" egy férfi több, mint a pénze és a modora"
Michiel egyszerű katona, a Holland Kelet-indiai Társaság hadseregének őrmestere. Amszterdamból a gyarmatokra tart. Cornelia rangban elérhetetlenül felette áll, sorsuk mégis összefonódik, amikor hajótörést szenvednek, és nagyszerű hajójuk, az Utrecht elsüllyed. Egy isten háta mögötti, lakatlan szigetre vetődnek, mégis a túlélés lesz a legkisebb gondjuk, amikor a körülmények nyomására fokozatosan elszabadul a pokol, és az emberi természet minden árnyoldala felszínre kerül. Miközben mindenre elszánt társaik borzalmas dolgokat követnek el ellenük, az őrmester marad Cornelia egyedüli esélye a túlélésre
A regény alapjául egy XVII. századi tengeri katasztrófa és az azt követő, megrendítő események igaz története szolgált. Az egymástól rangban távol álló szerelmesek elbeszéléséből a gyarmatosítás korának egyik legszörnyűbb tragédiája bontakozik ki, ami az utolsó oldalig magával ragadja az olvasót.
Kapcsolódó könyvek
Mingmei Yip - A Barackvirág Pavilon titka
Egy fiatal lány kálváriája a kommunizmus előtti Kína titokzatos és misztikus világában, amikor a prostituáltak még gyönyörű, elegáns és magasan képzett, kulturált nők voltak. Ő lesz Kína leggazdagabb, legbefolyásosabb és legünnepeltebb kurtizánja, ám mégsem adja fel igazi céljait, még ha súlyos árat is kell fizetnie érte... A történetet maga a 98 éves, 1992-ben Amerikába emigrált Mingmei meséli el.
Steinar Bragi - Felföld
A ház egyszer csak ott magasodott a semmi közepén. A terepjáró nagy erővel csapódott a falának. A benne ülő kirándulók két reykjavíki, felsőosztálybeli pár bár szerencsésen megússzák a balesetet, egyszerre a világtól teljesen elzárva találják magukat. Pedig a ház nem lakatlan.
Két idős ember kerül elő a mélyéről, akik szállást nyújtanak ugyan a váratlan vendégeknek, de semmit nem hajlandók elárulni magukról, még azt sem, hogyan kerültek ide a kihalt, sivatagos Felföldre. A jövevények először csak a demencia tüneteinek vélik a férfi különös viselkedését, véletlennek az öregek váratlan eltűnéseit, de egyre inkább úgy látszik, egészen másról van szó.
A telefonvonal süket, térerő nincs. A kényszerű vendégek egyre több ijesztő furcsaságra lesznek figyelmesek, s hamar megérik bennük az elhatározás: El innen, el, minél hamarabb! Ám hiába minden próbálkozás hol négyen együtt, hol párosával , újra és újra a háznál találják magukat. Ha pedig nem, az még annál is rosszabb
Olivier Truc - Sámándob
Lappföldön, a negyvennyolc napos sarki éjszakában vad vihar tombol. Az ötvenes éveiben járó, számi származású Klemetnek és az ifjú, szőke Ninának rénrendőrként az a dolga, hogy rendet tartson a rénpásztorok között, akik jobbára a csordák keveredése miatt kerülnek konfliktusba. Ám váratlanul valódi nyomozói feladatuk akad: a kautokeinói múzeumból eltűnik egy ősi sámándob, és ugyanaznap meggyilkolnak egy számi rénpásztort. Van összefüggés a két bűnügy között? Miért vágták le az áldozat fülét, és miért metszettek bele olyan jelet, amilyet a rénszarvasokéba szokás? Ezt kell kiderítenie a nyomozópárosnak, miközben meg kell küzdeniük a rendőrségi rasszizmussal, a nagypolitika szempontjaival s önnön korlátaikkal is.
Ioana Pârvulescu - Az élet pénteken kezdődik
Egy öntudatlan ember fekszik Bukarest külterületén. Senki sem ismeri a különös idegent, ezért aztán mindenféle híresztelések terjednek el. Bűnöző? Nemzetközileg körözött szélhámos? Vagy csak egyszerűen őrült? A különböző szereplők egymásba fonódó történeteiből végül nem is a titokzatos alakról tudunk meg többet, hanem a kötet igazi főszereplőjéről: a századforduló Bukarestjéről. A regény ugyanis 1897 utolsó 13 napját beszéli el, és egy, minden szereplőt bemutató, drámai utolsó jelenettel zárul, ahol az óév búcsúztatásaképpen betekintést kapunk a szereplők jövőképébe – a mi jelenünkbe. Így gondolja ezt Dan Creu, alias Dan Kretzu, korunk újságírója is, aki rejtélyes módon csöppent vissza a múltba. Ebbe a kivételes és elragadó korba kalauzolja az olvasót a regény - amely egyúttal Pârvulescu első szépirodalmi munkája. És bár épp csak egy futó pillantást vethetünk erre a csaknem elfeledett világra, arra ennyi is elég, hogy felismerjük, mennyire más és mégis mennyire hasonló a miénkhez.
„Meghívtak, hogy kezdjem az 1998-as évet – nicsak, milyen butaságot írtam, és milyen furán néz ki! 1898, természetesen”.
Papp Diána - Jóságszalon
Lili még főiskolás évei alatt ismerte meg a nála jóval idősebb Pétert, aki tapasztalatával, kifinomult ízlésével és befolyásos barátaival rögtön lenyűgözte a lányt. A tanár-diák barátságból előbb szerelem, majd összeköltözés lett, így az álompár látszólag a tehetősek gondtalan és irigylésre méltó életét éli egy budai villában. Lili számára azonban az aranykalitka valóságos börtön, ahonnan alkalmi kalandokba bonyolódva próbál szabadulni. Szeretetéhsége egy sármos fitneszedző karjaiba űzi, de a félrelépésnek váratlanul híre megy, küszöbön a botrány, egy bosszúszomjas zsaroló is feltűnik, Lili pedig úgy dönt, elmenekül eddigi életéből, és tanácsért a Jóságszalonhoz fordul…
Papp Diána, a nagy sikerű Bodza bisztró, Téli fagyi, Kerek perec és Szerdán habcsók után egy olyan harmincas nő kapcsolati válságáról írt elgondolkodtató, mégis könnyed humorú regényt, akinek látszólag mindent megadott az élet, és aki ennek ellenére a rázósabb utat választja. Gazdagság helyett szerelmet, biztonság helyett kalandot, megalkuvás helyett önmegvalósítást.
Annie Kagan - Billy Fingers túlvilági élete
Billy Fingers Cohen, a rosszfiú, a pitiáner egykori drogkereskedő és hajléktalan kábítószerfüggő 2004-ben, kórházi kezelése során egy tudatmódosító szer által kiváltott mámoros állapotban kiszaladt egy forgalmas főútra, ahol egy arra száguldó gépkocsi tüstént halálra gázolta. Hátrahagyott húga hosszú hetekig küzdött a gyásszal, a depresszióval és a mardosó önváddal, és kétségbeesetten próbált valami értelmes magyarázatot találni Billy látszólag eltékozolt életére és tragikus halálára.
Majd pár héttel a halálos balesete után William Cohen, más néven Billy Fingers, egy tavaszi hajnalon felébresztette Annie húgát. "Súlytalanul sodródom az űrön át, és körülöttem mindenfelé ott csillognak és pislákolnak ezek a fenséges csillagok, holdak és galaxisok... És érzem, ahogy védelmezőn körülvesz egy Isteni Jelenlét; egy kedves, szerető, jóindulatú jelenlét."
Billy tovább folytatódó túlvilági üzenetei példátlan utazásra invitálják húgát a halál utáni élet mennyei boldogságába és számtalan csodájába. Billy mélyenszántó, részletes leírásai az általa bejárt misztikus birodalmakról és az őt váró Emelkedett Fénylényekről, valamint a tőlük kapott bölcsességek gyöngyszemei az ismert halálközeli élményeket messze meghaladó kalandokba avatják be az olvasót.
Julie Lawson Timmer - Öt nap
Már négy év óta pipálgatja a halála előtti teendőinek hosszú listáján a tételeket, és most, mindössze öt nappal előtte még mindig eszébe jutnak dolgok, amiket meg kellett volna tennie.
Mara Nichols sikeres ügyvéd, szerető feleség és egy örökbe fogadott kislány boldog édesanyja. Élete maga a megtestesült amerikai álom, egészen addig, amíg rejtélyes rosszulléteivel orvoshoz nem fordul. A diagnózis hihetetlen.
Scott Coffman középiskolai tanár. Úgy érzi, végre minden kívánsága teljesült. Felesége sokévnyi hiábavaló próbálkozás után gyermeket vár. És egy éven át nevelhetik Curtist, a nagyszájú nyolcéves kisfiút, akinek az anyja börtönbe került. Igazi család ők hárman, nemsokára négyen.
Scottnak és Marának is öt napja maradt, hogy búcsút vegyen a szeretteitől. Hogyan lehet elviselni az elviselhetetlent? Hogyan lehet lemondani arról, ami a legfontosabb az életünkben? És mennyi áldozatot tudunk hozni a szeretteinkért?
Julie Lawson Timmer bölcs, vidám, szívfacsaró, elgondolkodtató regényt írt a szeretet és az emberek erejéről.
Jean-Paul Didierlaurent - A 6:27-es felolvasó
Különös jelenethez asszisztál reggelente a 6 óra 27-es, Párizs környéki RER-járat utazóközönsége.
Egy fura fiatalember nap nap után ugyanoda telepszik le, táskájából előkotor néhány viseltes lapot, majd az összefüggéstelen könyvoldalakat felolvassa a vonatkocsi plénumának okulására. A felolvasó, Guylain Vignolles egy könyvzúzdában dolgozik, a démoni kisugárzású, gyilkos hajlamú zúzógépet irányítja, és gyűlöli ezt a hóhérmunkát. Bizalmasa egy aranyhal, legjobb barátai egy balesetet szenvedett volt munkatársa, akinek eltökélt szándéka, hogy visszaszerezze odaveszett lábait, valamint egy hóbortos versfaragó, aki kizárólag rímekben hajlandó kommunikálni felebarátaival.
Egy szép napon történik valami. Váratlan esemény forgatja fel Guylain monoton hétköznapjait. Vajon hová, milyen emberi kapcsolatok, milyen új élet felé vezetik a nem várt változások?
Felemelő, kedves humorú, szívet nyugtató mese emberekről - jókról, komiszakról, bogarasakról vagy épp hétköznapiakról. És a boldogságról, amely talán ránk talál, ha már kellőképp felkészültünk rá.
Katherine Applegate - Ivan, az egyetlen
Ivan egy nagyon jó természetű gorilla. A Nagy Csúcs Bevásárlóközpont és Játékterem 8-as kijáratánál él, és hozzászokott ahhoz, hogy emberek bámulják lakhelyének üvegfalain át. Ritkán hiányzik neki az az élet, amelyet egykor a dzsungelben élt, valójában aligalig gondol rá. Ehelyett nemrég látott tévéműsorok jutnak az eszébe, és jó barátjával, Stellával, egy idős elefánttal, és Bobbal, egy kóbor kiskutyával tölti a napjait. De leginkább a művészetről gondolkodik, és arról, hogyan lehet színekkel és jól rajzolt vonalakkal megragadni egy mangó ízét vagy a falevelek susogását. Azután találkozik Rubyval, az elefántbébivel, akit elragadtak a családjától, és akinek a hatására már más szemmel látja az otthonukat és a művészetét. Amikor Ruby megérkezik, vele jön a változás is, és most már Ivantól függ, hogy vajon jobbra tudja-e fordítani az életüket.
Katherine Applegate humort és megrendítő érzelmeket vegyítve hozza létre Ivan felejthetetlen, egyes szám első személyben elmesélt történetét, amely a barátságról, a művészetről és a reményről szól.
Alice Hoffman - Gyönyörű titkok múzeuma
A történet New York-ban játszódik a huszadik század mozgalmas első két évtizedében. Két nagyon különböző ember szenvedélyes, feszültségekkel teli szerelmi története. Helyszín: Coney Island. Coralie Sardie a Gyönyörű titkok múzeuma nevű mutatványosház tulajdonosának lánya. A parti sétány melletti intézményben a lelkes közönség furcsa lényeket tekinthet meg. A kitűnő úszó Coralie apja „múzeumában” sellőként szerepel más furcsa lények, a Farkasember, a Pillangólány és a százéves teknős mellett. Egy éjjel Coralie megpillant egy nagyon helyes fiatalembert; a férfi a holdfényben fákat fotografál a Hudson folyó mentén.
A fotográfus Eddie Cohen; orosz emigráns, aki elhagyta közösségét és szabósegédi munkáját. Amikor Eddie a hírhedt Triangle gyár tűzesetét fényképezi, egy fiatal nő eltűnésének titokzatos ügyébe keveredik.
Mhairi McFarlane - Helló, szia, szeretlek!
Rachel és Ben az egyetem első napjától elválaszthatatlanok, ám szövetségüknek hirtelen vége szakad, látszólag örökre. Tíz évvel később, egy esős délután az élet új esélyt ad nekik, hogy helyrehozzák azt, amit annak idején elrontottak. A dolgok azonban sokat változtak az egyetem óta. Ben megnősült és ügyvéd lett, Rachel pedig – aki újságírói karrierről álmodott és most bírósági tudósítóként dolgozik – tizenhárom év után szakít vőlegényével, Rhysszel, és megpróbálja kitalálni, mit is szeretne az élettől.
Ben szinte tökéletes időzítéssel, röviddel Rachel szakítása után költözik vissza egyetemi éveik városába, Manchesterbe, amit Rachel azóta sem hagyott el. A szikra újra lángra lobban, de Bennek nem várt vetélytársa is akad kollégája, a lehengerlő Simon személyében, akit elbűvöl Rachel humora. Vajon sikerülhet-e a tökéletes párosnak az, amit tíz évvel korábban elpuskáztak, és mit hajlandók egymásért feláldozni?
Mhairi McFarlane első regénye vicces és megható romantikus történet olyan élethelyzetekről és dilemmákról, amelyek a világ minden táján foglalkoztatják a harmincas fiatal nőket: vajon csak a nagy Ő-vel élhetünk-e boldog házasságban, merjünk-e kilépni kényelmes és biztonságos kapcsolatunkból, ha boldogtalanok vagyunk, és helyrehozhatjuk-e életünk legnagyobb tévedését?
Michel Houellebecq - Behódolás
2022 közel van-e hozzánk vagy távol van még tőlünk? Michel Houellebecq legújabb regénye mindenesetre közel hozza a lehetséges jövőt. A Behódolás főhőse a 44 éves irodalmár François, még csak rezignált, de nemsokára teljesen kiég. Élete sivár, egyhangú, olyan mint egy igazi Houellebecq-hős. Kedvtelenül tanít az egyetemen, egyre ritkábban vannak nála fiatalabb szeretői, egyre gyakrabban olvassa kedvenc régi szerzőjét, Huysmanst, és egyre intenzívebben figyeli az őt körülvevő világot, kivált a belpolitikai fejleményeket.
Franciaország elnököt készül választani. A szélsőjobboldali Nemzeti Front vezére (Marine Le Pen) toronymagasan vezet, mögötte fej-fej mellett lohol a Szocialista Párt jelöltje (Manuel Valls - napjaink francia miniszterelnöke) és a Muzulmán Testvériség vezetője (Mohammed Ben Abbes - legjobb tudomásunk szerint kitalált karakter). A második fordulóba csak az első két jelölt jut be. A Nemzeti Front "Európa bennszülötteit" akarja megvédeni, a Muzulmán Testvériség pedig felszámolni a laikus állam jogi kereteit, elsorvasztani a világi oktatást, megszüntetni a nemek egyenlőségének elvét, engedélyezni a többnejűséget - mindezt nem véres radikalizmussal és tébolyult hőbörgéssel, hanem geopolitikai-birodalmi törekvéseket dédelgetve, józan hidegvérrel. A verseny kiélezett, Franciaország feszülten figyel, a változás elkerülhetetlen.
A Behódolás sokrétű könyv: mediális szövegjáték a valósággal és a fikcióval, erotikus merengés, politikai provokáció, társadalmi pamflet, fanyar utópia. De még inkább polémia: a szenvedélyes racionalizmus gondolat- és felelősségébresztő vitairata.
A könyv előbb Franciaországban majd egész Európában fontos közéleti vitákat generált: politikusok, értelmiségiek, művészek szólaltak meg Houellebecq regénye kapcsán. Milyen lesz a holnapután Franciaországa és ekképpen Európája? Mit tud kezdeni a vallási radikalizmussal, a fundamentalizmussal egy jóléti demokrácia? Hogyan reagáljon a felvilágosodás kultúrájával szembeni radikális türelmetlenségre egy felvilágosult értelmiségi?
A regény megjelenése után néhány héttel valóban elindult egy muszlim identitású párt a franciaországi helyhatósági választásokon, és megszerezte első képviselői helyeit.
Simone de Beauvoir - Félreértés Moszkvában
Moszkva, 1966. Idősödő francia házaspár érkezik néhány hetes nyaralásra a szovjet fővárosba. Nem először járnak itt, a városban lakik a férfi előző házasságából származó lánya, akit korábban is többször meglátogatták már. Ezúttal azonban mindketten úgy érzik: valami megváltozott, és az utazás nem úgy alakul, ahogy előzőleg eltervezték.
A rossz érzéseket André kezdetben saját politikai kiábrándulásához köti: egyre inkább csalódnia kell ugyanis abban a társadalmi eszményben, amit azelőtt a Szovjetunióban vélt megtalálni. Nicole gondjai ezzel szemben érzelmi természetűek: férje lányát, Mását figyelve úgy érzi, nem sikerült valóra váltania ifjúkori ambícióit. Végül, ahogy egy jelentéktelennek tűnő félreértést követően viszonyuk mind inkább elmérgesedik, félelmeik egzisztenciális szorongássá terebélyesednek, és mindketten kénytelenek szembenézni a reménytelen öregedés és a közeli elmúlás keserű gondolatával.
A Félreértés Moszkvában című kisregényt SIMONE DE BEAUVOIR eredetileg A megtört asszony című prózakötetébe szánta, ám végül csak 1992-ben látott napvilágot, magyarul pedig most először olvasható.
Méhes Károly - Néma galambok utcája
Amikor Porr Benedek középiskolai tanárhoz elér hajdani osztálytársa halálhíre, a negyvenöt éves férfi rádöbben, talán most van utoljára lehetősége arra, hogy kilépjen a mindennapok taposómalmából, és megtegye mindazt, amit eddig halogatott. Elhatározza, hogy a tanév végén útra kel, és esetleg sosem tér vissza. Elhatározza, hogy megy, amerre az események sodorják. Élete szürreálisabbnál szürreálisabb kalandok sorozatává válik, míg végül egy krimi kellős közepén találja magát…
Méhes Károly epikus road movie-ja egy középkorúak válságában szenvedő, magányával és szüleihez fűződő kapcsolatával számot vető férfi nyarát beszéli el. Egy férfiét, aki új életet kezd, vagy talán éppen visszatalál önmagához. A pergő párbeszédekkel teli, humoros regény lapjain mindannyian magunkra ismerhetünk: mi vagyunk a magyarországi városok utcáin járó-kelő és az utak mentén autóstoppoló Porr Benedek, az olykor csetlő-botló, esendő kisember, aki azonban hatalmas felfedezést tesz: sosem késő nekiindulni az életnek.
Polgár Judit - Hogyan döntöttem meg Fischer rekordját?
Ez a kivételes könyv egy egyedülálló vállalkozás első kötete, ahol korunk egyik legnagyobb sakkozója végigvezeti az olvasót a világsikerhez vezető úton, és hasznos tankönyvet ad azok kezébe, akik fejleszteni szeretnék tudásukat a sakkban. A nagy teljesítmények gyakran egy élet hosszú munkájával érhetők csak el, de ha 12 évesen valaki első a világranglistán, és 15 évesen a világ legfiatalabb nagymestere lesz, akkor megértjük, hogy miért kell igencsak korán elkezdeni a sakkot. Polgár Judit ebben a nagyon személyes könyvében feleleveníti a kezdeti sikerek pillanatait, és arról ír, hogy milyen komoly munka áll emögött.
Polgár Judit - Nagymesterből világklasszis
A "Nagymesterből világklasszis" című könyv azt az egyedülálló kezdeményezést folytatja, amelyben korunk egyik legnagyobb sakkjátékosa a csúcsra vezető személyes tapasztalatain keresztül ad útmutatást mindazok számára, akik fejleszteni akarják magukat a sakkban. Ebben a kötetben Judit elmeséli annak történetét, hogyan vált tizenéves sakknagymesterből világklasszissá.
Jonathan Franzen - Diszkomfortzóna
Íme a nagy amerikai író arcképe kölyökkutya korában. A miliő, amelyben Jonathan Franzen nevelkedett: St. Louis, a barátságos és szolid közép-nyugati "kisváros"; a fojtogatónak érzett családi légkör; a lázadó hippi báty és példakép, s a korszak - a hetvenes évek - a maga középosztálybeli bizonyosságaival, amelyek idő múltán igencsak megrendültek. A szégyen és a szorongás, ami áthatotta kamaszéletét; az iskolai csínytevések; egy keresztény ifjúsági közösség viselt dolgai; a német nyelvvel és irodalommal, Kafkával és Rilkével való ismerkedés; egy zátonyra futó házasság; a madármegfigyelés örömei és nehézségei - megannyi történet és motívum, amelyek visszaköszönnek a Javítások és a Szabadság regényvilágában.
A kötet hat ragyogó esszéje önbecsmérlés és önelégültség, szemérmes rejtőzködés és önkitárulkozás sajátos elegyét alkotva mutatja be egy íróember felnőtté válását, aki negyvenöt évesen elmondhatta magáról, hogy éppen olyan, amilyen tizenhét évesen lenni szeretett volna.
Vámos Miklós - Ének évada
"Három kisregény került ebbe a kötetbe. Az Én és én egészen ifjúkori munka, húszas éveim végén írtam (1979), miután eltöltöttem egy szűk hetet Bábolnán, az akkori szocializmus kiemelt állami gazdaságában, mely állattenyésztésre szakosodott, sorozatgyártott boldogtalan csirkétől sikeres versenylóig.
Az Emily néni szakálla címűt tizennégy évvel később írtam (1993). Angoltanfolyamra jártunk Kepes Andrással, mely nagyjából a kisregényben olvasható módszerrel próbált középfokú tudáshoz juttatni bennünket, egy hónap alatt. Nem bentlakásosan, csak bejárósan. A siker elmaradt. Eléggé filmszerűnek éreztem a témát, és egy darabig fontolgatta az Objektív Stúdió, hogy lecsapjon rá, végül ez elmaradt, már nem emlékszem rá, miért. Az, hogy miképpen zajlott az ilyesmi a magyar filmgyártásban, a következő kisregény egyik fejezetében valamelyest körvonalazódik.
A Márkez meg én újabb tizenegy év múltán született (2003-4). Ez volt az első szemérmes kísérlet valamiféle önéletrajzi szöveg létrehozására. Ihletője a spanyol nyelv volt, melyet nagy erőkkel igyekeztem magamba szívni, mert el akartam olvasni eredetiben a Száz év magány című regényt. Sikerült. Gabriel García Márquezt közeli szellemi rokonomnak éreztem és érzem. Képe a konyhában lóg, azon a falon, ahol a családtagjaim fotói..." (a Szerző)
Karen Joy Fowler - Majd' kibújunk a bőrünkből
Ismerkedjünk meg a Cooke családdal, akik, úgy tűnik, minden szempontból teljesen hétköznapi életet éltek: apa, anya és a gyerekek, Lowell, Fern, no meg Rosemary, a történet mesélője.
Rosemarynek gyerekként be nem állt a szája - de aztán történt valami, amitől fiatal nőként már csendbe burkolózott. Valami szörnyűség, amit mélyen eltemetett agya legrejtettebb zugába, de ez nem mentette meg attól, hogy élete teljes fordulatot vegyen, családja pedig atomjaira hulljon.
Jelenleg bátyja szó szerint szökevény, akit köröz az FBI, anyja csak árnyéka egykori önmagának, egykor okos és tekintélyt parancsoló apja pedig zárkózott, szomorú ember lett.
És Fern, akit Rosemary annyira szeretett, és aki társa volt minden gyerekkori csínytevésben? Neki olyan sors jutott, amire a család legvadabb álmaiban sem gondolt volna soha...
Karen Joy Fowler eredetileg politológia szakon végzett az egyetemen, 30 évesen döntötte el, hogy író lesz. Azóta öt könyvet tudhat a magáénak, amelyek közül magyarul eddig A Jane Austen könyvklub jelent meg.
David Levithan - Rachel Cohn - Nick és Norah végtelen éjszakája
El tudod képzelni, hogy életed első szerelme a szakítás után megjelenik egy másik pasival a következő koncerteden?
Amíg gondolkodsz, eláruljuk, mit tett Nick, a fellépő zenekar basszusgitárosa. Mielőtt még az excsaja odaért volna hozzá gratulálni a szuper jó koncerthez, megkért egy lányt a közönség soraiból, hogy legyen pár percre a barátnője. Nem tudhatja, kivel kezdett, de ki fog derülni. Mégpedig egyetlen pörgős éjszaka alatt! Vajon Norah és Nick útja tényleg csak egy csók erejéig keresztezi egymást? Vagy mit tartogat ez a zenés, hajnalig bulizós, egymás nyomában rohanós, végtelennek tűnő manhattani éjszaka Nick és Norah számára?
„Mikor ér véget egy éjszaka? Ha elkezd felkelni a nap, vagy amikor már felkelt? Akkor, amikor végre elmegy az ember aludni, vagy amikor rájön, hogy muszáj? Amikor bezár a klub, vagy amikor mindenki hazamegy? Általában ezeket a kérdéseimet megtartottam magamnak. De most megkérdeztem Norah-tól.
- Akkor van vége, ha úgy döntünk - mondta. - Mikor azt mondod, vége. A többi csak arról szól, hol jár épp a nap az égen. Semmi köze hozzánk.”