1943. október 11. Egy brit kémrepülőgép kényszerleszállást végez a náci megszállás alatt álló Franciaországban. A pilóta és utasa a legjobb barátnők. Egyikük megpróbálja túlélni. A másik már akkor elvesztette a játszmát, amikor még el sem kezdődött.
Gyönyörűen megírt, szívszorító regény egy felejthetetlen barátságról, amely a végtelen gonoszságnak is ellenáll.
Kapcsolódó könyvek
Ladislav Fuks - Martin Blaskowitz arcképe
Az ismert cseh szerző legújabb, mélységesen humánus könyvében korábbi alkotásaihoz híven az emberi erőszak és kiszolgáltatottság, gyűlölet, az emberi felelősség kérdését vizsgálja. Megrázóan hiteles kisregénye századunk történetének legsötétebb korszakát, a fasizmus éveit eleveníti fel öt jóban-rosszban összetartó fiú sorsának tükrében. Az egyik barát értékelő-elemző visszaemlékezéséből bontakozik ki előttünk a három cseh gimnazista, Prokop, Jenda és Michal, s a Prágában élő német Blaskowitz fivérek, Martin és Romuald megbonthatatlannak látszó barátságának története, melybe tragikus végzetszerűséggel szólnak bele a müncheni események és a második világháború .. .
Ladislav Fuks kivételes lélekismeretről és jellemábrázoló készségről tanúskodó kis remekműve filozofikus kicsengése ellenére is mindvégig megőrzi cselekményének fordulatosságát, és lélekbe markoló tragikumával mély nyomot hagy az olvasóban.
Závada Pál - Természetes fény
A _Természetes fény_ döntően a második világháborúban meg előtte és utána játszódik. A szereplők javarészt Békés megyeiek, nők és férfiak, magyar magyarok, magyar szlovákok és magyar zsidók - ettől is függően veti őket a történet az öldöklés, a kényszermunka, a fogság vagy az áttelepülés közép- és kelet-európai helyszíneire. Eközben szeretnek és csalódnak, áldozattá vagy tettessé is válnak, elbeszélnek vagy fényképeznek - és vannak, akik nem térnek vissza többé.
Eltelt hét évtized, az okokat és a miérteket elfelejtettük: könnyű szívvel nézegettünk retusált képeket. Hogy ennek vessünk véget, ezt ajánlja Závada Pál nagy regénye, miközben máig bevilágít bennünket az iszonyúan szenvtelen természetes fény.
Robert Merle - Két nap az élet
Robert Merle 1949-ben megjelent első regényének főhősei a dunkerque-i csata reménytelen helyzetbe került harcosai. Az azóta számtalan kiadást megélt, az írói életmű emblematikus darabjává lett önéletrajzi ihletésű mű a tengerparton összezsúfolódott, kimentésre hiába váró katonák tömegéből kiválasztott négy francia fiatalember sorsára fókuszál. A német bombazápornak kitett, reményüket vesztett katonák különböző "stratégiákkal" próbálják megóvni életüket és megőrizni józan eszüket ebben a csapdában. A környékbeli civilek osztoznak a katonák sorsában: rájuk is ugyanúgy potyognak a bombák, és ők is csak rossz és még rosszabb alternatívák közül választhatnak. A háborús pokol, a bűnös és értelmetlen pusztítás képeit elénk táró regény az emberi lét alapkérdéseivel szembesíti az olvasót.
Veljko Kovacevic - Gavro megpróbáltatásai
Veljko Kovacevicnek ez a második olyan regénye, melyet a spanyol polgárháború ihletett. Az elsőben spanyolországi személyes élményeit öntötte regényformába, ebben pedig egy bosnyák férfi - a barátai Gavrónak nevezik - hányattatásait, megpróbáltatásait írja meg lebilincselően érdekesen, izgalmasan. Gavro a harmincas években illegálisan elhagyja a királyi Jugoszláviát, részt vesz a köztársaságiak oldalán a spanyol polgárháborúban, a falangisták győzelme után francia internáló táborba hurcolják, onnan megszökik, s előbb francia katonai fogdába, majd angol börtönbe kerül, mert német kémnek nézik. Végül brit hadihajón dolgozik főként, de a hajót megtorpedózzák a német tengeralattjárók. Szerencsés megmenekülése után még két hajón szolgál, de mind a kettőt elsüllyesztik a németek. Viszontagságos kalandok után végre - 1946-ban - hazatérhet hazájába, és tiszta meggyőződéssel vesz részt az új rend építésében.
A kitűnő regény nemcsak érdekfeszítő, a kalandregények izgalmát idéző és fordulatos cselekményével ragadja meg az olvasót, hanem remek jellemábrázolásával is, egyúttal érdekes, mozgalmas képet fest a háborús évek Franciaországáról és Angliájáról.
Ben Macintyre - Dupla csavar
Fedőnevük: Bronx, Brutus, Kincs, Tricikli és Garbo.
Öt, különböző nemzetiségű kettős ügynök története, aki tevékenységével nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 1944. június 6-án a D nap megváltoztassa a második világháború menetét.
A szövetséges haderők titkos szolgálatai - az MI6, az MI5, az FBI - és a francia ellenállás kettős ügynökökből felállították a Dupla Csavar elnevezésű kémhálózatot azzal a céllal, hogy a németeket hamis információkkal lássák el a partraszállás helyéről és idejéről. Tevékenységük eredményességét mutatja, hogy Hitler a kémjelentések alapján a szövetségesek nagy támadását a Calaisi-szorosban és Norvégiában várta június 7-én és 8-án, a szövetségesek pedig biztonságosan partra tudták tenni embereiket Normandiában június 6-án.
A Dupla Csavar-hálózat veszélyes és bonyolult játszmáját egy zseniális angol hírszerző, Tommy "Tar" Robertson irányította egy dohányfüstös londoni irodából a krikett játékszabályainak megfelelően. A főszereplő pedig öt excentrikus, öntörvényű, vakmerően bátor kettős ügynök volt: Popov, szerb üzletember és aranyifjú, Czerniawski, lengyel pilótatiszt, Lily Sergeyev, a hisztérikus, labilis helyzetű úrinő, Pujol, a szenvedélyes spanyol és Elvira de la Fuente Chaudoir, a perui, biszexuális, kétes múltú asszony.
Ez a könyv az ő történetük.
Adam Makos - Larry Alexander - Felettünk a csillagos ég
Négy nappal 1943 karácsonya előtt egy erősen sérült amerikai bombázó küszködött, hogy átrepüljön az ellenséges Németország területe fölött. A huszonegy éves pilóta mögött a gép személyzetének fele már súlyos sebesült vagy halott volt. Ez volt az első bevetésük. Hirtelen hosszú, sötét alak jelent meg a gép farkánál: egy német Messerschmitt vadászgép. A gépet egy mesterpilóta vezette, aki egyetlen gombnyomással képes lett volna elpusztítani az amerikai gépet. Ami ez után történt, minden képzeletet felülmúlt és később a II. világháborús ellenségek közötti leghihetetlenebb találkozóként vált ismertté.
Igaz történet két pilótáról, akiknek az élete azon a napon találkozott: az amerikai Charlie Brown hadnagyról, aki korábban egy nyugat-virginiai farmon dolgozott, majd a B-17-es pilótája lett, és a bajor Franz Stigler hadnagyról, aki korábban utasszállító repülőgépeket vezetett, és szerette volna elkerülni, hogy a háborúban harcolnia kelljen.
A Felettünk a csillagos ég Charlie és Franz megrendítő története. Charlie bombázópilóta, aki embert próbáló feladatokkal néz szembe: kénytelen az angol ködben felszállni, társai gépeinek égő roncsai között; légvédelmi ágyúk tüzében kell repülnie, miközben az ellenséges harci gépek cápákként köröznek körülötte; el kell viselnie félelmét, sérüléseket, társai elvesztését. Franz homokviharokat élt át a sivatagban, egyedül zuhant le a tengeren, és szembe kellett néznie azzal, hogy egy vesztes háborút vív, amely egymás után veszi el tőle a barátait.
Az Amerikai Légierő 8. légi hadserege Charlie és Franz találkozását “szigorúan titkosnak” minősítette. Olyan pillanat volt ez, amely ha kiderül, Franzot kivégzőosztag elé állítják. A találkozás emléke negyven éven át sokszor felidéződött a két férfi tudatában, mígnem időskorukban megkeresték egymást. A küldetés örökre megváltoztatta az életüket.
Rachel Seiffert - Lore
A megrázó és szép történet Németországban játszódik akkor, amikor a második világháború befejeződik, és a szövetséges csapatok megszállják a legyőzött országot. Öt gyerek, akinek náci szüleit börtönbe zárták, a tizenéves Lore vezetésével elindul Dél-Németországból Hamburgba, a nagymamához. Erről a viszontagságos útról szól az érzelmekkel teli regény.
Bor Ambrus - Világfutók
A regény a második világháború után, a felfordult Németországban játszódik. Szereplői a háború vége felé nyugatra került katonák, tisztek, dzsentrik és különféle civilek, akik meghatározott cél nélkül csellengenek a lebombázott Münchenben és környékén. Egy részük nem is akar hazajönni, sokan a továbbindulásra készülnek.
Kösslingben, egy bajor városkában, valóságos magyar kolónia alakul ki, ahol az úri társaság saját, régi normái szerint él. Ide vetődik el Ormos Endre is, a regény hőse, aki az egyetem elvégzése után, 1944-ben lesz katona.
Ormos Endre a 40-es évekre jellemző középosztálybeli értelmiségi típust képviseli: sodródó, önálló erkölcsi-politikai tartással nem rendelkező fiatalember, aki alapjában véve jó szándékú, becsületes és a háború nagy katarzisában meg is találja végül a maga fogódzóját, amit így fejez ki: "...az igazi hősiesség ez: egy lépést előre lépni a milliók között". S amikor eljut eddig a felismerésig, elindul haza, a népi Magyarországra , s hittel, becsülettel vállalja az új életet.
Tessa de Loo - Ikrek
Több mint negyven év után a belgiumi fürdőhelyen, Spaban véletlenül találkozik egymással a 74 esztendős Anna és Lotte, akik ikertestvérek. 1916-ban Kölnben látták meg a napvilágot. Szüleik korai halála után a lányokat elszakították egymástól. A Hollandiában nevelkedett Lotte, akinek a családja a világháború idején bujkáló zsidóknak nyújtott menedéket, kezdetben nagyon bizalmatlanul áll szemben megtalált ikertestvérével. Majd Anna történetét végighallgatva megismeri a fonákját annak, amit saját maga átélt: az egyszerű német emberek háború alatti szenvedését. Míg ő egy nagy család óvó közegében nő fel, Annát a gazdaságot megörökölt nagybátyja és annak felesége, mint olcsó munkaerőt kihasználja, ezért még idejében úgy dönt, hogy saját kezébe veszi élete alakulását. Fiatal korukban, előbb a háború kitörése előtt, később a háború után közvetlenül, a testvérek kétszer találkoznak. De csak a mostani, a harmadik találkozás alkalmával sikerül vitázva, de a másikat jobban megismerve újra közel kerülniük egymáshoz.
Wass Albert - Elvész a nyom
Ahány ember - annyi sors. Ezerszeresen igaz e mondás a II. Világháborút átszenvedőkre. S mégis, miért éli túl az egyik a sorsdöntő vészhelyzetet, s később a háború kiszolgáltatott hányattatásait, a világválságot - s a másik miért nem? Isten szándékai mindig érthetők-e számunkra? Mit akar Isten az életünkkel? Ezt a nagy kérdést vizsgálja megdöbbentő igazságérzettel Wass Albert ebben a rendkívüli könyvben.
Kate Furnivall - A fehér gyöngy
1941, Malajzia. Constance Hadley a gazdag ültetvénytulajdonos-feleségek látszólag kényelmes életét éli, de borzalmas titkot rejt a múltja, ami veszélybe sodorhatja házasságát. Egyébként sem élvezi a gyarmati élettel járó unalmat, a tikkasztó hőséget és szerelem nélküli házasságát.
A japán invázió kezdetével élete örökre megváltozik. Mikor hullani kezdenek a bombák Palur városára, Connie úgy határoz, hogy Szingapúrba menekül a család hajója, a Fehér gyöngy fedélzetén.
Az erős akaratú nő férjével, fiával és három barátjával az oldalán kihajózik a titokzatos hajókereskedő, Fitzpayne társaságában. Egyedül Fitzpayne vezetheti őket biztonságba a Dél-kínai tenger szigetei között, miközben ellenséges repülők vadásznak a menekülők hajóira.
Az állandó veszély és bizonytalanság feszültséget és érzelmeket szítanak a társaság tagjai között, fogytán az élelem, ráadásul új útitársakkal is gyarapodnak, miközben az általuk ismert világ lassan darabokra hullik körülöttük. Közben Connie abszurd módon mégis élvezi ezt az újfajta szabadságot, és felfedez magának egy izgalmas, különleges és valódi érzelmekkel teli világot.
Eric-Emmanuel Schmitt - Oszkár és Rózsa mami
Éric-Emmanuel Schmitt még a múlt évezredben, 1997-ben írta meg A láthatatlan ciklusa című kisregénysorozata első darabját, s bő húsz ével később, 2019-ben zárta le a ciklust a nyolcadik kötettel. A sorozat több történetéből színpadi adaptáció is készült, melyeket a világ számos országában bemutattak - Magyarországon a Debreceni Csokonai Nemzeti Színház tűzte műsorára az Oszkár és Rózsa mami színműváltozatát. Ahogy a ciklus több más darabjában, ebben a kisregényben is egy felnőtt és egy gyerek különös, sorsfordító kapcsolata áll a cselekmény középpontjában. A kilencéves Oszkárnak halálos betegséggel kell szembenéznie, s ebben az egyenlőtlen küzdelemben egyedül Rózsa mamira, egy önkéntes kórházi kisegítőre támaszkodhat...
Mary Westmacott - A rózsa és a tiszafa
Agatha Christie olykor új vizekre evezett és Mary Westmacott álnéven finom rajzolatú, lélektani regényeket is papírra vetett. A titokzatosság homályából kibomló történetek főhősei látszólag hétköznapi emberek, ám mindegyikük életére elhallgatott igazságok terhe vet sötét árnyékot. Az izgalom lassú-lusta, majd egyre erőteljesebb fokozása nem kell, hogy gyilkosságig vigye a történetet; a krimi koronázatlan királynője hullák nélkül is sorsfordító konfliktus elé állít mindenkit.
Hugh Norreys harmincnyolc évesen, életének legboldogabb napján autóbalesetet szenvedett. Örök életére tolókocsiba kényszerült. Ettől kezdve különös szerepet kap a sorstól. Miután sokkal élesebben és érzelemmentesebben tudja megítélni embertársai cselekedeteit, egyre többen avatják be őt titkolt terveikbe, tárják fel előtte őszintén érzelmeiket és szándékaikat Lassan rá kell ébrednie, ő bénán sem passzív részese csak az eseményeknek, hanem aktív formálója - másokon keresztül. Egy nap különös látogatója érkezik: egy örmény nő, aki szinte akarata ellenére elvonszolja valakihez, akit ő egykor gyűlölt, aki pedig a halálos ágyán újra fel akarja tárni előtte a dolgok másik, a legigazibb arcát...
Herbert Ernest Bates - Jó széllel francia partra / Bíbor sivatag / A jacaranda-fa
Három háborús regényében (Jó széllel francia partra, 1944; Bíbor sivatag, 1947; A jacaranda-fa, 1949) voltaképpen ugyanazt a témát dolgozta fel. Mindhárom a helytállás regénye, s a mondanivaló, amiért Bates háromszor is megírta a témát, alighanem: maga a hős. Háborús regényei alig néhány ember sorsában ábrázolják a kort, s a lelkekben, az érzésekben, az alapvető emberi kapcsolatokban és ezek változásaiban, nem külső, hanem sokkal inkább belső történeésekben ragadják meg a témát: a háborút. A Jó széllel francia partra történetét tiszta, szép, férfias líra hatja át. Rejtőzés, a menekülés veszedelmes körülményei közt megszülető szerelem, s a megszállt Franciaország közepéből pusztán e szerelem által kimenekülő fiatal pár sorsa jelképpé válik, és mindennél élesebben mutatja, mit fenyegetett a háború, s miért kellett a fasizmusnak elbuknia. A Bíbor sivatagban Forrester repülőőrnagy a burmai homoksivatagban viszi a hátán sebesült bajtársát, és sorsában szívesen osztozunk, mert emberfeletti erejét nagyon is emberi gyengeségből meríti. A jacarandafa egy kis angol csoport menekülését írja le Burmából. A japán előnyomulás hírére egy kis közép-burmai város angol urai menekülésre szánják el magukat, Indiába akarnak eljutni az északi hegyeken keresztül. A regény tulajdonképpeni története a menekülés a túlzsúfolt utakon, amely közben nagyszerű képet kapunk a menekülő társaság tagjairól. A regény, mely jelképesen bemutatja az angol gyarmati uralom végét Burmában és egész Ázsiában, a háborús irodalom egyik legművészibb alkotása.
Karl Bruckner - Szadako élni akar
1945. augusztus 6-án reggel nyolc óra tizenöt perckor az amerikai atombomba felrobbant Hirosima fölött. Ez a dátum az emberiség mementójává vált. És az emlék azóta is, a fegyverkezés ijesztő hajszájában még inkább nyomasztó és figyelmeztető teherként nehezedik ránk. Karl Bruckner, a neves osztrák író olvasmányos és tanulságos regényében Szadako Szaszaki hirosimai kislány tragikus élettörténetével ismertet meg bennünket.
Drago Jančar - A névtelen fa
Janez Lipniket magába szippantja a múlt. Rátalál a Nagy Szerető naplójára, aki a második világháború idején, Szlovéniában kezdte szerelmi pályafutását. Lipnik háborús eseményekről és erotikus kalandokról olvas. E történeteken keresztül szövi elbeszélését, és viszi magával olvasóját a szlovén Katyńból, a Kočevski Rogi tömegsírból megmenekülő fiatalember nyomába. Aztán egyszerre a legutolsó háború morajlik a szereplők körül, a nagy szerbellenes nyári horvát offenzíva. A háború és az emigráció éveit végigszeretkező ismeretlen emigráns erotikus feljegyzései felidézik Lipnik gyermekkori emlékeit, szép és szomorú tanítónőjét, a kisfiú első szerelmét, aki talán a Don Juan erotikus kalandjainak egyik hősnője, de bizonyosan áldozata egy politikai okból elkövetett kínvallatásnak. Lipnik történészként a hézagokat pótolja a levéltári anyagokkal, férfiként pedig építi tovább az erotikus jeleneteket; párhuzamot von a második világháború és a fél évszázaddal későbbi horvátországi háború között, amikor ő élte szerelmi regényét egy adriai szigeten. Megelevenednek a múlt mítoszai, Szlovénia, a Balkán és a kontinens válsága. A szerző folyamatosan újraírja annak az embernek a történetét, akit magába szippantott a múlt.
Valentyin Pikul - Rekviem egy hajókaravánért
A második világháború harmadik esztendejében a szövetséges hatalmak vezetői megkötik az ún. lend-lesase szállításokról szóló egyezményt. E kölcsönbérleti megállapodás értelmében az Egyesült Államok és Nagy-Britannia fegyverrel, lőszerrel, élelmiszerrel segíti a Szovjetuniót. A szállítmányok tehát elindulnak. Veszélyeken és pusztuláson át, halálos rakományukkal, pokoli veszteségektől gyengítve és kimerítve... A legkatasztrofálisabb helyzetben a PQ-17 jelű karaván kerül. A német tengeralattjáró-támadásoktól megrettenve az angol admiralitás első lordja, Sir Dudley Pound kiadja a parancsot, hogy a karavánt kísérő angol konvoj hajói az éjszaka leple alatt távolodjanak el a szállítóhajóktól, hagyják magukra őket és térjenek vissza bázisaikra. A karaván pusztulása bizonyíthatná Sztálinnak és Rooseveltnek, hogy a szállítmányok eljuttatása a Szovjetunióban ily módon lehetetlen - ez pedig egyszerűen a további szállítások leállítását jelentené. Másrészt, a kiszolgáltatott karaván talán kicsalogatja rejtekhelyéről a német haditengerészet dédelgetett büszkeségét, a Tirpitz vezércirkálót, és így, végre-valahára, alkalom nyílik a megsemmisítésére... A halálra ítélt PQ-17 tehát elhagyja a kikötőt, az óceán közepén elmaradnak mellőle a kísérő naszádok, a láthatáron feltűnnek a német rombolók, a haditengerészet repülőgépei, a mélyben pedig ott keringenek Dönitz admirális "farkasai" - a német tengeralattjárók... A lett származású, népszerű Valentyin Pikul személyes élményeit is beleszövi a történetbe, hiszen ő is a szállítóhajókat kísérő szovjet hajók egyikén teljesített szolgálatot a háború éveiben. A Rekviem egy hajókaravánért kiválóan ötvözi a dokumentarizmust és a kalandregények fordulatosságát.
Heinrich Böll - Az angyal hallgatott
A regény hőse, egy fiatal katona, megszökött a frontról, és éppen a német kapituláció napján érkezik haza szülővárosába, sejthetőleg Kölnbe. Hans nem találja sem az otthonát, sem a hozzátartozóit, és városát sem, hiszen az rommá lett lőve. Egyedül bolyong, élelmet, fedelet, de főleg emberi kapcsolatokat keres, szeretetre vágyik, bár a háború megedzette, sőt elsivárította a lényét, vágyik a fészek meghittségére.
A szörnyű nyomorban mindenféle emberrel találkozik, de azért örömmel állapíthatja meg: sok németből a megpróbáltatások ellenére sem veszett ki a jóság, a remény. Aztán találkozik egy sok nyomorúságon átment lánnyal, aki megsajnálja, befogadja otthonába. Lassan a két összetört ember kitárulkozik egymás előtt, majd fokozatosan kibontakozik köztük a bátortalan szerelem is.
Bohumil Hrabal - Szigorúan ellenőrzött vonatok
…Hrabal a sínekhez vezette a bizottságot. Miután – hogy be ne piszkolja egyenruháját – a földre terített egy zsebkendőt, letérdelt a vágány mellé, és fülét a sínre szorítva így szólt: „A 804-es számú vonat most haladt Kamenné Zbožin.” „Ezt hol tanulta?” – álmélkodott a vizsgabiztos… Így kezdődött Bohumil Hrabal forgalmista-karrierje, amelynek élményeit Jiři Menzel Oscar-díjas filmjének köszönhetően egy csapásra világhírűvé lett kisregényében, a _Szigorúan ellenőrzött vonatok_ban dolgozta fel.
A mű a második világháború utolsó napjaiban, egy cseh kisváros vasútállomásán játszódik. A történet hőse Miloš, az ifjú forgalmista, akit sikertelen öngyilkossága után (az ereit vágta fel, merthogy nem sikerült férfivá válnia szerelmével a kis kalauzlánnyal) kiengednek a kórházból, és újra szolgálatra jelentkezik az állomáson, ahol különös társaság verődött össze. Először is itt van Hubička forgalmista úr, a nagy szoknyavadász és bohém életművész, aki egy unalmas szolgálati éjjelen az összes fellelhető hivatalos bélyegzőt rányomja a távírász kisasszony pucér ülepére, amiből is éktelen skandalum kerekedik. A botrány legfőbb kárvallottja természetesen nem Hubička forgalmista, hanem az állomásfőnök úr, a megszállott galambtenyésztő, aki csak ezekért az apró szárnyas jószágokért él-hal. Galamblelkűnek nem mondható neje, az esténként az irodában horgolgató főnökné asszony viszont nemes természetességgel nyisszantja el nyulak-baromfiak nyakát. Ebbe a kisszerű, ám a háborús körülmények között mégis idillinek tetsző világba robog bele egy szigorúan ellenőrzött vonat, egy lőszerszállító katonai szerelvény, amelyet Hubička forgalmista úr szíve szerint felrobbantana. A hősi feladatra az immár férfivá érett Miloš vállalkozik…
Hrabal játékosan, humorral-iróniával fűszerezve írta meg az alaptónusában tragikus és végkicsengésében felemelő történetet, hogy ezáltal még szembeszökőbb legyen a náci megszállás, a második világháború komor valósága. „Mennyiben lehet egymás mellé állítani két motívumot…” - töpreng Hrabal saját kisregényén. „A nevetségesség, az obszcén a tragikus esemény tőszomszédságában, mely utóbbi fölött ott magasodik a fő motívum: az ellenséggel vívott harc.”
Hrabalnak ezúttal is sikerült bravúrosan megoldania a feladatot: remekművet írt.
Kathleen Tessaro - A parfüm titka
Egy levél és egy váratlan örökség - az illatok rejtélyes világa Párizsban. Gyönyörűen megírt, különleges regény vágyakról, titkokról, emlékekről, szenvedélyről.
Egy francia ügyvédi iroda levélben értesíti a Londonban élő Grace Munroe-t, hogy a módos parfümmúzsa, Madame Eva d'Orsey ráhagyta a vagyonát. Csak egy probléma van: Grace sosem ismerte az örökhagyót. Innentől kezdetét veszi a kalandos és fordulatos utazás, amely során Grace felfedezi, ki lehetett a jótevője, aki megbabonázta a párizsi és a New York-i felső tízezer életét az 1920-as évektől kezdve. Ki volt valójában Eva d'Orsey, aki mindent önmagától ért el, csakis a saját tehetségéből, és végül milyen árat fizetett a sikerért? Mire kiderül az igazság, Grace Munroe élete örökre megváltozik. Nemcsak arra jön rá, miért éppen ő örökölte a vagyont, hanem tanulva Eva d'Orsey sorsából, döntenie kell: azt az életet éli-e tovább, amelyet mások elvárnak tőle, vagy azt, amelyet a szíve diktál..