatalmas _Encyclopaedia Galacticá_t, s egyedül tölti be az összes tudás és bölcsesség tárházának szerepét, mert noha sok benne a hézag, és tele van kétes, de legalábbis üvöltően pontatlan adattal, két fontos vonatkozásban felülmúlja kevésbé szárnyaló elődjét. Egyrészt némileg olcsóbb. Másrészt borítóján a következő szavak láthatók, szép nagy betűkkel szedve: NE ESS PÁNIKBA!

Ray Bradbury - Marsbéli ​krónikák
Az ​emberiség a pusztulás szélén álló világát elhagyva a Marsra költözik. Az új kezdet reménye hívja, csakhogy ő magával hozza a régi félelmeit és vágyait is. Azonban a különös, új világ az ősi, kihalófélben lévő marslakókkal és a hatalmas, vörös-arany sivatagokkal teljesen megbabonázza, beleszivárog az álmaiba, és örökre megváltoztatja. Ray Bradbury 1950-ben megjelent műve ma is döbbenetesen friss és lenyűgöző.

Ray Bradbury - Az ​időgép
A ​tudományos-fantasztikus műfaj élő klasszikusának legjobb novelláit tartalmazza ez a válogatás. Bradbury sajátosan ötvözi műveiben a tudományt és a költői képekkel átszőtt fantasztikum világát. Varázslatos utazásra hívjuk Önt, az időutazók, az űrhajósok, a száműzöttek, a pusztító, az arany sárkány és ezüst szél birodalmába.

Isaac Asimov - Halálos ​ítélet
A ​Halálos ítélet, mely most a Hydra-sorozatban jelenik meg, olyan írásokat tartalmaz (Földanya, Halálos ítélet, stb), melyek az Alapítvány-univerzum szerves részei, a Robottörténeteket és az Alapítvány-trilógiát összekötő regények és novellák sorába tartoznak. A kötet felülmúlhatatlan tárháza azon írásoknak, amelyek a fiatal Asimov csodálatos mesemondó tehetségét példázzák, ezenkívül az olvasó közvetlen bepillantást nyerhet annak az írónak a fejlődésébe is, aki vitathatatlanul kiérdemelte a Huszadik század Sci-fi Nagymestere címet.

Ray Bradbury - Éjfél ​is elmúlt
A ​történet akár a gyóntatószékben játszódik, ahol egy pap gyógyítja ki egy hívét különös függőségéből, akár a Mars zord dombjai között, ahol véres hajsza folyik egy sokat ígérő kék palackért, Bradbury állandóan valami újjal lep meg minket, bármikor képes megmutatni bizarr helyzetbe keveredett különös emberek szívét-lelkét. Az eredmény pedig egy olyan kötet, amely megcáfolja a mondást, miszerint a valóság furcsább a fikciónál.