Wellington

Antonia Fraser - Marie-Antoinette
Edmund ​Burke balsorsú hősnőnek tartotta, Jefferson szerint pedig a francia forradalom ki se tört volna, ha nincs Marie-Antoinette. A történészek véleménye is megoszlik: elfogult rajongói mellett mindig voltak nőgyűlölő támadói is. Fraser érezhetően kedveli a királynét, de sokkal intelligensebb tudós annál, hogy mélyen brit, néha kíméletlen pártatlanságát meg ne őrizze. Könyvében nyomon követhetjük az elhanyagolt neveltetésű, a franciák által megvetett, és mindkét udvar által eszközül használt nő kálváriáját, amit többek között nyolc évig elhálatlan házassága is jellemez; a nő sorsát, akit gyermekei megszületése után hűtlenséggel, sőt leszbikussággal vádolnak. Tanúi lehetünk annak, hogyan nő fel szerepéhez, végigkísérhetjük felemelkedésének, majdhogynem felmagasztosulásának folyamatát is, amikor az ancien régime utolsó napjaiban a szó minden értelmében királynéként viselkedik, tárgyalásán pedig még ellenségei tiszteletét is kivívja. Antonia Fraser könyvét kritikusai elragadtatva fogadták, s akárcsak eddigi művei, a Marie-Antoinette is méltán nagy érdeklődésre és sikerre számíthat.

Falvai Róbert - Habsburg ​főhercegnők
Ez ​már majdnem a huszadik század, és később abba is fordulunk a történeteinkkel. Egyfelől írunk arról, ami jórészt az utóbbi évtizedekben derült ki: például nem csak Ferenc József császár ismert viszonyáról Kissné Schratt Katalinnal, a színésznővel, ami még Sisi gyámkodása alatt jött létre - hanem egy, az utóbbi évekig titokban tartott hosszú szerelmi viszonyáról egy fiatal bécsi nővel, amelyből állítólag gyermek is született. Kötetünk szól majd Ferenc Ferdinánd és a cseh Chotek Zsófia igazi szerelmi házasságáról és mindkettejük tragikus, közös haláláról Szarajevóban. De megismerhetjük a tragikus sorsú Rudolf trónörökös feleségének, Stefánia belga királylánynak a történetét, aki végül is egy magyar férfi oldalán találta meg a boldogságot.

Hérodotosz - Thuküdidész - Xenophón - Polübiosz - Görög ​történetírók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jonathan Steinberg - Bismarck
This ​riveting, New York Times bestselling biography illuminates the life of Otto von Bismarck, the statesman who unified Germany but who also embodied everything brutal and ruthless about Prussian culture. Jonathan Steinberg draws heavily on contemporary writings, allowing Bismarck's friends and foes to tell the story. What rises from these pages is a complex giant of a man: a hypochondriac with the constitution of an ox, a brutal tyrant who could easily shed tears, a convert to an extreme form of evangelical Protestantism who secularized schools and introduced civil divorce. Bismarck may have been in sheer ability the most intelligent man to direct a great state in modern times. His brilliance and insight dazzled his contemporaries. But all agreed there was also something demonic, diabolical, overwhelming, beyond human attributes, in Bismarck's personality. He was a kind of malign genius who, behind the various postures, concealed an ice-cold contempt for his fellow human beings and a drive to control and rule them. As one contemporary noted: "the Bismarck regime was a constant orgy of scorn and abuse of mankind, collectively and individually." In this comprehensive and expansive biography--a brilliant study in power--Jonathan Steinberg brings Bismarck to life, revealing the stark contrast between the "Iron Chancellor's" unmatched political skills and his profoundly flawed human character.

Philip Freeman - Alexandrosz, ​a világhódító
A ​macedón származású Alexandros - Nagy Sándor, a világtörténelem egyik legnagyobb hódítója, teljesítménye csak Napóleonhoz mérhető. Eseményekben gazdag életéről viszonylag sok forrás maradt fent, amely alapján megismerhetjük összetett személyiségét: egyszerre volt macedón király, hellén világpolgár és keleti kényúr. Életét és viszonylag rövid uralkodását ismerhetjük meg ebből az életrajzból.

Daniel Florion - Hitler ​szeretői
A ​dokumentumkötet igen közvetlen módon, a politikát alig érintve meséli el Hitler egész életét, azon belül elsősorban szerelmi és szexuális életét a fellelt dokumentumok, levelezések, naplók stb. alapján... Bármily meglepő, sok szeretője volt a diktátornak, akik érte-miatta öngyilkosok lettek...

Kanyó András - Horthy ​és a magyar tragédia
Készült ​valamikor a rendszerváltozás utáni években egy interjúsorozat Horthy Istvánnéval, a második világháborúban repülőbalesetben elhunyt Horthy fiú özvegyével. A ma már nem létező Magyarország című hetilapban jelent meg a sorozat. A szerző - jelen kötet írója -, segítőjével Gosztonyi Péter Svájcban élő magyar történésszel, úgy döntött, a nagy érdeklődésre tekintettel, kötetté bővíti az interjúsorozatot, mely izgalmas beszélgetésekkel, riportokkal, beszámolókkal árnyalja képünket arról a korszakról, amely iránt sok jobboldali politikus annyira igyekszik nosztalgiát kelteni. Kanyó András könyve érdekfeszítő történelmi visszapillantás, amely hozzásegíti az olvasót, hogy maga mondjon ítéletet a Horthy Miklós nevéhez kötődő korszakról, a két világháború közötti Magyarországról, arról az útról, amely az ország romba döntéséhez vezetett.

Francis Wheen - Karl ​Marx
Mindössze ​tizenegy gyászoló jelent meg Kari Marx temetésén 1883. március 17-én. "Neve és műve élni fog századokon át!" - jövendölte Friedrich Engels a Highgate temetőben mondott gyászbeszédében. Ez valószínűtlennek tűnt, de igaznak bizonyult. A 20. század története Marx öröksége. Sztálin, Mao, Che, Castro - a legújabb kornak ezek a szentjei és szörnyetegei - egytől egyig az ő örököseiként mutatkoztak be. Más kérdés, hogy Marx elismerné-e őket. Önjelölt tanítványok felvágása gyakran kergették kétségbeesésbe. Mikor meghallotta, hogy egy újonnan alakult francia párt marxistának mondja magát, így válaszolt: "Akkor én nem vagyok marxista." Mindazonáltal, a halálát követő száz éven belül a világ lakosságának fele olyan kormányok uralma alatt élt, amelyek a marxizmust vallották vezéreszméjüknek. Gondolatai átformálták a közgazdaságtant, a történettudományt, a földrajztudományt, a szociológiát és az irodalomtudományt. Jézus Krisztus óta nem volt rá példa, hogy egy, a névtelenek közül származó szegény ember ilyen általános tiszteletet - és ennyi végzetes félreértést - váltson ki. Ideje, hogy lehántva alakjáról a mítoszt, megpróbáljuk újra megtalálni Karl Marxot, az embert. Ezerszám születtek könyvek a marxizmusról, de csaknem mindet olyan tudósok és vakbuzgó rajongók írták, akik szentségtörésnek érezték volna hús-vér emberként kezelni Marxot - a porosz emigránst, aki középosztálybeli angol úriemberré vedlett; a dühös agitátort, aki felnőtt életének jelentős részét a British Museum olvasótermének tudós csendjében töltötte; a társasági embert és szívélyes házigazdát, aki csaknem minden barátjával összerúgta a port; az odaadó férjet és családapát, aki teherbe ejtette a házvezetőnőjét; az elmélyült gondolkodót, aki imádta a jóféle italokat, a szivart és a vicceket.

Andrzej Żbikowski - A ​hírnök
Jan ​Karski (1914–2000), A varsói gettó és a haláltáborok hírnöke Karskira méltán lehetnek büszkék a lengyelek, mert nemcsak hazafiságból, de emberségből is példát mutatott korának. Nem véletlen, hogy az idei, 2014-es esztendő – amellett, hogy a holokauszt 70. évfordulója – az ő személyének szentelt emlékév Lengyelországban. A náci uralom alá került Európában páratlan lengyel földalatti ellenállás ambiciózus diplomáciai futáraként kezdte pályáját. Üzeneteket vitt a megszállt Varsó és az emigráns lengyel kormány váltakozó székhelyei – előbb Párizs, majd Angers, végül London – között. Ezek a küldetések egyáltalán nem voltak veszélytelenek, az egyik ilyen útja során letartóztatta a Gestapo, de sikerült megszöknie. Mivel Karski nemcsak jó megfigyelő és kitűnő elemző volt, hanem egészen kiemelkedő kommunikációs képességekkel is rendelkezett, egyre komolyabb feladatokkal bízták meg. A londoni emigráns kormány az Egyesült Államokba küldte, hogy beszámoljon Roosevelt elnöknek a lengyel földalatti mozgalomról és a szovjet partizántevékenységről. De nem tartozott hivatalos közlendőinek körébe az, amit saját elhatározásából – mintegy „magánszorgalomból” – a segítség reményében mégis megosztott az elnökkel, hogy a lengyelországi zsidókat a nácik tömegesen semmisítik meg. Karski ehhez az információhoz a lengyelországi zsidó földalatti ellenállás tagjai révén jutott, akiknek segítségével – élete kockáztatása árán – többször is látogatást tett a varsói gettóban és a bełżeci (egyes történészi vélemények szerint izbicai) haláltáborban. Hiába próbálta azonban felnyitni a szövetségesek szemét, csak a közönnyel találkozott. Amerikában A titkos állam története című óriási sikerű könyve tette elismert szerzővé, de Claude Lanzmann Soá című filmje révén világszerte is ismertté vált. Jan Karskit a Georgetowni Egyetem díszdoktorává avatta, a Virtuti Militari és a Világ Igaza kitüntetések birtokosa lett

Michael Hesemann - A ​pápa, aki szembeszállt Hitlerrel
Az ​1970-es években hazánkban is nagy propagandával terjesztették Rolf Hochhut: A Helytartó című drámáját nyomtatásban és színházban is, amely szovjet érdekből, de máig hatóan megrágalmazta az utolsó nagy zsinat előtti pápát, azt állítva róla, hogy kiszolgáltatta a zsidókat Hitlernek. Megállíthatta volna-e XII. Piusz pápa a hitleri szörnyűségeket, miközben nyíltan elítélte a háborút és a zsidóüldözést?Michael Hesemann (sz. 1964) német történész és író, számos magyarul is megjelent kötet szerzője, többek közt a Vatikáni Titkos Levéltárban végzett kutatásai alapján hiteles portrét rajzol XII. Piuszról. Könyvében bizonyítja: Eugenio Pacelli már pápává választása előtt, majd pápaként is megalkuvás nélkül állt ellen a diktátor ördögi politikájának, és felelős, körültekintő módon – mindig szem előtt tartva a Hitlernek kiszolgáltatott emberek sorsát – küzdött a náci terror ellen.A kötet teljes életrajzot ad a "tiszteletreméltó" címmel felruházott pápáról.

Jan Stradling - A ​történelem rettegett asszonyai
Rettenthetetlen, ​vérszomjas hadvezér, erőskezű, könyörületet nem ismerő uralkodó, kegyetlen zsarnok, agyafúrt szélhámos, a társadalom szabályait felrúgó rablóvezér vagy terrorista, eszelős gyilkos: megannyi tipikus, kisebb-nagyobb emberi közösségek, de akár egész népek, nemzetek sorsát hosszú időkre meghatározó negatív figurái a történelemnek, akik valószínűleg férfiként jelennek meg képzeletünkben. Csak kevesen gondolnák, hogy bizony a gyengébb nem számos képviselőjét is megtalálhatjuk közöttük. Jan Stradling az ókortól napjainkig, valamennyi kontinenst bebarangolva, huszonkét híres-hírhedt, nem mindennapi asszony életét tárja elénk ebben az illusztrált kötetben. Egyesek bátorságuk, éles eszük révén borzongással vegyes csodálatunkat is kivívhatják, másokra némi szánalommal tekinthetünk, de akadnak köztük olyanok is, akiket valóban csak döbbenettel és viszolygással lehet szemlélni szerencsére már a múlt távlatából. Jan Stradling könyve egyszerre barangolja be az írott történelem egészét, miközben izgalmas egyéni sorsokat, már-már bulvárjellegű személyes részleteket tár az olvasó elé. Mindezek ellenére szemléletesen mutatja be, hogy a történelem érdekes emberi történetek végtelen tárháza. Műve kiválóan alkalmas arra, hogy a történelem izgalmas bonyolultságát megszerettesse minden olyan emberrel, aki érdeklődik a múlt alakjai és a rejtélyek iránt.

Tarczai György - Az ​Árpádház szentjei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

F. Dózsa Katalin - Vér Eszter Virág - Erzsébet ​királyné mítosza / Der Mythos der Königin Elisabeth / The Myth of Queen Elisabeth
A ​Kastély Múzeum 2007-es Erzsébet-kiállításához kapcsolódó kiadvány, magyar, angol és német nyelven, egy füzetben. (32 oldal.)

Ismeretlen szerző - Így ​élt Goethe
Goethe ​többnyire rideg klasszikusként él nálunk a köztudatban. Illik ismerni és elismerni, de emberi közelségbe alig-alig került magyar olvasóival. Walkó György könyve áttöri a tévhitből és viszolygásból Goethe köré épült falat; regényszerűen érdekes, kerek életrajzot állított össze a költő önéletrajzi jellegű írásaiból, leveleiből, naplójegyzeteiből. Mint az utószóban írja: "Goethe barátaihoz szól ez a könyv és azokhoz, akik a barátai lesznek. A főszereplőt magát szólaltatja meg és életének közvetlen kortárs tanúit, köztük, tanulságul, olyanokat is, akik csak kívülről csodálták, de nagyságát voltaképpen soha meg nem érthették."

John O' Sullivan - Az ​elnök, a pápa és a miniszterelnök
Volt ​három "középkáder", akinek esélye sem volt, hogy a csúcsra jusson. A kaliforniai szenátor, Ronald Reagan túlságosan öreg volt és túlontúl konzervatív. Margaret Thatcher is túl konzervatív volt, ráadásul nő, aki még soha sem állt a brit Konzervatív Párt élén. Az pedig, hogy egy erősen antikommunista, hitbéli kérdésekben konzervatív lengyel főpap kerüljön Szent Péter trónjára, merő képtelenségnek tűnt, amikor a katolikus egyház a liberális Nyugat és a kommunizmus felé való nyitás politikája mellett kötelezte el magát. Ronald Reagen, Margaret Thatcher és Karol Wojtyla (a későbbi II. János Pál) mégis eljutott a csúcsra, mi több, együtt elérték, hogy Közép-Kelet-Európa békésen kiléphessen a szovjet birodalomból. John O’Sullivan, a neves újságíró, Margaret Thatcher egykori tanácsadója izgalmas portrét fest a nyolcvanas évek három legnagyobb hatású vezetőjéről, akik új irányt szabtak hazájuk, Európa és a világ történelmének. Az 1978-as pápaválasztástól a berlini fal leomlásáig követhetjük a drámai fordulatokban bővelkedő eseményeket. A szerző, aki számos cikkében és tanulmányában elemezte a most megidézett éveket, még a korszak jó ismerőit is meglepő összefüggésekre mutat rá, legyen szó Rómáról, Londonról, Varsóról, Moszkváról, a Falkland-szigetekről vagy Reykjavikról. Jaruzelskiről, Walesáról, Brezsnyevről, Gorbacsovról, Mitterand-ról vagy akár Edward Kennedyről.

Kende János - Sipos Péter - A ​magyar történelem nagy alakjai 13.
A ​Reflektor Kiadó most induló új sorozatát minden történelmet, művészetet és irodalmat kedvelő figyelmébe ajánljuk. A kiadvány egyes kötetei előreláthatólag negyedévenként jelennek meg (az első két kötet február végén), s az elmúlt ezer év kiemelkedő személyiségeivel ismerteti meg az olvasókat. A teljességre való törekvés nélkül azoknak a magyar és az egyetemes kultúrtörténet szempontjából jelentős személyiségeknek az életútját, munkásságát mutatja be napjainkig a sorozat, akik korunkban olyan maradandót alkottak, amely mind kortársaik, mint az utókor tiszteletét kivívták. A rövid életrajzok, a gazdag illusztrációs anyag - korabeli dokumentumok, művészeti alkotások, festmények, szobrok, építészeti emlékek, versek, irodalmi részletek - segítségével történelmileg hű korrajzot is adnak. 1987-ben négy kötet megjelenését tervezzük, amelyekben a honfoglaláskor, az Árpád-házi királyok uralkodása, a zűrzavaros XIV. század, a Mátyás udvarában felvirágzó magyarországi reneszánsz, a mohácsi csatavesztés után három részre szakadt ország, a török fennhatóság ideje, a török- és Habsburg-ellenes felszabadító harcok története, a Magyarországon is gyorsan elterjedő reformáció irodalma is kirajzolódik. A fontos történelmi események, dátumok, egyéb tudnivalók mellett sok érdekességet is talál az olvasó a kötetekben; valószínűleg valamennyi korosztály számára élményt adó olvasmány lesz a szép kivitelű kiadvány.

Martin Amis - Koba, ​a rettenetes
"Könnyű ​volt viccelődni a kommunizmuson. Az oroszok is mindig viccelődtek rajta" - írja Martin Amis csodálkozva, s ennek a csodálkozásnak a motívuma egész könyvén végighúzódik. Miért van az, hogy míg a XX. század másik népirtó ideológiája és rendszere, a fasizmus nem tűri a viccet, addig a bolsevizmuson ma is lehet nevetni? Embermilliók váltak az áldozatává, és mégis tudunk róla viccesen beszélni. S ami legalább ugyanolyan fogós kérdés: hogyan lehetséges, hogy amikor az érdeklődő és művelt nyugati olvasó már jó ideje jóformán mindent tudhatott a Szovjetunióról, a Gulagról, az éhínségekről, a koncepciós perekről, a "szabad világ" értelmiségének jelentős része még mindig jóindulattal szemlélte a kommunista "kísérletet"? A neves angol regényíró ezekre a kérdésekre keresi a választ új könyvében, amely egyszerre memoár (apja, a szintén regényíró Kingsley Amis is tizenöt éven át kommunistának vallotta magát, úgyhogy Martin testközelből láthatta egy angol értelmiségi útját a kommunista meggyőződéstől a konzervatív szemléletig), esszé a kommunizmusról, a diktatúrákról és az utópiák csalárd igézetéről, valamint tömör Sztálin-életrajz, melynek bevezetéseképpen a szerző Lenin alakját is elénk rajzolja. Leninét, akiről sokan még ma is azt hiszik, hogy szívvel-lélekkel egy szép és emberséges társadalmat akart felépíteni, pedig, mint Martin Amis írja, "tökéletesen működő rendőrállamot" hagyott az utódjára. Martin Amis olyan szuggesztíven ír az ukrajnai éhínségről, a bolsevikok kínzási módszereiről, Sztálin cinizmusáról és a sok-sok millió áldozatról, hogy óhatatlanul azt érezzük: még mindig nem tudtunk eleget a kommunizmusról, még mindig nem fogtuk fel a nevében elkövetett aljasságok minden iszonyatát..

Konrad Heiden - Hitler
A ​diktátor elhitette az emberekkel, hogy minden, ami történik, értük történik. És az emberek elhitték. S abban a "pillanatban" megállt az élet, meghalt az erkölcs. Nem látták a veszélyt. Hogyan történhetett mindez? Miből vette az erőt a diktátor "művéhez"? Miből született a "mű"? És ki volt ez az ember? Tizenöt évi kutatómunka alapján keresi a választ Konrad Heiden. Ismernünk kell a történetet, hogy soha többé ne higgyük el, hogy minden ami történik, miértünk történik.

Kurt W. Beyer - Grace ​Hopper and the Invention of the Information Age
A ​Hollywood biopic about the life of computer pioneer Grace Murray Hopper (1906–1992) would go like this: a young professor abandons the ivy-covered walls of academia to serve her country in the Navy after Pearl Harbor and finds herself on the front lines of the computer revolution. She works hard to succeed in the all-male computer industry, is almost brought down by personal problems but survives them, and ends her career as a celebrated elder stateswoman of computing, a heroine to thousands, hailed as the inventor of computer programming. Throughout Hopper's later years, the popular media told this simplified version of her life story. In Grace Hopper and the Invention of the Information Age, Kurt Beyer goes beyond the screenplay-ready myth to reveal a more authentic Hopper, a vibrant and complex woman whose career paralleled the meteoric trajectory of the postwar computer industry. Hopper made herself "one of the boys" in Howard Aiken's wartime Computation Laboratory at Harvard, then moved on to the Eckert and Mauchly Computer Corporation. Both rebellious and collaborative, she was influential in male-dominated military and business organizations at a time when women were encouraged to devote themselves to housework and childbearing. Hopper's greatest technical achievement was to create the tools that would allow humans to communicate with computers in terms other than ones and zeroes. This advance influenced all future programming and software design and laid the foundation for the development of user-friendly personal computers.

Lajtos Árpád - Birodalmak ​árnyékában
Lajtos ​Árpád fiatal vezérkari tiszt volt a 2. világháborúban. Aztán szovjet hadifogoly. Hét évet ült Rákosi Mátyás börtönében. 1957 nyarán feleségül vette ifjúkori szerelmét, Dajka Margitot. A hatvanas évek elején "felszólították": írja meg emlékiratait. Megírta. Kézirata eltűnt a Levéltár (és az elhárítás) bugyraiban. Írása tanúság: lehet minden korszakban becsületesen élni.