Rengeteg gátlás és félelem van bennünk még a legegyszerűbb helyzetekben is -rettegünk attól, hogy ha megmutatunk magunkból valamit, akkor kitesszük magunkat mások kritikájának, ítéletének, elutasításának.
Sokkal egyszerűbbnek tűnik, ha inkább elrejtőzünk a szerepeink mögé, ha nem mondjuk ki, amit gondolunk, ha nem fejezzük ki, amit érzünk, mert így nem szolgáltatjuk ki magunkat annak, hogy mások nem fogadnak el és nem szeretnek bennünket.
Éljük-e így le az életünket? Óvatosságunkban nem hagyjuk-e ki éppen a lényeget? Képesek lehetünk-e valódi intimitásra, megvalósíthatjuk-e legmélyebb vágyainkat, ha állandó önvédelemre rendezkedünk be?
Úgy látom, a legtöbb ember nem meri azt az életet élni, amit a szíve mélyén kívánna. Azt mondjuk, nincs rá lehetőségünk, de sokszor valójában bátorságunk nincs, hogy kivívjuk, megteremtsük azt. Ehhez ugyanis egyrészt el kellene hinnünk azt, hogy képesek vagyunk rá, másrészt elsősorban saját belső hangunkra hallgatni, nem pedig mások – gyakran jóakaratú, de megalapozatlan, önös érdekekre épülő, vagy akár kifejezetten romboló – véleményére. Azon erőlködünk egész életünkben, hogy másoknak megfeleljünk, hogy ne gondoljanak rosszat rólunk, ne szóljanak meg, ne bántsanak minket, miközben önmagunkat cserbenhagyjuk. Miért nem tesszük fel néha a kérdést: És akkor mi van?! Mi van akkor, ha valami nem sikerül, ha valaki nem fogad el? Megéri-e lemondani arról, hogy a saját bensőnkből fakadó, autentikus életünket éljük, csak azért, hogy soha meg ne sérüljünk, el ne utasítsanak, el ne bukjunk (ami minden bizonnyal így is, úgy is lehetetlen)? Azt tapasztalom, hogy visszatekintve mindig megbánjuk, ha nem tesszük meg, ami igazán fontos lett volna számunkra, ha elszalasztjuk azokat a lehetőségeket, amelyek által azzá lehetnénk, akik lenni szeretnénk.
Igen, vannak az életben rettenetesen nehéz és ijesztő helyzetek, amikor természetes, hogy félünk – mint ahogy olyan mély felnőttkori gátlások és szorongások is, amelyek korai sérülésekből fakadnak, így gyakorlatilag beleíródtak a sejtjeinkbe. Ilyenkor valóban nem könnyű a dolgunk – de vannak eszközök a kezünkben, és szó sincs arról, hogy ebbe bele kellene törődnünk, hogy ne élhetnénk bátran és hitelesen az életünket, ha így akarjuk, és erőfeszítést teszünk érte.
Értékelések 5.0/5 - 2 értékelés alapján
Mindenkinek ajánlom, nagyon elgondolkodtató és jó kis önbizalomerősítő. :)
Kapcsolódó könyvek
Mohás Lívia - Szemethy Orsolya - Önismereti napló lányoknak
Könyvnapló van a kezedben. Arra buzdít, hogy írd le a véleményedet. Miről? Mindenféléről. A világról. A gondolataidat is írd le!
Ha valakinek nincs olyan barátja, akinek MINDENT el tud mondani, akkor is lehetnek olyan időszakai, amikor csak önmagával akar társalogni. És akadnak olyan témái, amiket csakis önmagával szeretne megtárgyalni. Akkor ott van számára a napló. A napló: tulajdonképpen ő maga.
Ebben a könyvnaplóban egy felnőtt és egy gyerek beszélget. Minden rövid beszélgetésük után találsz néhány üres lapot. Ezen MINDJÁRT MEG IS KEZDHETED A NAPLÓÍRÁST! Rajzolhatsz is az üres lapokra. Beragaszthatod az adott hét emlékeit, mondjuk egy fényképet..., egy matricát..., egy autóbuszjegyet..., bármit, ami emlékeztet valamire.
Jó tűnődést és jó naplóírást!
Pál Ferenc - Tükör által világosan
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szentkirály utcai nagyterme hetente egyszer zsúfolásig megtelik – fiatalok és nem annyira fiatalok egyaránt lelkesen hallgatják Pál Ferenc atya előadásait a hitről, Isten arcvonásairól az önismeret fényében. Mi a titka Feri atyának? Talán az, hogy sikerült ráhangolódnia a XXI. század emberének problémáira, kétségeire és reményeire egyaránt. Nagy sikert aratott a Miért hiszek? sorozatban is A jelen lévő Isten címmel kiadott beszélgetés is.
Dr. Csernus Imre - A kiút
Orvosként régóta stigmatizált emberekkel dolgozom, olyanokkal, akik a saját poklukban fortyognak, és nem látják a kiutat. Vajon mit jelent a pokol? Mit jelent talpra állni, és felnőttként élni? Nekem meggyőződésem, hogy amibe egy ember juttatta önmagát, abból ki is mászhat. De hogyan? Mi az út? Ezekről a folyamatokról, az első lépésekről szól ez a könyv, különös tekintettel a mai huszonéves fiatalokra, akiket divatos szóval Y generációnak is neveznek. Jó ideje érdekel már, hogy milyenek ők, milyen erők, kétségek munkálkodnak bennük, hiszen ők a jövőnk letéteményesei.
Ismeretlen szerző - Bízz magadban!
"Az a baj, hogy nincs önbizalmam" - halljuk úton-útfélen, még olyan emberek szájából is, akikről adottságaik és körülményeik alapján nem gondolnánk, hogy ilyen problémával küzdenek. Mások nem vallják be, hogy így éreznek, sőt épp az ellenkezőjéről igyekeznek meggyőzni lehengerlő viselkedésükkel, ám arroganciájuk mögött gyakran szintén belső bizonytalanság, az önelfogadás hiánya húzódik meg.
Bár egész modern kultúránk énközpontú, narcisztikus, a lelkünk mélyén sokan nem szeretjük magunkat, és félünk, hogy mások is kevésnek, elégtelennek, értéktelennek találnak minket. Éppen ezért védekező pozíciót veszünk fel, visszahúzódunk, nehogy még jobban megsérüljünk - vagy éppen minden erőnkkel bizonyítani próbáljuk, hogy igenis érünk valamit. Ám a bennünk lévő kétséget a külső sikerek csak átmenetileg enyhítik. Ráadásul saját magunkkal kapcsolatos elégedetlenségünket hajlamosak vagyunk környezetünkre is kivetíteni, ezért rossz közérzetet és türelmetlenséget terjesztünk magunk körül.
Tiszta szívből szeretni és becsülni önmagunkat azonban nem könnyű, ha fájdalmas kudarcok terhét cipeljük, ha mások bántó, lekicsinylő mondatai belénk égtek, ha a szüleink sem fogadtak el minket feltétel nélkül. Ebben az esetben önismereti munkára van szükségünk, hogy felnőtt fejjel csodálkozzunk rá: minden gyöngeségünkkel együtt is értékes és szeretetreméltó emberi lények vagyunk. Ebben igyekeznek segítséget nyújtani a kötet kiváló szerzői is.
Feldmár András - Most vagy soha
Ha én nem állok ki magamért, ki fog kiállni értem?
Ha csak magamért fáradozok és állok ki, mit érek én?
És ha ezeket a dolgokat nem most teszem, akkor mikor?
A kötet – amely a HVG Könyvek Feldmár-sorozatának első darabja –, az öntörvényű, szókimondó és széles látókörű pszichoterapeuta előadásainak felszabadító élményét adja vissza. A szerző pszichológusok, filozófusok, teológusok történeteiből, saját életéből és praxisából merít, hogy válsághelyzeteinkre, félelmeinkre, függőségeinkre és útkereséseinkre reflektáljon. Hipnotikus és magával ragadó történeteit olvasva sok gyerekkorunk óta belénk nevelt szabályt gondolunk át. Kiállhatunk szégyenérzet nélkül önmagunkért? Milyen módon deríthetjük ki, hogy kinek higgyünk? Felismerjük, hogy ki a barátunk, és ki az ellenségünk? Új megvilágításba helyezi, mit jelent az önzés és a szeretet. Arra bátorít bennünket, hogy akárhol is tartunk az életükben, ne féljünk kimondani a vágyainkat és kezünkbe venni az irányítást. A könyv önmagunk megismeréséhez és elfogadásához, saját érdekeink érvényesítéséhez visz közelebb, de emellett a szolidaritás és a szeretet szükségessége mellett is kiáll. „Ha már rendben vagy, és csak akkor, a pluszenergiádat add oda másoknak. Azzal szeress, vigyázz másokra, segíts nekik elérni, amit akarnak.”
Feldmár András 1940-ben született Budapesten, 1956-ban vándorolt ki Kanadába, ahol előbb matematikus lett, majd pszichológiát és filozófiát tanult. 1974-ben ismerkedett meg R. D. Laing skót pszichiáterrel, aki elméleti és gyakorlati munkásságában radikálisan megkérdőjelezte a 20. századi pszichiátria dogmáit. Ez a találkozás egy életre meghatározta Feldmár tudományos munkásságát, a világhoz való viszonyát. Laing tanítványaként, barátjaként és szakmai örököseként számos terápiás kísérlet részese Európában és Amerikában. Szakemberekkel, teológusokkal, művészekkel és elszánt civilekkel arra keresi a választ, hogy hogyan tudnának a lélek és tudat sebeitől szenvedő emberek az orvos-beteg reláció kiszolgáltatottsága helyett élő, szeretetteli kapcsolatokból erőt merítve meggyógyulni. Feldmár a mai napig aktívan dolgozik terapeutaként, tanít, illetve számos szervezet számára végez tanácsadói munkát. Rendszeresen jön Magyarországra, ahol a Feldmár Intézet szervezésében előadásokat tart, csoportokat vezet. 2012-ben a Büntetés-végrehajtási Szolgálatért Emlékplakett bronz fokozatával tüntették ki, a fogvatartottak társadalmi reintegrációjával összefüggő módszerek kialakításáért és azok sikeres alkalmazásáért. A fogvatartottak társadalmi reintegrációját célzó Mesekör programért 2013-ban ERSTE Alapítvány Társadalmi Integrációs Díjat kapott.
A könyv Feldmár András 2013 nyarán, „Most vagy soha” címmel tartott előadás-sorozatának, és a 2012. őszi dunaszerdahelyi, „Végzet, sors, szabad akarat” című előadásának anyagából készült, a Feldmár Intézet közreműködésével.
Dr. Csernus Imre - A férfi
Mitől boldog egy férfi? Miért van a férfiaknak szüksége pótmamára? Milyen az érzelmi
intelligenciájuk? Miért nem képesek udvarolni? Miért nem képesek pihenni és egyedül is jól érezni magukat? Miért szűnt meg bennük a bátorság? Miért hasonlít a legtöbbjük egy
papucsállatkára? Egy nyúlra? Egy majomra? Egy vörösboros marhaszeletre... Miért nem mernek felnőni és miért ennyire rövidlátók?
Dr. Csernus Imre a nők után ezúttal a férfiak felé fordul, hogy merész és őszinte kérdéseket szegezzen szembe férfiközpontúnak mondott világunk hazugságaival.
A hangoskönyv a szerző előadásában hallgatható meg.
Spitzer Gyöngyi (Soma Mamagésa) - Hogyan ne sárkányosodjunk el?
Tényleg minden nő egy potenciális házisárkány? Mit lehet tenni egy kapcsolat ellaposodása ellen? Vajon a sors vagy a szabad akarat irányítja az ember életét? Valóban szükségünk van az illúziókra ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni?
Ehhez hasonló izgalmas és húsbavágó kérdésekre keresi a választ Soma Mamagésa legújabb kötete, amely az elmúlt évek legjobb és legérdekesebb előadásaiból válogat. Soma néha humorral, máskor szenvedéllyel, olykor elgondolkodva, de mindig nagy alapossággal járja körül témáit hallgatóit és olvasóit egyaránt elragadtatva.
Valójában mindig ugyanoda lyukadunk ki: a szeretethez. A szeretet, a gyűlölet. A szeretet eteti, táplálja az életerőt, a gyűlölet kiöli. Irányuljon az magunk, vagy mások felé. Amiért mi felelősséget vállalhatunk: az saját magunk. A saját elsárkányosodásunkért. Úgyhogy kívánok mindenkinek bátor tükörbe nézést, és sok-sok erőt!
Mohás Lívia - Az agresszióról és a sikerkereső emberről
Az ismert pszichológus szerint az agresszivitás Isten adta tulajdonságunk, mint az étvágyunk vagy a vérmérsékletünk. Önmagában se nem jó, se nem rossz, attól függően, milyen motivációból, milyen céllal és milyen módon használjuk. Az életerő és az agresszió voltaképp ugyanaz: energia, véli a szerző - jól kellene használni ezt az energiakészletet. A könyv beszél az agressziót kiváltó okokról, hangsúlyozza az önismeretet, az önnevelést és öngyógyítást. A könyv második része néhány ismert sikeremberről szól, Mike Tyson ökölvívóról, Lady Diana hercegnőről és Avilai Terézről, a szent apácáról.
Bácskai Júlia - Önismereti csoportok céljai és módszerei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - A lélek dolgai
Vajon mi minden rejlik bennünk, amiről nem is tudunk? Miként találhatunk rá belső erőforrásainkra életünk nehéz helyzeteiben? Hogyan hozhatunk ki magunkból többet, léphetjük át korlátainkat, és juthatunk el a legjobb lehetőségeinkig? Miképp képviselhetjük önmagunkat, saját értékeinket és érdekeinket úgy, hogy ezzel ne tegyük tönkre a kapcsolatainkat, és tiszteletben tartsuk a másik ember értékeit és érdekeit is? Hogyan szolgálhatjuk jól egymás életét? Ebben a kötetben (mely a korábban megjelent Belső utakon című könyv folytatása) ezeknek a kérdéseknek a nyomába eredünk, nagyszerű szellemi útitársak irányításával.
Tizenegy évvel ezelőtt indult útjára a Nyitott Akadémia sorozat, mely azóta a legismertebb magyar pszichológiai előadásfolyamként az egész országot behálózza, sőt, immár határainkon is túlnyúlik. Alkalmakat teremt arra, hogy a közönség személyesen is találkozhasson a legkiválóbb hazai szakemberekkel és gondolkodókkal, és velük együtt töprenghessen a hétköznapok érdekes lélektani kérdésein.
E gyűjteményes kötetben tizenegy különösen izgalmas előadást válogattunk össze az elmúlt évek gazdag terméséből. A könyv két nagyobb részre tagolódik: első felében az önmagunkhoz vezető ösvényeken indulhatunk el Almási Kitti, Bagdy Emőke, Orosz Katalin, Popper Péter, Szendi Gábor és Pál Ferenc vezetésével, második felében egymáshoz léphetünk közelebb Böjte Csaba, Ranschburg Jenő, Beata Bishop, F. Várkonyi Zsuzsa és Vekerdy Tamás segítségével. Az utak pedig végül összeérnek...
Pál Ferenc - A szorongástól az önbecsülésig
A szorongásaink, aggodalmaink, nehézségeink és gyöngeségeink rettenetesen megkeseríthetik az életünket. Hiába szeretnénk fejlődni, növekedni, a sebeink, a zavaraink akadályoznak minket és kapcsolatainkat, de a munkánkat is. Amikor akadozik az élet bennünk és körülöttünk, amikor azt gondoljuk magunkról, hogy velünk valami nincs rendben, éppen akkor van igazán szükségünk az önbecsülésre.
Az önbecsülés az emberi élet egyik alapértéke. Általa vagyunk jóban önmagunkkal, érezhetjük jól magunkat a bőrünkben, és lehetünk érdekes társaság magunk számára. Az önbecsülés tesz alkalmassá arra, hogy megfelelő társat találjunk magunknak, akivel kölcsönös meghitt kapcsolatban lehetünk. A megfelelő önbecsülés segít megvédeni magunkat, és nem engedi, hogy rosszul bánjanak velünk. Megalapozza a hiteles kommunikációt, és alkalmassá tesz az együttműködésre érzelmileg nehéz helyzetekben is.
Az önbecsülés segít, hogy ne vegyünk több terhet magunkra, mint amit az élet valóban nekünk szánt, de ami a miénk, azt képesek legyünk hordozni. Az önbecsülés révén tudjuk kihozni magunkból a legjobbat, és elviselni vereségeinket. Az önbecsülés által tisztelhetjük magunkat akkor is, ha gyöngének bizonyultunk. Szilárdságot biztosít, hogy ne akarjunk mindenkinek megfelelni, és megerősít, ha valaki nem fogad el minket. Az önbecsülés széppé teszi az életet, mert segít fölfedezni mások értékeit, és megbecsülni mindazt, amit kapunk.
Ráadásul az önbecsülés sok pénzt takarít meg nekünk, hiszen nem szorulunk rá arra, hogy tárgyakon keresztül, birtoklás révén bizonygassuk magunk előtt is, hogy érünk valamit. Az önbecsülés hozzájárul a boldogsághoz azáltal is, hogy mindig lesz egy barátunk, akire számíthatunk, aki együttérzéssel fordul felénk - mi magunk. Az önbecsülés sok szorongástól és aggodalomtól szabadít meg, gyógyítja a sebeinket, és lehetővé teszi, hogy egészségesen és önfeledten éljünk. Segít, hogy szembenézzünk a realitásokkal, még ha fájdalmas is.
Az önbecsülés föltárja, hogy a szívünk mélyén lakik bennünk valaki, aki sokkal több, mint amit valaha is reméltünk.
Dr. Csernus Imre - A nő
"Ez a könyv, a NŐ-ről szól, aki a férfiak imádatának a tárgya, az örök és megfoghatatlan csoda, amelyet már sokan leírtak és megfogalmaztak. Én meg arra vagyok kíváncsi, hogy hogyan lesz valakiből jó Nő! Nehéz téma, de ahogy megfigyeltem, ez mindkét nemet egyformán izgatja."
Mitől nő egy nő? És vajon mitől jó nő? Hogyan képes egy nő - vagy akár egy férfi - megélni saját nemiségét? Tud-e jó példával szolgálni gyermekeinek? Tudja-e jól érezni magát a saját bőrében? És tesz-e valamit azért, hogy jobb legyen?
Ha Ön elég erős, hogy feltegye magának ezeket a kérdéseket, lapozzon bele Dr. Csernus Imre legújabb könyvébe! Bátraké a szerencse...
Ranschburg Jenő - Popper Péter - Személyiségünk titkai
A szülő-gyermek kapcsolat kialakulása a messzi múltban kezdődik, jóval a gyermek megszületése előtt.
A szülő-gyermek kapcsolat olyan kettős szerep, amelynek mindkét oldalát megéli az ember, csakhogy több évtizedes időeltolódással. Mindenki volt gyermek, azaz átélte saját szüleivel e szociális szerep gyermeki oldalát. Majd évtizedek múltával az egykori gyerek lesz szülő, s megéli e szociális szerep másik oldalát is.
Vajon milyen szülő lesz az egykori gyermekből? Akár akarja, akár nem, ezt részben meghatározza mindaz, amit gyerekként látott, megélt és tapasztalt.
Egykori gyermekkori élményeink ellentétesen és ellentmondásosan csapódnak le bennünk: van, amit követünk, van, amit elutasítunk szüleink egykori viselkedéséből, mindez elkeveredik azóta szerzett tapasztalatainkkal, élményeinkkel. A magatartásformákat sokkal inkább tanuljuk, mint örököljük. De egy-egy nevelési téveszme okozta torz személyiségvonás úgy belénk ivódott, hogy szinte örökletesnek tűnik.
A nagy sikerű sorozat adásai a harmonikus személyiség kibontakoztatásának módjairól szóltak. Ha a két kiváló pszichológus tanácsait megfogadjuk, gyermekeink biztosan különbek lesznek nálunk, de magunk is csak nyerünk az önneveléssel.
Ismeretlen szerző - A belénk égett múlt
Hogyan éljünk túl egy szakítást, válást, szeretteink halálát? Miként váljunk lelkileg szabaddá? Mit jelent valamit vagy valakit igazán elengedni? Mihez kezdjünk, ha rájövünk, hogy fájó emlékeinktől a lelkünk mélyén nem is akarunk megszabadulni, holott éppen ez gátol meg abban, hogy teljes életet élhessünk? Hogyan bocsássunk meg annak, aki megsebzett, becsapott, megalázott, megkárosított bennünket? Egyáltalán miért érdemes megbocsátani - miért nem jobb megoldás mégis a bosszú? Hogyan építsünk rá egy derűs, új lehetőségekben gazdag jövőt a csalódásokkal és fájdalmas tapasztalatokkal teli múltra?
A kötet neves szerzői a modern pszichológia, a vallás és a spiritualitás világába vezetnek, együttérzéssel kísérve az olvasót azon a nehéz úton, amelynek végén azonban mégis csak ott van a felszabadulás és az újrakezdés lehetősége.
Fiáth Titanilla - Heller Ágnes - Popper Péter - Réz András - Hová tűnt a nyugalom?
Mikor voltak itt olyan évek, amikor senkinek sem kellett félnie? A lényeg nem ez. Hanem az, hogy az ember ne csináljon egyéni bűnöket a társadalom bűneiből, ne szorongjon attól, hogy a világ gyorsabban változik, mint az ember jelleme, értékrendje, és ne essen pánikba, ha úgy érzi, elszáguld mellette az élet. A lényeg az, hogy egy rohanó világban az ember nyugodtan rohanjon, ne izgatottan. El lehet ezt érni? Erről ír a filozófus, a pszichológus és az esztéta.
Popper Péter - Belső utakon
Az emberi kapcsolatokról
Semmilyen érzelem nem állandó hőfokú. Az érzelmek élnek, tehát természetes lüktetésük, apályuk és dagályuk van.
Minden kapcsolatnak vannak felfelé ívelő és romló periódusai. A kapcsolat vállalása azt jelenti, hogy rossz szakaszaival együtt vállaljuk. Egy kapcsolat újra kiemelkedhet a hullámvölgyből, ha megértően segítünk. Ha sértődötten elvonulunk, akkor baj lehet. Az emberi viszonyok nem tenyésznek szabadon, mint a gaz; gondoznunk, ápolnunk kell őket, mint a nemes növényeket.
Tari Annamária - Intim szféra
Nehéz megfelelni a világnak, az elvárások csak szaporodnak, te pedig néha már azt sem tudod, ki is vagy valójában. Talán töprengtél már azon, mit csinálj és kinek szólj, ha nehéznek érzed a helyzeted. Talán láttál már másokat olyan úton járni, amely nem vezetett sehova. Talán felmerült benned az érzés, hogy már te is rajta vagy. Te is ébredtél már olyan napra, amely túl sok kérdést tett fel, s volt, hogy nem bírtad válasszal. A világ olyan, amilyennek megéled. A boldogság benned van. Ez a könyv most neked szól, hogy ha az élet kérdez, könnyebben találj rá a saját válaszaidra.
Don Richard Riso - Russ Hudson - Az enneagram bölcsessége
Útmutató a kilenc személyiségtípus lelki és szellemi fejlődéséhez A szerzőpáros méltán nagysikerű, Személyiségtípusok című könyvének folytatása. Rendszeréből megérthetjük az egyes személyiségtípusok gyógyító képességeit, adottságait, konkrét fejlődési folyamatait. Megtanulhatjuk megfigyelni és tudatosítani az egyes típusok kellemetlen, káros szokásait és reakcióit. Megérthetjük, hogy folyamatos lelki fejlődésünkhöz miképpen kell értelmezni és felhasználni a motivációkat, a tudattalan gyermekkori üzeneteket és a különböző terápiás stratégiákat. De az enneagram csak akkor segíthet, ha őszinték vagyunk önmagunkkal és az önmegfigyelés és önvizsgálat kalauzaként használjuk.
Dr. Sély Györgyi - Válasz a sárkánynak
Válasz Dr. Bartha András : Kézikönyv a nők elsárkányosodásáról
c. művére!
Alcím: Kocsmázó férjek, gyilkos szeretők, féltékeny hitvesek.
Ha felesége nem akkor mosogatott el, amikor ő elvárta volna, összeverte. 1985. januári látlelet: részleges zúzódás a mellkas jobb oldalán; 1985. márciusi látlelet: agyrázkódás, zúzódás, bevérzés a fejen. Jóllehet, ő maga rangon alulinak tartotta a háztartási munkát, fejlett kritikai érzékével unos-untalan talált kifogásolni valót. Ha a felesége főztje nem ízlett, falra kente az ételt. Élete párjának feszes napirendet készített, és kifüggesztette a falra: \4.45. ébresztő, 4.45-5.00: reggeli szükség, tisztálkodás, öltözés, 5.00-5.30. reggelikészítés, 5.30 ébresztesz engem, 5.30-5.45: zabálsz, kávét ihatsz, 5.45. reggeli tálalva, 5.45-6.30: beágyazás, takarítás, rendcsinálás, 6.30: ébresztő a kölyköknek. 17.30: kölykökkel jelentkezel itthon, 17.30-18.45: kölyköknek itthon csendes játék vagy játszótér. 17.30-18.45: rendrakás, vacsorakészítés, tálalás...
20.00-21.30: minden egyéb munka (varrás, vasalás, takarítás), 21.45: takarodó.\
Hogy az egyoldalú munkamegosztást mennyire komolyan vette, arra jellemző a következő történet. Felesége megkérte, vásároljon be helyette, mire a válasz: Drága Boriskám! Sz...ok a bevásárlásra!
Sz...ok mindenre! És ezt írásba is adta.
Dr. Paul Hauck - Föl a fejjel!
Mindannyian féltünk már attól, hogy megszól a szomszéd, kinevetnek a kollégáink, nyakunkra nő a gyerekünk, elhagy, akit szeretünk. Félelmünkben aztán hibát hibára halmozva rendszerint sikerül is elérnünk, hogy súlyosabb aggodalmaink jogosnak bizonyuljanak. Ha megtanulnánk önmagunk szüntelen bírálgatása nélkül élni, sokkal könnyebben viselnénk az élet valódi terheit.
Paul Hauck, a Hétköznapi pszichológia sorozat több sikeres kötetének szerzője meggyőz arról, hogy minden viselkedésformánkat tanultuk, s ha nem működik, csakis rajtunk áll, hogy változtassunk rajta.