Horthy ​Miklósról az igazat csakis az igazat

Pusztay László - Horthy ​Miklós kormányzó
Vitéz ​Pusztay László honv.őrgy. tanár, közlekedési szakemberként ment nyugdíjba. A II. világháború idején bejárta egész Európát, fiatal katonaként, illetve fogolyként, – Bécstől Berlinig, Berlintől Párizsig, Párizstól Ukrajnáig. Részt vett a Puchberg-Szidingi harcokban, majd Straskirchenben amerikai fogságba került. Itt besorozták a Francia idegenlégióba, ahonnan sikerült megszabadulnia. Az ötödik Magyarországra induló fogolyszállítmánnyal hazatért. Egyhetes otthon tartózkodás után, az államvédelmi hatóságok elfogták, és malinki robot címén Munkács melletti Sojván keresztül, Oroszországba hurcolták. Verhovina előtt másodmagával megszökött. Nehéz körülmények között Rahon keresztül, csont és bőrre lesoványodva hazatért német társával Magyarországra. Horthy Miklós országlása alatt, az ország meggyarapodott. A nemzet megerősödött. Az igazság elindult, s éppen ott, ahol a honfoglaló Árpád hadai bejöttek hazánkba, s ott lobogott az ősi határon a magyar nemzet diadalmas zászlója. 1920-ban még azt a jogunkat is elvették tőlünk, hogy hadseregünk legyen. Országlása alatt a honvédség a nagyhatalmak seregei mellett Európa legkitűnőbb, pompásan felszerelt, irigyelt és tisztelt hadserege volt. Ez alatt a huszonöt év alatt a nemzet talpra állt, felemelte fejét, megacélozta erejét. Ismét méltó lett önmagához. Ezért jelentős ez a huszonöt év még az ezredévek mellett is. Mert ez, az újjászületés időszaka volt.

Gáspár Ferenc - Pogányokkal ​táncoló
Pogányokkal ​táncoló: erről a címről mindenkinek Kinizsi Pálnak, a medveerejű vitéznek a kenyérmezei ütközet után lejtett győzelmi tánca jut az eszébe. De hallott valaki Tallóci Jánosról, Nándorfehérvár hős várkapitányáról? Hogy Hunyadi…? Nem, ez sem tévedés! Tallóci János 1440-ben ugyanúgy megvédte a töröktől Nándorfehérvárat, mint tizenhat évvel később Hunyadi János! Óriási ostrom volt, s hatalmas diadal! S ki emlékszik már erre? Csupán a történészek, no meg Gáspár Ferenc, kinek tolla alatt megelevenedik a kor, a harcok, a sokféle nép. Magyar táltosok, dalmát hajósok, talján kémek nyüzsögnek a könyvben, melynek lapjain lassan-lassan, de mindent elsöprően bontakozik ki egy gyönyörű szerelmi történet, mely a végkifejlet során a várostrom fortissimójában összecseng a Raguzából származó Tallóciak jelmondatával: A szabadság nem eladó a világ összes kincséért sem! A Johnny Fortunate sorozat legújabb kötete igazi, vérbő kalandregény.

Nagy Imre - Viharos ​emberöltő
Nagy ​Imre mártír miniszterelnök Kaposváron, Somogyország székvárosában született paraszti származású, városivá lett szülők gyermekeként. A gimnázium alsó négy osztálya után kitanulta a lakatosmesterséget és megkezdte felsőkereskedelmi iskolai tanulmányait, melyeket félbeszakított az l. világháború. Az olasz fronton harcolt, megsebesült, majd 1916 nyarán ismét megsebesülve esett orosz fogságba. A kaposvári szociáldemokrata mozgalomban szerzett élményei ész az orosz forradalom hatására lett az oroszországi bolsevik (kommunista) pártnak. Sok ezer magyar hadifogollyal egyetemben tért haza. 1921--ben biztosítási tisztviselőként talált megélhetést. Tevékeny részese volt az újjáéledő szociáldemokráciának 1925-ben a Magyarországi Szocialista Munkáspárt helyi csoportjának egyik vezetője. Ekkor kötött házasságot Égető Máriával, 1927-ben született meg gyermekük. Erzsébet. Rövidesen hajsza indult az új párt tagjai ellen. Nagy Imrét többször letartóztatták. Ettől kezdve az illegális kommunista párt falusi szervezkedését irányította. 193-ban emigrálni kényszerült előbb Bécsbe, onnan pedig a Szovjetunióba. Az itt töltött évek alatt szakértőjévé vált a magyar mezőgazdaságnak, a demokratikus földreform ügyének. Nézetei miatt éles viákat folytatott egyes pártvezetőkkel, akik ellenezték a földosztást. A háború alatt a moszkvai Kossuth Rádió szerkesztője és egyben bemondója volt. Nagy Imre 1944-ben tért haza, megválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjának, majd kinevezték az Ideiglenes Nemzeti Kormány földművelésügyi miniszterének. A következő hónapokban irányító szerepe volt a radikális földreform végrehajtásában. 1946-47-ben néhány hónapig a köztársaság belügyminisztere. 1947-1949 között az országgyűlés elnöke. Tiltakozott a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása ellen, amiért kizárták a pártvezetésből. Kényszerű önkritika után miniszteri és miniszterelnök-helyettesi megbízást kapott az ötvenes évek elején. 1948-tól egyetemi tanár volt a Közgazdaság-tudományi Egyetemen és a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Az MTA akadémikussá választotta. Nagy Imre 1953. július 4-én nehéz politikai és gazdasági helyzetben lett Magyarország miniszterelnöke. Kiemelkedő szerepe volt az általa meghirdetett "új szakasz", az életszínvonal-emelés, a gazdasági és szociális reformok megvalósításában, a demokratikus törekvések érvényesítésében, a kitelepítés, az internáló- és kényszermunkatáborok megszüntetésében, a törvényesség helyreállításában. A Rákosi-diktatúra felülkerekedésekor minden tisztségtől, még párttagságától is megfosztották. Ekkor lett Magyarországon szellemi vezéralakja a sztálinizmus elleni küzdelemnek, a szocializmusnak a nemzeti sajátosságok és a demokrácia jegyében fogant reformjáért küzdő ellenzéknek. Tanulmányaiban leleplezte a magyarországi sztálinizmus vétkeit, kiállt a békés egymás élés világpolitikai elve mellett. 1956. október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc Nagy Imrét miniszterelnökként az ország élére emelte. Azonosulva a forradalmi követelésekkel arra törekedett, hogy békés úton, széles nemzeti összefogással valósuljon meg a független, semleges és demokratikus szocialista Magyarország. A világtörténeti helyzet azonban nem volt kedvező egy ilyen politikai célkitűzés számára. A forradalom és szabadságharc leverése után véres megtorlás következett. Nagy Imre sorsa tragikusra fordult. Nem volt hajlandó megtagadni a forradalmat, elárulni népét. 1956 novemberében a menedéket adó Jugoszláv Nagykövetségről romániai fogságba hurcolták, ahol még volt ereje és lehetősége a zaklatott körülmények ellenére tanulmányokat írni és papírra vetni a "Viharos emberöltő" c. vázlatos önéletírás 1918-ig terjedő részét, melyet az olvasó most hasonmás kiadásban a kezében tart. Nagy Imrét 1958. június 15-én koholt vádak alapján államellenes összeesküvés címén a vérbíróság kötél általi halálra ítélte. Kegyelmet nem kért. A perben elmondott utolsó szavaival sorsát "a nemzet kezébe" helyezte. Június 16-án mártírtársaival együtt kivégezték. Nagy Imre a magyar nemzet világhírű hőse jelképévé vált a magyar népi ellenállásnak, világméretekben pedig az antisztálinista harcnak. Szimbolikus temetése 1988-ban történt Párizsban, A Pére Lachaise temetőben. Jelképes sírjánál a világ szabadságharcosai tisztelegtek. A magyar demokrácia létrejöttének ünnepi pillanata volt Nagy Imre és mártirtársai újratemetése 1989. június 16-án. Példamutató emlékét a magyar országgyűlés 1996. június 25-én törvényben ökökítette meg. Magyarországon és szerte a világban szobrok, utcák, terek, intézmények, szervezetek és a róla szóló művek sokasága őrzi, elemzi életútját, példáját. A "Viharos emberöltő" személyes módon, megragadóan mutatja be egy nagy magyar, szocialista hazafi ijfúságát. Sajnos, még ezt is befejezetlenül...

Vas Zoltán - Kossuth ​Lajos élete I-II.
Az ​európai történelem dicső forradalmi korszaka, a "népek tavasza", az 1848-as szabadságmozgalmak s a század második felének élénk, sőt nemegyszer szinte áttekinthetetlenül szövevényes politikai harcai elevenednek meg e könyv lapjain, amelynek központi hőse a magyar történelem egyik legnépszerűbb vezetője: Kossuth Lajos, Élete és munkássága ma is élő, mert olyan események gyújtópontjában állt, amelyek meghatározták és alakították a történelmet. Kossuth sikerekben és bukásokban, beteljesülő és megvalósulatlan reményekben gazdag közéleti tevékenysége során a szerző megjeleníti a kor szinte valamennyi jelentős politikusát, sőt az események menetének megfelelően nemegyszer főszerephez is juttatja őket. Garibaldi és Klapka, Teleki és Cavour, Mazzini és Marx, III. Napóleon, Szemere, Széchenyi és Deák pályafutásának jelentős állomásait csakúgy, mint Kossuth egész életútját dokumentumszerű hitelességgel mutatja be a könyv.

Kovács István - Így ​élt Bem József
Az ​1848-49-es magyar szabadságharc hősének, az erdélyi hadjárat fővezérének állít emléket fiatal költőnk első nagyobb prózai írásában. A szerző részletesen bemutatja Bem "előéletét", elsősorban a harcoláshoz értő és ezért lelkesedő katonát. "Bemről elmondható – írja –, hogy született katona, de hogy született forradalmár lett volna, az távolról sem." De jó hazafi volt, úgy érezte, hogy hazája ügyét szolgálja, amikor az elnyomott jobbágyokért emel szót. Kovács István sokoldalúan és szeretettel állítja elénk Bem Józsefet, az 1848-49-es magyar szabadságharc egyik vezéralakját. Az életrajzot sok, eddig ismeretlen fénykép díszíti.

Csiffáry Tamás - Magyarország ​aranykora
A ​Duna-völgye minden időkben egyik fő közlekedő útja volt a népvándorlásoknak. Ezért érthető, hogy hazánk területén ősidők óta különböző harcos népek váltogatták egymást. Egy varázslatos világba kalauzoljuk el az olvasót, ahol a leírás és a sok ritka és különleges képek ötvözetében feltárul egy mesésen szép birodalom, egy gyönyörű ország, a régi Magyarország. Amit az ősök elfoglaltak, az utódok meg is tartották, úgy, hogy hazánk földjén, ahol a leghatalmasabb népek uralma is ideig-óráig tartott, a magyar népnek sikerült állandóan megvetnie a lábát. Kötetünk a magyarság mozgalmas ezer évét öleli át. A honfoglalástól kezdve megismerhetjük Szent István életét, a Hunyadiak viszontagságait, Mátyás királyt, az igazságost, majd az ország háromfelé szakadását. Helyet kaptak a korhoz kapcsolódó fegyverek, címerek, öltözködési szokások. Reméljük, ezzel a szép albummal kellemes kikapcsolódást szerzünk minden olvasónknak.

Nagymihályi Géza - Árpád-házi ​Szent Piroska
Az ​Árpád-ház nagy egyénisége Szent László magyar király lánya, 1118-1134 között Eiréné néven II. Ióannész Komnészosz bizánci császár felesége volt. Megépíttette a Pankrátor-Métér Eleusza-Szent Mihály hármas templomegyüttest, monostort, elmebetegek és aggok menhelyét, kórházat. A szegények, nyomorultak példamutató védelmezője volt. Nyolc gyermeke született. Korai halála előtt Xené néven felvette a szerzetesnők fátylát. Az ortodox egyház szentként tiszteli, kultuszát elvileg átvette a római és a görög katolikus egyház. Magyarországon emléke, személye és műve méltatlanul elhanyagolt. E könyv célja, hogy jelenlegi ismereteink alapján emlékét újra felidézzük, ünnepét (augusztus 13.) megünnepeljük, ikonjait megfestessük és tiszteletre kihelyezzük, a legfontosabb, hiányzó liturgikus szövegeket megírjuk.

Lesznai Anna - Kezdetben ​volt a kert
A ​szerző monumentális regénye, a Kezdetben volt a kert a magyar sors szempontjából döntő korszakot fog át: a múlt század hatvanas éveitől az első háborút követő szomorú és nyomasztó évekig. Magyar dzsentri és asszimilálódó zsidóság, magyar és nemzetiségi parasztság - az egyetemes magyar élet vonul fel a mély humánummal telített s az ember jövőjébe vetett hittel írott regényben.

Varga G. Gábor - A ​MALÉV-sztori
2012. ​február 3-án tragikus véget ért a magyar légitársaság 66 éves története. „A MALÉV-sztori” „embriókortól” vizsgálja meg a légiközlekedési vállalat történetének minden olyan momentumát, amely segít megérteni, miért nem szállnak fel többé a piros-fehér-zöld jelzésű, kék orrú repülőgépek. Mik az összefüggések a MALÉV, a politikai érdekek és a gazdasági szereplők bonyolult viszonyrendszerében? Hogyan állt helyt a cég a szovjet befolyás alatt? Milyen műszaki kihívásokkal kellett szembenéznie a kommunizmus éveiben? Mi állt az eltusolt légikatasztrófák hátterében? Hogyan lett a MALÉV a legvidámabb barakk szorgalmas valutagyára? Hogyan tudott válaszolni a globalizálódó piac kihívásaira? Hogyan élte túl a rendszerváltás vadkapitalizmusát? Hogyan vált az egymást váltó politikai kurzusok kifizetőhelyévé? Hogyan lett olasz, orosz, és hogyan nem lett kínai a MALÉV? Kik és hogyan akarták megmenti? Kinek állt érdekében, hogy ez ne sikerüljön? És végül: lesz-e újra nemzeti légitársaság Magyarországon? Ezekre a kérdésekre próbál választ adni a téma egyik legjobb ismerője. Varga G. Gábor, a Népszabadság szerkesztő-újságírója, az Egek Ura Blog bloggere évek óta krónikása a magyar légi közlekedés ügyének, első könyvét nemcsak a repülés szerelmeseinek ajánlja, hanem mindenkinek, aki a MALÉV sztoriján keresztül szeretne képet kapni a második világháború utáni Magyarország napjainkig tartó furcsaságairól. Hiszen a MALÉV sem más, mint egy darab Magyarország.

Berzeviczy Albert - Beatrix ​királyné
A ​Históriantik reprint sorozatának legújabb kötete az MTA egykori elnöke, Berzeviczy Albert eredetileg 1908-ban megjelent, meghatározó történeti munkáját (Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1908.) tartalmazza, a megszokott módon az eredeti kiadás reprodukcióival együtt. A mű annak idején a Nápolyban született Aragoniai Beatrix, Hunyadi Mátyás király özvegye halálának négyszázadik évfordulójára született. Mint ahogy a szerző írja: "Magyarországi szereplése őt nemzetünk szemében egyikévé tette történelmünk leggyűlöltebb alakjainak; Mátyás birodalmán kívül töltött életidejét pedig úgy a magyar mint az olasz történetírás majdnem teljes homályban hagyta. (...) E mű czélja az ő életét és korát nagyrészben kiadatlan okmányok s egykorú forrásművek felhasználásával a lehetőségig teljesen állítani az olvasó elé". A némi megszakítással több évi kutatómunkával született mű - mely során a szerző hazai és külföldi levéltárakban is kutatott, s csak magának Beatrixnak százhatvannégy eddig kiadatlan levelét vagy oklevelét használta föl - részletesen mesél Beatrix gyermek- és leányéveiről, majd a szerző külön fejezetben foglalkozik az 1476-os esküvővel, melynek köszönhetően - természetesen dinasztikus okokból - hazánk társuralkodójává vált. Berzeviczy az uralkodás évein belül 1485-ben húzza meg a cezúrát, innentől kezdve az uralkodó-pár közti "lappangó ellentétekről" írva. A kötet ötödik része a férje halála utáni időszakot vizsgálja, egészen 1497-ig, kikor is "magtalansága" okán ő maga vált az ármányok áldozatává, külön kitérve a királyné és Ulászló színlelt házasságára, és az ebből fakadó megalázó házassági pörre. A kötet utolsó része (A hajótörött) Beatrix életének tragédiáját mutatja be: hogyan veszíti el hazatérve rokonait, családja pedig a nápolyi hatalmat, s végül "a nemzetségét trónjától megfosztott rokonok védelme alatt, kegyelemkenyéren tengődve hanyatlik korai sírja felé". Széles körben ajánlható kötet.

Turbucz Dávid - Horthy ​Miklós
A ​kötet célja kiegyensúlyozottan, tudományos alapossággal, de mégis közérthetően bemutatni Horthy Miklós életét. A munka elsősorban a történettudomány eddigi eredményeinek az összegzésére vállalkozik, de fontos célkitűzése az is, hogy a kormányzó életútjának kronologikus tárgyalása során Horthy ellentmondásos megítélésének okai, gyökerei és főbb jellemzői is megvilágításra kerüljenek. Ez adja a kötet újszerűségét is, útjára indítva egyúttal a Napvilág Kiadó új, a múlt feldolgozását célul kitűző ismeretterjesztő könyvsorozatát.

Fitz Jenő - Pannonia ​születése
Új ​szemléletben, a legfrissebb kutatási eredmények felhasználásával mutatja be Pannonia provincia létrejöttét, ami a korábbi nézetekkel ellentétben nem egy alkalommal (Kr. e. 12–9 között) zajlott le, hanem egy hosszabb folyamat eredménye.

Pölöskei Ferenc - Horthy ​és hatalmi rendszere
Az ​ellenforradalmi rendszer hatalomra kerüléséről, belső viszonyairól, politikai irányzatairól számos forráskiadvány, monográfia és tanulmány látott már napvilágot. A szerző ezért nem a már ismert kutatási eredmények összefoglalását, a kronológiai, történeti események egymásutánjának bemutatását kívánta munkájával elérni, hanem új oldaláról nyúlt az izgalmas kérdéshez. Az ellenforradalmi rendszer kormányzati berendezkedését, a gazdasági, politikai hatalom kiépítését, és megszilárdítását tárja az olvasó elé, bemutatja a törvényhozó és a végrehajtó hatalom egész mechanizmusát, amelynek egyik legfőbb feladata a politikai jogok korlátozása és szabályozása volt. Ezen keresztül képet kapunk a rendszer társadalmi bázisáról, a politikai pártok és irányzatok állásfoglalásairól, elképzeléseiről, az uralkodó osztályok politikai magatartásáról. Izgalmas és újszerű a munka azon része, amely az ellenforradalmi rendszer politikai konszolidációját, Horthy és Bethlen szövetségének kialakulását és elmélyülését, a törvényhozó hatalom ideiglenes jellegének megszűnését tárgyalja. Az Egységes Párt megalakítása, az 1922. évi nemzetgyűlési választások, illetve az első nemzetgyűlés összehívása lezárta az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának első szakaszát, utat nyitott a további gazdasági és politikai célok megvalósításához.

Gaál Mózes - Széchenyi ​István gróf vagy Magyarország újjászületése
„…ha ​feltámadna halottaiból a nagy Széchenyi, s végigjárná ezt az országot! Ha látná a fényes fővárost, melynek Európa világvárosaitól nem kell szégyenkeznie, a Duna hátán tovasikló gőzhajók raját, a palotasorokat, melyek félszázad alatt mintegy varázsütésre szegélyezték a széles utcákat, a Vaskapu sziklamedrében biztosan közlekedő hajókat… a gyárak füstölgő kéményeit: hogy feldobogna a szíve a büszke örömtől… – Nem voltam rossz prófétája hazámnak, nem voltam rossz napszámosa a nemzetnek. Teljesedett mindaz, amit előre hirdettem a kétségbeesés napjában, bár okulnál belőle én édes nemzetem, tanuld meg belőle a munka, a kitartás mindenható erejét! Az ércszobor, mely ott áll a Lánchíd előtt, néma és komoly; de az a Széchenyi, kinek szelleme lebeg a haza felett, s ott él az elmék és szívek redőiben, olyan beszédes. Lelkesít minden szava, drága oktatás minden igéje. Az éltető eszme Széchenyi hazaszeretete, mely henye szó helyett tettben nyilatkozott. „Csak a gyenge szereti önmagát, az erős egész nemzeteket hordoz szívében.”

Kosáry Domokos - A ​Görgey-kérdés története I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy László - Az ​erős fekete bég - Nádasdy Ferenc
- ​Egy nádorfi a "legmagyarabb század"-ból - Vázlat egy magyar reneszánsz főúr portréjához - Az "erős fekete bég" a végvári harcokban - A tizenötéves háború legendás hírű hadvezére - A gondolkodó katona - Epilógus - Nádasdy Ferenc életének fontosabb eseményei - Források és irodalom

Arany János - Toldi
Arany ​Jánoshoz Pest, február 4. 1847 Üdvezlem Önt! Ma olvastam Toldi-t, ma írtam e verset, s még ma el is küldöm... minél hamarabb akarom Önnek tudtára adni azon meglepetést, azon örömet, azon elragadtatást, melyet műve költött bennem. Hiába, a népköltészet az igazi költészet. Legyünk rajta, hogy ezt tegyük uralkodóvá! Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék, s ez a század föladata, ezt kivívni célja minden nemes kebelnek, ki megsokalta már látni, mint mártírkodnak milliók, hogy egy pár ezren henyélhessenek és élvezzenek. Égbe a népet, pokolba az arisztokráciát! Írjon Ön nekem, ha nem fogja restelni: írjon magáról, akármit, mindent, hány éves, nőtlen-e vagy házas, szőke-e vagy barna, magas-e vagy alacsony... minden érdekelni fog. Isten Önnel, isten Önnel. Ab invisis őszinte barátja Petőfi Sándor

Hegedüs Géza - Akit ​vörös grófnak neveztek
Az ​egyik leggazdagabb arisztokrata család tagjaként született és nevelkedett Károlyi Mihály, aki túllépve osztályán forradalmárrá lett, és nemzetének világtörténelmi nagy alakjává emelkedett. mint a magyar polgári forradalom vezéralakja törvénybe iktatta a földosztást; rokonszenvvel állt a Magyar Tanácsköztársaság mellett; az összeomlás után negyedszázadon keresztül hazátlan bujdosóként lankadatlan szószólója volt a magyar nép igazának. Életének, küzdelmeinek eseményei bontakoznak ki előttünk Hegedüs Géza érdekes, regényes életrajzában, olyan embernek a portréja, akinek helye ott van a magyar történelem legnagyobbjai mellett.

Száva István - Vámos Magda - Így ​élt II. Rákóczi Ferenc
II. ​Rákóczi Ferenc, a magyar történelem egyik legjelentősebb alakja, a róla elnevezett 1703-1711-es szabdságharc vezetője, patrónusa volt. Alakja, életének példája évszázadokon át a szabadságra vágyó, érte harcoló emberek jelképe. Színes korrajz, izgalmas események és egy nagyszerű életpálya bontakozik ki ebből az írásból, melyet a szokottnál is gazdagabb képanyag tesz még változatosabbá, még érdekesebbé.

Csukovits Enikő - Az ​Anjouk birodalma (1301-1387)
A ​kötet az Árpád-ház kihalása utáni évszázadot mutatja be, amikor is egy új uralkodóház, az Anjouké került a trónra Magyarországon. I. Károly ismét megerősítette a királyi hatalmat, fia, Nagy Lajos, a lovagkirály hadjáratai révén európai nagyhatalommá tette az országot.