A ​próza

Petőfi Sándor - Petőfi ​Sándor művei I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bíró Lajos - Szolgák ​országa
Valaha ​ifjúi szilajsággal, haragvó daccal lázadt az ember méltóságunkat megalázó helyzet ellen, - az elbeszélés, amely ebbõl a lázadásból született, a maga kételyt nem ismerõ lendületével úgy is hatott: duzzasztó erõvel és forrósággal. Ma már tud gyûlölni Bíró. A sértett emberméltóság vad dühe differenciáltabb bölcsességgé szelídült. Legfõbb érték Bíró szemében az ember méltóság. A méltóság pedig a legteljesebb a szabad emberben. Szabad az az ember, aki az önmaga szenvedélyeitõl is szabad, aki az önmaga szenvedélyeitõl is szabad, aki tudatosan a jóság felé irányítja magát és cselekedeteit.

Kemény Katalin - Sztélé ​nagyanyámnak
Valamely ​írásmű jelentőségét - írja Paul Valéry - az fémjelzi, hogy a nyelvnek milyen mélységét tárja fel. Nem szavak, nevek - írja Kemény Katalin. E két mondat egyértelmű, mert amióta csak költészet, mit keres a szavak megszállottja a költő? - semmi egyebet, mint az ősszót, a teremtő megszólalást, a nevet. Nem az emberi örvénytörténet múltba süllyesztett, sem a képzelt jövőben felhangzó, beszéddé koptatott neveket, hanem az örök jelenben felnyíló logoszt. Valóban, az írás eredendő és végső értelme felfedni a nevezhetetlen Nevét, akinek minden név neve. Mind a név. Ám hogyan feloldani kettős létünk paradoxonát: valamint minden teremtmény részese a Teremtőnek, de egyik sem Ő...

Hankiss Ágnes - Csak ​az élet
Scientia ​profana - az életteljességétől megfosztott XX. századi ember tünődéseinek foglalata. A Zrínyi Miklós kálváriája a költővezér életének utolsó évéről szól. Zrínyi halálának körülményeit a mai napig kérdőjelek, találgatások övezik. Hankiss Ágnes meggyőző erővel, magas színvonalú, átütő erejű prózában mutatja be azt a folyamatot, amely elvezet oda, hogy a nagy terveket dédelgető hősből elkeseredett, megalázott és önmagát - az életet - föladó emberré válik. E lelki szenvedéstörténet tükrében végül is mindegy, hogy a vadkan végzett vele avagy netán császári bérgyilkos - a hiány a fontos, az énazonosságtól - megfosztott ember tragédiája. A Rabbi cipője voltaképpen miniatűr novellákká formált XVIII. századi haszid történetek füzére, megidézve egy olyan hitfelfogás belső világát, amelyben a zsidó-keresztény személyesség, a lélek egysége, az élet öröme és tisztelete - rendkívül érdekes filozófiává ötvöződnek. A haszid történetek, mesék sorába kommentárok és széljegyzetek ékelődnek, beleszövődik az író személyes életének egy-egy epizódja; gondolatok a megbocsátásról, a vezeklésről, kapcsolataink mikéntjéről, az ünneplésről, az önismeretről és a meghasonlásról. Így válik ez az írás az életteljesség visszaperlésévé is, izgalmas szellemi kalanddá, melyet az író kifinomult esszéstílusa, a szépprózáját is jellemző lírai hangvétel és ironikus látásmód együttese avat különleges és elgondolkodtató olvasmánnyá.

Füst Milán - Füst ​Milán összegyűjtött elbeszélései I-II.
Füst ​Milán összegyűjtött elbeszéléseinek közreadásával régi irodalmi adósságot törleszt a Fekete Sas Kiadó. Az Összegyűjtött elbeszélések első kötete a Füst Milán által összeállított, 1961-ben Öröktüzek címmel megjelent könyv írásait tartalmazza, az Egy nap története Dídó leányom életéből című második kötetben pedig azokat a "megtagadottakat" gyűjtöttük egybe, amelyek akkor nem kerültek sajtó alá, de korabeli lapok hasábjain fellelhetőek, illetve a szerző hagyatékában kéziratos formában fennmaradtak.

Szabó Imola Julianna - Varratok
Ez ​a könyv rövid prózákat és illusztrációkat tartalmaz. Ha a prózák festmények lennének, akvarellek lennének. Könnyű őket olvasni, utazás közben,váróteremben, megállókban, elalvás előtt, ágyban – köztes időkben. Érdemes őket úgy olvasni, ahogy verseket szokás: lassan, ízlelgetve a mondatokat. Ugyanis azok nem csak azt jelentik, amit állítanak – gyakran egyáltalán nem azt. A prózák táncolnak, énekelnek. Abban a térben, amit jobb híján léleknek nevezünk. Apáról, anyáról, gyerekről szólnak. Gyakran elidőznek a részleteken: szájon, tekinteten, színeken, formákon és ezek változásain. Szép szövegek. Tehát igazak, fájdalmasak és életigenlőek. Ez a könyv Szabó Imola Julianna könyve. Ha elolvasod, sokáig a tiéd lesz. (Jónás Tamás)

Gergely Márta - Teréz, ​a kedves halhatatlan
Kétszáz ​éve lesz nemsokára, hogy megszületett Pozsonyban Brunszvik Mária Terézia. Élt nyolcvanhat évet - vagy ha úgy tetszik három-négy év híján kétszázat. Neve ott szerepel minden magyar és néhány külföldi lexikonban is, mert ő alapította Magyarországon és az európai kontinensen az első kisdedóvókat, és mert sokan benne sejtették Beethoven halhatatlan kedvesét. A halhatatlanság igaz akkor is, ha azok a rejtélyes Beethoven-levelek nem hozzá íródtak. Beethoven asztalának titkos fiókjában egy arcképet találtak, amely kétségtelenül őt ábrázolja, és alighanem saját keze műve, mert Brunszvik Teréz szenvedélyesen rajzolt, festett és írt. Egész szekrényre való feljegyzés, napló, költemény maradt utána. Mindez azonban nem tette volna halhatatlanná. Nem volt művész sem tudós, igazában még nevelőnek is műkedvelő maradt mindvégig. Egyes-egyedül érzelmeiben volt rendkívüli abban, ahogy a sorssal küzdő embert szeretni tudta. A leendő embert óvjuk, szeressük a gyermekben, az emberiség jövőjét - ez életének és művének legfontosabb tanulsága, legfőbb szellemi hagyatéka. Gergely Márta finom gyengéd ecsetvonásokkal kelti életre Teréz törékeny, mégis hihetetlenül erős, megható és tiszteletet parancsoló alakját, a kort és a környezetet, amelyben élt, Martonvásár és Buda, Pozsony és Bécs világát, a népes Brunszvik családot, egyszóval: a kedves, a halhatatlan Brunszvik Teréz szomorú, mégis boldogító és felemelő sorsát. 1972, Szépirodalmi Könyvkiadó

Ismeretlen szerző - Újhold-Évkönyv ​1987/1
Pályakezdő ​fiatalok egy csoportja, 1946 nyarán, Újhold címen folyóiratot alapított. Az évnegyedes kiadvány 1948 közepéig jelenhetett meg. Főszerkesztője Lengyel Balázs volt, az első szám szerkesztőtársai Mándy Iván, Pilinszky János és Rába György voltak. Azoknak a jobbára huszonéves, egyetemes humanista világnézetű költőknek és prózaíróknak a fóruma volt, akik a Nyugat hagyományaihoz kapcsolódtak. 1986-tól 1991-ig évkönyv formában, évente két számmal újra kiadásra került az Újhold, mint a magyar irodalom legértékesebb munkáinak megjelenési helye. 3. szám

Szerdahelyi Zoltán - Beszélgetések ​Hajnóczy Péterről
Hajnóczy ​Péter neve, élete, írói tevékenysége ma legenda - jórészt megvilágítatlan legenda. Szerdahelyi Zoltán irodalomtörténész Hajnóczy halálának tizedik évfordulójára (1991) készítette a tizenhét beszélgetésből álló interjúkötetet, amellyel a Nemzeti Tankönyvkiadó az író halálának 15. évfordulója előtt tisztelgett 1996-ban. Idősebb és magakorabeli pályatársak, barátok, ismerősök szólnak az őket Hajnóczyhoz fűző azonosságokról, ellentétekről. A hiánypótló könyv külön érdekessége az a 18 egyedülálló dokumentum értékű fénykép, amelyet a beszélgetők egyike, Helle Mária készített Hajnóczy Péter lakásán, az író halála utáni napokban.

Kolozsvári Grandpierre Emil - A ​kárhozat angyala
A ​közös ágy koporsó. Megkéri a kezem, igent mondok, máris ott fekszem kinyúlva a koporsóban egy másik halott oldalán. Egyik testből a másikba hideg árad, zúzmara lepi be a hajunkat, az ágyékunkat. Kisüt a nap, és elolvadunk, mint a tavaszi hó. Körülnézünk, két tócsa az ágy alatt. Ez volt a szerelem.

Hankiss Ágnes - Érzékeny ​búcsú a fejedelemtől
Milyen ​volt Erdély "az idegen szemével" a XVII. század elején? Bethlen Gábor fejedelem uralkodása miféle feloldhatatlan ellentmondásokat teremtett a "Tündérkertben" - miközben meghozta az áldott békességet, a röpke nyugalmat, a biztató gazdasági felemelkedést és a nemzetközi elismerést? Hol húzódtak a határai a biztató lehetőségeknek, álmoknak, utópiáknak? Miféle történelmi, emberi és lelki parancsok szegülnek szembe egymással a korszak krónikásainak lelkében, aki meg akart felelni a Fejedelem megbízásának is - ám Erdély múltjáról írva nem kerülhette meg az alapvető kérdések felvetését? Hankiss Ágnes filmforgatókönyve ezeknek a problémáknak sokrétű, mégis elragadó ábrázolásán keresztül fest érzékletes, színes képet Erdély fénykoráról, miközben olyan magatartásmintákat, beidegzettségeket, modellértékű helyzeteket teremt és jellemez, amelyek aktualitása bizonnyal nem kopik a telő időben. Az új műfajban is otthonosan mozgó szerző, a kitűnő szociálpszichológus forgatókönyve - amelyből film is készül - olvasmányélménynek is maradandó, lebilincselő.

Bánffy Miklós - Milolu
A ​kötetben Bánffy Miklós három kisregényét találja az olvasó. E három kisregény elég távoli időpontban és eltérő életkörülmények között született. A Bánffy által pályakezdőként használt Kisbán Miklós néven jelent meg a Reggeltől estig 1927-ben, a Bűvös éjszaka 1946-ban. A harmadik, a Milolu már az elhallgattatás éveiben, 1948-1949-ben született, s - egy folyóiratközlést nem számítva - most kerül először a nyilvánosság elé. A világ, amelyben az első két regény hősei mozognak, némiképp rokon az Erdélyi történetével, de eltérést is mutat: az első lélektani érdeklődésében, a második világháborús hátterével. A Milolu teljesen rendhagyó a Bánffy-életművön belül: pergő cselekményszövésű bűnügyi regényke, egy képlopásba belekeveredett szerelmespár itáliai kalandjaival.

Kőrösi Zoltán - Burger Barna - Délutáni ​alvás
"Ha ​kezem elfáradt, eldobja a könyvet, s a délutáni álom hosszú lesz. Ha könyvet tartunk a kezünkben, nem gondolunk az elalvásra. Ha eldobjuk, nem gondolunk többé az olvasásra. Ez a kezdete és a vége az alvás minden művészetének." /Li Li-veng, Kína, XVII. század/

Benedek István Gábor - Aranyhomok
Az ​énregény egy fiatal újságíró gyakornok kecskeméti találkozása az 50-es évek vidéki társadalmával.Megmutatja, hogy az 56 előtti változó politikai viszonyok milyen hatással vannak a kor embereire, a kisemberre, a művészekre, a vezető pártfunkcionáriusra.Körüljárja a zsidóság identitási problémáit az adott korban.

Babits Mihály - Babits ​Mihály dráma- és prózafordításai
Tartalom _Drámafordításai_ Szophoklész: Oedipus ​király Oedipus Kolonosban William Shakespeare: A vihar Johann Wolfgang Goethe: Iphigenea Taurisban _Prózafordításai_ Immanuel Kant: Az örök béke Edgar Allan Poe: A műalkotás filozófiája Ligeia Történet a rongyos hegyekből Az áruló szív Pár szó egy múmiával A vörös halál álarca A hosszúkás láda Az Usher-ház vége Egy hordó amontillado A kút és az inga Az üzletember Dr. Tarr és Professzor Fether szisztémája A perverzió démona Morella Metzengerstein Az elveszett lélegzet Árny Théophile Gautier: Kleopátra egy éjszakája

Zsigray Julianna - Lázadó ​szív
Az ​otthon és a család rabjainak, a "példás" jó asszonynak tragikus lázadását írja meg ebben a regényében Zsigray Julianna. Megrendítő erejű portrét fest a mintaasszonyról és mintafeleségről, akinek küzdelmét a család boldogságáért, sok lemondását és számtalan áldozatát mindenki természetesnek tartja. Az emberi együttélés íratlan törvényeiről, arról a kapcsolatról, mely férfit és nőt a szerelmen túl is egymáshoz fűz, szülő és gyermek viszonyáról s e kapcsolat nemcsak társadalmi és etikai, de valósággal metafizikai jelentőségéről kevesen írtak még ilyen leplezetlenül őszintén s mégis ennyi mély lírával, művészi megrendültséggel, forró emberi részvéttel.

Csík Mónika - Instant
Csík ​Mónika _Instant_ című kötete a 35 évnél fiatalabb szerzők pályázatának egyik díjnyertes kötete. Olyan rövid- és mikroprózákat tartalmaz, amelyek választékos nyelvi kifejezésekkel, költői hangulatú összetételekkel tarkított, gazdag és pontos mondatokkal építkező szövegvilágot tárnak az olvasó elé. Írói tehetségét bizonyítja mások világának nyelvi alakítással történő megjelenítése, szerepjátszó stílusa. Gondolkodása többirányú, kimutatható a „nagy” művészek világához való tematikus kötődése és esztétikai igényessége. Kötetét Molnár Mirko illusztrációi díszítik.

Galgóczi Dóra - Férfiak ​félálomban
Hány ​titkot rejtenek a férfiarcok az utasszállító repülőgépen, Brazília felé tartva? Fölényes mosolyok, fojtott gátlások, a kezdetek tüze és a válaszok kétségei. Tizenhárom élet, egyetlen éjszaka az óceán felett. Olykor álomba merülnek, majd felriadnak, és velük utazunk mi is - nemcsak a gépen, de a sorsukban is. Miért nézi mindenki kétkedve, ha egy apuka marad otthon a gyerkőcöket nevelgetni? Milyen keskeny a határ a gyűlölet és a vonzalom közt, és nyithat-e a világ felé a magába forduló, különc agglegény? Bepillanthatunk a megszállott testépítő, Kristóf, a diplomás feleség mellett kisebbségi érzéssel küzdő Tibor, vagy az anyjáról leválni képtelen Dénes életébe is. A gép leszáll, de az utasokat nem hagyjuk el - továbbgondolhatjuk őket, csakúgy, mint minden férfit. Megfejteni őket valódi kihívás, de a legszebb ajándék is egyben. Galgóczi Dóra, négy sikeres regény és egy novelláskötet után - Test a lélek börtönében, Felpróbált életek, Megszülethettél volna, Fiatalságra ítélve, A nő millió arca - új könyvében egy légiutaskísérő szemével boncolgat különféle emberi sorsokat, miközben nagy beleérző készséggel mindnyájunk számára ismerős szituációkat villant fel.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Tegnap ​/ Szabadság
"Sajnálatosképpen ​nicsen szókincsünk az egyéni létezés különböző állapotainak kifejezésére. A puszta élettani létezéstől az egyéniség megvalósulásáig minden létezési állapotot ugyanazzal az igével fejezünk ki. Oly könnyen kimondjuk a szót, van, holott valóban lenni ritkaság, lelkünk nagyobbik fele holtunkig megmarad kihasználatlan lehetőségnek, csírának, melyben lassan elhal az élet. Mi sem nehezebb, mint tetten érni a folymatot, ami közben föleszmél a lélek a látszatlétből, élni kezd; ha megrörténik, olyan természetesnek tartjuk, mint a lélegzést..." - fogalmazza meg "ars poeticáját" pontos, minden szépelgést fölényes eleganciával kerülő mondatokban Grandpierre. A Tegnap és a Szabadság ennek a programnak mesterműve, nemcsak irodalmi értékét tekintve, de a szó hajdani értelmét is; Grandpierre irodalmunkban ritka tudatossággal az eszmélés történetét mondja el önéletrajzi keretben, mely nemcsak egy ember egyéni magatartásának kialakulás- és fejlődéstörténete, hanem egy osztály erkölcsi-szellemi- társadalmi létéről - melyből ki kellett szakadni az egyéniség megvalósításának érdekében -adott kórkép is. Mert Grandpierre a különböző magatartásformákat mint a polgári osztály - árnyaltabb itt a két háború közt divatos kifejezés: középosztály - lehetséges és a valóságban leggyakoribb létformáit értelmezi, szellemesen és kétségbevonhatatlan tényekre apellálva diagnosztizálja ennek a létformának betegségeit: a valóság és érzékelés s főleg a kifejezés közti korreláció hiányát, a közönyt, a tehetségtelenséget a boldogságra. A Tegnap és a Szabadság azoknak a feltérképező remekműveknek a sorába tartozik, mint az Egy ember élete, a Számadás, a Puszták népe. Grandpierre nem ítél, csak ábrázol, hiszen a tárgyilagos ábrázolásnál kegyetlenebbül úgysem lehetne pálcát törni egy életforma és az osztály felett, mely azt megtestesítette.

Zsigray Julianna - Opálfény
Zsigray ​Julianna utolsó éveiben írta ezt a kisregényt, de befejezni már nem tudta - elragadta a halál. Így az olvasó játékos fantáziájának kell a történethez megoldást találnia. Mint megannyi Zsigray-regénynek, ennek a témája is az ifjúság és a szerelem. Csak légköre más. Tartós maradhat-e a testet-lelket, gondolatvilágot is átjáró nagy szerelem, ha nincs együttélés, közös otthon, házasság: mindkét fél őrzi a maga kísértéseknek kitett függetlenségét? Mit visel el és mit nem - a halványan megrajzolt - Ágnes büszke szabadságvágya és szerelme? Meddig tarthat és mire vezethet a nyers-fiatal Ildikó csatározása Miklósért? És Miklós? Diadalmaskodik-e a nagy szerelem vagy dühös fájdalomba torzul? Ilyen kérdésekre keresi a választ a kisregény. Válaszoljon rájuk az olvasó saját temperamentuma, felfogása, tapasztalata szerint. Izgalmas szórakozást!